Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)

1952-12-13 / 292. szám

*» NÉPLAP 1932 DECEMBER 13, SZOMBAT PARTÉPÍTÉS December 23: a napja Használják te! napi munkájuk megjavításához a pártsajtó útmutatásait a tiszalöki járás vezetői Pártunk a sajtó útján is segíti a párt- és állami funkcionáriusok, a párttagok és az egyszerű dolgozók munkáját egyaránt. — Különösen hatalmas segítséget je­lent a párt sajtója, a rendszeres újságolvasás a vezetők számára, mert így mindjárt látják a legfon­tosabb feladatokat, tudják melyik az a döntő láncszem, amelyet meg kell ragadni, elősegíti tisztánlátá­sukat egy-egy kérdésben és azt, hogy helyesen értékeljék a nemzet­közi helyzet alakulását. Sztálin elv­társ a párt XII. kongresszusán a következőket mondotta a sajtóról: „A sajtó a legerősebb fegyver, amelynek segítségével a párt a ma­ga, a neki szükséges nyelvén min­den nap, minden órában beszél a munkásosztállyal. Más eszköz a párt és az osztály közötti szellemi kapcsolat létesítésére, más ilyen ru­galmas apparátus nincsen sehol sem.” A párt szava, a sajtó iránti ha­talmas érdeklődés megmutatkozott a tiszalüki járásban az ősz folya­mán is, amikor a járás dolgozó pa­rasztjainak nagy többsége szakí­tott a múlttal és a szocialista nagy­üzemi gazdálkodást választotta. Azokat a járási híradókat, melyek a járás községei számára készültek, ebben az Időben valósággal széi- kapkodták a dolgozó parasztok és csoportosan olvasva tájékozódtak a saját községük és a többi falvak eseményeiről. Ezek az újságok mindjárt nagy segítséget adtak a régi szövetkezeteknek is, amelyek erősen felduzzadtak, az új cso­portoknak, melyek tapasztalatlanul tapogatódzak a nekik szokatlan és új úton, hogy miképpen oldják meg az előttük álló feladatokat, hogyan fogjanak a munkákhoz, hogyan szi­lárdítsák meg a csoportokat. De felhívta a járás gépállomásának figyelmét is a megnövekedett ne­hézségekre, feladatokra. Ennek eredménye nem maradt el. A tisza- lökl járás régi és új termelőszövet­kezetei megszilárdultak, virágzóak és gyors léptekkel haladnak a fel- emelkedés útján. A tlszalöki járás párt- és állami vezetői ebből az egy példából is komoly tanulságokat szűrhettek le, megismerhették: miiyen felmérhe­tetlen segítség munkájukhoz a párt sajtója. Nézzük meg most, hogyan hasz­nálják fel a tlszalöki járás egyes párt- és gazdasági funkcionáriusai a pártnak e legfontosabb fegyverét, a mindennapi munkában, hogyan olvassák, tanulmányozzák az újságokat. Papp István elvtárs, a járási pártbizottság szövetkezeti osztályá­nak vezetője munkájában rendsze­resen támaszkodik a sajtóra. Ál­landó olvasója a Szabad Népnek, a Néplapnak és a Népnevelő füzetek­nek Is. Különös gondossággal ta­nulmányozza a termelőszövetkezeti mozgalommal összefüggő cikkeket, amelyek szinte az iránytű szerepét töltik be munkájában. Nem utolsó sorban ennek köszönhető, hogy a járás termelőszövetkezeteiben meg­alakultak a pártszervezetek és azok irányításával a kezdeti nehézségek ellenére jói megy a munka. Kiilönös- kép nagy segítséget jelentenek Papp elvtársnak a mostani időben a Szabad Népben, a Néplapban és a Népnevelőben megjelent zárszám­A legfrissebb Néplap pedig, mely a kezükben volt, az a vasárnapi szám. (Csütörtökön!) Kratukvlll Ferenc elvtárs a tiszadobi községi pártszervezet titkára például nem emlékszik, hogy a Szabad Népből melyik pártépítési cikket olvasta Legutoljára, vagy arra, hogy milyen pártépítési cikket olvasott az utób­bi időkben. Hasonló a helyzet a többi megkérdezett elvtárssal is. Azonban vannak még kirívóbb ese­tek is, például: a tiszavas­vári gépállomás politikai osztályán dolgozó elvtársnő saját bevallása szerint, egy héten két-három újság­ba tekint bele, akkor is csak átfut rajta. Még nagyobb mértékben elhanya­golják a napi sajtó tanulmányozá­sát a tanács- és a gazdasági funk­cionáriusok. Telegdi elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági osztá­lyának vezetője a megyei lapot nem olvassa, a Szabad Népet pedig rit­kán, rendszertelenül. Ez is közre­játszik abban, hogy a tiszalöki járás még mindig item teljesítette az őszi munkák tervét. Ugyanez vo­natkozik fokozott mértékben Ujj Mihály Mészöv járási titkárra. Mo­hácsi Ignác a járási tanács állatte­nyésztő szakembere pedig egy héten egyszer olvas újságot. A tiszadobi tanácsot már érték bírálatok a adási cikkek, amelyek megmutat­ják a pártszervezetek teendőit az évi munka mérlegelésekor. De nem csak így használja fel Papp elv­társ a cikkeket. A Néplapban pél­dául nemrégiben jelent meg egy írás az Ibrányi Alkotmány terme­lőszövetkezet DISz-szervezetének kezdeményezéséről, amelyben meg­fogadják a fiatalok, hogy a silózás gondját magukra vállalják és a silózás tervét jóval túlteljesítik. — Papp elvtárs felhasználta ezt a cik­ket és több termelőcsoportban be­szélt erről. Az eredmény az lett, hogy a tlszalöki Uj Élet termelő­csoport fiataljai csatlakoztak e kez­deményezéshez. Azonban ezt nem lehet elmon­dani a tiszalöki járás minden párt- funkcionáriusáról. A tapasztalat azt mutatja, hogy a pártszerveze­tek vezetőinek egyrésze nem hasz­nálja fel a pártsajtó adta lehető­ségeket. Nem olvassák rendszere­sen a párt lapjait, s az olvasottak nagyrészét sem használják fel alko- tóan. Fétdául a megkérdezett tési terv nemteljesítése miatt. Ez nyilván abból is ered, bogy az el­nököt helyettesítő Ferenczt József tanácstitkár eléggé gyenge lábon áll az újságolvasással. A mezőgaz­daság részére is hosszú időre útmu­tató Gerő elvtárs beszédét ugyan elolvasta Ferenczt elvtárs, de a már ezzel foglalkozó cikkeket nem. így nem tudja alkalmazni Gerő elvtárs beszédét. Emellett meg lehet állapítani az elvtársakkal történt buszélgelésalap- jún, hogy az elolvasott cikkeket s=m használják fel eléggé alkotó módon és többnyire egy-két nap múlva nem emlékeznek rá. A Sza­bad Nép augusztus 20-i számában jelent meg a „Termésünkről és fel­adatainkról’’ című írás, amely hosszú időre, ma is érvényes mó­don szabta meg a párt-és gazdasági vezetőink előtt álló feladatokat. Erre a cikkre egyetlen megkérde­zett elvtárs sem emlékezett, pádig ma is nagy segítséget adna a me­zőgazdasági begyűjtési feladatok végzéséhez. A tiszalöki járás vezetői tanul­janak a termelőszövetkezeti moz­galom fejlődésének tapasztalatai­ból. Használják ki a párt legerő­sebb fegyverét, olvassák rendszere­sen a pártsajtót és alkalmazzák azt alkotó módon. mostani Időben a kukoricabegyüj Számos kezdeményezés született a decemüerliavi tanácsüléseken tizenöt vezető közül egy sem olvasta az előző napi Szabad Képet. A decemberhavi tanácsülések színvonala komoly mértékben emel­kedett az előző havi tanácsülések­hez képest. Számos nagyszerű kez­deményezés született annak ered­ményeként, hogy a tanácsüléseken szó esett a helyi, községpolitikai kérdésekről is. A tornyospálcai ta­nácsülés a következő határozatot hoz­ta : „A községben lévő kastélyból kul- türotthont építünk az államtól ka­pott összeg felhasználásával és társa­dalmi úton hajtjuk végre ezt a feladatot. A kastélyt a község dol­gozói bontják szét s az anyagot is ők szállítják rendeltetési helyére.” A tanácsülés határozata megrnoz. gáttá az egész falut. A DlSz-szer­vezet tagjai negyven munkanapot ajánlottak fel a kultúrotthon épí­téséhez. A fogatos dolgozó parasz­tok fogataikat ajánlották fel, má­sok pedig egy-egy napot dolgoznak a község dolgozóinak egyetemes ér­dekében. Turricse termelőszövetkezeti köz­ség tanácsülésén Kiss Kálmán, a Vörös Október elnöke felajánlotta a tagság nevében: a Túr folyóból kavicsot termelnek ki a községbeli új járdák megépítéséhez. A fel­ajánláshoz csatlakoztak a Vörös Csillan tagjai is, a tanácsülés va. lamennyi tagja, vendége. Nyírbátor termelőszövetkezeti köz­ség tanácsülésén Demjén József elv­társ, a Lenin elnök© versenyre hív­ta a Vörös Csillag termelőszövet­kezeti csoportot. Demjén elvtársék megfogadták: Sztálin eivtárs szü­letésnapjáig rendezik hizotísertés, hizottburomfi beadási kötelezettsé­güket is. A dohányt becsomózzák és beadják, valamint silózási ter­vüket 240 százalékra teljesítik. — Kihordják az öszes trágyát is. — Demjén elvtárs azt is elmondotta, hogy a sztálini felajánlások telje­sítésében legjobb eredményt elért brigádokat 200—200 forintos juta­lomban részesítik. (ilT sajtócsoport.) A helyi tanácsainknál most fo­lyik a jövő évre szóló gazdnlsjs ro­mok elkészítése. A készülő gazda­lajstrom alapján állapítják majd meg az egyes termelők 1953-as be­adási kötelezettségét. A gazdalajs­trom elkészítése folyamán — de­cember hónapban — a tanácsok minden egyes termelőt behívnak, s megbeszélik vele a művelése alatt álló terület adatait, a beköveíke zett változásokat. Minden termelő­nek alapvető érdeke, hogy ezen a tárgyaláson megjelenjen és abban az időpontban jelenjen meg, ami­korra idézése szól. Ha a termelő gazdaságában, művelése alatt álló földterületében változás követke­zett be, ezt okmányokkal kell bizo­nyítania. A haszonbérleteket Írás beli és a tanács által lát hámozott szerződéssel, a termelőszövetkezet­be való belépést pedig belépési nyi latkozattal kell igazolni. A földfel ajánlás következtéiben beállott vál­tozást csak akkor veheti figyelem­be a tanács, ha a termelő bemutat­ja a megyei tanács földbirtok ren­dező csoportja által kiadott vég­határozatot a felajánlott füldterii. let elfogadásáról. A gazdalajstrom összeállításánál jelentenie kell a termelőnek azt is, ha a művelése alatt álló földterületen, vagy annak egyrészén a művelési ág változása következett 1». A művelési ág megváltozásáról a tanács helyszí ni f'Hilvizsgálás alapján igazolást készít és eszerint módosítja a ter­melő gazdalnjstronvbelí adatait. Százötven évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Nemzeti Múzeum. Ennek emlékére december 23 a múzeumok napja lett. Ez a nap ünnepe a mi megyénk múzeumá­nak, a Jósa András múzeumnak is. Az lS48-as forradalmat követő Bach-korszakban és a Habsburg elnyomás évtizedeiben nagy szere­pük volt a sorra alakuló múzeu­moknak haladó hagyományaink ápolásában. Azonban ezek a mú­zeumok jórészt magánkutatók kez­deményezései voltak, az uralkodó osztály megtagadta tőlük a támo­gatást. A múzeumi tárgyak gyara­pítására csaknem az egyedüli le­hetőség az ajándékozás volt. Kiál­lításokat alig rendeztek, s voltak olyan múzeumok, amelyek falai kö­zé látogató alig léphetett. Különö­sen válságosra fordult a múzeumok sorsa a Hortliy-einyomás időszakú ban. S ezt betetőzte a fasiszta há­ború, amelynek során igen sok pó­tolhatatlan műkincs elpusztult. Az ország felszabadulása pá­ratlan fejlődési lehetőségeket te­remtett a múzeumok számára. Né­pi államunk támogatásával helyre­állítottuk a háborús károkat szenvedett múzeumokat és érté­kes — a széles néprétegelk művelő­dését szolgáló — kiállításokat is megrendezhettünk. A mi múzeumaink magas színvo­nalúak, — de ugyanakkor minden­ki számára érthető régészeti és néprajzi állandó kiállításain ismer­tetik lakóhelyünk múltjának és je­lenének több szakaszát. A múzeumoknak új közönségük van: a dolgozó nép. A december 23-án rendezendő múzeumok nap­jának az is a célja, hogy a dolgo­zókkal jobban megismertessük a múzeumok jelentőségét. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a múzeumok napján megalakuló Múzeumi Tanács is. Ennek felada­ta a múzeumok népszerűsítése, helytörténeti és tájkutatások szer. vezése és végzése, és ennek révén a szülőföld szeretet éré való ösz­tönzés. NYARAM MIHÁLY, a nyíregyházi Jósa Andrár­múzeum igazgatója. A szovjet gondoskodása a helyi ipar fejlesztéséről írta: G. PAHONOV A kommunista párt és a szovjet kormány fáradhatatlanul gondos­kodik a szovjet nép anyagi jólété­nek fokozásáról, növekvő kulturá­lis és élet szükségleteinek maximá­lis kielégítéséről. A helyi szovjetek hivatása, hogy gazdasági szervező munkájukat a közszükségleti cik­kek termelésének minden módon való fejlesztésére Irányítsák. Ahhoz, hogy a lakosság különbö­ző szükségleteit kielégíthessük, — mondotta Sztálin eivtárs, — „fel­tétlenül el kell érnünk azt, hogy minden járásban, minden kerület­ben, minden kormányzóságban, minden területen, minden nemző; 1 köztársaságban felpezsdüljön az élet, az ipari élet”. A szovjet szer­vek kezdeményezésének kibonta­koztatása a gazdasági építésben, a helyi Ipar teljes erővel való fej­lesztése, kezdve a kerületektől, — ezt a feladatot tűzte Sztálin elv- társ a szovjetek elé. Ezt a felada­tot jól megoldja a Moszkvorecki kerületi szovjet, amely nagyszerű tapasztalatokra tett szert a helyi Ipar fejlesztésében. A Moszkvorecki kerület és Moszkva más kerületeinek keres­kedelmi hálózatában nagy a keres­let a kerület helyi ipari üzemei ben készített tárgyak Iránt. Nézzük, hogyan van megszervez­ve a kerületben a helyi Ipar és ho gyan irányítja azt a helyi szovje 1 A végrehajtó bizottság mellett helyi ipari tröszt alakult. Ez a tröszt 12 nagyüzemet egyesít és sok más kisebb vállalatot. A tröszt biztosítja a vállalatok szünet nél kült munkáját, ellátja azokat nyersanyaggal és elszállítja a kés:- terméket a kereskedelmi szerveze­teknek. A tröszt vállalatainak tervelő­irányzatát a kerületi szovjet vég­rehajtó bizottságának tervbizott­sága dolgozta ki és a kerületi szovjet végrehajtó bizottsága hagyja jóvá. A végrehajtó bizott­ság rendszeresen ellenőrzi a helyi ipari tröszt vállalatainak munká­ját, az állami terv teljesítését, a pénzügyi elszámolást és a kibocsá­tott termékek minőségét, de gond­juk van arra is, hogy megismerjék a fogyasztók véleményét a készít­mények minőségéről, megvizsgálják a munkások munkaviszonyait és kulturális, jóléti ellátását. A szov­jetnek ebben a hatalmas munká­ban segítségére voltak az állandó ipari és kereskedelmi bizottságok a küldöttek és a nagyszámú aktíva. Körülbelül száz küldött és akti­vista,— akik közt voltak munká­sok. mérnökök, könyvelők, áruszak- érlók, üzleti alkalmazottak, házi asszonyok — vett részt az említett vizsgálatban. Meglátogattak sok áruházat, ahol a helyi ipari készít­ményeket árusítják, beszélgettek az árusítókkal és vásárlókkal, össze­gyűjtötték megjegyzéseiket, pana­szaikat és javaslataikat. Azután sorrajárták a vállalatokat, ahol megismerkt dtek a munkaviszo­nyokká], a technológiái folyama­tokkal, a termelés gépesítésével és a munkások kulturális—jóléti vi­szonyaival. Nehéz felbecsülni a vizsgálat eredményeit. A vizsgálat közvetle­nül a helyszínen segített a válla­latok munkájában lévő sok hiba kiküszöbölésében. A bizottságok ál­tal az egyes kézi munkával végzett folyamatok gépesítéséről, a techno­lógia megjavításáról stb. benyúj­tott javaslatok megmutatkoztak a végrehajtó bizottságnak a helyi ipari tröszt jelentését megtárgyaló ülésszakán hozott határozatában. A Moszkvorecki kerületi szovjet figyelmének központjában áll a közszükségleti cikkek kiváló minő­ségéért vívott harc, A szovjet ki­küldöttei segítettek a helyi ipar minden vállalatának, hogy kibonta­kozzék minden munkafolyamat mi­nőségileg kiváló teljesítéséért, a nyersanyag és az anyagok gondos felhasználásáért a Zsandarova- mozgalom. A versenymozgalom meghozta a gyümölcseit. így például a kötszö- völtgyár kollektívája a verseny folytán 1052 első felében az össz­termékekből 9S.4 százalék elsőo^z- tályú cikket termelt, míg a norma 94 százalék volt. A Moszkvorecki kerület helyi ipari trösztje csupán 1952 első fe­lében több, mint 20 fajta új áru­cikket bocsátott ki terven felül és jelentős nyersanyag és anyngmég- takarítást ért el. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kon­gresszusának tiszteletére nagymér­tékben kibontakozott szocialista ver­seny új lendületet adott a helyi ipari vállalatok dolgozói munkájá­nak. Ez lehetővé tette, hogy a vál­lalatok kilenchavi tervüket 17 nap­pal előbb teljesítsék. A Moszkvorecki kerületi szovjet végrehajtó bizottsága gondoskodik arról, hogy tovább szélesedjék a lakosság számára az árutermelés, A végrehajtó bizottság utasítására a helyi ipari tröszt új műhelyeket épít. Komoly összegeket fordítanak étkezők, vörös sarkok építésére, a könyvtárak kiegészítésére és más kulturális—jóléti szükségletekre. — 1932-ben csupán a helyi ipari tröszt beruházásaira több, mint 3 millió rubelt, tehát jóval többet fordítanak, mint az elmúlt eszten­dőben. A kerületi szovjet nagy figyel­met szentel a vezető műszaki káde­rek és a munkások képzésére. 1952- ben a tröszt vállalataihoz sok új felsőfokú és középfokú szakiskolát végzett szakember került. így vezeti a Moszkvorecki kerü­leti szovjet a kerületben a helyi ipar fejlesztését. Minden termelővel megbeszélik a tanácsok a gazdalajstrom adatait

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom