Néplap, 1953. szeptember (10. évfolyam, 192-230. szám)

1953-09-01 / 204. szám

*£ NÉPLAP 1953 SZEPTEMBER 1, KEDD Áz MDP kisvárdai járási választmányának ülése A kisvárdal járási párt­választmány kibővített ülése va­sárnap vitatta meg a párt Köz­ponti Vezetőségének június 27— 28-i határozatát és a járás párt- szervezeteinek határozattal kap­csolatos tennivalóit. A beszámoló, amelyet a járási pártbizottság nevében Uzsoki elvtárs, a járási pártbizottság titkára mondott el, megmutatta az egész járás fejlő­dését, vázolta a pártbizottságok és a pártszervezetek munkájában meglévő eredményeket és hiá­nyosságokat. Uzsoki elvtárs szólt arról a hatalmas fejlődésről, melyet a járás ért el. A munkások és a dolgozó parasztok soraiból több- százan lettek katonatisztek, kü­lönböző funkcionáriusok. Ezek között említette Radóczi János elvtársat, aki egyszerű dolgozó paraszt gyermekéből a járási ta­nács mezőgazdasági osztályvezető­je lett. Majd arról az eredmény­ről beszélt, melyet a termelőszö­vetkezetek fejlesztésében ért el a járás. De hatalmasat fejlődött a kisvárdai Vulkán üzem is, ahol nemrég épült fel 6 millió forint beruházással új, kényelmes vas­öntő csarnok. A sikerek és eredmények mellett az utóbbi években a pártbizottság vezetésében igen ko­moly hibák következtek be. A meggyőzés politikája helyett a járási bizottság sokszor az utasít- ,gatás és a parancsolgatás mód- 'szerét alkalmazta. Ennek az lett a következménye, hogy megla­zult a tömegekkel való kapcsolat. iA legtöbb hiba a kollektív veze- ités hiányából adódott. Kialakult a járási bizottságon az egyszemé­lyi vezetés. Nem biztosították a bizottság minden tagjának egy­formán a megválasztásával járó jogokat. Igen fontos kérdésekben a járási bizottságnak egy-két ve­zetője döntött. De a pártbizottság ,belső és külső aktívái között is különbséget tettek. Uzsoki elv­társ megállapította a beszámoló­iban, hogy a kollektív vezetés el­vének megsértéséért a pártbizott­ság és az apparátus közötti hely­telen viszonyért, elsősorban őt terheli a felelősség. Ugyanakkor bírálta a pártbizottság tagjait is, akik nem törekedtek arra, hogy 9 vezetésben, mint a pártbizott­ság egyenjogú tagjai résztvegye- nek. Megtűrték a hiányosságokat. A beszámoló vitájában részt­vevő 16 elvtérs bátran tette szó­vá a hibákat és személyekre való tekintet nélkül bírálta a járási bizottság tagjait. De a felszólaló élvtársaknak nagyrésze a saját munkájában meglévő hiányossá­gokat is feltárta. Lesku elvtárs, a dombrádi községi pártszervezet titkára felszólalásában elmondot­ta, hogy a kollektív vezetés hi­ánya nemcsak a járási pártbi­zottságnál áll fent, hanem az ő alapszervezetüknél is. Sok eset­ben ő maga döntött igen fontos kérdésekben anélkül, hogy meg­hallgatta volna a pártszervezet többi vezetőinek a véleményét. A járási pártbizottság helytelen munkamódszerét követték a töb­bi pártszervezetek is. Ezt tette szóvá Silló Árpád elvtárs, a győ- 'röcskei pártszervezet titkára is. Több esetben, ha valami felada­tot kellett megoldani — mondot­ta — én magam döntöttem — arra gondolva, hogy politikailag úgy is én vagyok a legfejlettebb. Kiss elvtárs a járási pártbizott­ság dolgozója megbírálta Lipők elvtársat pártszerűtlen viselkedé­séért és azért, hogy vele szemben sok esetben goromba volt és bí­rálat helyett ledorongolta. A hozzászólók azonban még­sem tárták fel eléggé mélyen és szélesen a helyzetet. A felszóla­lásokban megállapították ugyan, hogy hiba volt a kollektív veze­tésben, de azt már nem mutat­ták meg, hogyan akarják bizto­sítani a kollektív vezetést, ho­gyan tanítják erre az egyedüli helyes vezetésre a pártszerveze­tek többi vezetőit. A beszámoló ezután ar­ról a helytelen kritikátlan álla­potról adott számot, amely a já­rási pártbizottságon megmutatko­zott. Ugyanis hosszú idő óta nem hangzott el komoly bírálat a já­rási pártbizottság tagjai és mun­katársai között. Inkább „én se bántlak téged, te se bánts en­gem“, „kéz kezet mos” elve uralkodott el a járási pártbizott­ságon. Ez természetesen akadá­lyozta a hibák kijavítását, a ká­derek fejlődését, a feladatok he­lyes és időben való megoldását. Ugyanakkor a bizottság egyes munkatársait ledorongolták ahe­lyett, hogy segítséget adtak volna. A járási pártbizottság nem úgy kezelte a járási pártválaszt­mányt, mint felsőbb szervet. — Nagy Zsigmond elvtárs, a járási pártválasztmánynak tagja, fel­szólalásában elmondottá, hogy amióta választmányi tagnak meg­választották, csak két ülésen vett részt. Számonkérte Nagy elvtárs, hogy miért nem hívták össze a járási pártválasztmányt rendsze­resen és miért nem számolt be a járási pártbizottság a választ­mánynak a végzett munkájáról. A járási pártbizottság vezetői méginkább figyelmen kívül hagy­ták az alapszervezetek részéről elhangzott bírálatokat. Mándoki Józsefné elvtársnő, a kisvárdai malom párttitkára megbírálta a járási pártbizottságot, mert nem foglalkozott a malom pártszer­vezetével. Mióta Uzsoki elvtárs a járás párttitkára, egy alka­lommal sem látogatta meg az üzemet. Amikor pedig segítséget kértek az üzemben lévő problé­mák megoldására, elutasították. A választmányi ülés a bírálat és az önbírálat elmélyítése terén komoly lépést tett előre. Bátorsá­got vettek az elvtársak, mivel látták a pártbizottság beszámoló­jából, hogy lehet bírálni és szük­séges a bírálati A pártbizottság beszá­molója foglalkozott a tanács és az egyes tömegszervezeteft munkájá­val. Azonban nem tárta fel alapo­san hogyan Irányítja, segíti ezek munkáját a pártbizottság. A fel­szólalásokból kiderült — mint- ahogy azt Takács elvtárs is, a já­rási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője is elmon­dotta —, hogy sokszor beleavatkoz­tak a gazdasági ügyek közvetlen intézésébe, ö maga gazdasági kér­désekkel foglalkozott, a tanács mezőgazdasági osztálya helyett vé­gezte a munkát. Ebből következett, hogy elhanyagolta a termelőszövet­kezetek pártszervezeteinek pártépí­tési kérdéseit. Bár a járás területén több ál­lami gazdaság és gépállomás van, a járási bizottság vezetői mégis igen keveset látogatják ezeket a szer­vezeteket. Takács elvtárs elmon­dotta, — még egyetlen esetben sem látogatta meg például a dombrádi állami gazdaságot, de még a kis­várdai gépállomást sem. Ezektől a szervektől csak telefonon keresz­tül tájékozódott a járási bizottság. Kántor elvtárs, a járási DISZ-bi- zottság titkára jogosan bírálta Uzsoki elvtársat azért, mert még egy alkalommal sem beszélték meg a járási DISZ-bizottság munkáját. A járási pártbizottság beszámo­lója nem mutatott rá elég alapo­san, hogy kormányunk programrn- ját, a dolgozók életszínvonalának állandó emelését csak úgy tudjuk megvalósítani, ha több ipari és mezőgazdasági termék áll az or­szág rendelkezésére. Ezért az álla­mi és gazdasági szervek, a helyi tanácsok munkájára is nagy figyel­met kell fordítani. Ehhez pedig el­engedhetetlenül szükséges, hogy a járási pártbizottság nagyobb segít­séget nyújtson az üzemek, termelő- szövetkezetek, gépállomások és ál­lami gazdaságok pártszervezeteinek. | A pártváíaszímáuy meg­állapította, hogy az elkövetett hi­bák egyik oka az ideológiai hibák elhanyagolása. A pártoktatáson kí­vül nem folyt komoly elméleti vita a járási pártbizottságon. Kiss elvtárs felszólalásában elmondotta, hogy erre a járási bizottság veze­tői, személy szerint Lipők elvtárs szervezőtitkár nem is adták meg a lehetőséget. Ha volt is saját véle­ményük a bizottság egyes tagjai­nak, nem hallgatták meg. Ebből aztán az adódott, hogy a pártszer­vezetek munkájában is komoly hi­bákat követtek el. Megtörtént az is, hogy bizottság vezetői sem hallgat­ták meg a felvetett problémákat. Maguk a járási pártbizottságok ve­zetői elhanyagolták az elméleti képzést. Váradi István elvtárs, a pátrohai alapszervezet titkára jo­gosan bírálta Princz elvtársat, hogy a propagandistákat a párt- szervezet megkérdezése nélkül osz­totta. he a pártoktatásba. Az elméleti képzés elhanyagolása rányomta bé­lyegét a pártszervezetek vezetőinek munkájára is. Ez nagymértékben megmutatkozik a népnevelő munka fogyatékosságaiban. Most az a fel­adat áll népnevelőink előtt, hogy széleskörben Ismertessék a kor­mány programmjät, a megjelent kormányrendeleteket. Sok pártszer­vezetben, mivel nem ismerték fel a politikai munka nagy jelentőségét, még a népnevelő értekezleteket sem tartják meg. A népnevelők sokszor a begyűjtő szervek munká­ját végzik. Kovács Béla elvtárs el. mondotta felszólalásában: nem egyszer előfordult, hogy a nép­nevelő seperte le a kukoricát a padlásról. A TálaszJmóttyi ülés út­mutatást adott arra, hogy az alap­szervezetek taggyűlésein a párt- szervezet vezetői hogyan tárgyal­ják meg a Központi Vezetőség ha­tározatát. A határozat hangsú­lyozta, hogy minden pártszerve­zetnek a legnagyobb fontossággal kell foglalkozni a dolgozók pro­blémáival és ki kell elégíteni jogos igényeiket. Azt a feladatot állí­totta a választmány a pártszerve­zetek vezetői és minden egyes kom­munista elé, hogy fáradhatatlanul magyarázzák meg a dolgozóknak a kormányrendeleteket, hogy harcba mozgósítsák a kormány programm- jának megvalósítására. A választmányi ülés megállapí­totta, hogy a feladatok megoldásá­nak feltétele a kollektív vezetés elvének következetes megvalósí­tása, a pártdemokrácia minden módon, való fejlesztése és a bátor bírálat és önbírálat szellemének kialakítása. Figyelembevéve a hoz­zászólók módosító javaslatait, meg­állapította, hogy a meglévő hibá. kát csak úgy tudjuk kijavítani, ha a pártbizottságon s a pártszerve­zetekben, a Központi Vezetőség jú­nius 27—28-1 határozata alapján a pártéietben mutatkozó hibákat felszámolják és állandóan erősítik a tömegekkel való szoros kapcsola­tukat. A pártválasztmány elhatá­rozta, hogy még a napokban össze kell hívni a pártszervezetekben a népnevelőket, ismertetni velük a kormány programmját, a megje­lent kormányrendeleteket, hogy szé­les körben ismertessék a dolgozók élőt azt a kormányprogrammot, amely az életszínvonal emelkedését van hívatva szolgálni. Újabb segítség az életszínvonal további emeléséhez A kormányprogramra elhangzása óta megjelent számos rendelkezés közül egyik legjelentősebb a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa vasár­nap megjelent rendeiete. E tör­vényerejű rendelkezés előírja, hogy azok a dolgozó parasztok, akik a gabonabeadási kötelezettségüknek eleget tettek az őszi kapástermé­nyek beadásából 10 százalék en­gedményt kapnak. Az engedmény mellett hatalmas horderejű a ren­delkezésnek az a része, mely augusztus 30-tól megszüntette a búza, rozs, árpa, zab, kukorica, napraforgó és burgonya forgalmára vonatkozó korlátozásokat. Pártunk, államunk űjabb gon­doskodása, de egyben bizalma is ez a rendelkezés a dolgozó nép iránt. Megyénk dolgozó parasztjai a ga­bona begyűjtésében megmutatták állam iránti hűségüket. Példamu­tató munkájuk eredménye, hogy megyénk az élenjárók között van a begyűjtési békeversenyben. Ter­melőszövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok egymással versenyezve tettek eleget beadási kötelezettsé­güknek. Dolgozó parasztságunk áldozatkészségét mutatta a múlt- évi beadási tervek teljesítése is, amikor számos parasztcsaláű kisebb nélkülözéstől sem riadt vissza, hogy teljesítse a súlyos aszály ellenére is beadási (érvét. Dolgozó parasztságunknak ezt az áldozatos munkáját államunk a kormányprogramm megjelenése óta számos segítő rendelkezéssel Is­merte el. Kormányunk mluden megkötés nélkül eltörölte a múlt- évi hátralékok után kiveíett kár­térítést. Aki a cséplőgép alól eleget tett gabonabeadási kötelezettségé­nek, annak a multévi hátralékát elengedték. Jelentős segítség a gépállomási tartozások elengedése és a munkáltatási díjak csökken­tése. A falu felemelkedését szol­gálja az állatorvosi szolgáltatás ingyenessé tétele, a tűz- és jégkár­biztosítási kedvezmények, a jöve­delemadó 15 százalékos csökken­tése. Mind-mind azt a Célt szolgál­ják, hogy a falusi dolgozók az eddiginél nagyobb léptekkel halad­janak a felemelkedés útján. Minden egyes rendelkezés, ami a kormányprogramra óta megjelent, újabb serkentő erőt ad a dolgozó parasztoknak, hogy még jobb mun­kát végezzenek. Árokszállási István nagyhalász! 5 és félholdas dolgozó paraszt, amikor elolvasta az elnöki tanács rendeletét, azt mondta: „Én eddig sem tudtam nyugodtan lenni, ha valamivel tartoztam az államnak, de ezután mén jobban igyekszem a beadással, A jövő hé­ten kezdjük a burganyaszedést, de egy napig jent tartom a házamnál az államnak járó mennyiséget. Ha mibennünk megbízott a, kormány, mi is tudjuk a kötelességünket. Már megkezdtem a vetőszántást is, de eztán még jobban iparko­dom, hogy minél előbb földbe te­gyem a, magot.” Árokszállási Ist­ván minden dolgozó parasztnak a véleményét mondta el ezekben a szavakban. Nagy lépés ez a falu felemelése terén, amit most tett ViT-nogygyüiés a A DISZ Központi Vezetőség hét­főn délelőtt nagygyűlést rendezett a budapesti Sportcsarnokban. Megjelent a gyűlésen Jacques Denis, a DÍVSZ főtikára, valamint a Román Népköztársaság buda­pesti követségének képviselői is. Jelen volt számos VIT-díjas mű­vész és sportoló. kormányzatunk. De egyben azt is jelenti, hogy több élelem kerül a városi piacokra is, jobb lesz a vá­rosellátás, még szilárdabb lesz a munkás-paraszt szövetség. A pártszervezetek népnevelőire, tanácsaink állandó bizottságaira1 nagy feladat vár, hogy ezt az in­tézkedést is megmagyarázzák, min­den egyes dolgozó paraszttal meg­értessék, hogy az ő érdeke egy az állam érdekével, a közösség érde­kével. Több iparcikk, olcsóbb ruha, cipő csak úgy kerülhet a falura, ha mindenki maradéktalanul ele­get tesz beadási kötelezettségének. Meg kell magyarázni azoknak, akik ezt az összefüggést nem látják tisztán, hogy az ország hús- és zsírellátását úgy tudjuk gyorsan megjavítani, ha meggyorsul a be­takarítási munka és vele együtt1 halad a begyűjtés is. A kormány­programul megvalósításához, a jö­vőévi nagyobb darab kenyerünk biztosításához tartozik az őszi ve­tés idejében való elvégzése. Köz­ismert dolog, hogy a korai vetés egyet jelein a bő terméssel. Nép­nevelőinknek kell visszaverni az ellenség vetéslialogató propaganda-1 ját is, akik a dolgozó parasztokat' a korai vetésről próbálják lebe­szélni, mert tudják, hogy a bő-' termés erősíti a dolgozók államát. Magyarázzák meg a népnevelők a minőségi vetőmag, a műtrágya használat és a fejlett módszerek, alkalmazásának jelentőségét is.' Népszerűsítsék az olyan élenjáró; dolgozó parasztok példáját, minti Balázsi Sándor ibráuyi 6 holdas! dolgozó paraszté. Balázsi Sándor! tegnap felment a tanácsházhoz és elmondta, hogy eddig is eleget tett a beadásának, de most a kukori­cájából és burgonyájából még sok* kai szívesebben teljesíti kötelezett­ségét, az őszi vetéshez pedig minő­ségi vetőmagot igényel, mert látja, hogy ezután még sokkal inkább’ érdemes lesz többet termelni, mint eddig. Nagy feladat vár a gépállomá­sokra is, hogy a betakarítás és ko­rai vetés élharcosai legyenek. Ad­janak elsősorban segítségét. a ter­melőszövetkezeteknek. Segítsenek a gazdag termés betakarításában burgonya-, cukorrépaszedő gépeik­kel és kifogástalan minőségben vé­gezzék el az őszi s2ánlás-vetés mun­káját. Az eddiginél nagyobbmérvű segítséget kell nj-ujtani az egyéni­leg dolgozó parasztoknak is. Pártunknak, kormányunknak a falusi dolgozókba vetett bizalmára válaszoljon minden termelőszövet­kezet, egyénileg dolgozó paraszt azzal, hogy a gazdag termésből minden eddiginél pontosabban és gyorsabban teljesítse beadási köte­lezettségét. A forgalmi korlátozá­sok megszüntetése, a tízszázalékos beadási tervcsökkentés újabb se­gítség dolgozó népünk felemelkedé­séhez, az életszínvonal emeléséhez. Az intézkedés azonban csak akkor válik az életszínvonal emelőjévé, ba meggyorsul a kapások beadása és jóminőségben minél előbb telje­sítjük az őszi szántás-vetési tervet. Sportcsarnokban A gyűlésen Dénes István, a DISZ főtitkára tartott beszámolót a bu­karesti IV. Világifjüsági Találkozó eredményeiről. Felszólalt FülÖp Viktor, az Állami Operaház VIT-dijas magán­táncosa és Gurics György birkózó. Ezután kultúrműsor következett. Ju^obzlái-ola^z feszültség a trieszti kérdésben (ilTI). A trieszti kérdés miatt kiéleződött az olasz.jugoszláv vi­szony. Mind a római, mind a bel­grádi kormánysajtó kölcsönösen azzal vádolja a jugoszláv, illetve az olasz kormányt, hogy be akarja kebelezni Trieszt B), illetve A) övezetét. A trieszti kérdés kiéleződésével kapcsolatban az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kapcso­latba lépett egymással. Az olasz kormány rendkívüli minisztertaná­csot tartott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom