Néplap, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-07 / 132. szám

1953 JÚNIUS 7, VASÁRNAP NÉPLAP a AZ IGAZI BARÁTSÁG Ezelőtt öt esztendővel, 1948 jú­nius 8-án népünk hatalmas lelke­sedéssel olvasta és fogadta Moo- tov elvtárs, a Szovjetunió kü ügy- miniszterének levelét, amely így szólott: ,.A Szovjetunió kormá­nya megvizsgálta a magyar kor- many kérését a Magyarország ál­tal a békeszerződés értelmében a Szovjetuniónak fizetendő jóvdté- teli összeg leszállítása iránt. At­tól a kívánságtól vezetve, hogy megkönnyítse a magyar nén erő­feszítéseit az újjáépítés érdeké- ben és segítse a Magyar Köztár­saság gazdasági életének fejlődé­sét, továbbá figyelembe véve az országaink között létrejött baráti viszonyt, a Szovjetunió kormánya úgy döntött, hogy a j óv át ét éli fi­zetések hátralékos összegét ezév július 1. napjától kezdve 50 szá­zalékkal leszállítjaEz a baráti lépés újabb bizonyítéka volt an- nak, hogy a Szovjetunió testvéré­nek tekinti a magyar dolgozó né­pet, segíti és támogatja a fel­emelkedéshez vezető úton. Ez a baráti lépés bizonyítéka volt an­nak, hogy a magyar dolgozó nén jogosan nevezte el a nagy Sztá­lint édesatyjának! A két nép közötti barátságnak évszázados történelmi hagyomá­nyai vannak. Guszev kapitánynak és társainak életét azért ontották ki cári golyók, mert bátran hir­dette az 1848 as magyar szabad­ságharc igazságát, a cári beavat kozás igazságtalanságát. Fenn Kárpátukrajra hófödte hegycsú­csai között máig is él annak az ukrán családnak az emléke, ame­lyik menedéket adott a Lengyel- országba menekülő nagv magvar szabadságharcosnak, Rákóczi Fe­rencnek. Ennek a családnak nevét tisztelettel és megbecsüléssel em- 1 egetík. 1919-ben a Magyar Ta­nácsköztársaság kikiáltásakor a szovjet állam n3?y vezére. Leni.i elvtárs bátorító üzenetet, sok hasznos tanácsot küldött a bilin­cseiket lerázó magyar proletárok­nak, s kinn pedig, a nagy szovjet haza földjén, magyar hadifogoly vöröskatonák pecsételték meg vé­rük hullásával a kőt nép . nagy ba­rátságát. Az igazi barátság szellemét az c’ső szocialista haza megszületés; óta kezdtük érezni. A szovjet nép mindenkor különbséget tett a magyar nép és a magyar reakciós, népellenes uralkodóosztály kö­zött. Ennek legragyogóbb meg­nyilvánulása 1945 dicsőséges tava­sza, nemzetünk történelmének legragyogóbb fejezete volt, ami­kor a Szovjet Hadsereg felszaba­dítóként lépett Magyarország földjére, Erről a tavaszról költők zengtek gyönyörű sorokat, erről a tavaszról népünk minden fia és leánya forró lelkesedéssel beszé! Szergejekröl. Ivánokról szó’ó hő­si történetek szállnak szájról szájra, apáról fiúra, unokára és dédunokára. Soha nem feledi el- népünk, hogy megőrizte szá­munkra a szovjet hadsereg, Sztá­lin elvtárs Budapestet. Soha nem feledi el népünk, hogy a szoviet katona egyik kezében fasisztsüzö fegyvert tartott, a másik kezével kenyeret nyújtott az éhezőknek, szenvedőknek. Szovjet katonák építették első hídjainkat, ámítot­ták helyre első vasútvonalainkat. Szabadságot, életet és békét ad- tak Sztálin katonái, mert tetteiket az igaz barátság szelleme vezé­relte ! Közel egy évtized telt el 1945 tavasza óta. Ezeknek az éveknek minden napja tovább erősítette bennünk a szovjet nép iránti for­ró szeretetet. megbecsülést, nrr; az év minden napjában éreztük segítő kezét. Mi. akik itt élünk és dolgozunk a záhonyi ,, Kincses­kapu“ közelében, nap mint nap látjuk a gépekkel, nyersanyagok kai, vasérccel és gyapottal meg rakott szerelvényeket, minden év­ben drága vendégeket köszönthe­tünk határunkon, akik gazdag ta­pasztalatokat hoznak el önzetle- niil számunkra. Ujtíousu gazda­sági együttműködésről, kölcsönös segélynyújtásról van itt szó. amelyről Sztálin elvtárs ezeket mondotta többek között: Nem­csak arról van szó. hogy a se­gítség a legolcsóbb és műszakilag elsőrendű. Elsősorban arról van szó, hogy ennek az együttműkö­désnek alapja az egymást segítés­nek és a körös gazdasági fel’en- diilés elérésének őszinte vágya. Az eredmény az, hogy ezekben az országokban az ipar igen gyors ütemben fejlődik Valóban! Ma már elmondhat­juk, hogy hazánk ipari ország s ezt elsősorban a Szovjetuniónak köszönhetjük. Sztálinváros Inota. a Tiszalöki Erőmű, a Szegedi Textilkombinát, a Nyíregyházi Dohányfermentá'ó mind-mind cso­dálatosan gazdag és szén em’ék- műve a szovjet nép baráti segít­ségének. Ötéves terveink sikeré­nek, népünk feleme’kedésének alapja a Szovjetunió barátsága. Ez a barátság az alapja hazánk békéjénk és függetlenségének is! Még inkább tudjuk értékelni és becsülni ezt barátságot, ha arra a „barátságra“, „segítségre“4 gon­dolunk, amely az Amerikai Egye­sült Államok és a nyugati orszá­gok között levő kapcsolatokat jellemzi. Ami Amerika szerepé: illeti, arra vi-ágos fényt vet az e^yik monopolista, Leo D-Welsh, a Standard Oil egyik vezetője: ..A legnagyobb termelőként, a tő­ke legnagyobb forrásaként és a földi gépezet legnagyobb segítő­jeként nekünk kell megszabnunk a tempót és e'fogla’nunk a rész­vénytöbbség tulaidonosának fele­lősségtel ies helyét abban a cég­ben, amelyet világnak hívnak.‘‘ - Ezek a cinikus és az amerikai politikusok hazugságainál kevésb- bé leplezett szavak eláru'ják az amerikai imperializmus vi’á^ural- mi törekvéseit. Ezeket a törekvé­seket szolgálják az úgynevezett ,segítségek", „segélyek*-. Itt van például a hírhedt, oly sokat emle­getett Marshall-kölcsön. Vájjon tényleg az volt a célja ennek a körönnek, hogy talpraállítsa a háborúban legyengült országo- kát? Korántsem! A Marshall- terv Harriman-bizottságának je­lentése így szól: ,.A tizenhat eu­rópai országnak (a „segé’.y4' bol­dog részeseinek — szerk.) tartóz- kodniok kell az ipar gyors kiszé­lesítésétől és korszerűsítésétől, valamint a mezőyazdaság nagyío- kú gépesítésétőV* Az amerikai segély céüa nem más, mint áruk tömegét rákényszeríteni a szeren csétlen nyugateurópai országokra s ugyanakkor megfosztani ezeket az országokat függetlenségüktől, szabadságuktól, hozzálánco’n; őket az amerikai imperializmus szekeréhez, — amely, bárhogy is ig3rekszik a kátyúkat kerülni, fel­tartóztathatatlanul a vá’ság sza- kadéka felé halad. . Soha el nem múló hálával gon­dolunk a Szovjetunióra, s a két nép közötti barátság megszilárdí- tását legszentebb kötelességünk­nek tartjuk. A két nép baráti vi­szonyáról írva, Rákosi elvtárs ezeket írta öt esztendővel ezelőtt Sztálin elvíársnak: , .Rajta le­szünk, hogy ez a viszony a jövő­ben, még szorosabb és bensősége- sebb legyen.‘‘ Rcikosi elvtárs az egész magyar dolgozó nép nevé­ben írta ezeket a szavakat! Beszélő számok és adatok « magyar-sxwjet bttrútságról J\JRgy békemüvünk, a Tiszalöki Erőmű felépítéséhez mérhetett len nagy segítséget nyújtanak és nyújtottak a szovjet embe­rek. Már a tervek elkészítésénél felhasználtuk a gazdag szovjet ta­pasztalatokat. Szovjet mérnökök személyesen is az építők, tervezők, segítségére siettek. Két szívókotróhajó dolgozik az építkezésnél. Ezek naponta egyenkint közel 1.000 ember munkáját végzik el. Ezeket a hajókat a szovjet gépek mintájára építették fel hazánk, ban. esSgasdasigunk gépesítésében segítségünkre sietett önzetlen, barátunk, a Szovjetunió. íme, néhány megyei adat erről. A megyénkben dolgozik eredeti, Sz. 4-es szovjet magánjáró kombájn is. Ennek a teljesítménye naponta 20—25 hold gabona aratása, cséplése. A nagyszerű gép naponta 120 ember munkáját végzi el. Ennek a kombájnnak a mintájára készültek hazai gitárban az ÁG. ‘lOO-as kombájnok. Az idén már 61 arat és csépel megyénk gabona­tábláin. Nem hagy maga után vágattan gabonát, a sza!mát, is Oyüj- tökocsiba rakja, a szemet zsákba önti. Megyénk gépállomásain 16 U. 3-as sormüvelö szovjet Univcr- zál-traktor dolgozik. A gép gyomirtásra, kapálásra, porhanyítúsra alkalmas. A maga után vontatott egyetemes sormüvelöt mélyebbre, szélesebbre, keskenyebbre lehet állítani. A géppel naponta átlago- ■san. 50 holdst lehet megművelni. Naponta 8—10 katasztrális hold burgonyát lehet vele elvetni. Nagyszerű, erős gép, az SzTZ—NÁTI 52 lóerős szovjet trak­tor, amelyből 5 darab van a mi megyénkben. Ez a legkeményebb talajon is el tudja végezni a szántást, vetést s olj/an mélyen szánt, amilyenen csak kívánják. Hat ekét is húz maga után munka köz­ben. Naponta átlagosan 15 holdat lehet vele felszántani. Még en. nél is büszkébbek gépállomásaink a Sztalinyecre, amely 80 lóerő8 iraki or! Számos szovjet munkagép is könnyít dolgozó parasztjaink munka j án. Krumplivető, krumpliszedő szovjet gépek, négyzetes kukoricavetőgépek vannak gépállomásainkon. Krumplivető- és sze­dő gépből 27 darabunk van. * ^ 952 őszén megyénk dolgozó parasztsága 30' vagon szovjet ve- tőburgonyát kapott. Ilyen vetőburgonyát kaptak többek kö~ zött a máriapócsi Békeszeretö, a belegrádi Új Élet, a gyulaházi Szabadság termelőszövetkezeti csoportok. A termésbőségért vívott harcban nagyértékű segítséget jelen* tenek az élenjáró szovjet agrotechnikai tapasztalatok. Az aszályos időjárás ellenére a kótaji Lenin iermelőszövetkezef hol- dankint 18.7 mázsa búzaátiagol takarított be keresztsorosav, vetett földjéről. A szamoskéri Új Élet termelőszövetkezeti csoport ugyan- csak kereszt sor os vetéssel 14 mázsás búzaátlagot ért el. A laskodi Vorosilov-ban keresztsorosan vetették az árpát. 21.4 mázsás átla­got értek el. A. tiszalöki Új Élet tagjai is sokat tanultak a szovjet tapasztalatokból. Kukoricájukat négyzetesen vetették, pótbeporoz- tóik. A tengerit mégyszer kapálták, nem töltögették, hanem csak gyomtalanították és puhították a talajt. Holdankint 25.5 mázsás átlagot értek el az aszály ellenére. Az idén már a Uszavasvári Petőfi termelőszövetkezeti cső- port fs alkalmazza az új módszereket a kukoricánál. Holdankint 30 mázsás átlagot várnak kukoricái oldj ükről. Az ibrányi Alkotmány termelőszövetkezeti csoportnál a napraforgót is négyzetesen veieL lék és a fészektrágyázást is alkalmazták. * /j gazdag szovjet tapasztalatok, a szovjet emberek önzetlen se­gítsége nyomán bőség, gazdagság virul hazánk földjén, egyre vidámabban éhek a dolgozók. Nem véletlen az, hogy Balog Imre, a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigid termelőszövetkezeti csoport tagja így ír levelében.- ..Életem végéig nagy tisztelője és hűséges barátja leszek a Szovjetuniónak, ahonnan mostani boldog életem fakad.“ A Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdasági együttműködése lr(a : M. I'aromor, a gazdasági tudományok kandidátusa A Szovjetunióban és a népi de­mokratikus országokban nem a haszonhajhászás, nem a nyers­anyagforrások és elhelyezési pia­cok monopol birtoklására irányu­ló törekvés, hanem a népgazdaság békés fejlesztése, a dolgozók nö­vekvő szükségleteinek maximális kic'égítéss ösztönzi elsősorban a termelés és a kereskedelem ^szé­lesítését. Ezen az a’apon fejlődött ki és erősödött meg a szocialista tábor országainak kereskedelmi és gazdasági együttműködése. A Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok gazdasági kap­csolatainak Sztálin elvtárs kezde­ményezésére kiépített rendszere b ztosítja a testvéri együítműkö elést, a gazdasági tervek össze­egyeztetését. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok át­fogóbb gazdasági együttműködé­sének megszervezésére 1949 ja­nuárjában megszervezték a Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná­csát, amelybe egyenjogú alapon (képviselőt kü'dött a Szovjetunió. Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bu'gá- ria, majd va’amivel később Albá­nia és a Német Demokratikus Köztársaság. A Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa olyan szer­vezet, amelybe az alapelveit osztó más országok is bármikor belép­hetnek. A Tanács feladata a gaz­dasági tapaszta'atcsere, kölcsönös technikai, nyersanyag-, élelmi­szer-, gép- stb. segítség. A Köl­csönös Gazdasági Segítség Taná csa a szocialista tábor országai­nak tervszerű gazdasági együtt­működésével kapcsolatban fontos konkrét feladatokat oldott meg és magasabb színvonalra emelte ezt az együttműködést. Tevékenysége biztosítja és fokozza az iparosítás és a szoc'alizmus építésének út­jára lépett népi demokratikus or­szágok független, szabad gazdasá­gi fejlődését. A szocialista tábor országainak tervszerű gazdasági fejlesztését a közöttük megkötött egyezmények biztosítják, amelyek kiterjednek a gazdasági együtt­működés minden kérdésére. A Szovjetunió ás a népi demo­kratikus országok között kötött kereskedelmi megál'apodások egyenjogúságon alapuló szerződé­sek, amelyek semmiféle diktátu­mot, vagy megkülönböztetést nrm 'smernek. Következetesen végig­viszik a nagy és kis népek egyen­lőségének és szuverenitásuk tisz­tel eíbentartásának lenini-sztálini elvét. Visszatükröződik bennük a szerződő felek azon őszinte tö rekvése, hogy segítsék egymást valamennyi népgazdasági ág fej- esetésében. A Szovjetunió a kereskedelmi megállapodások értelmében a leg fontosabb ipari nyersanyagokat szállítja a népi demokratikus or szágoknak — ércet, fémeket, gya­potot, kaucsukot, faanyagot, ve- 1 gyianyagokat, a világon a legjobb építőipari gépeket, darukat, szállí­tószalagokat, ta’ajgyalúkat, vala­mint egész vállalatok komplett technikai felszerelését. A nagytel­jesítményű építőipari gépek biz­tosítják a népi demokratikus or­szágokban az építési munkák gyors ütemét és páratlan arányait. Te’jesen szovjet berendezéssel látják el ezekben az országokban a vil’anytelepeket, rádióállomáso­kat. a legnagyobb kohó'pari. gép­ipari, autó- és traktoripari, vegy­ipar5, bányászati, textilipari síb. vállalatokat. Mindegyik népi demokratikus országban hatalmas ipari üzemek épülnek, gyers ütemben jön lét­re pz iparosítás, a termelőerők további fejlesztésének anysgi alapja. Ilyen vál'alatok között ta­láljuk az épülő kohászati kombi­nátokat: Lengyelországban a No- wr.-Hutát. Csehszlovákiáb-n a . Gottwald“1 és ,.Hukó“-műveket, Magyarországon a S^tá in-vasmű vet és másokat. A népi demokra­tikus országokban a Szovjetunió segítségével nagyteljesítményű villanyte'epek, autó-, hajógyárak, textilipari, c'pőipari és nyomda­ipari kombinátok létesülnek. A Szovjetunió a népi demokra­tikus országokban folyó építkezé­sekhez az illető országok kormá­nyának kérésére szakembereket. tudósokat, mérnököket, techniku­sokat, tervezőket stb. küld- Ezek segítik elkészíteni azokat a bo­nyolult technikai és munkaterve­ket, elvégezni a szükséges kísér­leti munkákat, amelyek a munka sikeréhez szükségesek. A Szovjet­unió szabadalmi leírásokat, tech­nikai dokumentációt bocsát a né­ni demokratikus országok rendel­kezésére. A korszerű technika elsajátítá­sa, a munkatermelékenység tme 'ése szempontjából óriási jelentő­ségű a népi demokratikus orszá­gokban a szovjet ipari újítók leg­kiválóbb munkamódszereinek át­adása. Nyikolaj Rosszijszkijnek, Alekszandr Csutkihnak, Pjofr Bo- lolovnak. Lgyija Korabelnyikova­tták és a szovjet sztahanovisták százainak sok követője van a né­pi demokratikus országok üze­meiben. A szovjet sztahanovisták és a népi demokratikus országok élmunkásai között szoros baráti kapcsolat alakult ki. A népi demokratikus országok a maguk részéről olyan cikkeket szállítanak a Szovjetun óba- ame­lyekből feleslegük van, így fémet, cementet, közlekedési és ipari be­rendezéseket, gépeket és készü é keket,, különböző szövetárukat, kötszövöttárukat, kész ruhát, ci­pőt. cukrot és több más olyan ter­méket, amelyeket az imperialista országok által bevezetett megkü­lönböztető rendszabályok miatt a kapitalista országokban nehéz e'- helyezni. A Szovjetunió népi de­mokratikus országokból jövő be­hozatalában a készáruk túlsú’y- ban vannak a nyersanyaggal szem­ben. ami előmozdítja ezen orszá­gok ipari fejlődését. A répi de­mokratikus országok, a közvetlen fogyasztási jellegű áruk mellett, m entős mennyiségben helyeznek el a Szovjetunióban nehézipari termékeket, ami ismét csak iparo­sításuk fejlődését szo’gálja. A szocializmus táborában ki­épült újfajta gazdasági együttmű­ködés rövid idő alatt bebizonyí­totta, hogy hatalmas tényező a szocialista tábor gazdasági és kulturális felvirágoztatásában. A népi demokratikus országok a kölcsönös gazdasági segítségre támaszkodva, eredményesen telje­sítik öt- és hatéves állami nép­gazdaság-fejlesztési terveiket. A szocializmus táborának né­pei között Sztálin elvtárs kezde­ményezésére kiépített együttmű­ködés emeli e népek életszínvona­lát, szilárdabbá teszi politikai füg­getlenségüket és gazdasági önál­lóságukat, hozzájárul a világ bé­kéjének megszilárdításához. Ez az együttműködés eleven megtes­tesülése a Marx-Engels-Lenitt- Sztálin zászlajára írt proletár internacionalizmus elveinek-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom