Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-19 / 297. szám

Tanácskozik a népek békekongresszusa Hja Erenburg beszéde Az alábbiakban részleteket köz­lünk Hja Erenburgnak a népek békekongresszusán elhangzott be­szédéből. A nagy folyók észrevétlenül, kis patakokként törnek elő a föld mé­lyéből. Azután egyre növekednek, szélesednek. Száz és száz patak és folyó siet feléjük és végül a hatal­mas folyamok már egész száraz­földeket szelnek át, országokat kötnek össze egymással, emberek millióinak életét változtatják meg. Ehhez hasonló a mi mozgalmunk is, amely méltatlankodó szivek mé­lyén született, de gyorsan nőtt, s most immár átfogja századunkat, összeköti a népeket — mondotta beszéde elején llja Erenburg. — Soha Ilyen mozgalom nem volt a történelemben. Az a magas testü­let, amelyhez most szavaimat inté­zem, nem ilyen, vagy olyan eszme híveit képviseli, nem is kormányo­kat képvisel, — amelyek sok or­szágban átmeneti, vagy véletlen jellegűek — nem, ez a testület a népek kongresszusa, a népeké, amelyek különböző módon élnek, amelyeket különböző eszmék lelke­sítenek, de amelyek valamennyien torlaszt akarnak emelni a háború útjába. Hosszabban akarok foglalkozni azoknak az államoknak helyzeté­vel, amelyek közül sokan, bár gyar­mattartó hatalmak, de most mégis úgy érzik, hogy rájuk is gyarmati iga nehezedik. Azoknak az álla­moknak a sorsával kívánok foglal­kozni, amelyeknek szuverénitását mindenki elismeri, de nem minden­ki tartja tiszteletben. Megkérdezhetik, hogy vájjon miért egy szovjet delegátus beszél arról, ami elsősorban Nyugat- Európa és Latin-Amerika országait érinti. Több ok késztet arra. hogy erről a kérdésről beszéljek. A wash­ingtoni vezetők, miközben megfoszt­ják Nyugat-Európa és Latin-Ame­rika országait függetlenségüktől, állandóan szovjet agresszióról szóló mesékkel ijesztgetik őket. Azt mondják, hogy ha az angoloknak szerényebb, szegényesebb életmódot kell folytatniok és csökkenteniük kell Igényeiket, ha a franciáknak és olaszoknak idegen hadseregek számára támaszpontokká kell ala­kítanak régi városaikat, amelyek az egész emberiség kincsei, ha a kis Dánia szorgalmas népének országa egyetlen, repülőerődök be­fogadására alkalmas repülőtérré válik, ha Latin-Amerika köztársa­Mérai Tibor felszólalás» A népek békekongresszusának szerda délelőtti ülésén nagy ér­deklődés kísérte Mérai Tibornak, a Szabad Nép Koreában járt munka­társának felszólalását. Mérai Tibor beszédében a többi között ezeket mondta: 14 hónapot töltöttem Koreában. Majdnem vé­gig ott voltam Keszonban a fegy­verszüneti tárgyalások tartama alatt. Ott voltam 1951 augusztus 22-nek" éjszakáján is, amikor az amerikai légihaderő bombázta a keszoni semleges övezetet és ezzel két hónapra megszakította a tár­gyalásokat. Ott voltam az idén té­len és tavasszal a baktériumtáma­dás megkezdésekor. Szonorl falu­ban saját magam találtam kolerá­Kuo Mo-zso beszéde a kongresszus december 16-i ülésén össze Bécsben, hogy szellemi vagy anyagi kárt okozzunk az amerikai népnek, hanem egyedül azért, hogy megpróbáljuk elhárítani a há­borút. Az amerikai nép mil­liói megtudják, hogy a szovjet nép nem kívánja sem földjeiket, sem gazdagságukat, sem szövet­ségeseik földjét, hogy a szovjet nép nem áskálódik az „amerikai életforma’’ ellen és, hogy kész bé­kében élni bármilyen Amerikával, bárkit is válasszon meg elnökéül, bármilyen is legyen az a rendszer, amely neki tetszik és bármilyen le­gyen ' számára az emberi lét esz­ményképe. Amerika népe előbb vagy utóbb kikerül elszigeteltségé­ből és felszabadul az alól a kegyet­len lidérnyomás alól, amely alatt egyeseket a nagyzási hóbort, máso­kat az üldözési mánia tart. Az amerikai nép boldogsága és a világ minden népének boldogsága érdekében azt kívánom, hogy ez idejében és ne későn következzék be. A szovjet küldöttség nevében azt javaslom a kongresszusnak — mondta beszéde végén Ilja Erén btirg —, hogy erősítse meg minden népnek a nemzeti függetlenséghez való elidegeníthetetlen jogát, azt a jogot, hogy a maga módján élhes­sen anélkül, hogy alávetné magát idegen parancsoknak. A belga, vagy a guatemalai, vagy iráni élet mód pontosan ugyanazt a meg­becsülést érdemli, mint az amerikai életmód. A különbözőképpen gon­dolkodó népek kölcsönösen segíthe­tik egymást, kicserélhetik köny­veiket és felfedezéseiket, nyers­anyagaikat és' termékeiket, de hogy ez megtörtén hessék, feltétlenül tisz­teletben kell tartani a kölcsönös­ség elvét és el kell fogadni minden szuverén állam egyenlőségét. Azzal kell biztosítani valameny- nyi nemzet biztonságát, hogy a nagyhatalmak egyezményt kötnek egymással, hogy feloszlatják a kü­lönböző támadó tömböket, hogy ér­vényre juttatják a békés szerződé­seket, a barátsági és kölcsönös s?- gélynyujtási egyezményeket és hogy az ENSZ visszatér azokhoz az el­vekhez, amelyek létrehozásának alapját alkották. Van egy régi és bölcs francia mondás: „A szénégető úr a saját portáján”. Hadd fejezzem be fel­szólalásomat e szavakkal: „Éljen a szénégető, aki úr a saját portá­ján !” ségnek, akit az amerikaiak napalm­bombája égetett össze. Arra kérte az amerikai békeküldötteket: vi­gyék haza a képet, mutassák meg az amerikai asszonyoknak, hogy borzadjanak meg és ébredjenek rá: mit követnek el az ő nevükben is nap-nap után a koreai asszonyok és anyák ellen. Ezután azokhoz a küldöttekhez szólt Mérai Tibor, akiknek népeit ágyútölteléknek akarják felhasz­nálni a világháború szervezői, be­fejezésül pedig kijelentette: a ma­gyar küldöttség teljes egészében támogatja az angol, kínai, indiai, koreai és egyéb küldöttségek javas­latát : azonnal szüntessék be a tü­zelést Koreában. 1952 DECEMBER 19 iTEK A mezőgazdaság dolgozóinál: rerülefi versenye Kuo Mo-zso beszéde elején hang­súlyozta : A folyamatban lévő há­borúk közül a legkomolyabban a koreai háború fenyegeti a világ bé­kéjét. Két és fél esztendeje tart ez a háború, amelyet az Egyesült Álla­mok kormánya az ENSZ lobogója alatt folytat Koreában. Mindazok, akik jártak Koreában, felháboro­dással telve és azzal a gondolat­tal jöttek vissza onnan, hogy soha a történelemben nem volt még példa ilyen pusztításokra. Beszéde további részében foglal­kozott az ENSZ-közgyülés 7. ülés­szakán a koreai fegyverszünettel kapcsolatban beterjesztett javasla­tokkal. A világ közvéleménye hatalmas — folytatta. — Másfél évvel ez­előtt kikényszerítette a fegyver­ságainak nem csupán nyersanya­gokat, hanem ágyútöltelékeket is keli szállítaniok északi szomszéd­juk számára, — mindez azért van, mivel mi, a Volga—Don-csatorna építői, mi, akik hatalmas zöld vé­dőfalat emelünk a pusztai szelek ellen. mi. akik megvédtük és üBá- építettük Sztálingrádot — mi fe­nyegetjük a francia szőlőket, Róma ódon emlékeit, azt, ami megmaradt Anglia szabadságából és büszkesé­géből. sőt még a brazíliai kávéül- tetvényeket és 'a chilei salétrom­bányákat is. Nos, mint szovjet küldött, hogyne leplezném le azoknak az aljas játé­kát, akik egész népeket sújtanak megalázva a porba és azt merésze­lik állítani, hogy mindezért az oro­szok felelősek? De van még egy ok. amely arra késztet, hogy felvessem a nyugat- európai államok nemzeti független­ségének kérdését: mi, az orosz kultúra letéteményesei, ak'ket olv régi kötelékek fűznek a többi euró­pai országok kultúrájához, nem nézhetjük fájdalom és felháborodás nélkül: hogyan alázzák meg és döntik koldussorba szárazföldünk nagy és dicső nemzetiéit. Azok. akik meggyalázzák Franciaország. Olasz­ország. Belgium. Dánia, Norvégia, a latinamerikai köztársaságok nem­zeti szuverénitását. bűntársaikként igyekeznek feltüntetni áldozataikat. Nemcsupán a kulturális és gazda­sági kapcsolatok ki fejlesztése el“ gördítenek akadályt, de még a né­pek jóhírét is befeketítik. Ennek véget kell vetni és messzehangzó szóval kell megmondanom, hogy mi. szovjet emberek, soha nem fogunk egyenlőségi jelet tenni a bűnösök és áldozataik közé. Ezután részletesen beszé't Hja Erenburg arról, hogy az Egyesült Államok hogyan avatkozik be Nyu- gat-Európa és Latin-Amerika or­szágainak bel ügyei lie. majd így folytatta beszédét: — Az amerikai nép is kezdi érezni a háború terhét, a ko­reai vérontást. Amerika ve­zetői mindent elkövettek annak megakadályozására, hogy országuk polgárai eljöjjenek a népek béke­kongresszusára. De mint szeretett elnökünk, Joliot-Curie oly találóan mondotta, az eszmék vízumok nél­kül utaznak. Az igazság el fog jutni Amerikába is a népek kon­gresszusáról. Ott is ismeretessé vá­lik majd, hogy nem azért jöttünk val fertőzött élő legyeket a szom­szédos folyó jegén. A továbbiakban arról beszélt, hogy a fegyverszüneti tárgyalások igen fontos időpontjában, július 11-én és 12-én az amerikaiak a legbartoárabb légitámadást intéz­ték Phenjan ellen. Ennek a tömeg­gyilkosságnak értelmét csak egy módon lehet megmagyarázni: az amerikai tábornokok és politiku­sok nem mondhatták ki nyíltan a tárgyalósátorban, ezért ártatlan asszonyok és gyermekek vérével festették a koreai földre: nem akarnak fegyverszünetet, nem akar­nak békét Koreában. Mérai Tibor egy koreai asszony fényképét adta át ezután az elnök­szüneti megbeszélések megkezdését. Ha kongresszusunk most '— a vi­lág népei forró békevágyának en­gedelmeskedve — még nagyobb ak­tivitásra szólítja fel a világ köz­véleményét, biztosak vagyunk ab­ban, hogy sikerül elérni a hadmű­veletek azonnali beszüntetését Ko­reában. A kínai küldött ezután a vietna­mi és malájföldi helyzettel foglal­kozott. Kuo Mo-zso a továbbiakban be­szélt a béke hívei különböző ta­nácskozásairól. melyeknek határo­zatai erőteljesen követelték a fo­lyamatban lévő háborúk megszün­tetését, majd hangsúlyozta: A következő álláspontot foglal­juk el a folyamatban lévő háborúk kérdésének megoldására vonatko­zóan: Koreában teljes mértékben és ha­ladéktalanul be kell szüntetni min­den hadműveletet a szárazföldön. a tengeren és a levegőben. A hadi­foglyok hazatelepítésének kérdését, a genfi egyezményben megállapított elveknek megfelelően, a „koreai kérdés békés rendezésével foglal­kozó bizottság” elé kell utalni. Va­lamennyi külföldi csapatot, bele­értve a kínai népi önkénteseket is, vissza kell vonni és békés úton kell rendezni a koreai kérdést. Teljes mértékben és haladékta­lanul be kell szüntetni minden had műveletet Vietnamban és Maláj­földön, vissza kell vonni minden külföldi csapatot és békés úton kel! rendezni a vietnami és malájföldi kérdést. A szocialista muri a a verseny az elmúlt évek során megyénk mező- gazdasági dolgozói közölt több­kevesebb hiányossággal gyökeret vert. A koukurrencia helyett, ami. Sztálin elvtárs a következőképpen jellemzett: „ ... bunkózd le az el­maradottakat, hogy megerősítsd sár ját uralmadat” — a versenynek az a formája van kialakulóban, ame­lyet ugyancsak Sztálin elvtárs így határoz meg: „a szocializmus épí­tésének kommunista módszere, amely a dolgozók milliós tömegei­nek lehető legnagyobbfokú aktivi­tásán alapul”. Az ilyen fajta ver­senyeknek a csirái már ott voltak a Vaja és Pátroha között folyó párosverssnyben, vagy az újfehértói és kemecssi állami gazdaságok pá­rosversenyében. A kisvárdai járás is elsősorban annak köszönheti november harmincadlkai elsőségét, hogy élő verseny alakult ki a ka­pások begyűjtésében. A • Szovjetunióban elterjedt a versenynek egy újabb formája, ami területi verseny néven ismeretes. A területi verseny lényege az, hogy egy nagyobb területet (a mi viszo­nyaink között egy megye) egészéves versenyvállalást tesz. Ebben a ver­senyben fogadalmat tesznek a te­rület dolgozói a termelés minden ágából, ha mezőgazdaságról van szó, a begyűjtést is beleértve. Pártunk Központi Vezetőségének június huszonhetedikl ülésén Hor­váth Márton elvtárs ezzel kapcso­latban is megszabta feladatunkat: „Fel kell karolnunk a területi vál­lalások új, eredményes verseny formáját... ’’ Megyénk állami gaz­daságai, gépállomásai, termelő­szövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai a napokban ülnek össze üzemi ülésekre, taggyűlésekre és tanácsülésekre, hogy megbeszéljék a jövőévi területi versenyvállalá- saikat. A gépi dohányfermentáló szep­temberi tervét 152 százalékra, ok­tóberi tervét 16Ö.3 százalékra tel­jesítette. Novemberben a sok eső miatt nagy volt a visszaesés, de ennek ellenére T02.4 százalékra tel­jesítettük a havi tervet. Hogy ter­vünket túlteljesítettük, azt első­sorban dolgozóink szorgalmának, munkakedvének köszönhetjük. A termelést előrelend tette az új szalagrendszerü válogatás beveze­tése. amelytől eleinte idegenkedtek az üzem dolgozói. A béke-brigád ak­kori teljesítménye 85 százalékos, a Petőfi-brigád teljesítménye pedig csak 72.2 százalékos volt. Meg kel­lett magyarázni a dolgozóknak az új munkamódszer bevezetésének je­lentőségét és ebben nagy segítséget adtak a szakszervezeti bizalmiak. ipásodéves hallgatói számára a párttörténeti és a politikai gazda­ságtanszakon egyaránt szombaton délelőtt lesz a konferencia „A Szovjetunió belső helyzete” c. anyagból. Nyíregyházán 9 órakor kezdődnek a konferenciák a Tárt- oktatás Házában, vidéken pedig 8 órakor a járási székhelyeken. A megyei elméleti tanácsadó szombaton este 6 órakor nyilvános konzultációt tart a Pártoktafás Házában. SíTK-köziemény Az SzTK mátészalkai kirendeltsége ériéiül az érdekelteket, hogy decem­ber 31-én a kirendeltség megszún.eti működését és helyette az új évben ;i nyíregyházi alközpont fiók-ki rendelt­sége működik. Az átszervezés a szakrendeléseket nem érinti. A fiókkirendeitség intézi a mátészalkai szakrendeléssel felme­rült u.ikö.tségek megtérítését, a ke- véfbbé költséges gyógyászati segéd­eszközök jogosítását és kiszoktál..l- táisdt, nyomtatványok árusítását és to­vábbra is felvilágosítást ad a társa­dalombiztosítással kapcsolatban. — Egyéb ügyekben az üzemek, vállala­tok, hivatalok és biztosítottak január l-ől a nyíregyházi alközponthoz for­duljanak Megyénk dolgozóinak alulról ki­induló kezdeményezése volt, hogy a szovjet emberek példáján terü­leti versenyvállalás kidolgozásába kezdtek. Ezt a kezdeményezést azonban nem lehet irányítás nélkül hagyni. A községekben a pártszer­vezet Irányításával a tanácsok le­gyenek gazdái ennek a nagyszerű kezdeményezésnek, melynek a meg­szervezésébe be kell vonni a tö­megszervezeteket, elsősorban a DISZ-t és a békebizottságokat, a végrehajtás irányítására és érté­kelésére pedig meg kell szervezni a versenybizottságokat. A termelő­szövetkezetekben ugyancsak meg kell szervezni a versenybizottságo­kat, amelyek értékelik a brigádok, munkacsapatok és az egyének kö­zött folyó párosversenyt. Az állami gazdaságokban, gépállomásokon a pártszervezet irányításával a szak- szervezetnek, a MEDOSZ-nak kel! a verseny gazdájává válni. A közeli napokban kötik meg a jövő évre szóló versenyeket. A vál­lalások helyességétől függ, hogy ez a verseny menyire fogja előse­gíteni a többtermelést. Nagy taní­tónk, Sztálin elvtárs arra tanít, hogy az igazi versenynek a dol­gozó milliók kezdeményezésére kel# támaszkodni. Sztálin elvtárs szavai erre a most induló versenymozgal­munkra is mérvadó. Csak akkor iesz igazi verseny, csak akkor is­merik magukénak a dolgozók eze­ket a vállalásokat és akkor har­colnak minden erejükkel a teljesí­téséért, ha maguk szövegezik tneg. ha valamennyien rését vesznek a vállalásban és majd a versenyben. Éppen ezért a pártszervezetek és tömegszervezetek már most a vál­lalások idejére mozgósítanak min­den mezőgazdasági dolgozó:, hogy ezzel a versennyel is hozzájárul­junk a negyedik tervév sikeréhez. Az üzem dolgozói úgy kezdtek készülni Sztálin elvtárs 73. szüle­tésnapjára, hogy bevezették az új munkamódszert és megfogadták, hogy a teljesítményüket 104 szá­zalékra emelik. A brigádok már jóval meghaladták a 104 százalé­kot. A béke-brigád Rabócsi György- né vezetésével december 8-ra már 130 százaléknál tartott. Dolgozóink a munkaidő min­den percének kihasználásával, ml, az üzem vezetői pedig a mű­szaki feltételek biztosításával 'gyekszünk ellensúlyozni az időjá­rás okozta nehézségeket, hogy Sztálin elvtárs 73. születésnapjára befejezzük az évi tervünket. Szakái Mihály, a gépi dohányfermentáló üzemvezetője. Ne dobja el 8 tafálatos To?ó-sze!vényét, mert ezúttal még azzal is heti nyere­ményben részesül. Az so. héten ugyanis nem akadt sem 12, sem 11 találatos szelvény! 10 találat 4.7SOr— Ft 9 találat 675 __Ft 8 találat 118 __Ft Cóltotó 910 __Ft Ezúttal a vigaszversenyben a 7 találatos szelvények számítanak! Apróhirdetés Egy darab balos bőrkesztyű ked­den este a városban elveszett. A meg­találó jutalom ellenében adja le a ki- adóhivatalban. Gyakorlott anyagkönyvelőt és gya­korlott műszaki vezetőt felvételre ke­resünk. Jelentkezni lehet MOKÉP. Ki­rendeltség. Dózsa György utca 2. e*z* I. em. SZABOLCS-SZATMÁRI NÉPLAP Felelős szerkesztő • Siklóci Norbert Felelős kiadó: Varga Sándor Szerkesztőség • Nyíregyháza Dózsa György-u. 5. Tel.: 13-70 32 77. Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00. Szabolcs-Szatmármegyei Nyomdaipari Vállalat. Nyíregyháza F. v.: Szilágyi József. A gépi dohányfermentáló dolgozóinak harca a terv teljesítéséért A káderVépző tanfolyamok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom