Néplap, 1953. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1953-08-28 / 201. szám

jggp (Oilóq. psöljJárfa/ timrifilittrk ! r ^ 4 mai »tómban A 61/2 ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT PÁRTSZERVEZETÉNEK SULTOS HIBÁI (2. old.) — NEMZET- , KÖZI ESEMÉNYEK NÉHÁNY SORBAN (3. old.) — AGROTECH­NIKAI TANÁCSADÓ (4. old.) AZ MDP SZABOLCS-SZATMAR MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM. 201. SZÁM. \HA PILLÉK 1933 AUGUSZTUS 28, PÉNTEK Javítsuk meg a termelőszövetkezetek vezetését A mezőgazdaság területén az újat, a haladót a termelőszövet­kezeti mozgalom jelenti. Ebben a mozgalomban, amely a paraszti élet boldogabb életéért való harcot je­lenti — szép íeladat egyszerű köz. katonának is lenni, de még sokkai nagyobb megtiszteltetés a tagság bizalmából vezetőnek lenni. Ha valakit vezetőnek választ a nép, kitüntetés, de egyben felelősség is. A szövetkezet vezetősége nemcsak a közös vagyon gyarapodásáért fe­lelős, hanem minden egyes tag ne­veléséért. boldogulásáért is. Szövet­kezeti múltúnk öt esztendeje azt bizonyítja, ahol jól választott a tagság, a vezetőség, a párt- és kor­mányhatározatok szerint, az alap­szabály szellemében irányította a szövetkezetét, ott minden dolgozó előtt nagy becsülete van a szövet­kezetnek és megelégedett a tagság is. A termelőszövetkezet törvénye az alapszabály. Ha egy dolgozó paraszt be akar lépni a szövetke­zetbe, első szava az: „hadd lássam az alapszabályt!” Termelőszövetke­zeteink nagyrészében azonban csak ilyenkor kerül elő az alapszabály. .4 pártunk javaslatára előterjesz­tést kormányprogramot fokozott kötelességévé leszi minden vezető­nek a törvényesség betartását. Hu már törvénye a termelőszövetkezet­nek az alapszabály, akkor minden termelőszövetkezeti vezetőnek leg­elemibb kötelessége, hogy az alap­szabály szellemében végezze mun­káját. A gacsályi Dózsa termelő- szövetkezetben Beke Sándor elv- társ, a szövetkezet elnöke az alap­szabály szerint rendszeresen meg­tartja kéthetenkint a vezetőségi üléseket és havonkint összehívja a szövetkezeti közgyűlést. A közgyű­léseken beszámol a tagságnak az utolsó gyűlés óta eltelt munkáról és elmondja: miként hajtották végre az ott hozott határozatokat. Ezeken a közgyűléseken értékelik az egyes brigádok és munkacsapa­tok terveinek végrehajtását is. Bí­rálat hangzik el a tagság és a ve­zetőség részéről. Itt vitatják meg a következő havi munka tervét, amihez nagy segítséget nyújtanak a tagság javaslatai. A fényeslitkei Kürst Sándor termelőszövetkezet­ben is hasonlóképpen irányítja Olajos Ernő a szövetkezetei. Ahol valójában a szövetkezeti közgyűlést tartják, a szövetkezeti élet legma­gasabb irányító szervének, ott jól megy a munka, ott emelkedik a terméshozam is. Ezt bizonyítja a fényeslitkei Fürst Sándor termelő­szövetkezet évről-év re emelkedő terméshozama, a szántóföldön és a gyümölcsösben egyaránt. Jónéhány termelőszövetkezetben éppen amiatt elégedetlen a tagság, mert a vezetőség nem tudat velük egyebet, csak azt, hogy holnap hová kell menni dolgozni. Az ilyen vezetés hasonlít a volt uradalmak spánjalnak munkájához, A tér : lelőszövetkezet ben pedig nem cse­hiek vannak, hanem önkéntesen ársult dolgozó parasztok, akik ma :uk közül választják a vezetőséget ízért, hogy a tagság jóváhagyásá­val irányítsák a szövetkezetei. Ahol ezt nem így érzi és nem eb ben a szellemben irányítja a sző veikezétet a vezetőség, ott nem is isiiét megelégedés. A felsősimái Béke termelőszövetkezetben például A ÜiUfe_. egyáiiaiáa tudják, hogy a szövetkezetnek mennyi a vagyona, mennyi hitele van, meri erről a vezetőség soha nem számol be. Itt a pártszervezet sem doigo zik jól, nem ellenőrzi, neveli a ve­zetőket és nem figyelmezteti hi­báikra, sőt a tagságot sem neveli bírálatra. Ilyen helyeken a tagság nem érzi magáénak a szövetkezetét, csökken a miiukakedv, nincs javas­lat a terméshozam emelésére, meri azt sem tudja, hogy a közös va­gyon gyarapodik-e, vagy az eladó sodás útján van a szövetkezet. A közelmúltban ezekben a sző vetkezetekben éppen a vezetés hí bájából és a pártszervezet sekélyes munkája folytán sikerült az ellen­ségnek ideig-óráig a tagság egy ré­szét károsan befolyásolni. A tanul­ság az: ahol rosszul dolgozik a vezetőség és a pártszervezet, ott könnyű az ellenségnek talajra ta­lálni. Más oldalról nézve: a jó vezetés, a szövetkezeti demokrácia betartása egyben harc az ellenség ellen is. Jól vezeti a szövetkezetét az n vezetőség, amelyik a szövetkezeti demokrácia betartása mellett har­cosa az új agrotechnika alkalma­zásának is. Az ibrányi Alkotmány termelőszövetkezetben Mester elv­társ, a szövetkezet elnöke az első harcosa az új módszerek bevezeté­sének, de természetesen nem a szövetkezeti tagság akarata ellené­re, mert így a legjobb módszer sem hoz sikert, ha a végrehajtója, a tagság nem ért azzal egyet. Felvi­lágosító munkával, kísérleti par­cellák útján meg kell ismertetni a szövetkezeti tagsággal az újat, hogy meggyőződjön annak jelentő­ségéről. Az, ibrányi Alkotmány termelőszövetkezet tagságát nem kell már erőszakolni, hogy kereszt, sorosan, korán vesse kalászosait, használjon műtrágyát, alkalmazza a pótbeporzást, mert az idei 18 mázsás rozstermés, ahol minden új agrotechnikai módszert alkalmaz­tak, mindennél jobban meggyőzte a tagokat. A kormányprogramul megvalósítása még sokkal inkább arra kötelezi a vezetőket, hogy a tagsággal egyetértésben, az eddigi­nél nagyobb mértékben valósítsák meg az élenjáró szovjet agrotech­nika vívmányait. A jó vezetők tulajdonságai közé tartozik az is, hogy törődnek az emberek egyéni ügyeivel, szeretik a tervek végrehajtóit, az embereket. Nemcsak hangoztatják, hogy leg­főbb érték az ember, hanem asze­rint is vezetnek. Számos termelő- szövetkezetben a tagsághoz durva volt a vezetőség. Az encsencsi Ifjúság termelőszövetkezet elnöke hivatkozva a közös munkára, a tagoknak arra sem adott kocsit, hogy orvoshoz vigyék beteg család­tagjaikat. Ez kirívó eset, de a tagság legkisebb ügyeivel is szere­tettel kell foglalkozni és látni kell minden vezetőnek: nem a szövet­kezeiért vannak a tagok, hanem fordítva. A szövetkezeti élet megjavításá­ban nagy szerepe van az ellenőrző bizottságnak. Szövetkezeteinkben az ellenőrző bizottságot megválasztot­ták ugyan, de kévés kivétellel azok egyáltalán nem működnek. Kevés az olyan szövetkezet, mint a csen­geti Lenin, ahol rendszeresen el­végzi az ellenőrző bizottság a rá­háruló feladatot. Az alapszabály azt is előírja, hogy legalább két­szer évente tüzetesen vizsgálja fe­Az orosi Aranykalász tszcs-ben {elkészülnek a karai vetésre A kenyérgabona betakarítása után nagy feladat állt az orosi Aranykalász termelőszövetkezet előtt. Biztosítani kellett a szálas­takarmányt a jószágállomány­nak. Tavasztól cséplésig víz borí­totta a kaszáló egy részét. Mi­korra befejezték a kenyércsatát, elszivárgót! a víz, csak a kötésig érő fű hullámzott a kaszálón. — Nem tétováztak a termelőszövetke­zet tagjai. Kaszát ragadtak az emberek, idősek, fiatalok s dőlt a rend. Még a 88 éves Oszter- mán József is birkózott a fűten­gerrel. Lekaszáltak a füvet. Az­tán forgatni kellett. Még vasár­nap is forgattak, hogy száradjon minél hamarabb. A termelőszö­vetkezet minden tagja, egy szív­vel, egy lélekkel fáradt a széna- gyűjtésben. Mikorra az eső meg­jött, kazlakban volt 10 hold ka­száló szénája. Körülbelül 450 <ná- > zsa széna. Jut a közös jószágál­lománynak és a háztáji tehenek­nek is bőven. Körülbelül 1 kilót oszthatnak majd munkaegysé­genként, ha a sarjut is betaka­rítják. Elkészültek már az őszi kalászosok vetéstervével is. 10 hold búzát, ugyanannyi rozsot és 15 hold ősziárpát vetnek. A jö­vőévi bő termésért már most elkezdik a harcot. Ki mint vet, úgy arat, így szól a közmondás, melynek igazát az idén is tapasz­talták a termelőszövetkezet tag­jai. Az elmúlt őszön már szep­tember 10 körül elvetettek 30 hold rozsot és szeptember dereka táján 15 hold búzát. Az eredmény az lett, hogy a korai rozs körülbelül kétmázsá- val fizetett többet holdanként, mint a későbbi vetésű és a búza körülbelül 130 kilóval. — Azért igyekszünk most is a vetéssel — mondja Pásztor Jó­zsef, a termelőszövetkezet elnöke. 12 holdon már elvégezték 3 keverőszántást. Igyekeznek a do­hánytöréssel, a burgonya-, a ku- | koricaföldek felszabadításával, hogy minél előbb vethessék a rozsot és az őszi árpa után a bú­zát. A vetőmag kitisztítva várja a vetést. A csávázáshoz szüksé­ges rézgálicot is beszerezték. A burgonyát, amikor lehel, azonnal felszedik, a kukorica- törést is azonnal kezdik, ha va­lahol a táblában érni kezd. A dohánytöréssel 2 hét múlva vé­geznek s a felszabadult dohány­földön azonnal kezdik a keveró- szántást. Az egész termelőszövetkezetben szaporán folyik a munka, hogy már most megteremtséK a jóvö- i évi bő termés alapját. A bolkányi állami gazdaság szakolyí üzemegységében megkezdték a rozs vetését A balkányi állami gazdaság sza­koly! üzemegységében 12'J mázsa vetőmagot tisztították kij mindjárt a cséplés'után. De | vétöszántás* ról sem feledkeztél meg. 30 hold rozs tarlóját, mindjárt az aratás után leszántották, s most elkészí­tették vetés alá. Hétfőn délután ebbe a 30 holdba elvetették a ro­zsot. Tavaly is korán vetettek. Holdanként 10.5 mázsa termést ta- karitottak be. Műtrágyáról is időJ ben gondoskodtak. 150 mázsa mű­trágya áll rendelkezésére a szako- lyi üzemegységnek. A kemecsei Szabadság fermelöszdvetkezet 70.000 forinttal gazdagodott a legújabb kormányrendelet érteimében Alig pár napja hozott határo­zatot kormányzatunk, hogy a tér.4 melőszövetkezetek és csoportok vetömagvásárlásra felvett hiteltar­tozásából el kell engedni a szabad­piaci ár és a hivatalos ár közötti különbözetet. A határozat megjele­nése után a kemecsei járási ta­nács közölte a kemecsei Szabadság termelőszövetkezet tagjaival: az elmúlt évben vetőmagvásárlásra felvett hitelösszegből az állam el­engedett 70.000 forintot. A kor­mány intézkedését nagy örömmel fogadták a termelőszövetkezet tag­jai. Látják, hogy a pártunk által javasolt kormányprograrmn minden pontja valósággá válik: a termelő- szövetkezeteinket az eddiginél sokkal nagyobb segítségben részesíti kor­mányunk. Horváth Miklós, mezőgazdasági állandóbizottsági elnök példát mutat Cégénydányád egyénileg dolgozó parasztjai szorgalmasan készülnek az őszi vetésre. Mint egyéb mun­kában, ebben is a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai járnak élen. Horváth Miklós 12 holdas dolgozó paraszt a mezőgazdasági állandó bizottság elnöke már két holdon végezte el a vetőszántást, amibe ősziárpát fog vetni. Az ószi- árpa vetőmagot kitisztította. Példá­ját követte Illyés Lajos 9 holdas dolgozó paraszt is, aki 4 holdon végezte el a vetószántást. amit kalászossal fog bevetni. Megtanul­ták már, hogy a korai vetés meg­hozza gyümölcsét. Ha korán földbe teszik a magot, többet takarítanak be. (ÜT. sajtócsoport'.) A tiszalöki erőmű építői nagyszerű eredményeket érnek el az építők-műszakjában A tiszalöki erőmű építői a har­madik negyedév elején megfogad­ták, hogy negyedéves tervüket 19 százalékkal túlteljesítik. A gépek kihasználásának növelésével, to­vábbi önköltségcsökkentéssel, az anyagtakarékosság és a forgóeszkö­zök forgási sebességének növelésé­vel több mint egymillió forint ér­téket kitevő felajánlást tettek. Már augusztus 20-ig 1,364.000 forint értékű termelési többletet értek el. Az erőmű építkezésénél dolgozók a megyében elsőként kezdték el az építők.müszakját. az augusztus 30-i Építők Napja tiszteletére. Vállal­ták, hogy tovább növelik eredmé­nyeiket. Erdélyt Ferenc kőberakó brigádja augusztus 20—20 között 150-ről 153 százalékra növelte tel­jesítményét. A hatalmas műnél a villanyszerelési munkálatokat végző Zarkóczi .József csoportvezető és csoportja augusztus 26-án már az 1954. év második féléves tervének teljesítéséhez kezdett. Már folynak a Tisza légi medrének elzárás: munkálatai. Dudás József brigádja augusztus 20 óta 132 százalékról egy százalékkal növelte teljesítmé­nyei. Tó.h Sándor brigádja az al­kotmány Ünnepéig elért 143 száza­lékos átlagteljesítményét 3 száza­lékkal szárnyalta túl. Balogh Jó­zsef rakodóbrigádja 138 százalékot teljesít. Molnár András és Kohárl Péter motorszerelők egyformán 131 százalékot teljesítenek. A mun. kahelyrészek közötti munkaverseny- ben augusztus 26-ig legjobbak a larsenezőik 144 százalékkal. Máso­dik helyen vannak a zsaluzók 123 százalékkal. A betonozok 122 szá­zalékot teljesítenek. A dolgozók vállalásainak túlteljesítése augusz­tus 26-ig: 12 százalékos tervtúl­teljesítést eredményezett! liil a szövetkezet vagyonkezelését az ellenőrző bizottság és arról szá­moljon lie a tagságnak. Ez ugyan­úgy elmarad szövetkezeteinkheu, mint a vezetőség rendszeres beszá­molója. így a tagság a legtisztább- kezű vezetőséggel szemben is gya­nút támaszthat. Ezekben a szövet­kezetekben könnyű dolga van az ellenségnek is, amely a becsületes vezetőséget is iparkodik befeketí­teni. Ez sok esetben sikerül, mert nincs ellenőrző bizottság, amely az ellenkezőjéről győzné meg a tag­ságot. A szövetkezetek megszilárdítása és továbbfejlesztése érdekében a járási pártbizottságokra és járási tanácsokra nagy feladat vár: segít­senek a vezetőknek munkájuk meg­javításában, tanítsák őket politi­kailag, szakmailag, s Ismertessék meg velük a kollektív vezetés mód­szereit. A szövetkezetekben necsak az elnök jelentse a vezetőséget, hanem az intéző bizottság mimig)) tagja vegye ki részét ebből a mun­kából. A közgyűlés váljon minden szövetkezetben az irányítás legfőbb szervévé, az alapszabály betartá­sával, a párt- és kormányhatároza­tok szellemében végezze minden vezető a munkáját. A pártszervezet adjon segítséget a gazdasági veze- ;őknek, hogy a kormányprogramul nyújtotta segítséggel és a tagság szorgalmas munkájával megyénk minden szövetkezetét virágzó gazda­sággá növeljék,

Next

/
Oldalképek
Tartalom