Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-21 / 144. szám
tViLáq, pro-bfárfai e^gNÜ/fiJek/ Mai szántunkból t kim ír szén í:S peng töHUAJ LKVELB MARK CLARKHOZ (3. old.) — VÁLASZOK IDŐSZERŰ NEMZETKÖZI KÉRDÉSEKRE (3. old.) - AZ ÓRAÜTEMTERV ALKALMAZÁSA A CSÉPLÉSNÉL (6. old.) X. ÉVFOLYAM. 144. SZÁM ARA SO FILLER 1053 .ll'Ml'S 21. VASÁRNAP A Bclce-Világtafiács péntek esti ülése Az ÉFÉDOSz-székház nagytermében pénteken este folytatta tanácskozásait a Béke-Világtanács. Az ülés Riccardo Lombardi, a BVT olasz tagjának elnökletével pontban fálnyolckor kezdte meg munkáját. Az elnökségben többek között helyet foglaltak: Eugenic Cotton. a BVT alelnöke, Isabelle Blume és Branca Fialho, a BVT irodájának tagjai, Jean Latfitte, a BVT főtitkára, Palamede Borsari, a BVT titkára és a BVT több tagja. A teremben meghívott vendégként jelen volt a főváros több kiváló dolgozója, valamint kulturális életünk számos ismert egyénisége. Elsőnek Reverend U. Saraman- kara There ceyloni békeharcos lépett az emelvényre, akinek beszédét a jelenlévők hosszas tapssal köszöntötték. SaramonKara ceyloni Küldött teljes tilési felszólalása Saramankara buddhista szerzetes Ceylon békeszerető népe és a ceyloni békebizottság üdvözletét tolmácsolta. „Egész Ázsiából sok- millió buddhistának azt a kívánságát tolmácsolom, hogy vérző és háborúsuj tóttá földrészünkön minden háborúskodás fejeződjék be és tarlós béke uralkodjék immár a világon. Népünk abban a reményben tekint a Béke-Világtanácsra — mondotta, — hogy megteszi a szükséges lépéseket a Vietnamban, Malájföldön, a Fülöp-szige- teken és Kenyában dúló háború gyors befejezése érdekében. Saramankara méltatta a Ceylon és Kína között létrejött kereskedelmi szerződés jelentőségét a bé- kéért vívott harc szempontjából, majd beszámolt az egyre erősödő ceyloni békemozgalom munkájáról. Itissam Dzsábri mérnök, szfriai Küldői! felszólalása Felszólalása bevezető szavaiban üdvözölte a magyar népet, majd felhívta figyelmét arra, hogy Szíriának igen nagy stratégiai és gazdasági jelentősége van. A háborús uszítok ezért állandóan növekvő nyomást gyakorolnak, hogy Szíriát bűnös háborús pákMitterand idézte D’Astier de la Vigerie szavait a nemzetközi együtműködés és a nemzeti függetlenség . tiszteletbentartásának elválaszthatatlan voltáról. Mittérand emlékeztetett arra, hogy amikor elsőízben érte sérelem a francia nép jogait, azt próbálták elhitetni a francia néppel, hogy a „francia biztonság“ „megéri” a szuverénitás egy részének feladását. A francia biztonságot azonban — állapította meg Mitterand — még sohasem fenyegette nagyobb veszély, mint éppen ez: a szuverénitás feladása. — Franciaországot olyan támadó célkitűzések felé sodorták, ameTheodor Harris felszólalásában elmondotta, hogy „a barátok vallásos társaságának” tagjaként, az úgynevezett quakerek képviseletében jött el a Béke-Világtanács ülésére. leányvállalatainak sikerült a puccskormányok segítségével hosz- szúlejáratú szállítási és olajfinomítói koncessziókat kizsarolniok. Szíria és Libanon népei a koncesz- sziós szerződések revízióját köve- telik. Mitterand hangsúlyozta, hogy csupán tagjainak nemzeti függetlensége mellett biztosítható az ENSZ megfelelő működése. Mitterand a következő megállapítással fejezte be felszólalását: Ha Franciaország meg akarja teremteni biztonságát, ha vezető szerepet akar betölteni a tárgyalásokon, ha vissza akarja téríteni az ENSZ-et eredeti hivatásához, ha a békét akarja szolgálni, s végül meg akarja őrizni tekintélyét a világban: nem kell mást tennie, mint hűnek maradni igazi és egyetlen nagyságához — az emberi szabadság és a népek függetlensége eszméihez. egymástól. A nemzetek közötti tárgyalások megvalósítása ma már gyakorlatilag lehetővé vált, erősen remélem, hogy a békéért való cselekedeteinket együttműködéssel fogjuk erősíteni. Alfredo de Amesfí chilei Küldött felszólalása Bevezetőben hangsúlyozta, hogy Chile hosszú idő óta a népek, nemzetek függetlenségének elvéért és a nemzetek közötti ellentétek tárgyalások útján való megoldásának elvéért küzd. Számos példát sorol fel arra, hogy Chile az őt érintő bonyolult és vitás nemzetközi problémákat békés úton, tárgyalások útján oldotta meg. Hősiesen kell harcolnunk azért, ENSZ jelenlegi helyzetét. hogy a Kelet és Nyugat közötti ellentétek az öt nagyhatalom közötti tárgyalások útján nyerjenek rendezést — modotta. majd hangsúlyozta —, hogy a kisebb népek fokozott aktivitására van szükség és véleménye szerint a békét érintő problémákat valamennyi nemzet közötti tárgyalások útján kell rendezni. A továbbiakban bírálta az Meg kell kettőzni erőfeszítéseinket, hogy a győzelmet biztosíthassuk. Követelnünk kell minden függő kérdés tárgyalások útján történő rendezését, Vietnamban, Malájföldön és Indonéziában he kell szüntetni az ellenségeskedéseket és tár- gyalásokat kell kezdeményezni. A német kérdést ugyanígy kell ren dezni. Piarc© Anfoiii© Franc© guatanalai Küldött felszólalása A felszólaló Guatemala példáján elemezte a nemzeti függetlenség összefüggését a tárgyalások szellemének győzelmével. Rámutatott, hogy az utóbbi években megnövekedett az elnyomás a gyarmati területeken és a külföldi beavatkozás már olyan nemzeteket is veszélyeztet, amelyek függetlenségét azelőtt — legalább formailag.— tiszteletben tartották. Guatemalára tökéletesen érvényes ez a megállapítás — mondotta. — Az északamerikai sajtó- trösztök tervszerű sajtóhadjárata azt állítja országunkról, hogy a „nyugati félteke békéjét és biztonságát” fenyegeti. 1944 óta — amióta a guatemalai nép többségi akaratával demokratikus kormányt állított az ország élére — külföldi csoportok veszélyesen beavatkoznak Guatemala belső ügyeibe. Ismeretes, hogy a legutóbbi időben hiúsult, meg Guatemalában egy államellenés fegyveres összeesküvés s amely számára külföldi anyagi támogatás ígértek. Guatemala népe — mondotta BTarco — természetesen nem engedheti meg függetlenségének és önállóságának semmiféle megsértő sót. A mi népünk megvédelmezi el. idegeníthatetlen jogát, hogy maga intézze ügyeit. Guatemalában nagy nemzeti mozgalom jött létre, mely küzd a külföldi beavatkozás minden formája ellen. AbdcrnilMiiaifl Dúsam© algíri Küldött Abüerrahman Dusama felszóla-1 gednek megnyugvást, nyugialanstitr-1 lásában kijelentette, hogy a jelen- gal töltenek el mintlrn gyarmati' (égi nemzetközi helyzetben vannak t és függő viszonyban élő népet. | bizonyos tények, amelyek, nem en-1 A harcot — mondotta —, ame-1 lyet a gyarmati és függő népek kénytelenek folytatni az idegen elnyomók ellen, akik azért jöttek földjükre, hogy szolgaságba dönsék és javaiktól megfosszák őket, némelyek most úgy akarják feltüntetni, mint a jelenlegi feszültség egyik fő okozóját. Eisenhower elnök, aki szószólójuk lett, odáig ment, hogy a Szovjetunió új vezetőségétől megkérdezte: hajlandó-e arra használni fel befolyását a kommunista világban, hogy „igazi békét teremtsenek Ázsiában1’. Hogy ma enyhülésről lehet be- szólni, ez azért van, mert a háborús vállalkozások, amelyek az országaink földjével és erőforrásaival való korlátlan rendelkezésen is alapultak más tények felett a mi rendületlen ellenállásunkba és nemzeti függetlenségünkért indított harcunkba ütköztek. Akciónk ma már a békének és az igazi enyhülésnek lényeges tényezőjeként szerepel. Olyan történelmi helyzet ez, amelyet csak rosszszándékú emberek igyekezhetnek eltorzítani. Busama ezután idézte Foster Dulles amerikai külügyminisztert, aki közelkeleti körútja után maga is kénytelen volt beismerni: „az a kor, amikor figyelmen kívül lehetett hagyni Közel-Kelet és Ázsia népeinek jobb életfeltételekre irányuló aspirációit, már a múlté”. A nemzetközi helyzet igazi eny- hülésének megteremtése érdekében tehát — fejtette ki Algír népének küldötte — eleget kell tenni az elnyomott gyarmati népek követeié- seinek. Algírnak — mondotta — bár aa ország hatszor akkora, mint Franciaország, a francia hatóságok a józan ész. süt saját törvényeik ellenére kijelentették. hogy francia megye, s hogy a lakosság elsöprő többsége által használt arab nyelv idegen nyelv. Ebben az Algírban, ha valaki felszanadulásról, vagy függetlenségről beszél, azokkal a törvényekkel sújtanak le rá. amelyeket háborús időkben hoztak —- árulók ellen. ítéljenek önök: 19íS áprilisától 1932 decemberéig ezen a címen 945 börtönévet, ötszázhetven évi kitoloncolást és a politikai jogok 1210 évre terjedő elvesztését szabták ki büntetésül. Ami pedig szabad véleménynyll- vánítási és népképviseleti lehetőségünket illeti, a lakosság kilencven százalékának csak a mandátumok kétötödéhez van joga. Azt javasoljuk itt megjelent francia barátainknak, hogy folylas- suk a Bécsben megkezdett eszme, cseréket még nagyobb erővel, hogy két nép méltó találkozása legyen belőlük. Kezdeti lépésként népünk névé-* ben indítványozzuk francia barátainknak, hpgy mihelyt hazatérnek, alakítsák meg a lehető leg- szélesebb küldöttséget és látogassanak el hozzánk, mert bármit mondjunk is nekik szóban, ennél sokkal ékesebben beszél az, amit sa. ját szemükkel látnak. Beírni asszony egyiptomi küldött felszólalása Helmi asszony letartóztatásban lévő férje, Juszef Helmi, a Béke- Világtanács tagja, az egyiptomi békebizottság főtitkára üdvözletét tolmácsolta. Majd arról szólt, hogy az egyiptomi békeharcosoknak búj kálniok kell, mert a rendőrség üldözi őket. Az imperialisták azt mondják, hogy a Szuezi-csatorna védelmi támaszpont — folytatta — az egyiptomi nép azonban jól tudja, hogy ez támadó támaszpont. Ezért küzdünk ás fogunk küzdeni, mi az egyiptomi nép Szuez kiürítéséért — mondotta Helmi asszony. — Nem fogunk aláírni semmiféle katonai egyezményt, bár. mely címen terjesztik is elénk. 1950 júniusában a hivatalos angol-egyiptomi tárgyalások során ki. jelentették, hogy az angoloknak ott; kell maradniok a Szuezi-csatorná.' nál, hogy „megvédjenek bennünket' az oroszok támadásától”. Mi az egyiptomi nép biztosak vagyunk abban, hogy a szovjet nép nem fog soha háborút kezdeni, ellenkezőleg:' erősíti a békéért folytatott küz-, delmet — mondotta befejezésül1 Helmi asszony. Bill Pearson Bill Pearson felszólalásának elején azokról az antidemokratikus, a nép szabadságjogai: csorbító rendszabályokról és törvényekről beszélt, amelyeket UJ Zélandban az utolsó években életbeléptéitek. Kiemelte, hogy a kormányt ezekben az intézkedésekben bátorította John Foster Dulles látogatása, aki „vendégként” még a minisztertanácson is résztvett. Az ö látogatása után hoztak sztrájkéi lenes törvényeket, s olyan törvényeket is, melyek szerint a rendőrség letartóztathat bárkit, ha azzal gyanúsítja, hogy felforgató cselekményt „szándékozik” elkövetni. Ehhez elegendő annyi bizonyíték, hogy az illetőnek íróg'pe van, melyen felforgatásra alkalmas irományt gépelhet. Dulles látogatása szorosan összefüggöd az ú. n. ANZUS szerződései: az amerikai-ausztráliai-újzé. landi agresszív blokkal. A helyzet jelenleg az — folytatta —, hogy ha Amerika vagy Csang Kai Sek incidenst fabrikál, Ausztráliának és üj Zélandnak automatikusan hadiállapotba kell kerülnie a népi Kínával, mely so. hasem fenyegetett és nem is fog fenyegetni bennünket. Nem hiszem azonban, hogy népünk hajlandó volna harcolni Kína ellen. Tudatában vagyunk annak — mondotta —. hogy háború esetén országunkat Amerika megszállná. A nép kezdi felismerni, hol a valódi veszély. Pearson befejezésében az újzé- landi béketanács titkárának szavait tolmácsolta: „lehet, hogy ébredésünk lassú, de már megkezdő. dőlt.” Aloises Barrie Duque felszólalása A spanyol nép küldötte elmondotta, hogy Franco és klikkje állandóan lokozza aknamunkáját, amelynek célja, hogy szembeszálljon a nemzetközi feszültség megszüntetésével. Ebben Francóékat elsősorban Spanyolország függetlenségének és önállóságának amerikai felvásárlói támogatják. Franco kormányának egyetlen programmja a háború — mondotta. A békés megegyezés szelleme mégis egyre jobban áthatja a spanyol nép minden rétegét. A íran- coista csoport retteg ettől a szellemtől. A béke Franco rendítFolytatás a 2. oldalonj tumaik számára megnyerjék. Ed dik nem sikerült ezt a törekvésű két megvalósítaniok. A Középkeleti olaj miatt egy mással erős konkurrencia-harc ban álló Standard Oil Of Név Jacques MiDeranö lüeodor Harris Véleményem szerint — mondotta — a legfontosabb itt az együttdolgozás gondolata. Túlságosan komoly dőket élünk ahhoz, hogy egyes izekciók, amelyeknek . tagjai a beiét óhaitiák. távoltartsák mamikat iyeket uletoen nem kertek ki véleményét. Franciaországot az a veszély fenyegeti, hogy berántják egy olyan nemzetközi viszályba, amellyel kapcsolatban nem nyilváníthatja szabad elhatározását és nem irányíthatja ügyeit saját érdekei szerint. Mitterand ezután Ilja Erenbur- got idézte, aki azokról a szerződésekről beszélt, amelyekkel a nemzetek, nagyok és kicsinyek — kölcsönösen tiszteletben tartva egymás függetlenségét, a barátság és a kölcsönös megbecsülés jegyében a nyilvánosság előtt pecsételik meg békés fejlődésüket.
