Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 52-76. szám)
1953-03-29 / 75. szám
1953 MÁRCIUS 29, YASAKNAP NÉPLAP 5 A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége NEMZETKÖZI SZEMLE amnesztlarendeletet bocsátott ki M'jMtkm, (TASZSZ.) A grevjr*- tittió Legfelső Tanácsa El'nöka^é- nck amnesztiáról szól6 törvóny- ercjfl rendelerti*: Az országban mcgePfleDdiitt a tör. víuj'ttestetet és a szwciiaiista jog- rumi, jelentős mórlökben e.-ökkorrt *. bűnözések száma, annak ered- rnönyeképiteu, bogy megszilárdult t). szovjet társadalmi és államrend- ezer, emelkedett a lakosság jóléte és kulturális színvonala, megnöve- kedett aa állampolgárok öntudata, az állampolgárok sokkal becsli leto- eebben teljesítik társadalmi kötelességeiket A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége ügy véli, hogy UyeD körülmények között nem szükséges letartóztatásban tartani azokat, akik olyan bűncselekményeket követtek el, amelyek az állam számára nem jelentenek nagy veszély t ás akik a rmtn> kához való becsületes viszonyukkal bebizonyították, hogy v issaatőrhetnelk a becsületes, dolgos ételhez és a társadalom hasznos tagjai lehetnek, A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége elrendeli: 1. Engedjék szabadon éa mente- eílsék a sztaibaűsögveSiZlsSssel kapcsol atban nem álló többi blintctö- rendszabályofk adói az öt övig tér- jedő Időre elítélt személyeket, 2. Engedj^ szabadon büntetésük Időtartamától függetlenül azokat, akiket hivatali vagy gazdasági bün- csetőkményórt, vagy az OSZSXSZK biiutetőtörványkönyvének 193—1. cikkely ,,A’‘ pontjába ütköző katonai bűncselekményekért, valamint a 193—7,193—8,193—10, „A”, 193—14 193—15, 193—16, 193—10 „A” §-aiba ós a többi szövetségi köztársaságok büntetőtörvénykönyvet. rtek megfelelő paragrafusa®« Ütköző büncaetekmények miatt ítéltek el 3 Bocsássák: szabadon a büntetés időtartamától filggettenül, a tíz. éven aluli gyermekekkel bíró nőket, a terhes nőket, a tizennyolc éven aluli ktskoniaika.1, aa ötvenöt év ennél idősebb férfiakutt és az ötven éveméi idősebb nőket, valamint a súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő elítélteiket 4. Csökken taák felére az öt évnél hosszabb Időtartamú szabadsúg- vestatósre ítéltek büntetését, 6. Szüntessenek be a jelen rende. let kiadásit előtt elkövetett büncse. lelemények miatt megindított minden nyomozást és a bíróság által mostanáig letórgyalatlan minden ügyet: A) ahol a törvény öt évig terjedő ssoaibaidiságvesztést, vagy a börtönbüntetéssel kapcsolatban nem álló más büntetőren-delkcvx'seket ír elő, B) azokban a hivatali, gazdasági és katonai bürwretekinónyofeben, amelyeket a jelen rendelet 2. §•« sorol fél, C) azoknak a szeméi Veknek az esetében, akiket a jelen rendelet 3. §-a sorol fel, A bíróság azokban a bűnügyekben, amelyeket jelen rendelet kiadása előtt elkövetett bűncselekmények miatt indítottuk meg és amelyekben a törvény öt évet meghalad ö szabadságvesztést ír élő, amennyiben öt évet meg nem haladó szabadságvesztéssel járó büntetést lát helyénvalónak, úgy mentesítése a vádlottat a büntetéstől, ha pedig Öt évet meghaladó sza- bndáágvesalést lát helyénvalónak, úgy azt csökkentse felára 6. Mentesítsék a. büntetéssel járó ItáLráuyoa jogkövetkezmények alól -azokat az állampoigároVí) t ós sziin. towík meg a választójog felfüggesztését azokikát az áilampolgárok- néü. aktket a törvény kibocsátása előtt ítélteik el fa tetílttöMök büntetésüket, vagy akiket jelen rendelet alapján ba táridő előtt: mentetíí- trtfpk a büntetéstől. 7. Nem szabad alkalmazni az amncißtiaremteletet azokra a sze- méiyekre, akiket öt évnél hosszabb időre ítéltek el ellenforradalmi bűncselekményért, a szocialista tu- ki j dón nagymérvű tnotaflcjIrcysfkV súért, a luaindilti ztmisért és előre megfontolt gyi likoeságért, 8. Felül kell vizsgálni a Szovjetunió és a szövetségi köztársaságok büntető törvényeit, szem előtt tartva azt, hogy a büntetőjogi felelőS- ségirevonást bizonyos hivatalt, gazdaság1 és más loevéSbbé veszélyes bűncsolelrniény esetén adminisztratív ős fegyelmi ron.dszabáTyolska.1 kell helyettesíteni, valamint azt, hogy enyhíteni kell a büntetőjogi felelősséget, egyes bűncselekmények esetében. Meg Ívelt bízat a Szovjetunió tgiiBságügyl minisztériumát, hogy egy hónap alatt dolgozaa ki a megfelelő javaslatokat és terjepz- sze azokat a Szovjetunió Minisztertanácsa elé, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségéhez való benyújtásra. K. Vorosüov, a Szovjetunió ixgfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. IV. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára, Moszkva Kreml, 1953. március 27. Maurice Thorez rövidesen hazatér Franciaországba Párizs (MTI). Csütörtökön érkezett a hír Franciaországba, hogy Laurent Casanova, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja a-ki jelenlep a Szovjetunióban tartózkodik, felkérte a moszkvai francia nagy- követséget, tegye meg a szüksé ges lépéseket az angol megszálló hatóságoknál, hogy Maurice Thorez elvtárs, a Francia Kommunista Párt főtitkára, valamint felesége, Jeanette Verméersch, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, megkapják a Németországon át érvényes átutazó vízumot. A hír nagy lelkesedést keltett Franciaországban. A francia munkásosztály és Franciaország né* ’'ének óriási többsége határtalan Örömmel fogadta a hírt Maurice Thorez elvtárs közeli hazatéréséről. A burzsoá köröket félelemmel tölti el a Francia Kommunista Párt főtitkára hazatérésének híre, mert tudiák. hogy Maurice Thorez e’vtárs visszatérése segítséget jelent a munkásosztálynak és a francia dolgozók tömegeinek a nemzet ellenségei ellen folytatott harcukban. A SZOT távirata a CGT-hez és a francia kormányhoz A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa táviratot Intézett a CGT-hez, amelyben fe’háboro- dását fejezte ki André Stil elvtárs és társai letartóztatása miatt. Ugyancsak táviratban tiltakozott a francia kormánynál a törvénytelen cselekedet ellen. A táviratok szövege a következő: „CGT., Párizs. A magyar szervezett dolgozók mélységes felháborodással szereztek tudomást a francia kormány újabb terrdrintézkedésérői. mely- lyel ismét lábbal tiporja a francia nép sok dicső harcban szerzett szabadságjogait. A CGT főtitkárának, Benoit Frachonnak illegalitásba kényszerítésével, André Stil elvtárs és a CGT titkárainak törvénytelen letartóztatásával akarja ez a kormány a jogaikért és a békéért harcoló francia dolgozókat elnémítani * Harcaitokban veletek vagyunk. Biztosak vagyunk abban, hogy egységes kiállásotok és a nemzetközi proletárszolidaritás meg fogja akadályozni a francia kormányt céljának keresztülvitelében és győzelemre viszi a világ szervezett dolgozóinak közös nagy ügyét. A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége £ „Francia kormány. René Mayer minisztere'nöknek Párizs. A magyar szervezett dolgozók mélységes felháborodással szerez-j tek tudomást arról, hogy önök i újabb terrorintézkedéssel a CGT főtitkárának. Frachonnak illegalitásba kényszerítésével, André Stílnek, a l‘Humanité főszerkesztőjének és a CGT titkárainak törvénytelen letartóztatásával ismételten lábbal tiporják a dolgozók legelemibb szabadságjogait. A magyar szervezett dolgozók a leghatározottabban tiltakoznak e népellenes cselekedet ellen. Követelik a Fraction elleni elfogatási parancs azonnali visszavonását Stil és a CGT titkárainak, valamint a többi békeharcosok szaba- donbocsátását. I A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége■“ Észak-Xoreian lévő angol hadiíoglyolt üzenete az ENSZ közgyűlésének elnökéhez A francia nép útját állja a fasizmusnak Az amerikai imperializmus zsoldjában álló francia kormányok már évek óta folytatják azt a gyakorlatot, hogyha újabb árulásra készülnek, ha az ország maradék függetlenségének újabb darabját^bocsátják áruba, — egyidejűleg vad terrorhadjáratba kezdenek a demokratikus, hazafias erők ellen, így történt ez annakidején ia, mikor a szociáláruió Ramadiet miniszterelnök vezetésével a francia lakájpolitikusok a Marshail- terv dollárbéklyóiba verték az országot, s ugyanakkor csalárd és törvénytelen módon kizárták a kormányból a legnagyobb francia párt, a nemzet érdekeit következetesen képviselő párt, a Francia Kommunista Párt képviselőit. —• Később, amikor az agresszív atlanti szervezet céljai — ismét az amerikai imperialisták céljai — érdekében áldozták fel a francia nép érdekeit, Moch belügyminiszter követett el mindent, hogy betilthassa a Kommunista Pártot s ugyanakkor lecsaphasson a demokratikus szervezetekre. így történt ez az elmúlt év májusában is, amikor egy nappal a bonni háborús különszerződés aláírása előtt letartóztatták Andre Stil elvtámt, a párt lapjának főszerkesztőjét s három nappal később — az ,,európai hadseregéről szóló egyezmény aláírása és Ridgway tábornok párizsi látogatása idején — börtönbe vetették a francia dolgozók egyik nagy vezetőjét, a Francia Kommunista Párt titkárát, Jacques Duclos elvtársat. Ugyanezt a »receptet" követte az áruló francia kormány az elmúlt napokban is. Mayer miniszterelnök és Bidault külügyminiszter Washingtonba készültek, hogy átvegyék gazdáik legújabb parancsait s ugyanakkor újabb segélyért esedezzenek, hogy elodázzák az egyre fenyegetőbb összeomlást, tovább tudják vonszolni azt a csődtömeget, amely az amerikai utasításra történő fegyverkezési hajsza, a külkereskedelmi tilalmak, a békeiparágak és a mezőgazdaság elsorvasztása, s a vietnami szennyes háború eredményeként nehezedik az országra. Meyer ék jól tudták, hogy újabb árulásuk éles ellenzésre talál a francia népnél, jól tudták, hogy a Francia Kommunista Párt, a CGT és a többi demokratikus szervezetek képviselői emelik fel szavukat a legélesebben a francia nép érdekében. Az amerikai út előestéjén ismét letartóztatták André Stilt, letartóztatták Molino és Tollet szakszervezeti vezetőket s parancsot adtak Benoit Frachon. a CGT főtitkára letartóztatására. Ezzel az aljas manőverrel próbálták elnémítani a francia népet, ezzel a fasiszta terrorintézkedéssel próbálták megtörni a francia nép ellenállását. A számításba azonban hiba csúszott. A régi „recept” egyre kevésbbé hoz gyógyulást a fasizmus franciaországi szálláscsiná- lói számára. Mint ahogyan a kommunista minisztereknek a kor- j mányból való kiszorítása egy jot- ányivai sem gyengítette a Francia Kommunista Párt befolyását és tekintélyét, ahogyan kudarcot vallottak a párt illegalitásba hajszolására irányuló fasiszta kísérletek, ahogyan tavaly májusban Duclos és Stil elvtar^ak letartóztatására válaszul magasba emelkedett a francia dolgozó nép ökle — a francia nép most is megbonthatatlan egységgel válaszol a kormány terrorcselekményeire. Minden igaz francia hazafi — elsősorban a francia munkásosztály — szívében, és tetteiben visszhangra talált a Francia Kommunista Párt felhívása: -A francia kommunista, szocialista, kato-, likus párti és más pártállású munkások minden üzemben emeljék fel azonnali erélyes tiltakozó sza- vukat, az általuk szabadon meg választott formában. Minden értelmiségi — aki méltó erre a névre — haladók nélkül tiltakozzék a háborús gyújtogatás politikáját takargató fasiszta politika ellen, amely megbecsteleníti Franciaországot a világ minden demokratája szemében" A szociáldemokrata és katolikus szervezetek hiába intették „óvatosságra és tartózkodásra" tagjaikat, e szakszervezetek tagjai a CGT-hez tartozó munkástársaikkal együtt — az egész munkásosztály egységesen, s mögöttük a francia nép — országszerte széleskörű harci bizottságokat alakítottak a szabadságjogok védelmére, a bebörtönzött hazafiak kiszabadítására. Franciaország felett magasba csapott a sztrájkok, tiltakozó tüntetéseit lángja. Nincs Franciaor. szagnak olyan eldugott zuga, ahoi a dolgozók ne juttatnák rettenthetetlen elszántsággal elnyomóik tudomására: a francia nép a végsőkig védelmezi hivatott vezetőit, a végsőkig védelmezi szabadságát és függetlenségét. A rendőrkopók százai üldözik Benoit Frachont, — Fraction elvtárs válaszul a párt lapjában, * VHumanité-hen hívja harcra a francia dolgozókat a kormány mesterkedései ellen: „Rajtatok a sor. üzemek, hivatalok és üzletek proletárjai, rajtatok a sor a nél- daadásban! A diktatúra számotokra növekvő nyomort, irtunka- aélküliséget, szolgaságot és végül háborút jelent. Mi azonban meg tudjuk változtatni az események menetét, mert ha. egyesü- ’ünk. mi vagyunk a leger őseb bek.” Az üzemeK, hivatalok, üzletek proletárjai, a földek dolgozói, a francia haladó értelmiség — az “gesz francia nép válaszol a harci felhívásra: „Nem engedünk utat a fasizmusnak!" Mayer, Bidault és a többi ha- zaárulók reszketve, félve utaztak :1 Washingtonba. Úgy vélték, hogy „nagyobb engedékenységre" — több dollárra — számíthatnak majd amerikai gazdáiknál, ha legújabb fasiszta intézkedéseikről számolnak be. Ezek mellett a -aztéltek mellett azonban most kénytelenek lesznek azt is beismerni, hogy kifelejtették számításukból a francia népet, amely öklével, a dollárlakájok ellen vívott megalkuvást nem ismerő harcával állja el a fasizmus útját. H gyarmatosítók bérencei meggyilkolták a kameruni unió főtitkárát és több harcosát Peking, (üj Kína.) A pekingi rádió pénteken közölte azt Hz üzenetet, amelyet hatvanöt Észak-Koreá- ban lévő angol hadifogoly az ENSZ Iröwryölésének elnökéhez intézett. Az üzenet a többi között a következőképen hangzik: „MI, angol hadifoglyok csaknem két év óta feszült érdeklődéssé! figyeljük a koreai fegyverszüneti - tárgyaié sokat ön megértheti tehát, mit éreztünk, amikor tudomást szereztünk nm',1, hogy a tárgyalások Panxnlnd'•'•>n!?ől Lake Suceessbe helyeződtek át. De remény tiniket azonban fiira kétségbeesés váltotta fel, amikor megismertük: az ENSZ-nel; a ‘koreai kérdésben hozott, 17 pontból álló határozatát. Véleményünk «ze. rlmt ez a határozat alapjában és lényegét illetően semmiben sem különbözik attól a javaslattól, amelyet az amerikai küldöttek I’an- mimlzsontian előterjesztettek. Az ENSZ határozata is az „önkéntes hítziabpitepülés” alapján áll. Ez az úgynevezett „önkéntes haza,település nem áll összhangban a nemzetközi jog érvényben lévő rendelkezéseivel és etlentiucmd az emberiességi elveknek. Szilére! meg. győződé“Unk, hogy az, ENSZ közgyűlésének be kell tartania a hadifog’ljókról szóló 1949 évi genfi konvenciót. Ez azt jólenti, hogy az elleneégeelkedérek megszűrne után nyomban haza Ml saílítoni otthonukba a két fél összes fogságba- eseít harcosait. A háború borzalmas dolog és háború puszilt Itt Koreában, szörnyű báiború. Naponta halnak meg férfiak, nők és gyermekek és az önök kezében van az aa erő, amely- lycl ezt a mészárlást meg lehet szüntetni. Mi nem tértink uiá-,t. mint béliét és azt, hogy yisSzatérheistltik otthonunkba, családunkhoz és szeretteinkhöz.” Párizs. (TASZSZ). A l‘Huma- nité közli, hogy megölték Jum Rjubent, a kameruni népi unió főtitkárát, aki az EN Sz-közgyűlés ülésszakáról tért vissza. Ugyanakkor megölték a hazafias szervezet több más harcosát is. Rju- bOlt az ülésszakon követelte Kamerun egyesítését cs hazája nemzeti függetlenségének biztosítá sát. • A lap emlékeztet, hogy a kameruni né i lelkesen támogatta ezeket a követe’éseket. A francia gyarmatost ók Rjubenhen a gyarmati uralom veszedelmes ellenségét a hazája szabadságáért s függetlenségéért küzdő harcost látták, Rjuben meggyilkolásáért — hangsúlyozza a lap — ugyanazok felelősek, akik megölték Fernad Jasedet, a tuniszi szakszervezett harcost, akik vérfürdőt rendeztek Casablancában, az Elefántcsont parton. Madagaszkáron, akik a franciaországi népellenes összeesküvéseket sugalmazzák. Közli a lap Jacques Du dósnak, a Francia Kommunista Fárt titkárának a gálád gyilkossággal kapcsolatban a kameruni népi unióhoz intézett táviratát,
