Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-21 / 144. szám
NÉPLAP 1353 .TrXirS 21. VASÁRNAP A Béke-Világtanács péntek esti ülése (Folytatás az 1. oldalról) szerének halálával egyenlő. Duque ezután arról beszélt, hogy a békemozgalom győzelme?! nagy ösztönző erőt adnak a spanyol népnek harcához. E győzél- mekben látja a spanyol nép annak lehetőségét, hogy visszaszerezze nemzeti függetlenségét és demokratikus szabadságjogait, megteremtse a béke légkörét, végetvessen a nyomorúságnak, a rombolásnak és a kulturális hát-, ramaradottságnak, melyet a lran- cóista önkény zúdított 1-á. Franco amerikai részről minden támogatást megkap, hogy szembeszálljon a spanyol nép harcával. Spanyolország egyre szorosabban kapcsolódik az imperialisták támadó tömbjéhez. Spanyolország részvétele a támadó erqjk sorában *— folytatta Duque —, mint ahogy azl Jósé Giral mondotta Bécsben, az emberiség elleni háború egyik legfenyegetőbb tűzfészke. A spanyol békeharcosok ezért minden nap nagyobb elszántsággal harcolnak az amerikai-spanyol szerződés aláírása ellen, Spanyolország végleges besorolása ellen az úgynevezett európai hadseregbe. Dergch Siven felszólalása Siven olyan ország népének nevében szólalt fel, amely a múltban — mint mondotta — Európa egyik legmílit.aristább és legreak- ciósabb országa volt, s melyet konok szovjetellenes politikája Két szovjetellenes háborúba vitt bele. Finnország gazdasági életei. — mondotta Siven — ma is a ma- gántulajdon és az úgynevezett szabad vállalkozás jellemzi. Kiemelte, hogy a Szovjetunió lehetővé tette Finnország -szuverenitásának megőrzését. Finnország példája azt igazolja, hogy lehetséges a békés együttélés és a jószomszédi viszony különböző gazdasági rendszerű országok között — mondotta Deryck Siven. Finnország képviselője ezután országa gazdasági helyzetéről számolt be és elmondotta, hogy míg a múltban Finnország külkeres- | Beszéde befejező részében De- kedelme a háború előtt teljes i ryek Siven a következőket mon- egészében a nyugati piacra ipá-jdotta: nyúlt, ma már élénk kereskedel- j — Ez az első utam az úgyneve- met folytat a keleteurópai orszá- zett vasfüggönyön belül, amit gokkal is. A Szovjetunió jelentős ! azonban hiába kerestem. Csak ba- szerepet tölt be Finnország külke- ! rátságos, vidám tekintetű embereskedelmében. Nem tagadhatom — mondotta, — hogy a növekvő militarizmus veszélyes jelei is feltünedeznek azokból a soviniszta körökből, amelyek lehetőséget keresnek, hogy keleti szomszédunk elleni új kereszteshadjárattal próbálkozzanak. Ezért is létfontosságú, hogy éber, erős és egységes békemozgalmunk legyen. A továbbiakban beszámolt arról, hogy Finnországban igen sokan írták alá az öthatalmi béke- egyezményt követelő felhívást. A béke híveinek mozgalma szélesedik. reket látok, akik űgylátszik nem sóvárognak arra, hogy atombom- bákkal „szabadítsák fel“ őket. Ha mindenki előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a Kelet nem fenyegeti háborúval a Nyugatot, csupán békével fenyegeti azokat, akik embertársaik vérén és köny- nyén akarnak meggazdagodni, akkor leomlik a háborúra uszító sajtó által felállított minden fal és függöny. A béke gondolata ter- jed és végül is bé fogja tölteni majd minden ember szívét — fejezte be beszédét Deryck Siven. Bőse három olyan döntő tényezőt sorolt fel, amely lehetővé teszi, hogy a vietnami béke lehetőségéről beszélhessünk. Első tervezőként rámutatott, hogy hiába tartják fogva Henri Martint, Alain le Léapot és a szakszervezeti vezetőket. A francia hatóságoknak, — ha következetesek akarnának maradni, — a franciák millióit kellene börtönbe zárniok, hogv elfojtsák a vietnami háború elleni tiltakozást. — A második tényező az, hogy a Vietnami Demokratikus Köz- társaság magatartása nem változott a megpróbáltatás éveiben és sohasem szűnt meg hangoztatni: mindig kész a békés megoldásra hoey véget vessen a konfliktusnak. Harmadik tényezőként azt a tényt említette, hogy az indokí- nai kérdés békés rendezésének érdekében folytatandó akció a nemzetközi feszültség enyhülésének űi légkörében történhet. A továbbiakban Bőse két feladatot lel ölt meg mindazon franciák számára, akik megértik és átérzik az indokínai háború befejezésének szükségességét.: megmagyarázni ezt Franciaország minden városában és falvában — Franciaország minden társadalmi rétegének: összefogni mind n békés erőt, amely a vietnami háború ellen megnyilatkozik. Bőse ezután arról a szörnyű bűncselekményről beszélt, ame- lyet azok a körök akarnak elkövetni, akik ezt hirdetik: tegyük ..nemzetközivé“ az indokínai háborút. Elmondotta, hogy erre q, gaztettre az amerikai korrhánvt kiszolgáló francia politikusok készülnek és rámutatott, hogy a francia közvélemény egyre élesebben elítéli ezt a tervet. — A ,.keresztén v civilizáció** védelmét merik emlegetni. Majd "nemiét^k. hozván szállnak szembe ezzel egyre nagyobb harag- gal a francia keresztények, akik nem tűrik, hogv az evangéliumot így megsyalázzák. — fejezte be herédét Bőse lelkész. Ezután Branca Fialho, a BVT Irodájának tagia terjesztette be a Nemzetközi Béke-díj jelöltjeit. A nemzetközi liékedíjasok Pros. Dr. Salazar Mailen A szónok bevezető szavaiban kifejtette: Vasziljevszkája asszony' fontos beszédével kapcsolatban célja az, hogy az érintkezéssel kapcsolatos jelenlegi nehézségeket megvizsgálja és megfelelőnek lptszó megoldásokat javasoljon. .. — A személyes érintkezés — mondotta — alkalmas arra, hogy igazi barátságot teremtsünk és mások munkája iránt szeretetet és tiszteletet ébresszünk. Egyikünk sem távozik például majd Budapestről1 anélkül, hogy barátokat ne hagyna itt és anélkül, hogy meg ne szerette volna az ország vendégszerető és munkás népét. A személyes érintkezés gazdasági és politikai nehézségeiről beszélve elmondotta: a mexikói nép nem léphet északamerikai területre, ha a békemozgalom hívének vallotta magát és akkor sem, ha meglátogatta a Szovjetuniót vagy a népi demokráciákat. Ezután az írásbeli kapcsolatok fontosságát fejtegette. Különösen fontos ez pl. a tudomány embere számára. Javasolta: hozzák létre a „kulturális kapcsolatok központi bizottságát“, amelynek az lenne a feladata, hogy elősegítse a kultúrcserét, tegye vizsgálat tárgyává és hozzon határozatokat az utazásokra és kiállításokra vo- vonatkozó javaslatok tekinteté- ben. melyek költségeit a részvevő országok arányosan fedeznék. Pasid Maatu libanoni hlildOft felszólalása Rasid Maatu méltatta a Békevilágtanács kezdeményező szerepének jelentőségét és hangsúlyozta, hogy a béke híveinek mozgalma a legnagyobb mozgalom, melyet a; történelem ismer. Az elnyomott népek támogatják a békemozgalmat. Az arab világban megbecsülik azt a nagy szerepet, melyet a Béke-Világtanács vállalt. — Tudjuk, — hangsúlyozta, — hogy nincs mit tartanunk a Szovjetuniótól. A veszélyt maguk a támaszpontok rejtik magukban, melyeknek célja a Szovjetunió megtámadása, azé az országé, — amely a béke hőse és minden nép barátja. Mi egyetértünk vele és támogatjuk küzdelmét. Henri Jourdoin nek, a Szakszervezeti VUágszOvelseg titkárénak felszólalása A Szakszervezeti Világszövetség képviseletében felszólaló Henri .Tourdain ismertette azt a tevékenységet, amelyet a világ dől- gozói a béke védelmében és a bécsi békekongresszus előkészítésében kifejtettek. Beszélt arról a kitartó küzdelemről, amelyet a kapitalista országok dolgozót a békés szükségletekre termelő üzemek bezárása, a hadianyagok gyártása ellen folytatnak. — Többszázan feláldozták szabadságukat is a béke, a nemzetek közötti barátság és a népek önrendelkezési jogának szolgálatában, — folytatta Henri Jourdain. — így például Alain le Léap, a OGT főtitkára, a Szakszervezeti Vlágszövetség alelnöke, a Béke- Világtanács tagja, már nyolc hónapja sínylődik börtönben. Mások a háborús erők ás azok kártevő tevékenysége elleni tüntetéseken életüket áldozták a béke ügyéért. A Szakszervezeti Világszövetség titkára ezután a Szakszervezeti Világszövetségnek a békeharcban végzett tevékenységét ismertette. Henri Jourdain elmondotta. hogy a Szakszervezeti Világszövetség e téren végzett eddigi munkája már jelentős eredményekét hozott. Amellett, hogy az A francia lelkész felszólalásában arról a kötelezettségről beszélt, amely a francia népre az indokínai háború befejezésének kiharcolása terén hárul, A Szakszervezeti Világszövetségnek a békeharcban végzendő további tevékenységét illetően Tourdain kijelentette: a Szakszervezeti Világszövetség kívánatosnak tartja, hogy a dolgozók és a szakszervezeti szövetségek képviselői szakszervezeti hovatartozásuktól függetlenül elfoglalják az őket megillető helyet a Békevilágtanácsban. A Szakszervezeti Világszövetség és szervezetei természetesen nem akarják monopolizálni a béke védelmében végzett szakszervezeti tevékenységet. Ellenkezőleg, a béke érdekében azt óhajtják, hogv komoly versenytársaik támadjanak. A maguk részéről minden tőlük telhetőt meg akarnak tenni, hogy ők bizonyuljanak légjobbaknak ebben a versenyben. — Biztosíthatjuk a Béke-Világtanácsot, — zárta szavait, Henri Jourdain, — hogv a Szakszervezeti Világszövetség ezév októberében összeülő harmadik kom gresszusa, amelyre meghívják az összes munkásokat és szakszervezeteket, hogy képviseltessék ott magukat, nemcsak a munkások, egységes és közvetlen érdekvédelme szempontjából lesz nagyjelentőségű, de nagy tett lesz a világ békéjének védelmében is. kább azoknak a népeknek akcióitól függ, amelyek tudatára ébrednek, hogy milyen szerepet tölthetnek be íövőjük biztosításában. Branca Fialfco közölte, hogy a nemzetközi békedíjakat odaítélő bizottság javasolja a Béke-Világ- tanácsnak, hogy a díjakat. és aranyérmeket a következőknek ítélje oda: A Béke Tisztelet-díjat a bole=r költőnek és nemzeti hősnek, Vapcarov Nikola Zsukov- nak, aki elesett a nácik ellen ví- vott küzdelemben. A Nemzetközi Béke-dí’at Paul Eluard francia költőnek a béke érdekében kifejtett költői munkásságáért és tevékenységé- ért. W. E, B. Du Bois és’zakameri- kai tudósnak a béke érdekében kifejtett tevékenységéért. Martin Hellbfrg, Kurt és Johanna Stern német filmrendezőknek ..Az elítélt falu“ című filmjükért. Halldor Kiljan Laxness, izlandi regényírónak, a béke szolgálatában kifejtett irodalmi munkásságáért. Leopolde Mendez mexikói grafikusnak és munkatársainak, a béke ügyét szolgáló művészi munkájukért. Műik Raj Anand hindu regényírónak a békét szolgáló irodalmi munkásságéért. Valamennyi Nemzetközi Bekéri íi összegét ee^enkint kétmillió- ötszázezer frankban állapították meg. Aranyérmeket: Jean Effel francia karikatúris- tának a béke ügyét szolgáló rajzaiért; Viteslav Nezval csehszlovák költőnek „A béke dala“ című kői- teményéért: James Aldridge angol regényírónak „A diplomata“ című regényéért; Claudio Santoro brazil zeneszerzőnek ,,A szeretet és a béke dala“ című szimfóniájáért; Maria Kosa Oliver argentin írónak a béke érdekében kifej- tett tevékenységéért; Tosikio Akamacsu és lri Maroki japán festőknek „Az atombombázás jelenetei“-t bemutató képsorozatukért: Georges Salendre francia szobrásznak, a béke ügyének szolgálatában kifejtett művészi tévé* kénységéért; Bozorg Alavi iráni regényíró“» nak „Nameha‘‘ című könyvéért; Csórvassy Stefán román szobV rásznak „Koreaiak“ című faszob-* ráért; Carlos Augusto Leon venezue^ Iái költőnek a békéért szóló vers*1 seiért; -,j Luis Carlos Perez columbiai jogi doktornak a béke érdekében kifejtett tevékenységéért; Väino Aaltonen finn szobrász-* nak ,,A béke“ című szobráért. Riccardo Lombardi elnök sza^ vazásra tette fel a javaslatot, amelyet az ülés részvevői nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadtak. : Több más bejelentés után az elnöklő Riccardo Lombardi beterjesztette a Béke-Világtanács új tagjaiként javasoltak névsorát. Az ülés részvevői egyhangúlag elfogadták ezt a javaslatot is és lelkes tapssal ünnepelték a BVT új tagjait. , Ezután Eugenie Cotton asszony ismertette a kulturális bizottság által kidolgozott felhívás szövegét. Q kulturális bizottság által kidolgozott felhívás A világ valamennyi országának népei ma új erővel tesznek tanúságot, elszántságukról, hogy áttörjék a földrajzi és ideológiai határokat, hogy újra felvegyék a nemzetközi tárgyalások fonalát. Ezért kell a legszélesebbkörű kultúrcseréhez folyamodni, ami lehetővé fogja tenni mindenki számára, hogy továbbadja munkájának gyümölcseit, technikája eredményeit, a tudomány és a művészet vívmányait. Felszólítjuk a közvéleményt: hasson oda a kormányoknál, hogy hárítsák el a kultúrkapcso- latok elé tornyosuló akadályokat és hogy minden nép megismerhesse más népek fiait, megismerhesse könyveit, filmjeit, színház- művészetét és művészi alkotásait. Javasoljuk az összes szervezeteknek és kultúrintézményeknek, egyetemeknek és könyvtáraknak, tudós, irodalmi, művészeti és műszaki társaságoknak, szakegyesületeknek, női, ifjúsági és egyetemi szervezeteknek, hogy a viszonosság és egymás nemzeti | kultúrjának kölcsönös tiszteletben-: tartása alapján szervezzenek látogatásokat, találkozásokat, cse-! réljék ki kiadványaikat, rendezzenek vándorkiállításokat egy-j egy ország közt, egy világrész! országai közt és világméretekben.! Üvözlünk minden olyan kezdeményezést, — bárhonnan jöjjön is, amely ebben az irányban ha-; lad s amely hozzájárul a béke és barátság gondolatának valóravál-j fásához. Az amerikai földrész kulturális kongresszusa, a Világ Ifjúsági és Diáktalálkozó, a különböző nemzetközi tudományos kongresszusnak, a különböző országok felhívása delegációk küldésére és fogadására stb. sokat ígérő példái ennek. A mai helyzet korlátlan kilátásokat nyit az emberi kapcsolatok ilyen irányban történő gazdagítására. Legyünk rajta, hogy a népek' közötti eszmecsere siettesse a1 kormányok között oly szükséges, tárgyalásokat, 2 Bőse felszólalása — Ennek a háborúnak az esetében ismét beigazolódik, — mondotta, ■— hogy a háború és béke többé már nem kizárólag a kormányok ügye, hanem egyre inutóbbi években megnövekedett létszámú szakszervezetek megnövekedett erővel juttatják kifejezésre a tárgyalásokba vetett hitüket az erőszakos megoldásokkal szemben, ma már olyan szak- szervezetek is kifejezésre juttat- iák ezt a meggyőződésüket, amelyek nem tartoznak a Szakszervezeti Világszövetség keretébe és amelyek a legutóbbi időkig kívül maradtak a béke-világmozgalom működési területén. — Mindez azt mutatja, — vonta le a következtetést Henri Jmir- dain, — hogy határozottan háttérbe szorul vagy teljesen előszóban van az a korábban bizonvos dolgozók körében elterjedt téveszme, hogy a békét csak a fegyverkezési versennyel lehet fenntartani és hogy „egyforma áldozatot kell vállalni1', azaz türelmesen viselni kell a folyamatban lévő agresszív háborúk és a fegyverkezési hajsza terheit. A dolgozók ma már tudják, — mondotta Tourdain, — hogy a gazdasági élet militarizálása és a fegyverkezési hajsza növekvő nyomort, elsősorban a munkanélküliség növekedését .jelenti számukra, míg az őket kizsákmányoló, részvénytársaságok számára mind búsásabb profitot hoz.
