Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-19 / 219. szám

W68 SZEPTEMBER 19, SZOMBAT

.1 s; r' L A P

.................. Wimm1

Javaslat a mexögaxdasagi tenneldszövetkexetek alapszabályára

(Folytatás a t. oldalról,)

a könyvelő és a nem fizikai munkát végző tagok munkájáért munkaegység-jóváírás jár. A vezetőség tagjai részére a termelőszövetkezet érdekében végzett külön munkájukért a közgyűlés munkaegységben kifejezett tiszteletdí- jat állapíthat meg.

24. A termelőszövetkezet közgyűlése két évre 3—5 tagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottság rendszeresen ellenőrzi az alapszabály betartását, a vezetőség munkáját, a termelőszövetkezeti közös vagyon megőrzését, a termelőszövetkezet gazdálkodását és pénzügyi tevékenységét, valamint a tagokkal való elszámolást. Az ellenőrző bizottság évente .kétszer általános vizsgálatot, az egyes munka- területeken pedig negyedévenként ellenőrzést köteles tartani és azok eredményéről jelentést tesz a közgyűlésnek.

25. A termelőszövetkezet vezetősége és elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a tagok az alapszabályban biztosított jogaikat minden korlátozás nélkül gya- korolhassák, a szövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezet egész életében hiánytalanul érvényesüljön és azt más szervek is tiszteletben tartsák.

VL

A termelőszövetkezet működése

26. A közös termelés alapja a termelőszövetkezet éves termelési terve, amelyet a vezetőség készít el és a közgyűlés hagy jóvá, A jóváhagyott éves termelési terv ^ alapján a vezetőség szervezi és ellenőrzi a munkák elvégzését.

27. A termelőszövetkezet elnöke, vezetősége és minden tagja kötelezettséget vállal arra, hogy:

a) állandóan fokozzák a terméshozamot helyes vetésforgó bevezetésével, a földek rendszeres trágyázásával és termőerejének állandó növelésével, mélyszántással, a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával, a gépek minél szélesebb körű használatával, az idejében és jól végzett növényápolási munkákkal, másodvetésű növények termelésével, a termények veszteségnélküli betakarításával, öntözőberendezések létesítésével és karbantartásával;

b) vetésre a legjobb, tisztított vetőmagvakat használják, azokat jól szellőzött helyiségben tárolják, gondosan kezelik; növelik a nemesített vetőmaggal bevetett területeket és a vetőmagot előre kijelölt, jól előkészített és gondosan művelt táblákon termelik;

c) pontosan betartják a gépállomással kötött szerződést, elősegítik gépállomás dolgozóinak a termelőszövetkezetben végzett munkáját, gondoskodnak azok jó ellátásáról és elszállásolásáról, biztosítják a traktorok, kombájnok, motorok, cséplőgépek és egyéb munkagépek folyamatos üzembentartását és teljes kihasználását;

_ d) állatfajonként állattenyésztőfarmot létesítenek, fejlesztik a közös állatállományt, javítják az állatok minőségét, növelik azok hozamát, alkalmazzák a helyes takarmányozás módszereit és a fejlett zootechnikai eljárásokat, betartják az állategészségügyi rendszabályokat és harcolnak az állati betegségek ellen, gondoskodnak az állatok részére jóminőségű, megfelelő mennyiségű takarmányról, fokozzák a takarmánytermelést, a réteket és legelőket feljavítják;

e) a tagok munkájának, a termelőszövetkezet belső erőforrásainak és a helyi anyagoknak legteljesebb felhasználásával biztosítják a közös gazdálkodás céljára szükséges épületeket (istálló, sertés- és baromfiól, magtár, bi i- gádszállás, stb.).

28. A termelőszövetkezet elnöke, vezetősége és tagjai, a legfontosabb kötelességeik mellett gondoskodnak arról, hogy:

a) a tagok jövedelmének fokozása érdekében a helyi viszonyoknak megfelelően fejlesszék a mezőgazdasági termelés kiegészítő üzemágait és a termelőszövetkezet által termelt nyersanyagok háziipari feldolgozását;

b) fokozzák a termelőszövetkezeti tagság szakképzettségét, hogy soraikból vezetők, brigádvezetők, állattenyésztők, arató-cséplőgépke- zelők, traktorvezetők, munkagépkezelők, gépkocsivezetők, segédállatorvosok, könyvelők és egyéb, jólképzelt szakemberek kerüljenek ki;

c) a nőket és az ifjakat minél nagyobb számmal vonják be a közös munkába, elősegítik fejlődésüket, képességeik és tehetségük érvényesülését; lehetővé teszik, hogy a nők és ifjak képzettségüknek megfelelő feladatokat kapjanak a vezetésben is;

d) a bölcsődék és napközi otthonok létesítésével megkönnyítik a nők számára a termelőszövetkezet munkájában való részvételt;

e) állandóan emelik a termelőszövetkezeti tagok kulturális színvonalát, ennek érdekében megszervezik az újságolt, folyóiratok és könyvek terjesztését, könyvtárat, olvasótermet, sport- és szórakozóhelyiségekét létesítenek és a brigádok részére tiszta szállásokat rendeznek be.

VII.

A munka megszervezése, értékelése és a munkafegyelem

29. A termelőszövetkezetben minden munkát a termelőszövetkezeti tagok és családtagjaik végeznek, a közgyűlés által elfogadott munkarend szabályai szerint. Munkabér ellenében — alkalmazottként — csak olyan dcl- gozó munkáját lehet igénybevenni, aki szakképzettséggel (agronó- mus, zootechnikus, könyvelő, építési szakemberek, stb.) rendelkezik.

30. A mezőgazdasági termelő- szövetkezet alapvető munkaszervezeti egysége a brigád. A vezetőség a termelőszövetkezet dolgozóiból a gépek fokozottabb kikihasználása, a munka termelékenységének emelése, s a munka helyes irányítása, továbbá jobb ellenőrzése érdekében — az egyes üzemágak munkaerőszükséglete szerint — állandó jellegű brigádokat szervez és kijelöli azok vezetőit. A vezetőség a brigádvezetőket végzett munkájukról rendszeresen beszámoltatja.

a) A szántóföldi növények termelésére legalább 3 —4 évre — ahol a vetésforgót bevezették, a vetésforgó egész idejére — növénytermelőbrigádokat kell szervezni. A növénytermelőbrigád létszáma 30—50 fő.

b) Olyan termelőszövetkezetben, amelyben szőlő-, gyümölcsvagy zöldségtermelés folyik, e munkák elvégzésére külön brigádot kell szervezni.

c) Növénytermelőbrigádon belül a kapásnövények termelésére munkacsapatokat kell szervezni. A munkacsapatokat legalább egy évre kell kijelölni.

d) Az állattenyésztési munkák elvégzésére állandójellegű állattenyésztőbrigádokat kell szervezni.

31. A növénytermelő- és állat- tenyésztő-brigádvezetőnek jegyzőkönyvileg át kell adni a brigádokhoz tartozó földterületet, állatokat, mezőgazdasági épületeket és egyéb felszerelési tárgyakat, amelyeknek használatáért és megőrzéséért a brigád vezetője és annak tagjai felelősek.

32. A brigádvezetők a brigád tagjaival hetenként, vagy egyes nagyobb munkák megkezdése előtt megbeszélik a legfontosabb feladatokat és azok végrehajtásának módját.

33. A termelőszövetkezeti tag munkabeosztásánál figyelembe kell venni szakképzettségét, ta- pasztaltságát, testi erejét, lakóhelyét és azt, hogy melyik brigádban dolgozik legszívesebben. A terhes és szoptató nő munkáját meg kell könnyíteni, ezért a szülés alkalmával 3 hónapi időtartamra minden munka alól mentesíteni kell. A mentesítés idején javára kell írni az előző év azonos időszakában teljesített munkaegységei 50 százalékát.

34. A közös gazdálkodásban részvevő tagok és családtagok munkáját az országos iránynormák alapján a termelőszövetkezet vezetősége által a helyi viszonyokra kidolgozott és a közgyűlés által jóváhagyottt teljesítménynormákkal kell mérni es munkaegységekben kell értékelni.

a) A tagok és a munkában

részvevő családtagok teljesítményét és az érte járó munkaegységet a brigádvezető köteles naponta bejegyezni a tagkönyvbe. A brigádvezető köteles ellenőrizni a munkák elvégzését és annak minőségét. E feladatok ellátásához a munkacsapatvezetők kötelesek segítséget nyújtani.

b) A brigádvezetők napi munkateljesítményét és munkaegységeit a vezetőségnek ezzel megbízott tagja jegyzi be és ellenőrzi.

c) Az elnök és a könyvelő köteles rendszeresen ellenőrizni a teljesített munkaegységek pontos vezetését és azok szabályszerű felhasználását.

d) A brigádvezető köteles minden hónapban összegezni a tagok által megszerzett és igazolt munkaegységeket és a tagok névsorát a teljesített munkaegységek számának feltüntetésével kifüggeszteni. A vezetőség köteles a tagok által teljesített munkaegységek összesített évi nyilvántartását két héttel a zárszámadást tárgyaló közgyűlés előtt közszemlére kifüggeszteni.

35. A termelőszövetkezet jövedelméből — a föld járadékon kívül — a tagok és a családtagok kizárólag teljesített munkaegységeik arányában részesedhetnek. Jutalmazni keli azokat a brigádokat, munkacsapatokat és tagokat,- akik termelési tervüket túlteljesítik.

36. A munkafegyelmet és a közgyűlés által megállapított munkarendet minden termelőszövetkezeti tag köteles betartani. A munkafegyelem megsértése, a munkából való igazolatlan távol- maradás, a rosszminőségű munka és az alapszabálynak bármilyen más megszegése esetén a vezetőség nevelőhatású fegyelmi rendszabályt alkalmazhat. Az ilyen termelőszövetkezeti tagot arra kötelezheti, hogy a rosszul végzett munkát munkaegység jóváírása nélkül újra elvégezze, figyelmeztetésben részesíti, súlyosabb esetben javaslatot tehet a közgyűlésnek a jegyzőkönyvi megrovásra, vagy egy alkalommal legfeljebb 5 munkaegység levonására. Egy év alatt legfeljebb 15 munkaegységet lehet levonni.

Ha ezek a fegyelmező rendszabályok eredménytelenek maradnak, a vezetőség javaslatára a közgyűlés a tagot kizárhatja.

37. A termelőszövetkezet közös vagyonának megkárosítása, jogtalan elidegenítése, rongálása, annak elherdálása, vagy a gépállomás gépeinek megrongálása: társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmény. Az ilyen bűncselekmény elkövetőjével szemben bűnvádi eljárást kell indítani.

VIII.

A termelőszövetkezet vagyona és a jövedelemelosztás

38. A termelőszövetkezet közös vagyonához tartozik a közös gazdálkodás céljára szolgáló minden vagyontárgy, amely bármilyen címen a termelőszövetkezet tulajdonában van.

30. A mezőgazdasági termelőszövetkezet a következő alapokat létesíti : fel nem osztható szövetkezeti alap, vetőmagalap, takarmány- alap, szociális-kulturális alap.

a) A fel nem osztható szövetkezeti alap rendeltetése, hogy a termelőszövetkezet gazdasági megszilárdítását, szakadatlan fejlődését biztosítsa. A fel nem osztható szövetkezeti alapban lévő vagyont a

tagok között, szétosztani nem lehet, azt a termelőszövetkezet gazdasági erejének és a tagok jólétének fokozása érdekében állandóan növelni kell.

A fel nem osztható szövetkezeti alapba kell helyezni:

a tagok által a termelőszövetkezet közös tulajdonába adott élő- és holtfelszerelés értékének 35 százalékát;

a termelőszövetkezet összes pénzjövedelmeinek 10—15 százalékát, amelybe be kell számítani a saját erőforrásból, a tagok munkájával évközben végzett beruházások, illet- be beszerzések értékét;

a termelőszövetkezet állóeszközeinek (épületek, gépek, berendezések, tenyész és igásállatok, egyéb állandójellegű felszerelések) tehermentes részét;

a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz tartozó állatállomány értéknövekedése és a termelési terv szerint továbbtartásra szolgáló szaporulatát ;

ingyenes állami juttatásokat.

b) A vetőmagalap rendeltetése, hogy a termelőszövetkezet növény termelése számára vetőmagot biztosítson. a termelőszövetkezet olyan mennyiségiben köteles vetőmagot a legjobb minőségben a vetőmagalapba helyezni, hogy az a vetésterv szerint maradéktalanul fedezze a termelőszövetkezet művelése alatt álló valamennyi földnek

mind az őszi, mind a tavaszi vetőmagszükségletét.

c) A takarmányalap rendeltetése, hogy a termelőszövetkezet közös állatállományát hiánytalanul ellássa. Takarmányalapba olyan mennyiségben kell száraz- és ab- raktakarmányt helyezni, hogy az a termelőszövetkezet meglévő és a

terv szerint növekvő állatállományának eltartását a következő évi termésig biztosítsa.

d) A közgyűlés elhatározhatja, hogy a gyenge termés vagy elemi károk által okozott kiesések pót- lására biztonsági vetőmag- és takarmányalapot létesít, amelybe az éri szükséglet 5—10 százalékát lehet helyezni.

c) A szociális-kulturális alap rendeltetése, hogy abból a termelőszövetkezet az elöregedett, beteg vagy munkaképtelenné vált tagokat segélyezze, napköziotthont és bölcsődét állítson, fel és azt fenntartsa ; a termelőszövetkezeti tagok számára szakköriyveket, folyóiratokat szerezzen be, sport- és egyéb kulturális igényeiket kielégítse.

A munkaképtelenné vált öreg termelőszövetkezeti tagokat — ha legalább két évig rendszeresen dolgoztak a termelőszövetkezetben — évente terménybeli és pénzbeli támogatásban kell részesíteni. Ezenfelül a termelőszövetkezet fizeti az ilyen tagok társadalombiztosítási díját és vásárolja meg a szükséges gyógyszereket. A közgyűlés — ha a szociális alap erre lehetőséget nyújt — egyéb kedvezményeket is juttathat a tagok részére.

A betegségük miatt huzamosabb Ideig munkaképtelenné vált tagok részére, akik legalább két éven át resztvettek a termelőszövetkezet közös munkájában és a kötelező munkaegységeiket teljesítették, ha betegségük egy hónapnál tovább tart — az előző év azonos időszakában szerzett munkaegységeik arányában, a közgyűlés által megállapított segélyt kell adni. Ezt a segélyt a szociális-kulturális alap terhére kell kifizetni.

A szociális-kulturális alapot a termelőszövetkezet jövedelméből évpnte ki kell egészíteni és abba a tagok között kiosztásra kerülő kenyérgabonatermés és pénzbeli részesedés 2 százalékát kell helyezni.

A mezőgazdasági termelőszövetkezet alapjait az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítése után fennmaradó terményekből és pénzjövedelemből kell létesíteni, illetve kiegészíteni. Az alapokba helyezett vagyontárgyakat más célra felhasználni nem lehet, annak szabályszerű kezeléséért és tervszerű felhasználásáért a vezetőség felelősséggel tartozik.

40. A termelőszövetkezet a betakarított terményeket és állati termékeket a következőképpen használja fel:

a) teljesíti az állam iránti kötelezettségeit, visszafizeti az esedékessé vált természetbeni kölcsönöket, kiegyenlíti a gépállomás által végzett munkákért a szerződés alapján járó természetbeni díjakat és eleget tesz szerződéses termelési kötelezettségeinek;

b) a közgyűlés határozata alapján kiadja a termelési terv túlteljesítéséért járó jutalmakat;

c) vetőmagalapba, illetve takarmányalapba helyezi a szükséges vetőmag-, illetve takuranánymennyi- Séget;

d) felújítja a biztonsági vetőmag- és takarmányalapot;

e) kenyérgabonából létesíti, illet-, ve kiegészíti a szociális-kulturális alapot;

f) a terményeik fennmaradó részét a tagok között, teljesített munkaegységeik alapján szétosztja,

A közgyűlés azonban elhatározhatja, hogy a kiosztásra kerülő terményeknek és termékeknek eg.y részét a termelőszövetkezet pénz- jövedelmének fokozása érdekében a« államnak eladja Tagry szabadpiacon értékesíti; az állattenyésztési terv túlteljesítése esetén pe- dig a tagoknak a teljesített munkaegységeik terhére állatot juttat, a tervenfelüli állatállományból, Illetve annak szaporulatából.

41. A termelőszövetkezet pénzjövedelmét a következőképpen használja fel:

a) teljesíti az állam iránti kötelezettségeit: kifizeti az adókat, a biztosítási díjakat a gépállomással szemben fennálló tartozásait és visszafizeti a gazdálkodás során' felmerült, termelési költségeket;

b) az összes pénz jövedelemnek:

legfeljebb 10—15 százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alap ki- egészítéeére fordítja; a fel nem osztható szövetkezeti alap kiegészítésénél figyelembe kell venni a ter- melőazö vet késet által saját erőforrásából építésre, gépek', állatok vásárlására és egyéb beruh ázásokra évközben már felhasznált összegeket ;

c) a tagok között felosztásra! kerülő pénzjövedelemből létesíti, illetve kiegészíti a szociális-kulturális alapot;

d) kifizeti a föld járadékot azoknak a tagoknak, akik a termelőszövetkezetbe saját földjükkel léptek be; a földjáradék összege a beadott saját föld kataszteri tisztajövedelmének minden aranykoronája után 9 kg. büaa értékénél több nem lehet és nem haladhatja meg a tagok között felosztásra ke-: rülő pénzrészesedés 25 százalékát, a beadott föld után a termelőszövetkezet által kifizetett adót a föld-: járadékból le kell vonni;

c) a készpénzjövedelem fennmaradó részét a tagok között, teljesített munkaegységeik arányában kiosztja.

42. A termelőszövetkezet az évközi bevételekből a tagok részére, teljesített munkaegységeik aráuyá- ban előleget folyósít. Az előleg nem haladhatja meg a bevétel-kiadási! költségvetésben egy munkaegységre előirányzott részesedés 50—60 százalékát.

Gabonából a tagok részére a be* takarítás után azonnal ki kell adni az előleget, amellett szükségleteikre különféle egyéb termények és termékek is előlegezhetők.

A termelőszövetkezeti tagok évközben! rendszeres pénzellátása érdekében a közgyűlés által meghatározott időközükben a tervezett pénzjövedelemtől függően, pénzbeli előlegeket kell folyósítani.

43. Ez az alapszabály a mező- gazdasági termelőszövetkezet minden tagjára kötelező. Hatályba azonban csak akkor lép, ha a földművelésügyi miniszter a mezőgazdasági termelőszövetkezet részére működési engedélyt adott.

A Termelőszövetkezeti Tanár» nevében:

DOBI ISTVÁN’