Néplap, 1953. április (10. évfolyam, 78-101. szám)

1953-04-03 / 79. szám

1953 ÁPRILIS 3, PÉNTEK NÉPLAP * A Tiszalöki Erőmű dolgozói újabb nagyszerű eredményeket ér­tek el a második negyedév első napjaiban. A felajánlások teljesí­tése a felszabadulási héten nagy lendületbe hozta az építkezés min­den dolgozóját. Egymásután szár­nyalták túl eddigi eredményeiket. Hazánk felszabadításának nagy ünnepét megelőző napokban ez a lendület még tovább fokozódott. Kiváló eredményt ért el az áll­ványozási munkarész leg, amely két nappal ezelőtti 524 százalékos ered­ményét túlszárnyalta és 762 száza­lékra teljesítette a második ne­gyedév első napján tervét. A kordélyos, földmunkásrószleg már a felszabadulási hét első nap­jaiban 150—160 százalékra teljesí­tette napi tervét, március 28-án 1S5 szá&áliéknál tartott, 30-án pe­dig 194 százalékos teljesítésével bizonyította be. hogy ígéretét be­váltja. A második negyedév első napján ezeket az eredményeket is túlszárnyalták, 203 százalékos terv- teljesítést jelentettek. Egyéni versenyzőinket áthatja a szocializmus építésének nagy ügye. Veress József elvtárs, akinek ez­előtt 126 százalék volt az átlagtel­jesítménye, most 161 százalékos eredménnyel büszkélkedik. Páros versenyzőink között változatlanul a toronydarukezelők járnak az élen. C-sige Imié és Bodnár Sán­dor 120 százalékról 134 százalékra emelték átlagteljesítményükéit, a fel-szabadulási hét napjaiban. He nemcsak ők. hanem minden to- ronydaru-kezelő növelte" teljesítmé­nyét, így érte el a darusbri gá-c), hogy a vállait 130 százalékot túl­szárnyalták, és már eddig 143 szá. zaiélc az átlagteljesítményük. Az eddig elért eredmények lel­kesítik dolgozóinkat, hogy még fo­kozottabb és jobb munkával ünne­peljék április 4-ét, és az elért ered­ményeket a második negyedévben még tovább fokozzák. Labanc? I.ássló, üzemi tudósító. Hazánk felszabadulási ünnepségeire Budapestre érkezett a Béniét Demokratikus Köztársaság" kormányküldöttség-e Hazánk felszabadulása nyolcadik évfordulójának Ünnepségeire csü­törtökön reggel Budapestre érkezett a Némef Demokratikus Köztársa, súg kormányküldöttsége. A kor­mányküldöttség vezetője Elisabeth ítaisser népművelési miniszter. Tag­jai : Fritz Grosso, a külügyminisz­térium politikai főosztályának ve­zetője és Paul Bariseh, a lausch- hammeri Ifákosi Mátyás kokszoló, mű brigádvezetője. A küldöttség fogadására a Keleti-pályaudvaron megjelentek: Házi Árpád, a mi­nisztertanács elnökhelyettese, Olt Károly pénzügyminiszter, Bognár József belkereskedelmi miniszter, Non György, a népművelési minisz­ter első helyettese, Hazai Jenő ve­zérőrnagy, Sik Endre rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium politikai fő­osztályának vezetője, valamint a külügyminisztérium és a honvédel­mi minisztérium több vezető tiszt­viselője. A kormányküldöttség fogadásá­nál jelen voltak: J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió magyarországi nagy­követe, Hua-n Cen, a Kínai Nép- köztársaság magyarországi nagykő, vete, valamint a- többi baráti ál. lám budapesti képviseletének ve­zetői. Felszabadulási ünnepségek Nyíregyházán Dolgozó népünk lelkes örömmel ünnepli április 4-ét, felszabadulá­sunk nyolcadik évfordulóját. Ma' este hét órai kezdettel a Szabulcs- Szatmármegyei Pártbizottság a Me­gyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­gával rendez közös ünnepi estet a nyíregyházi Városi Színházban. Az ünnepi beszédet Varga Sándor elv­társ, a megyei pártbizot'Ság tit­kára tartja, majd kultúrműsor következik. Fellép az egyesített nyíregyházi énekkar, az ököritófiil- pösi, nyíregyházi villanytelepi táinccsoport, a balsai úttörők tánc- csoportja, a tiszavasvári úttörők zenekara. Április 4-őn reggel zenés éb­resztő köszönti a nyíregyházi dol­gozókat, majd a dolgozók küldöt­tei délelőtt 10 órakor megkoszo­rúzzák a Maiinovszkij emlékművet. Az emlékműnél Murcakó Károly elvtárs, a Városi Pártbizottság tit­kára emlékezik meg felszabadulá­sunk évfordulójáról. Este hőt órai kezdettel a Vá­rosi Színházban kultúrműsort mu­tatnak bo a legjobb nyíregyházi művészeti csoportok. HÉTKÖZNAPOK HŐSEI I issnlük nevét azelőtt ke. lesen hallották, ma, már határain­kon túl is ismerik. Itt épül hazinlc egyik legna­gyobb büszkesége, ötéves tervünk gyönyörű alkotása, a hatalmas duzzasztómű, amely fényesen bi­zonyítja népünk alkotó erejének púigyságát. Hajnulodik. A faluban még ni- W"i csend honol, de az építkezés üteme egy pillanatra sem lassul■ Három műszakban dolgoznak itt a munkások, mert minden részleg tel­jesíteni akarja fogadalmát legna­gyobb nemzeti ünnepünk, április Le tiszteletére, amely a darusoknak, a szivökotróhajó dolgozóinak és a lakalosmühely munkásainak, min­den dolgozónak egyaránt boldog életet hozott. * A lakatosoknál már ko­ra reggel serény munka folyik. Itezdán László ifjúmunkiís, a DlSZ-brigád vezetője becsületbeli •ügynek veszi az április 4-re tett felajánlások teljesítését. — Host már vállalásuk nagyré­szét határidő előtt teljesítették: kijavították a, szívókotróhajó sc- hességosökkentőjet. as uszályok csigasor felszerelését és kormány- szerkezetét. Teljésitményüket nap- rál-napra emelték. Kemény harc folyt minden százalékért. Eok ne­hézséget kellett leküzdeniük, hogy Tulóravállhassák fogadalmukat. Bezdán étviárs 1952 márciusa, ban került az építkezéshez. Ekkor lett szakmunkás. Először csak az­zal a számítással jött ide, hogy megkeressen egy-két ruhára valót, aztán majd nagyobb gyárba megy, ahol többet tanulhat. Ezzel az elhatározással jött ide több fiatal is. Termám György, Szakács Sándor, Körilt Gyula, Csi­kós József. Most pedig képtelenek lennének elszakadni az erőműtől, amely na pról-na pro, nagyabb és szebb lesz kezük munkája, nyomán. A fiatalok megszerették az erőmü­vet és lelkesednek érte, büszkék reá. Ilezddn clrldrs büszke árra, hogy első újításával elkészítette a kő- kirakócsille kapcsolóját. 1 fiatalok •még most is emlegetik. Először arról beszélgettek az építkezés műszaki vezetői, hogy meg kellene változtatni valahogyan a kőkirakácsillc Jcapcsolóját, hogy ne küszködjön 4—J ember is amíg összekapcsolják a csilléket. Bezdán ch'társ a műszakiak mellett állt. Amikor meghallotta, hogy miről be. szétgetnek, átvillant agyán egy hirtelen gondolat: megcsinálom! Elhatározása, lelkesedése nem szalmaláng volt. Elkérte a kapcsoló műszaki rajzát az irodából és mun­kaidő után sokszor órákig töpren­gett, hogyan lehetne azon módo­sítani. Elővette a szakmai könyve, két. Nagyon nehezen ment a dolog, pedig féléjszakákon át tanulóvá_ nyozta azokat. Sokszor gondolt rá, hogy úgysem tudja megvalósí­tani, majd megcsinálja más. Ekkor eszébe jutottak azok a hősi tettek, amelyeket ma az üzemek ifjúmunkásai szerte az országban véghezvissnek A jövő képe jelent meg ekkor előtte, a vízzel öntözött. gazdagon termő föl. del: képe, a, felduzzasztott folyó hálán suhanó hajók, a villany­fényben úszó községek. Rajtuk múlik, hogy a gazdag jövő képe napokkal hamarabb váljon való­sággá. Bezdán László 20 éves DI8Z- tagot ez a gondolat sarkalta s az egyik kora reggelen elkészítette az automata csillekapcsolót. A brigád tagjai együtt örültek vele, 8 ami­kor egymásután köszöntötték dol­gozó társai, Bezdán elvtárs szeré, n yen megjegyezte: — Ugyan, nem olyan nagy dolog ez, megtörtént mostanában sok emberrel. Igen. Nincs abban semmi csodá­latos, hogy egyik békeműviink, a Tiszalöki Erőmű fiatal építője, Bezdán elvtárs ennyire szívén vi­seli az építkezés sorsát. Nincs ab­ban semmi csodálatos ha a daru­sok engedélyt kérnek, hogy vasár­nap dolgozhassanak, az erőmű be. tonozdának munkálatain, hiszen az nagyon fontos és sürgős munka, igyekezni kell tele — mondják­Az emberek nem szüleinek kősóiéként. Egyszerű, mindennapi, sokszor leözönyös emberek dolgoz­tak a Tiszalöki Erőműnél. Ilyen ember volt Márton László torony- daru, kezelő is, amikor 1950-ben idejött az erőműhöz. Először csil­lét kísért, a sóderrakodásnál segí­tett. Aztán a. gözkalapácshoz ke­rült. Azelőtt a faluban sohasem látott ilyen gépeket, soha nem Iá. totf, toronydarut, amely sok. ember munkáját végzi el. Aztán egyha­mar megszerette a gépet és az el­sők között jelentkezett toronydaru kezelő tanfolyamra. Eleinte nehe­zen ment a, tanulás. Sok baj volt a daru kezelésénél. Két-hdrom hét múlva már könnyebb lett és meg­ismerte a darukezelés Aj módszereit. Márton László formálta az erőmüvet, az erőmű pedig őt. Műszakkezdés elölt félórával már ott van a gép­nél és gondosan kitisztítva, leola­jozva kezdi munkáját a gépével. Márton, elvtárs párosversenyben dolgozik Körei elvtárssal. Regge­lenként átszólnak egymáshoz. Biz­tatják egymást és állandó újítá­sokkal csökkentik a munkaidőt. | így akarja megköszönni Márton | elvtárs és a többiek azt, hogy ma szabadon dolgozhat, hogy 1200 fo­rintot keres havonta. Meg akarja köszönni, hogy nemrégiben az or­szág egyik legszebb üdülőhelyén töltötte szabadságát. Meg akarja köszönni a nemrég vásárolt gyö. vyörü új bútort, azt. hogy munka után vádiét hallgat... boldog éle­tét. Márton elvtárs sokkal szeré­nyebb. amikor munka járói beszél. Azt, hogy egy alkalommal — be­teg téirsa helyett több mint 20 órát dolgozott egyfolytában — egysze­rű dolognak tartja. Egyszerű teltek ezek, mégis hős- teltek. Egyszerű emberek, mégis hősök, akik alig várják, hogy meg­induljon a Tisza, hömpölygő ára. data, mozgásba hozza a hatalmas turbinát cs utána a Keleti Főcsa­torna 97 kilométeres medrénél és szerte az országban kigyuljanak a fények, a: emberisig új nagyszerű jövőjének fényei. — KOBRA — A nemzetközi gazdasági értekezlet egyéves évfordulója Egy esztendővel ezelőtt, 1032 áp­rilis 8-án 49 országból, 471 kül­dött ült össze Mo-s-ívában, uog;. a kelet és nyugat közötti kereske­delem kérdéseiről tárgyaljon. A bé­ketábor országainak küldötteit az a sztálini ely hozta ide, hogy a szocialista és kapitalista társada­lom békés együttélése lehetséges, s a bóké« együttélés egyik biztosítéka éppen a két tábor közötti kereske­delem felvirágzása. A tőkés álla­mokból érkezett gyároséirat, köz- gazdászokat az sarkalta a részvé­teire, hogy a kapitalista világpiac szűkülése igen súlyossá tette orszá­gaik gazdasági nehézségeit. A résztvevők megállapítottál^ a Kelet és Nyugat közötti keres­kedelem fejlesztése szükséges és végrehajtható. A nemzetközi kereskedelem egy esztendős fejleményei azt bizonyít­ják. hogy míg a Szovjetunió és a népi demokráciák következetesen támogatják a nemzetközi á ni csere felvirágzását, addig az Egyesült Államok agresszív leigázó tervei érdakébem tovább folytatja a blo- kádpoiifciMt. Éppen ebben az idő­szakijain jelent meg Sztálin C-lvtárs zseniális műve, amely feltárja előttünk a kát világpiac kialakulá­sának okát, körülményeit ős a ka­pitalista világpiacon dúló gyilkos konkurrencia-haxcot. E harc fővo. nása az, hogy Amerika maga alá akarja gyűrni versenytársait, s közben minden eszközzel akadá­lyozza a Kelettel folytatott keres­kedelmet. Módszerei azonban még a csatlós országokban is komoly ellenállásra találnak. Az ellentétek főként akkor éle­ződtek ki, amikor a 5 tar shall, terv kezdetién megindult az amerikai árudömping a többi kapitalista or­szág piacai felé. A legutóbbi hat év alatt egyedül Nyugot-Európának 18 milliárd dollár deficitje szár­mazott az Amerikával folytatott kereskedelemből. Ezért valamennyi tőkés ország behozatali korlátozá­sokat léptetett életbe, amivel nem­csak az Egyesült Államok kivite­lét nehezítették, hanem egymás kö­zötti kereskedelmüket is, 1352 első felétien például húrom százalékkal kevesebb áru cseri élt gazdát a ka­pitalista világpiacon, mint egy évvel előbb. A külkereskedelem lanyhulása szaporított«. a válságjeleket. El­adatlan áruval teltek meg a rak­tárak, üzemelt zártaik be, növeke­dett a munkanélküliek száma. Az .,U. S. News And World Report” című folyóirat egyik cikkírója így jajdul fel: „A mi világunkban min den van, csalit éppen fogyasz­tók nincsenek.’1 Egyre több nyu­gati cég fordult emiatt a Szovjet­unió é« a népi demokráciák felé, hogy előnyös kereskedelmi szerző­déseket kössön. A nyugati sajtókban egymást érik azok a megnyilatkozások, amelyekben slkraszótln-vk a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem fel­lendítése mellett. A ..New States­man and Nation ' című angol heti­lap hangsúlyozza : „Nyugat-Európa gazdasági élete mindaddig, new lendülhet fel, amíg nem koiesked- het szabadabban Kelettel.” A „Land Og Főik'’ című dán tap nyomaté­kosan kijelentette: „Gazdasági éle. tünk fellendülésiére csak akkor szá­míthatunk, ha kibövítjttk kereste dalműnket a válságmeutes kelet­európai országokkal. ” Az amerikai kormány jjersze min­dent elkövet, hogy aláaknázza a Kelet és Nyugat közötti árucserét. A „segélyek és kölcsönök megvoná­sával'’ fenyegeti csatlósait. Ám ezek a „ssgélyek” már nem gyakorolnak nagy vonzóerőt. Még az olyan fél­gyarmati ltelyzetben lévő ország is, mint Ceylon, kereskedelmi egyez, ruényt kötött Kínával, minden ame­rikai fenyegetés ellenére. Az ENSZ titkárságának most kiadott gazda­sági jelentése is kénytelen elismer­ni, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok kereske­delme növekedett egyes kapitalista állomokkal. Legutóbb Anglia és a Kínai Nép- köztársaság kereskedelmét igyeke­zett elgáncsolni az Egyesült Álla­mok. Amikor Eden külügyminisz­ter és Butler pénzügyminiszter nemrég Washingtonban járt, meg ígértették velük, hogy Anglia' be­szünteti a stratégiai áruk kivitelét Kinába. Edén és Butler felelőtlen Ígérete még a lordok házában is óriási vihart kavart fel. A képvi­selők felszólalásaiból kitűnt, hogy Amerikában olyan cikkekre is rá. húzták a stratégiai jelzőt, ame­lyeknek semmi közük sincs a had­sereghez. A kapitalista országokban a jó­zanul gondolkodó emberek sorra győződnek meg arról, hogy a ke­reskedelmi blokád egyedül Amerika önző érdekeit szolgálja. Ugyanak­kor szerte a világon ismertekké váltak azok a szavak, amelyeket Malenkov elv társ mondott a XXX. pártkongresszuson: „A Szovjetunió mindig a más országokkal való ke. reskedelem és együttműködés mel­lett szállt síkra és ma is ezért küzd, tekintet nélkül a társadalmi rendszerek különbözőségére.” Ezek világos szavaik. Megmutatják a kiutat a nyugati országoknak az Amerika teremtette kátyúból. Azt is megtanulták nyugaton, hogy a blokád-politika nem a béke­tábor országainak árt, hanem azok­nak, akik elindították. Ezek a fel­ismerések növelik a Kelet és Nyu­gat közötti kereskedelmet követe­lők táborát. Egy esztendő nem hosszú idő, de elegendő ahhoz, hogy megállapít­suk: mind többen és többen lépnek sorompóba annak érdekében, hogy a nemzetközi gazdasági értekezlej határozatai valósággá váljanak, fel­virágozzon a kereskedelem Kelet és Nyugat között. Kim ír Szén marsall és Peng Teh-lmai tábornok elfogadta Mark Clark március 31-i javaslatát Phenjan, (Uj Kína). Kim ír Szén marsall, a koreai néphadsereg fő- parancsnoka és Peng Teh.huoi tá­bornok, a kínai népi önkéntesek parancsnoka április 1-én levelet in­tézett Mark Clark tábornokhoz, az ENSZ fegyveres erőinek főparancs­nokához. A levélben elfogadták Mark Clark tábornok március 81-ón kelt levelének azt a javasla­tát, hogy mindkét részről egy tábor­nok vagy egy tengernagy vezetése alatt álló összekötő tiszticsopdrt üljön öSszo Panmindzsonban, hogy előzetes megbeszéléseket tartsanak a mindkét fél őrizetében lévő sebe­sült vagy beteg hadifoglyok kicse­réléséről és hogy megvitassák és megállapítsák a fegyverszüneti tár­gyalások újrakezdésének Időpont­ját. A levél szövege a következő: „Mark C ork tábornoknak, az Egyesült Nemzetek fegyveres erői I főpn ra n csno 1: átrak. Megkaptuk 1053 március 31-én j kelt levelét. Hozzájárulunk az ön J levelében foglalt javaslathoz és ez. úton értesítjük, hogy a ml összekötő tiszticsoportunk 1953 április 0-án Panmiudzsonbaji kész összeülni az önök összekötőtisztjeinek csoport­jával. Azzal a céllal, hogy- előzetes megbeszélést folytasson a mindkét fél őrizetében lévő sebesült és beteg hadifoglyok kicseréléséről és hogy megritassa és megállapítsa a fegy­verszüneti tárgyalások újrakezdé­sének időpontját. Mellékelten küldjük a Kínai Nép­köztársaság és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kormánya nyilatkozatának egy-egy példányút, amely javaslatot tartalmaz a hadi­foglyok hazaszállításának kérdésér,' vonatkozólag. KIM ÍR SZÉN. a koreai néphadsereg főparancsnoka. PENG TEH-HUA1. a kínai népi önkéntesei, parancsnoka. Újabb munkasikerekkel kezdték a második negyedévet a Tiszalöki Erőmű építői TtíiPilJ Oillkil U ílélvil ft M ,. 1 —W ÁL: __r ___1. _ J ír • 1 - : . J -. I* , » . . -r , — - r

Next

/
Oldalképek
Tartalom