Néplap, 1953. január (10. évfolyam, 11-26. szám)

1953-01-22 / 18. szám

>' £ P L A V 1053 JANX-Ic 22, CSÜTÖRTÖK A tyuhodi Mőir tsz. ntc&> lútogntnsa után Juha István pusztatlobosi dolgozó paraszt belépett a ternielocsoportlia A tyukodí Élűre termelőszövet­kezetet megyénk minden részén is­merik milliós vagyonúról, gazdag­ságúról. Számos tormelőszövetkí- zetből mentek már el hozzájuk- az elmúlt ebekben is, hogy megnéz­zék az Kiére tsz. híres jószőgtör- zseit, milliomos gazdaságát. Az el- múlt vasárnap a baktalóráutházi járás egyénileg dolgozó parasztjai, íszcs. tagjai mentek el az Előré-be. 18 egyéni paraszt, a nyírtuadai I. típusit Uj Élet tszcs, tagjai ús az őri Petőfi tsz. elnöke mentek el látogatóba. Nagy érdeklődéssel nézték meg a jószáglörxseket. A több, mint 1000 darabból álló ser- téstörzs már új istállóban van, amit maguk a tagok építettek. Ig;n tetszett a látogatóknak az. hogy milyen rend van az istállókban és a szövetkezet tagjai milyen nagy gondot fordítanak a rendes jószág­gondozásra. Minden jószágtörzsnek egészséges, űj istállóról gondos- kodnak az Előre tsz. tagjai. Ezt bizonyítja az a sok szép új épület, mely azonnal megragadta a látoga­tók figyelmét. Csak az elmúlt év- ben egy 500 férőhelyes juhhodályt, J 00 férőhelyes lóistállót és egy 100 férőhelyes tehénistállót épí­tettek. Emellett még egy dohány, pajtát is. Az építkezéshez a léglát is saját erejükből állították elő a Szövetkezetlek. Szón poros légin ége­téssel készítették el az istállókhoz szükséges, közel 2 millió darab tég­lát. A látogatók igen nagy meglepő- téssel látták azt, bogy a szőve!kő­zetnek az aszályos esztendő elle­nére is bőségesen van takarmánya a sok jószág számára. Nagy széna- boglyákat láthattak a szövetkezet szérűjén, egy dohánypajtában pe­dig nagymennyiségű összevágott szecskát, amit répával pácolnak és 'gy etetik a jószággal, A szalma- feltárás is igen tetszett a látoga­tóknak. ügy látták, hogy ezzel nagymennyiségű takarmányt meg tud takarítani a szövetkezet ta­vaszra. Az igúsállatoknak így iud- naij majd a nehéz munkák ‘ idejére jó szénát biztosítani. Bíró Mihály vajai egyénileg dől. gozó paraszt a szöivetkezet alakulása óta elért fejlődésről érdeklődött különösképp. Kíváncsi volt rá. hogy milyiik is volt az Előre-taeoknak 49-ben. A tagok elmondták Biró Mihálynak, hogy 13 család alapí­totta ezt a szövetkezetei és hi­zony azon a kevés földön kívül, amin megkezdték a munkát, nem nagyon volt egyebük. Ma már 3000 holdas gazdasága ”au a szövetke­zetnek ó' közel 600 tag dolgozik ezen a fői lön. Az Előre hatalmas, szép gazda­sága igen tetszett a látogatóknak, de azért nem kerülte el figyelmük a hibákat sem. Javaslatot tettek például arra, hogy a lószerszámé­kát égy külön helyiségben tartsák, ue pedig az istállóban, mert a gőz árthat nekik. A teheneknél csak azt a hiányosságot találták, hogy ma­gas előttük a jászol, és evés köz- ben nyomja a torkukat. A tsz.-ta- gok szívesin vették a figyelmezte­tést és javaslatokat. A látogatás befejeztével a láto­gatók elmondták, hogy liazamenve elmondják falujukban, milyen gaz­dag vagyonnal rendelkezik az Előre tsz. Juha István 12 holdas pusztadoboei dolgozó paraszt pe- dig kijelentette, hogy hazatérte után egy percig sem vár, hanan belép községében a Béke tszcs.-be. Juha István ígéretét valóra is vál­totta, mert már rövid pár nap után érkezett hír, hogy belépett a tszcs.-be. 11 nagyhalászi gépállomás pártszervezete a népnevelő munka jó megszcrvciéscvcl segíti cl« a teeytcljesítést A nyírcsaholyi Vörös Csillag tsz.-ben megbecsülik már az állattenyésztő munkát A nagyhalászi gépállomás évi tervét 87.5 százalékra teljesítette. A lemaradás nagyrészt a pártszer­vezet munkájában lévő hiányossá­goknak tudható be. l’ártszerwze- tünk nem alakította ki a népneve­lők széles hálózatát, amely aktívan elősegítette volna a maradéktalan tevteljesítésf. Kevés népnevelő dol­gozott, mindössze tíz, azonban ami még nagyobb hiba volt, a párt- szervezet az ő munkájukat sem ellenőrizte. így, legtöbb esetben a népnevelők nem végezték el a reá­juk bízott feladatokat. Természete* sen ez abból is adódott, hogy a nép- nevelők nem a dolgozók legjobb- jaiból kerültek ki, hanem a párt­szervezet válogatás nélkül bízta mieg az elv társ a kát ezzel a nagy- fontosságú munkával. Ugyanezen okokból nem haladt kellően a mun­ka most a gépjavítás kezdetén. A pártszervezet, azonban okult ezekből a hibákból és a tagkönyv* csere előkészítése során ezen is ja­vítottunk. A legelső tennivalónk az volt, hogy a népnevelőgárdát fel­frissítettük és mesrhá rom szoroz­tuk. Igen sokat beszélünk a nép­nevelőm unka fontosságáról. így lassan elérjük, bogy a népnevelők nagy többsége ezt a párt megbí­zatást kitüntetésnek veszi. Oiyim kitüntetésnek^ amelyet csak a leg­jobb pártmunkások, a legjobb dol­gozók nyerhetnek el. A népneve- lőhálózat kibővítésénél már ezt tartottuk szem előtt. Csak az olyan dolgozókat bíztuk meg népnevelő- munkával, akik elegendő politikai tudással rendelkeznek és a mun­kákban is élenjárnak. Ez,enk ív ül figyelembevett ük a brigádbcoszlást is. Lehetőleg úgy csináltuk,, hogy minden brigádban egyforma számban legyenek a nép­nevelők. A népnevelőkkel a jiáríszervCzet most már rendszeresen foglalkozik. A párttitkár elvtárs hetenként be­széli meg a feladatokat és ellen­őrzi, hogyan hajtják azokat végre. Népnevelőink ennek nyomán a gép» javítási időszak alatt meghonosí­tották pékiául azt, hogy az ebéd­idő alatt a legfontosabb cikkeket felolvassák az újságokból. Kallói József politikai helyett??. Alig halmi cl az ember a faluhoz tartozó házak mellett, máris feltűnik a szép, új épületek, kel beépített tanyaközpont, a nyír- csaholyi Vörös Csillag termelőszö­vetkezet tanyája. „Sőrekút” — így .ismerték a múltban ezt a tanyát, ahol ein be- rek százait zsákmányolták ki a birtok urai, hajcsáraik segítségé­vel. Még a felszabadulás után is Egri, a kulák bitorolta fezt a jege­nyefákkal, akácfákkal k szegélyezett tanyát. Ha most erre tévedne olyan ember, aki ezelőtt 10 év­vei vagy csak 5 évvel Is járt erre, bizony megállna egy pillanatra és kételkedve kérdezné önmagától: „Vájjon ez lenne a „Sőrékul”? Vagy pedig ez az egész tanya a föld alól nőtt ki ilyen hirtelen...Y* Hatalmas, szép épületek sorakoz­nak itt egymásután. Juhhodály, sertésisiálló, hizlaldát és több más épület, mely mind arról tanúsko­dik — ftbb;n « termeltV/.övetkezet- bon nagy súlyt feleletnek az állat­tenyésztésre. Tisztaság, rend van as istál­lókban, gondos kezek viselik gond­ját a jószágtörzseknek. Putirka Sándor és ifjú Tatár Gyula, a te­héntör;« gondozói versenyeznek is egymással, hogy melyik sorban tisztábbak a tehenek. Ha Vajas elv társ, a tsz. elnöke belép az istállóba, mindketten kíváncsian várják — vájjon kinek a munká­júi találja jobbnak az elnök elv­társ? A Bözsi tehén is ott áll a sor­ban. Az-egész szövetkezet büszke­sége. A járási kiállításon ez a te­hén nyerte az első díjat 34 literes fej éti átlaggal. De a többi tehenek­nél Is 15 liter felett volt a fejősi átlag. Szép jövedelmet hozott a szövetkezetnek a 34 darab tehén. 57.000 liter tejet fejtek itt egész évben. Már csak ha egymagában a tejhozamot nézzük is, hatalmas jö­vedelmet biztosított a szövetkezet­nek, nem is beszélve arról a sok trágyáról, amely a terméshozamot növelte. Nem kis harcot kellett foly­tatni a Vörös Csillag kommunis­táinak, vezetőinek addig, amíg a szövetkezet tagjai valamennyien megértették az állattenyésztés je­lentőségét. Legjobban bizonyítja 3zt az 1949-es esztendő, amikor az ellenség beszédére hallgatva, le­vágták a sok borjút, sertést ős egyéb jószágot. Az ellenség azzal a hazugsággal rézette félre őket, hogy „úgyis csak annyi a tiétek a jó­szágból, amit megesztek'’. A kom­munisták pedig nem verték vissza eleinte ezt az aljas beszédet. így történt meg az, hogy kipusztították az összes szaporulatot, sőt a ké­sőbb vásárolt fiatal növendékeket Is leragdoslúk. A törvény szigo­rúan megbüntette a kártevőket. A vezetőség végül belátta, hogy nem elég, lia azt várják, hogy majd maguktól is rájönnek a szö­vetkezeti tagok: érdemes jászag­t art ássál foglalkozni. Cselekedni kellett, mégpedig sürgősen. Első feladatnak tartották: becsületes dol­gozókat választani a jószággondo- -/Asm. Mikor aztán jó kezekbe ke­rült a tehéntörzs is, egyre emelke­dett a fejési átlag, már kezdtek másképp gondolkozni a tagok. Előbb vonakodtak a tehenészet­ben az új módszerek alkalmazású­tól is. A háromszori fejőst kezdet­ben felesleges munkának tartották. Az elmúlt év tavaszán aztán győ­zött az űj a régi felett a A'örös Csillag tehenészetében. Naponta háromszor fejtek már a tehené­szek és a nyár folyamán a legelőn bevezették a szakaszos legeltetést. A tél beálltával aztán, mikor jászolnál kezdték etetni a tehene­ket, bevezették az egyedi takarmá­nyozást Is. Mindez nagyban előse­gítette az évi több, mint 57 ezer literes tejhozamot. A tiszta tehénistálló falára tábla van kifüggesztve, melyre a tehenészek napi munkájának „me­netrendjét” írják, Poutosan meg­határozták, mikor kezdik az ete­tést, -mikor a fejest. Ettől a rend­től el nem térnének, hisz a jószág nyugalmára is ügyelni kell. — Ha csak úgy találomra etetnénk, vagy végeznénk a fejési, a jószág nyug­talan lenne és ez befolyásolná a tejhozamot is -— adják meg a fe­leletet a tehenészek, ha valaki a felől érdeklődik, hogy „minek ez a nagy pontosság". Igaz, hogy most nem dicseked­het a 15 literes iejhozammal a Vörös Csillag, mint a nyáron, de még így sincs a faluban egyetlen egyéni paraszt sem, akinek 6—7 li­ter tejet adjon a tehene. A A7őrös Csillag tehenei pedig ennyit adnak naponta, — Az egyéniek örülnek, ha 1—2 litert fejnek egy nap — mondják nem kis büszkeséggel a hangjukban a Vörös Csillag tagjai az érdeklődőknek. Es itt azonnal felvilágosítást tudnak adni arról, hogy az aszú. lyos esztendőt követő takarmány- hiány ellenére is hogyan tartják most is a fi—7 literes fejési átla­got. A pontos állatgondozás Is elő­segíti ezt, de azért a takarmányo­zástól is nagyban fiigg. Míg szá­mos termelőcsoportban csak sirán­koznak a takarmányhiány miatt, de arra netu gondolnak, hogy siló. készítéssel, szaluiafeltárással le­győzzék a nehézségeket, addig a Vörös Csillag tagjai cselekszenek! Bőségesen készítettek silótakar­mányt, amely elősegíti a takar­mány-hiány leküzdését és azt. hogy most is jól tejelnek a tehenek! Az elmúlt évben szépen jövedel­mezett a ttíhéntürzs a szövetkezet­nek. Éppen azért Igyekeznek minél jobban táplálni, jól átteleltetní a teheneket, hogy ebben az évben nccsak elérjék, hanem túl Is Szár­nyalják az 57.600 liter tejhozamot! Eojyre több DISZ-fiatal csatlakozik a „Harcolunk a 2oü niuiiHaeyys^ Éréséért“ mozgaiomhoz Megyénkben egyre jobban széle- SfGdik az a mozgalom, amelyet a tyukodi El őre tor melő«zö vetkev-et DlSZ-szervezete kezdeményezett. 10 mozgalom célkitűzése: minden ter­melőszövetkezeti fiatal ebben a gazdasági évben úgy dolgozzon, hogy legalább 250 munkaegységet érjen el. A termelőszövetkezetek DISZ-fiataljai egymásután jelen­tik be csatlakozásukat e kezd?mé- nyezésliez. A kótaji Vörös Október te rmel őszövet kezet T)T SZ-szev veze­tőnek tagjai is beszámoltak arról levelükben, hogy taggyűlésen Ik­szelték meg a tyukodi felhívást és egyöntetűen csatlakoznak hozzá. Ezt még kibővítik azzal, hogy a fiatalok nemcsak a munkáiból ve­szik ki részüket, hanem harcos út­törői lesznek az újnak is. A kü­lönböző agrotechnikai eljárások alkalmazásával ők akarják elérni a legmagasabb terméshozamot. Az ibrűnyi Alkotmány tcrmclc- szövetkezet fiataljai szintén beje­lentették csatlakozásukat és meg­fogadták: minden DJSZ-tag ügy dolgozik, hogy megszerzi a 250 munkaegységet. Leveliikben .írnak arról is, hogy a silózási terv túl­teljesítésére telt vállalásukat telj?, sítetlék, s éppen íg.v ezt a fogadal­mukat is maradék nélkül végre­hajtják. A mozgalomban való részvételü­ket lie jelentei lék még az TTjfehér. íó'Kisszegegyházi termelőcsoport DISZ-fiataljai is. A felhívást tag­gyűlésen beszélték meg és mind­járt el is határozták, hogy a skpt- vfeaet vezetőségé állandóan figye­lemmel kíséri a DISZ-íagok mun­kában való részvételét és figyel­mezteti az elmaradókat. .!L\ll^Z>s2ei‘iezetcínkben :i nőiicielők Vagy gonddal végzik a* állattenyésatő munkáf a nyírbátori Lenin tsz. tagjai Nagy gondot fordítottunk arra a nyírbátori Lenin tsz.-ben, hogy idejében elvégezzük az őszi szán­tást és vetést, mert tudjuk azt, hogy a korán vetett mag aratáskor dúsan fizet, őszi szántási, vetési tervünket 100 százalékosan, sőt azon felül Is teljesítettük. Most egyik legfontosabb munkánk a trágyahordás s ezzel is úgy igyek­szünk, hogy a tavaszi mezőgazda- sági munkák előtt befejezzük. Az idei aszályos esztendő megtanított minket arra. hogy fokozott gond­dal törődjünk az állatok átielelte- tésévol, nehogy ez az állatállo­mányban kárt tegyen. Lovainkat szecskával, répaszelettel, melaszos keverékkel tartjuk erőnlétben, A takarmány biztosítása mellett be­csületesen gondozzuk az állatokat. A sertéshízlalást úgy intézzük, hogy az elsőnegyedévi beadás már készen van. Ugyanakkor kis- és nagytestű sertések nevelésével is foglalkozunk. Meglátjuk a tenj ész- tés folyamán, hogy melyik jobb továbbtenyésztésre. Bihari István állattenyésztési felelősünk igen lelkiismeretes jó munkát végez. Szinte külön-külön törődik minden állattal, s ez meg is látszik a ló, sertés sib. tenyészetünkön. Az anyakocák óljait a tszcs, tagjai le- léglázták s ugyanakkor jó vasta­gon kibélelték. Az eredmény nem is maradt el — egyetlen jószág sem pusztult el az új flazásból. Ebben az évben még nagyobb ólu­kat fogunk építeni. Tóin Ferenc, a. nyírbátori Lenin tsz. brigádvezetője. sej* ítséa'é vei ua^jobl) gondot A Magyar Nőik Demokratikus Szövetsége harmadik országos kon­gresszusának határozata többek kö­zött feladatul tűzi ki szervezeteink előtt a tagdíjfizetés megjavítását. Megyénk szervezetei a kongresszus óta eltolt időszak alatt komoly eredményeket ériek el e határozat megvalósítása • terén. Igen sok szer­vezetben megjavult a tagdíjfizetés. Különösen jó eredményt értekei a csengert, vásárosoaményí, túsza- vasvári, mándolri és a nagykállói szervezetek. Az eredmények főkóp annak köszönhetők ezekben a szer- vezetékben, hogy Itt megfelelően foglalkoztatják a nőne velőket, akik a nevelőmunkút végzik az MNDSz. szervezetefcben. A vezetőségek eze­ken a helyeken rendszeres értekez­leteket tartanak a uőnevelők ré­szére, ahol megkapják feladatai­kat. így értették meg azt is a nő­nevelők, hogy milyen nagyfontos- ságú kérdés a tagdíjfizetés és ezt elmondják a tagoknak is. Egy-ogy nőnevelőnek állandó helye van, mindig ugyanazt a 10—12 tagot látogatja meg. így alaposabban megismerik a hozzájuk tartozó ta­gokat és eredményesebb munkát tudnak végezni. Természetesen a tagdíjfizetés érdekében végzett ne- velőmunkát nem a többi feladatok­tól elszakítva végzik, hanem min­dig összekötik a napi politikai fel­adatokkal. Azonban ezek az eredmények ko. rán‘som azt jelentik, hogy mara­déktalanul végrehajtottuk a kon­gresszus határozatát. Megyénkben még igen sok tennivaló van ezen a téren. A7annak még olyan szerve­zeteink is. ahol a tagok, sőt a ve­zetőség sem fizet tagdíjat. így van ez a tákosl, bökönyi. nyírvasvári. fordítsanak a lasdíjfizcíésrc tuzseri szervezeteknél. Ezek a hiányosságok azon bau nem csak az alapszervezet hibái­ból adódnak. Ez abból Is fakad, hogy a megyei és a járási szervek sem törődnek a tagdíjfizetéssel. Nem magyaráznák meg a szerveze­tek v ezet ős é g 4 nek hogy komoly munkát kell kifejteni a tagdíj fizü- íós érdekébem mert ez igen nagy jelentőségű. Aki nem fizeti rend­szeresen a tagsági díját az nem le­het tagja a szervezetnek. Es nem Is ellenőrizték a felsőbb szervektől kintjáró munkatársak a tagdíjfize­tés ügyét. Feladatunk, hogy legelső- sorban a vezető szerveknél meg­szüntessük a tagdíjfizetés lebecsü­lését. Azt kell elérnünk, hogy a szervezeteknél kintjáró munkatár­sak mindaa alkalommal nézzék meg és ellenőrizzék, hogyan hajtja végre a szervezet a kapott utasítá­sokat. Fontos feladatunk az, hogy min­den egyes szervezetben meghono­sítsuk az élenjárók módszerét. A uönevelők segítségével magyarázzák meg a tagdíjfizetés fontosságút, a szervezetek vezetői rendszeresen foglalkozzanak a nőnevelőkkel, tartsák meg kéthetenklmt az érte­kezleteket, ahol a nőnevelpk meg­kapják a feladatokat és megbeszé­lik munkájukat. Csatlakozzanak szervezeteink a vúsárosnaményi járás felhívásához, melyben vállaltát a járás szerveze­tei, hogy megjavítják szervezeti életüket és ezen belül tagdíjfizetési •kötelez.etóségeiak'hek teljes mértek­ben eleget tesznek. így segítsék a harmadik kongresszus hatúrozatai- mak maradéktalan végrehajtását. Popovicii Mária, M\’Dí?Z megyei szervező tíikűr;

Next

/
Oldalképek
Tartalom