Néplap, 1953. március (10. évfolyam, 52-76. szám)
1953-03-29 / 75. szám
4 JN £ P L A l* 1953 MÁIiCIÜS 29, VASÁKNAI GORKIJ, A BÉKEHARCOS 8S évvel ezelőtt, 1868 március 28-án született A. M, Gorkij, nagy szovjet író, a béke és a dolgozók ügyének láng’elkű harcosa. V. I. Lenin azt írta Gorkijról, hogy műveiben szorosan összefűzi Oroszország munkásosztályának érdekeit az egész vi ág munkásosztályának érdekeivel. Gorkij meggyőződéssel védte a dolgozók érdekeit és hősiesen harcolt a szocializmus építőinek élcsapatában. A szenvedélyes szocialista humanizmus, az őszinte emberi szeretet váltotta ki Gorkijból az engesztelhetetlen gyűlöletet a háborút, nyomort előidéző imperialisták, az emberiség ellenségei ellen. „Gorkij, szíve utolsó dobbanásáig együtt érzett azokkal, akik most Lenin-Sztálin pártja vezetésével, hatalmas lelkesedéssel építik az új, szocialista társadalmat. Szeme élete utolsó napjáig a harc lángjában égett és engesztelhetetlen gyűlöletet sugárzott a dolgozó nép ellenségei, a fasiszták és minden elnyomó, a kultúra elnyomói és a háborús gyújtogatok iránt.“ Jjr M. MOLOTOV elvtársiak " • e szavai k.tűnőén jellemzik Gorkij munkásságának legfontosabb oldalát, amelynek napjainkban különös jelentősége vari. hiszen a Wall-Street főkolomposai lázasan egyesítik a nemzetközi imperializmus agresszív erőit a Szovjetunió és a népi demokratikus ál amok ellen. Gorkij Lenin-Sztálin pártjának eszméiben és a Szovjetunióban látta az emberiség becsű'etének, Igazságosságának és bölcsességé- nefc megtestesítőjét. A lángeszű nagy író szavai a világ minden józanul gondolkodó emberéhez, minden értelmiségibe* eljutnak: Határozzák már el végre; kivel tartanak önök, a kultúra nagy mesterei? A kultúra egyszerű munkásaival, akik az új életforma megteremtéséért harcolnak, vagy pedig ellenük és a felelőtlen ragadozók táborának megvédéséért, azért a táborért, amely már rothadásnak indult és csupán a tehetetlenség törvénye értelmében vegetál." Napjainkban, amikor a háborús gyujtogatók új, aljas merényletre készü’nek az emberiség ellen, amikor a Szovjetunió köré csoportosulnak a világ élenjáró és becsületes emberei, a demokrácia és a béke erői'— különösen je. ’entősek Gorkij szavai. Gorkij az imperializmus jellemzésekor sú'yosan megbélyegezte az Amerikai Egyesült Al'amok tőkés urait. A magnyitogorszki építkezés munkásaihoz intézett felhívásában így írt: „A kapitalista gazdasági rendszer mind nyíltabban és arcátlanabbal a hinduizmus rendszerévé vilik...’’ r1 ORKIJ az amerikai monopo- listák uralkodó köreiben a pénzemberek csoportjának nagy összeesküvését látta a népek békéje és boldogsága ellen. Élesen és sokoldalúan világította meg a kapitalizmus valóságos embertelen arculatát, amely életmód a kultúráinak és az erkölcsnek el- ’ensége. „A tőkés dollárját védi, — írta Gorkij, — mert a dollár a számára drágább az embernél la, bármilyen is legyen ez az ember.” Gorkij haragosan megbélyegezte az úgynevezett ..amerikai életformát", a burzsoá amerikai lé- ’ektelen civilizációját. Egy ame rikai folyóirat körkérdésére adott válaszában at író kijelentette: Amit önök amerikai civilizációnak neveznek, nem kelt bennem rokonszenret és nem is fog kelteni... az önök civilizációja csodálatosan felnagyította az európai, civilizáció számos szégyenteljes kinövéseit. . . a világ összes kapitalistái egyformán ellenszenves és embertelen nemzedék, — de az önök kapitalistái -nép rosszabbak.'’ /"* ORKIJ a kapitalizmus éles 17 kritikája során soha nem feledkezett meg arról, hogy két amerikai létezik. Miközben lerántja a leplet a mü’iárdosok, üzletemberek Amerikájáról, nagy rokonszenvvel beszél az amerikai dolgozókról, a haladó értelmiségiekről. Gorkij Amerikában pompás novellát írt Charlie Man öreg vadászról, akinek jegemében kiemeli a szabadságszerető vonásokat. Gorkij igazi, tartós békére vágyott, amikor a szabadságszerető népek szabadon élveznék munká- iuk és a haladás céljaira fordított technika gyümölcseit. Ezt hirdette és ez volt számos publicisztikai megnyilvánulásának főmotívuma. Gorkij a világ becsületes embereit a béke és a kultúra védelmére hívta fel. Lelkesen támogatta a függetlenségért, szabadságért és mindenfajta imperialista elnyomás ellen küzdő népek harcát, Megbélyegezte az Egyesült Államokban a négerek faji megkü'önböztetését. az angol elnyomás alatt élő indiai dolgozók elviselhetetlen helyzetét. A nagy író sotkszor fordult a rokonszenv szavaival a harcoló kínai nép felé és felhívta a világ do’gozóit, hogy támogassák a nagy kínai nép hősies harcát. Megingathatat- ’an hite a kínai felszabadító harcok győzelmében napjainkban nyert történelmi tanúbizonyságot. A MUNKA témája, amunkás- osztály rabsága ellen, a világ és az ember forradalmi átalakításáért vívott harc témája Gorkij müveiben egységbe olvad. Sőt Gorkij a közvet'en forrada’mi tevékenységet a munka és a cselekvés legmagasabb tormájaként értelmezi. „A szovjet ember munkája, — hangsúlyozta Gorkij, — mindenekelőtt alkotó munka. Míg a kapitalista társadalom elnyomta a .kis emberekbena művészi és alkotó tevékenységet, a szocialista társadalom az örömteljes alkotó munka mérhetetlen lehetőségét nyitja meg az emberek előtt.” Gorkij „A szocialista realizmusról" írt cikkében így szólt a néphez: „Nálunk az ember iránti szeretetnek meg kell születnie és meg is születik az alkotó erő cső- ddlatából, az emberek kölcsönös tiszteletéből, s a kollektív munka hatalmas erejéből, amely megteremti az élet szocialista formáját, a párt iránt érzett szerétéiből, amely az egész ország népének vezetője és a világ proletariátusának tanítója.” VESSÜK ÖSSZE Anya- és csecsemővsdeiem Az anyák és gyermekek sorsa a Román Népköztársaságban Tito Jugoszláviájában A Román Népköztársaságban a dolgozó nő fontos tényező a szó. cializmus építésében. A román nők ragyogó teljesítményeikkel sorozatosan bebizonyítják, hogy nem állja meg helyét az a burzsoá elmélet, amely a nők .jalacso. nyabbrendüségét’’ hirdeti, A Román Népköztársaságban jelenleg többezer kiváló élmunkásnő cs több, mint 600 sztahanovistanő dolgozik. Elena Chisiu ma már országos méretű mozgalmat indított a kiváló minőség érdekében. Maria Cinca, Sárközi Auréllá és Florica Bolovan sztahanovista szövőnők már 100 automata gépen dolgoznak. Évről évre egyre több nő kapcsolódik be a termelő munkába. * A Komán Népköztársaságban az anya- és csecsemővédelem állandó fejlesztése központi feladat. Jelenleg az országban 227.6 százalékkal több szülőotthon működik, mint 1948-ban, a bölcsődék száma ugyanakkor 70 százalékkal, a nap. köziotlhonok száma pedig 80 százalékkal emelkedett. A többgyermekes anyák „Hős Anya", „Anyai dicsőség" és „Anyasági érem" ki- tördeléseket, magas pénzjutalma, kát kapnak. A népi halalom ingyen kelengyével is segíti a dolgozó anyákat. * Az egykori gyászos emlékű árvaházak helyén korszerűen bérén, dezett, tágas és verőfényes gyermekotthonok létesültek. Az anyaés csecsemővédelem állandó fej- lesztése következtében a gyermek- halandóság évről évre csökken abban az országban, ahol a felsza- badulás előtt évente 6—8 ezer csecsemő balt meg néhány nappal a születés után. Egyre eredményesebb küzdelem folyik az egykor annyira gyakori gyermekbetegségek ellen. A napköziotthonokban és a pompás úttörőpalotákban boldog, vidám gyermekek játszanak, szórakoznak és tanulnak. Titóék Jugoszláviájában különösen szomorú sorsuk van a dolgozó nőknek, kiváltképpen az anyáknak, 1951-ben egyedül Sz’ovéniá- ban több, mint 14.000 nőt bocsátottak el, 1952 ben a dolgozó nők száma 72 százalékra esett vissza. Az elbocsátottak legnagyobb része terhes nő, vagy többgyermekes anya, akiket a titóisták a „nem rentábilis munkaerők” kategóriájába sorolnak. „Az elbocsátott nők 64 százaléka több- gyermekes anya, akik kizárólag keresetükből élnek" — ismeri be a titóista sajtó. A Narodni Liszt című titóista szennylap kény te en beismerni: „Egyedül Zágrábban a 4500 munkanélküli nő közül 900-nak 1500 gyermeket kell eltartania.“ * A dolgozó nők gyakran a legegészségtelenebb körülmények közt kénytelenek megszülni pyer- meküket, mert a klinikákon nincs hely. Ugyanakkor Marinovics, az egyik titóista főkolompos kutyáját a belgrádi klinikán helyeztette el, ahol a dolgozók számára hozzáférhetetlen penícilinnel kezelik az állatot. A do'gozó anyák gyermekeiket napközben kénytelenek magukra hagyni, mivel a bölcsődékben havi 2000 dinárt kell fizetni, ha történetesen van is helyüresedés. * Szerbiában jelenleg 31.645 félárva gyermek van, akinek apja a háborúban elesett. A gyermekotthonok csak 1600 gyermeket tudnak befogadni. A belgrádi Vaszi- levszka-utcában lévő központi menhelyen 245 gyermeket zsúfoltak össze, holott az épület befogadóképessége legfeljebb 80 gyermek számára elegendő. A szűk, vako.atian szobákba 10—15 keskeny ágyat raktak, amelyeken a gyermekek kettesével alszanak. Az anya- és csecsemővédelem hiánya következtében a titóista Jugoszláviában minden negyedik gyermek tíz éven alul hal meg, a gyermekek és az ifjak 60 száza» léka tüdőbajos. A. Jevdokimova, a „Pjatyiletka“-kolhoz Sztálin-díjas elnöke, a Szocialista Munka Hőse: A nők a kolhozban nagy erőt képviselnek Mint Sztálin elvtárs az élenjáró kolhozparasztok első országos kongresszusán rámutatott, komoly hibát követnek el azok, akik lebecsülik a nők szerepét a kohozok- ban. „A kolhozokban a nők nagy erőt képviselnek, — mondotta Sztálin elvtárs. — Ezt az erőt véka alatt tartani — bűn. Kötelességünk az, hogy a nőket a kolhozokban előtérbe toljuk, s ennek pz erőnek teret engedjünk.” Sztálin elvtársnak ez az útmutatása nagy befolyással volt eokmillió koihozparasztasszony sorsára. — Én mint árva gyerek kerültem egy kolhoz állattenyésztő te. lepére; állatgondozónő, fejőnő voltam, majd a háborús években a gazdaság vezetője lettem. 1946- fcan, mint pártonkívüli ko hozpa- rasztasszonyt a dolgozók a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagjává választottak. Képeztem magamat, fejlesztettem szaktudásomat, 1947-ben beléptem a Kommunista Pártba és két évvel később a kolhozparasztok legnagyobb bizalmukról tettek tanúságot: megválasztottak kolhozelnöknek. Sokágazatú ko'hozgazdaságunk lehetőséget ad minden kolhozparasztnőnek arra, Jiogy a tárwdal mi é'et útjára lépjen, kedve sze rint való, képességeinek megfelelő szakmát válasszon. A politikai és agro.zootechnikai tanulás, valamint a kollektív munkában való állandó részvétel hozzájárul asz- szonyaink fejlődéséhez, szélesíti látókörünket, fokozza szakmai képzettségünket. Kolhozunk parasztasszonyai között sok, egykor tanulatlan nő kitűnt a fejlődésben és nem mindennapi szervezőképességről tett tanúságot. A kolhozparasztok tisztelik és becsülik agronómusunkat, Ligyija Alekszandrovna Nyeprja- hinát, aki hat év óta változatlanul kolhozunk párttitkára és aki sok erőt és munkát áldozott a magtér, mesztés kifejesztésére és a földművelés kultúrájának emelésére. A kolhoz sokat köszönhet másik szakemberének. Jelena Vas-.V.jev- na Bjelovaja kommunista zootech- nikusnak, aki fáradhatatlanul dolgozik az állattenyésztő munka kultúrájának emelésén. Eredményeinkre je'lemzö, hogy kolhozunkban 600 munkaképes kolhozparaszt közül 400-an kaptak kitüntetést a kormánytól. A kitüntetettek kétharmadrésze nő Hét ko.hozparasjttunk kapta meg a Szocialista Munka Hőse címét, közülük hatan nők. Összes kolhozparasztjaink büszkék hős dolgozó nőinkre. Az utóbbiak közül különösen ki kell emelnünk Jelizaveta Ivanovna Gurjanovát. Ez a fáradhatatlan szorgalmas nő már két évtizede önfeláldozóan do'gozik az állattenyésztő-telepen. Marija Pavlovna Kol je gov a már 17 éve foglalkozik a borjak nevelésével. Tavaly átlag 1200 grammos napi súlygyarapodást ért el a borjaknál. Az állattenyésztők tudják, hogy mennyi munka és gondoskodás rejlik e számadat mögött. A kolhoz nem maradt adósa Marja Pavlovnának: Koljegova jólétben él és megérdemelten é’vezi a kolhozparasztok tiszteletét és meg becsülését. A Szocialista Munka Hősének címével tüntették ki Marija Kocsnyevaja fiatal fejőnőt aki tavaly újból nagy eredményeket ért eh teheneitől átlagosan 4200 kilogramm tejet kapott egy év alatt, A legnagyobb tejhoza- mot a gazdaságban tavaly Apolli- narija Nyikolajevna Artyomjcval 'ejőnő érte el, aki teheneitől egy ív alatt át agosan 4575 kilogramm 1 ejei kapott, 1942 íordon háborús telén, mint kislány jött dolgozni a gazdaságba Zinaida Gracseva. Zinaida Gracseva párttag, a Szocialista I" nka Hőse, most a kolhozveze- toség tagja, biztoskezű és gyakorlott szervező, az egyik állattenyésztő-brigád vezetője, A munkában példát mutatnak Ligyija Kosziyenyevszkaja és Ma- mjefa Asztafjeva fejőnők akik a tehenek átlagos évi tejhozamát közel 1500 literrel növelték az elmúlt két év alatt. Az egyesített kolhoz hároméves működése során az összes teheneknél ezer literrel emeltük a tejhozamot és elértük az átlagos 3417 literes évi eredményt. K o 1 h o z paras ztasszonyaink eredményesen dolgoznak a földeken is. Nyáron, mint koihozeinök, különösen nagy gondot fordítottam arra, hogy minden kolhozbrigádnak meglegyenek a napköziotthonai, hogy az otthonokat ellássák minden szükséges felszereléssé’: bútorokkal és játékszerekkel. Az otthonokban biztosítjuk a gyermekek figyelmes gondozását és a jó táplálékot. Ez lehetővé teszi, hogy a sokgyermekes kolhozparasztasszonyok tevékenyen kivegyék részüket a termelő munkából. Szerafima Kolkina koihozparasztasszony. négy gyermek anyja, eredményesen dolgozik az egyik földművé’ő-brigádban és | évente több. mint 300 munksegy- j séget teljesít. Amía Ártyomjeva koihozparasztasszony . amellett, hogy a mezőn jó! dolgozik, mint a felülvizsgáló bizottság tagja ellenőrzi a kolhozvezetőség gazdasági-pénzügyi tevékenységét. — Gyakran szólal fel a gyű éseken és sok értékes javaslatot tesz; a vezetőség ezeket meg is fogadja. Bő burgonyatermést értek el nálunk a Valentyina Pro. horova, Ligyija Oszipova és Anna Szolovjeva vezetésével dolgozó munkacsoportok. Tavaly a kedvezőtlen időjárás ellenére hektáronként több, mint 250 mázsás burgonyatermést gyűjtöttek be a tervben előirányzott 150 mázsával szemben. Egyes koíhozparasztok csupán mint kiegészítő fizetséget átlagosan 18 kilogramm burgonyát kaptak a burgonyatermesz- tésben elért munkaegységek után. Asszonyaink az összes kolhozparasztokkal együtt sikeresen dolgoznak a kolhozgazdaság összes ágazatainak további fellendítésén. A szovjet parasztasszonyok minden gondolatukkal és tettükkel forrón szeretett pártunk felé fordulnak. Új népdalainkban kifejezésre jutnak leghőbb vágyaink, megmutatkozik mély, határtalan odaadásunk és hálánk az iránt, aki a boldog élet útjára vezetett bennünket: „Sztálin/ Tőled kaptuk az örömöt. Az örömöt és kezünk erejét. Az örömöl és igazságot szívünkbe. Az öröm és a boldogság útját!"
