Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)
1953-10-04 / 234. szám
NÉPLAP 1»53 OKTÓBER 4. VASÁRNAP Gabonafélék átlós kereszlsoros vetése A termésátlagot lényegesen befolyásolja a vetés módszere. A helyes vetési technika megköveteli, hogy a magtakarás mélysége összhangban legyen a talaj- nedvesség mélységével, egyenletes legyen a magtakarás, valamint a vetőmag eloszlása a tenyészterü- leten. Csakis ezek a feltételek biztosítják a növény normális fejlődését az egész vegetációs időszakban. Rendes, 15 centiméteres sorközű soros vetésnél egyik növény elnyomja a másikat, a sorközök elgyomosodnak, a gyomnövények nagymennyiségű talajnedvességet és tápanyagot szívnak el a kultúrnövények elől. Az agrotechnikai követelményeknek leginkább a sűrűsoros vetés felel meg, amennyiben a vetést speciális sű- rűsoros vetögápekkel végzik. Ilyen a Szovjetunióban a „SzUB48“-a§ vetőgép. Ebből azonban még kevés van. Jelenleg széleskörűen alkalmazzák a keresztsoros vetést, amely szintén elég jól biztosítja a vetőmag egyenletes eloszlását a te- nyészterületen. A keresztsoros vetésnél a vetőmagmennyiség egyik felét a táblán hosszanti Iránjában, másik felét erre merőlegesen vetik el. A módszer egyik hiányossága az, hogy a szántás irányában nem egyenletes a magtakarás. — Ezen felül, mivel a vetögépek „vetélős“ módszerrel haladnak, sok az üresjárat, nagy a forgószélesség, megnő az üzemanyagfogyasztás stb. A Rosztov-területi celinai szov- hozban és egyes más szovhozok- ban már évek óta sikeresen alkalmazzák a gabonafélék átlós keresztsoros vetését. Az átlós módszer kiküszöböli a közönséges keresztsoros vetés számos hibáját. Technikája egyszerű. Csupán előkészítő munkát igényel. A kijelölt parcellán vízmosásoknak, csatornáknak, vizenyős helyeknek stb. nem szabad akadályoznak a vetőgép vagy gépcsoport egyenesvonalú haladását. Formája legyen négyszög vagy téglalap, jól megjelölt, egyenes oldalakkal. Ha téglalapalakú a parcella, négyszögekre kell osztani. Mindegyik négyszöget egyik sarkán, a téglalap két hosszabb oldalán felváltva, cövekkel megjelölik. A vetőgépnek a négyszögek átlóin kell haladnia a cövekeknél, hol jobbra, hol balra fordulva. Az irányt az első fogásnál a cövekek mutatják. Átlós keresztsoros módszerrel legegyszerűbb négyszögalakú parcellán vetni (1. ábra). A vetőgép vagy gépcsoport a négyszög „A“ sarkáról indul s az átlón halad a „B“ cövek felé, de úgy, hogy ne közepével, hanem baloldalával érintse, amikor odaér. Ezután a négyszögön kívül jobbra kitérve, majd balra kanyarodva, kört ír le, a karót ismét baloldalával érintve tér vissza a négyszögbe s az első fogás mellett halad visz- sza. Amikor érinti a négyszög oldalát, egyhelyben 90 fokos fordulatot tesz. A belső kerék kanyarénak sugara azonos kell, hogy legyen a gép fogásszélességével. A vetőgép a vetést forduláskor is folytatja. Az első fogásra merőleges irányban, a fogást keresztezve halad ezután a négyszög másik oldaláig, majd újból derékszögben fordul s a már bevetett terület szélén halad tovább. így veti be az egész négyszöget, egyszerre keresztsorosan, további üresjárat nélkül. Legvégén körülszegi a parcellát. A vetőgép magládáját a parcella szélén, a fordulóknál töltik meg. Több négyszögre osztott téglalapalakú parcellán ezzel a módszerrel úgy vetnek, hogy a vetőgép az első négyszög cövekkel megjelölt sarkán derékszögben fordul s a következő négyszög átlóján halad a négyszög szemközti sarkán kitűzött cövek felé. Ott ismét 'derékszögben fordul és így tovább az utolsó négyszögig, ahol hurkosán, üresjárattal fordul visz- sza, mint egy négyszög esetén. A további munka már azonos egy négyszög átlós bevetésének munkamenetével (2. ábra), azzal a különbséggel, hogy a fordulás egyszer jobbra, egyszer balra történik. A munka befejezése után a parcellát szintén körülszegik. Ennél a módszernél a rendes keresztsoros vetéssel szemben négy helyett csupán egy üresjárat van s a munka elvégzéséhez szükséges idő 15 százalékkal kevesebb. Ez az időnyereség, különösen a kalászosoknál, rendkívül nagyjelentőségű. A celinai szovhozban az átlós keresztsoros vetésnél a kiszórást norma ugyanaz, mint rendes sorosvetésnél. A keresztsoros vetés másik módszerénél a kiszórási norma általában 10—15 százalékkal magasabb. Az átlós keresztsoros vetésnél a forgók területe is jelentősen csökken. Közönséges keresztsoros vetésnél a forgók területe az egész parcella területének 12.2 százaléka, ennél a módszernél csak 2.6 százaléka. Az új módszer a vetőgépek kopását is csökkenti s a régebbi módszerhez képest a parcella nagyságától és a vetőgép fogásszélességétől függően 15—30 százalékkal emeli a vetőgépek teljesítményét. Az üzem- és kenő- anyagfelhasználás 10—15 százalékkal alacsonyabb. A celinai szovhoz dolgozóit és szakembereit a gyakorlat meggyőzte, hogy az átlós keresztsoros vetés biztosítja a mag legegyenletesebb eloszlását a tenyészterü- leten. Ez a módszer ugyanakkor biztosítja a legegyenletesebb magtakarást is. (B. Jevsztratov, A. Szemjo- nov és A. Vjatkin cikkei nyomán.) Lelkesen készülnek n Dohány fermentáló dolgozói a szakszervezeti választásokra A stak»servezetek szervezeti szabályzata értelmében az élelmezési ipari dolgozók az üzemi szakszervezeti szervek ’beszámoltatását ós újraválasztását szeptember lö-töl december 1-ig tartják meg. A választásoknál elő kell segíteni a. szakszervezeti munka megjavítását főképp abban, hogy a szak- szervezeti demokrácia, a kollektív vezetés jobban érvényesüljön. A nyíregyházi Dohányfermentáló üzemi bizottsága szeptember Íj-én kibővített értekezletre ült össze, amelyen megvitatta a pártszervezet titkárával, a vállalat igazgatóiéval az ÉDOSZ-elnökség levelét • \ munkatervet készített a válasz- ■ -a. Meghatároztuk azokat az időpontokat, hogy hol, mikor tartjuk meg a bizalmi, a TT megbízott, a munkavédelmi felügyelők megválasztását. A választások idejére minden egyes részlegnél egy-egy Ub-tagot leszünk arra a helyre felelősnek. .42 elkészített munkatér- vet az üb-tagok megvitatták, elfogadták. Ezután összehívtuk a bizalmiakat és ismertettük a- üb. határozatát a választással kapcsolatban. A bizalmiam a dolgozók között szeptember 21—22 és 23-án ismertettek az előttük álló feladatokat, valamint megmagyaráz!dk a szakszervezeti tagok jogait és kötelességeit. Október 12-re ismét összehívjuk az üzemi bizottságot és elkészítjük a beszámolót a pártszervezet, igazgatóság segítségével. A választásokra való készülődés ideje alatt máris szép eredményeket értünk el. Szakszervezetünk 162 új foggal erősödött. Szakszer- vezetiink valamennyi tagja méltán büszke arra, hogy III. negyedévi tervünket szeptember 11-én déli 12 órakor befejeztük. A szakszervezeti választások minden egyes dolgozóra nagy feladatot hárítanak: olyan embereket kell megválasztani, akik méltók a munkások bizalmára, akik óda- adó'm foglalkoznak a dolgozók ügyeivel. SÜSKA FERENC, a Dohányfermentáló üzemi bizottsági elnöke. iasob időszerű Itilpettilai ___íéfdésekrc.. 1. Miért nem felel men az Egyesült Áílamelmak az ENSZ-alspokmánya ? Az Egyesült Nemzetek Szervezete a második világháborúban a fasizmus felett győzelmet aratott nemzetek koalíciójából nőtt ki. E szervezet magasztos céllal alakult meg: biztosítani a világ valamennyi népének baráti együttműködését, a nemzetközi konfliktusok békés rendezése, az agresszo- rok megzabolázása, a tartós béke érdekében. E célokat fejezi ki az ENSz. alapokmánya. Az alapokmány egyik legfontosabb cikkelye a Biztonsági Tanács felállításáról és működéséről szóló rész. Ez a cikkely a Biztonsági Tanácsra ruházza a döntés jogát a háború és béke legfontosabb kérdéseiben, így például a Biztonsági Tanácsnak kell döntenie akkor, ha a béke megóvása érdekében az ENSz. fegyveres beavatkozása válik szükségessé valahol. A Biztonsági Tanács működésének alapelve a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának, — a Szovjetuniónak, Kínának, az Amerikai Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaországnak — egyhangúsága. Ez az elv azt jelenti; hogy a Biztonsági Tanács az említett legfontosabb kérdésekben csak akkor hozhat érvényes határozatot, ha a határozat meghozatalában az öt nagyhatalom egyetért. Ezt az elvet nevezik általában vétójognak. Ha arra a szerepre gondolunk, amelyet az Amerikai Egyesült Államok imperialistái a második világháború befejezte óta a nemzetközi légkör megmérgezése, a nagyhatalmak háború alatti együttműködésének meg nem történtté tétele, új konfliktusok pre- vokálása, új háborús tűzfészkek megteremtése és új háború megindulásának kierőszakolása terén játszottak és játszanak, nem okoz meglepetést, ha azt látjuk, hogy az ENSz-ben helyetfoglaló amerikai képviselők már az ENSz. gyakorlati működésének első napjától kezdve aknamunkát folytatnak az ENSz. alapokmányának megváltoztatása, elsősorban a vétójog megsemmisítése érdekében. Az amerikai imperialisták azt szeretnék, ha az Egyesült Nemzetek Szervezete amerikai kézben lévő nemzetközi szervezetté változna, amely ráütné pecsétjét az amerikai imperialisták valameny- nyi agresszív cselekedetére, „jogi indokkal“ vértezné fel a szabad és független népekre törő támadókat. Ennek akadálya a vétójogAz amerikai imperialisták folytatják az ENSz-alapokmány elleni támadásukat most, az ENSz. 8. ülésszakán is. Wiley szenátor, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke és Dulles külügyminiszter már a 8. ülésszak megkezdése előtt kampányt indított az alapokmány módosítása érdekében. Dulles külügyminiszter bejelentette, hogy Amerika kidolgozza az ENSz-alapokmány módosításának tervezetét. Nem kell magyarázni, hogy az ENSz. alapokmánya csak az amerikai imperialisták véleménye szerint szorul módosításra. A béke és a nemzetközi együttműködés valódi híveinek véleménye szerint az ENSz. alapokmánya tökéletesen megfelel a béke érdekeinek. Az amerikaiak legújabb manőverei még a szövetségesek józanabb köreiben is nyugtalanságot keltenek. Ezek a körök a nemzetközi téren uralkodó valóságos erőviszonyokat tekintetbe véve, óvatosan figyelmeztetik az amerikaiakat, hogy veszélyes kalandra vállalkoztak. Az ENSz. 8. ülésszakán az alapokmánymódosítás körül folyó vita még nem ért véget. Az eddigi jelek azonban máris azt mutatják, hogy az amerikai mesterkedések komoly ellenállásba ütköznek, mert az ellenük folyó harcban a Szovjetunió és a népi demokratikus országok képviselői mellett felsorakoznak a gyarmati és függő országok világosabban látó politikusai és több nyugati ország képviselői is. 2. Mit jelent a Washington—Madrid paktum ? Az Egyesült Államok és Franco Spanyolországa között támadójeliegű katonai megegyezés jött létre. A megkötött egyezmények feljogosítják az Egyesült Államokat, hogy katonai berendezéseket építhessen és használhasson Spanyolország területén, hogy oda katonai missziókat küldjön. Ennek ellenében Amerika kétszázhuszonötmillió dollár „segélyt1“ nyújt Spanyolországnak, magától értetődőleg katonai célokra. Az egyezmény kétségtelenül beilleszkedik az Egyesült Államok háborús előkészületeinek láncolatába. Spanyolország ezzel az egyezménnyel lényegileg szerepet vállal a támadó atlanti szövetségben. Ugyanakkor ez a szövetség elmélyíti Spanyolország gazdasági válságát, amerikai megszállást hoz az országra, méginkább amerika- nizálja a spanyol gazdasági életet és újabb elviselhetetlen adókkal sújtja a spanyol népet. Az Egyesült Államok uralkodó körei tehát nyílt szövetséget kötöttek az egész világ által megvetett és kiközösített Franco-rend- szerrel és ezzel megmutatták, hogy kalandorpolitikájuk keresztülvitele érdekében a legszégyenletesebb cinkosságtól sem riadnak vissza. A helyzet kínos voltát még az amerikai burzsoá sajtó is látja. Az „antlantí szövetségesek1“ táborában az egyezmények megkötése alkalmából felhangzottak a hivatalos dicshimnuszok. A ho- zsannázás mellett azonban hallani lehetett más hangokat is, amelyek azt mutatják, hogy az amerikai-spanyol egyezmény tovább mélyíti Amerika és nyugati partnerei közötti ellentétet. Ezzel az egyezménnyel ugyanis az Egyesült Államok jelentősen megerősítette pozícióit az Atlantióceán keleti részén és a Földközitengeren, ami csorbítja Anglia érdekeit. Ugyancsak az angol érdekeket fenyegeti, hogy az egyezmény megkötésével a Gibraltár angol támaszpontra, amerikai biztatásra igényt tartó Franco feltehetőleg további amerikai buzdításban részesül majd. Franciaország érdekei szintén újabb veszélyben vannak, mert amerikai haderők kerülnek az északafrikai francia gyarmatbirtokok közvetlen közelébe. Minthogy e szövetségesek egyrészt kénytelenek számolni népeik antifasiszta beállítottságával, másrészt aggódnak pozícióik miatt, nem nézik jó szemmel Franco és az amerikaiak közeledését. Ez sajtójukban is kifejezésre jut. A „Th,e Times“ már az egyezmények megkötésének másnapján nyugtalankodott, hogy „abban a pillanatban, amikor az Egyesült Államok használatába veszi a spanyol támaszpontokat, Földközi-tengeri hatalommá növi ki magát11. A francia „Combat“ amiatt fakadt ki, hogy az amerikaiak lényegesen udvariasabbak a fasiszta Francoval, mint a franciákkal. Washington és Madrid megegyezése az amerikai háborús politika újabb bizonyítéka. Hiába szónokolnak az amerikai vezető- körök képviselői „békeszeretetük- ről“, cselekedeteik megmutatják:, hogy mindenképpen fokozni igyekeznek a nemzetközi feszültséget.
