Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-16 / 216. szám

NÉPLAP Népnevelők szószéke Lucza Jánosné, a demecseri Dimitrov tsz. népnevelője: A legutóbbi Néplap-csütörtökön népnevelők s kisgyűléselöadók vi­tatták meg agitáciős munkájuk ta­pasztalatait. Hogyan, dolgozták fel a Központi Vezetőség június -7—2S-i határozatát, nagyszerű liormányprogrammunkat, hogyan ismertették az életszínvonal eme. lését szolgáló nagyjelentőségű kor­mányrendeleteket. Az alábbiakban részletesen ismer­tetjük Lucza Jánosáé elvtársnő, a demecseri Dimitrov tsz. népneve­lője felszólalását. Szövetkezetünk 1951-ben alakult. Akkor még úgy nézett ki, mint egy új házaspár, kiknek egyebük sincs jövőjükbe vetett hitüknél. Pár. tunk és kormányunk állandó se­gítségével, szorgalmas munkánkkal virágzóvá vált életünk. Nehéz volt Idáig eljutni. Az ellenség hangja a mi csopor­tunkat sem kerülte el. Először azt liíresztelték, hogy az állam min­dent elszed tőlünk s 15 dekánként adja vissza a csoport tagjainak. Az ilyen és hasonló hangok után, nehéz volt szervezetté tenni a munkát, mert tagságunk egy része bizonytalankodott, kedvetlenül dol­gozott. Ml egy páran, akik olvastuk So. lohov: „Uj barázdát szánt az eke” című nagyszerű könyvét, fáradsá­got nem ismerve magyaráztuk a többi tagtársaknak, hogy hogyan néztek ki a szovjet kolhozok, hogy a szovjet embereknek milyen nagy akadályokat kellett eltávolítani a fejlődéshez vezető utakról, hogy a szovjet kolhozparaszloknak mennyi áldozatot kellett vállalniok a kol­hozért, a kulákok ellen vívott har­cukban. Felvilágosító munkánk eredménnyel járt. Brigádokat ala­kítottam. Kezdi link szervezett éle­tet élni. Sajtófelolvasúsokat szer. veztünk, a felolvasott cikkeket ér­tékeltük, Ez jó módszernek bizo­nyult, s rendszeressé tettük. Azonban a tavalyi aszályos év után ismét elégedetlenség ütötte fel fejét csoportunkban. A „kon­tyos rádió” — így nevezik a cso­portunkban a pletykás asszonyo­kat — állandóan szólt. Nagy Imre elvtárs beszédét új­ságból olvastuk. Kint történt a földeken, éppen befejeztük az ebé­det, mikor kis „futárunk” megér­kezett az újsággal. Lélegzetvissza­fojtva hallgatta mindenki a felol­vasást, csak mikor vége volt, ug­rottak fel Lippai. Lajos és Túra József: No, most már vége a tsz-eknek — kiabálták. S mi népnevelők... a pártszer­vezet szóhoz sem tudtunk jutni. Éreztük, hogy ez nem lehet igaz, dg hiába — megmagyarázni nem tudtuk. Egyszerűen tehetetlenek vol­tunk, tanácstalanul hallgattuk a különböző hajmeresztő híreket. Közben a munka állt. A tagok nem akartak dolgozni. Vártak, űk sem tudták mit csináljanak, kinek higyjenek, kire hallgassanak. Ke. rekesi János és Papcsák János megkezdték az „agitációt”. Házról- házra jártak, minden csoporttaggal kiilön-külön órákhosszat beszélget­tek. Gyűjtötték az aláírásokat a csoport feloszlatását kérő kérvény­re. S a pénzt a küldöttség szá­mára, mely a kérvényt a minisz­tériumba viszi. Kerekesi és Pap­csák még a halottak nevét is a kérvény alá írták. Szaniszló And­rás már jó ideje, hogy meghalt, de neve a tsz. feloszlatását kérő kér­vényen szerepelt. Almélkodásunknak, tehetetlensé­günknek Rákosi elvtárs budapesti pártaktíván mondott beszéde ve­tett véget. Mi is megkezdtük a háziagitációt. Két nap alatt cso­portunk 58 tagja kérte, hogy tö- r ölj ék nevét a tsz. feloszlatását kérő kérvényről. Beszéltünk a vár­ható jövedelemről. Elmondtuk, (fogy például tavaly egy munkaegységre 1 kiló 20 dkg. kenyérgabona jutott, az idén 5 kilogramm jut. Kukori­cából tavaly 60 dkg. az idén 4 kilo­gramm, burgonya, alma tavaly nem volt, az idén burgonyából 3 kiló­gramm almából 4 kilögramm jut egy munkaegységre, s készpénzben is vagy tíz forint jut munkaegysé­genként. — Nem számítva az egyéb apróbb juttatásokat, mely­ből mindén csoporttag megkapja háztartási szükségletét. Jövedel­mün'ket növelték a megjelenő kor­mányrendeletek. Egyedül a 10 szá­zalékos kedvezmény 180.000 forint­tal növeli jövedelmünket, nem be­szélve az ingyenes állatorvosi keze- lésről, a tavalyi beadási hátralék elengedéséről, a 15 százalékos adó- csökkentésről, a hitelek egy ré­szének elengedéséről, a hitelek meghosszabbításáról stb., amely vagyont jelent csoportunk számára. S most pártunk és kormányunk újabb rendeleté ez a nagymérvű árleszállítás. kormány program- műnk megvalósulását bizonyítja, s azt, hogy pártunk szavára épiteni( lehet, mint a kősziklára. Hogy mily nagyjelentőségű ez az árleszállítás mi egyszerű kis pél­dánkon keresztül bizonyítjuk be. Pisié Mária fiatal DISZ-tag szor­galmas munkájával 260 munkaegy­séget szerzett eddig. Még az árle­szállítás előtt megcsinálta költség- vetését — melyben télikabát, cipő, ruha, s fehérnemű vásárlását irá­nyozta elő — 1908 forint összeg­ben. Az árleszállítás után ismét elővette költségvetését. Rövid szá­molgatás után örömmel kiáltotta: 438 forinttal gazdagodtam. Ol­csóbb lett a varrógép is 30 száza­lékkal, azt is vehetek rövidesen. Forgács Andrásnak négy lánya tagja szövetkezetünknek. A négy lány 1000 munkaegységet szerzett. Kiszámoltuk keresetüket, s több mint 35.000 forintot ér 1000 mun­kaegységük. A számok meggyőzően beszélnek. Ma már szövetkezetünk valameny- nyi tagja belátta, hogy nagy meg­gondolatlanság volt a tszcs, felosz­latását kérni. Agitáciős munkánkban szilárd támaszunk volt szövetkeze­tünk ifjúsága a DISZ. Határozot­tan kiálltak . szövetkezetünkért. Bartha Mária DISZ-tag például akkor is határozottan a tsz. mel­lett állt, mikor apja mindenáron ki akart lépni. Ma már szövrtke. zetünk valamennyi tagja egyembsr- ként harcol az őszi munkák gyors elvégzéséért. Már több mint 50 hold földet vetettünk be. Azonban a gazdasági munka hevében a po­litikai munkáról sem feledkezünk meg. Csoportunkból 3S-an jelent, kezfek politikai oktatásra, 17.en pedig a dolgozók iskolájának esti tagozatára. Tanulunk, hogy nagyobb tudás­sal, nagyobb gazdasági eredménye­ket tudjunk elérni, hogy pártunk határozatának, kormányprogram- munk megvalósításának reánk eső részét minél előbb maradéktalanul végrehajtsuk. A nyíregyházi Mezőgazdasági Oépiavlió Vállalat az ország náseflik icgfohh 6£p|avit6 Vállalata szaszerezzék az éiüzcm-jelvényt. A nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozói sok szép eredményt értek már el az 1953-as tervévben. Az első ne­gyedévben élüzem lett a vállalat, a második negyedéves tervet is 124 százalékra teljesítették. A II. negyedévben terven felül 35 da­rab erőgépet javítottak ki, ami 188 ezer forint termelési érték­túlteljesítést jelent a vállalatnak. A vállalat dolgozói nagyszerű eredményeikkel kiérdemelték, hogy megkapták a földművelés­ügyi miniszter és a MEDOSZ. el­nökségének közös vándorzászla­ját. A nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat a második ne­gyedéves tervteljesítés alapján az ország második legjobb Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalata lett. A vándorzászlót és a vele járó háromezer forintot a szep­tember 12-én megtartott ünnep­ségen adták át. A Gépjavító Vállalat dolgozói hozzászólásaikban megfogadták: úgy dolgoznak tovább a harma­dik negyedéves tervben, hogy nagyszerű eredményeikkel visz- szaszerezhessék az élüzem-jel- vényt is a vándorzászló mellé. Glovács András sztahanovista esztergályos, aki a második ne­gyedévben élenjárt a termelésben és augusztusban is 203 százalé­kot teljesített, Fekete István, Li­zák András, Bedé Zsigmond, Tóth Kálmán és Asztalos András szerelők is pénzjutalmat kaptak. A vállalat dolgozói harcolnak érte, hogy eredményeikkel továb­bi kitüntetést szerezzenek a Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalatnak és elősegítsék az új kormánypro- gramm megvalósítását. Glovács András például már szeptember 10-én, az 1955 évi január 20-i tervén dolgozott. Balogh Mihály esztergályos 1954 május havi ter­vén, Csellovszky László. esztergá­lyos pedig 1954 április havi ter­vén dolgozott. Megvan a lehető­ségük a gépjavító vállalat dolgo­zóinak arra, hogy a harmadik ne­gyedéves tervteljcsítésükkcl visz­Biztositék erre a júliusi 132 szá­zalékos és az augusztus havi 120 százalékos vállalati tervteljesités. A vállalat dolgozói a szeptember havi terv-teljesítéssel is jól áll­nak. A nagy célkitűzés megvalósítá­sáért a vállalat dolgozói lelkese­déssel harcolnak tovább. Megmu­tatkozik ez különösen az árle­szállítások óta elért eredmények­ben. Debreceni Károly ifjú ma­rós 226.4 százalékot teljesít. Kéri Béla szerelő 123-ról 143.9 száza­lékra növelte teljesítményét. Har- sányi Pál esztergályos, aki 163.6 százalékot teljesít, már 1954 no­vember havi tervén dolgozik, Tuba Ferenc pedig, aki átlag 187 százalékot teljesít, már 1954 jú­lius havi tervét teljesíti. Több vállalás között Lizák András és három társa azt vállalta, hogy két darab 10 ezer literes víztar­tály elkészítését szeptember 30 helyett szeptember 20-ra befejezi. Az árleszállítás után sokat vásárolnak a boltokban a szövetkezeti parasztok A demecseri Dimitrov tsz-ben is nagy örömmel fogadták az ár- leszállítások hírét. A szövetkezeti tagok az eddig kapott részesedé­sükből nagyobb őszi bevásárlást végeztek. Pista Mihály, aki a Dimitrov tsz. tagja, 1.340 forintért paplant, gyapjúkendőt, ruhaszö­vetet és más textilárut vásárolt családja részére. 300 forintot ta­karított meg, mivel már új áron szerezte be az iparcikkeket. Ez­ért a 300 forintért újabb textil­neműt, vagy egyéb iparcikket vá­sárolhat. A földművesszövetkezeti bol­tokban élénk forgatom alakult ki ezekben a napokban. Szalonna József tsz-tag, gégényi lakos, 1.200 forint összegben vásárolt ci­pőt, ruhát és egyéb cikkeket csa­ládja részére. A két pár cipőnél 96 forintot, egy női kabátnál 200 forintot takarított meg. Boldogan számolták, mi mindent vehetnek még ezért a pénzért. Államunk gondoskodása a szö­vetkezeti tagokat újabb nagy jö­vedelemhez juttatta. VARGA GYULA, Mészöv. Tasrin illés» a psás/árszállási Uj Alkotmány tsz. A pártszervezet egyetlen tagja sem hiányzott a taggyűlésről. Is­merték jó előre a taggyűlés fon­tosságát, tudták, hogy ez a tag­gyűlés döntő változást fog hozni a császárszáliási Üj Alkotmány termelőszövetkezet pártszerve­zetének életében. Pontosan este 7 óra volt, amikor Hidasi elv­társ, az üzemi pártszervezet tit­kára megkezdte a vezetőség be­számolóját. A beszámolót, majd a hozzászólásokat is a bírálat és önbírálat jellemezte. Hidasi elv­társ élesen bírálta a pártszerve­zet vezetőit és elsősorban önma­gát a politikai tömegmunka el­hanyagolásáért, azért, mert nem foglalkoztak kellőképpen a párt­építés kérdésével, a tag- és tag­jelöltfelvétellel, nem ellenőrizték és nem segítették a gazdasági ve­zetők munkáját. — Mindez azért történhetett meg, — mondotta, — mert egye­dül próbáltam elvégezni a mun­kát, nem támaszkodtam a vezető­ség többi tagjaira, nem érvénye­sült pártszervezetünkben a kol­lektív vezetés. A pártszervezet munkájának fogyatékosságai kihatással voltak az egész termelőszövetkezetre, a szövetkezet minden tagjára. A felvilágosító munka elhanyagolá­sa miatt Nagy Imre elvtárs be­széde után nem egy csoporttag azt határozta el, hogy kilép a szövetkezetből. Nem értették meg a kormány programmját. vagy a kulák magyarázatára hallgattak. Még a párt tagjai között is ’-yl- tak olyanok, mint Forgó elvtárs, aki ingadozott, s az első napok­ban nem állt ki keményen a szö­vetkezet mellett. Az agitáciős munka elhanyagolása miatt kö­vetkezett ez be, s ezek a hibák az okai annak, hogy az elmúlt csoportértekezleten öt családot kellett kizárni azért, mert az el­lenség hangjára hallgattak, mert bomlasztó munkát végeztek. Sok fogyatékosságra, hiányos­ságra rámutatott a beszámoló. Voltak azonban olyan hibák is, amelyek elkerülték a vezetőség figyelmét, s amelyeket a hozzá­szólók tártak fel. Répánszki elvtárs bírálta a pártvezetőséget azért, mert nem ellenőrizte megfelelően a gazda­sági vezetők munkáját, s így elő­fordulhatott, hogy a könyvelő ha­nyagsága miatt többezer forint hiányzik a szövetkezet pénztárá­ból. Bírálta a járási pártbizott­ság és a járási tanács munkáját is, mert a hiány megállapítása után fegyelmi eljá-ás indítása helyett vándorzászlóval tüntették ki a könyvelőt! Személy szerint pártszervezetében bírálta Tóth György elvtársat, a járási pártbizottság munkatársát, aki az ellenőrző bizottság munká­ját felforgató tevékenységnek mi­nősítette, ahelyett, hogy segítse-’ get adott volna nekik! A pártve-; zetőség hanyag munkájának rót-| ta fel azt is, hogy elhanyagoljak' a népnevelőértekezletek tartását,: s így a népnevelők maguk sera ismerik a párt és kormány pro­grammját, nem tudják azt a dol­gozóknak kellőképpen megmagya­rázni, s ezért a szövetkezet né-i hány tagja még mindig ingado­zik, nem tudja, hogy továbbra is a nagyüzemi gazdálkodás útján1 haladjon-e, vagy az egyéni gaz­dálkodást válassza. Javasolta, hogy vegyék határozatba a nép­nevelő értekezletek rendszeres megtartását. Sallai János elvtárs hozzá­szólásában a pártcsoportbizai- miakkal való nemtörődömségért, a pártcsoportértekezletek elha-t nyagolásáért bírálta a pártvezető-, séget. A pártcsoportértekezletek rendszeres megtartása elengedhe­tetlenül szükséges szervezetünk­ben, — mondotta Sallai elv- társ. — öntudatra, példamuta­tásra nevelné tagjainkat, s na­gyobb felelősségérzetre a rájuk bízott munkák elvégzése iránt. Ha a pártcsoportértekezletek be­töltötték volna hivatásukat. ak-j kor nem kellene beszélnünk ar­ról. hogy párttagjaink között is voltak ingadozók, voltak, akik félreértették a párt és a kormány programmját, nem harcoltak kö­vetkezetesen a szövetkezet meg­szilárdításáért. — Sallai elvtárs bírálta a pártvezetőséget azért, mert nem ellenőrizte és nem se­gítette a gazdasági vezetők mun-f káját. s így fordult elő az, hogy a terület nem volt egyénekre fel-1 osztva, a szövetkezet tagjai nem. éreztek felelősséget egy-egy terü­let megmunkálásáért. Nem lehe­tett így megfelelően ellenőrizni egyes tagok munkáját, megbírálni a hanyagokat, s dicséretben ré­szesíteni a jól dolgozókat. A pre­mizálás is elmaradt, ami pedig serkentőleg hatott volna minden dolgozóra. Javasolta, hogy fog­lalják határozatba a pártcsoport­értekezletek rendszeres megtartá­sát, s a határozat végrehajtásá­ról a következő taggyűlésen adja­nak számot. A vezetőség és tagság bírálata és önbírálata hatalmas lépéssel segíti előre az „Üj Alkotmány" pártszervezetét is a feladatok maradéktalan végrehajtásának, a szövetkezet megszilárdításának útján! A npfrmadai gépállomás dolgozóinat! válasza az árleszállításra A nyírmadai gépállomás dol­gozói örömmel vették az árle­szállításokat. Szeptember 7-én termelési értekezleten vitatták meg mit jelent számukra a párt­nak és a kormánynak ez az újabb rendelkezése. Balogh Ist­ván szerelő számokkal bizonyí­totta be, hogy családja több, mint 2.000 forinttal tud többet vásárolni, mint eddig. A gépállo­más dolgozói munkateljesítmé­nyük felemelésével válaszolnak a kormányrendeletre. Garai Imre DISZ-tag, a laskodi Vorosilov tsz. tagja terven felül 50 normálhold szántás elvégzését vállalta. Agárdi Ferenc DISZ- tag, az őri Petőfi tsz. tagja ter­ven felül 50 normálhold szántás elvégzését vállalta s ugyanakkor minden holdnál 40 deka üzem­anyagot takarít meg. Hasonló felajánlást tett ifj. Tisza András, az őri Petőfi tsz. tagja, aki 60, idős Tisza András, Vincze And­rás, akik 100—100 normálhold terven felüli szántást végeznek el. Bacsó Imre traktorvezető, a nyírmadai Dózsa tsz. tagja, 60 hold szántást vállait s ugyanak­kor holdanként 10 deka üzem­anyagot takarít meg. Székely János traktorvezető kiszámította, hogy az őszi munkák elvégzésé­hez 90 műszak áll rendelkezésére. Elmondotta hozzászólásában, hogy­ha műszakonként négy és fél normálhold szántást végez el, akkor az őszi idényben 400 nor­málhold értékű munkát tud elvé­gezni, s ezt el is végzi. Katona József brigádja nevében vállalta, hogy az őszi idényben 750 nor­málholdnak megfelelő talajmun­kát végez terven felül brigádjá­val és a gépállomás brigádveze­tőit versenyre hívja. A felszólaló traktorvezetők el­mondották, hogy a vállalások teljesítéséhez nagymértékben hoz­zá kell járulni a gépállomás ve­zetőségének is azzal, hogy az előfeltételeket biztosítsák. — Sok esetben egész csekély dolgok miatt értékes percek, értékes anyag megy kárba — mondotta Molnár Lajos traktorvezető. Az üzemanyag feltöltéséhez többször kértünk már vödröt a raktáros­tól, de mindezidáig még nem kaptunk, pedig a vödör használatával sok üzemanyagot lehetne megtakarítani! Szita József, pol. helyettes. 1353 SZEPTEjVDam. - „ SZERE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom