Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-28 / 201. szám

1953 AUGUSZTUS 28, PÉNTEK NÉPLAP & A Szovjetunió naguielcntőségfl iavaslata ai INSZ-ben az agresszió fogalmánál« meghatározására New Yorlc, augusztus 26. (TASZHZ) Augusztus 24-én megnyílt az agresszió meghatározásának tanul­mánj-ozáséval foglalkozó ENSZ- albizottság Ülése, ' Az agresszió fogalmának meg. határozásáról szóló szovjet határo­zati javaslat szövege a következő: „Az agresszió fogalma meghatá­rozásának kérdésével foglalkozó külön albizottság javasolja a köz­gyűlésnek a következő határozat elfogadását: „A közgyűlés szükségesnek tartja megállapítani az agressziót elkö­vető fél meghatározásának vezér, elveit és kijelenti:-| A nemzetközi konfliktusban támadó félnek tekintik azt az államot, amely elsőnek követi el a következő cselekmények egyikét: a) hadat üzen más államnak; öj fegyveres erői behatolnak más állam területére, akár hadüzenet nélkül Is; c) szárazföldi, tengerészeti vagy légierői bombázzák más állam terü­letét, vagy tudatosan megtámadják az utóbbi hajóit, illetve léghajóit; d) szárazföldi, tengerészeti vagy légierőit más állam határain belül partraszállítják vagy odairányítják az utóbbi engedélye nélkül, vagy megsértik az ilyen engedély felté­teleit, többek között tartózkodásuk idejét, vagy területének kibővítését illetően; e) más állam partjait vagy ki­kötőit tengeri zárlat alá veszi; 1) támogatást nyújt saját terü­letén alakult fegyveres bandáknak, amelyek behatolnak más állam te­rületére, yagy nem hajlandó meg­tenni a támadás áldozatául esett állam követelése ellenére saját te- rületén minden tőle függő rend­szabályt, annak érdekében, hogy az említett bandákat minden se­gélytől vagy támogatástól meg- fossza. O Közvetett agresszió "cselek- ményét elkövetőnek minősí­tik azt az államot, amely: а) felforgató tevékenységre buz­dít más állam ellen (terrorista cselekmények, diverziók stb.); б) elősegíti más államban a pol­gárháború kirobbantását; c) elősegíti a belső fordulatot más államban, vagy a fordulatot a politikában az agresszor érdeké, ben. A közgyűlés hetedik ülésszaká­nak javaslata szerint az albizott. Ságnak a közgyűlés kilencedik ülés­szaka elé kell terjesztenie az agresszió meghatározásának terve­A szovjet javaslat fi Gazdasági agresszió cselek- ményét elkövetőnek minősí­tik azt az államot, amely elsőnek követi el a következő cselekmények egyikét: a) gazdasági nyomást jelentő in­tézkedéseket tesz, amelyek megsér­tik más állam szuverénitását, gaz­dasági függetlenségét, fenyegetik gazdasági életének alapjait; olyan intézkedéseiket hoz más állammal szemben, amelyek akadá­lyozzák a másik államot gazdasági kincseinek kiaknázásában, vagy e kincsek államosításában; c) gazdasági zárlat alá helyez más államot. A Ideológiai agresszió cselek- ményét elkövetőnek minősí­tik azt az államot, amely: а) buzdítja a háborús propagan­dát ; б) buzdítja az atom., bakté­rium-, vegyi- és más tömegpusztító fegyverek alkalmazásának propa­gandáját; c) lehetővé teszi fasiszta-náci né­zetek, faji és nemzeti kivételezett- ség, más népek Iránti gyűlölet és megvetés propagandáját. C Agressziónak tekinthetők az előbbi pontokban felsorolta­kon kívül más olyan cselekmények is, amelyeket a konkrét esetekben a biztonsági tanács határozata alapján támadásnak, vagy gazda­sági, ideológiai, illetve közvetett agresszió cselekményének minő­sítenek, A Semilyen politikai, straté- giaí vagy gazdasági, termé­szetű elképzelés, sem a megtáma­dott állam területén lévő termé­szeti kincsek kiaknázására, vagy bármely más előny, illetve előjog megszerzésére Irányuló törekvés, sem a befektetett tőke jelentős mennyiségére vagy más ezen a te­rületen esetleg meglévő különös érdekekre való hivatkozás, sem az állam ismérveinek tagadása nem szolgálhat az 1. pontban előírt tá­madás, illetve a 2., 3. és 4. pont­ban előírt gazdasági, ideológiai és közvetett agresszió cselekményének igazolására. zetét, vagy e fogalom megmagya­rázásának tervezetét. Morozov, a Szovjetunió képvise­lője az agresszió meghatározását tartalmazó határozati javaslatot terjesztett az albizottság elé. Többek között nem szolgálhat igazolásul: A \ Valamely állam belső hely­- zete, mint például, «■) valamely nép politikai, gaz­dasági és kulturális szempontból való elmaradottsága: 6) az igazgatásnak tulajdonított hibák; c) a külföldiek életét vagy va­gyonát esetleg fenyegető veszély; d) a forradalmi vagy ellenforra­dalmi mozgalom, polgárháború, za­vargások vagy sztrájkok ; e) valamely államban ilyen vagy olyan politikai, gazdasági, illetve társadalmi rend létesítése vagy fennmaradása; D\ valamely állam egyetlen in- / tézkedése, törvénye, illetve rendelete sera, mint például: a) nemzetközi szerződések meg­szegése ; b) a kereskedelem, a koncessziók és bármely más gazdasági tévé- kenység terén más állam vagy en­nek polgárai által szerzett jogok és érdekek megszegése; c) n diplomáciai vagy gazdasági kapcsolatok megszakítása; d) a gazdasági vagy pénzügyi bojkott inlézkedései; e) adósságok megtagadása; f) a bevándorlás megtiltása vagy megváltoztatása, illetve a külföl­diek helyzetének korlátozása; ff) más állam hivatalos képvi­selői számára elismert előjogok megsértése; 6) egy harmadik állam terüle­tére tartő fegyveres erők átengedé­sének megtagadása; i) vallási vagy vallásellenes jel­legű intézkedések; i) határineidensek. *7 Ha valamely állam jelentős * fegyveres erőket mozgósít vagy összpontosít határa közelében, akkor annak az államnak amelyet özek a cselekmények fenyegetnek, joga van diplomáciai vagy más módszerekhez folyamodni, amelyek lehetővé teszik a nemzetközi viták békés megoldását. A fenyegetett állam ezzel! egyidejűleg katonai jellegű, a fentemlnettekhez hasonló válaszintézkedéseket Is tehet, a határt azonban nem lépheti át.” Nemzetközi események néhány sorban. P. Naumov, a „Pravda” ber­lini tudósítója megírja, hogy Adenauer és csatlósai el akarják titkolni a német nép elől a moszkvai tárgyalások eredmé­nyeit. A szovjet kormány és a Német Demokratikus Köztársaság kor­mányküldöttsége tárgyalásainak eredményei riadalmat es fejvesz- tettséget keltettek Bonnoan — állapítja meg Naumov. Rámutat, hogy Eckard, a szövetségi sajtó­iroda vezetője, Adenauer megbí­zásából összehívta „valamennyi kormányhű újságírót és utasítot­ta őket, hogy a szövetségi gyű­lési választások előtt a lehető legkevesebbet írjanak a moszkvai megegyezésről.“ Varsóban augusztus 26-án saj­tóértekezletet tartottak, amelyen Bemard Bereanu, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke beszámolt a II. Diákkongresszus előkészü­leteiről. Varsóba eddig hetvenhét or­szág képviselői érkeztek meg — mondotta Bereanu — köztük Európa csaknem minden országá­nak küldöttsége. * A koreai politikai értekezlet résztvevőinek kérdésében felme­rült angol-amerikai nézeteltérés jelentős szerepet foglal el az an­gol sajtóban. A konzervatív „Scotsman“ sze­rint „Churchill súlyosan aggódik, mert attól tart, hogy ezek az el­lentétek még jobban kiéleződ­hetnek ...“ A „The Times” szerint „egyet­len eljárásmód sem nyújtja a si­ker bizonyosságát, de ha az érte­kezletet a szembenálló felek he­lyett a kerekasztal-értekezlet el­ve alapján lehetne megrendezni, legalább esély lenne a sikerre.“ X * Franciaországban a sztrájk to­vább folyik a vas- és fémipar­ban, a kelet-franciaországi vas­érc- és káliumbányákban, az épí­tő-, a textil- és vegyiparban. Az Air France repülőtársaság dolgo­zói csütörtökön sem álltak mun­kába. * A Szovjetunió ipari szövetkeze­tei fontos szerepet játszanak a szovjet nép szüntelenül növekvő anyagi- és kulturális szükségle­teinek kielégítésében. Az ipari szövetkezetekhez százhuszonhat-i ezer vállalat és műhely tartozik, amelyekben 1,885.000 ember dol­gozik. Nagy választékban gyártanak közszükségleti cikkeket. A ter­melés állandóan növekszik. A szövetkezetek most 2.2-szer annyi kötöttárut készítenek, mint 1949- ben. Az idén kétszerennyi bútor és kétszerannyi háztartási fém­edén'’ készül, mint 1940-ben. —1 1953-ban eddig csaknem félmillió négyzetméter szőnyeget készítet­tek a szövetkezetek. V A „Reuter“ teheráni jelentése szerint Zahed tábornok szerdán hivatalos megbeszélést folytatott Loy Henderson amerikai nagy­követtel. A „Reuter“ értesülése szerint az amerikai külügymi­nisztérium tisztviselői kedden es­te kijelentették, hogy Amerika előreláthatólag mintegy huszon­hárommillió dollár összegű se­gélyt fog nyújtani Iránnak a kö­vetkező évben. Az Iránnak nyújtandó ameri­kai segéllyel kapcsolatban újabb angol-amerikai ellentétek vetik előre árnyékukat. * A „Za Szocijaliszticsku Jugo- szlaviju", a Jugoszláv Hazafiak Szövetségének Moszkvában meg­jelenő lapja a jugoszláv mun­kásifjúság helyzetével foglalkoz­va a többi között a következő­ket írja a tanoncok helyzetéről; Töb mint tízezer fiatal tanonc dolgozik a vajdaságban magán-, mestereknél és úgynevezett szö­vetségi műhelyekben. Ezeknek javarésze nem kötött szerződést mesterével és így közönséges há­ziszolga szerepét töltik be. Az „Omladina“ című titóista lap beismeri, hogy a bjeljinai tanoncok túlnyomó része nem kap fizetést, noha naponta tizen- két-tizenhárom órát dolgozik. —1 Mint a noviszadi „Dnevnik“ című lap írja, Dusán Ignatovics rumai asztalosmesternél négy inas napi 9—10 órát dolgozik. Torna Uzso­rák pékmesternél éjszaka 12 órá­tól délután két óráig dolgoznak a tanoncok fizetés nélkül. Az állami vállalatoknál dolgo­zó tanoncok helyzetéres is a túl­munka. nyomorúságos bér. a rossz anyagi körülmények és a legnagyobb fokú kulturális elma- radotság jellemző. A nyersanyag- és segédanyagmegtakarításért Irta: M. GYEMCSENKO, a gazdasági tudományok kandidátusa A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa az or­szág dolgozóit arra szólította fel, hogy az ötödik ötéves terv fel­adatainak sikeres teljesítése ér­dekében mozgósítsák a műhelyen belüli erőforrásokat, tartsák be a takarékossági rendszabályokat, ne tűrjék a pazarlást, kíméljék a nép vagyonát. Mennél jobban takarékosko­dunk a nyersanyagai, annál több különböző készgyártmányt, gépet, íuhát, cipőt és egyéb ipari ter­méket, valamint tömegszükségleti cikket állíthatunk elő. A szovjet emberek — a haza hű fiai — arra törekszenek, hogy mennél kevesebb munka-, anyag­os pénzráfordítással mennél több terméket állítsanak elő. Ez kife­jezésre jut azokban a kötelezett­ségekben, amelyeket a népgazda­ság különböző ágának üzemi kol­lektívái, a munkások és alkalma- ••ottak vállaltak magukra. Kife­jezésre jut továbbá a termelési úl>'tók különböző kezdeményezé­sében is. A termelési újítók kezdeményezései A moszkvai ipari és közlckcdé' i dyjtoiíók például igézetet tettek, hogy az 1953. évi tervet határidő előtt fejezik be és nagymennyi­ségű nyersanyagot és segédanya­got takarítanak meg. A vállalt kötelezettségek teljesítéséért fo­lyó szocialista munkaversenyben a főváros és a terület üzemei­ben széles körben terjednek el a termelés újítóinak hazafias kez­deményezései. A Kupavnai Kmomposztógyár kollektívája J. Harkova és M. Zsilina textilmunkásnök kezde­ményezésére vállalta, Hogy az öt­éves tervben kitűzött feladatot normán felüli nyersanyag- és se­gédanyagráfordítás nélkül túltel­jesíti és az ötéves terv végéig a tervezett nyersanyag legészsze- rűbb felhasználásával terven felüli 20 millió rubel éitékű szövetet termel. Maia Zsilina íonónő el­határozta, hogy a hulladékot az 1.85 százalékos normával szem­ben 1.15 százalékra csökkenti. — Ez lehetővé teszi, hogy egy év alatt további 416 kilogramm fo­nalat készítsen.Jekatyerina Har­kova szövőnő azt tervezi, hogy a fonalhulladékot a 0.08 százalékos normával szemben 0.35 százalék­ra csökkenti és ennek eredménye­képpen az év végéig normán fe­lüli nyersanyag felhasználás nél­kül több mint 100 méter szövetet állít elő. M. Zsilina brigádja csupán ez év első négy hónapjában megta­karított nyersanyagból terven fe­lül több mint 135 kilogramm fo­nalat állított elő. Ebből az anyag­ból a szövők 280 méter elsőrendű szövetet készítettek. J. Harkova szövőnő áprilisban 3 3 kilogramm fonalat takarított meg és ebből terven felül 7 méter gyapjúszö­vetet készített. A nyersanyag- és segédanyag­megtakarítás lehetővé tette, hogy a gyár kollektívája a termelési önköltséget ebben az esztendőben 1.02 százalékkal csökkentse. A kupavnai textilmunkásnök kezdeményezését a termelési költségek csökkentéséért harcoló moszkvai újítók egyéb kezdemé­nyezései egészítik ki. Ezt a célt követi a Dzerzsinszkij nevét vi­selő „Trjohgornaja manufaktúra “­kombinát dolgozóinak kezdemé­nyezése. Ök javasolták, hogy in­dítsanak versenyt a termelési veszteségek csökkentéséért. A icmmcglakarítás A Szovjetunióban különösen nagy jelentősége van a fémmeg­takarításnak. A fémre szüksége van a népgazdaság minden ágá­nak; az iparnak, a közlekedésnek, az építkezésnek, a városgazda­ságnak. A „Vlagyimir Iljlcs',-gyár, a „L. M. Kaganovics” Első Csap­ágygyár, a „Moszkabel“-gyár, a Berendezések Gyára dolgozóinak, mérnökeinek kezdeményezésére a főváros üzemeiben munkaverseny bontakozott ki a vas, acél és a színesfémek megtakarításáért. E gyárak dolgozói kötelezték ma­gukat, hogy 1953-ban körülbelül 1.500 tonna vasat és acélt, to­vábbá több mint 600 tonna szí­nesfémet takarítanak rneg. A fémmegtakarít.ás egyik leg­fontosabb tartaléka a gépek és egyéb gyártmányok súlyának csökkentése, valamint a teljesér­tékű pótanyagok alkalmazása. A „Sztálin“ autógyárban például a vas- és acél-, valamint a színes- fémráfordítást minden egyes „ZISz—150“ gépnél 40,15 kilo­grammal, minden egyes „ZISz— 151“ gépnél pedig 40.5 kilogram­mal csökkentették. Az autógyári dolgozók nem elégednek meg az elért ered­ménnyel. Kutatják a fémfelhasz­nálás csökkentésének további le­hetőségeit. Ebben az esztendőben a gyár észszerűsítői a fémmeg­takarítással és a pótanyagok fel- használásával kapcsolatban száz meg száz javaslatot tettek. A gyárban most azon fáradoznak, hogy a hűtőlemezek mennyiségé­nek csökkentésével mérsékeljék a „ZISz—151“ gépkocsi hűtőjének súlyát, tanulmányozzák azt is, ho­gyan helyettesíthetnék a csap­ágyakban a fehérfémet alumi­nium- és acélötvözeiekkei. A hű­tők tömeggyártásánál színesfémek helyett horganyzott acéllal kísér­leteznek. A moszkvai vállalatok újítói je­lentősen hozzájárultak a gépek szerkezetének tökéletesítéséhez. A „Kalinyin“-gyárban Sirjajev sze- relőlakatosbrigádvezető j avasolta, hogy változtassák meg a kom­presszor levegőtisztítójának szer­kezetét. Ez évente három és fél tonna fémmegtakaritást jelent. — Zsikin, a gyár ellenőrző műveze­tője a kompresszor indítószekré- nyének tökéletesítésére tett érté­kes javaslatot. E javaslat megva­lósítása a színesfémieihasznalast évente 5 tonnával csökkenti,

Next

/
Oldalképek
Tartalom