Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-28 / 201. szám

NÉPLAP 1953 AUGUSZTUS 28, PÉNTEK PÁRTÉPÍTÉS ___________★ A 61/2. Építőipari Vállalat pártszervezetének súlyos hibái Megyénk vállalatai között hosz- szú időn keresztül, mint a leg­jobb vállalat volt ismeretes a 61/2 Építőipari Vállalat. A válla­lat pártszervezete jól oldotta meg feladatát: ellenőrizte a termelést, megfelelően irányította a szak­szervezetet, őrködött afelett, hogy a szakszervezet gondoskod­jon a dolgozókról, kellő segítsé­get adott a DISz-izervezetnek, hogy az a vállalat ifjúságát a termelés rohamcsapatává nevel­je. Rendszeresen segítséget adott a műszaki vezetőknek a terv teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges műszaki feltételek biz­tosításához. Ment is a munka, a dolgozók jókedvűen dolgoztak a jó munkakörülmények között. — Mindezekre azonban már csak mint szép álomra gondolnak visz- sza a vállalat dolgozói. A terme­lés hanyatlása 1953 januárjában kezdődött és azóta egyre rosz- szabb a helyzet. A januári, feb­ruári tervet, mivel a téli mun­kák előkészítését elhanyagolták, inem teljesítették. A márciusi munkákat a rossz időjárás miatt a téli munkákhoz kellett sorolni. A vállalat március havi tervét sem teljesítette. Azonban április, május, június hónapokban gyö­nyörű, az építéshez nagyszerű idő volt. Ekkor már nem lehetett a hidegre hivatkozni. A 61/2 Épí­tőipari Vállalat azonban ebben az időben sem teljesítette ter­vét, az első félévi tervet csak 74.4 százalékra teljesítette. Az ember önkénytelenül is felteszi a kérdést, mi lehet e nagy lema­radás oka? A vállalat műszaki vezetőinek véleménye szerint a terv nem tel­jesítésének döntő oka: a munka­erőhiány. Az igaz, hogy kevesebb munkaerővel dolgoztak, mint amennyit a terv teljesítése meg­kíván, de nézzük a számokat. A vállalat 74.4 százalékos félévi tervteljesítését 89 százalékos lét­számtervvel érte el. Vagyis az egy főre eső termelési terv telje­sítése csak 85 százalékos, ami igen alacsony, nembeszélve az 1315 igazolatlan munkanapról, amelyek ugyancsak növelték a vállalat tervlemaradását. Az első félévben a vállalat dolgozóinak 47 százaléka száz százalékon alul teljesítette a normát. Ez olyan magas szám, melyhez hasonlót megyénk építőiparának története nem ismer. Tehát a terv nem­teljesítésének okát nem a mun­kaerőhiányban kell keresni. A hibák gyökere a vállalat párt- szervezetének rossz munkájában rejlik. A kollektív vezetés hiánya önteltséghez vezet A 61/2 Építőipari Vállalat párt- szervezete az elmúlt félévben ko­rántsem töltötte be feladatát: nem ellenőrizte a termelést, nem mozgósította a szakszervezetet és a dolgozókat a munkaversenyre, nem végez politikai tömegmun­kát. A pártszervezetnek helyte­len munkája abból adódott, hogy teljesen elhanyagolta a pártépí­tést. Nem valósították meg a vállalat pártszervezeteiben a kol­lektív vezetést. Ez odavezetett, hogy egyes pártfunkcionáriusok azt kezdték hinni: pótolhatatlan személyek. Basáskodtak, elfojtot­ták a bírálatot. Priznicz László, a vállalat központja alapszerveze­tének nemrég leváltott titkára parancsolgatott, kiskii álynak kép­zelte magát, a bírálatot, a párt- demokráciát. elfojtotta. Termé- s-etesen az ilyen vezetés mellett nem dolgözhatik jól egy pártszer­vezet. A vállalatnál, ahol több- i~áz dolgozó van, az első félév­ben csupán hat tagjelöltet vettek ftl, holott nyilvánvalóan ennél s' kkal több azoknak a kiváló d 'gozóknak a száma, akik sze­retnének párttagok lenni és meg is érdemlik a kommunisták meg­tisztelő nevét. A pártszervezet el­hanyagolja még az olyan kiváló pártonkívüll dolgozók nevelését is, mint a Drotár és Szoták sztaha­novista kukibosbrigádjának tag­jai. A párttagok sem a taggyű­lésen, sem máshol már hosszú hónapok óta nem bírálták a ve­zetőket, A termelés hibái A pártépítés, a párt erősítésé­nek elhanyagolása miatt a párt- szervezet nem tudta betölteni a termelésben ráháruló feladato­kat. A versenyeket papíron szer­vezték, a termelést nem ellen­őrizték. Ha a pártszervezet rend­szeresen ellenőrizte volna a ter­melést, akkor rámutatott volna: a terv nemteljesítésének oka nem a munkaerőhiányban keresendők, hanem a helytelen munkaszerve­zésben, a nem megfelelő munka- feltételekben. Igen rossz például a műszaki előfeltételek biztosí­tása. A műszakiak kiadják ugyan a havi előirányzatot, azonban nem igen található olyan brigád, amely a hónap derekán a mun­kautalványon előirányzott mun­kát végezné. A munkavezetők egyszerűen felborítják ezt a ter­vet. Nem arra a munkára oszt­ják be a dolgozókat, amelyet a hónap elején a munkautalvá­nyon megjelöltek számukra. En­nek következménye, hogy a dol­gozók bizonytalanok keresetük­ben, úgy érzik, hogy keresetük a munkavezetőktől függ, hogy fi­zetésüket a munkavezető jó vagy rossz indulatától függően, nem pedig elvégzett munkájuk után kapják. Ezek után nem lehet csodálkozni még az olyan nagy munkaerővándorláson sem, mint amilyen az első félévben a válla­latnál tapasztalható volt. Bármeny­nyire hihetetlen is, de a vállalat az első félévben 309 dolgozót vett fel és ugyanez idő alatt 587 dolgozót bocsájtott el különböző formában. Vájjon lehet-e azt mondani, hogy a rossz műszaki szervezés, a műszaki feltételek biztosításá­nak elhanyagolása annak tud­ható be, hogy kevés a műszaki? A tények azt bizonyítják, hogy nem lehet ilyet állítani. 1952- ben közel 400-zal volt nagyobb a vállalat állományi létszáma, 1953 első félévhez viszonyítva. Ugyanakkor a 400 fős állományi létszám csökkenése mellett a mű­szaki dolgozók száma mindössze csak hárommal csökkent. A hiba tehát abból adódik, hogy elhanya­golták a műszakiak összefogását, nevelését, továbbképzését. Hogy ez az állítás mennyire igaz, vilá­gosan bizonyítja például az a tény: a vállalat 1952 október 15-én beindított egy nyolchóna­pos esti művezetői tanfolyamöt 24 művezető részvételével. 1953 jú­lius 15-én tartották meg e tan­folyam vizsgáját. E vizsgán a 24 művezető közül 13 nem kapott bizonyítványt. Köztük olyanok, mint Bodolócki Sándor, Novák Ferenc, Gincsai András főmun­kavezetők. A műszakiakkal kap­csolatos hibákért elsősorban Ka­locsai István, a vállalat főmér­nöke a felelős. Nem fogja össze a műszakiakat, nem ad kellő szakmai segítséget, irányítást számukra. Az pedig igen komoly hiba. hogy a többi munkahely rovására patronálja az irodaház Nemrégen kerestem fel Bajkai,ló. zsef sztahanovista mozdonyvezetőt, aid a „szakma legjobb dolgozója” érem második fokozatúnak tulaj­donosa. Hosszas keresés után az egyik hosszú szerelvény alatt ta­láltam meg, amint a lúgféket javí­totta. Szokatlan volt számomra, hogy nem a mellékvágányon ja­vítja, s megkérdeztem, miért nem megy a szerelvénnyel mellékvá­gányra. a csavar bcszorílása után válaszolt csak. Azt mondta, hogy ö Svscbljikin elvtárs módszerP- oí. építkezését. Megnyilvánul e'z pél­dául abban is, hogy míg az iro­daházi építkezés júniushavi ter­vét 116 százalékos létszámfel­használással teljesítette, a Sza­badság-bokori építkezés csak 52 százalékos munkaerővel dolgo­zott. Ez a nagy aránytalanság is bizonyítja, hogy Kalocsai elvtárs patronált munkahelyén felesleges munkaerőt is eltűr, annak elle­nére, hogy a többi munkahelyen égetően szükség van az embe­rekre. A pártszervezet nem vette észre például azt a súlyos hibát, hogy a vállalatnál a sztahanovistákkal nem sokat törődnek. Igen sok olyan sztahanovista van, mint Jlájer Mihály, aki az első félévben még a 110 százalékot sem tudta elérni, mert nem biztosították a megfelelő anyagot és munkakörülményeiket. A pártszervezetnek nem lehet fi­gyelmen kívül hagynia azt az el- ernyedt, fegyelmezetlen, közömbös nemtörődöm hangulatot sem, amely a vállalatnál észlelhető. A párt. szervezet vezetői — a termelés pa­rancsnokai. Azonban, hogy az alap­szervek e feladatokat be tudják tölteni, elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy fel tudják ismerni a hi­bák okait s helyesen tudják meg. szabni a hibák kijavításának mód­ját. A tömegek között végzett agi- tációnak, nevelő- és felvilágosító munkának, harcosnak, támadónak kell lenni, állandóan ostorozni kell a hiányosságokat, a naplopókat. A 61/2. Építőipari Vállalatnál a párt alapszervezetek nem végzik, illet­ve nem képesek végezni ezt a feladatukat. A központi pártszervezet, hivatali pártszervezet, mint ilyen, a mun­kahelyi pártszervezet felé semmi hatásköre nincs, vagyis semmi köze a termelés pártellenőrzéséhez. Van egy alapszervezet az irodaház épít­kezésénél, amely három munkahely kommunistáit fogja össze. Azonban itt sem lehet kollektív vezetésről beszélni, mert az alapszervezet ve­zetősége mindössze két tagból áll. Nem gondoskodnak a dolgozókról Rákosi elvtárs a nagybudapesti pártaktíván a pártszervezetek mun­kájának központi kérdéseként a dolgozókról való gondoskodást je­lölte meg. Az irodaházi építkezés alapszervezetének munkájában ez nem tapasztalható. A munkahelyen észlelhető hibák, a dolgozók jogos panaszai mind azt bizonyítják, hogy az alapszervezet vezetősége nem állította munkájának közép­pontjába a dolgozók napi problé­máinak gyors elintézését. Szabó István segédmunkás bri­gádja nyolc napon keresztül hiába könyörgött azért, hogy hív­janak időmérőt s mérjenek időt arra a munkára, amit már nyolc nap óta végeznek — melyre orszá­gos normatétel nincs — hadd tud­ják meg, hogy mennyit keresnek. Időt még ma sem mértek a mun­kára. A brigád kedvtelenül dolgo­zik, mert nem tudja, hogy mennyi a keresete. Kresztyankó András ács 1948 óla dolgozik a vállalat­nál. Hetek óta kéri, hogy a válla­lat hivatalosan igazolja a vállalat­nál eltöltött munkaidejét, mert szüksége van erre az igazolásra. A vállalat minduntalan megtagadja kalmazza, s azonnal kijavítja a hibát, mihelyt azt megtalálja, tíz­zel a módszerrel nagyban meggyor­sítják a kocsiforduló idejét: a ko­csi tartózkodási ideje alatt végzik el az esetleges javításokat. Ha nem javítanák ki ilyenkor, előfordul­hatna, hogy a kis bajból a nyílt pályán lenne olyan baj, hogy nem mehetnének tovább. Ebből pedig igen tekintélyes kár származhatna. Igen fontos, hogy a javított kocsi­kat ki is próbálják, nehogy mégis a dolgozó kérését — annak ellené­re, hogy a kérés jogosságit több ugyanakkor belépő dolgozó iga­zolja — csak azért, mert a köz­pontban nem találják a belépés keltét. Korbács István kőműves a májusi bérfizetésnél 250 forinttal kevesebbet kapott, majd több mint kéthűnapig tartó veszekedés után, augusztusban kapta meg ezt a jo­gos bérét. De ebből elég ennyi. A felsorolt példák mind közvetlenül a dolgozók életét keserítik el, fe­lesleges gondot okoznak a dolgo­zóknak, elkedvetlenítik őket. A legfontosabb feladatok Pártunk nagyszerű célkitűzése kormányprogrammunk megvalósí­tása fokozott felelősséget ró dol­gozó népünkre. Megvalósításához az egész társadalom termelési ter­vének teljesítése szükséges. Követ­kezésképpen a 61/2. Építőipari Vállalaté is! Azonban, hogy a 61/2. Építőipari Vállalat méltóképpen ki­vegye részét a boldog jelenünket, ragyogó jövőnket biztosító kor­mányprogramul megvalósításábő', elengedhetetlenül szükséges, hogy a városi pártbizottság, eddig elköve­tett hibáiból okulva, teremtsen végre erős pártszervezetet, melyben a kollektív vezetés érvényesül. Ah­hoz, hogy a kollektív vezetés ér­vényesülni tudjon, elsősorban a pártszervezetet kell megerősíteni, a vezetőséget kell kiegészíteni a ter­melésiben élenjáró kommunistákkal. E vezetőség legfőbb kötelességének a dolgozókról való gondoskodást kell, hogy tartsa. Állandóan és gyorsan intézze a dolgozók napi problémáit. Olyan hangulatot kell teremteni, hogy a vállalat dolgozói nyiltan és bátran merjék felvetni a hibákat, abban a tudatban, hogy azok sürgős elintézést nyernek. Az ilyen légkör megteremtésének első feltétele a bírálat és önbírálat sza­kadatlan fejlesztése. A bírálatot és önbírálatot csak úgy lehet fej­leszteni, ha a vezető kommunistá­hoz méltón önkritikus s nemcsak eltűri, de meg Is követeli, hogy bí­rálják, hogy megmondják hibáit. A felvetett hibák gyors kijavítása erősíti és megkönnyíti a vezetést. A pártszervezet tagjai, az alapszerv kommunistái sokkal több felelőssé­get kell, hogy érezzenek a vállalat tervteljesítéséért. Nyilt kommunista bírálattal tárják fel a terv telje­sítését akadályozó hibákat s adja­nak segítséget azok kijavításához. Számoltassák be rendszeresen a műszakiakat, minden eszközzel se­gítsék elő a magasabb termeléshez szükséges műszaki előfeltételek biztosítását. Gondoskodjanak arról, bogy a DISZ-szervezet megerősíté­sével u vállalat ifjúmunkásai újra a termelés rohamcsapatává válja­nak. Álljon a pártszervezet a mun­kaverseny élére. A dolgozókról való fokozott gondoskodással érje el a pártszervezet, hogy a vállalat minden egyes dolgozója öntudato­san harcoljon a terv teljesítéséért, a kormányprogramra megvalósítá­sáért! ' St inget József. hiba származhasson, mert. igen fon­tos a gyors árutovábbítás a lakos­ság jobb ellátása érdekében. Bárkái elvtárs munkáját beszélgetés köz­ben s<u>i hagyta abba, hogy minden másodpercet kihasználhasson. Seseljljikin elvtárs módszere iyen bevált mozdonyvezetőinknél, s aján­latos, hogy minden mozdonyvezető alkalmazza ezt. (Krivsfalussy Györyy, Máté­szalka.) Újra kivirágzik Rákóczi szabadságfája V ásárosnaméuyban 1703. júniusában már Na- mény-Vásárost is értesítették a császár leiratáról, mely szerint aki Rákóczit élve kézrekeríti, 10 ezer rénes fői intőt, aki hal­va 6 ezer forintot nyer jutal­mul. összesúgtak a naményi földesurak is, kieszelni aljas tervüket, hogy a fejedelmet el­állítsák szabadságharcos szándé­kától. Egy nagy vacsorát ren­deztek, meghívták erre Rakó-; czit, mintha ők látszólag behó­doltak volna néki. Gondolták^ asztalnál, a nem ritkán 18—29! fogásos ebédnél, borozgatás köz-1 ben könnyebben rá lehet majd venni, hogy mondjon le „ka-! landori“ tervéről. Rákóczit azon-! ban nem lehetett megvásárolni,' hazája nem volt eladó! Ott­hagyta az urakat tálastól, po­harastól. — Felháborodva be­szélte el a katonáinak, a nép­nek, hogyan próbálták meg­környékezni. Lett aztán erre sürgölődés, íorgolódás. Vacso­rát Rákóczinak! Oiyan gazda­gon el nem láthatták. Honnan is lett volna, mikor egy lab- banc főkapitány fizetése 400 fo­rint, 300 köböl bor, 10 köböl ecet, 100—100 köböl búza és zab, 6 darab vágómarha, 12 kö­vér disznó, 30 berbécs, 100—100 bárány és tyúk, 25 lúd, 2 köböl borsó, 6 köböl köles, 2—2 kiló aszaltszilva és vaj, 1 köböl mák, 2 köböl kendermag, 500 ká­posztafő, 12 szekér széna volt/ Mindez a szegény nép vállát nyomta. Azért egy kis szalonna akadt. Mindenki szalonnát sü­tött. maga a fejedelem is saját- kezüleg forgatta a nyársat. Mi­lyen boldog volt a naményi nép, hogy Rákóczi köztük tölti az estét. Evés után még sokáig elbeszélgettek, majd a nyársat Rákóczi a földbe szúrta c sza-| vakkal: „Ilyenre húzzátok ügyünk árulóit.“ A ledugott ág megfogant. Hatalmas hetágú fává terebélyesedett. Az idő vasfoga nekiesett, korhadni kezdett, de a nép szerette, ápol­ta, cementtel öntötte be. Rákó­czi fájának nevezte a nép, — a szabadság fájának. Ez a fa megérte az igazi szabadságot, 1945-öt is, csak ezután került sor a kivágatására, már veszé­lyessé vált korhadtsága miatt,. Ma ezen a helyen a Vörös Csil­lag tsz. gazdálkodik. Akik itt laknak, jól emlékeznek rá és ismerik helyét is. Ez a szép, emlék jobb munkára, harcra lelkesíti őket. Helyébe új fa ül-i tetését vették tervbe, amely! már a kommunizmus fája lesz!] URAI MIKLÓS I Csillagászai! előadás Nyíregy h ázán A Csillagászati Hét keretében ma este 6 órakor a nyíregyházi Úttörő-házban előadás lesz. Előadó Ambrózi Géza. az előadás címe: „A naprendszer kialakulása". — Ugyanakkor filmvetítés Is lesz:' ..Utazás a végtelenben’’ címmel. Az előadás után távcsöves bemutató következik. Tanévnyitó a Zrínyi leánygimnáziumban A nyíregyházi Zrínyi Hona álta­lános leánygimnáziumban a tanév­nyitó ünnepély 1953 szeptember hó 1-én d. e. háromnegyed 9 órakor lesz. — Igazgatóság. A nyíregyházi rádió műsora A péntek esti műsor* Riport: T. Nagy József pénztárcája. — Népdal- mtíeor. — Hírek. — Riport: A hodá- szi állatállomány mermen tői. — Lau- szemle. — Tüske. A szombat reggeli műsor: BcgsrbH figyelmeztető. — Hírek. — A stúdió postája. — A számok beszélnek. — Riport : a. túrná rí Petőfi termelöcso- port élete. — Szórakoztató zene. Bajlrai József mátészalkai sztahanovista mozdonyvezető Scsehljikin elvtárs módszerével 374 százalékos teljesítést ért el 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom