Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-24 / 301. szám

Mai »sámlinkból t NÉPNEVELŐÉRTEKEZLETEK ELÉ (2. old.) — LEMONDOTT ITNAY FRANCIA MINISZTER­ELNÖK (3. old.) — KÖRZETI KULTURVERSENYEK ELŐTT (4. oldal) AZ MDP SZABOLCS-SZ ATM AR MEGYEI PARTBIZOTTS AGANAK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, SOI. SZÁM. ARA 50 FILLER 1952 DECEMBER 24, SZERDA December 12-én nagy jelentőségű tanácskozásra gyűltek össze Becs­ben a világbéke harcosainak meg­választott küldöttei. Ez a nagy ta­nácskozás a Népek Békekongresz- szusa volt. Közel száz országból, az emberi­ség csaknem minden népe elküldte képviselőit Becsbe, hogy a népek e nagyszerű szószékén messzehang- zóan hirdessék: az emberiség leg­- főbb vágya, hogy lékében éljen, s ezért elszántan szembeszáll mind­azokkal, akik táplálják a háború • tüzet a Távol-Keleten, akik akadá­lyozzák a koreai béke megvalósu­lását és lángokba akarják borítani az egész világot. Az osztrák főváros nagy ünnepi hete volt a népek találkozója. A megnyitóra! végeláthatatlan sorok­ban özönlöttek a világ négy tája , felől az emberek; elküldték képvi­selőiket nemcsak a béketábor or- 'szágai, népei, hanem azok az orszá­gok, azok a népek is, amelyek ma •az amerikai imperialisták háborús készülődésének terhei alatt roska. dozniak, azok a népek, amelyeket árulő vezetőik amerikai rabságba kényszeHtettek. A kanadai és mexikói, az iráni és indiai, az olasz és német, az angol és egyip­tomi, a francia és marokkói dele­gátusok éppoly szívesen látott ven­dégek voltak a népek kongresszu sán. mint a békeküzdelem élvona­lában haladé szovjet nép küldöttei, • vagy a kínai, a csehszlovák, a ko­reai, a magyar, a román, a bolgár, a mongóliai és albán békeharco­sok. Munkások, parasztok, értelmi­ségiek, Írók, művészek, tudósok, papok, vállalkozók — kommunis­ták, más pártok tagjai és párton kívüliek találkoztak Bécsben, akik különféleképpen képzelik el a tár­sadalmi rendet, különféle világné­zetet vallanak, egyben azonban mindannyian egyetértenek; abban hogy az emberiség számára mérhe­tetlen szenvedést, emberek és anya. gi javak tömeges pusztulását je­lenti a háború, éppen ezért „a népek közti egyetértésre töreked­nek és együtt alkarnak küzdeni a ■ háború megakadályozásáért.'’ Mielőtt a kongresszus összeült, az amerikai baktériumbanditák tor- kukszakadtából üvöltöztek, hogy a békekongresszus „újabb kommu­nista cselszövés”, semmi szükség ■sincs rá, hiszen „ott van az ENSZ, az biztosítja a békéi”. Talán minr * den eddiginél nagyobb rőgalombad- járatba kezdtek, hogy a népek előtt népszerűtlenné tegyék a béke­mozgalmat, hogy meghiúsítsák a kongresszus sikerét, a békemozga- lom újabb erőgyarapodását. Célju­kat azonban nem érték el. A pár- tomkívült demokratikus békemozga­lom ragyogó sikere, új győzelmek forrása volt a bécsi kongresszus, amelynek megnyilvánulásai elsö­pörtek minden imperialista rágal­mat. A béke hívei a bécsi Konzert- Hausban szabad vita alapján rísz fázhatták a békeküzdelem problé­máit, s megszabták a békemozgu- lom további követeléseit, utat mu­tatok a világ minden békeharcosa számára. „A nagy folyók észrevétlenül, kis patakokként törnek elő a föld mé­lyéből — mondta a kongresszusi felszólalásában Ilja Erenburg szov­jet ivó. — Száz és száz patak és folyó siet feléjük és végül a hatol más folyamok már egész szárazföl­deket szelnek át, országokat kötnek össze egymással, rmberek milliói­A nvírmadai hizlalda dolgozói táviratban jelentették Rákosi elvtársnak évi tervük teljesítését Mk életét változtatják meg. Ehhez hasonló a mi békemozgalmunk is amely méltatlankodó szívek mélyén született, de gyorsan nőtt, s most immár átfogja századunkat." A békemozgalom hatalmas folyammá dagadt, s csobogása a világ min­den jósán ndékú emberének szívében visszhangra talál. Erről számoltak be a felszólalók, elmondva, hogy országuk békeharcosa! hogyan küz­denek a harmadik világháború el­len. Szavaik nyomán kibontakozott, hogy él a nép a messzi Latin-Ame­rikában, hogyan rabolja ki ezeket az országokat aiz amerikai impe­rializmus, hogyan szenved az ide­gen hatalmaktól Közel- és Közép- Kelet, hogyan lendült fel a függet­lenségi mozgalom Észak-Afrikában. Francia küldöttek bizonyították, hogy népükben a mély rokonszenv érzése él a demokratikus tábor or- ságai, népei iránt, jól ismerik ered­ményeinket, s szívből örülnek min­den sikerünknek. Forrón szeretik a nagy szovjet népet, a sztálingrádi győzőket s a testvéri barátságban élő népi demokráciákat. A béke és demokrácia táborának felszólalói, küldöttei bebizonyították, hogy a mi népeink szintén örülnek más országok békeharcoeai minden sike­rének, s új győzelmeket kívánnak nekik a béke megvédésének nagy­szerű harcában. A megbecsülés, a szeretet ajándékait cserélték ki a békéküldötfek, a megbecsülés és szeretet jeléül látogatják meg a közeli országokat most a kongres­szus után a messzi földről érkezett békeharcosok. A népek küldöttei messzeliang- zóan bizonyítják, hogy a földkerek­ség lakói barátságban, békében akarnak élni egymással, s elszánt akaratukat fejezték ki: eltávolíta­nak a béke út jóból minden aka­dályt. Nem, egy pillanatra sem feled­keztek meg arról a békeharcosok bécsi kongresszusának résztvevői, hogy nagy akadályok tornyosulnak még a béke elé, hogy sok még a tennivaló a fenyegető háború el­hárítására. Egy sebészprofesszor gondosságával tanulmányozták a nemzetközi helyzetet és kikeresték azokat a gennyes gócokat, amelyek az egész világot fertőzik, amelyek háborúval fenyegetik az emberisé­get. „A háborút valamennyi nép gyűlöli, a háború árnyékot vet va­lamennyi bölcsőre” — hangoztatja a világ népeihez Intézett felhívás, éppen ezért „felhívjuk a világ né­peit, harcoljanak a tárgyalások és a megegyezés szelleméért, az embe­reknek a békéhez való jogáért.’ Harcoljanak, mert a népeknek módjukban áll megváltoztatni az események menetét és visszaadni az embereknek a nyugodt holnapba vetett bizalmát. A népeknek har­colniuk kell, hogy az öt nagyhata­lom kezdjen tárgyalásokat a béke­egyezmény megkötéséért. A népek­nek harcolniuk kell, hogy meg­szűnjön a pusztítás, a vérontás Ko­reában, Vietnamban, Malájföldön és az idegen csapatok elhagyják a megszállt országokat. A népeknek harcolniok kell azért, hogy az el­nyomott országok is önrendelkezési jogot kapjanak, hogy ne különböz­tessék meg a népeket bőrök színe vagy lakóhelyük szerint. A népek­nek harcolniok kell az igazságos, demokratikus japán és német bé­kéért, Németország egységéért. A népeknek harcolniok kell a töraeg­Drága Rákosi elvtárs! A Nyíregyházi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat nyírmádai üzem­egységének dolgozói nevében évi tervünk teljesítésével kapcsolatban az alábbiakat jelentjük: Él user lés elszállítási tervünket december 1-ig darabban 101.1 szá­zalékra, súlyban 101.5 százalékra teljesítettük. E tervteljesítésben még nincs benne a tervenfelüli 2400 kész hízó, amit december hó­napban még leszállítunk. Süldő-beszállítási tervünket de­cember 20-ig 100.8 százalékra tel­jesítettük. December 25-ig még 1000 darab süldőt állítunk be, részben saját tenyészetből, részben az Állat- forgalmi Vállalat szállításából. Ez az ezer darab már tervenfelüli tel­jesítés lesz. Darabonkinti ráhízlalásunk ha- vonkint a harmadik negyedévben 12.5 kg. volt, a takarmányértékesí­tési százalék pedig 23.59. Minden reményünk megvan, hogy december havi teljesítésünk sem marad alatta eddigi eredményeinknek. A hizlalda dolgozói valamennyien tanulmányozzuk a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresz- szusának anyagát, valamint Rákosi és Gerő elvtársak legutóbbi beszé­deit, amelyek jövő évi tervünk za­vartalan teljesítésére, túlteljesíté­sére hívják fel a figyelmünket, ígérjük, hogy a jövő évben még jobbak lesznek eredményeink. Férenczi János Móricz Ferenc párttitkár igazgató. A nagyhalászi tanács gondoskodik a vetési terv teljesítéséről A nagyhalászt községi tanács Rákosi elvtárs beszéde nyomán harcot indított a vetési tervek tel­jesítéséért. December 18-án össze­hívták a tömegszervezeti vezetőket, hogy megbeszéljék a másnapi mun­kákat. A meghívottak mind a 14-en pontosan megjelentek az ér­tekezleten. Négy brigádot alakítot­tak, akik másnap a község négy különböző részéről útba indultak, hogy meggyőződjenek arról: eleget tettek-e a nagy hálássá dolgozó pa­rasztok vetési kötelezettségüknek. Munkájuk elvégzése után minden brigád visszatért a tanácsházára és beszámolt tapasztalatairól. Megál­lapították, hogy Nagyhalász község­ben a dolgozó parasztok eleget tet­tek vetési kötelezettségüknek, de csak a dolgozd parasztok. A kulá- koknát annál több a hiba: szabo­tálták a vetést. A tanács mindegyi­ket kötelezte a kijelölt vetés el­végzésére. Közlöm még, hogy a nagyhalászi községi tanács levelezési kapcsolat­ban van a vasmegyeri községi ta­náccsal. Levelekben tájékoztatják egymást, hogyan állanak a begyűj­tésben, az őszi munkák elvégzésé­ben, milyen intézkedéseket tettek a hiányosságok pótlására és eredmé­nyeiket milyen módszerrel érték el. Úgyszintén levelezési mozgalmat indítottak a termelőszövetkezetek is. A nagyhalászi Rákóczi tsz. a nyírturai Vörös Hajnal tszcs.-vel levelez, a Béke a ttszarádi Kos- suth-tal, a Petőfi a besztercei Uj Barázdával. Értesítik egymást a munkák állásáról, az állam iránti kötelességek teljesítéséről. Kertész Jenő, a kemecaei járási tanács dolgozója. Kigyúlt a villanyfény Nyírteleken December húszadikán, Sztálin elvtárs hetvenharmaáik születés­napjának előestéjén gyűlt ki először a villanyfény Nyírteleken. Felejt­hetetlen este volt ez. Az emberek kifutottak az utcára, ahol sudár póznák tetején sziporkáévá ontot­ták a ragyogó fényt a villanykör­ték. Aranyosi János iáős dolgozó pa­raszt, aki a felszabadulás előtt béres volt a grófnál, betért a szép, nagyablakos, fehérajtós tandoshá- zára. Leült a székre. Látni lehe­tett rajta hogy ez a nagy ünnepi esemény felkavarta a gondolatait. Végül is osak ennyit mondott: „Hát eljött ez az idő is.’’ Kiss Ferenc, aki a kultúrházba sietett, hogy meghallgassa, a villauytelepi munkások műsorát, már többet mondott. „Volt villany a -múltban is Királyt eleken- (Király teleknek nevezték a hajdani grófi birodal­mat, amelynek helyén most valósá­gos új kézség nőtt ki). Volt, de csak a kastélyban, az ispánlaká­sokban, meg az ököristállókban. A cselédlakásokban azonban nem!’’ A községi kultúrterem teljes fényben ragyogott aa avatás ürme. pén. Zsúfolásig megtöltötték a fel­nőttek, a. fiatalok. Egymás mellett ültek a széken a viUanytlwzó mun­kások, a szövetkezeti parasztok. Kedves jelenettel kezdődött az est. Egyenruhába öltözött falubeli út­törő lányok léptek a színpadra, és az építő Barcsi-brigádot köszöntöt­ték. Aztán egy-egy szép piros pa­pírba- csomagolt ajándékot nyújtot­tak áf. azoknak, akik a községbe el­hozták a fényt. Barcsi András azt mondta « brigád nevében: „Tíz nappal a határidő előtt lettünk kész a munkával. Nem gátolhatta sem az eső, sem a vihar, sem a sár. Mi munkások így segítjük kul­túrához, jobb éléthez a falu népét." Hosszú utat tett meg a község addig, míg lágyultak Rákosi elv­társ lámpái. A számok világosan beszélnek erről. A község a felsza­badulás előtt „gróf' Dessewffy ura­dalma volt. Száztíz család lakott a központban tizennégy cselédlakás­ban, hosszú hodályokban, amelyekben négy-öt osalddra jutott egy kony­hának. nevezett főzökamrőcska. Ma a száztíz család száztíz új, csere­pesházban lakik. Épült az otthonok mellé kultúrh/iz, tanácshoz. A fel­szabadulás előtt nyolc tanító, ti­zenhárom tanterem, és ötszáz isko­lás volt egész Királyteleken. Ma van harminckét tanító, hu­szonnégy tanterem és 1157 isko­lás. A felszabadulás előtt közép­iskolába nem járt innen senki. Most hetvennégy középiskolás gyer ­meke van a község dolgozóinak. Egyetemistája három volt a mull- | bon az uradalomnak: a három grófi csemete. Most a hajdani csc- léágyerelcek leözül tizennégy tanul egyetemen. Van a községben hetven rádió és eddig egy-lcét kivétellel minden házban két-három villany­világításhoz szükséges belső szerelés. Amikor Barcsi elvtárs, a villany- bevezető brigád vezetője átadta a munkások nevében a villanyt a falu népének,'Sztálin elvtársról be­szélt. A múltban oly sokat szenve­dett emberek közül valaki boldog­ságtól áradó hangon kiáltotta: „Éljen Sztálin elvtársi’’. Nyomá­ban hosszú, percekig zúgott, a taps. harsogott az „éljen". Egyetlen szó ba sűrűsödött ezen az estén Nyír­telek község dolgozóinak boldogsá­ga.. jövőbe vetett reménye és ez a szó Sztálin neve volt. így ünnepelt Sztálin elvtárs hrt- venharmadilc születésnap jónak elő­estéjén Nyírtelek népe. pusztításra alkalmas fegyverek el­tiltásáért, a fegyverkezés ellen és azért, hogy megvalósuljon a min­den állaimra kötelező fokozatos le­szerelés. A népeknek harcolniok kell azért, hogy az Egyesült Nemzetek Szer rezet© visszatérjen hivatásához, a béke biztosításá­hoz, s fogadja soraiba a Kí­nai Népköztársaságot, továbbá azt a 14 államot, amelyek felvéte­lét konokul akadályozza esztendők óla az amerikai szavazógépezet. Fenkölt célokért indulnak újabb csatába a békebarcosok a nagy bé­csi kongresszus után. Olyan cé­lokért, amelyekért esztendők óta harcol a béketábor hatalmas erőd­je. a Szovjetunió. A bécsi hongresz szuson az egész világ népei ma­gukévá tették ezeket a célkitűzé­seket. amelyek újra és újra meggyő­zően bizonyítják a Szovjetunió Kom­munista Pártja XIX. kongresszusán elhangzott sztálini szavak igazát: „Pártunk érdekei nemcsak hogy nem, mondanak ellent a hékeszeretö népek érdekeinek, hanem éppen eV lenkezőleg. egybeforrnak velük. — Ami a Szovjetuniót illeti, érdekei egyáltalán nem különíthetők el az egész világ békéjének ügyétől.’’ A földkerekség népei lelkesen fo­gadták a Népek Békekongresszusá­nak tanácskozásait, örömmel fo­gadtuk mi is az újabb hékecsnfára lelkesítő felhívást, amely abban a városban hangzott el. ahol évszá­zadokon keresztül népünk gyűlölt ellenségei a Habsburgok tanyáztak, ahonnan zsoldos bandákat küldtek szabadságunk elfojtására, s ahon­nan az elmúlt években is az impe­rialista propagandaszerveik gyalá­zatos rágalmai hangzottak el a ma­gyar népi demokrácia ellen. A ma. gyrar dolgozó nép lelkesen kér részt azoknak a feladatoknak vég­rehajtásából, amelyekről a Népek Békekongresszusa tárgyalt, amelyen a magyar dolgozó nép képviselői is hitet tettek újból a Iwücehnrc mel­lett. _(Világ, pfOltííuiuu tggtiűhetek / Legyőzhetetlenek a béke erői

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom