Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)
1952-12-19 / 297. szám
1952 DECEMBER 19, PÉNTEK N ft P L A P Az országgyűlés csütörtöki ülése A továbbiakban arról szólt, hogyan érvényesül hazánkban a szc- cíaiizmuG gazdasági alaptörvénye. Végül javaslatot terjesztett az országgyűlés elé, hogy a kohászati és az általános gépipari minisztériumnál előirányzott forgóeszköz- juttatást az országgyűlés százmillió forinttal csökkentse és az így elért megtakarítást népgazdaságunk más területére irányítsa. Ugyanakkor javaslatot tett a kiadások 15 millió forinttal való felemelésére. Beszéde végén a munkavédelem fontosságáról szólt. A költségvetést elfogadta. Mekis József javaslatát kiadták az országgyűlés illetékes bizottságának. Az ötéves tervünkben kitűzött feiadatok — mondotta — visszatükrözik Sztálin elvtárs tanítását a (szocialista iparosítás lényegéről: legfontosabb a nehézipar, ezen beiül pedig a gépipar fokozott Ütemű fejlesztése, a lakosság életszinvonala emelésének, az ipar egyéb ágai számára a technikai alap megteremtésének, véd képességű nk erősítésének és a mezőgazdaság szccialis- ta átszervezésének érdekében. Hangoztatta, hogy eddigi eredményeink eléréséhez nagymértékben hozzájárult az az önzetlen segítség, melyben a Szovjetunió részesít bennünket. A továbbiakban beszámolt arról, hogyan fejlődött b kohó- és gépipari minisztérium termelése 1952-ben. A teljes termeié« 1952 első 11 hónapjában — 1951 hasonló időszakához képest — 30 százalékkal, a befejezett termelés pedig 34 százalékkal növekedett — mondotta. — Ha összehasonlítjuk ezt a két adatot az egész ipar fejlődésével, láthatjuk, bogy a kohó- és gépipar fejlődése gyorsabb, mint az egész iparé, ami azt jelenti, hogy érvényesíteni tudtuk a szocialista iparosítás legfontosabb törvényét. Ezt tartottuk szem előtt a jövő évi tervek elkészítésénél is. Az 1953-as előirányzat szerint a teljes termelésen 24, a befejezett termelésben pedig 23,8 százalékos növekedést kell elérnie a kohó. és gépipari minisztériumhoz tartozó üzemek dolgozóinak. Mekis József ezután rámutatott, hogy a hatalmas mértékű fejlődést nagyrészt a munka termelékenységének emelésével értük el. Elmondotta, hogy egy év alatt 24 ezer fővel nőtt a kohó- és gépipari minisztérium üzemeiben a dolgozók létszáma, majd felvázolta a kohó- és gépipar alapvető iparágainak fejlődését. 1952 első 11 hónapjában — mondotta — 23,1 százalékkal több nyersvasat, 14,1 százalékkal több martinacélt, 11,8 százalékkal több elektroacélt és 18,9 százalékkal több hengerelt árut adtunk népgazdaságunknak, mint 1951 első 11 hónapjában. A feladatokról szólva kijelentette: Pontos feladatunk gyártmányaink minőségi javítása. A következő évben tehát kemény harcot kell vívnunk a minőség megjavításáért, a selejt csökkentéséért, minőségi ellenőrző szerveink munkájának fejlesztéséért. Gyártásunk másik hiányossága; a nem ütemes termelés, a hóvégi és a dekádvégt rohammunka. Feltétlenül meg kell javítanunk az anyag- ellátást, a diszpécser szolgálatot és a gépek karbantartását, hogy biztosíthassuk a grafikonszerű termelést. A felsorolt hibák kijavításával biztosítani tudjuk az 1953-as hatalmas feladatok teljesítését: nyersvastermelésünket 44,3 százalékkai, ma rt ina cél- termelés ü i fce t IS,5 százalékkal és elektroacél-ter- luelésünket 28 százalékkal kell növelni az 1952 évi termeléshez képest. A gépipar terén 1952 első 11 hőnapját összehasonlítva 1951 hasonló időszakával, gépipari igazgatóságunk 45,1 százalékos emelkedést ért el befejezett termelésben, teljes termelésben pedig 46,1 százalékot. A gépgyártásban elért nagy eredmények mellett nem hallgathatjuk cl a még fennálló komoly hiányosságokat. Ezek közül elsősorban kell megemlítenünk a kooperációs nehézségeket, amelyek fejlődésünket legjobban hátráltatják. Másik döntő hiányosságunk a termelés nem kielégítő ütemessége Hiányosságok mutatkoznak az exportra való termelésben is. Népi demokráciánk egyik alapvető feladata a mezőgazdaság szoEzután Kádas István országgyűlési képviselő emelkedett szólásra, aki az igazságügyi tárca költségvetésével foglalkozott. A mi törvényeink — mondotta — a szocialista erkölcs magasztos elveit valósítják meg, igazságszolgáltatásunk annak az erkölcsnek a védelmezője, amely a nőitek békés együttélését, a népek szabadságát és függetlenségét követeli. Rámutatott, hogy az imperialisták agresszióra való törekvése, háborús propagandája a zülléshez, gyilkosságokhoz, erőszakoskodásokhoz vezet. Az TJSA-ban évenkint kb. egymillió fiatalkorút tartóztatnak le különböző bűncselekményekért. Más kapitalista államokban, például Olaszországban és Francia- országban a kapitalista „jogrend” amerikai nyomásra oda süllyedt, hogy lényegéten megsemmisítették az általános szabadságjogokat. Ny ugat-Németországban egymás után helyezik szabadlábra a milliók legyil'kolúsáért bebörtönzött náci vérebeket. Tito-Jugoszláviá- ban a börtönök zsúfolva vannak a gálád Tito-banda féktelen terrorját megelégelő jugoszláv hazafiakkal. A börtönökbe való gyilkosok, rablók és a hivatásos bűnözők egész hada pedig UDB-egyenruhá- ban feszít. A továbbiakban méltatta a népi ülnökök munkáját, majd befejezésül hangsúlyozta: Igazságügyi szerveinknek munkájuk elvégzése közben mindig szem előtt kell tarta- niok, hogy csak erős népi állam tud helytállni a szocializmusért, a békéért vívott nagy küzdelemben. A költségvetést elfogadta. Décsi Gyula elvtárs igazsáRÜgyminiszter felszólalása Ezután Décsi Gyula igazságügyminiszter emelkedett szólásra. — Pártunk II. kongresszusának határozatait, útmutatásait az igazságügy területén Is megvalósítottuk — mondotta. — Ez biztosította, hogy az elmúlt időszakban igazságszolgáltatásunkat az igazságügyi szervezet megerősödése és demokratizálódása, az igazságszolgáltatás következetesebbé válása jellemezbe. Ezután beszámolt az év során alkotott jogszabályokról. Többek között elmondotta, hogy évenként 11.000 népi ülnök vesz részt a bíráskodás munkájában. Az igazságügyminiszter ezután rámutatott, hogy az Egyesült Államokban az „igazságszolgáltatás” a haladó elemek üldözésének szerve lett. Ugyanakkor Amerikát valóságos bűnözési hullám öntötte el. Décsi Gyula ezután idézte Leninnek 1918-ban nz új szovjet bíróságok létrehozása után mondott szavait, majd így folytatta: A bíróságok, az ügyészségek nálunk is az osztályellenség ellenállása megtörésének, bűnös cselszövései leleplezésének, kártevő cselekedetei megbüntetésének eszközei. Az imperialisták, az Amerikai Egyesült Államok és agentúrája, a Tito-banda, amely déli határainkon garázdálkodik, nem szűnik meg kémeket, szabotőröket, diverzánsokat küldeni hazánkba. E provokátorok, ügynökök kémek, emberrablók, gyilkosok bandáját Államvédelmi Hatóságunk sorra-rendre leleplezi. Bíróságaink feladata, hogy az eddiginél sokkal szigorúbban, következetesebben sújtsanak le. Bírái rácnak, ügyészeinknek teljes mértékben át kell érezniük, hogy e gonosztevők leleplezésével, gaztetteik feltárásával, megbüntetésével békénket, elért vívmányainkat védik, s megmutatják népünknek és a világnak, milyen eszközökkel dolgoznak a béke ellenségei.. Államunknak gazdasági alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona. Ezt az alapot, a társadalmi, a szocialista tulajdont meg kell védeni minden támadástól, biztosítanunk kell a társadalmi tulajdon sérthetetlenségét, megóvását. Erre keli nevelnünk a mi dolgozóinkat is. Megengedhetetlen, hogy egyes üzemeinkben, termelőszövetkezeteinkben megkárosítsák az állami tulajdont, hanyagul kezeljék a közvagyont. A törvényeknek érvényt kell szerezni mindazokk-al szemben, akik egyszerűen „idegen” vagyonnak tekintik a szocialista tulajdont, nem takarékoskodnak népi demokráciánk vagyonával, pénzével. Érvényt kell szerezni törvényeinknek azokkal szemben is, akik mindezt elnézik, eltörik. Népi demokráciánk igazságszolgáltatásának munkáját alapvetően megkönnyíti, hogy nem kell járatlan utakon haladnia: előtte áll a Szovjetunió igazságszolgáltatásának példája. Rákosi elvtárs országgyűlési beszédében meghatározta azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek népi demokráciánk előtt állanak. Igazságszolgáltatásunknak is el kell látnia e feladatoknak reá eső részét. Seregélyt József felszólalása Décsi Gyula igaaaágügyminiszter nagy tapssal fogadott beszéde után az elnök Seregély! József országgyűlési képviselőnek adta meg a szót, aki az állami gazdaságok és erdők minisztériuma költségvetéséhez szólt hozzá. Az állami gazdaságok gépesítési foka messze felülmúlja a Horthy- rendszer legjobban felszerelt gazdaságait is. Az 1952. évi aratást állami gazdaságaink 68 százalékban végezték géppel. 1953-ban az aratás gépesítési fokát 95 százalékra emelik. Az állatállomány számának nagymértékű emelkedését mutatja, hogy az 1950. évi állományt száznak véve, a sertésállomány 1951-ben 354,1 százalék, 1952-ben 428,8 százalék volt. Szarvasmarha állományunk 1951-ben 215,4 százalék, Sztálin elvtárs 73. születésnapjára késsül a megye Megyénk minden üzeme, állami gazdasága, szövetkezete és a hivatalok dolgozói ünnepélyes megemlékezéseken fejezik ki szeretet ükét Sztálin elvtárs iránt. Megünneplik a világ legnagyobb békeharcosának 73. születésnapját. Ezeken az ünnepségeken elmondják, hogyan tettek eleget munkafel ajánlásaiknak. Beszámolnak dolgozóink azokról az eredményekről, melyeket a december 21-i versenyszakaszban értek el: hogyan segítették elő munkájukkal Sztálin elvtárs útmutatásának megvalósítását: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette”. Megyénk dolgozói kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét. Ezt bizonyítják a sztálini munkaverseny eredményei. Nyírteleken kettős ünnep lesz december 21-én. Ekkor veszi át a község dolgozó parasztsága munkásosztályunk ajándékát, a villanyt. A villany fénye beragyogja Nyírteleken az egész községet és hirdeti: dicsőség a nagy Sztálinnak, akinek katonái felszabadítottak bennünket. 1952-ben 256,2 százalék. Ló-állományunk 1951-ben 202 2 százalék, 1952-ben 315,4 százalék. Az állami gazdaságok és erdők minisztériumának az állattenyésztés területén nagy erőfeszítéseket kell tenni a fejlett szovjet módszerek gyakorlati alkalmazásának ki- szélesítésére. A továbbiakban beszámolt a tala jmű velősben elért eredményekről, majd megállapította: A munkafegyelem megszilárdítása terén jelentős eredményeket ért el az állami gazdaságok és erdők minisztériuma. Az 1952-es költségvetési évben történt előrehaladás az erdőgazdálkodás fejlesztése terén. Az erdő- gazdaságok az évi erdősítési terveiket december 1-ig 83 százalékban, fakitermelési tervüket 88 százalékban teljesítették. Seregélyi József végül hangsúlyozta : a minisztériumnak keményen kell harcolni az ellenséges cselekedetek, megnyilvánulások és az állami gazdaságokba beférkőzött ellenséges elemek kártevései ellen. Scprényi Sándor felszólalásában a könnyűipari tárca köl lségvetésével foglalkozott, megállapította: — A könnyűipar munkájában különösen az 1951 decemberi pártós kormányhatározat óta tapasztalható jelentős fejlődés — mondotta. A fogyasztási cikkek minősége javult, választékuk nagymértékben bővült. A könnyűipar központi feladata az 1953. évben, hogy javítson a még fennálló minőségi hibákon, például a cipőiparban és a köt-szövő iparban. Bővítse a választékot például a ruházati iparban. A továbbiakban a helyi ipar költségvetésével foglalkozott. Elmondotta, hogy a helyi ipar termelése az 1952-es évben az 1951 évvel szem ten vállalati vonalon 215 százalékkal, szövetkezeti vonalon OS százalékkal lesz nagyobb. Az 1953 évi költségvetési- évet nem annyira a mennyiségi, mint a minőségi fejlődés jellemzi. A vállalatok termelése 1952-vel szemben 30 százalékkal, a kisipari szövetkezetek termelése pedig 33 százalékkal lesz nagyobb. Rékány Marjyit az élelmiszeripari minisztérium költségvetéséhez szólt hozzá. Ha összevetjük az élelmiszeripar 1949—1953. évi termelési számait — mondotta —, akkor azt latjuk, hogy az élelmiszeripar globális termelése 1949-liez viszonyítva 1950- ben 139,7 százalékra, 1951-ben 161,8 százalékra, 1952-ben 187.1 százalékra emelkedett és 1953-ban 200 százalékra fog emelkedni. A továbbiakban beszámolt arról, hogy a tárca költségvetésében a kutató intézetek fenntartására 7,5 millió forintot irányoz elő. Az ipari tanulóiskolák, ipar! technikumok s a szaktanfolyamok, továbbá a dolgozók esti iskolái fenntartására 5,5 millió forint van előirányozva a költségvetésben. A költségvetést elfogadta. Csikcsz Józsclné a belkereskedelmi minisztévium tárcájának költségvetésével foglalkozott. Az 3953-as költségvetés lehetővé teszi — mondotta —. hogy belkereskedelmünk fokozottabb mértékben megfeleljen a dolgozó nép szakadatlanul növekvő igényeinek. Megteremti az előfeltételeit az 1953-as év növekvő áruforgalmának, az állami kiskereskedelem 13,2 százalékos, a szövetkezeti kiskereskedelem hasonló növekedésével járó többletfeladatok megoldásának. Belkereskedelmünk feladatait az 1951 december 2-1 párt- és kormányhatározat szabta meg. Csikeszné hangsúlyozta, hogy a párt- és kormányhatározat nyomán megnövekedett a dolgozók igénye is. Belkereskedelmünk a dolgozók ellátását általában megoldotta, néhány hiányosságot azonban még ki kell küszöbölni. Belkereskedelmünk az állandóan növekvő feladatok lebonyolítása érdekében szervezetileg is jelentősen megerősödött. Kereskedelmünk az 1952. év során több mint négyezer új bolttal bővítette hálózatát és 1952 végén az áruforgalom lebonyolítását szinte teljes mértékben az állami szektor végzi. Csikesz Józsefné után jtfagfy Dániel szólalt fel. A belkereskedelmi tárca költségvetésével foglalkozott. A párt és a kormány határozatának sikeres végrehajtását bizonyítja — mondotta —, hogy az elmúlt év 11 hónapjához viszonyítva 1952 év eddigi 11 hónapjában a vidéki állami kiskereskedelem 12,7, a szövetkezeti kereskedelem 13 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le. Az áruforgalom különösképpen azokon a területeken növekedett, ahol a szocialista iparosításunk legnagyobb alkotásai készülnek, valamint azokban a megyékben, ahol a termelőszövetkezeti mozgalom a legerőteljesebben kifejlődött. 1052 első három negyedében az elmúlt évhez viszonyítva, 68 százalékkal több rádiót, 25 százalékkal több hőelektromos készüléket értékesített a kereskedelem. A falusi dolgozók jólétének fényes bizonyítéka, hogy a szövetkezeti kereskedelem, mely azelőtt motorkerékpárt egyáltalán nem hozott forgalomba, most 1952. novemberig több mint ezer darab motorkerékpárt értékesített. 3952. év III. negyedében az előző év azonos időszakához viszonyítva 58 százalékkal emelkedett a bútorforgalom vidéken. A csütörtöki ülés utolsó szónoka Horváth András volt. Az országgyűlés ma folytatja a költségvetés vitáját. Az országgyűlés csütörtökön folytatta az 1953. évi állatni költségvetés vitáját. A csütörtöki ülésen megjelent Rákosi Mátyás elv társ, a. minisztertanács elnöke, Híd is István, Kiss Károly elvtársak és a minisztertanács több más tagja. Résztvett ae ülésen Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Az első felszólaló Mekis József volt. Mekis József elvtárs felszólalása cialista átszervezése, felszerelése. 1052 november hónapig 19 százalékkal több tárcsás talajművelőt és 450 százalékkal több aratócséplőgépet adtunk mezőgazdaságunknak, mint 1951-ben. Az 1953-as előirányzat ezt a fejlődést tovább viszi: 1952-höz képest 268,5 százalékkal több arató-cséplőgépet kell terv szerint gyártanunk. Kádas István felszólalása Halász Aladár felszólalása Halász Aladár országgyűlési képviselő a szocialista jog fogalmát fejtette ki és többek között kijelentette: a szocializmus számára a legfőbb érték az ember és ez szükségképpen áll a szocialista jogra kiterjedően is.
