Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-23 / 300. szám

N S P I. A It 1952 DECEMBER' 22. KEDD A nyíregyházi Jósa András-múzeum A Magyar Nemzeti Múzeum meg­alapításának másfélszázaúos évfor­dulóját ünnepük dolgozóink. Népi államunk kormánya ezt a napot a Múzeumok Napjává nyilvánította. Ez Is visszatükrözi azt a támoga­tást és megbecsülést, amellyel népi demokráciánk körülveszi kultúránk jelentős érődéit, múzeumainkat. Szabolcs-Szatinár dolgozó népé­nek is van múzeuma: a nyíregy­házi „Jósa András” régészeti és néprajzi múzeum. Megalakítása dr. Jósa András orvos nevéhez fűző­dik. Dr. Jósa tehetős családból származott ugyan, azonban a tudo­mányos élet iránti szeretete az orvosi pályára vezérelte. Munkás, alkotó élettel cserélte fel a sza­bolcsi dzsentrik, földbirtokosok léha, posványos életmódját. Nehéz orvosi munkája mellett áldozott nemes szenvedélyének: a régészeti kutatásnak. Különösen a honfogla­láskor! emlékek felkutatása, gyűj­tése és tudományos rendszerezése foglalkoztatta. Ebben a munkájá­ban úgyszólván egyedül doigozott. A nemzetellenes abszolutizmus ko­rában semmiféle támogatásra nem számíthatott az, aki a nemzet fel­emelkedése érdekében a legkisebbet is merte tenni. Kiss Lajos, későbbi munkatársa, mai Koissuth-díjas régészünk írta róla egyik megemlé­kezésében : „Hivatali feljebbvalói görbe szemmé'] néznek rá erős 48-as politikai magatartásáért”. Hogy mennyire utálta a Habsburg- zsarnokot, egyik fennmaradt rö­vidke megjegyzése is bizonyítja. Bankettre volt hivatalos a megye­házára, ahol a meghívóra, a toa- tonaztinakar műsorszáma mellé oda­jegyezte kézírással: „A pimaszok a Gotterhaltét is eljátszották”. Jósa András fáradhatatlan szenvedéllyel ásatta a szabolcsi homokot, míg végülis Nagykállóban megalakít­hatta 1807-ben szerény keretek kö­zött múzeumét. A múzeum csupán néhány esztencteiig állott fenn, mert semmiféle támogatást nem kapott. 13 évig szünetelt, majd Nyíregyhá­zán újra megnyitotta, mint magán­múzeumot, később ez megyei keze­lésbe került. Az uralkodó osztály erre az igen nagyjelentőségű mú­zeumra évente csupán 300 koronát fordított. Jósa Andrást munkájában a nemzet, a nép szeretete vezérelte. Nem kedvetlenítette el az űri Ma­gyarország közömbössége, kultúra- ellenessége. Bizalommal mondo­gatta: „Nem a mának dolgozunk, majd jön idő, amikor megértenek’’. Krúdy Gyula azt írta róla halála­kor emlékezésében : ,,... nem bú­sítja el a jelen sivársága, mert az csak átmeneti idő, amelyet el­szenvedünk, mint egy járványt, vagy egy rossz termést”. Nem len­ne teljes a kép Jósa Andrásról, ha nem beszélnénk róla, mint orvosról. Ezt a tevékenységét is demokrati­kus gondolkozása jellemezte. A dzsentrik Szabolcsában hihetetlen méreteket öltött a csecsemőhalan­dóság, a járványos megbetegedés. Jósa, miét egyszerű nagykátlói or­vos, majd mint megyei főorvos, a nép egészségügyi megsegítését tűzte kí célul. Nagykállói munkájáról írta saját maga: „Míg Nagykálló­ban orvoskodtam, többet laktam szekeren, mint házban. Egy kis nagyítással azt is állíthatom, hogy talán vármegyénk dűlőútjait úgy Ismertem, hogy bátran beállhattam volna éjjeli kocsisnak.” Kereste, ku­tatta a gyermekek tömeges pusz­tulásának okait. Rájött, hogy a nagybirtokok], nagybérletek egészség­telen munkakörülményei, a cselé­dek nyomorúságos táplálkozása, életmódja szüli a halált, a jár­ványt. Harcot kezdett az egészség­telen cselédlakások megszünteté­séért. Küzdelme, tekintélye ered­ményeképpen a törvényhatóság ki is mondta a szabályrendeletben, hogy minden családnak külön la­kása legyen, azonban ez csak szem- kitörlés volt. A gazdag földbirtoko­sok kieszközölték Széli Kálmán bel- Ugymlniszternél (nem keltett sokat bíztatni őt) —. hogy ez a rendelet nem nyert jóváhagyást. Jósa And­rás nagy munkát fejtett ki. a megyei kórház fejlesztésében, kö­vetelte a fúrottkutak kötelező léte­sítését a járványok megelőzésére, az iskolásgyermekek kötelező in­gyenes gyógykezelését, bábaügyek rendezését, az egészségtannak az iskolákban való tanítását, azonban mindez süket fülekre talált. A ha­vonkénti egészségügyi jelentésben, az akkori szokás szerint a tiszti fő­orvosnak az állatok egészségügyi állapotáról is kötelező volt beszá­molni. Jósa így ír ezekről a tör­vényhatósági bizottság előtti be­számolókról : „amikor a rühes ma­lacokról referáltam, csupa fül volt a bizottságnak minden tagja, mi­kor pedig az emberek halálozásá­nak ijesztő tükrét mutattam fel, senki sem hallgatott oda, diskurál- talk.” Szegénységben, elhagyottan halt meg Jósa. 84 éves koráiban, halála előtti súlyos betegségében is kény­telen volt ágyában rendelni, hogy megélhessen. Halála után sem be­csülték emlékét — özvegye nem kapott nyugdíjat. A szabadságot é. kultúrát tipro Horthy-rendszer sem törődött az igen értékes és jelen­tős múzeummal. 1920-ban ugyan megígérték, hogy építenek egy szép múzeumot, azonban a pénzt a me­gyei tisztviselők lakásépítésére for­dították. A múzeumnak két sötét lyukat adtak. 1933-ban Horthyék, a szabolcsi dzsentri főispán még a múzeum laboratóriumát is elvette — lakásnak. Pedig akkor már Kiss Lajos munkássága révén értékes néprajzi gyűjtései is voltak a Jósa- múzeumnak. „Az idő” — Jósa sza­vaival élve — a felszabadulással jött el. Népi demokráciánk bőke­zűen juttatott a Szabolcs szatmári múzeumnak. Csupán aiz 1951-es esztendőben két kiállítás — egy ré­gészeti és egy néprajzi — megren­dezésére 31.000 forintot juttatott. A régészeti kiállítás a középső vas­kortól (i. e. 18.000) a honfoglalás Idejéig terjedő korszak termelési eszközeit, használati tárgyait mu­tatja be szemléletesen. Szemmel kísérhetjük az ősközösség! életfor­mát, a matriarebatus, patriarchá­tus, a rabszolgatársadalom kiala­kulását. Különösen gazdag a kiál­lítás és a múzeum honfoglaláskori leletekben. A múzeum réprajzi ki­állítása halászati eszközöket, régi föidművesszerszámokat mutat mellette szűcskiállítással. A mú zeum anyaga lehetővé teszi további kiállítások megrendezését: honfog­laláskor!, középkori. természePudn- rreínyi, vándorkiállítások rendező sét. ütéves tervünk során mód nyílik a múzeum további nagyarányú fej­lesztésére. Jósa András tudomá­nyos értekezéseit, munkáit rendsze­rint ezzel a mondattal fejezte be: „mégvirrad még valaha, nem lesz mindig éjszaka a magyarnak.” Iga­zait mondott. Eljött a kor, a vilá­gosság kora, a szakadatlan kultu­rális előrehaladás kora és ez soha nem tapasztalt fejlődést biztosit a nyíregyházi múzeum, megyénk kul­turális életének egyik jelentős fel­legvára számára is. Népi demokra­tikus szabad hazánkban megvaló­sultak Jósa nemes törekvései, vá­gyai s valóra válik mindaz, amiről ő még álmodni sem mert. S. I. Ünnepség lesz ma délután a nyíregyházi Jósa-mnzeumban, a Múzeumok Napja alkalmából Ma délután öt órai kezdettel ün­nepséget rendeznek a nyíregyházi Jósa A ndrás-múzíuinban, Az ün­nepség keretében dr. Nyárády Mi­hály múzeumvezetö ramocsaházi néprajzi kutatásainak eredményei­ről, Risztics Emilia a nyíregyházi őskori leletekről számol be. Rádióműsor DECEMBER 23. KEDD KOSSUTH-RÁDIÓ; 5.00—8.30-iff: Reggeli zenés műsor a munkába in­duló dolgozóknak. 5.50: Hírek. Lap­szemle. 6.00: falurádió. 6.45: A Sza­bad Nép mai vezércikke. 7 45:: Leve­lezőink je.entik. 11.30: Női szemmel... 12.00: Hírek. Hangos újság. 12.50: Uj életünkről zeng a dal. 13.00: Ma­gyar muzsika. 13.30: ifj. Kovács Imre és zenekara játszik. 14.00: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.15: A Magyar Hangversenyzenekar játszik. 15.30: Gyermokzene. 15.50: Kelle Gabriella, énekel. 16.20: A Magyar Rádió ajándékmüsora. 16.45: Orosz nyelv­lecke a gimnáziumi tanulók részére. 17.00: Hírek. 17.15: Egy falu — egy nóta 17.45: Termelési híradó. 18.00: Dalolj velünk! 18.20: A pártoktatás anyagához. Sztálin eívtárs tanítása a szellemi és fizikai munka közötti el­lentét és lényeges különbség leszá­molásáról. Előadás. 19.00: Hangos új­ság. 20.00: Hírek. 20.10: Régi kará­csonyok. 21.20: Hanglezemek. 22.00: Hírek. 22.20: Magyar művészek hang- versen yc 23.20: Készletek a Három grácia c operettből. 24.00: Hírek. PETÖFI-RÁDIÓ: 6.00: Hang.cmezek. 6.45: Jó reggelt, gyerekek! 7.00: Hanglemezek. 7.35: Magyar népdalok. 8.30: Magyar zenekari muzsika. — 9.20: A Gyermekrádió műsora, 9.40: Zenélő doboz. 10.00: Hírek. 10.10: Hanglemezek. 10.25: Solt Ilonka zon­gorázik. 10.40: Zenekari müvek. 15.00: Gáncs Edit énekel. 15.25: A Magyar Kádió kisegyüttese játszik. 16.10: Dél­utáni muzsika, 17.10: Hanglemezek. 18.10: Ember és világ. Előadás. 18.45; Szív küldi szívnek szívesen. 19.05: Átölellek, emberiség. Előadá-s. 19.3o: A Magyar Kádió szimfonikus zene­karának és énekkarának hangverse­nye. 20.15: Sportnegyedóra. 22.00: Népzene. Apróhirdetés Gyors- és gépírónőt felvételre kere­sünk. Gyógyszertár Vállalat. Luther utca 3. A Debreceni Erőmű nyíregyházi te­lepe gyakorlott villanyszerelőt, tur­binagépészt és raktárkezelésben jártas férfi munkaerőt felvesz. Debreceni Baromfifeldolgozó Válla­lat Diószegi út 9., azonnali megvé­telre keres légfűtéses keltetőgépeket 400—100 darabos nagyságban. Értesí. tést fenti címre kérünk. Gyakorlott anyagkönyvelőt és gya korlott műszaki vezetőt felvételre ke­resünk. Jelentkezni lehet MOKÉP. Ki- rendeltség. Dózsa György utca 2. ez. I cm. Egy 2 plusz 1-es rádió eladó. Tűz­oltó utca 14. Női szürke irhabunda olcsón eladó. Tűzoltó utca 10. Felvételre keres a Kelet magyaror­szági Közraktárak nyíregyházi telepe egy munkaerőt, aki írógépen jói ír é» számolásban jártas. Jelentkezni lehet Simái út 2. s-z. alatti telepen. Eladó: fekete szoknya blúzzal, ró­kaprém, zsírosbödön, asztalok, fotelek, divány. lenvászon lepedő. Bocskai ut­ca 19. Géplakatosokat, motorszerelőket ke. résünk azonnali belépésre. Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat ^Nyíregyháza, Széchenyi utca 15. SZABOLCS-SZATMARI NÉPLAP Felelős szerkesztő - Siklósi Norbert Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztőség Nyíregyháza Dózsa György-u. 5 Tel.: 13-70 52 77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00. Szabolcs-Szatmármegyci Nyomdaipar, Vállalat, Nyíregyháza !•’ v : Szilágyi József. A mátészalkai járás termelőszövetkezetei újra megelőzték a nyíroáiori járás lermeiőszövetxezeteit a silózási versenyben A legutóbbi híradásunkban arról .számoltunk be, hogy a nyírbátori járás maga mögött hagyta a siló­zási versenyben versenytársát, a mátészalkai járást. A legfrissebb jelentések szerint azonban a máté­szalkai járás újra az élre tört. Termelőszövetkezeti silózási tervét AH) százalékra teljesítette. A nyír­bátori járás termelőszövetkezetei 192 százalékkal a második helyre kerültek. A termelőszövetkezeti si- lózásbán továbbra Is a tiszalöki és vásárosnaményi járások a hátul- kullogók. A megyei tervteljesítés globálisan 112.6 százalékra emelkedett, ezzel szemben a földmüvesszövetkezeti si- lózási tervünket csak 80 százalékra teljesítettük. A következő napok­ban a földmű vesszőre tkezeli tervek maradéktalan teljesítése az egyik döntő feladatunk. Különösen el van maradva a fehérgyarmati és máté­szalkai járás a földművesEtövetke­zeti tervek teljesítésében. Ugyan­akkor még mindian járásban akad olyan termelőszövetkezet is, ame­lyiknek követnie kell az élenjáró­kat. Követendő példa a nagyecsedi Vörös Csillag, amelyik a tervét 340 százalékra teljesítette. ;jí Az állatállomány áttel,éltetésé­nek biztos alapja a silózási tervek maradéktalan teljesítése. Ezt az ellenség is jól tudja, azért iparko­dik különféle akadályokat gördí­teni silózási tervünk teljesítése, egyes helyeken a túltlejesítlse elé. Azt a hírt terjesztették a közel­múltban a hideg beálltával, hogy7 ha minusz négy fok alá süllyed a hőmérséklet, nem lehet silózni. A silózáshoz az anyagot ugyan­úgy fel kell tépni, ugyanúgy kell tömíteni, ha a hőmérséklet négy fok alá száll Is, mint melegebb időjárás mellett. Sőt, még a ned­vességadagolást sem szabad csök­kenteni. Ha a takarmány, amit a silóba bedolgozunk, nem tartalmaz­na 65 százalék nedvességet, úgy vízzel pótolni kell. A mínusz négy fok alatti silózást azzal a különbséggel végezzük, hogy amikor elkészül a silónk, neni^, takarjuk le azonnal földdel, hanem 60—70 cm. vastagon szalmát terí­tünk a silóra. Az így letakart ta­karmány néhány n,ap alatt eléri a 16—18 fok meleget. A szalmával letakart silót minden nap ellen­őrizni kell, hogy elérte-e már a szükséges hőt. Ha van hőmérőnk, ezt egy másfélméteres rúdra érő-v sítjük és a besllózott takarmányba bedugjuk, amit legalább öt percig benne hagyunk és utánna olvassuk te. Ha nem rendelkezünk hőmérő- . vei, akkor a siló közepén naponként kibontjuk a szalmát és a takar­mányban, amilyen mélyen csali tudjuk, belefúrjuk a karunkat. Ha azt látjuk vagy érezzük, hogy lan­gyos a silónk, megkezdhetjük a földelést. A 16—18 fokra felmelegedett ta­karmányt mégegyszer jól letapos­suk. — esetleg tehénnel, vagy ökörrel — és utána 70 cm. vasta­gon földeljük le. Papp Tivadar megyei'* takarmányozási előadó. Az 19->2. évi megyei falusi Kupa gyozle§e a Tiszavasvári Szikra lett Vasárnap játszották 1© Nagykálló­ban a Falusi Kupa döntőjét. A dön­tőben a Tiszavasvári Szikra és a Mérkvállaji Bástya került egymással szembe. Tiszavasvári Szikra—Mérkvállaji Bástya 2:1 (1:1) A két csapat a következő összeállí­tásban lépett a pályára. Tiszavasvári: Kóka, — Dapsi, La­jos, Rézműves, — Kató. óudi — Papp. Szenesük, Záhonyi, Virág Gáli. Mérkvállaji Bástya-: Steig bach. — Németh, Marafai, Krei?z. — Molnár. Pflunger, Válóczi, Jakab. Biró. Nagy Károlyi. A kezdés után a Bástya lendült támadásba és a 15. percben Biró megszerzi a vezetést. A ti szavasváriak a 25. percben Papp révén egyenlíte­nek. A második félidőben hatalmas harc indult meg a győztes gólért. A rendes játékidőben nem sikerült egyik csapatnak sem eredményt elérni. A kétszer 15 perces meghosszabbításnál a ti szavasváriak Zágonyi révén meg­szerzik a vezetést és ezzel a győzel­met is. Az 1952. évi Falusi Kupa- győztese n Tiszavasvári Szikra csapa_ ta lett. Míg a Falusi Kupáért vívott harc befejeződöt, a Béke Kupáért az elő­döntőt játszották le a csapatok. Az elődöntőben a Nyírbátori Bástya és a Nagykállói Kinizsi csapatai kerültek egymással szembe. Nyb. Bástya—Nagykállói Kinizsi 4:2 (2:1) A kezdés után a nagykálloiak ve­zetnek támadást, de a Bástya vé­delme jói hárít. A nyírbátori csapat mindjobban átveszi a játék irányítá­sát és erős támadásba lendül. A jó- iramú mérkőzésen a Bástya nagyobb tudása kidomborodott. n nagykdllóiak lelkes játékukért dícsérhetők. Jól ját­szott Németh. Kaszner. 31 éger I., il­letve Egresi II. MACYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI KUPA MÉRKŐZÉS S. Bányász—Ny. Építők 4:2 (3:2) Sajós-zentpéter, 500 néző. Vezette: Füle. Ny. Építők: Vida, — Albert, Szarvas, Magyar, — Havacs. Lakatos, • Groholy, Parti. Csemiczki, Tóth, Parra gh. Az Ny. Építők a Magyar Népköz- társasági Kupa mérkőzésre Sajószent- péterre utaztak el, hogy megmérkőz­zenek a bányá3zcsapattal. Az első fél­időben az Építők csapata egyenrangú ellenfele volt a hazai csapatnak. Szü­net után azonban a oányászok ma­gukhoz ragadták u. kezdeményezést és sok támadást vezettek az Építők kapujá­ra. A saj őszen tpóteri gólokat Kanku- lya (2). Kalinszki, Puskás. — az Építők góljait Parti és . Parragh rúgta. Az Építők csapata ezizel a vereséggel ki­esett a további kupamérkőzésekből. A Sztálin Vasmü-Épitök és a Sortex csapatai kerültek be az NB I be Vasárnap játszották le az osztá­lyozó mérkőzések utolsó fordulóját. Az utolsó fordulón a Sztálin Vasmű Építők—Sortex, valamint a- Ya-ns Izzó—Miskolci Honvéd csapatai kerül­tek egymással szembe. Mindkét mér­kőzés 2:2 arányban eldöntetlenül vég­ződött. Az osztályozó végeredménye szerint 1953-ban az NB I-ben a Sztálin Vasmű Építők ós a Vörös Lo­bogó Sortex csapatai játszanak. Nyíregyházi sportkörök falusi sporté köröket patronálnak Az 0TSB felhívta a sportkörök fi­gyelmét, hogy segítsenek a falit sportjának felemelésében és megszi­lárdításában. A Megyei Testnevelési és Sportbizottság a felhívásra egy patro. nálási munkatervet dolgozott ki. amely szerint a nagyobb városi sport­körök egy-egy falusi sportkört patro­nálnak. A patronálás azt jelenti, hogy a városi sportkör segíti a falusi sport­kör munkáját úgy, hogy a falu dolgozói előtt népszerűsítik a riportot. Ez a feladat egyik legfőbb, munkaterülete legyen sportkörei vezetőinek. A nyír­egyházi. sportkörök a következő falusi sportköröket fogják patronálni. A Kinizsi SK a nyírpazonyi sport- kört. a Lokomotív a nyírszóllősi sportkört, az Építők a kótaji sport­kört, a Dózsa az orosi sportkört, a Vörös Meteor a nyírcserkeszi sport­kört. A sportkörök munkatervet fog­nak készíteni arról, hogyan kívánják a sportkör patronállását elvégezni. Ezt a munkatervet december 31-ig a VTSB-hez el kell juttatni. A Nyíregyházi Kiskereskedelmi Vállalat 26. sz. vasboltja »Rákóczi utoa 19.) értesíti vásárlóit, hogy ÉVVÉCI LELTÁRÁT DECEMBER 26-TöL TARTJA. Kéri az érdekelte­ket. hoi;y vásárlásaikat fenti napig eszközöljék, mert ez évben már nem lesz a bolt nyitva. —.—■' —■ I AZ MIAMI KÖNYVESBOLTOK AZ ORSZÁG MINDEN RÉSZÉBEN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom