Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 78-101. szám)

1953-04-03 / 79. szám

NÉPLAP 19Ö3 ÁTEiEIS 3, PÉNTEK A Vulkán népnevelője az üzem jövőjéről beszél A kisvárdai Vulkánban alig fér el aa ember a maiteres, téglás ta­licskáktól, szekerektől, gerendáktól, az emelkedő hatalmas épületek közt sürgő-forgó munkásoktól. Há­rom millió forint kél életre, hogy új, szebb gyár épüljön. A műhe­lyekből kitekintő munkások szeme 'megsimogatja aa emelkedő téglafa­lakat, a már fölépített kétemeletes épülettömböt, a tágas, világos sze­relőcsarnokot, a transzformátor épületét. Ilyenkor még szükebbuek érzik' a régi, a kapitalista világból Ittmaradt odúnagyságú műhelyeket. Megszólal a gong, 12 óra. A dol­gozók leteszik szerszámaikat, leál­lítják a géjteket és az étkezdébe indulnak. Gáspár István hegesztő is odú igyekszik. Siet, mert beszél­getni akar egy pár dolgozóval ebéd­idő alatt. Az ebéd befejeztével a kis Csákvári Miklóst fogja karon és leül vele a hegesztömflhely plőtt lévő ládára. — Na, Miklós, hogy érzed magad B. műhelyünkben? A kis Csák vári nemrég került a Vulkánba. Szerényen, mosolyogva válasaolgat mesterének, aki 2 hét óta Ismerteti vele a hegesztés tit­kait. — Szeretek Itt dolgozni. Úgy ér­zem, sokat tanultam már e két hét Blatt is. — Bizony, kell is hogy jó szak­munkás légy, mert a régi, kóceráj iielyón épült szocialista gyár több tudást kíván. Uj gépekkel, új mód­szerekkel dolgozunk. Én sem áll­ítatok meg a tanulással, ha tár­taid, sőt emelni akarom a 1-17 szá­zalékot ... Pár hónait múlva meg vs új üzemben — ott megy majd igazán a munka. Miklós szeme az új öntödén van és már maga elé képzeli, milyen szép lesz a gyáruk, ha a többi épület is olyan büszkén fog állni. — Bizony, jó lenne, ha ml is be­vonulhatnánk már az új műhe­lyünkbe, mint az öntők, — szövi tovább hangosain gondolatait. — Az apám és Pista bátyám is itt dol­gozik. Mindhárman szépen kere­sünk, gond nélkül élünk. A beszélgetőkhöz mindtübben csatlakoznak. Grünfeld Jenő bádo­gos is ülőhelyet keres. Gáspár elvtárs most hozzáfordul: — Grünfeld szaktárs megnézte már az új építkezéseket? — Meg hát. S nekem az a véle­ményem, nemcsak új munkahely lesz, hanem új és hosszabb életet is jelent. — Aztán hogyan köszönte meg a felszabadulási héten új, boldog éle­tünket? — kérdi Gáspár István. — Nekem még nem volt selejtes munkám. Tegnap egy víztartályt kellett megjavítanom. Négy órát kaptam rá. Három óra alatt rend. beszedtem! Azelőtt az öntödében elromlott az áteresztő-szelep. Nem kapott elegendő levegőt a kemence. Tudtam, sietnem kell vele, hogy az öntök határidő előtt teljesíthessék a tervet. Két órával előbb csináltam) meg az előirányzott időnél. A jö­vőben sem fogok szégyent vallani. — Szégyen is lenne elmaradni. Az üzem dolgozói közül tíz ember sincs, aki 100 százalékon alul tel­jesítené a normáját, —■ mondta Gáspár elvtárs. — üzemi dolgozó­tok átlagteljesítménye több mint "0 százalékkal növekedett *t felszaba­dulási hét alatt. Ezért tudtuk tel­jesíteni az első negyedévi tervet március 27-ig. De nem csoda, ha mindig nagyobb az ember munka- kedve. Tudják, elvtársak — szól a körülállókhoz, — amikor az ember bejárja a II. emeletet, az új öltöző­ket, a négyszázszemélyes fürdőt, hát úgy érzem, hogy varázslat történt ve­lünk. Az első emeleten, az irodák­ban, a most készült laboratórium, ban a mi gyerekeink vannak. Aztán micsoda felszerelések 1 Itt lesz a kor. szerűen berendezett orvosi rendelő Is. A dolgozók egészségét azonban más módon is védik, ritka lesz ná­lunk a baleset, mint a fehOr holló, hisz minden gépre felszerelik a vé­dőberendezést. Neon fordul elő, mint a múltban, hogy a gép levitte az em­ber ujját, vagy kereteiét, mint Hornyák Ferencnek meg sok tár­sának. — Úgy tudom — szólalt meg az egyik hátrább ülő dolgozó, hogy a szerelőcsarnokba korszerű szovjet és más külföldi gépeket kapunk. To. vúbb növekszik évről-évre a dolgo­zók létszáma is. A környékbeli szö­vetkezetek adhatják a munkaerőt. Az emberek helyébe meg mi adunk korszerű gépeket a mezőgazdaság­nak, hogy az ott dolgozóknak köny- nyebben menjen a munka, többet teremjen a föld. — Azt tudjaik-e a szaktársak, hogy új öntvényraktárt is építünk, — kérdi Gáspár elvtárs. — Ha az kész lesz, nem rozsdásodik a sok drágia félkészáru a szabadban. Minden új lesz itt és szebb lesz az életünk. Már azt is hallottam, hogy a mellettünk lévő dombot is elhordja a vasút, hogy tovább tud­junk terjesztkednl. Ott is hatalmas műhelyek nőnek ki a földből, hogy hirdessék a felszabadult ember tol kötő erejének nagyságát. A gong jelez, A dolgozók feláll­nak és gépeikhez Indulnak, hogy a ma munkájával egyre közelebb hoz­zák a holnapot, a szocializmust. V. Gy. Nyíregyháza egykori és mai vezetői Életrajzi adatok néhány sorban Dr. Bencs Kálmán „m. kir. kormány főtanácsos’’, polgármester. Hangzatos neve és címe volt, annál kevesebbet lőtt a nyíregyházi dolgozók érdekében. A legna­gyobb sikkasztó és csaló polgármesternek ismerték nemcsak a városban, hanem az egész országban Is. A Sóstó-fiirdő építésére előirányzott összegből pél­dául annyit lopott, hogy egy tiaenkőtszobás emele­tes villát építtetett belőle magának a Sóstói-utón. A villának nagy parkja, gyümölcsöse, szőlője volt s benne a „hivatalból kivezényelt” utcaseprők, haj­dúk, városi szolgák dolgoztak ingyen. Napirenden voltak a dáridók a villában, folyt a pezsgő ... Gyűlölte a munkásokat. Amikor munkanélküliek küldöttsége kereste fel, hogy mentse meg őket az óhbaláltól, a küldöttség vezetőjét. Soltész Mihályt, orvul legyilkoltál:fca. Szenny és vér tapad a kezé­hez .. . Dicstelenül, életpályájához méltón, fejezte be életét. Olyan szemérmetlenül, nyíltan lopott, hogy már a Hortky-rendszer sem nézhette tovább be. hányt szemmel és a tömegek nyomására vizsgala­tot t indítottak piszkos ügyei kiderítésére. Bencset c'ikor félelmében megütötte a guta... Lovas Kovács András Képviselőtestületi lag, kukák. Hírhedt név volt ez a nyíregyházi tanyaviiágbap 1 ö volt Nyíregyházán a mindenkori választási bizottságok elnöke. S a torteskédésért mindig levette a maga sápját — a tönkrement, árverésre kerülő kisparaszti földe­ket ő kapta meg potom pénzért. így lett többszáz. liold birtokosa. Arról volt nevezetes, hogy cselédei még télen is mezítláb jártak, annyira kluzsorúzta öV't T.ovas Kovács András. Dr. Énekes János római katolikus kanonok, felsőházi tag, városi kép­viselőtestületi tag stb. Palotáját, a katolikus bér. palotát a dolgozók „úri bérháznak” nevezték el. Árui a közügyekiben való részvételét illeti — köz­kedvelt volt az „úri hölgyek” társaságában. Az „úri asszonyok” egymásnak adták a kilincset lakásán, ahol valóságos cukorka- és csemegeüzletet rende­zett be. Dr. Énekes saját magát Nyíregyháza leg­első értelmiségijének nevezte... Csak egy kép róla: TOPJ Szilveszterén a szokásához híven hatal­mas cláridó volt" Énekes kanonoknál. Az utcára hallott ki a duhajkodás. Ezen az éjszakán fagyott meg a papiak küszöbén egy éhező, rongyos szegéty- aSszóny... Kapzsi, pénzéhes ember volt, az egy­házi szertartásokat kétszeres stóláért végezte el csak. Hiszen ő volt dr.' Énekes János Kuhár András, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. * 'S'cm idős ember, de ha a szenvedések, nélkü- lövések súlyával mérnénk az idejét, akkor már öregnek kellene mondani öt. Először szobafestöinas volt Nyíregyházán. 1929-ben szabadult, aztán mivel munkát nem kapott, Petire ment gyalog. Hol itt — hol ott dolgozott, Átképezte magát a kötszövö szak­mára, S em tudta létlenül nézni a. Horthy-rendszer embcrtülö nyomorát, beállt a harcosok köré. Szál mos sztrá jkban is részt vett, feketelistára került, többé nem kapott állanád munkát. A felszabadulós pillanatában újra csatasorba állt. Ibrá.nyban földet osztott a dolgozó parasztok­nak. Járási vezető lett Gór ón, Tiszalökön, aztán Xayykéitlóban. A nép állama■ az Érdemérem arany- fokozatával tüntette ki. 19ö0 óta áll a városi tanács élén. Becsülettel dolgozik s legnagyobb öröme, hogy a munkások, dolgozók, becsületes emberek városa, az új Nyír­egyháza egyre szebb és gazdagabb. A nyíregyházi dolgozók is bizalommal keresik fél mindenkor, mint olyan embert, old közülük való, aki a nép fia. Magna Andrásné, a nyíregyházi városi tanács tagja, örökösföldi tg. nyafelclös. Idős asszony már ez az ötholdas dolgozó parasztassszony, de a munkában, a. népért való fáradozásban fiatal erőt mulat A mezőgazdasági munkát példaadóan elvégzi, a beadási kötelezettsé­geket. teljesíti. Mint tanácstag, a parasztasszonyok békeakarátának szószólója. Rendszeresen tart kis. gyűléseket otthonában, ahol jobb békeharcra, buz­dítja társait. Jó munkájáért az Országos Bé’c'a- nács tagjai sorába választotta, Dr. Zempléni Béla, a nyírcgyhtlzi megyei kórház igazgató-főorvosa. Nyíregyházán született, édesapja egyszerű asztalos volt. Itt járt gimnáziumba is, majd restre került egyetemre. Saját maga tartotta fenn magát azzal, hogy úri csemetéket tanított, akiknek több volt a pénzük, mint az eszük cs tehetségük. Budapesten dolgozott egyetemi tanulmányai befejezése után — hosszá ideig. mint „csqlédkönyves'', díjtalan gya­kornok. Fizetés nélkül. A felszabadulás után hazatéri. Először helyet­tes főorvosa lett a kórháznak, majd igazgató- főorvosa, Igazgatói teendő mellett, tevékeny orvosi munkát is végez: a szemészet főorvosa, a fiatal orvosok lelkes tanítója, nevelője. Városunk értelmi­ségének megbecsült, tiszteletben álló tagja. Számos gyűlésen szólalt már fel és áldozatkész békeharcra buzdította' dolgozó, alkotó pirsait. Április 4-ét ünnepeljék mindenütt a szárítós teljes befejeztével! Megyénk mezőgazdasági dolgozói azt fogadták .Rákosi elvtársnak, hogy eddig soha nem látott termés- eredményeket érnek el a földeken a haza, a nép javára. E fogadalom megvalósításának legelső előfelté­tele, hogy idejében elvégezzük megyeszerte a szántást. Ha rövid időn belül nem sikerül befejezni a talajmunkát, elpocsékoljuk azt a nedvességet, amely a Szabolcs, szatmári mezőkön oly nagy fontos­ságú a növények fejlődéséhez, a jó terméshez — s mázsákban kife­jezhető terméscsökkenéssel számol­hatunk holdanként bármelyik nö- vényíéleséguél. Március 28-ra nem sikerült telje, síiéül a szántási tervet. Éppen ezért most még inkább megsokszo­rozott erővel kell küzdeni minden talpalatnyi terület felsaántásáért, a szántási tervek maradéktalan tel­jesítéséért. Április negyedikét; ha­zánk felszabadulásának ünnepét mindenütt a szántás teljes befejez­tével kell ünnepelni megyénkben a mezőgazdasági dolgozóknak!' Minden mód megvan arra, hogy a nagy- ünnepre teljesítsük a szán. tási tervet. Azonban elsősorban gépállomásainknak kell még Inkább meggyorsítani a traktormunkát. Megengedhetetlen dolog, hogy a kölesei gépállomáson például már­cius utolsó napján is csak 2.2 hold jutott egy-egy gépre szántási teljesítményként, s a tiszaszalkai traktorisiák sem jutottak tovább 3.9 holdas átlagnál — amikor pinákét gépállomás jókora föld­terület felszólításával tartozik még! Jónéhány gépállomás már az el­múlt napokban is közel járt a ta­vaszi szántási terv teljesítéséhez. A .tisza vasvári, fehérgyarmati és balkányl gépállomások példás mun­kával már túl is teljesítették ter­vüket, s mint tegnap jelentették, a nagyhalászi gépállomás is felzár­kózott az élenjárókhoz. Azonban jónéhány gépállomáson van még mit törleszteni, mint a tiszaszalkai, nyírmadai, nagyeesedi gépállomáso­kon ]s, nemkülönben Kölesén, Kis­várdán és Nagyvarsányban 1 A gépállomások vezetőinek még inkább gondoskodniok kell most arról, hogy a kiemelkedő eredmé­nyek előfeltételeit biztosítsák a traktoristák számúra. Nem lehet eltűrni ezekben a napokban az olyan eseteket, mint amilyeneket tapasztalni lehet a kisvárdai, má­tészalkai, nagyeesedi gépállomása, kon is, hogy a dolgozók lelkesedése mögött jóval elmaradnak a veze­tők, elmulasztják biztosítani a jó munka technikai előfeltételeit, mit. sem törődnek a verseny értékelé­sével. A versenynek minden eddiginél nagyobb lendülettel kell haladnia gépállomásainkon. A vHlátnok, har­ci röplapok, mozgó, híradók segítsé­gével minden traktoristának tudnia kell, hogyan haladnak társai vál­lalásaik teljesítésével, hogyan fo­lyik a harc a szántási terv teljesí­téséért. A gépállomások vezetői fá­radságot nem kímélve nézzenek utána, minden előfeltételt megad - tak-e a traktoristáknak a normák túlszárnyalásához, a kiváló ered­mények eléréséhez. Mindezek szük­ségesek ahhoz, hogy gépállomásaink traktorosai április negyedikét a szántási terv teljesítésével méltó­képpen ünnepelhessék! Este fia óra mar regen elmúlt,, amikor a budapesti központ és a megyei gépállomási igazgatóság egy-egy képviselőjével megérkez­tünk a kisvárdai gépállomás sza- boksbákai brigád száll ásá ra. Arra számítottunk, hogy a pihenő váltás traiktQristúit barátságos szálláson találjuk. Azonban kiderült, hogy a szatoalbsbákai brigá dnál hist ko­rántsem lehet szállásnak, még in­kább nem lehet barátságos szállás­unk tekinteni. Mert a gépállomás vezetői „elfeledkeztek” gondoskodni arról, hogy a traktoristák megfe­lelő körülmények közt pihenjenek, s utána felfrissültén láthassanak öj- ból munkához. Még a legegysze­rűbb dologról— a mosdótálról sem gondoskodtak. A szalmazsákok le. pedő nélkül, piszkosan sötétlenek, állítólag mosni vitték a lepedőket, csak „elfelejtették visszahozni”. De nemcsak az emberi körülmények közölt való pihenésnek, a szórako­zásnak sem láttuk ott parányi le­hetőségét sem. Mód lenne rá pedig, hogy rádiót kapjon a brigádszáí- lás. Deltát... „kinek is jutna az eszébe... 1” A traktorieták mindemellett lel­kesen, odaadóan harcolnak most azért, bogy pótolják az eddigi um- laisztásokat, meggyorsítsák a szán­tást. ,lámát! Gyula gépén ott ta­láltuk Itatta Gyula lt‘ éves munka- gópkezelöl, aki maga kérte megfe­lelő« vezetőjét, hadd szánthas­son éjszakai is, legalább addig, míg .Tánvári pihen. Nem messze Jánváriék gépétől, ott dolgozott Bíró Ferencék traktora. A sötétsé­get vígan hasították a gépek fény­szórói, az ekék nyomán szaporán borult egymásra a sok fel hasi tolt hant. Azonban korántsem volt minden rendben a szabolcsbákai brigádnál, i Mint ahogy a „brigádszállás" meg- i mutatta a »épállomás! vezetők ; nemtörődömségét, úgy húzta alá ezt | a nemtörődömséget n trakíorlsták- . kai való beszélgetésünk. JíVzsst Ká­i rolyué traktorista például szonáta, tou éjjel nem tudott száutani, —- mert nem volt üzemanyag 1 És miért állt csendesen, munka nélkül Mándokl András traktora? Mándoki .András kérdésünkre mind­járt választ adott: ". t eje- Ferenc szerelő volt kint. tegnap hozzám és levette a hengerfejet, hogy meg­nézhesse miaics-e a csapszegnok va­lami buja Aztán vissraas&erelte, de rosszul 1 Azóta fő a tankban a víz. Nem indok szántani. A hibát meg nem Igazították helyre:’’ De Bíró Ferencék is elmondják, hogy a. szerelők hanyagsága, az ö munkájukat is hátráltatja. Hossz volt a gépük, a szere-lö minden nap javítgatta a hűtőt,, ahelyett, hogy egyszerre megcsinálta volna. Emiatt tíz nap alatt mindössze tíz holdat tudtak felszántani! A traktoristákkal való beszélge­tősünk során kiderült, hogy nem ismerik a brigádok, traktorieták közt folyó verseny eredményeit, a munka egyetlen értékelőiét sem kapták még meg! Ellenőrzés hol van. hol nincs. De inkább nincs. (Erről magunk is meggyőződtünk, mert Farkas Tibor körzeti guz- dúsz, Sitiiké .József főgápősz és Varga Béla szerelő is már éjfél előtt hazatértek kintlétünkkor az „éjszakai ellenőrzésről” ...!) A mű­szakiak sem végeznek lelkiismere­tes munkák A kisvárdai gépállomás traktorls- tál. akik lelkes, jó munkát végeztek a felszabadulási hé­ten, elvárják, hogy munkájuk­hoz minden támogatást meg­kapjanak úgy a gépállomás veze­tőitől, mint a műszakinktól. Elvár­ják. hogy gépeiket ide jót ten rendbe- leiryök, elvárják, hogy emberhez méltó szállást biztositoanak szó mukra. Mindez szükséges ahhoz, hogy szántási tervüket maradék nélkül teljesítsék, normáikat túl­szárnyalják !-V- T. Jelentés egy éjszakai traktoros-portyáról: A kisvárdai jfépállomáson súlyos hanyagság' hátráltatja a szántást!

Next

/
Oldalképek
Tartalom