Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-01 / 27. szám

W3S ITEKITTTAtt % TASABITA'P

NÉPLAP

.1

II I I Jin-^lfflflWirT—~™———111 »1 HM1I1HMI—HIÚIM. »111!—«I1MJW » Q—■IWi'l ■»

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák elökészitésérői és végrehajtásáról

A mezőgazdaság dolgozói előtt az a feladat áll, hogy pótolják az őszi munkákban bekövetkezett lemaradást. a lehető legkorábban megkezdjék a tavaszi talajmunkákat, valamint a korai növényéi; vetését, megműveljék és bevessék az ország szántóterületének minden talpalatnyi területét. A tavaszi mezőgazdasági munkát olyan mi- nőségben és olyan agrotechnikai módszerekkel végezzék, hogy feltétlenül túlszárnyalják az 1953. évben előirányzott termésátlagokat.

A terv teljesítése és túlteljesítése érdekében a mezőgazdaság Irányító szerveinek ki kell küszöbölni az őszimunkák során elkövetett hibákat, fel kell számolni az irányítás és az ellenőrzés bürokratikus és laza módszereit. Különösen fel kell számolniok minden megalkuvást. a nehézségekkel szembeni meghátrálást, csirájában el kell fojtauiok minden ellenséges kártevő kísérletezést és bátor fellépéssel gondoskodniok kell a nehézségek leküzdéséről. Az egyéni gazdálkodóktól, a termelőszövetkezetek ragjaitól, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóitól pedig azt követeli a terv teljesítése, hogy legjobb tudásukkal és minden erejükkel lássanak hozzá a tavaszi munkák előkészítéséhez, a lehető legkorábban kezdjék meg és gyorsan fejezzék be azokat, hogy jó terméssel biztosítsák dolgozó népünk bőséges ellátását. Ezért a N épköztársaság Minisztertanácsa az alábbi határozatot hozza:

I.

Az 1956. évi tavaszi szántás-vetési munkák során biztosítani kell az ország minden talpalatnyi szántóföldjének megművelését.

1. A szántóföldek megműveléséért és a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásáért felelős:

a) állami gazdaságokban, kísérleti tangazdaságokban, valamint célgazdaságokban a gazdaság igazgatója,

b) termelőszövetkezetekben (csoportokban) az elnök, az egyéni művelés alatt álló területeken a tulajdonos, illetőleg a ténylegesen gazdálkodó személy, az állami tartalékingatlanokon a helyi földinü- vesszövetkezet ügyvezetője.

2. A termelőszövetkezetek, az egyéni termelők és a földművesszö- vetkezetek kezelésében lévő szántó- területek megművelésének ellenőrzéséért és biztosításáért a megyei, járási és községi tanács, ezen belül a .végrehajtó bizottság, Illetőleg annak elnöke, állami gazdaságuk területénél pedig irányító szervük felelős.

3. A teljes szántóterület megművelése érdekében a községek ösz- szos szántóterületére meg kell állapi tani a művelésre kötelezett gazdaságot, vagy személyt.

u) Az állami gazdaságok és erdők minisztere, valamint a szántóföldi gazdálkodást folytató egyéb állami gazdaságokat irányító miniszterek a gazdasági irányító szervek útján február 20-ig kötelesek értesíteni az illetékes községi tanácsot, hogy a község te*ü- letén hány kát. hold a szántóterületük,

b) A földművelésügyi miniszter és a belügyminiszter gondoskodjanak arról, hogy a járási tanácsok február 20-ig közöljék a községi tanácsokkal a község termelőszö- vet kezeiéinek szántóterületét.

<■) A községi tanács február 2S-ig köteles a község területének minden egyéni birtokosát felhívni, hogy a község területén birtokukban lévő szántóterület megműveléséről gondoskodjanak. Ugyancsak köteles felhívni a föl című vesszővel kezet ügyvezetőjét, hogy a f öl ilrn fi vessző vetkezel oknek február 2S-ig hivatalosan átadott terület hasznosításéröl kishaszonbérletben történő kiadás vagy saját kezelés útján gondoskodjék.

d) A felajánlott, de február 15-ig át nem vett szántóterületek megműveléséért a felajánló felelős. 1953 február 15. és szeptember 1. között földfelajánlás címén szántóföldet átvenni nem lehet.

11.

Az 1953 évi növénytermelési terv- végrehajtása érdekében mindem gazdaság, illetve gazdálkodó a számára előírt termelési kötelezettsége: tartozik teljesíteni .

1. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, valamint a szántóföldi termelést folytató egyéb állami vállalatok növénytermelési tervét jóváhagyott termelési tervük alapján kell teljesíteni.

2. Az egyéni termelők az alábbi növényeket kötelesek a meghálálózott terül'eten termelni:

a) Aki őszi kenyérgabona vetési kötelezettségét nem teljesítette, a hiányt elsősorban tavaszi búzával, illetve egyéb tavaszi gabonával köteles pótolni. A vetéseket úgy kell végezni, hogy az összes'gabonavetésterület — az ősziek és a tavasziakkal együtt — a szántóterületnek országosan 45 százaléka legyen.

b) A 83/11)52 (IX. 16.) M. T. számú rendeletben megjelölt körzetekben a 'tavaszi árpa vetésterületét sör-árpával kell bevetni.

c) A községi vetésterven belül a burgonya vetésterületét szántóterületük arányában termeJőnliiint meg lseit határozni. Napraforgót a termelők a szántóföld legalább 7 százalékán kötelesek termelni. A kijelölt ipari üzemek 15—20 krn-es körzetében a burgooyatermelési kötelezettséget legalább 50 százalékig ipari burgonyával kell teljesíteni. A községi tanács az egyént termelők burgonya- és napraforgó- termelési kötelezettségét, előzetes meghallgatások után, február 28-ig kötelesek megadni.

3. A tavasai munkáik idejében való elvégzése érdekében az egyéni termelők tulajdonában lévő fogatoknak az alábbi mértékben kell mezőgazdasági munkát végezni:

a) A mezőgazdasági iigaerőtuliaj- donosok köteleseik igaerejükkel a tavaiszi munkák során állandó és folyamatos munkát végezni.

b) A községi tanács az egyéni igaerőüulaj dánost — amennyiben saját területén az időszerű gazdasági munkát elvégezte — kötete*- heti más gazdaságban mezőgazda- sági mimika végzésére. Az így elvégzett munkáért a hivatalos díjtételek szerint megállapított: munkadíjat keli fizetni.

III.

A tavaszi mezőgazdasági mun. bák végrehajtására az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, gépállomásoknak és az egyéni termelőknek a téli hónapokban szervezetten fel keli készülni.

1. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők saját maguk kötelesek gondoskodni teljes vetőmag- szükségletükről.

a) A termelőszövetkezetek a termelési tervükben meghatározott vetésterülethez szükséges vetőmagról február 2S-ig kötelesek gondoskodni és a vetőmagot a vetés idejéig gondosan megőrizni.

bj Az I-es és Il-es típusú termelőszövetkezeti csoportokban a tagok részesedésük arányában adjál; át a vetőmagot a termelőszövetkezeti csoport által kijelölt felelősnek és a vetésig központilag tárolják tisztított állapotban,

c) A termelőszövetkezetek és egyéni termelők vetéstervük teljesítéséhez esetleg hiányzó vetőmagot csere vagy vásárlás útján szerezzék be.

2. A tavaszi vetéshez gondosan kiválogatott, tisztított és szükség szerijit csávázott vetőmagot kell előkészíteni.

Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők minél nagyobb mértékben végezzék el a vetőmagvak vetés előtti napon való melegítését.

3. A tavaszi szántás-vetési munkál; minél gyorsabb elvégzése érdekében gondoskodni kell minden munkábaállítható gép kijavításáról és felhasználásáról.

a) Az állatni gazdaságok és gépállomások igazgatói felelősek azért, hogy az összes erő- és munkagépeiket február 15-ig kifogástalan minőségben kijavítsák, i b) A termelőszövetkezetek és

egyéni termelői; minden felhasználható ekét, boronát, símítót, hengert, vetőgépet legkésőbb február 2S-ig javítsanak ki,

c) A termelőszövetkezetek a gépállomásokkal február 15-ig kössék meg a gépmunka-szerződéseket, a szántóföldi brigádok területeit és összetételét állandósítsák, a művelési eszközöket' jegyzőkönyvileg ad ják át és a gépállomások • traktoros brigádjával a tavaszi munkák vég' rehajtását egyeztessék össze.

4. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere a tavaszi munkák megkezdése előtt ellenőrizzék az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások és községek felkészülését a tavaszi munkákra.

a) Az állami gazdaságokban február lő—20. között helyszíni szemle útján kell felülvizsgálni a vető- magvak előkészítését, a gépék kijavítását és a tavaszi munkák i negszervezését.

b) A termelőszövetkezetekben a vetőmagvak elkészítését, a munkagépek kijavítását, a brigádok felkészülését február 20 és 28 között helyszíni szemlén kell ellenőrizni. . c) A gépállomások gépelnek kijavítását és a traktoros-brigád felszerelését és megszervezését február 15—20. között minden gépállomáson helyszíni szemlén kell felülvizsgálni.

d) Községekben a helyi tanácsok helyszínen ellenőrizzék az egyéni termelők felkészülését a tavaszi munkákra

ív.

A tavaszi mezőgazdasági munkákat a fejlett agrotechnikai módszerek széleskörű alkalmazásával kell végrehajtani.

1. A téli időszakban el kell vé- gezni az őszről elmaradt mélyszántást, ezért az állami gazdaságok, gépállomások javítás alatt nem álló gépei, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyéni termelők fogatai minden alkalmas időben a tél folyamán is végezzenek mélyszántást.

2. A tavaszi talajelőkészítést a lehető. legkorábban meg kell 'kezdeni és a legrövidebb idő alatt kell végrehajtani.

a) Azokon a szántóföldeken, ahol az őszi vagy téli mélyszántást nem végezték el, a talaj tavaszi felszántását — amint a talaj állapota megengedi — azonnal meg kell kezdeni és legkésőbb 8 napon belül be kell fejezni. A szántással egyidőben el kell végezni a fogasolást.

b) A felszántott földeken, amint a talajra rá lehet menni, a simító. zűst (fogasolást) azonnal meg kell kezdeni és legkésőbb 3 napon belül be kell fejezni.

c) Az összes szántóterületek felszántását és símítózását (fogasolását) legkésőbb március 31-ig az egész ország területén be kelt fejezni. A frissen szántott és símító- zott területeken a vetésig fogaso- lással, illetőleg kultjvá torozással

kell a vetőágyat előállítani.

3. A termésátlagok fokozása érdekében fel kell használni az ösz- szes rendelkezésre álló istálló- és egyéb szerves trágyakészleteket.

a) Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni tér- melók azokon a területeken, ahol ősszel mélyszántást nem végeztek, a szántással egyidőben munkálják be a talajba az összes ősszel ' k i nem hordott, illetve télen összegyűlt, érett és középérett istálló- trágyát.

l>) Azokon a gyapotterületeken, ahol az őszi alaptrágyázást nem végezték el, kát. holdankint 50—150 kg. szemcsézett szuperfosz- fátot kell kiszórni a tavaszi talaj- előkészítés előtt és a talajelökészí- tt'ssel a földlie henninkálnl,

c) Azok az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, amelyek az őszi mélyszántást elvégezték, a rendelkezésre álló istállótrágyát február 28-ig a trágyázásra kerülő táblák szélére szarvasokba hordják kt és földeljék le.

(?) Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben általánosan be kell vezetni a trágyakezelés fejlett módszereit.

Biztosítsák, hogy minden állami gazdaságban és a termelőszövetke zetek legalább 50 százalékban az állami gazdaságok trösztjének, va- la mint a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak fő- agronómusai és a gépállomások agronómusai a helyszínen mutassák be a fejlett trágyakezelés módszereit és a bevezetést folyamatosan ellenőrizzék.

4. A szántóföldi növények tavaszi vetését — amint az egyes növények csírázásához szükséges hőmérsékletet a talaj elérte — azonnal meg kell kezdeni és a legrövidebb időn bellii be kell fejezni.

a) A símítózással egyidőben, amint a talajra rá lehet menni, meg kell kezdeni és legkésőbb március 15-ig be kell fejezni a máik, tavaszi búza, a borsó, az olajlen, a rostlen, a lencse, a bükköny, a hagyma, a_füvesherék vetését.

b) Amint a talaj hőmérséklete elérte az 5—8 Celsius-fokot, meg kell kezdeni és április 10-ig be kell fejezni a tavaszi árpa, a zab, a lucerna, a vöröshere, a baltacím, a napraforgó, a csillagfürt és cukorrépa, a takarmányrépa vetését.

c) 8—12 Celsius-fokii talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és április 30-ig be kell fejezni a burgonya, a szója, a csicsóka, a cirok, a csumiz, a köles, a marha- káposzta, valamint az Alföldön a kender, a bab és kukorica vetését. A rostkeder, a bab és kukorica vetését az északi és dunántúli megyékben május 5-ig kell elvégezni.

d) A 14 Celsius-fokű talajhőmérsékletnél meg kell kezdeni és legkésőbb április 30-ig be kell fejezni a gyapot vetését.

e) 12—10 Oelsius-fok talajhőmérséklet mellett meg kell kezdeni és legkésőbb május 5-ig be kell fejezni a ricinus és a késői napraforgó vetését, a dohánypalántásjáet május 20-ig, a fűszerpaprika palántázását május 31-ig kel befejezni.

f) A vetésre alkalmas talajállapot és talaj hőipénsékleit mellett a tavaszi búzát, a tavaszi árpát és zabot az? állami gazdaságok 3 munkanapon belül, a termelőszövetkezetek (csoportok) és egyéni termelők 6 munkanapon belül, a burgonyát, kukoricát, napraforgót és cukorrépát az állami gazdaság 5 munkanapon belül, a termelőszövetkezetiek (csoportok) és egyéni termelők 8 munkanapon belül, a gyapotot az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni terme, lök egyaránt 5 napon belül kötelesek elvetni.

fi) A földművőLésiigyi miniszter, valamint az állami gazdaságok és erdők minisztere az országos batáridőn belül megyémként és trösztönként állapítják meg az egyes növények vetésének végső határidejét és a megyei tanácsok a megállapított végső határidőket kötele, se.k a termelőszövetkezetek és egyéni termelők tudomására hozni. A gyapot vetésének megkezdését országosan a földművelésügyi miniszter határozza meg.

h) A vetéseket az állami gazdaságok. a termel üszővetkezetek és egyéni termelők minél nagyobb területen a fejlett, vetési módszerek alkalmazásával végezzék el. Ezért az állami gazdaságok legalább 40.200 kát. hold tavaszi gabonát és az összes rostlent, termelőszövetkezetek legalább 00.000 kát. hold tavaszi gabonát és az összes rost- lent keresztsorosan vessék el. Az állami gazdaságok legalább 43.400 kát. hold kukorica és napraforgó, a termelőszövetkezetek legalább 175.000’ kait. hold kukorica és napraforgó vetését végezzék négyzetes vetéssel.

i) Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyénileg Col. gozó parasztok a kukoricát és burgonyát, valamint a cukorrépát és dohányt elsősorban frissen trágyázott területen vessék. Azokon a szántóterületeken, amelyek közvetlen istállótrágyázá-sban nem részesültek, a kukorica, burgonya terméshozamát érett Istállótrágyávái.

komposzítad, baromflírágyúval, vagy íuhamuvail végzett fészek mütrú- qyázással növeljék.

5. A tavaszi szántás-vetéssel egyidőben végre kell hajtani az őszi vetések, valamint a rétek és legelők télvégl, koratavaszi ápolási munkáit.

a) A földművelésügyi miniszter gondoskodjék ártól, bogy a belvizek levezetését a kultúrmérnöki és bei. vízreudező hivatalok úgy biztosítsák, hogy a tavaszi vetések idején a belvizek ne akadályozzák a szántás-vetés munkájúit, és az őszi vetések fejlődését.

A belvíz levezetéséhez az állami gazdaságok és gépállomások, termelőszövetkezetek és uz egyéni termelők gépi-, iga-, és kézierejükkel kötelesek segítséget nyújtani.

b) Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők tél végén ős kora tuvasz- szal — amint a talajra rá lehet menni -— a felfagyott őszi vetések hengereeésót azonnal végezzék cl. A jól áttéteit őszi vetéseket a fagyva, szeljek elmúltával azonnal, de legkésőbb április 15-ig meg kell fogn- solni (boronáim).

c) A gyengén telelt és a késő őszi vetéseket az, erre a célra rendelkezésre bocsátott és a termelő üzemek készletében lévő pétisö műtrágya teljes felhasználójával fej trágyázás bain kell részesíteni. Az állami gazdaságok legalább 190.000, a termelőszüvetkezoíek legalább 150.000 kát. holdon végezzék el az őszi vetés tavaszi fej trágyázd süt pórisává], illetve komposzt vagy szem. cs ózott trágyák felhasználásával.

(íj A rétek, legelők, évelő szú- lastakarinányvetések ápolásánál el. sősorban el kell végezni a fagyott gyep, illetve vetés hengerezését, a gyomirtást és a taiajegyengetést. A legelőkön a delelők és karámok he. lyén összegyűlt trágyák egyenletes szétteregetekét, a kutaík és vályúk, valamint azok környékének gondozását, a szakaszos legeltetés beosztását és a rétek, legelők, tava- szí fásítását legkésőbb április 15-ig ei kell végezni.

e) A vetéseket meg kel védeni

a növények kártevői ellen, ezért a fertőzött területeken a mezei po- cok, ürge ós hörcsög irtását április 15-ig, a gabonafutrinka lárvájának irtását május 1-ig, a kukoricaancly- •irtás érdekében a kukorica-, cirok, szárak és egyéb növényi részek fel. használását május 15-ig el kell végezni .

V.

A tavaszi mezőgazdasági munkák végrehajtását gyors és megbízható jelentésekkel ós helyszíni vizsgáin, tokkal kell ellenőrizni és a kötelezettségeiket nem teljesítőket, vagy kötelességeiket mulasztókat felelősségre kell vonini.

1. A földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok és erdők minisztere. valamint a szántóföldi

termelést folytató gazdaságokat irányító miniszterek a központi statisztikai hivatallal együtt szervezzék meg a tavaszi munkák je- lontőszolgálaitát és folyamatos ellenőrzésekkel biztosítsák a jelentések megbízhatóságát. A helytelen és hamis jelentést adókat bűnvádi úton vonják felelősségre.

2. A helyi tanácsok április 10— 20 között minden községben tartsanak határszemlét. Állapítsák meg a szántóterületek megművelésének mértékét, és azokat a termelőket,1 akik az időszerű tavaszi mezőgazdasági munkát nem végezték ci, határidőre kötelezzék a munkák végrehajtására.

3. Azok ellen az egyéni termelők ellen, akik szántó területüket önkényesen elhagyják és a felszólítás után sem gondoskodnak megműveléséről. a községi tanács, köteles eljárást indítani.

4. Azokat a.' községi tanácselnököket j>edig, akik nem gondoskodnak a területükhöz tartozó szántó- területek teljes megműveléséről és a határozatban előirt mezőgazda- sági munkák végrehajtásáról, a belügyminiszter vonja felelősségre.

Budapest, 1953. január 30.

Rákosi Mátyás, a minisztertanács elnöke.