Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)
1953-09-16 / 216. szám
AZ MOP SZABOLCS-SZ ATM AR MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM. ARA ő« FILLtiK 1953 SZEPTEMBER 16, SZERDA A Magyar Dolgozok Darája Központi Vezetőségének liatározata a iiiezögaztflasagi termékek líj begyűjtési rendszeréről és » Oesadsis mértékének esökkentésérdl A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége javasolja a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának, illetve ennek útján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának az eddig érvényben lévő begyűjtési rendszer megváltoztatását. A begyűjtési rendszert oly módon keil megváltoztatni, hogy az új begyűjtési rendszer több évre előre állapítsa meg a termelő beadási kötelezettségét, s ezáltal fokozott biztonságot adjon a mezőgazda- sági termeléshez. Csökkentse az egyénileg gazdálkodók és még inkább a termelőszövetkezetek beadási kötelezettségének mértékét, s ezáltal tegye lehetővé, hogy a mezőgazdasági termékeknek az eddiginél sokkal nagyobb részét értékesíthessék a termelők szabadpiacon. Mindezek révén jelentősen emelkedjék a mező- gazdasági termelés, nőjön a növénytermelés és az állattenyésztés hozama és ezzel együtt lényegesen emelkedjék a szövetke-' zetekbe tömörült, s az egyénileg gazdálkodó parasztság életszínvonala. A fentieknek megfelelően a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége az új oegyüj- tési rendszer irányelveiként a következőket javasolja: 1. Az új begyűjtési rendszer három évre, tehát 1954 január l-től 1956 december 31-ig terjedő időszakra előre határozza meg a termelők termény-, sertés-, marha-, baromfi-, tojás-, tej- és borbeadási kötelezettségét. A ka- tasztrális holdanként megállapított beadási kötelezettségeken a hároméves időszak alatt változtatni nem lehet. A beadási könyveket három évre adják Ki. 2. A termény-, élőállat és állati termék-beadási kötelezettséget a szántó és rét együttes területe, míg a borbeadási kötelezettséget a szőlőterület után kell megállapítani. A szőlőt és gyümölcsöt, (kertet) teljesen mentesíteni kell a termény, élőállat és állati termék beadási kötelezettség alól. 3. Csökkenteni kell elsősorban a termelőszövetkezetek (csoportok), továbbá az egyénileg gazdálkodó termelők 1. katasztrális holdra előírt beadási kötelezettségét az 1952 évi 26 .számú TVR- ben eredetileg megállapított beadási kötelezettséghez visz myít- va. A csökkentés mértéke a következő legyen: a) A terménybeadási kötelezettség az önálló termelőszövetkezeteknél és III-as típusú termelőszövetkezeti csoportoknál mintegy 25 százalékkal, az alapszabály szerint működő I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál mintegy 15 százalékkal, míg az egyénileg gazdálkodó termelőknél mintegy 10 százalékkal csökkenjen. b) Az élőállat és állati termék, (sertés, marha, baromfi, tojás és tej) beadási kötelezettség az önálló termelőszövetkezeteknél és III-as típusú termelőszövetkezeti csoportoknál mintegy 30 százalékkal, az alapszabály szerint működő I-es és Il-es típusú tér- melőszövetkezeti csoportoknál mintegy 20 százalékkal, míg az egyénileg gazdálkodó termelőknél mintegy 15 százalékkal csökkenjen. c) A tehénállomány után megállapított beadási kötelezettség a 8 kát. holdnál kisebb egyéni gazdaságoknál, valamint a gazdasággal nem rendelkező tehéntartóknál mintegy 25 százalékkal csökkenjen, a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságát pedig teljesen mentesíteni kell a tejbeadási kötelezettség alól, d) A borbeadási kötelezettséget az önálló termelőszövetkezeteknél és III-as típusú termelőszövetkezeti csoportoknál miní.egy 50 százalékkal, míg az egyéni gazdaságoknál — beleértve az I-es és Il-es típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjait is, — mintegy 25 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani. A termelőszövetkezeti tagok háztáji szőlőterületeit teljesen mentesíteni kell a borbeadási kötelezettség alól. e) Az újonnan alakult termelő- szövetkezetek és egyes, Il-es és III-as típusú termelőszövetkezeti csoportok gazdasági megerősítése érdekében a fentiek szerint csöK- kentett élőállat-, valamint állati termék beadási kötelezettségből a megalakulástól számított 1 év tartamára további 20 százalék engedményt kell nyújtani. 4. A terménybeadási kötelezettséget a következőképpen keli megállapítani: a) A beadási kötelezettség megállapítása a katasztrális jövedelem és a földterület nagysága alapján történjék, s az így megállapított kötelezettséget felemelni nem szabad. b) A beadási kötelezettség megállapításánál kizárólag a szántó- és rétterület nagyságát, valamint annak katasztrális jövedelmét kell alapul venni. Az úgynevezett birtokcsoportba sorolásnál az egyéb művelési ágakat (legelők, szőlők, gyümölcsös (kert), erdő és nádas) figyelmen kívül kell hagyni és meg kell szüntetni a szőlő ötszörös, a gyümölcsös (kert) négyszeres területtel történő számításba vételét. c) Engedélyezni kell, hogy megfelelő állatállománnyal rendelkező termelőszövetkezetek takarmánybeadási kötelezettségüknek szabad választásuk szerint sertéssel is eleget tehessenek. cl) A termelőszövetkezetek rizs- íerületét mentesíteni kell mindennemű más beadási kötelezettség alól, azzal, hogy előirányzott rizstermésük 80 százalékát be kell adniok. További kedvezményként minden kát. hold rizs- terület után további két kát. hold szántóterületet kell mentesíteni terménybeadási kötelezettség alól. 5. Az élőállat- és állati termékbeadási kötelezettséget a következőképpen kell megállapítani: a) A beadási kötelezettséget egységes húskilogrammban kell előírni. A termelőszövetkezetek, valamint három kát. holdnál nagyobb területű egyéni gazdaságok külön-külön, meghatározott meny- nyiségű sertést, marhát, baromfit, illetve tojást adjanak be, azzal, hogy marhabeadási kötelezettségüket szabad választásuk szerint sertéssel, juhval, baromfival és tojással is teljesíthetik. A három kát. holdnál kisebb területű gazdaságok kötelezettségeik teljesítésének megkönnyítésére éngedé- lyezni kell, hogy teljes .húsbeadási kötelezettségüket szabad választásuk szerint sertéssel (30 kilogrammnál nagyobb súlyú süldővel is), juhval, baromfival, tojással és sertészsírral is teljesíthessék. b) A sertésbeadásnál lehetővé kell tenni, hogy a beadási kötelezettségen felül beadott súlytöbblettel a termelők szabad választásuk szerint teljesíthessék a következő évi kötelezettségüket, vagy a súlytöbbletért a magasabb állami szabad árat kapjanak. Azt is meg kell engedni, hogy többen társulva teljesíthessék sertésbeadási kötelezettségeiket. c) Az öt kát. holdnál kisebb szántó- és rétterületeken gazdálkodó többgyermekes dolgozó parasztok húsbeadási kötelezettségét csökkenteni kell azzal, hogy az általuk eltartott 14 éven aluli harmadik gyermek után a beadási kötelezettség felerészét, míg a negyedik gyermek után az egész húsbeadási kötelezettséget el kell engedni. d) Az egyéni gazdaságok, valamint a gazdasággal nem rendelkező tehéntartók lejbeadási kötelezettségénél a második és minden további tehénre — az eddigiekkel szemben — beadási kötelezettséget nem kell előírni. c) Minden megkötés nélkül en- j gedélyezni kell a tejnek a juhtej- j jel és juhgomolyával való helyet- j tesítését. 6. Az MDP. Központi Vezetősége javasolja, hogy a minisztertanács módosítsa a haszonbérbe vett állami tartalékföldek beadási kötelezettségét megállapító 1953 augusztus hó 2-án megjelent 42 1953. sz. minisztertanácsi rendeletét, amely az állami tartalékföldek után az 1952. évi 26. sz. TVR-ben előírt teljes termény-, élőállat- és állati termékbeadási kötelezettség teljesítését írta elő. a) A tartalékföldek után a beadási kötelezettséget az 1954. évi január 1.—1956. évi december 31. közötti hároméves időtartamra ugyancsak változatlan érvénnyel kell megállapítani. b) Terményből az 3952. évi 26 TVR-ben eredetileg előírt beadási kötelezettséghez viszonyítva a haszonbérbe vett állami tartalékföldek beadási kötelezettségét mintegy 30 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani. További beadási kedvezményt kapjanak a 0—0 aranykorona közötti kataszteri jövedelmű állami tartalékföldek bérlői azzal, hogy az 1952. évi 26. sz. TVR-ben eredetileg előírt beadási kötelezettségükhöz viszonyítva terménybeadásukat 40 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani. «) Élőállatból és állati termékekből az 1952. évi 26. sz. TVR- ben eredetileg előírt beadási kötelezettséghez viszonyítva a haszonbérbe vett tartalékföldek beadási kötelezettségét mintegy 50 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani azzal, hogy az 1954. évben további kedvezményként még 25 százalékkal, összesen tehát 75 százalékkal alacsonyabb kötelezettséget teljesítsenek. További kedvezményt kapjanak az élőállatok és állati termékek beadásánál is a 0—6 aranykorona közötti alacsony kát. jövedelmű állami tartalékföldek bérlői. Ilyen tartalékföldek után az 1952. évi 26. TVR-ben eredetileg előírt beadási kötelezettséget mintegy 75 százalékkal alacsonyabban kell megállapítani, azzal, hogy az 1954. évben mentesüljenek az élőállat és állati termékbeadási kötelezettség alól. Jelentős további könnyítést kell nyújtani az állami tartalékföldet bérlők számára azzal is, hogy élőállat- és állati termékbeadási kötelezettségüket szabad választásuk szerint bármilyen állattal. vagy állati termékkel teljesíthessék. d) A haszonbérbevett állami tartalékterületeket a tejbeadási kötelezettség alól mentesíteni kell. e) A haszonbérbe vett állami tartalékterületeket nem szabad hozzászámítani a bérlő saját, vagy más haszonbérbevett terű- létéhez, tehát a terménybeadási kötelezettséget kizárólag a bérbevett tartalékföld területe és kai. jövedelme szerint kell megállapítani, függetlenül attól, hogy a bérlő milyen nagyságú egyéb területen gazdálkodik. f) Az állami tartalékföldekrc biztosított kedvezményeket termelőszövetkezetek haszonbérleténél az 1952. évi 26. számú TVR- ben termelőszövetkezetek számára előírt teljes beadási kötelezett* ség, míg a dolgozó parasztok haszonbérleténél az 1952. évi 26. sz, TVR-ben dolgozó parasztok számára előírt teljes beadási kötelezettség alapján kell kiszámítani. 7. Az új begyűjtési rendszer egyszerűbb és áttekinthetőbb legyen mind a beadásra kötelezettek, mincl. a begyűjtő szervek számára és ezáltal is biztosítsa azt, hogy a termelők maguk is ellenőrizhessék a kötelezettségek törvényszerinti megállapítását. 8. Az eddigi forgalmi korlátozásokat meg kell szüntetni és engedélyezni kell, hogy a termelők beadási kötelezettségük teljesítése mellett terményből, élőállatból, baromfiból, tojásból, tejből és borból feleslegeiket minden megkötés nélkül, szabadon hozhassák forgalomba. * Tekintve a mezőgazdasági termékek begyűjtésére vonatkozó törvényerejű rendelet rendkívüli jelentőségét a magyar mezőgazdaság fejlődésére, a parasztság életszínvonalának emelkedésére, valamint az ország lakosságának ellátására, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége szükségesnek tartja, hogy az új begyűjtési rendszert részletesen szabályozó törvényerejű rendelet legkésőbb ezév október 15-ig kiadásra kerüljön. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége meg van győződve arról, hogy a mezőgazdasági termékek begyűjtésének új rendszere országunkban még szilárdabbá teszi a munkás-paraszt szövetséget, amely a Magyar Népköztársaság megingathatatlan alapja. A minisztertanács határozata az állami tarlalékteriiletek utáni jövedelemadó megállapításáról 1953 december 31. napjáig öt évi- időtartamra haszonbérelt, állami tartalékterületek után 1954. évben jövedelemadót fizetni nem kell. Az állami tartalékföldek utáni jövedelemadó a haszonbérlők egyéb jövedelemadójának progresszióját nem növelheti. 1955. január l-től az állami tartalékföldek után megállapított jövedelemadóból húsz százalék engedményt kell adni. ^Világ, p.yoletá^iai eg.y,&siilietck f A mai számban Népnevelők szószéke (2. old.) Zöldeiő vetés (3. old.) *j Elnökségének határozatai új .Megjavítjuk megyénkben a nép- j minisztériumok alakításáról (3. művelési munkát“ (4. old.) 1 old.) ........»■in ne———■in— *Mim.innmnir 9*^