Néplap, 1953. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-01 / 27. szám
4 néplap 105", FKDTyrAIÍ 1,5'ASAKNAP A HŐS VÁROS Tiz esztendeje.1943 febnä 2-án a háború vérzivatarában szén védő milliók számára végre felcsillant a reménység napsugara. Az egyszerű emberek, a dolgozók milliói a világ minden részében ujjongó örömmel fogadták ahírt: a diadalmas Szovjet Hadsereg Sztálingrádnál szétverte a fasiszta ellenséget, felszabadította a romhalmazzá vált hősi várost és megfordította a háború menetét. A Szovjet Hadsereg egymaga állt szembe az egész Európa emberes anyagtartalékával rendelkező hitleri fasiszta hadsereggel. Egymaga védte hazáját, népét. Pedig a „szövetségesek” segítséget ígér- lek a'Szovjetuniónak. 1942 nyarán jelexxt meg az a kommüniké, amely hírül adta, hogy az angol-amerikai hadvezetöség megállapodott a Szovjet Hadsereg vezetőivel ; 1942-ben megteremtik a második frontot Európában. Hamarosan kiderült, hogy ez az ígéret szemfényvesztés volt. Az imperialista politikusok és had- vezérek arra számítottak, hogy Sztálingrádnál elvérzik majd a Szovjetunió és súlyos vérveszteséget szenved a fasizmus is. Azt gondolták, hogy a sztálingrádi csata az ö vérgőzös világuralmi terveik hajnala lesz... De tévedtek. Rosszul számoltak. Elgondolásaikból kifelejtettek olyan döntő fontosságú tényezőket, mint a szovjet nép törhetetlen hazaszeretete, a Szovjet Hadsereg önfeláldozó hősiessége és a lángeszű sztálini hadvezetés! A szovjet nép, a Szovjet Hadsereg Sztálin vezetése alatt nemcsak a barbár ellenséggel. hanem az áruló „szövetségesekkel“ szemben is megvédte hazáját, függetlenségét, szabadságát, A sztálingrádi győzelem napja „a német fasiszta hadsereg alkonya’ néven vonult be az emberiség történetébe. Tíz évvel ezelőtt... Sztálingrád, a dicső város egyetlen romhalmaz volt. De minden törmelékhalom, félig épségben maradt házfal a szovjet nép erődítményévé vált- A szovjet katonák utolsó csepp vérükig védtek minden talpalatnyi területet. Megfogadták és üzenték Sztálin elvtársnak: „A Volgán túl nincs számunkra föld...” Mamajev Kurgán.., így nevezik azt a halmot, amely mint valami természetes őrhely, emelkedik Sztálingrád felett, a Volga partján. Ezen a dombon zajlottá, le a sztálingrádi csata legvéresebb ütközetei. A bős védők és a kelepcébe került fasiszta hordák egyaránt tudták, hogy akié ez a domb, azé maga a város is. A Mamajev Kurgán a diadalmas szovjet hősök kezébe került. Ma márvány emlékmű hirdeti a Mamajev Kurgánon a nagy csata emlékét. A domb lábánál grálát, 10 technikumot, két színházat, tíz mozit ...És őrzi a kommunizmus nagy müveit: a felépült Volga—Don-csatomát és az épülő Sztálingrádi Vízierőmüvet. Sztálingrád örök jelkép. Mész- szehangzó figyelmeztetés azok számára, akik nem okultak a történelmi leckéből. Ezeknek üzente Anatolij Uszkov, fiatal mérnök, a sztálingrádi csata egykori ütegparancsnoka, legutóbb a Volga— Don-csatorna sztálingrádi szakaszán az egyik lépkedő exkavátor kezelője: „Mi békés emberek vigyünk, békés munkával foglalkozunk és sok-sok évre előre térAz elmúlt tíz év alatt romjaiból teljesen újjáépült Sztálingrád. Képünk a Eébe-utca egyik részét ábrázolja. ..Azért neveztük el ezt az utcát Bckc-utcának hogy mindig emlékeztessen bennünket arra: mi a békéért harcolunk“ — mondotta Pavei Oresin sztálingrádi vakolómunkás, Sztálingrádban 1951-ben 127 ezer négyzetméternyi területen építettek új lakóházakat, tavaly pedis 11 ezer négyzetméternyi lakótér beépítő, sérc került ser. Ezenkívül még 46 épületet emeltek különböző iskolák, in. tézinények számára és 57 új üzlethelyiséget rendeztek be. nit talapzaton áll egy tank. Az emlékmű, és a tank ma is őrszemként néz le a városra. Vigyáz a fejlődő és ragyogóan szépülő Sztálingrádra, amelyben már felépültek a lerombolt házak, sőt sokkal több ház épült, mint amennyit a fasiszták elpuszítot- tak. Őrzi az ismét felépített 126 ipartelepet, a Vörös Október traktorgyárat, a 90 új iskolát, az 59 gyógyintézetet, a 95 bölcsödét és óvodát, a 76 könyvtárat, 482 áruházat és üzletet, a négy föiskoT-34-cs vezzük építő munkánkat. Azt üzenjük az északatlanti blokk dühödt kötekedőinek: „ne feledjék el Sztálingrádot, ne feledkezzenek meg a történelmi leckéről!” Sztálingrád a békés építőmunka, a szovjet nép békeakaratának, a kommunizmus építésének jelképe. Ezt hirdeti a Béke-utcán, a tíz év előtti harcok színhelyén, az úttest felett végighúzódó transzparens; „Mir — Miru! — Békét a világnak!“ Ónálló gazdaságos elszámolás az állattenyésztő telepeken Irta: A. Kovalenko, az Eszak-Oszét ASzSzK „Tyerek“-szovhozának igazgatója Miért olyan magas a hús-, a tej- és a növényi termékek önköltsége? Ezt a kérdést vitattuk meg egy évvel ezelőtt egyik termelési értekezletünkön. A könyvelés kimutatta, hogy a ráfizetés a béralaptúllépésnek, a rossz gabonatermésnek, a jószágállomány alacsony hozamának és a sertések elhullásának a következménye. A ráfizetés összege akkoriban 800 ezer rubel volt. Az értekezlet részvevői élesen megbírálták a gazdaság vezetőit, rámutattak arra, hogy az állattenyésztő telepeken rosszul szervezték meg a munkát, keveset törődnek a takarmány előkészítésével és felhasználásával, s ráadásul — sok még a felelőtlenségAz állattenyésztő telepek dolgozói mindjárt megjelölték a jövedelmezőség fokozásának útját, megvetették az alapját az önálló gazdaságos elszámolás bevezetésének és az önköltségcsökkentés fokozásáért induló munkaversenynek. Öt sikerült elszámolási formát dolgoztak ki az állatte nyésztő telepek számára, hogy állandóan ellenőrizhessék, miképpen teljesítik a tervet, mennyi terméket szolgáltatnak be. naponta mennyi takarmányt használnak lel, mennyi pénzt fordítanak munkabérre, mekkorák a közvetett költségek, mennyi a szerszámkopás és mennyi egy kilogramm termék önköltsége. A telepek dolgozói ezekből az elszámolási formákból megtudták, miből tevődik össze a meg takarítás és a veszteség, milyen hiányosságokat kell sürgősen kijavítani. Az üzemi termelési értekezlet után kü.ön-külön az állattenyésztő telepeken is tartottak termelési értekezletet, amelyen megbeszélték az önálló gazdaságos elszámolásra való áttérés gyakorlati kérdéseit. fiz önálló gazdaságos elszámolás sok változást hozott. A többi között az állattenyésztő telepek mellett eltci-ülő földek a telepek kezelésébe kerültek. Az állattenyésztők igyekeztek csökkenteni az önköltséget, energikusan harcoltak a takarmánynövények terméshozamának emeléséért és a takarmány észszerű fel- használásáért. Az emberek megtanulták, hogyan kell a drága takarmányokat olcsóbb takarmányokkal helyettesíteni. Már az első évnegyed jó eredményekkel zárult. A versenyben az első telep került az élre, amely 63.900 rubel értékű takarmányt takarí tott meg és állatonkint átlag 55 grammal túlteljesítette a hízásra fogott állatok súlygyarapedási tervelőirányzatát. Az önálló gazdaságos elszámolás segített a hibák idejekorán történő kijavításához is. így például kimutatta, hogy a tejgazdaság ugyanebben az évnegyedben 10.900 rubellel túllépte borjúnevelési költségalapjait. Ennek oka az volt, hogy felesleges összegeket költöttek takarmánybeszerzésre, felszerelésekre és a munkabér kifizetésre. Az önál*ó gazdaságos elszámolás bevezetése után már az első hónapokban megjavult az állattartás, emelkedett a jószágállomány hozama. A munkások már tudták, hogy milyen tényezőkből tevődik össze a termékek önköltsége. Jobban kihizlalták a beadásra kerülő sertéseket, mert megértették, hogy minden mázsa terven felül beadott hús komoly jövedelmet biztosít. Az új rendszer bevezetésével fellendült a takarékossági mozgalom. Minden vezető és dolgozó gyekezett megszüntetni a kiadási keretek tú'lépásét és népszerűsítette a takarékossági mozgalomban élenjárók tapasztalatait. Nézzünk most meg egy két be szédes számot. A sertéstenyésztő telep a tervben előirányzott 35lj) grammról 403 grammra emelte a hízásra fogott sertések napi átlagos súlygyarapodását. Emellett 1 kilogramm súlygyarapodás el éréséhez a terve1 őirányzatnál jóval kevesebb takarmányt használt fel. A telep a sertésbeadás évi tervét 1053 mázsával túlteljesítette és 673.000 rubelt takarított meg. Az önálló gazdaságos elszámolás felébresztelte a dolgozói; a!, kóló kezdeményező készségét. A munkások és vezetők a gazdaság minden területén új, eddig még kihaszná’atlan tartalékokra bukkantak. Gyors ütemet vett az építkezés. Mindez biztosította az állattenyésztési tervek túlteljesítését és a szovhoz 500.000 rubel terven felüli felhalmozást ért el. iíét világ — kél sajtó Szemle a burzsoá Nyírvidék Szabolcsi Hírlap és a mai Néplap számaiból „Rémregénybe illő testvérgyilkosság történt szilveszter éjszakáján Nyírbogdányban. Szí veszter este halálát érezte id. B. J.... magához kérette fiait és felosztotta köztük földjét és pénzét. Az idősebb Józsefre többet hagyott, mint György öccsére. Emiatt ott nyomban kitört a vihar... B. György az apja holtteste mellett, egyeben fejszecsapással kettéha- sítötta bátyja koponyáját és elmenekült . ..” (Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap 1938 január 4.) * „A kereseti lehetőségek csökkenése, az árak eme kedése arra kényszerítették a magyar falvak dolgozó népét, hogy életigényeit a legszűkebbre szorítsa. Ez a kényszerűség azután meglátszott a falvak népének egészségi állapotán. A gyermekek nem mindig kapták meg azt a minimá'is táplálékot, amely az élet fenntartásához s a gyermeki fejlődéshez mú hatatlanul szükséges ..." CNyírvidék-Szabolcsi Hírlap 1938. febr. 2.) & „Tom Tyler: Uj cowboy-film je egy műsorban szerda, csütörtök péntek — az Apollóban.” CNylrvidék-Szabo lesi Hirlap 1938 május 5.) * „Forr az események egymásra torlódó anyaga és mint a föld mélyén a titkos erők munkája, dolgozik számunkra a történelem. .. Ha a diplomácia nem tud érvényt szerezni az igazságnak, akkor az erő követeli ki az igazság győzelmét .. (Nyírvidék-Szabolcsi Hírlap 1938 június 23.) „A nyírbogdányi állami gazdaság kapja a megyei pártbizottság versenyzászlaját az őszi munkákban való élenjáróéért A rozs kivételével minden őszivetést befejeztek, őszi takarmánykeverék- vetésüket 140 százalékra teljesítették. A dohánytörést befejezték, az almaszedést eddig 39 százalékban végezték el. A nyírbogdányi állami gazdaság élenjáró dolgozói, munkásai kiérdemelték az egész megye megbecsülését és tiszteletét eredményeikkel., (Néplap, 1952 szept1. 28.) ■* „A pár éve megcsodált mindentudó kombájnból nem kevesebb, mint 117 darab fogja jövőre megköny- nyíteni az aratás nehéz munkáját, 300 aralóg éppel együtt = falun. S olt van mindenki előtt a megvál. tozott falukép. amelyben már szinte megszokottá lett a villany, a mozi, a kultúrház. az uj iskola, a szülőotthon, a gépállomás s ott vannak a dolgozó parauztpk épülő új családi házai, — mint Tisza- dobon, ahol 23 szövetkezeti pa- rasztcsalád most évit új házat.“ ■ (Néplap, {952 szept. 30.) * „Dózsa filmszínház: Nép művésze — művészi film Mikolas Ales cseh festőről.’’ (Néplap, 1952 október 5,) * „A Harmadik Békekölcsön-jegyzés szavazás volt... a békére. _ Amikor dolgozó népünk forintjait ajánlotta fel köt csőriképpen államának, akkor tudatában volt a béke megőrzése iránti felelősségének.“ * (Néplap, 1952 október 4.) cAz els ő p (í ztfH e (j l) ina fás Nina Lesznaja do- bogó szívvel haladt a sötét országúton, —. Nem a félelemtől, hanem az izgalomtól vert annyira a szíve. Nem csoda, hiszen nagyon fontos és felelősségteljes megbízatással indították ÚT nak. Ellenőriznie kell az éjszakai szántás mélységét... És éppen a Nyeszterenko- brigádnél. ott, ahol az ő vőlegénye; Pavel dolgozik. Kurganov párttitkár bízta meg ezzel a feladattal, mert mint tagjelölt, ö is pártmun- kát kéri tőle. Azért volt olyan izgatott, meri ez volt az első pár tmegbiza fása— Jaj, mi lesz, ha Pavlik r.cm szánt jól; ha nem lesz 25 centiméter a barázda mélysége ... — sóhajtotta csendesen. — Nem! Pavlik nem csinálhat selejtel, Pavlik jól szánt. Miért is akarná az ő szíve választottja megkárosítani a kcl- hozl?,.. Azért mégis lehajolt és a barázdába helyezte kezét. Majdnem felkiáltott örömében: megvan a mélység! Most már vígan szaladt a közeledő traktor felé. — Pavlik! — kiáltotta. De a kormány mellől nem Pavlik, hanem Nyikoncsuk Tégy a felelt. Nina elvörösödve lépett ki a lámpafényből. Aztán komolyan, annak rendje és módja szerint elvégezte az ellenőrzést- A mélység valóban megvolt. Jókedvűen elbúcsúzott Fegyától és tovább indult. Egyre közelebb ért Pavlik traktorához. A lámpafény megaranyozta a friss barázdáikat, de ekkor szörnyű dologra lett figyelmes. A friss szántás mentén keskeny csíkban ott húzódtak a tarló szálacskái. Hiszen ezek előhántoló nélkül szántanak! — Állj meg! — kiáltott rájuk. — Ninácska, te vagy az? Miért jöttél ki ebben a sötétben? — kérdezte Pavlik és leugrott a traktorról. Közben a faros is elődugta fejét a sötétségből. — Ez a te*munkéd? — kérdezte Nina s már akkor szorongatta torkát a sírás. — Igen, az enyém. De miért vagy így megrémülve? _ Hot varinak az elöhántók?- — Tudod, az úgy volt, hogy rosszak az előhántolóink és le kellett szerelni őket... Nina szájacskája lefelé görbült, szeme harmatos lett. — Add ide a mércét, —mondotta sirós hangon. Megmérte a barázdák mélységét. Húsz centiméter ... Aztán 19, arrébb megint 19. Tovább ismét 20.. Távéi közben komoran nézte a fő det. — Oh, Ninácska ... hát csak ,ezért jöttél? — Ezért! — Niná- nak már vésztjóslóan “villogott a szeme. __ Kurganov bízott meg vele és holnap taggyűlés lesz. Érted? — mondta és sarkonfor- dúlt. Elment. Pavel aznap nagyon, rosszul aludt. Másnap a taggyűlésen mindenki a selcjtcsínú- lókról beszélt. Pavel Koszjak abban reménykedett, hoOy Nina, az ö Niná ja csak nem árulja el öt. De egyszercsak Nina is felállt. Pévelnek kétszeresen fájt a lány bírálata, egyrészt mert igaza volt, másrészt, mert úgy érezte, hogy Nina szíve eltávolodik tőle. — Nekünk, Koszjak elvtárs, az a feladatunk, hogy a lehető legjobban teljesítsük kötelességünket, még akkor is, amikor senki sem látja! — mondotta a leány. Este Pavcl traktora ismét kint zúgott a földeken. A fiú úgy érezte, hogy még a motor js az ő gondolatait dühöngi. „Visszaszerzem! — Visszaszerzem a munkám becsületét és Ni- ti a szivét is!” (fvan Rjaboklacs Sztálin-díjas fró elbeszélése nyo. mán.)
