Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)
1952-12-13 / 292. szám
1032 DECEMBER 13, SZOMBAT NÉPLAP Az ENSz-közgyűlés politikai bizottságának decent bér lö-i délutáni ülése A* ENSz-közgyülés politikai bizottságának december 10-i délutáni ülésén a tuniszi kérdés vitája során beszédet mondott A. A. Szóból, jev, a Szovjetunió képviselője. A. A. Szoboijev tényekkel bizonyította, hogy a francia kormány nem teljesíti az ENSz-alapokmány értelmében Tunisznak, az önkormányzattal nem rendelkező terülő, tek egyikének népével kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. Rámutatott, bogy a francia kormány nem segíti elő a tuniszi nép politikai, gazdasági és társadalmi előrehaladását, nem építi ki Tunisz lakosságának önkormányzatát és nem veszi kellőképpen figyelembe a lakosság politikai törekvéseit. Tunisz legtermékenyebb földjét francia telepesek kaparintották meg. Tuniszban a nagy ólom- cink-, vas-, foszfát és mangánérc-lelőhelye, két megkaparintó francia monopóliumok minden eszközzel akadályozzák a tuniszi feldolgozó ipar fejlődését. A Szovjetunió képviselője rámutatott a gyarmat! politika súlyos tuniszi következményeire. Kiemelte, hogy a lakosság nyolcvannégy százaléka írástudatlan. Miközben a rendőrség eltartására a költségvetés 34 százalékát fordítják, a népoktatásra a költségvetésnek csak három százaléka jut. A Szovjetunió képviselője több példát idézett arról, hogy a francia kormány Tunisz területét az Egyesült Államok katonai támaszpontjává teszi, mintegy láncszemeként ama támaszpontok láncolatának, amelyet az atlanti tömb me.sz- szemenő agresszív terveinek megvalósítására szántak, Szoboijev meggyőző tényeket sorolt fel arról, hogy a francia kormány a tuniszi nemzeti felszabadító mozgalom elfojtására, az ország. militarizálására irányuló intézkedéseivel, valamint Tunisz katonai megszállásával súlyos helyzetet teremtett, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének állandó figyelemmel kell kísérnie. Befejezésül a Szovjetunió képviselője ezeket mondotta: — A közgyűlésnek feltétlenül a tuniszi helyzetre kell fordítania figyelmét és kötelessége, hogy az ENSz-alapokmány elveinek és széllé mének megfelelő intézkedéseket tegyen. Több hozzászóló után M. Nasz- kowski, Lengyelország képviselője kiemelte beszédében, hogy a francia kormány gyarmati politikája hosszú évtizedek óta akadályozza Tunisz politikai, gazdasági és kulturális fejlődését. A lengyel küldött az adatok egész sorát idézte arról, hogy a francia gyarmatosítók ténylegesen gyarmatukká változtatták Tuniszt. „Amit a bakíúi'iiiinháborúról tudni kell“ clnunef brosúrát adott ki Nyiigat-Némctország-ban az amerikai meg-szálló csapatok parancsnoksága Amint az „ADN” jelenti, a nyugatnémetországi amerikai megszálló hatóságok „Amit a baktérium háborúról tudni kell” címmel brosúrát adtak ki. Ez a brosúra hivatalos elismerése az amerikai intervenciósok bűnös koreai baktériumháborújának. A brosúra nyíltan elismeri, hogy az Amerikai Egyesült Államok ,jól ismeri a biológiai fegyverek fajait és hatásosságát”. A ba k téri um 1 > áború nak a brosúrában leírt módszerei megegyeznek azokkal a tényekkel, amelyek az amerikai intervenciósoknak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban elkövetett gaztettei kivizsgálása sorún bebizonyosodtak. Amint az ADN jelenti, a bonni belügyminisztérium egyik közieménycböl kiderül, hogy a baktériumháborúról szóló amerikai brosúrát „illetékes” n y ti gat n émet o rsaági szerveknek adták át azzal, hogy „a saját tapasztalat hiánya” gyakran „akadályt" jelent a baktériumfegyver nyugatnémetországi gyártásában, illetve az arra vonatkozó kutatómunkában. Az „ADN” a továbbiakban olyan tényeket említ, amelyek arról tanúskodnak, hogy Nyugat-Német- országban élénk előkészületek folynak a baktériumliáborúra. Adenauer december 6-án a szövetségi gyűlésben kijelentette, begy a bonni és párizsi katonai egyezmények értelmében a Rajnától nyugatra fekvő nyugatnémet területeken biológiai és vegyi tömeg, pusztító eszközöket fognak gyártani. Az amerikai csapatok heidel- bergi parancsnoksága közölte, hogy ez év folyamán a Nyugat-Német- országban állomásozó amerikai csapatoknak kéí ezerkétszáz tisztjét és katonáját képezték ki a baktériumháború módszereire. Ezév júniusában olyan hírek jelentek meg, amelyek szerint Nyu- gat-Németországbnn már több kutatóközpont létesült a baktérium- háború előkészítésére és hogy ezek az intézmények már több hónapja teljes üzemmel dolgoznak. A „Han- delsblatt-Deutsche ’ Wirtschaftszei- tung” című düsseldorfi lap ezév áprilisában közölte, hogy -Adenauer titkos egyezményei értelmében Nyugat-Németorszagot nagymértékben fel fogják használni az atom- és baktériumfegyverrel kapcsolatos kutatások színhelyéül. Péter Antalék 35.000 forintja Komlódtótfalun az egykori döly- fös úrUűk homlokzatún, ott busz kétkedik most a tábla: „Két Vadas testvér termelőszövetkezet”. — Valaha az árilak tövénél olt nyújtóztak el a roggyant, düledezö cseléd viskók, tengernyi nyomorúságot fogva falaik közé. Itt lakott akkoriban Péter Antal, családja az egyik viskó cakója volt, erejük, nyomorult életük meg a nagybérlőé. Élet-halál ura volt. itt Friedmann nagybérlő, cselédek sokasága növelte hájét, vagyonát. Péter Antalok a hajnaltól éjszakába nyúló robot tál egész esztendőn nem kerestek többet 12 mázsa gabonánál, egy kishold rossz tengeriföld teimésc- nél, ötven kilo főzelékfélénél és negyven pengőnél. Hogy miként élt meg ebből egy családi Azt mond fák akkoriban — „ekkora szép bért aligha fizetnek valahol...” Éllek, mégis megéltél;, pedig a robot elszívta belőlük a vért, csontjaikból a velőt, s enni csak nagyon szűkösen volt mit... SoJiSZOr visszaemlékeznek a keserves időkre a komlódtótfalusi szövetkezeti parasztok. A múltat elsöpörte az az új történelem, amelynek első, legragyogóbb betűit vérrel irtuk a szovjet hősök. Elsöpörte, mint a friss szél a megsárgult faleveleket. Tisztára söpörte a komlódtótfalusi határt, amelyen felnőtt az új történelem gyermeke, a Két Vadas-testvér termelőszövetkezet, És Péter Antalékf Ok írják most a nagy sikerek, győzelmek történetét. Arról, hogy közösen, szövetkezve miként győzik le a természetet, hogy hanoinak boldog ságukért, jómódjukért a szövetkezeti mezőkön. Rogy most miként élnek? Tizennégy és fél mázsa kenyér- gabonát vitt a szekér Péter Antalék portájára, mikor szétosztották a felesleget a szövetkezetben. Kern, a családfőnek nem kellett most törnie a fejét, hogy a tizennégy és fél mázsa gabonából elég kenyere lesz-e a csaláánuJ;, mert „ebbűi ruhára, meg más egyébre is félre kell tenni”. Hiszen nemcsak ennyi volt az esztendei kereset, a szövetkezetben ! Mikor eljött a csengeri őszi vásár ideje, Péter Antal a vásár reggelén korábban kelt. mint máskor. A'em szólt, gyorsan felöltözött, feleségére mosolygoit és elment. Nemsokára visszatért és egy köt eg százforintost telt az asztalra. — .1 vásárra, — nézett széles mosollyal meglepett feleségére, aki csak állt az asztalnál, hitetlenkedve. Ennyi pénz! Talán még ötezer forint is van ... — Tízezer. Előlegbe, — hizlalta az ember, aztán hozta is az asszony kabátját, hogy induljanak a vásárba. Sokszor voltak Csengéiben, de olyan boldog útjuk még sohase volt, mint akkor, a vásár napján. Odafelé szollélc a terveket, mit is vesznek. Visszafelé meg számbarettéi;, hogy mindent megvették-e, amit kell. Mind a hat gyereknek két- rend ruha, ünneplő is, viselő is, meg cipő. Péter Antalnak is az asszonynak is két rend. llcj, a vőlegényt ruhája óta sohase volt még ünneplő ruhája Péter Antalnak . .. I-S nem SoJiJiClf az emlékezetes vásár után három szekér almával megrakva állt be Péter Antalék udvarára. Harmincöt és fél mázsa almát kapott a szerzett munkaegységek után a családi Azon az estén Péter Antal és Tibor fia, a legnagyobb, papirt, ceruzát vettek elő. Hotdog számolás volt... a búza ér pénzben vagy j.350 forintot, az árpa 462 forintot .. . a. krumpli is -115 forintot, az alma 21.300 forintot... a széna 110 forintot.-, a szalma, a törek is megér ugyanannyit... cs még hozzá a készpvnzrészcscdvs. összesen több, mint harmincötezer!... .1 komlódtótfalusi Péter Antalok új élete szárbaszökken, gyönyörűt virágzik, dús gyümölcsöt hoz. Országos munkavédelmi éüekezleteL tartottak a vasutasok A Vasutasok Szakszervezetének munkavédelmi osztálya pénteken délelőtt országos munkavédelmi értekezletet tartott a Landler Jenő járműjavító vállalat kultúrtermében. Bacsó Béla. a szakszervezet munkavédelmi osztályának vezetője ismertette a munkavédelem terén elért eredményeket és vázolta a feladatokat. Ma már minden szolgálati helyen működnek a biztonsági megbízottak. A munka védelmi előadók és a biztonsági megbízottak részére rendszeresen meghatározzuk a legsürgősebb tennivalókat. Ez év közepén háromszáz újonnan megválasztott munkavédelmi felügyelőt képeztünk ki. Javulás mutatkozik a munkavédelmi propaganda terén is. A balesetek előidézője többnyire a lazaság és hanyagság. Ezek leküzdésére mozgósítani kell a sztahanovistákat, újítókat, hogy f ejles z- szék a balesetelhárítási technikát, tökéletesítsék a védőberendezése- seket, a munkavédelmi bizottság tagjainak pedig még jobban meg kell javítania!-; munkájukat. xV beszámoló titán a hozzászólók megfogadták, hogy megindítják a harcot a balesetmentes téli közlekedés sikeréért. „December 21-ig befizetjük a jegyzett békekölcsönt!44 Lelkesen csa-lakoznak a termeiszövetkezeti csoportok a nagykállci Rákosi tszcs, kezdeményezéséhez Alig két hónap telt el azóta, hogy dolgozó népünk lelkesen jegyezte a Harmadik Békekölcsönt Közeledik a készpénzfizetésül Jegyzések befizetésének határideje. A nagykállói Rákosi termelőszövetkezeti csoport tagjai elhatározták, hogy határidő előtt, Sztálin elvtárs 73. születésnapjának tiszteletére befizetik a jegyzett összegek. Tildájuk követésére versenyfelhívást intéztek a megye valamennyi termelőszövetkezeti csoport iához. A felhívás nyomán hasonló lelkes mozgalom bontakozik ki Szabolcs- Szatmár szövetkezeteiben. A/nyíregyházi Dózsa termelőszövetkezeti csoportban, a sóstóhegyi Vöröst Csillag termelőszövetkezetben röp- gyfiléseket tartottak a dolgozók s ezeken a röpgyüléseken határozták el: csatlakoznak a nagykállói Rákosi tszcs, versenyfelhívásához. A vásárosnaményi Vörös Csillagban, a zsarolyáni termelőszövetkezeti csoportban szintén elhatározta a tagság azt, hogy határidő előtt tesz eleget hazafiúi kötelességének, azonban ezeken a helyeken a vezetők nem fordítanak kellő gondét r. mozgalomra. Termelőszövetkezeti csoportjaink vezetői mindenütt támogassák ezt a kezdeményezést: ne legyen egyetlen olyan termelőszövetkezeti csoporttag sem, aki ne fizetné l>e példamutatóan batáridő előtt a Harmadik Békekölcsön jegyzett összegét. A vásárosnaményi járásban legelőbb a járási tanácsnak kell megjavítania munkáját a silózási terv teljesítése érdekében A vásárosnaményi járás a leghátul kullog a járások közt kialakult süőzási versenyben. A termelőcsoportok még csak 83 százalékra teljesítették a silótakarinány- készítés tervét, holott a megye szövetkezetei globálisan már 101 százalékos eredménynél járnak. A járás földművesszövetkezetei 61 százaléknál tartanak, az egyéni siió- zás tervét pedig ugyancsak 87 százalékra teljesítették a vásárosnaményi járás falvaiban. A legnagyobb hiba a járási tanácsnál van. A főáliattenyésztönek, s egyáltalán a mezőgazdasági osztálynak még arra sem volt gondja, hogy megfelelő tervet készítsen el a silózás munkája szamára. A kis- varsányi Béke tszcs-ban például -13 számosállat van, ezeknek 330 köb- méter siló takarmányra lnne szükségük. S a járási tanács cak 203 köbméter silótakarmány készítésére csinálta meg tervüket. Ugyanígy a barabási Kossuth tennelőcsoportnál 93 számosállatra csak 419 köbméter siló készítését tervezték el. A járási tanács nemtörődömségéből következik, hogy a járás szövetkezetei még ezt a laza tervet sem teljesítették. A kisvarsányi Béke tszcs, még semmit sem sild* zott, a barabási Kossuth tszcs-ben is csak 220 köbméter siló készült el eddig, s még jónéhány helyről lehetne hasonló példákat felhozni. Legelsősorban a járási tanácsnál kell gyökerestől felszámodni a silózással kapcsolatos nemtörődömséget ahhoz, hogy a silózás munkája megjavuljon a járásban. Ha a járási tanács szívügye lesz a jószágállomány áttételtetése, s a községi tanácsokat is megfelelőkép mozgósítja a munkára, ebből feltétlenül a silózási terv teljesítésének kell születnie. (Jávor Komé!, megyei tudósító jelentéséből.) A sáirssámadás óta 23 középparaszt család lépett he a mátészalkai Szabad Nép“ tszcs-he A mátészalkai Szabad Kép tszcs-t 18 család 21 taggal alakította meg »az idén februárban. A IS család összesen 116 hold földön kezdte meg a munkát, állatállományuk hat ló, 11 sertés, 10 fejőstehén, 4 üsző és 21 baromfi volt akkor. A tagok azt a célt tűz ték maguk elé, hogy egész éven át minden munkát a minisztertanács határozatában előírt időben teljesítenek. Elhatározásukat valóra váltották, bár a növénytermelési munkák időben való elvégzését nagymértékben hátráltatta az a tény, hogy a csoport földjeit még nem tagosították. így a gépállomás traktorainak segítségét nem tudtál; igénybe venni, hanem a rendelkezésükre álló három pár lóval és kézi erővel művelték a földet. — Amikor az aszályos hónapok következtek, a csoport tagjai azzal bizonyították be a társas gazdálkodás eredményességébe vetett hitüket, hogy kora reggeltől késő estig szorgalmasan kapálták, művelték terményeiket, közös erővel sokkal több terméseredményt értek el, mint az egyénileg dolgozó parasztok. A csoport földjein 8 mázsa búza termett átlag holdan- kint, cukorrépából 100 mázsás hol- dankintl termésátlagot értek el. A növénytermelési munkák mellett gondot fordítottak állatállományuk }arapííAsára s elhelyezésére is. Meglévő állatállományukat a nyár folyamán 10 tehénnel gyarapították, s a tehenek részére házilag egy 30 férőhelyes karámot, a sertések részére egy 10 férőhelyes szabadszállást építettek. A csoport november utolsó hetében tartotta meg első ünnepélyes zárszámadását, amelyen számos egyénileg dolgozó paraszt is részt vett. Az egyénileg dolgozó parasztok Pénzes Mihály elnök beszámolója után elbeszélgettek a csoport tagjaival. Amikor Pénzes Mihály, a csoport elnöke beszámolójában arról beszélt, hogy mennyi egy-egy tagnak a munkája után járó részesedés, az egyénileg dolgozó parasztok láthatták, hogy a közös gazdálkodás sokkal jobb életet biztosít, mint az egyéni. Az elnök elmondotta a többi között, hogy Varga Pál februártól október végéig 360 munkaegységet szerzett s ezért több mint 59 mázsa terményt kap a csoporttól, ezenkívül jelentős mennyiségű napra- forgóhéjat, 261 liter tejet és 2181 forintot is kapott. A hazavitt terményéből 897 kiló kenyérgabona. Szabó Bálint 329 munkaegysége után járó részesedésével szintén több jövedelemhez jutott, mintha egyénileg művelte volna földjét. De nemcsak részükre, hanem a csoport minden tagjának biztosítva van az újig tartó kenyere. A zárszámadást ünnepséc óta 23 középparaszt lépett be a csoportba. Az új tagok több mint 280 hold földdel, 15 tehénnel, két lóval, 11 sertéssel, 17 birkával és 50 baromfival gyarapították a csoport gazdaságát. Tóth István Nyíregyháza*
