Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-19 / 219. szám

(.trUi

1953 SZK1 itíiIJÚER 19, SZOAltíAx

Javaslat a mesogaxdusiígi termelőszövetkezetek alapszabályára

Hazánk felszabadítása, a nagybirtokok felosztása, a népi demokrácia államrendjének kialakulása és megszilárdulása lehetővé tette, hogy a magyar dolgozó parasztság elinduljon az alkotmányunk által biztosított emberibb élet útján.

A dolgozó parasztság életét azonban csak úgy lehet jobbá, könnyebbé, szebbé tenni, ha a mezőgazdaságban ugyanúgy, mint az iparban nagyüzemű gazdálkodást honosítunk meg, ha korszerű gépeket, traktorokat, nemesített vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszereket alkalmazunk. Csakis a nagyüzemű termelés adhat a falunak, a dolgozó parasztságnak jólétet és műveltséget: villanyt, vízvezetéket, kórházat, szülőotthont, jó iskolát és óvodát, könyvtárat, mozit, egyszóval kultúrált, jómódú életet.

A nagyüzemű termelés megvalósításának útja a dolgozó parasztság számára: a szövetkezés. Dolgozó parasztságunk a szövetkezetekben való társulással biztosíthatja magának a nagyüzemű termelés előnyeit. A közös szövetkezeti termelés jobb eredményei, a termelés minőségének a megjavítása, a korszerű állattartás magasabb hozama a termelőszövetkezetekben egyesült dolgozó parasztságot anyagilag felemeli és jólétet teremt számára.

Ezek a felismerések vezetnek oennünket, dolgozó parasztokat arra, hogy önkéntes elhatározásunkból, a jelen alapszabály szerint mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítsunk.

L

Célok és feladatok

1, A termelőszövetkezeti gazdálkodás célja, hogy a szövetkezeti parasztok szorgalmasan végzett közös munkával növeljék a földek terméshozamát, állattenyésztésünk jövedelmezőségét, s ezzel maguk és családjuk számára a jól dolgozó középparasztok életszínvonalát lényegesen meghaladó jómódú, kulturált életet biztosítsanak.

A termelőszövetkezet tagjai kötelezik magukat, hogy minden erővel fejlesztik közös gazdaságukat, megvédik és növelik a közös termelőszövetkezeti vagyont, hiánytalanul teljesítik termelési feladataikat és kötelezettségeiket népi demokratikus államunk iránt. A termelőszövetkezeti tagok ezt az alapszabályt társas gazdálkodásuk és egész szövetkezeti életük alaptörvényének tekintik, vállalják, hogy gazdaságukat a gépállomással szoros együttműködésben a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok előtt vonzóvá, példamutató szocialista gazdasággá fejlesztik. A termelőszövetkezeti parasztok egyesített erejükkel kivívják a győzelmet a kulákok, a kizsákmányolok, a dolgozó nép valamennyi ellensége felett, hogy a szocializmus, a dolgozó parasztok kizsákmányolástól mentes jó élete a falun mielőbb megvalósuljon.

n.

fi fűidről

2. A termelőszövetkezetbe lépő tagok a művelésük alatt álló összes földet közös gazdálkodás céljára a termelőszövetkezet használatába adják. A termelőszövetkezet közös gazdálkodási területéhez tartozik:

a) a tagok tulajdonában, haszonélvezetében vagy bármilyen címen tényleges használatában lévő összes föld — a háztáji gazdálkodás céljára megtartható terület kivételével;

b) az állam által tartós és ingyenes használatra a termelőszövetkezetnek átadott föld, továbbá bármilyen címen a termelő- szövetkezet kezelésébe, használatába adott föld.

A termelőszövetkezet a közös használatában lévő földekről földkönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a földek tulajdonosait, területét, határait, művelési ágait és értékük, gazdasági rendeltetésük adatait.

A termelőszövetkezet közös gazdálkodási területe sem elidegenítés, sem bérbeadás által nem csökkenthető.

3. A termelőszövetkezet közös területén vetésforgó szerint gazdálkodik és azt az alkalmazott vetésforgónak megfelelő táblákra osztja.

4. A termelőszövetkezetbe lépő minden közös háztartásban élő család jogosult y2—1 kát. hold földet háztáji gazdálkodás céljára megtartani. Akinek a belépéskor földje nincs, annak a közös területből kell háztáji földet kijelölni. A háztáji földeket lehetőleg a termelőszövetkezeti tagok lakóhelyének közelségében kell kijelölni és azt a termelőszövetkezet közös gazdálkodási területétől teljesen el kell különíteni.

A háztáji gazdaság területébe be kell számítani a ház körül lévő veteményeskertet, szőlőt, gyümölcsöst, valamint a be nem épített házhelyet is, ezek együttes területe azonban 1 kát. hold- nál több nem lehet. A háztáji föld állandó és annak terheit használója viseli.

m.

fi teriReieeszközokről

5. A termelőszövetkezetekbe lépő tag, illetve család köteles a termelőszövetkezet közös gazdálkodásába bevinni:

a) összes igásállatait és a háztáji gazdálkodás kereteit meghaladó haszonállatait;

b) az összes főbb mezőgazdasági termelőeszközeit (igáskocsi, lószerszám, vetőgép, borona, fűkaszálógép, melegágyi felszerelés stb.) — a kisiparos valamennyi munkaeszközét;

c) a közös használatba adott földterület bevetéséhez szükséges vetőmagot;

d) a közös tulajdonba adott állatok eltartásához az új termésig szükséges takarmányt;

e) a háztáji gazdaság területén kívül lévő és annak szükségletét meghaladó gazdasági épületeket.

6. A termelőszövetkezetben a háztáji gazdaság céljára minden család tulajdonában marad:

a) a lakóház, a megtartott háztáji gazdaság területe és a háztáji állatállomány elhelyezéséhez szükséges gazdasági épületek;

b) a háztáji föld megműveléséhez szükséges mezőgazdasági munkaeszközök, szerszámok;

c) egy tehén és egy-két növendékmarha, egy-két anyakoca szaporulatával, évente háromnégy hízósertés, öt darab juh

vagy kecske, korlátlan számú baromfi, házinyúl és méhcsalád.

Ha a családnak a háztáji föld megműveléséhez igásállatra vagy egyéb gazdasági felszerelésre van szüksége, azt a termelőszövetke- zet vezetősége a közgyűlés által meghatározott térítés mellett rendelkezésre bocsátja.

7. A közös gazdálkodásba adott vagyontárgyakat a belépő tag és a vezetőség egyik tagjának jelenlétében leltárba kell venni, feltüntetve a vagyontárgyak rneny- nyiségét és értékét. A leltár felvételéről a vezetőség gondoskodik, azt a termelőszövetkezet elnöke és a belépő tag írják alá. A leltár egyik példányát a belépő tagnak át kell adni. A leltárt a vagyontárgyak értékének jóváhagyása végett a közgyűlés elé kell terjeszteni.

A közös tulajdonba adott termelőeszközökkel a termelőszövetkezet rendelkezik.

8. A termelőszövetkezet: közös tulajdonba adott igás- és haszonállatok, takarmány és gazdasági felszerelés értékének 35 százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz kell csatolni. A termelőeszközök ezen felüli értékét a tehenek és anyasertések után egy éven belül, a ló és eeyéb állatok, gazdasági felszerelés, \ala- mint a takarmány után négy évi egvenlő részletben a tag részére ki kell fizetni. A bevitt vetőmagért sem természetbeni, sem nénzbeni térítés nem jár.

9. Az olyan egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot, aki a belépést megelőző egy éven belül igás- és haszonállatait, valamint gazdasági felszerelését — a rendes gazdálkodás kereteit meghaladó mértékben — eladta vagy a belépéskor vetőmaggal nem rendelkezik, csak azzal a feltétellel lehet felvenni termelőszövetkezetbe, ha kötelezi magát, hogy az eladott állatok és felszerelés értékének 35 százalékát egy éven belül befizeti, a vetőmagot pedig egy év alatt természetben beadja. Ellenkező esetben ezt az összeget, illetve a terményt a tag részesedéséből le kell vonni.

IV.

A tagságról

10. A termelőszövetkezet tagja lehet minden 16 éven felüli dolgozó paraszt, férfi és nő egyaránt, aki az alapszabályt magára kötelezőnek elismeri.

A termelőszövetkezet tagjai közé felvehetők az ipari munkások családtagjai, továbbá a mező-, szőlő- és kertgazdaságban és állattenyésztésben, vagy a szövetkezeti gazdálkodáshoz szükséges egyéb szakképzettséggel rendelkező dolgozók, valamint olyan ipari munkás, vagy egy segédnél és egy ipari tanulónál több alkalmazottat nem foglalkoztató dolgozó kisiparos, akinek szakmai munkájára a termelőszövetkezetnek szüksége van.

Uj tagot az év folyamán bármikor fel lehet venni.

11. A termelőszövetkezetbe való felvételt belépési nyilatkozattal, írásban kell kérni. A nyilatkozatban, ha a belépő családfő, fel kell tüntetni 16 éven felüli, földműveléssel foglalkozó családtagjai nevét, a saját és családtagjainak művelése alatt álló földet, valamint a tulajdonában lévő állatokat és főbb gazdasági felszerelést, továbbá azt, hogy önkéntes elhatározásból lépnek a termelőszövetkezetbe és az alapsza- bályt magukra kötelezőnek elismerik. A belépési nyilatkozatot a családfő mellett, annak felesége és 16 éven felüli családtagjai is aláírják, ha főfoglalkozá- suk a földművelés és közös háztartásban élnek.

A tag felvételéről — vezetőség javaslatára — a közgyűlés dönt. A felvételi kérelem elutasítása esetén a belépni kívánó dolgozó paraszt felvételi ügyének felülvizsgálatát kérheti a járási tanács végrehajtó bizottságától.

12. A termelőszövetkezetbe nem lehet tagként felvenni kizsákmá- nyolókat, kulákokat, spekulánso- kát és választójoguktól megfosztott személyeket.

13. A termelőszövetkezeti tag jogai:

a) a közgyűlésen szavazati és tanácskozási joggal vesz részt, azon észrevételeit, javaslatait előterjesztheti;

b) résztvesz a termelőszövetkezet vezető szerveinek megválasztásában és azokba beválasztható;

c) a termelőszövetkezetben végzett munkája alapján terményben és pénzben részesedés illeti meg a termelőszövetkezet jövedelméből, arra előleget kérhet, jutalomra van joga az általa terven felül termelt javakból, élvezi mindazokat az előnyöket és juttatásokat, amelyeket a termelőszövetkezet tagjainak biztosít;

d) a közös használatba adott saját földje után pénzben földjáradék illeti meg;

e) a közgyűlés által sem orvosolt sérelem esetén panasszal fordulhat a járási tanács végrehajtó bizottságához.

14. A termelőszövetkezeti tag kötelességei;

al az alapszabálynak és a közgyűlés határozatainak, valamint a vezetőség ezek alapján kiadott utasításainak pontos betartásával mindenkor kellő időben, jó minőségben, becsülettel elvégzi a rábízott feladatot és aláveti magát a termelőszövetkezet munkarendjének;

b) a termelés zavartalansága és a munkaszervezet megszilárdítása érdekében minden termelőszövetkezeti tag köteles személyesen résztvenni a közös munkában és évenként legalább 120 — kisgyermekes anyáknak legalább 80 munkaegységet teljesíteni; a kötelező munkaegységekből a növényápolás idejére legalább 40, aratás-cséplés idejére 30, az őszi termésbetakarítás idejére ugyancsak 30 munkaegység essék;

c) képességei szerint arra törekszik, hogy a termelőszövetkezet megerősödjék, vagyona állandóan növekedjék, gondoskodik a közös vagyon megőrzéséről és karbantartásáról, azt minden kártevéstől megóvja.

15. A termelőszövetkezetből csak a gazdasági év végén lehet kilépni. Aki a termelőszövetkezetből ki akar lépni, ezt a szándékát hat hónappal előbb, írásban köteles a vezetőségnek bejelenteni.

A kilépő tagnak elsősorban a termelőszövetkezet elszórt földjeiből, vagy a tagosított terület szélén azonos értékű földet kell kiadni, mint amilyennel belépett.

A föld kiadása és minden egyéb elszámolás a gazdasági év végén történik. A beadott élő- és holtfelszerelés értékének 35 százalékon felüli, illetve annak még ki nem egyenlített részét ki kell fizetni. A kilépő tag köteles vi- selni a termelőszövetkezet közös tartozásaiból arányosan ráeső részt, meg kell térítenie a termelőszövetkezettel szemben fennálló esetleges tartozásait és tőle a tér- melőszövetkezet által juttatott háztáji földet meg kell vonni.

A kilépő tag köteles a gazdasági év végéig a közös munkában résztvenni.

16. A termelőszövetkezet közgyűlése kizárhatja a tagok sorából azokat, akik vétenek az alapszabály ellen, a közös vagyonban kárt okoznak, vagy a munkafegyelmet súlyosan megsértik. A közgyűlés kizárási ha- tározatot csak a tagok háromnegyedrészének jelenlétében hozhat. A kizárásról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a jelenlévő tagok számát és azt, hogy hányán szavaztak a kizárás mellett. A kizárt tag ügyének felülvizsgálatát kérheti a járási tanács végrehajtó bizottságától.

A kizárt taggal — ugyanúgy, mint a kilépővel — az év végén kell elszámolni és földjét kiadni. A kizárt tag a határozat után a közös munkában nem vehet részt és jutalomban nem részesülhet. A termelőszövetkezet közgyűlése

a kizárt tagot az általa okozott kár megtérítésére kötelezheti, s a kártérítést részesedéséből levonhatja.

V.

fi termelőszövetkezet vezeiése

17. A termelőszövetkezet legfőbb igazgatási szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot. A közgyűlésen a termelő- szövetkezet tagjai tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt.

A közgyűlésre a termelőszövetkezet minden tagját — a napirend közlésével — meg kell hívni. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok kétharmada jelen van.

A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

A közgyűlést a vezetőség havonként legalább egyszer köteles összehívni, ezenkívül össze kell hívni minden olyan esetben, amikor ezt a termelőszövetkezet gazdálkodásának érdeke megkívánja, illetve a tagok egyhar- madrésze, vagy a járási tanács "kéri.

18. Az alapszabály és a jogszabályok keretei között a tagok közgyűlése hoz határozatot, illetve dönt a termelőszövetkezetet érintő minden fontosabb ügyben, így különösen:

a) megválasztja és felmenti a termelőszövetkezet vezetőségét, elnökét, valamint az ellenőrző bizottságot, továbbá dönt a tagok felvétele és kizárása felől;

b) megvitatja és jóváhagyja az évi termelési tervet, a bevételkiadási költségvetést, az építkezési terveket és a helyi munkanormákat;

c) jóváhagyja a különféle alapok nagyságát és megállapítja a tagok által teljesített munkaegységre jutó terménymennyiséget és pénzösszeget;

d) határoz az állami gépállomással és egyéb állami vállalatokkal megkötésre kerülő szerződések ügyében;

e) az ellenőrző bizottság véleményének meghallgatása után jóváhagyja az elnök és a vezetőség évközi és évvégi beszámolóját, valamint a zárszámadást;

f) határozatot hoz a hitelek és kölcsönök felvétele ügyében, valamint a szociális-kulturális alapból való kifizetések felől;

g) megvizsgálja és jóváhagyja a termelőszövetkezet fejlesztési terveit és a vetésforgó tervét.

A szövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezeti élet egyik legfőbb alapelve, s ezt senki nem sértheti meg. A közgyűlés hatáskörébe utalt ügyekben csak a tagok — vagyis a termelőszövetkezet gazdái —- dönthetnek. A felsorolt ügyekben a vezetőség és az elnök a közgyűlés határozata nélkül nem intézkedhetik.

A közgyűlés határozatai a vezetőségre és a termelőszövetkezet minden tagjára kötelezőek.

19. A termelőszövetkezet ügyeit két közgyűlés között a vezetőség intézi. A termelőszövetkezet vezetőségét a közgyűlés két évre választja. A közgyűlés a száz tagnál nagyobb létszámú termelőszövetkezetben héttagú, az ennél kisebb termelőszövetkezetben öttagú vezetőséget választ. A vezetőség felelős a termelőszövetkezet munkájáért, a közgyűlés határozatainak végrehajtásáért és az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítéséért.

A vezetőség kéthetenként legalább egyszer, szükség esetén többször is köteles ülést tartani.

20. A termelőszövetkezet munkájának vezetésére és a vezetőség határozatainak végrehajtására a közgyűlés két évre megválasztja a termelőszövetkezet elnökét. A termelőszövetkezet elnöke — aki egyben a vezetőség elnöke is — a termelőszövetkezet gazdálkodását az alapszabály, a

jogszabályok, a jóváhagyott termelési terv és a bevétel-kiadási költségvetés alapján, a közgyűlés és a vezetőség határozatainak megfelelően személyi felelősséggel vezeti.

21. A tervezett összes pénzbevételekről és kiadásokról a termelőszövetkezet vezetősége bevétel-kiadási költségvetést készít, amelynek tervezetét a közgyűlés az éves termelési tervvel együtt hagyja jóvá. Kifizetéseket csak a jóváhagyott költségvetés alapján szabad teljesíteni, a közgyűlés azonban indokolt esetben megváltoztathatja a költségvetésben előirányzott összegek rendeltetését.

A termelőszövetkezet vezetősége a saját erőforrásból beruházások céljára előirányzott költségvetési összegeknek legfeljebb 70 százalékát folyósíthatja mindaddig, amíg a terméskilátások nem tisztázódtak.

A termelőszövetkezet vezetősége a könyvelési feladatok ellátására a tagok közül erre alkalmas dolgozót jelöl ki vagy alkalmaz, A könyvelőnek nincs önálló rendelkezési joga a pénzügyek felett.

22. A termelőszövetkezet önálló jogi szeméy, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, képviseletére az elnök, kötelezettségek vállalására pedig az elnök és a közgyűlés által kijelölt vezetőségi tag együttesen jogosult.

A termelőszövetkezet pénz-* készleteit a bankban, folyószámlán tartja. A folyószámláról pénzt csak a termelőszövetkezet elnökének és könyvelőjének aláírásával, kizárólag a bevétel-kiadási költségvetés alapján lehet kiutalni.

23. Az elnök a brigácM vezetők, a munka csapatvezetők,

(Folytatás a 3. oldalon.)