Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-14 / 138. szám
4 NiPLü 1953 JÚNIUS 14, VASÁRNAP Alakítsunk át minél több cséplőgépet a gyorscséplésre A Sztálin-díjas Bredjuk gyorscséplési módszere A munkatermelékenység emelése és a cséplés idejének lerövidítése érdekében a Szovjetunióban, valamint a népi demokratikus országokban már széles körben alkalmazzák a haladó munkamódszereket, mint például két cséplőgép meghajtása egy traktorral és a kétváltásos cséplés. Az a cél, hogy a munka helyes megszervezésével a traktor és a cséplőgép egész teljesítőképességét ki lehessen használni. Nyiknlaj Bredjuk szovjet sztahanovista cséplőgépész, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja, a Csernyigov-környéki berez- nyai gépállomás dolgozója, a „Pracja“ kolhozban a kétváltásos, óraütemtervszerű módszer bevezetésével 24 óra alatt több mint 100 tonna gabonát csépelt a napi 24 tonna helyett. 1951-ben új módszerével, két váltással 150 tonna zabot csépelt egy MK-típuterhelését. Minden húszakban négy etető dolgozik, párosával váltják egymást, mégpedig minden órában. Ezzel a módszerrel háromszor akkora gabonatömeg jut a cséplődobba, mint az egyszerű adogatásnál. A cséplőgép termelékenységét néhány szerkezeti változással is fokozzuk. A következő változtatásokat hajtottuk végre: levettük a szalmarázó minden második keresztlécét. így ritkítottuk a kiegészítő szalmarázó rácsát azért, hogy a fokozott sebesség mellett se legyen nagyobb szemveszteség. Az elevátor sebességét úgy fokozzuk, hogy 20 milliméterrel megnöveltük a hajtótárcsa átmérőjét, a tárcsára gumiszíjat erősítettünk. Az első tisztító-rosta szekrénybe a közönséges rosta helyett 5 milliméteres nyilású rostát tettünk. Tapasztalataink hogy jelentősen azt bizonyítják, befolyásolja a Szemléltető rajz a Bredjuk-eséplésről. sú, 1.100 milliméteres dobszélességű cséplőgéppel. Később a cséplőgépen végzett módosításokkal és munkamódszerének javításával Bredjuk 21 óra alatt 134 tonna búzát csépelt. Ma már a Szovjetunió és a népi demokratikus országok cséplőgépészeinek ezrei alkalmazzák Bredjuk módszerét. Bredjuk gyorscséplési módszeréről a következőket írta: „A gyorscséplés előkészítésénél nemcsak az a fontos, hogy jól kijavítsuk a gépeket és a különféle eszközöket. Nagy gondot kell fordítanunk arra is, hogy időben és jól megszervezzük a munkát és jól elosszuk az erőket. A kolhozparasztokkal együtt elkészítettük a begyűjtési tervet, megbeszéltük, hogyan szervezzük meg a gyorscséplés munkáját. A kolhozvezetőség kiegészítette brigádunkat, hogy két műszakban dolgozhassunk. A cséplőbrigádokhoz olyan kolhozparasztokat osztottak be, akik az elmúlt évben is gyors- cséplésnél dolgoztak és jól elsajátították ezt a módszert. Idén is előre megtervezzük a szérűk elhelyezését. Négy aszta- got rakunk minden szérűre. Kettőt a cséplőgéptől jobbra, kettőt balra, egymástól négy-öt méter íávolságra, ami megfelel a kiszélesített , etetőasztal méreteinek. A táblák terméseredményeitől függően az egyes szérűkbe 35—50 hektárról hordják össze a gabonát. Az egyes asztagok mérete átlagosan a következő lesz: hossza 28 méter, szélessége 4—4 és fél méter, magassága 5 méter. A kévék adogatása a cséplőgépbe áz óraütemterv szerinti gyorscséplésnél egyidejűén két oldalról történik, ami lehetővé teszi a cséplődob egyenletes megcséplési eredményt a meghajtó fő- szíj hossza. A legjobban bevált távolság 13—15 méter a cséplőgép és a meghajtó motor között. Nagymennyiségű gabona megy a cséplőgépen keresztül, ezért a dobkosár és a dob közötti hézagot felül 7—8 milliméterre, alul 25— 30 milliméterre növeltük. Öraütemterv szerint dolgozunk, ami azt jelenti, hogy előre meghatározzuk, egy-egy órán belül milyen teljesítményt kell elérnie a cséplőgépnek. Ezzel a módszerrel minden órában ellenőrizhetjük, teljesítettük-e a napi tervfeladatokat. Ha nem teljesítjük az óraütemtervet, akkor azonnal megvizsgálhatjuk, mi okozta ezt a lemaradást és néhány perc múlva hozzáfoghatunk a hibák kijavításához. Éppen ezért az óraütemtervet ügy készítettük el, hogy rovatot vezethessünk az egyórai cséplés eredményeiről, az esetleges gépállások okairól, vagy más, időközben szerzett észrevételről. A cséplőgép munkáját egész napra tervezzük meg. Csak néhány percre állunk le és ilyenkor műszakilag felülvizsgáljuk a gépet és elvégezzük a kenést. A műszakokat négyóránkint váltjuk. A cséplőgép azonban nem áll le. Éjtszaka villanyvilágítás mellett dolgozunk.“ A Román Népköztársaságban először 1951 nyarán csépeltek Bredjuk módszere szerint. Ezt a módszert Romániában elsőnek Culea Gheorghc, a hagvieni gépállomás traktoristáia alkalmazta a Jalomita-tartományi Vladeni községbeli „Lenin útja“ kollektív gazdaságban. Culea Gheorghe MÁV. típusú. 1.350 milliméteres dobszélességű, IAR-traktorral meghajtott gépszerelvényen dolgozott és R óra alatt 210 mázsa búzát csépelt. A szérűmunkát a Román Népköztársaságban is Bredjuk-elvtárs módszere szerint szervezik meg. Bredjuk elvtárs úgy szervezte meg a munkát, hogy a kévéket az osztagokról 8—8 dolgozó adogassa. A kévéket mindkét csoport futószalagként adja a cséplőgép felé. Egy-egy kéveadogató másfél méternyire van egymástól. A le- gyezőszerűen szétszedett kévéket a cséplődobba a két etető adogatja, akik teljes figyelmüket és minden igyekezetüket arra összpontosítják, hogy folyamatos legyen az etetés. Mindegyik etetőnek két kolhozparasztnő segít, akik éles késekkel elvágják a kévék szalmafonatait és a kévéket az etetőknek adják át. Bredjuk elvtárs munkaszervezési módszerét szemléltetően mutatja az alábbi táblázat: Közönséges cséplési Bred.iuk elvtárs eljárásnál dolgozó eljárási módja kolhoz parasztok szerint do.gczó száma kolhozparasztok száma __________n will -----------A kévék adogatása a cséplőasztalra 6 16 A kévék megoldása a cséplőasztalon 2 4 A kévék adogatása a cséplődobba 2 4 A pelyva behúzása gereblyével a pelyvahordó hálóba 2 3 A pelyva szállítása a kazalhoz 1 2 A pelyva kazalbarakása 1 2 A szalma elgereblyézése 2 4 A kötelek, illetve hálók előkészítése 2 4 A kötelek, illetve hálók megkötözése az asztagra kötélgörgővel 1 2 A kötél meghúzása 1 2 A szalma kazalbarakása 2 4 A gabona elhordása a cséplőgéptől 3 4 A gabona osztályozása 4 8 Gépész ____________1___________*_____ összesen: 30 60 Mindössze néhány hét választja el még a dolgozó parasztságot a növénytermesztés egyik legnagyobb munkájától: az aratástól és a csépléstől. Biztosítani kell, hogy a legrövidebb időn belül, szemveszteség nélkül raktárakba szállíthassuk a dolgozó nép kenyerét. A jó cséplési munka alapját már most megvethetjük. Gépállomásaink és állami gazdaságaink úgy alapozhatják meg a cséplési csata sikerét, hogy minél több cséplőgépet átalakítanak a Bred- juk-rendszerű gyorscséplésre. Jó betakarítási és begyűjtési munkával erősítsük népgazdaságunkét és a Szovjetunió vezette legyőzhetetlen béketábort. A nagy nyári munkák sikeréért Mezőgazdaságunk dolgozói előtt ezekben a napokban kettős feladat van: meggyorsítani a növényápolást és jól felkészülni a bő termést Ígérő kalászosok aratására, cséplésére. A növényápolási munkák gyors elvégzése rendkívül nagy jelentőségű nemcsak az aratásidő közeledte miatt, hanem a gyomok időben való irtásánál, a talaj lazításával, por- hanyósításával harcolunk jól a magasabb termésért. Most, a növényápolás idején dől el: milyen lesz a termés. Az utóbbi napokban az esős időjárás után kedvező napsütéses idő köszöntött be. A növények fejlődése meggyorsult, de gyorsan nő a gyom is. A növényápolásban eddig végzett munkák eredményei gyengék, az alig pár nap múlva elkezdődő aratásig jócskán van még tennivaló! A szokottnál több eső miatt a növényápolási munkák annyira lelassultak, hogy az elmaradás már-már veszélyezteti a bő termést és az aratásra való felkészülést. A lemaradás legnagyobb a fehérgyarmati járásban. A járási tanács a községi tanácsokkal együtt elbizakodott az eddigi eredmények láttán, s az tapasztalható, hogy elszakadnak a tömegektől, nem támaszkodnak az állandó bizottságokra, a beadásban és munkában élenjáró dolgozó parasztokra. Pedig a tömegek bevonása nélkül nem lehet győzelemre vinni a kettős feladatot. Kisszekeres község határában például nyugodtan szíviák a gyomok a kultúrnövények elől a föld táperejét. A kapásföldek nagyrészén még az első kapálást sem fejezték be, pedig a gyomok már jóval túlnőtték a veteménveket. Xgv aztán nem is csoda, ha ősszel kevés lesz a termés, nem megy majd a beadás, s a szabadpiacra is kevesebb kerül ebből a községből. Nem dolgoznak teljes kapacitással a gépállomások növényápoló gépei sem. A jánki és a nagyvarsányi gépállomások éppen csak hogy hozzáfogtak a növényápoláshoz. Lebecsülik a gépi növény- ápolást, s az esős időjárásra hivatkoznak, közben a körzetükhöz tartozó termelőcsooortok földjei kapálatlanok. Génállomásainknak is meg kell érteniök azt. hogy a gépek fokozottabb munkábaállítá- sa kemény harcot jelent a mara- diság ellen, másodsorban a fegyelembontók ellen. Ha ölhetett kézzel várják eeves génállomások az aratás csatáját, s elhanyagolják a növényápolást, nem tudják maid a győzelmet kivívni az aratásnál, cséplésnél sem, ugyanakkor akadályozzák a termelőszövetkezetek magasabb termésért vívott harcát. Termelőcsoportjainkban több helyen a tagok a háztáji területeken szívesebben dolgoznak és elhanyagolják a közös területek megművelését. A tiszabecsi Rákóczi termelőcsoportban 80 hold kukoricát még egvszer sem kapáltak meg, a tagok valamennyien a háztáji földjeiken dolgoznak. Súlvos hiba ez. A pártszervezetek fontos feladata, hogy megmagyarázzák a szövetkezeti tagoknak: a közös munka az első mert enélkül nincs virágzó szövetkezet! Ahhoz, hogy kaoásnövén.veink- ből nagvobb termést takarítsunk be és idejében tudtunk felkészülni az aratásra, szükséges, hogy ezekben a napokban minden gén minden fogat és minden kézi^t-ő teljes erővel munkába álljon. Erre kell mozgósít.aniok pártszervezeteinknek, tanácsainknak. Ezévben megyénk dolgozó parasztjainak kalászosokból és kapásokból egyaránt sokkal naryobb termést kell betakarítani, mintáz elmúlt évben. Erre vállalást is tettünk Rákosi elvtársnak a területi versenyben, melynek valóra- váltása mindannyiunk kötelessége. A bővebb termés elérésére és a mezőgazdasági munkák végzésére a minisztertanács május 22- én határozatot hozott. Ez a hatá- roza' komoly segítséget ad a gyors és szemveszteség nélküli betakarításhoz. A munkák elvégzésére az elmúlt évben rendelkezésünkre álló gépekkel szemben ezévben sokkal több mezőgazdasági gépünk van. Ezévben 62 kombájn és 274 aratógép fog termelőszövetkezeteink gabonatábláin aratni. A fokozottabb gépesítés azonban jobb munkaszervezést, nagyobb szaktudást igényel. Ügy kell dolgozni, hogy minden kombájn, aratógép munkájával szerezzen tekintélyt dolgozó parasztságunk előtt. A kombájn vezetők és aratógépkezelők jó munkáján múlik az, hogv termelőszövetkezeteink dolgozói segítőtársat lássanak ezekben a nagyüzemi gépekben. Az aratásra kombájnvezetőink és aratógépkezelőink alaposan felkészültek. Azonban nem szabad továbbra sem elfeledkezni róluk. Az aratásig és aratás közben is rendszeresen segítsék őket munkaiukban mindenütt. Mezőgazdaságunk minden dolgozójának úgy az aratás, mint a cséplés egész ideje alatt harcolnia kell a szemveszteség csökkentéséért. Mindezt úgy érjük el, hogy gondosan választjuk meg az érés legkedvezőbb szakaszát, amikor a pergés a legkisebb. Erre van hivatva a figyelőszolgálat megszervezése, melyhez agronó- mu.saink adjanak fokozottabb segítséget. A minisztertanács határozata nagy súlyt helyez a jövőévi vetőmag biztosítására. Még az aratás előtt ki kell jelölni azokat a legszebb táblákat, amelyekről vetőmagot akarunk venni. Ezekről a területekről külön kell aratni, csépelni és tárolni a terményt, Termelőszövetkezeteinkben a kézi aratáshoz szükséges aratópárokat ezekben a napokban még az aratás megkezdése előtt mindenütt ki kell jelölni és a névsort jól látható helyen ki kell függeszteni, hogy az aratópárok megismerjék egymást. Az aratással egyídőben meg kell kezdeni a tarlóhántóst és másodvetés munkáit és azt a legrövidebb időn belül be kell fejezni/ Ehhez szükséges, hogy a tarlót aratás után mindjárt felhántsuk, A másodvetéshez szükséges vetőmagot úgy a termelőszövetkezetek, mint egyéni dolgozó parasztok már most biztosítsák saját erejükből. Ehhez adjanak a tavaszi vetömagcserénél adott támogatásnál sokkal nagyobb segítséget tanácsaink. Az aratás, tarlóhántás és másodvetés munkái mellett jól fel kell készülni a szemveszteség nélküli cséplésre és a beszolgáltatás! kötelezettség teljesítésére. Ez a munka különösen nagy feladatot ró gépállomásainkra, de nem kisebb a feladatuk a cséplés megszervezésében helyi tanácsainknak sem. A tanácsnak és gépállomásnak, amennyiben hiányozna a csépléshez szükséges munkaerő, azt azonnal pótolniok kell. A nagy nvári munkákat tanácsaink, gépállomásaink, termelőcsoportjaink és egyéni dolgozó parasztságunk nemes versenyben végzik. ügy kell dolgoznunk, hogy a területi versenyben Rákosi elvtársnak tétt fogadalmunkat minden területen határidőre teljesítsük. A versenyben mutassanak ”-1051 a DISz- fiatalok, legyenek a verseny kezdeményezői. A nagy munkák idején és minden időben egy percre se feledkezzünk meg arról, hogy az ellenség nem alszik, s aknamunkájával igyekszik mindent elkövetni, hogy gátolja, akadályozza a bő termés elérését, annak betakarítását. Úgy az aratás, mint a cséplés időtartama alatt fokozott éberséggel kell vigyáznunk, hogy minden olyan kísérletet, amely veszélyezteti dolgozó népünk jövőévi kenyerét, idejében megakadályozzunk. Pártunk és kormányunk s az egész dolgozó népünk azt várja, hogy mezőgazdaságunk minden dolgozója erejét nem kímélve, harcoljon a nagy munkák sikeréért. JUHÁSZ SÁNDOR. a megyei tanács főagroncmvT
