Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-28 / 201. szám
1953 AUGUSZTUS 28, PÉNTEK NÉPLAP & A Szovjetunió naguielcntőségfl iavaslata ai INSZ-ben az agresszió fogalmánál« meghatározására New Yorlc, augusztus 26. (TASZHZ) Augusztus 24-én megnyílt az agresszió meghatározásának tanulmánj-ozáséval foglalkozó ENSZ- albizottság Ülése, ' Az agresszió fogalmának meg. határozásáról szóló szovjet határozati javaslat szövege a következő: „Az agresszió fogalma meghatározásának kérdésével foglalkozó külön albizottság javasolja a közgyűlésnek a következő határozat elfogadását: „A közgyűlés szükségesnek tartja megállapítani az agressziót elkövető fél meghatározásának vezér, elveit és kijelenti:-| A nemzetközi konfliktusban támadó félnek tekintik azt az államot, amely elsőnek követi el a következő cselekmények egyikét: a) hadat üzen más államnak; öj fegyveres erői behatolnak más állam területére, akár hadüzenet nélkül Is; c) szárazföldi, tengerészeti vagy légierői bombázzák más állam területét, vagy tudatosan megtámadják az utóbbi hajóit, illetve léghajóit; d) szárazföldi, tengerészeti vagy légierőit más állam határain belül partraszállítják vagy odairányítják az utóbbi engedélye nélkül, vagy megsértik az ilyen engedély feltételeit, többek között tartózkodásuk idejét, vagy területének kibővítését illetően; e) más állam partjait vagy kikötőit tengeri zárlat alá veszi; 1) támogatást nyújt saját területén alakult fegyveres bandáknak, amelyek behatolnak más állam területére, yagy nem hajlandó megtenni a támadás áldozatául esett állam követelése ellenére saját te- rületén minden tőle függő rendszabályt, annak érdekében, hogy az említett bandákat minden segélytől vagy támogatástól meg- fossza. O Közvetett agresszió "cselek- ményét elkövetőnek minősítik azt az államot, amely: а) felforgató tevékenységre buzdít más állam ellen (terrorista cselekmények, diverziók stb.); б) elősegíti más államban a polgárháború kirobbantását; c) elősegíti a belső fordulatot más államban, vagy a fordulatot a politikában az agresszor érdeké, ben. A közgyűlés hetedik ülésszakának javaslata szerint az albizott. Ságnak a közgyűlés kilencedik ülésszaka elé kell terjesztenie az agresszió meghatározásának terveA szovjet javaslat fi Gazdasági agresszió cselek- ményét elkövetőnek minősítik azt az államot, amely elsőnek követi el a következő cselekmények egyikét: a) gazdasági nyomást jelentő intézkedéseket tesz, amelyek megsértik más állam szuverénitását, gazdasági függetlenségét, fenyegetik gazdasági életének alapjait; olyan intézkedéseiket hoz más állammal szemben, amelyek akadályozzák a másik államot gazdasági kincseinek kiaknázásában, vagy e kincsek államosításában; c) gazdasági zárlat alá helyez más államot. A Ideológiai agresszió cselek- ményét elkövetőnek minősítik azt az államot, amely: а) buzdítja a háborús propagandát ; б) buzdítja az atom., baktérium-, vegyi- és más tömegpusztító fegyverek alkalmazásának propagandáját; c) lehetővé teszi fasiszta-náci nézetek, faji és nemzeti kivételezett- ség, más népek Iránti gyűlölet és megvetés propagandáját. C Agressziónak tekinthetők az előbbi pontokban felsoroltakon kívül más olyan cselekmények is, amelyeket a konkrét esetekben a biztonsági tanács határozata alapján támadásnak, vagy gazdasági, ideológiai, illetve közvetett agresszió cselekményének minősítenek, A Semilyen politikai, straté- giaí vagy gazdasági, természetű elképzelés, sem a megtámadott állam területén lévő természeti kincsek kiaknázására, vagy bármely más előny, illetve előjog megszerzésére Irányuló törekvés, sem a befektetett tőke jelentős mennyiségére vagy más ezen a területen esetleg meglévő különös érdekekre való hivatkozás, sem az állam ismérveinek tagadása nem szolgálhat az 1. pontban előírt támadás, illetve a 2., 3. és 4. pontban előírt gazdasági, ideológiai és közvetett agresszió cselekményének igazolására. zetét, vagy e fogalom megmagyarázásának tervezetét. Morozov, a Szovjetunió képviselője az agresszió meghatározását tartalmazó határozati javaslatot terjesztett az albizottság elé. Többek között nem szolgálhat igazolásul: A \ Valamely állam belső hely- zete, mint például, «■) valamely nép politikai, gazdasági és kulturális szempontból való elmaradottsága: 6) az igazgatásnak tulajdonított hibák; c) a külföldiek életét vagy vagyonát esetleg fenyegető veszély; d) a forradalmi vagy ellenforradalmi mozgalom, polgárháború, zavargások vagy sztrájkok ; e) valamely államban ilyen vagy olyan politikai, gazdasági, illetve társadalmi rend létesítése vagy fennmaradása; D\ valamely állam egyetlen in- / tézkedése, törvénye, illetve rendelete sera, mint például: a) nemzetközi szerződések megszegése ; b) a kereskedelem, a koncessziók és bármely más gazdasági tévé- kenység terén más állam vagy ennek polgárai által szerzett jogok és érdekek megszegése; c) n diplomáciai vagy gazdasági kapcsolatok megszakítása; d) a gazdasági vagy pénzügyi bojkott inlézkedései; e) adósságok megtagadása; f) a bevándorlás megtiltása vagy megváltoztatása, illetve a külföldiek helyzetének korlátozása; ff) más állam hivatalos képviselői számára elismert előjogok megsértése; 6) egy harmadik állam területére tartő fegyveres erők átengedésének megtagadása; i) vallási vagy vallásellenes jellegű intézkedések; i) határineidensek. *7 Ha valamely állam jelentős * fegyveres erőket mozgósít vagy összpontosít határa közelében, akkor annak az államnak amelyet özek a cselekmények fenyegetnek, joga van diplomáciai vagy más módszerekhez folyamodni, amelyek lehetővé teszik a nemzetközi viták békés megoldását. A fenyegetett állam ezzel! egyidejűleg katonai jellegű, a fentemlnettekhez hasonló válaszintézkedéseket Is tehet, a határt azonban nem lépheti át.” Nemzetközi események néhány sorban. P. Naumov, a „Pravda” berlini tudósítója megírja, hogy Adenauer és csatlósai el akarják titkolni a német nép elől a moszkvai tárgyalások eredményeit. A szovjet kormány és a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége tárgyalásainak eredményei riadalmat es fejvesz- tettséget keltettek Bonnoan — állapítja meg Naumov. Rámutat, hogy Eckard, a szövetségi sajtóiroda vezetője, Adenauer megbízásából összehívta „valamennyi kormányhű újságírót és utasította őket, hogy a szövetségi gyűlési választások előtt a lehető legkevesebbet írjanak a moszkvai megegyezésről.“ Varsóban augusztus 26-án sajtóértekezletet tartottak, amelyen Bemard Bereanu, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke beszámolt a II. Diákkongresszus előkészületeiről. Varsóba eddig hetvenhét ország képviselői érkeztek meg — mondotta Bereanu — köztük Európa csaknem minden országának küldöttsége. * A koreai politikai értekezlet résztvevőinek kérdésében felmerült angol-amerikai nézeteltérés jelentős szerepet foglal el az angol sajtóban. A konzervatív „Scotsman“ szerint „Churchill súlyosan aggódik, mert attól tart, hogy ezek az ellentétek még jobban kiéleződhetnek ...“ A „The Times” szerint „egyetlen eljárásmód sem nyújtja a siker bizonyosságát, de ha az értekezletet a szembenálló felek helyett a kerekasztal-értekezlet elve alapján lehetne megrendezni, legalább esély lenne a sikerre.“ X * Franciaországban a sztrájk tovább folyik a vas- és fémiparban, a kelet-franciaországi vasérc- és káliumbányákban, az építő-, a textil- és vegyiparban. Az Air France repülőtársaság dolgozói csütörtökön sem álltak munkába. * A Szovjetunió ipari szövetkezetei fontos szerepet játszanak a szovjet nép szüntelenül növekvő anyagi- és kulturális szükségleteinek kielégítésében. Az ipari szövetkezetekhez százhuszonhat-i ezer vállalat és műhely tartozik, amelyekben 1,885.000 ember dolgozik. Nagy választékban gyártanak közszükségleti cikkeket. A termelés állandóan növekszik. A szövetkezetek most 2.2-szer annyi kötöttárut készítenek, mint 1949- ben. Az idén kétszerennyi bútor és kétszerannyi háztartási fémedén'’ készül, mint 1940-ben. —1 1953-ban eddig csaknem félmillió négyzetméter szőnyeget készítettek a szövetkezetek. V A „Reuter“ teheráni jelentése szerint Zahed tábornok szerdán hivatalos megbeszélést folytatott Loy Henderson amerikai nagykövettel. A „Reuter“ értesülése szerint az amerikai külügyminisztérium tisztviselői kedden este kijelentették, hogy Amerika előreláthatólag mintegy huszonhárommillió dollár összegű segélyt fog nyújtani Iránnak a következő évben. Az Iránnak nyújtandó amerikai segéllyel kapcsolatban újabb angol-amerikai ellentétek vetik előre árnyékukat. * A „Za Szocijaliszticsku Jugo- szlaviju", a Jugoszláv Hazafiak Szövetségének Moszkvában megjelenő lapja a jugoszláv munkásifjúság helyzetével foglalkozva a többi között a következőket írja a tanoncok helyzetéről; Töb mint tízezer fiatal tanonc dolgozik a vajdaságban magán-, mestereknél és úgynevezett szövetségi műhelyekben. Ezeknek javarésze nem kötött szerződést mesterével és így közönséges háziszolga szerepét töltik be. Az „Omladina“ című titóista lap beismeri, hogy a bjeljinai tanoncok túlnyomó része nem kap fizetést, noha naponta tizen- két-tizenhárom órát dolgozik. —1 Mint a noviszadi „Dnevnik“ című lap írja, Dusán Ignatovics rumai asztalosmesternél négy inas napi 9—10 órát dolgozik. Torna Uzsorák pékmesternél éjszaka 12 órától délután két óráig dolgoznak a tanoncok fizetés nélkül. Az állami vállalatoknál dolgozó tanoncok helyzetéres is a túlmunka. nyomorúságos bér. a rossz anyagi körülmények és a legnagyobb fokú kulturális elma- radotság jellemző. A nyersanyag- és segédanyagmegtakarításért Irta: M. GYEMCSENKO, a gazdasági tudományok kandidátusa A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa az ország dolgozóit arra szólította fel, hogy az ötödik ötéves terv feladatainak sikeres teljesítése érdekében mozgósítsák a műhelyen belüli erőforrásokat, tartsák be a takarékossági rendszabályokat, ne tűrjék a pazarlást, kíméljék a nép vagyonát. Mennél jobban takarékoskodunk a nyersanyagai, annál több különböző készgyártmányt, gépet, íuhát, cipőt és egyéb ipari terméket, valamint tömegszükségleti cikket állíthatunk elő. A szovjet emberek — a haza hű fiai — arra törekszenek, hogy mennél kevesebb munka-, anyagos pénzráfordítással mennél több terméket állítsanak elő. Ez kifejezésre jut azokban a kötelezettségekben, amelyeket a népgazdaság különböző ágának üzemi kollektívái, a munkások és alkalma- ••ottak vállaltak magukra. Kifejezésre jut továbbá a termelési úl>'tók különböző kezdeményezésében is. A termelési újítók kezdeményezései A moszkvai ipari és közlckcdé' i dyjtoiíók például igézetet tettek, hogy az 1953. évi tervet határidő előtt fejezik be és nagymennyiségű nyersanyagot és segédanyagot takarítanak meg. A vállalt kötelezettségek teljesítéséért folyó szocialista munkaversenyben a főváros és a terület üzemeiben széles körben terjednek el a termelés újítóinak hazafias kezdeményezései. A Kupavnai Kmomposztógyár kollektívája J. Harkova és M. Zsilina textilmunkásnök kezdeményezésére vállalta, Hogy az ötéves tervben kitűzött feladatot normán felüli nyersanyag- és segédanyagráfordítás nélkül túlteljesíti és az ötéves terv végéig a tervezett nyersanyag legészsze- rűbb felhasználásával terven felüli 20 millió rubel éitékű szövetet termel. Maia Zsilina íonónő elhatározta, hogy a hulladékot az 1.85 százalékos normával szemben 1.15 százalékra csökkenti. — Ez lehetővé teszi, hogy egy év alatt további 416 kilogramm fonalat készítsen.Jekatyerina Harkova szövőnő azt tervezi, hogy a fonalhulladékot a 0.08 százalékos normával szemben 0.35 százalékra csökkenti és ennek eredményeképpen az év végéig normán felüli nyersanyag felhasználás nélkül több mint 100 méter szövetet állít elő. M. Zsilina brigádja csupán ez év első négy hónapjában megtakarított nyersanyagból terven felül több mint 135 kilogramm fonalat állított elő. Ebből az anyagból a szövők 280 méter elsőrendű szövetet készítettek. J. Harkova szövőnő áprilisban 3 3 kilogramm fonalat takarított meg és ebből terven felül 7 méter gyapjúszövetet készített. A nyersanyag- és segédanyagmegtakarítás lehetővé tette, hogy a gyár kollektívája a termelési önköltséget ebben az esztendőben 1.02 százalékkal csökkentse. A kupavnai textilmunkásnök kezdeményezését a termelési költségek csökkentéséért harcoló moszkvai újítók egyéb kezdeményezései egészítik ki. Ezt a célt követi a Dzerzsinszkij nevét viselő „Trjohgornaja manufaktúra “kombinát dolgozóinak kezdeményezése. Ök javasolták, hogy indítsanak versenyt a termelési veszteségek csökkentéséért. A icmmcglakarítás A Szovjetunióban különösen nagy jelentősége van a fémmegtakarításnak. A fémre szüksége van a népgazdaság minden ágának; az iparnak, a közlekedésnek, az építkezésnek, a városgazdaságnak. A „Vlagyimir Iljlcs',-gyár, a „L. M. Kaganovics” Első Csapágygyár, a „Moszkabel“-gyár, a Berendezések Gyára dolgozóinak, mérnökeinek kezdeményezésére a főváros üzemeiben munkaverseny bontakozott ki a vas, acél és a színesfémek megtakarításáért. E gyárak dolgozói kötelezték magukat, hogy 1953-ban körülbelül 1.500 tonna vasat és acélt, továbbá több mint 600 tonna színesfémet takarítanak rneg. A fémmegtakarít.ás egyik legfontosabb tartaléka a gépek és egyéb gyártmányok súlyának csökkentése, valamint a teljesértékű pótanyagok alkalmazása. A „Sztálin“ autógyárban például a vas- és acél-, valamint a színes- fémráfordítást minden egyes „ZISz—150“ gépnél 40,15 kilogrammal, minden egyes „ZISz— 151“ gépnél pedig 40.5 kilogrammal csökkentették. Az autógyári dolgozók nem elégednek meg az elért eredménnyel. Kutatják a fémfelhasználás csökkentésének további lehetőségeit. Ebben az esztendőben a gyár észszerűsítői a fémmegtakarítással és a pótanyagok fel- használásával kapcsolatban száz meg száz javaslatot tettek. A gyárban most azon fáradoznak, hogy a hűtőlemezek mennyiségének csökkentésével mérsékeljék a „ZISz—151“ gépkocsi hűtőjének súlyát, tanulmányozzák azt is, hogyan helyettesíthetnék a csapágyakban a fehérfémet aluminium- és acélötvözeiekkei. A hűtők tömeggyártásánál színesfémek helyett horganyzott acéllal kísérleteznek. A moszkvai vállalatok újítói jelentősen hozzájárultak a gépek szerkezetének tökéletesítéséhez. A „Kalinyin“-gyárban Sirjajev sze- relőlakatosbrigádvezető j avasolta, hogy változtassák meg a kompresszor levegőtisztítójának szerkezetét. Ez évente három és fél tonna fémmegtakaritást jelent. — Zsikin, a gyár ellenőrző művezetője a kompresszor indítószekré- nyének tökéletesítésére tett értékes javaslatot. E javaslat megvalósítása a színesfémieihasznalast évente 5 tonnával csökkenti,