Néplap, 1953. október (10. évfolyam, 231-257. szám)

1953-10-04 / 234. szám

NIPLA. ,, x ulitiR 4, VASÁRNAP PARTÉPÍTÉS A nagykállói járás A pártoktatási év kezdete min­den évben jelentős esemény párt- szervezeteink életében és egyben felelősségteljes munkát is követel pártszervezeteinktől. Ahhoz, hogy é felelősségteljes munkát jól el­végezzék, már most hozzá kell látni pártszervezeteinknek, hogy még egyszer alaposan felülvizs­gálják az eddigi előkészületet. A propagandisták munkája Az elmúlt pártoktatási évben járásunk területén szép eredmé­nyeket értünk el. A megyében járásunk területén voltak a leg­látogatottabbak a politikai isko­lák. Különösen Kállósemjén, Bö- köny, Szakoly községekben, a bi- xii Béke tsz-ben, az abapusztai állami gazdaságban. A pártszer­vezetek úgy biztosították minden hállgató részvételét, hogy a hi­ányzókkal elbeszélgettek a tanu­lás fontosságáról. Az oktatás eredményességét az is elősegítet­te,' hogy olyan propagandisták voltak, mint Trencsényi Józsefné, Borsi László, Kardos György, Tóth Béla elvtársak, akik fárad­ságot nem ismerve igyekeztek tu­dásuk legjavát adni. Ezek az elv­társak politikai iskoláikon meg­szervezték az ötös tanulócsoporto­kat és azok vezetésével a legfej­lettebb hallgatókat bízták meg. Emellett a propagandisták állan­dóan ellenőrizték a hallgatók ta­nulását, a gyengébb elvtársaknak segítséget adtak a jegyzetelésnél, az anyag elsajátításánál.-; Nem beszélhetünk azonban ilVén ered­ményekről minden propagandis­tánál. László János, Szűromi Er­zsébet, Puskás János és még né- hányan nem törődtek a hallgatók távolmaradásával, nem segítették gz.ok felkészülését. Nem éreztek felelősséget a hozzájuk beosztott hallgatók neveléséért. Egész tevé­kenységük abból állott, hogy megtartották az előadást. Sok esetben még arra sem. fordítottak kellő gondot, hogy előadásuk érthető, színvonalas legyen. Elő­fordult, hogy egyszerűen felolvas­ták a brosúrából a kijelölt anya­got. Maguk sem voltak minden esetben fegyelmezettek, előfor­dult, hogy a hallgatóknak kellett tíz-tizenöt percet várakozni a po­litikai iskola vezetőjére. Az idei oktatás előkészületé­ben — az elmúlt év tapasztalatai­pártszervezetei az-új nak felhasználásával — vannak j már eredmények. Eredmény az, hogy 28 elvtárs vett részt háromhe­tes propagandistaképző iskolán, s emellett 39 elvtárs egyénileg ta­nulta Sztálin elvtárs legutóbbi művét. Az egyénileg tanuló pro­pagandisták tanulásában voltak hiányosságok, mert a járási párt- bizottság nem gondoskodott ele­gendő anyagról. A járási pártbi­zottság hibája volt az is, hogy olyan elvtársakat hagytunk ki a tanulásból, mint Járási László, Gáspár Endre, Borsi László, akik maguk is hiányolták, hogy nem kaptak pártmegbizatásh Ezt a hi­ányosságot az utóbbi időben már kijavítottuk. Hiba volt az is, hogy az'egyénileg tanuló propagandis­ták közül néhányan elmaradtak a konferenciákról. Ilyenek voltak Kovics Imre, László János, Hajdú László, Szabó János, a járási ta­nács dolgozói, akik lebecsülték a tanulást és nem egy esetben sok munkára hivatkozva elmaradtak a konferenciáról. A hallgatók kiválogatása Az oktatás előkészületeinél hi­ba volt alapszervezeteinkben az, hogy hiányzott a kollektív vezetés és ennek következtében lassan in­dult meg a pártoktatás előkészí­tése. Az oktatási bizottságok nem minden esetben töltötték be hiva­tásukat és éppen ezért későn tör­tént meg a hallgatók kiváloga­tása. Ilyen volt Nagykáiló. Érpa­tak, Kállósemjén, a balkányi ál­lami gazdaság. Ezeken a helye­ken a pártszervezetek nem tekin­tették az egyik legfontosabb mun­kának az oktatás előkészítését. A nagykállói Dózsa és Vörös Zászló termelőszövetkezetekben, valamint a nagykállói gépállomáson a párt- vezetőség és a politikai helyettes elvtárs úgy vélekedett, -hogy rá­érnek szeptember 20-ig. A járási pártbizottság látva az oktatási előkészületekben mutat­kozó hiányosságokat, aktívák be­vonásával igyekezett segítséget adni azoknak a pártszervezetek­nek, ahol az oktatás előkészüle­teivel el voltak maradva. 3ár ak­tíváink munkája sok segítséget adott a hallgatók kiválogatásához, mégis voltak olyanok, akik ezt a pártmegbizatást nem hajtották végre. Varjú Márton elvtársat, a balkányi állami gazdaság igazga­oktatási év előtt tóját azzal bízta meg a járási pártbizottság, hogy adjon segítsé­get a balkányi Kossuth termelő­szövetkezet pártszervezetének a hallgatók kiválasztásában. Varjú elvtárs ezt a munkát kiadta „al­bérletbe“ Szabó Istvánnak, aki egyszerűen összeírta a tagság lét­számát, átadta Varjú elvtársnak, aki azt azzal továbbította a já­rási pártbizottságnak, hogy ezek lesznek a politikai iskola hallga­tói. Varjú elvtársnak az lett vol­na a feladata, hogy a pártvezető­séggel közösen háromtagú oktatá­si bizottságot alakítson, akik el­beszélgettek volna azokkal, akik alkalmasak arra, hogy politikai iskolán résztvegyenek. A fiatalok nevelése A járási pártbizottság a pártok­tatási év előkészületeinél nem fe­ledkezett meg a fiatalok nevelé­séről, a politikai oktatásba való bevonásukról sem. Tizenkét pro­pagandistát adtunk át a Dísz­nek, köztük olyanokat, mint Boj- tor Miklós, az abapusztai állami gazdaság igazgatója, Répánszki János elvtárs, a császárszállási Uj Alkotmány termelőszövetkezet egyik legfejlettebb párttagja. — Alapszervezeteink nagyrésze se­gítséget adott a DISZ politikai is­kolák előkészületeihez. Balkányban, Érpatakon a párt­titkár elvtársak maguk is reszt­vettek a hallgatók kiválogatásá­ban. Nem mondhatjuk ezt el Sza­koly, Bököny és a nagykállói Vö­rös Zászló termelőszövetkezet pártszervezeteinek vezetőiről. Alig néhány nap választ el ben­nünket az új oktatási év meg­kezdésétől. Pártszervezeteink sür­gős feladata tehát még egyszer alaposan átvizsgálni és ellenőriz­ni a hallgatók kiválogatását és mindent előkészíteni ahhoz, hogy a politikai iskolák megkezdése zavartalan legyen. Propagandis­táink már most kezdjék meg a tanulást, hogy a hallgatóikat ne­velni tudják harcra, hazaszere­tetre, kötelezettségeik teljesíté­sére. Kovács János, a nagykállói JB. ágit. prop* titkára. Nógrád megye vezet a kukorica- és burgouyabegyüjtésben A begyűjtési minisztérium■ versenyjelentése Az október 2-i értékelés szerint g megyék sorrendje a következő: Kukoricabegyüjtésben: 1. Nóg- rád,. 2. Szolnok, 3. Heves, 4. Pest, 5. Csongád, 6. Borsod, 7. Zala, 8. Győr, 9. Hajdú, 10. Békés, 11. Bács, 12. Veszprém, 13. Szabolcs, 14. Komárom, 15. Somogy, 16. Ba­ranya, 17. Tolna ,18. Vas, 19. Fe­jér. Napraforgóbegyüjtésben : 1. Győr, 2. Vas, 3. Zala, 4. Tolna, 5 Baranya, 6. Fejér,. 7. Veszprém, .Levelet kaptunk Bacsó Lász­ló kemecsei lakostól, amelyben közölte a Lónyai-csatorna mentén lakó halászok panaszát. A föld­művelésügyi minisztérium a kö­vetkező intézkedést hozta. A nyírbogdányi Ásványolajipa­rt Vállalat vízszennyezését az Al­kotmány halász-termelőszövetke­zet panaszára kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a szenny­víz időszakosan hullámszerűen folyik le az iparvállalat telepei­ről. A jövőbeni károk elkerülése érdekében utasítottuk az illetékes halászati felügyelőt, hogy víz- szennyezések, esetén milyen eljá­rást kövessen; Az ország .fókozof­8. Nógrád, 9. Heves, 10. Somogy, 11. Csongrád, 12. Komárom, 13. Békés, 14. Szolnok, 15. Pest, 16. Hajdú, 17, Bács, 18. Borsod, 19. Szabolcs. Burgonyabegyujtésben: 1. Nóg­rád, 2. Győr, 3. Tolna, 4. Pest, 5. Baranya, 6. Vas, 7. Bács, 8. Fe­jér, 9. Szolnok, 10. Zala, 11. Ko­márom, 12. Somogy, 13. Heves, 14. Csongrád, 15. Veszprém, 16. Békés, 17. Szabolcs, 18. Borsod, 19. Hajdú. tabb iparosításával egyidejűleg fokozódik a természetes, vizek ipari szennyezése s ugyanakkor nem történik kellő gondoskodás a megnövekedett mennyiségű szennyvíz kellő derítéséről és kö­zömbösítéséről. Ezért megkeres­tük a Vízgazdálkodási Igazgató­ságot, hogy a felügyelete alá tar­tozó illetékes kultúrmérnöki és belvízszabályozó hivatalt utasítsa, hogy a Lónyai-csatorna szennye­zését okozó ipari vállalatok szennyvíz közömbösítésére szol­gáló berendezéseit vizsgálja felül. SZILAGYI józsefné, földművelésügyi - minisztérium. „Haladó honvédő hagyományaink“ címmel kiállítás nyílt meg Nyíregyházán „Haladó honvédő hagyomá­nyaink” címmel a nyíregyházi ál­lami leyéltár a könyvkiállítássa) kapcsolatban ugyanabban a terem­ben, a „József Attila” kultúrház- ban kiállítást rendez. Ebben az anyagban Hunyadi Já­nosról, Dózsa Györgyről, de leg­főképpen a magyar nép szabad­ságharcairól találunk, dokumentu­mokat. Bocskai István, Bethlen Gábor sajátkezű hadbahívó levelei, majd II. Rákóczi Ferenc szabad­ságharca, az 1848. évi forradalom és szabadságharc dokumentumai elevenítik meg a múltat. Legérdekesebb részel a kiállítás­nak az 1919. évi harcokra vonat- kozó iratok, melyek a Tanácsköz­társaság hatalmas erőfeszítéseit mutatják meg az intervencióval szemben, valamint a fasiszták el­len harcoló magyar partizánok küzdelmeit dokumentáló írások. A kiállítás minden nap nyitva van. helyszíni közvetítés Prágából és Szófiából A magyar rádió október 4-én, vasárnap helyszíni közvetítést ad a prágai és szófiai nemzetközi labdarúgómérkőzésekről. A Ma­gyarország—Csehszlovákia talál­kozóról 16.30 (beszél Szepesi György), a Magyarország—Bulgá­ria mérkőzésről pedig 17.35-kor (beszél Gulyás Gyula) lesz köz­vetítés a Kossuth-adón. Elintézik a Lónyai-csatorna menti, halászok panaszát Ne tűrjék a nyírlugosi dolgozók az ellenség garázdálkodásait! Falusi pártszervezeteink legfon­tosabb feladata: tovább erősíteni a szövetkezeti gazdálkodást, leleplez­ni az ellenség szövetkezetellenes mesterkedését és mind?n erővel elősegíteni a termelőszövetkezeti tagok, dolgozó parasztok életszín­vonalát állandóan emelő kormány­programul megvalósulását. Nagy feladat ez. Kommunista éberséget, harcosságot és helyt­állást követel. Ezt bizonyítja az alábbi példa is. A nyírlugosi Rá­kosi tszes-ben szép jövedelmet osztanak. A tagok egy munka­egységre eddig 3 kiló 40 deka ter­ményt, 1 deka mákot kaptak. Bur­gonyából 2 kiló 30 deka, tengeri­ből 2 kilő 10 deka, s körülbelül 5 forint 40 fillér készpénzre számí­tanak. A tavalyi beadási hátralék eltör­lése s a beadás 10 százalékos csökkentése, a rövidlejáratú hi­telek elengedése, a középlejáratú hitelek meghosszabbítása nagymér­tékben növelik egy munkaegység értékét. A háztáji gazdaságokban lévő tehenek utáni tejbeadás meg­szüntetésével mintegy 49 ezer liter tejjel gazdagodik évente a szövet­kezet tagsága. Tavaly több, mint 14 ezer forintot fizettek az állatok orvosi kezeléséért. Ma már ez az összeg Is a munkaegység értékét növeli. És hasonló mértékben nö­veli a munkaegység értékét, a tag­ság jövedelmét mindaz a 34 ren­delet, melyet pártunk javaslatára, kormányunk az elmúlt hetekben bocsájtott ki. A Rákosi tszcs, tag­ságának egyrésze mégis Ingadozik. Vájjon miért? Azért talán, mert ezek nem tudják: ha valaki kilép a csoportból, nem részesülhet a kedvezményekben és a csoport adósságának reáeső részét tartozik megtéríteni? Persze, azért is, mert a pártszervezet népnevelői nem világosították fel őket kellőképpen. Azonban ez csak az egyik oka az ingadozásnak, mert míg a párt- szervezet népnevelői hallgattak, addig aljas aknamunkát végeztek a kulákok. Bucsbó György és Bakos Mihály kulákok, mint a Kákosi tszcs, tagjai, belülről bomlasztot­ták a szövetkezetét. Fekete József, Múlik György, s a többi kulák pe- dik kívülről. Ezek a kulákok a tszcs, pártszervezete és a községi pártbizottság ébertelensége követ­keztében nyiltan lázítottak, a be­csületes dolgozó parasztok közül többet félrevezettek. Fekete József kulák és Mtrlik György volt pesti kereskedő szövetkezeti feioszlatási „kérelmet” fogalmaztak s nyiltan gyűjtötték az aláírásokat. Múlik György az egyik ünnep délelőttjén a római katolikus, délután a görög katolikus templom s este a Rákóczi tszcs, előtt összegyűlt dolgozó pa­rasztokat szólította fel az általa s Fekete József által fogalmazott nyilatkozat aláírására. Az ívet el­sőnek Múlik György, majd pedig barátjai: Makszim György 40 hol­das kulák, Tóth Mihály kulák, Tasnádi József 31 holdas kulák. a nyírlugosi nyilasvezér, volt cséplő- gépgarnitura-tulajdónos írta alá. Érdemes közelebbről megnézni e szövetkezetellenes bitangokat. Mú­lik György kereskedő volt. Egyidő- ben szatócsüzletek vásárlásával és eladásával foglalkozott. 1923'lól 192S-ig fő jövedelmi forrása az volt, hogy a Budapesten fölvásá­rolt textil- és cipőanyagot Dunán­túlon két-háromszoros áron érié­kesítette. Majd Rákosfalván bérelt szatócsüzletet. 1937-töl 42-ig Sós- halomra költözött s ott nyitott szatócsüzletet, 42-től 45-ig, á fel- szabadulásig Nyírlugoson üzérke­dett. Egész életében züllött, dolog- talan volt. Nemcsoda, hogy nem tetszett neki népi demokratikus rendszerünk jelszava: nálunk, a munka becsület és dicsőség dolga! Semmivel sem különb Fekete Jó­zsef 41 holdas kulákcsemete, aki azt híresztelte, hogy szeptember 10-re fel kell oszlatni minden sző vetkezetet, mert aki nem hagyja ott a szövetkezeti gazdálkodást, azt nem fogadja fel majd cseléd'1 jenek. Bizony, Fekete Józsefek szerettek cselédet tartani. Kató Ferencet például öt évig szipe- lyozlák. Kató a gyenge étkezésen kívül még cigarettáravalót sem ka; pott Feketééktől. 1952 őszén, mikor Kató bejelentette Feketének, hogy nem bírja tovább e nagy kisziper- lyozást s önálló életet akar élni. Fekete még azt az egyetlen öltöny ruhát is elvette Katótól, melyet Öt év alatt vett neki. A Múlik Györgyök és Fekete Jó­zsefek azt a világot szeretnék visszahozni, melyben szabadon ga­rázdálkodhatnának, melyben kira­bolhatnák a becsületes szegény- és középparasztokat. Múlik Györgyre és Fekete Jó* zsefre már lesújtott a nép igazság­tevő ökle. A nyírlugosi kommunis ták, becsületes dolgozók ne tűrjék a többi ellenséges elem garázdál­kodását sem. Kíméletlenül leplez zék le s azonnal kergessék kt őket a termelőszövetkezetekből! ■ Súlyos börionhíinlelésre ítélték a szövetkeze! ellen lázile nyírlugosi kulákokai A megyei bíróság a napokban tárgyalta Múlik György, volt üzér, Fekete József kulákcsemete bűnügyét. A nép e két ádáz el­lensége Nyírlugoson a termelő- szövetkezetek ellen izgatott s arra törekedtek, hogy a dolgozó pa­rasztok boldogulását biztosító ter­melőszövetkezetek feloszoljanak. A nép bírósága igazságos ítéle* tét hozott. Múlik Györgyöt hatévi börtönre, teljes vagyonelkobzásra, a közügyektől való nyolcévi eltil­tásra ítélte. Fekete József négy-* évi börtönbüntetést, 1000 forint* nyi vagyonelkobzást kapott s a közügyektől öt esztendőre tiltot­ták cl. Két nap alatt 1895 dolgozó tekintette meg a Kína lánya cimü filmet A Kínai Filmhét első két nap­ján 1965 látogató tekintette meg a filmünnep első filmjét, a „Kína lánya” című filmet. Nagy sikere van dolgozóink körében u Kínai Filmhétnek. A társadalmi és tö­megszervezetek csoportos moziláto­gatásokat szerveznek a film megte­kintésére. Október 1-én az MNDSZ nyíregyházi szervezete tartott dísz­előadást. amelyen sok nyíregyházi békeharcos asszony ismerte meg s kínai nép filmművészetét. A vil­lanytelep tánccsoportja Is fellépett a díszelőadáson. Nagy örömmel fo­gadta bemutatójukat a díszelőadás közönsége. Ma az „Ezer veszélyen át" című1 film kerül bemutatásra a Béke filmszínházban, ezt követően ható* dikán és hetedikén a „Megvlrrádf’ című film kerül műsorra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom