Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)

1953-01-22 / 18. szám

X. ÉVFOLYAM, 1« SZÁM. ARA 50 FILI LR Mai .«Samunkból i A XY Ili CSAHOLT I VüRüS CSIL­LAG TSZ-BEN MEGBECSÜLIK MÁR AZ ÁLLATTENYÉSZTŐ MUNKÁT (2. óid.) — EMLÉKÜN­NEPÉLY AZ ÁLLAMI OPERA- HÁZBAN VLAGYIMIR 1LJICS LENIN HALÁLÁNAK 29. ÉV­FORDULÓJÁN (3. old.) — MA­DÁCH IMRE (4. old.) 1953 JANUÁR 22, CSÜTÖRTÖK Aki a közös vagyont nem becsüli az a sajátját pazarolja Az elmúlt gazdasági évben a tér. metóazöveMceawtek osztatlan, közös vagyona az egy évvel ezelőttinek iöbb, mint kétszeresére emelkedett. Megyénkben is több milliomos tei'- melöszövetikez,et van, A tiszta dobi i'ti-nesics, a na-gyecsedii Vörös Csil­lag, a tyukodi. Előre, a gégényi Ady és még jónéhány termielőszö- vet4aezettlnk mondhatja közös va- gyónóra, hogy jóval többet ér egy milliónál. Különösen rnegnöveke. deli termelőszövetkezeteinkben a közös állatállomány és a korszerű, isiállók szúrna. A tlszáaobl Táin- eSÍcs közös vagyona az ötmillió Cortot fölé emelkedett, csak sertés­állományuk 1200 darabot tesz ki. A nagyecsecH Vörös Csilla)? terme­lőszövetkezetben két évvel ezelőtt az osztatlan szövetkezeti alap négy­százezer forint volt, ma kétmillió forint. Szarvasma ríni jut: 100 dura­tion felül van, sertésük 550 darab. A. múlt évben saját, erejükből épt- telitek egy 120 férőhelyes ’Hizlaldát. 20 férő helyes tehénistállót, 400 (Ta­rai. süldő számára . nyári szállást is őíat ezer darab i tarom fiivak. Ahol évről-évre így gyarapítót­ok a közös vagyont, ott a tagság jövedelme is minden éviién maga­sabb. A nagyecsedi Vörös Csillag i.ermelősizövetikezetbeu az elmúlt aszályos esztendő ellenére is 3.70 __kiló búzát, 8.50 kiló kukoricát, 5 rilő burgonyát és még számos teás terményt, vatomhrt közel öt forint készpénzt osztottak munkneg.vsié- genként. Ezek a példák azt mii til tják, hogy ahol növelik a közös va­gyont. ott vele együtt növekszik a tagság jövedelme is. Mert az egyén Ixvldog másénak forrása a közös vagyon növelése szövetkezeteink, ben. Minden szövetkezeti tag vissza- emJéksziik még egyéni gazda korá­ra, hogy a puszta föld magában nem sokat ért, csak annak volt jövedelme, aki megfelelő üIIhWIo- mtinnyal rendelkezett, Az áLlivtállo. imlny elhelyezéséhez istállóvá, tar­tásához takarmányra, s a föld megműveléséhez !« különféle esz­közökre van szükség. Ahhoz, hogy a földünk teremjen, vetőmag, kü­lönféle trágyák és védekezőszerek kellenek, melyek a közös vagyon­hoz ta/rtoznaik. Minél nagyobb a közös vagyon annál több jövede­lemre számíthatnak a következő években. Altra Is jól emlékezhetnek még szövetkezeti parasztjaink, hogy ha egyéni gazda-korukban egy ;.*hénké-t akartak venni, évekig ra­kosgatták a filléreket ; egy istálló, vagy lakóház építéséhez sokszor évtizedekig gyűjtögetlek. Most a i qrmelőcsoportban egyik évről a másaikra hatalmas istállók nőnek ki a földből, az állatállomány a : übbszörösére emelkedik. Az építkezéseknek ezt a gyors ütemét. az állatállomány rohamos növekedésát az szabja meg egyes - züvetkeaetekben, hogy a tagság hogyan harcol a közös vagyon gya­rapításáért, hogyan védelmezi azt. Még nem mondhatjuk el. hogy ezen íi terűiden minden rendben van. Számtalanszor lehet olyan meg­jegyzéseket hallani szövetkezeti ta­goktól : .amióta a szövetkezetbe léptem semmi gondom sincs." Az igaz. hogy a szövetkezeti paraszt- . i,ak kevesebb gondja van, mért magasabb a jövedelme, de a meg­változott életüket n,°m ezen az afe>- pon mondják gondtalannak azok. büknek „semmi gondjuk sincs”. ‘j . ügy, hogy nem törődnek semmivel, nem törődnek a szövet­kezet dolgaival, a közös vagyonnal. „Téves volna azt hinni — mond. ta Sztálin elvtársi —-. hogyha kol­hozok vannak, minden megvan, ami a szocializmus felépítéséhez ziikséges. Még nagyobb tévedés volna azt hinni,t hogy a 1c öli to sta­ff ok már szocialistákká lettel:. Nem, még sokat kell majd dolgozni azon, hogy a kolhozparasztot útfor­máljuk, hogy individualista lelkűk- tét kiigazítsuk és őt a szocialista •társadalom igazi dolgozójávál nevel jük.u Hogy az egyes sző vet- ke ze r elvben a tagok mennyire nem érzik még sajátjuknak a közös vagyont, erre megyénkben is számos példa van. A székely! Békéért Harcoló terme­lőszövetkezet tagjai például a muH tavaszon, amiteor a burgonya bok­rát a 35—40 centiméter helyett 100—120 centire vágták — csak azért, hogy az ültetés napján né­hány tizeddel több munkaegységet teljesítsenek — nem gondoltak ar- ra, hogy a szövetkezet fö/ldjéri eb­ből és az utána következe hanyag küi]>ádásból eredően 20 vatgonnal ke­vesebb burgony a terem! K^zel raivn- kae^’s-égeniként a írókéi yi szövet- kezeli párasztek "1 é.s fél kiló bur­gonyát dobtak el maguktól; Azért minden szövetkezeti tag harcol, bogy a muutoaegysóge utón járó juttatásokat az évvég i zárszám­adáskor haza vigye a szövetkezet fo­gata, de az őszön azzal nem törőd­tek sok csoportban, bogy a beérett, .ész terményeket a szántóföldről begyújtsák. A gulácsi Kossuth tér- melőcscportban például a Tisza ár­területében 33—40 mázsanyi szí reá volt kint hónapokig, míg a meg­áradt Tisza el nem vitte a drága takarmányt. A tyukodi Előre termelőszövet­kezet tehenésze, Szuromi Péter el- mondta, hogy azok a szövetkezeti tagok, egyéni gazda korukban a legnagyobb sárban is leugrottak a szekérről egy leesett cső tengeriért, vagy cukorrépáért, most elnézték, hogy a lehullott cukorrépából út verődött az állomásig. Számtalan termelőszövetkezetben a jösZiá'gáll'Om.á.njayal sem -törődik a szövetkezet tagsága úgy. mint ahogy keltene. Az állatállomány elhanyagolásá­nál azonban nemcsak a tudatlan­ság, hanem az esetek többségében az ellenség is közrejátszik. Példa erre a napkori T7j Világ kupec el­nökének esete, akit a bíróság tet­teiért el is ítélt. A közös vagyont tehát akkor is védik a termelőszö­vetkezeti tagok, ha leleplezik és eltávolítják a szövetkezetből a be­furakodott: ellenséget. Ugyanakkor valamennyi becsületes, öntudatos szövetkezeti paraszt, elsősorban a kommunisták kötelessége, hogy a közös vagyont semmibe sem .vevő maradi gondolkodás ellen is harcot 'ndítsannk. azok ellen a csökevé- nyek ellen, amelyek az. emberek tudatában ott rejtőznek rrÓ2 A 61/3. Építőipari Vállalat- dolgozói vállalják: április 4. tiszteletére túlteljesítik negyedévi tervüket Mi, a 61/3. Építőipari Váltadat dolgozóinak és műszaki vezetőinek felajánlásai alapján hazánk felsza­badulásának 8. évfordulója tiszte- letére az alábbi szocialista köiele- zeKség'vál'iaiást tesszük: 3. Első negyedévi t»ervüiifcet liá- rom nai»pa:l a határidő előtt, már­cius 28-ra 103 satzaiélvra teljesít- jűk. Ezzel a vállalással 8.312 fo­rint megtakarítást érünk el, 2. A Gazda-mozgalom terén vál­baljuk, hogy a hulla dékán yá goktat a termel'és folyamán felhasználju>k és ezzel 17.150 forint érbétkíi anyagot takarít uruk meg. 3. A vállaiaitiunik nál hajító lattoain lévő újításokat miuden munkahe­ly üttkön aiibalmazznk, ezzel további 12.150 forint megtaikarít'áist érünk el. 4. Váililiatjuk, hogy az új munka­módszerek fokozottabb használaittá- val, újítások, észtszerfiaítések beve­zetésével az egy munkásra eső termelékenységi tervünket 2 écém­1-ekkal tülteljftsítjük. Váilalásnnk alapján építkezé­seinknél 37.612 forintot tunk meg. A munkahelyek közül u 43-as számú munkahely dolgozói vállal­ták : első negyedévi termelési tér- vüket 101 százalékra teljesítik. A mucik a hely a ten* túl teljesítésévé! 680 fúr in. tóit ra karit meg. Az épít­kezés dolgozói és műszaki vea&től a Gazda-mozgalomban 1850 forint, az újítások bevezetésével és alkai- mazásával 4100 forint megfiabarí- tásra tettek felajánlást. Az építke­zés tuüszaiki vezetői vállalibiik, hogy a falazás! munkák 85 szúzülúkái sztahanovista módszerrel végzik. Az 52-es számú építkezés dolgo­zói és műszaki vezetői' vállalták, hogy első negyedévi tervüket 104 százalékra teljesítik. A Batáridő le­rövidítésével a munkahely terme­lési ön'köl tségét 1310 forinttal csökkentik. A Gazda-mozgalom te­rületén háromezer forintos, az újí­tások alikíilinaizásával kétezer í'orin- tos megiakarítást vállaltak. A munkahely dolgozói u .tisztasági mozgalom kiszőlesítése érdekében t akart- j versenyre hírtök ki a 43-as számú I munkahelyet. A csengeti pártszókházrépftikeaée dolgozói vállalték, hogy az éiiítkc- zést április 1. helyett március 28 An befejezik. Tervük túlteljesí­tése érdekében vállalták. hogy a munkahelyen a.z első negyedévben nem Lesz. száz százalékon alul tel­jesítő dolgozó. A 123-as számú építkezés vállai, wt hogy negyedévi tervét 107 sáá­zalókra teljesíti. Az építkezés dol- gozúi a Gazdia-mozgalommal 1300 forintos, az, ÚJitiisoií bevezetésével S200 foriatps niegtetearítáiSt vállal­tak, , Mi, a 01/3 Éjiítőlpari Vállalat dolgozó} tudjuk, ■ hogy vállalásunk teijcsítésével a szocialista építés ügyét mozdítjuk elő, csapást mé­rünk a !iá borús gyujtogatökra. A 61/3 Építőipari Vállalat dől- hozóinak megt>ífásából: Székely (Jé£a. Szaluid Sándor, párttitkár. ü. b. titkár. Benedek László. igazgató. A 61/2. Építőipari Vállalat műszaki vezetőinek párösyersenye A .61/2 iipiíöípari VáUfttotaál évek óta versenyben dolgoznak a műszakialk. Az utóbbi időben az-xiu ban elhanyagolták a muukájuilmt j‘avíix> versenyt, aimeJyat most újabb Itezdemiényeaéssel életre kel­lenek. A műszakiak nemes vetélke­dése rétén újabb győzelmeket aratnak majd a negyedik tenév- lien is­Az első kezdeményezés a szab-ad- ságbokori építkezés föépítésvézelö- jélöl Gajdos Mlhálytól indult ki. Gajdos elvtárs párosversenyre hív­ta az irodaházépítkezés építésve­zetőjét, ifjú Solymosí Mihályt. A verseny első pontja: a szatadsttg- bokori építkezés első negyedévi ter­vét április 4 tiszteletére három nappal határidő előtt, március 28-ra teljesiti. Igen fomhos a szo­cializmus építésében, hogy állan­dóan emelkedjék az egy főre eső termelési érték. A szabadságbokor)- építkezés főépítésvezetője vállalta bogy 1 százalékkal fogják emelni a termelési értéket. Vállalta, hogy minden hónap 25-ig megkapják a brigádok a következő hónap felbcai- tott munka tervét. a dolgozókkal tudatják, hogy kerülhetik el a bal­esetieket, hogyan alkalmazzák a mu nka v édel m i eszközöket. A ha­vonkénti munkavédelmi oktatást Ls rendszeresen megtartjáik. Ezzel a balesetek számét a minimumra akarják csökikentenii. A versenj'! minden hónapbam értékelik és ne­gyed '-veinkéní összesítik. Alig hangzott el a szabadságbo- korl építkezés főépítésvezetőjének­versenykiluvéba, az irodaház épí­tésvezetőjének . vúteezíi máris meg­született : ,,Elfogadjuk a venseny­ktihíváist!’“ Solymosi elvtárs. az ioHi.ilmy, építésvezetője nemcsak elfogadta a versenypoutoteat, liá­néin még növelte Ls a kötelezett­ségvállalást. Az teodaház-építkezés első negyedévi tervét április 4. tisz­teletére mám március 28-ra, hanem március 25-te. tehát 5 napival a határidő előtt teljesíti. Nem egy- százalékkal, hanem mértél száza- iókkial fogják növelni az egy főre eső termelési értéket. Ennek érde­kében az egyenletes termelés biz- j fásítására a brigádok következő havi munkatér vét miialen hónap 24-ig' elkészítteti Solymosi elrtá.rs és azt másnap a brlgádvezetőkhöz eljuthatja. Megszilárdítják a műn- kiafegyelimet és a fejlett munka- módszerék alibatmazáeéval beveze-j -tik a gyors építkezést. Három ve­gyes brigádot szerveznek az épít- kez^süknél. Így alkarjú.k a segéd­munikásjfcrt is szakinunkásokiká nö­velni. A mubkavédelmi oktatást havonta kötszer fairt jóik meg. Az építkezés munká járnak meggyorsí- tása érdekében a két építkezés ve­zetői arra kérik a központi üzemi bizottságok, hogy fejlesszék verse­nyüket: az egész vállalatra kiterje­dő mozgalommá, csatlakozzon ver­senyünkhöz a 61/2. vállalat mindsn műszaki dolgozója! Alapítson az fi zom 1 bizottság vúndorzászlót. amely a negyedévi értékelések alapján a legjobb építésvezető asz­talát díszítse. Ragyvarsányban már 5 maisa baromfit adtak be a dolgozó parasztok Aagyvarsáuy. dolgozó parasztjai nyilvános tanácsülésen vitatták • meg az új esztendő tennivalóit, a mezőgazdasági munka, az állam iránti kötelességek teljesítése terén. Ezen a tanácsülésen 400 dolgozó paraszt vett részt. Nem akadt a községben egyetlen olyan fiáz sem, ahonnan ne jött- volna el valaki a tanácsülésre. A tanácsülést követő ■naivókban 5 mázsa baromfi ás 500 tojás pryttl-t be a községben, Vijicze Géza Népl-a p-levelező. Gyügye dolgozó parasztjai 100 százalékban teljesítették e!sö negyedévi baromfibeadati l»ö1e‘ezettségüfeeí Gügye dolgozó parasztjai nagy lelkesedéssel kezdték meg az állam iránti kötelezettségek teljesítését. Az 1953. évi elsőnegyedévi baromfi- beadási tervét már 100 százalék­ban teljesítették. Vannak olyan dolgozó parasztok is, akik cgészévl beadásuknak 40—50 százalékban tettek eleget. Ilyen például Dányádi Istvánná, aki 50, özv. Rigó Gás. párné, aki 40 százalékban teljesí­tette egészévi baromfibeadását. A tojásbeadással elmaradtunk, de ezt is igyekszünk a legrövidebb Időn belül pólolni. Karácsony László íöldmüvesszövefkezeti ügyvezető. A közös vagyon védelmére, _a gazdálkodás ellenőrzésére termelő- szövetkezeteinkben ott vannak az ellenőrző bizottságok, azonban — kevés kivétellel •— azt. sem tudják, mi volna a feladatuk. így aztán igen sok raktáros, könyvelő, de egyszerű tag is, megfeledkezik ma­gáról és hűtlenül bánik a közös vagyonnal. Az ellenőrző bizottsá­gokba minden termelőszövetkezet­ben a legbocstiletes'hb, legjobban dölíTOzó. 1 *ötran bíráló tagokat kell beválasztani, akik nem tartják ké­nyes feladatnak a vezetőség felelős- ségrevonását sem. A termelőszövetkezetek pártszer­vezeteinek, a szövetkezeti kommu­nistáknak jutott az a megtisztelő feladat, hogy az egész tagságot a közös vagyon megbecsülésére és megvédésére neveljék. A tél hátra­lévő heteit használják ki termelö- szö vet kőzeteink a politikai és szak­mai oktatásra. Csak a türelmes. Ulhatafos felvilágosító munka foly. tán érti meg minden tag, amit Dobi István elvtárs mondott a termelőszövetkezeti tanács leg­utóbbi ülésén : „ . .. a közös vagyon, az a szilárd alap, amelyen a ter­melőszövetkezet egész gazdálkodása felépül, felvirágzók és ez olyan he> fektetés, amely még csak az elkér vetkező években hozza meg igazán a- maga gfriiTnőlczéf9* G-*.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom