Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)
1953-10-04 / 234. szám
1903 OKTOBER 4, VASÁRNAP 5 Kovács István, a kéki Petőfi tszcs, új tagja három hét alatt 30 munkaegységet teljesített Kovács István még 1951 őszén felment Budapestre ipari munkára. Az egyik nagyüzemnél kapott állandó munkát és pár hét múlva családját is magával vitte. Ott dolgozott egészen addig, amíg három héttel ezelőtt vissza nem tért újra falujába: Kékre. Most a Petőfi tszcs, földjéről, a Krámer-tagból hordja a többi fo- gatossal a felásott cukorrépát a nyírbogdányi állomásra. Sietve, gyorsan dolgozik, mint aki minden percet sajnál, ami hasztalanul múlik cl. És ahogy a gombosvillával dobálja a szekérbe a cukorrépát, homlokán, nyakán kövér iz- zadságcseppek gyöngyöznek. Kovács István új tag a Petőfi tszcs-ben és aki megkérdezi tőle, hogy miért jött vissza falujába, a földhöz, annak így válaszol: — A kormánynak az a sok intézkedése, segítsége hozott vissza, amelyek az utóbbi időben a dolgozó parasztságot segítik, különösen azokat, akik a nagyüzemi gazdálkodás útján haladnak. Szeretem, nagyon szeretem a földet, a gazdálkodást. A múltban a nagyapám, édesapám, meg én is az „urak“ cselédei voltunk. Már éjjeli 2—3 órakor felzavart az ispán, hogy robotoljunk. Most magunknak dolgozunk, gazdálkodunk. — Hazajöttem azzal a szándékkal, hogy belépek a tszcs-be. Előre megbeszéltük feleségemmel a belépést és úgy határoztunk, hogy a Petőfibe lépünk be. Három hét telt el azóta. Egy napot nem hiányoztam. Úgy akarok dolgozni, hogy ne legyen semmiben hiányunk télen. Már eddig, a rövid három hét alatt harminc munkaegységet szereztem, a feleségemnek is úgy húsz körül van. Pedig neki nehéz egy kicsit, mert a kisebbik fiunk, Imre, alig múlt valamivel egy éves. Jövőre az asszonyoknak is könnyebb lesz, mert a gyermekeket reggelente beviszik a napközibe és mi nyugodtan dolgozhatunk. — Zárszámadásig — gondolom — elérjük ketten a száz munkaegységet. Számítok rá vagy hat mázsa csövestengerit, hat mázsa krumplit, tíz kiló cukrot, a forgó után olajat, szappant, vagy zsírt, a dohány után pénzt. Már kaptam előlegül egy mázsa búzát, egy mázsa rozsot. Ehhez is várok még. Készpénzt 800—1000 forintot kapok. — Nem olyan tag akarok lenni, aki nem dolgozik, csak követel, hanem olyan, aki dolgozik és így részesedik. Tegnap este már égett a villany a faluban, amikor én még mindig vetettem Caga Péter elvtárssal, az üzemi pérttitkárral. De mi is lenne, hogy várhatnánk jövőre még több kenyérnekvalót. ha nem vetnénk idejében!? Alig láttuk már a vetőgép csöveit, amikor abbahagytuk a vetést. Eddig 130 hold rozsot, 20 hold búzát, 21 hold ősziárpát vetettünk el. — A feleségemmel a napokban úgy határoztunk, hogy mi is igénybevesszük a kormány segítségét a háztáji tehén vásárlásához. Igényeltünk kétezer forintot, amit öt év alatt keli visszafizetni. Ez sokat jelent, hiszen saját jószágunk lesz, s még hozzá nem kell tejbeadási kötelezettséget teljesíteni. Ha számításom sikerülne, minden kilátás megvan rá, a télen szép hízót is fogunk ölni. Jövőre pedig egy hold háztáji földünk lesz. — Azzal, hogy tszcs-lag lettem, családom jobb megélhetését biztosítottam. Még szebb holnapunkhoz úgy is hozzájárulok, hogy jegyzek békekölcsönt. A tanács elbizakodottsága miatt kullog hátul \jír|»azony a kapásnövények beadási versenyében A nyírpazonyi tanács elnöke, Páll Ferenc elvtárs napok óta ilyen jelentéseket ad a járási tanácsnak: „Az eredmény változatlan”, így hangzanak szavai a telefonban. A község a burgonya-, kukorica- és napraforgóbeadásban még az egy százalékot sem érte el. Pedig a betakarítás elég szépen halad a községben. Eddig 124 hold burgonyát szedtek fel és 112 hold kukoricát törtek le az egyénileg dolgozó parasztok. Ezek után azt lehet gondolni, hogy a községben már alig 1—2 százalék hijja lehet a beadásnak. A begyűjtési nyil- vántartólapok azonban az ellenkezőjét mutatják. AZ ELLENSÉG HAZUGSÁGAI A községben azt lehet látni, hogy a házak tornácain kukorica szárad. Sokhelyen már rég meg is száradt, alkalmas a beadásra. Mégis várnak az egyénileg dolgozó parasztok. Haszara József 11 holdas középparaszt is megkezdte már a kukoricatörést, örömmel mondja, hogy rég volt ilyen termés, van miből beadni. Mikor megkérdeztük tőle, mikor akarja beadását teljesíteni, azt válaszolta: „majd a jövőhéten. Hadd száradjon meg jól. Ráérünk beadni, van még idő”. Az a hiba, hogy Haszara József és vele együtt sok egyénileg dolgozó paraszt nem ismeri a beadási reudeleteket. Nem tudják, hogy például, a kukoricabeadást a törésiül számított 5 napon belül teljesíteni kell. Az ellenség, a falu ku- lákjai ezt kihasználják, igyekeznek mígtéveszteni az egyénileg dolgozó parasztokat. Márton Antal kulák, aki nem tett eleget beadási kötelezettségének és Kovács István, aki valamikor 32 holdján hajszolta a dolgozókat, azt hi Tesztelik alattomosan a községben, hogy „nem kell teljesíteni a beadást, majd elengedi az állam". Meg aztán azt is beszélik: „rossz a termés, homokosak a földek, nincs miből beadni”. Ez mind hazugság! Nyírpa- zony község határában évek óta nem volt olyan szép termés, mint az idén. Ezt bizonyítja Haszara József termése is. „Az én földem nagyon rossz. De most van olyan kukoricatermés, hogy az csoda. Alig 300 négyszögöl földről törtem le a kukoricát és alig fért fel egy Szekérre” — újságolta boldogan Haszara József. LAZA TÖMEG KAPUSODAT Nyirpazonyban nem azért halad lassan a beadás, mert „rossz volt a termés’’. A hiba ott kezdődött, amikor a községi tanács a gabona- begyűjtés sikere után clbizakodott. Úgy gondolta Páll Ferenc elvtárs is, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, hogy a tanács felvilágosító munkája nélkül is jól fog haladni a kapásnövények beadása. Az utóbbi időben azonban meggyőződhetett arról, hogy a tanács jó munkája nélkül, aktívák bevonása nélkül nincs eredmény a beadásban. A tanácstagok nem kapnak megbízatást. A begyűjtési állandó bizottság sem dolgozik. Még csak példát sem mutatnak a beadásban. B. Tóth Miklós, a begyűjtési állandó bizottság elnöke sem tartja első kötelességnek a beadás teljesítését. Már egy hete megkezdte a burgonyaszedést. de arra nem szakított Időt, hogy azt a kevés, 162 kiló burgonyát a beadásba bevigye. Hajdú Miklós tanácstag már rég felszedte a burgonyát, de beadását nem rendezte. Nyárádi Mihály tanácstag sem adott még be egy szem burgonyát sem. Lehetne még sok példát említeni, melyek azt bizonyítják, hogy a tanácstagok nem mutatnak példát a dolgozó parasztoknak a beadás teljesítésében. Vannak egyénileg dolgozó parasztok, mint például Vitáli Gábor 15 holdas küzépparaszt, vagy Vigh András 4 holdas dolgozó paraszt, akik már eleget tettek beadási kötelezettségüknek burgonyából, kukoricából is. Az ilyen szorgalmasan teljesítőket sem vonja be a tanács a felvilágosító munkába. ÉRVÉNYT KELL SZEREZNI A TÖRVÉNYNEK A begyűjtés elsősorban felvilágosító munka. Meg kell értetni minden egyénileg dolgozó paraszttal, hogy a beadás pontos és Időben való teljesítésével a kormányprogramul megvalósítását segítik. Hozzájárulnak a beadás maradék- nélküli teljesítésével ahhoz is, hogy a községben minél előbb beszereljék a 300 vezetékes rádiót és bevezessék a villanyt. El kell mondani azt is, hogy az, aki nem teljesíti beadási kötelességét, a törvény ellen vét, mert a beadás az törvény. Hibát követett el eddig is a községi tanács, hogy a törvény megszegőitől nem vonatta meg a I beadási kedvezményt, hogy nem | emelte fel 10 százalékkal azok be- I adási kötelezettségét, akik a búr- ' gonyafelszedéstöl számított 2i j órán belül nem tettek eleget be ; adásuknak, akik a kukoricatöré; 1 befejezése után 5 napon belül nem i tettek eleget kötelességüknek. Pers--.;> a községi tanácsnak ne a büntető- legyen az első dolga, hanem ; felvilágosító munka. Ha azonban valaki nem akarja megérteni, hogy a beadást teljesíteni kell, azza szemben alkalmazni kell Nyír- pazony községben is a büntetés, j Ha a felvilágosító munka meg javítja a községi tanács és a dolgozók közötti kapcsolatot, ha maradék nélkül érvényesítik Nyirpazonyban a törvényt, teljesítik állam iránti kötelességüket, akkor a község lakóinak nem le3z okuk a szégyekezésre. A nyírbátori földmíivesszővelkezetben megnövekedett a forgalom az árleszállítás óta Boltjaink bőséges árukészletu-i várják a dolgozókat városon és falun egyaránt. Mennyiségileg és minőségileg is megfelelő választék áll a dolgozók rendelkezésére. Szakség is van rá. mert az árleszállítás óta megnőtt valamennyi szaküzlet forgalma. Ezt tapasztaltam a nyírbátori földmüresszövetkezet szaküzleteiben, ahol az elmúlt héten a készruha bolt dolgozói 25 darab férfi télikabátot, 15 darab férfi öltönyt adtak el. De a cipőboltokban is nagy a kereslet. Mugasszúrú cipőt például 25 párat, csizmából pedig <5 párat adlak el egyetlen hét alatt. Dorogi MiháÁy HELYREIGAZÍTÁS Lapunk október 3-i számában „Az ibrányi Alkotmány termelőszövetkezet becsületes tagjai megszilárdítják szövetkezetüket“ című cikkben névcsere történt: nem Rodák Sándor kérte a pártba való felvételét, hanem ifjú Márton József. Felhívás a mii vészeli csoportok: idei járási versenyére Hazánk szocialista fejlődése, népünk alkotó erőinek kibontakozása, az új kormányprogramm soha nem látott lendületet adott kulturális felemelkedésünknek. Nemzeti kultúránk fejlődésének kimagasló eseményét a művészeti együttesek 1950—51-es, továbbá az 1952—53-as országos versenyét további eredményeknek kell követnie. A művészi csoportok fejlődésének bemutatására ez évben megrendezzük a II. járási versenyt szín látszó csoportok, ének- és zenekarok, népilánc-együttesck, dalos rigmusbrigádok, bábjátszócsoportok részvételével. A művészeti együttesek járási versenyében a szakszervezetek, a DISz., s más társadalmi szervezetek, valamint a termelőszövetkezetek és tanácsok, illetve kultúrotthonaik művészi csoportjai vehetnek részt. Ezenkívül szóló énekszámokkal, hangszerszólókkal, szavalattal egyéni benevezéseket is elfogadunk. A versenyben való részvétel jelentkezési határideje november 1. A művészeti csoportok versenyében való részvétellel járulunk hozzá népünk alkotó erőinek további gyarapodásához, kulturális felemelkedésünk gyorsításához, épülő hazánk felvirágoztatásához. Az új verseny legfőbb célkitűzése: előkészület hazánk felszabadulásának 10 éves évfordulója méltó megünneplésére. A művészet fegyvereivel is erősítsük a béke, a szocializmus nagy ügyét. Szakszervezetek Megyei Tanácsa. DISz. megyei bizottsága. A megyei népművelési állandó bizottság. MNDSz. megyei titkársága. MSzT. megyei titkársága. A nyíriarai Vörös Hajnal Isz-ben mcs'gyorsítja a betakarítást az asszonyok jó munkája Vidám beszédtől, serény munka zajától hangos a nyírturai Vörös Hajnal szövetkezet egyháztagi tengeritáblája. Szép tengeri: vastagszárú, magasnövésű a kórója s a csövek tömött szemsoroktól duzzadnak. De micsoda csövek! Gyönyörűre fejlesztette a gazdag nyár, a szorgalmas munka. Sokan törik a tengerit. Harmincegyen. Ezek közül huszonhat nő. Mind olyan ügyesen, serényen dolgozik, hogy az a néhány férfi, aki közöttük van, alig tudja velük tartani a versenyt. özvegy Németh Albertné 64 éves, de el nem maradna a többiektől. Siet, igyekszik. 150 munkaegységen felül szerzett már. Néha a lemenő nap felé tekint s még inkább meggyorsítja a munkát. — Igyekezzünk, halljátok, — mondja a többieknek. — Amit elvégzőnk ma, az sem marad holnapra. — Holnap szüretelni megyünk, — mondja Bacsó Sándorné. Suhog a suska, ahogy bontják a fürge ujjak, roppan a vastag csövek töve, ahogy törik az igyekvő kezek. Mind dolgosak, ügyes mozgá- súak. Nemhiába van a huszonegyéves Be- ke Juliskának is 192 munkaegysége, meg a tizenötéves Kerekes Emmának 170. De a többieknek sem sokkal kevesebb. Hadd tisztuljon a föld, hadd haladjon minél gyorsabban a vetés, mint ahogy Bacsó Sándorné mondja: „A négy hold szőlő szüretelése csak két napig tart, aztán megyünk ásni a cukorrépát, krumplit, csépelni a napraforgót, hogy minél gyorsabban menjen a vé- tés is. Akkor várhatunk bőségesebb termést, ha idejében vetünk.“ Leszáll a nap a távoli fasor mögött, amikor abbahagyják. Kellemes érzés tölti el őket, ahogy hazafelé indulnak. Arra gondolnak: a Vörös Hajnal nem csalatkozik női tagjaiban!1 Úgy dolgoznak ők, hogy mielőbb betakaríthassák termésüket földbetehessék jövőévi bőséges kenyerünk ígéretét. A. B. ÉLENJÁRÓ LEVELEZŐK Molnár Lajos elvtárs, a nyírbátori cipész KTSz. sztahanovista dolgozója. Munkáját mindig példamutatóan végzi el, s tapasztalatait, tudását társainak is átadja. Munkája mellett jut ideje arra is, hogy levélben adjon tudósítást az üzemben történt eseményekről, mert tudja, hogy ezzel még jobban fokozza az üzem dolgozóinak teljesítményét, szövetkezetük tervének teljesítését. Kövessék a kisipari szövetkezeteink dolgozói Molnár Lajos elvtárs példáját. Lépjenek a Néplap levelezőinek táborába, számoljanak be a lap hasábjain tapasztalataikról. Cszlányi Zoltán elvtárs, a mátészalkai Zalka Máté kultúrház dolgozója. Oszlányi elvtárs megyénk egyik legaktívabb levelezője. írásai legnagyobbrészt a járás kultúrmunkájával foglalkoznak. Nemcsak kint a területen ad segítséget a kultúrmunkához, hanem tapasztalatait megírva, segíti a többi járás kullúrmunkásait is. Megyénk valamennyi kultúr- munkása tanulhat Oszlányi elv- lárs munkamódszeréből.
