Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)

1953-01-25 / 21. szám

I «8» YlUTrüS ». TABAMTIP XtPEiP A Román Állami Tervbizottsá» és Központi Statisztikai Hivatal 1952. évi tervjelentése Bukarest, (TASZSg)^ A Román Állami Tervbizottság és Központi Statisztikai Hivatal közzétette a Román Népköztársaaág 1952. évi terv jelentését. A román ötéves terv második évében az évi össstermelési tervet 301,7 százalékra teljesítették. 1951-hez viszonyítva a villamos- energiatermelés 17,6 százalékkal, az el« j termelés 28,9 százalékkal, a széntermelés 12,3 százalékkal, a raséretermeiés 36,9 százalékkal, a nyer sva s (er melés 11,6 százalékkal, az acéltermelés 8 százaikkal, a hengerelt árutermelés 15,9 száza­lékkal növekedett. As ipari össztermelés 23 száza­lékkal magasabb volt az előző évi­nél. A* 1952-es év a mezőgazdaság szocialista szektora további növe­kedésének éve volt. Az elmúlt év­ben a mezőgazdaság 3530 traktort, 1440 vetőgépet, 2300 kuitlvátort, 1200 cséplőgépet és többszáz bur­gonyaszedő-, valamint egyéb kom­bájnt kapott. Egy év alatt 30 új gép- és traktorállomás alakult. Az évi szállítási tervet 100ti szá­zalékra, eaenbelül a vasúti szállí­tás tervét 111,1 százalékra teljesí­tették. 1952-ben a városok, valamint az Ipari központok lakossága 11,3 szá­zalékkal több kenyeret, 12,6 száza­lékkal több étolajat, 83.2 százalék­kal több vajat, 45 százalékkal több húst, 16,7 százalékkal több cukrot vásárolt, mint 1951-ben. Imperialista kémbanda perének tárgyalása Krakkóban Varsó, (TASZSZ). A krakkói kBraetl katonai bíróság folytatja a papi ruhába bujt imperialista kémbanda perének tárgyalását, A vádlottak kihallgatása során Jozef Leütő katolikus pap fővád­lott beismerte, hogy Lengyelország hitlerista megszállása alatt tagja volt a „Nemzeti Katonai Szerve­zet” (NOW) nevű fasiszta bandá­nak. A felszabadulás után belépett a politikai gyilkosságokat elkövető „Nemzeti Fegyveres Erők’’ (NUZ) nevű terrorista szervezetbe, majd a külföldön tartózkodó Jan Szpon- der közvetítésével felvette a kap­csolatot az amerikai Imperialisták Münchenben székelő kémközpont- .iával. A vádlott beismerte, hogy kém­kedéséért több ízben pénzt kapott. Leütő bevallotta, hogy több kémjellegfi értesülését a katolikus papok beküldött jelentéseiből sze­rezte, akik ilyen értesüléseket gyóntatás alkalmával híveiktől csikartak ki. A vádlott beismerte, hogy az ál­tala folytatott hazaáruló tevékeny­ségről a krakkói érsekségnek is tudomása volt és mindig számítha­tott az érsekség támogatására. — Tudomásom volt arról — mondotta többi között vallomásá­ban a vádlott —, hogy Sapega bí­boros vatikáni utazásai során len­gyel emigránsokkal — köztük Andersszel és a „londoni kormány'' képviselőivel — találkozott. Meg­beszéléseiken amerikai tisztek is résztvettek. A krakkói érsekség naponta 50— 100 jelentést kapott vidéki katoli­kus papoktól és ezekből a jelenté­sekből kém jellegű értesüléseket gyűjtött, majd Leütő útján továb­bította azokat a müncheni kém- központba. Pochopien vádlott a»t 1« beis­merte, hogy a® érsekség állam­csínyre számított Lengyelország­ban, amelynek — véleménye sze­rint — az Egyesült Államok részé­ről a népi demokratikus országok ellen Irányuló fegyveres támadás következtében kellett volna bekö­vetkeznie. A csehszlovák kormány jegyzékben követelte a prágai francia katonai attasé és két másik követségi tisztviselő visszahívását Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs távirata Rákosi Mátyás elvtársnak RÁKOSI MÁTYÁS elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Budapest, Á Román Népköztársaság és « Magyar Nép köztársaság között létrejött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­dés megkötésének ötödik évfordulója alkalmából a román nép, a romén kormány és a magam nevében teljes szívből a legforróbb üd­vözleteket és jókívánságokat küldöm és kívánom, hogy a baráti és szövetséges Magyar Népköztársaság tovább virágozzék és erősödjék. Az a szerződés, amelynek- megkötését ünnepeljük, fontos hozzájárulás népeink termékeny együttműködésének mindenoldalú fejlesztéséhez, a. szocializmusnak országainkban való felépítéséhez és a béke és demo­krácia erőinek megszilárdításához. Fejlődjék és erősödjek országaiul, között a testvéri együttműködés és szövetség! Győzzön az egész világon a béke. nagy ügye, amelyért népeink valamennyi békeszerctő néppel együtt harcolnak nagy barátunkkal és felszabadítónkkal, a Szovjetunióval és az egész világ dolgozóinak lángeszű tanítójával, •/. V. Sztálin elvtárssal az élent GHEORGHE GUEORGHW-DBJ, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Joan Horea: OTTHON Prága (TASzSz): A Csehszlo­vák Köztársaság külügyminiszté­riuma január 22-én jegyzéket in­tézett a prágai francia nagykövet- léghez. A francia kormány a nemzetkö­zi kapcsolatokban példátlanul ál­ló intézkedésével 1953 január 16-án elrendelte a csehszlovák kereskedelmi képviselet két mun­katársa, Allots Precechtel és S/a- vomir Princ letartóztatását, — mondja többek között a jegyzék, majd így folytatja: a francia rendőrség az említett szemétek­re olyan értelemben igyekezett be­folyást gyakorolni, hogy árulják el hazájukat és fejtsenek ki hazá­juk érdekeit sértő tevékenységet. A két csehszlovák állampolgár határozott tiltakozása végül is azt eredményezte, hogy a francia ha­tóságok felszólították őket, a leg­rövidebb időn belül hagyják el Franciaországot. Közvetlenül ezekután a Cseh­szlovák Köztársaság és Francia- ország között fennálló kapcsola­tok megrontására irányuló intéz­kedések után a francia külügymi­nisztérium 1953 január 21-én ön­kényesen azt követelte, hogy Vimta őrnagy, csehszlovák kato­nai attasé hagyja el Franciaor­szágot. A francia kormánynak ezek az intézkedései éles ellentétben áll­nak minden nemzetközi szokás­sal. A francia kormánynak visel­nie kell a teljes felelősséget en­nek a politikának a következmé­nyeiért. A csehszlovák kormány hosszú időn át eltűrte a francia katonai attasénak, Gastaldo ezredesnek tartózkodását Prágában, noha tudták róla, hogy együttműködött Mansch volt bratislavai francia konzul kémcsoportjával és egyéb kémszervezetekkel. Most, amikor a francia kormány minden alap nélkül önkényes intézkedéseket hozott Csehszlovákia francia- országi képviselői eilen, a cseh­szlovák kormány kénytelen fel­szólítani a francia kormányt, hogy azonnal hívja vissza prágai kato­nai attaséját, Gastaldo ezredest. Ugyanakkor a csehszlovák kor­mány megvonja a tartózkodási engedélyt a prágai francia nagy- követség kereskedelmi osztályá­nak két munkatársától. Baillard- től és Móimtól. Eleget tettünk becsületbeli kötelezettségeinknek A napokban jelent meg a Magyar Távirati Iroda közleménye, amely hírül adta, hogy a Magyar Nép­köztársaság január 20-ával eleget tett becsületbeli kötelezettségének, teljesítette a Szovjetunió számára fizetendő jóvátétel! kötelezettséget. A közlemény maga szűkszavú volt, azonban a magyar dolgozó nép jól tudta azt, hogy mennyi baráti, nemes érzés van a sorok mögött. A Horthy-konnány mérhetetlen károkat okozott a Szovjetuniónak, Fasiszta hadseregét vandálok mód­jára szabadította rá Ukrajna, Rjelorusszia termékeny, gazdag földjeire, kolhoz mezőire, városaira, tiányáira. Rombadőlt házak, fel­robbantott ü aeimeik, felperzselt föl­dek és meggyilkolt emberek jelez­ték a barbár betörőik útját. Nincs annyi pénz, amellyel az emberek szenvedéseit, az özvegyek és árvák könnyeit pótolni lehetne. A Szov­jetunió mégsem állt bosszút a ma­gyar népein. A Szovjetunió, Sztálin elvtárs éles különbséget tett a fa­siszta bitangok, a népelnyomó urak, a Horthy-korcnány és a magyar nép között. Éppen ezért a Szovjet­unió csak a pusztítás töredékjének megtérítésére támasztott igényt és messzemenően figyelembeveUe az ország teherbíróképességét. Emlé­kezetes, hogy a Szovjetunió később még ezt a jóvátétel! összeget is csökkentette és hosszabb időt adott a kötelezettség teljesítésére. A Szovjetuniónak e lépésében is, mint minden más felénk irányuló lépé­sében, v Issza tükröződ lk a megbe­csülés, a szeretet, a barátság a kisebbik testvér, a magyar nép iránt. Nem a bosszú vezette a Szovjetuniót, hanem a* az őszinte vágy, hogy mielőbb erős és gazdag legyen a sokat szenvedett népünk. E jóvátétel ösztönzőleg hatott meg­induló gazdasági életünkre, talpra­állította a® ipart, termelésünk technikai színvonalát emelte, már csak azért is, mert komoly igénye­ket támasztott a mimikáik elvégzése során. A jóvátétel igényei alapján a magyar ipar számos olyan ipar­cikk gyártására rendezkedett be, amiket eddig Magyarországon nem gyártottak. Ugyanakkor a Szovjet­unió termelőeszközökkel és külön­böző nyersanyaggal segítette há­roméves tervünk célkitűzéseinek megvalósítását és ötéves tervünket. Jól emlékeznek még dolgozóink, hogy a Szovjetunió ellenségei azt állították, hogy kibírhatatlan a jó­vátétel megfizetése. A nyíregyházi villanytelep jobboldali szociáldemo­kratái, a régi rendszer talpnyalói. nem egyszer izgattak a jóvátételi kötelezettségek teljesítése ellen. Amikor az üzem mellett elfutó vo­natok a kötelezettségbe szállítot­tak. Azt azonban már nem vették figyelembe, hogy ezek a vonatsze­relvények Záhonyból is megrakod­va, gépekkel, vasérccel és gyapot­tal telve térnék vissza Budapestre, Diósgyőrbe; nem vették figyelem­be, hogy a szabolcsi burgonyater­melés számára új vérkeringést, nagyszerű felfrissítést jelentett a szovjet vetőburgonyával megrakott sokszáz vagon. Mindez azonban ke­vés cáfolat még az ellenség ocs- mány rágalmaira. Élő cáfolat élet­színvonalunk emelkedésének min­den százaléka, ipari termelésünk rohamos növekedése, nagyszerű beruházásaink, Sztálinváros, Kom­ló, a miskolci műegyetem, a tisza- löki erőmű és sok más nagyszerű alkotás. A jóvátételi kötelezettség összege az utolsó időben már a nemzeti jövedelem kis töredékévé vált. Ezzel ellentétben hatalmas, számokban fclfejezhetetlen az a baráti segítség, amelyet a Szovjet­unió önzetlenül nyújt népünk szá­mára. Egészen más a helyzet az impe­rialista táborban. Az imperialista világpiac háborús hiénái, az új győzök kíméletlen hadisarcot vet­nek ki a legyőzött félre, hogy azt porig sújtsa, tönkretegye. S ez a hadisarc nem a kapitalisták vállait terheli, hanem elsősorban az adózó, dolgozó munkások, parasz­tok, kisemberek vállait. A kapita­lista táborban a hadisarcok a né­pek leigázásának,’ kifosztásának eszközei. Jó érzés tudni azt, hogy január 20-án lejárt a jóvátételi kötelezett­ségek fizetése. Jó érzés tudni azt, hogy eleget tettünk becsületbeli kötelezettségünknek. A mi népünk, amikor est a kötelességet teljesí­tette, akkor is a Szovjetunió iránti hűségét, ragaszkodását és szerete- tét fejezte ki. Látlak újra most. Kommunisták küldtek gyermekkor vidéke. siélomlott a börtön, Hol raboskodott felsarjadt az élet a föld árva népe. a hazai földön. Ott lakott a gróf, Vezetik a hareoti ott biz’, hajdanában: élet nő ma itt, nagy kert közepén nagyszerű törvények fényes palotában. rendle születik. Atkozott falak áománok, magyarok hófehéren álltak: mind szabadak lettünk, nem volt vége ott nem őrködnek urak dáridőnak, bálnak. s csendőrök felettünk. Most a sétaút a közös munkának nem szolgál a gazdag. meg is van a bére: kevély úrfinak, tele van a hombár, hanem a parasztnak. több tán be se férne. 0 Nem béres Jön ott Pista bácsi is, ki gondtól roskadozva. már osak lassan lépdel, kollektivisták nyolc mázsát vitt haza járnak az otthonba. most a szekerével. Az úr bitorolt itt Asztalát a osalád földet, életet, vfgan körttlállja,,. magyar s román nép Városban tanulhat egyként szenvedett. minden unckája. S hogy tarthassa őket Kenyere se volt az uralma alatt: özvegy Aníoának egymásra uszított sose volt semmije románt és magyart. akármenyit fáradt. Fokote emlékek... Egyedül volt. Férjét Mind megannyi felles. elvitte az átkos Szétoszlatják végre háború. S ő elment a dicső küzdelmek. részesnek, kulákhoz. Mulatott az úr. tu ma élmunkás 6 te ott kint haragos mindene van neki vihart forgatott a s nevét sok-sok ember mélyén a Maros. büszkén emlegeti. is a mag,var róna 'estvérek a ninetbén felé zúgva ment. Jóban is testvérek: menydörögve szólott. sí támaszthat köztünk harcokról üzent. gyilkos ellentétet? oe ellőtt az öra Csak a kulák áll itt t haragos hulláma rombolásra készen, győztes vörös zászlók tüzet szitna most. ho«v nagy seregét látta. mindent elemésszen. Sztálin szép sólymait a mi Jó életünk látta Jönni ott: az 0 nagy keserve. Jöitt a nagy sereg. Jött törvényünkre átkos s fölszabadított. miazmát lehelne, S kiknek aroán rabság De román ét magyar vont sötét redöt. vigyáz ősi földjén, meglátták a napfényi; övé ez a föld itt. azt az éltetőt. övé ez a törvény. * örömujjongással itt áll hát a kastély; fogadta a nén bátran száll az égnek a fölszabadítok szabad román ének hősi seregét. szabad magvar ének. Ittmaradt a gróf. de Az aranyos elmer nem soká maradt, kalászokkal teli; elolvadt hatalma a sok szabad embert az új nap alatt. testvérré öleli. A nép ős haragját lmdnyajunk törvénye vetette a földbe lényét reánk szórja, s örök tilalomfa innen ezl Dobogjon szökkent föl belőle. csárdás s hóra! Bajor Andor fordítás*. Fokozódik a Blank-féle nyugatnémet hadügyminisztérium tevékenysége Düsseldorf. A „Freies Volk”, a Német Kommunista Párt Központi lapja írja: A nyugatnémet államháztartás 1953-ra ötmillió 383.400 márkát irányzott elő a Blank-féle katonai hivatal költségeire. A hivatal leg­felső főnöke maga Adenauer. A Blank-féle hivatal eredetileg új megszálló csapatok elszállásolá­sával, repülőterek létesítésével, üzemek és hatóságok áthelyezésé­vel foglalkozott. Adenauer, miután aláírta a há­borús szerződéseket, megbízta Biankót a „Katonai tervezés” nevű alosztály létesítésével. Egyébként a háborús saersődé- sek második olvasásánál kapcsola­tos parlamenti vita során elhang­zott, hogy egy korszerű nyugatné­met hadsereg felállításához hetven milliárd márka szükséges. A csapa­tok fenntartására évente legalább tízmlüiárd márkát fordítanának. Ezeket a hatalmas összegeket Nyugat-Németország békés dolgozó lakosságából akarják kipréselni. A lakosság azonban egyre el- szántabban harcol a bonni é* pá­rizsi háborús szerződések ratifiká­lása ellen, az egységes, független, békeszerető és demokratikus Né­metországért. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom