Néplap, 1952. december (8. évfolyam, 283-306. szám)
1952-12-11 / 290. szám
Mai számunkból t A SZOVJETUNIÓ ÖTÖDIK ÖTÉVES TERVÉNEK VILÁGTÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGE (2. old.) — A NÉPEK KÉSZÜLNEK A BÉCSI BÉKEKONGRESSZUSRA (3. old.) — A TAKARMÁNYSILÓ- ZASI FOGADALMAK TELJESÍTÉSÉRŐL (4, old.) AZ MOP SZABOLCS-SZATM AR MEGYEI PARTBIZOTTS AGAN AK LAPJ A VIII. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM ARA 50 FILLER 1952 DECEMBER 11, CSÜTÖRTÖK A falusi népnevelők Ma fernst elérkezett az ideje annak, hogy falusi népnevelőink mindenütt tanácskozásra üljenek fiaeze és megvitassák az elkövetkező- idők feladatait. Legelsősorban a termelőszövetkezetekben és termelőcsoportokban munkálkodó népnevelők feladatairól kell beszélni. Hatalmas segítséget nyújt vala- tntonyi népnevelő, termelőszövetke. zdBg népnevelőink számára is Gerü -ftytllte nagyjelentőségű beszéde síé&unk Központi Vezetőségének égíftóöbi ülésén. Gerö elvtárs világosan, érthetően megmagyarázta, hogy a sokfelé látható jó eredmény mellett miért maradt el a tervtől a mezőgazdaság termelése. ,,... a rosse időjárás ellenére sokkal jobb termést takaríthattunk volna be, ha a mezőgazdaságban jobban, szervezettebben dolgoznánk...” — mondotta. Termelőszövetkezeteinkben, termelőcsoport jaiinkban most fejeződnek be a zárszámadások. Az esztendei szövetkezeti munka mérlege nagy segítséget nyújt mindenütt ahhoz, hogy a népnevelők megmagyarázzák a szövetkezeti parasz toknak: még nagyobb jövedelemre ■ ehettek volna szert, ha szervezettebben, fegyelmezettebben dolgoznak, s ezért jövőre szorgalmasabban. kell munkálkodniok. Most, amikor népnevelőink a szövetkezeti parasztok közt — akii éppen esztendei munkájuk jövedelmét számolgatják — rámutatnak az évi munka fogyatékosságaira és szavaikkal jobb munkára lelkesítenek, Gerő elvtárs útmutatásait követik: „Ami a mezőgazdaság szocialista átépítését illeti, itt továbbra is változatlanul az eddig elért eredmények megszilárdítása, meglévő szövetkezeteink gazdasági megerősítése a jő kérdés.” A legfontosabb tennivalók közé tartozik most, hogy a termelőszövetkezeti népnevelők széles körben terjesszék azokat az írásokat, mód szereket, amelyek tanulmányozása alkalmazása elősegíti a növénytermelés, állattenyésztés hozamának növelését. A népnevelők legyenek legelső harcosai az új termelési eljárások bevezetésének szövetkezeteinkben. Gerö elvtárs itt is utat mutatott nekik, s szövetkezeteinknek : {,11a valaha, úgy ebben az évben kézzelfoghatóan bebizonyoso- dott nálunk is a nagy forradalmár természetátalakitómk, Micsurinnak az a zseniális tétele, hogy ..nem várhatunk könyöradományt ", természettől, feladatunk: el kell mini tőle azt, amire szükségünk vorn!” A kocsordl Vörös Csillag termelőszövetkezet népnevelői jő felvilágosító munkával nevelték a szövetkezet tagjait az új harcosaivá. Nem véletlen, hogy a kccsordi szövetkezeti parasztokról megye- szerte úgy beszélnek, hogy a „ko- csordi micsurloistáik”. öntözéses gazdálkodással, most pedig erdősítéssel fogják szekerükbe a természetet, s jórészt ennek köszönhetik hogy munkájukért búsásan fizet a föld. Nemkülönben az encsencsi ifjúság tsz-ben is jelentősen a népnevelőik érdeme az, hogy a szövetkezeti parasztok lelkesen alkalmazzák a hozamot növelő új módszereket. Ugyanakkor a gelénesi Petőfi tszcs, népnevelői elmondhatják : megbánhatjuk, hogy nem áMSznáitunk előhántós ekét, mert ;3Hk, az előhántós ekével művelt tWfífiflön 40 zsák tengeri termett ^példánként az Idén. a rosszul mtlfontos feladatairól veit földön meg semmit se törtünk! — A tél időben jobba n van idő arra, hogy olvasgassanak, beszél-: gessenek a szövetkezeti parasztok. Ezt az időit használják ki népnevelőink arra, hogy az új módszereket, eljárásokat megismertessék a szövetkezeti parasztokkal. Nemkülönben a szövetkezeti népnevelők fontos feladata az, hogy megmagyarázzák most a szövetkezeti parasztoknak, miért kell harcolni a bandázás, az egyenlősdi, a mimkafegyelemlazítás, a munkaegységhígítás ellen a munka jó megszervezésével, a területek gondos felosztásával egy-egy brigádra munkacsapatra, sőt egyénekre is. A népnevelők a szövetkezetekben számos példát találnak, amelyekkel mondanivalójuk igazát sokszorosan aláhúzhatják. Mert a székelyi Békéért Harcoló tsz.-ben a bundázás jó 22 vagon burgonyával károsította meg a szövetkezetét, s egy kiló helyett 2—2.5 kiló kukorica jutott volna egy munkaegységre, ha szervezettebb a munka, jobb a növény- ápolás. Ugyanígy megmutathatják, hogy a közös vagyon védelme, annak növelése minden szövetkezeti tag érdeke, hiszen valamennyi szövetkezeti tagot megkárosította például Vámosatyán az. hogy a fegyelmezetlenségek miatt 20.000 forint értékű lóherét ölt el az aranka. Szövetkezett népnevelőinknek harcba kell szállanlok minden maradi- sággal, kapzsiságra hajló önző, még lopás sugalmazására is kész gondolkodásmóddal, arait a szövetkezeti parasztok a kiskapitalista magángazdálkodás világából hoztak magukkal. És a szövetkezeti parasztokat új, másfajta, igazi emberekké kell nevelniük. Nincs szebb feladat ennél. S nincs szebb feladat mozgósítani a harcra azok ellen, kik valaha a cseléd, a szegényparaszt vérét szívták, s most a szövetkezetekbe furakodva szeretnék megakadályozni egykori robo- tosaik boldogulását. A napkori, petnehá'zi, magyi példák mutatják, mily aljas módon igyekszik megtéveszteni a kulák a becsületes dolgozó parasztokat, akik közül sokan hajlamosak arra, hogy könnyen elfeledjék a múlt keserveit, s egy tálból cseresznyézzenek a kulákok- kal a szövetkezetben. Emlékeztessék őket a népnevelők múltbeli keserves életükre a kulákoknál. ne* véljék őket harcosokká a nép ellenségei ellen! De nemcsak szövetkezeteinkben vannak tennivalóik a népnevelőknek. Nem kisebbek a feladatok a falvakban az egyéni gazdák közt, amelyeket a népnevelőknek, kommunistáknak és pártonkívülieknek egyaránt állhatatosan, türelmesen el kell végezniük. A termelőszövetkezeteken kívüli népnevelőknek is Gerő elvtárs beszéde mutatta meg az elkövetkező idők legfontosabb feladatait. Az állam iránti kötelezettségek teljesítésére való nevelés korántsem került mostmár háttérbe november 39. után. .Sőt, még szívó- sabb munkára van szükség, hiszen a beadással éppen azok maradtak el. akikkel „nehéz szót érteni”, akik politikailag elmaradott, öntudatlanabb emberek. Korántsem szabad hát lebecsülni mostmár a felvilágosító munkát a begyűjtési tervek minden részletében való teljesítése érdekében, annak érdekében, hogy falvainkban december 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjára egyetlen hátralékos se legyen. Járási tudósítónk Jelenti: Sztálin elvtárs születésnapjáig az első helvet akarja megszerezni a nagyhállói járás a begyűjtési versenyben a járásban megjavuló munka megnövelte a dolgozó parasztok öntudatát, megnövelte járásunk tekintélyéi. Azonban még mindig van olyan csorba ezen a tekintélyen, amit ki kell köszörülni. Balkány és Nagy-: kálié községek elmaradásukkal még mindig visszahúzzák a járást a begyűjtés versenyében. Az eddigi jó munkatapasztalatok alkalimazásávad javítjuk meg ezekben a községekben is h munkát. Ezt célozta a Bököny községijén rendezett minta-tanácsülés is, amelyen az elmaradt községek vezetői megláthatták saját munkájuk fogyatékosságait A járási tanács és a községi tanácsok segítségéve! meg javítjuk a munkát az elmaradt községekben is és december 21-re megszerezzük az első helyet a járások begyűjtési versenyében! VRBJ.N PÉTER, nagyhállói járási tudósító. V Központi Vezetőség útmutatásai alapján gondoskodjék a 61/2. Építőipari Vállalat a negyedik tervér zavartalan megkezdéséről Brigádommal eddig a szabadság- bokori építkezésen dolgoztam. Rendesen folyt a munka, napról napra rendszeresen túlteljesítettük normánkat. Átlagosan 180 százalékos volt a teljesítményünk, de természetesen volt olyan nap, hogy ennél többet tudtunk felmutatni. Az iga«, hogy igyekeztünk a munkával, de nemcsak rajtunk múlott, hogy sztahanovista szinten dolgoztunk. Munkánk eredményét elsősorban annak köszönthettük, hogy az építésvezetőség folyamatosain biztosította az anyagot, a munkateret. Most néhány napja brigádom átkerült aiz irodaház építéséhez. Szívesen jöttünk, hiszen itt Is ötéves tervünkért dolgoztunk, itt is igen fontos épülettel gazdagítjuk a megyét. Éjszakai műszakra osztottak be bennünket, az építkezés nek ugyanis éjjel-nappal folynia kell. Az első napon este 10 órakor keltett volna munkához látnunk, azonban csak éjfél előtt pár perccel kezdhettünk hozzá és mindösz- sze négy és fél köbméter úsztatott betont készítettünk. Teljesítményünk olyan csekély volt, hogy szé. gyeiéin leírni, mindössze 90 százalék. Szégyen is ez, mert mi most is ISO százalékot, meg még többet akarunk elérni, de ilyen munkakörülmények között nem lehet. Ott látom a hibáit, hogy a vezetőség nem készítette elő kellően a téli építkezésit, és nem gondoskodik arról, amiről Góró elvtárs is beszélt a Központi Vezetőség ülésén, hogy nemcsak az idei terv teljesítése a fontos, hanem az is. hogy zökkenőmeantesen megkezdjük a negyedik tervevet. Ha inunk« fel tételeink Ilyenek maradnak, bajosan lesz zavartalan munkánk az újesz. tendőben. Elsősorban az a baj, hogy rossz a kavicsmelegítő gőzkazán. Állítólag már így küldték el a munka helyre, ez azonban nem menti a vezetők gondatlanságát. KI keLI javítani a kazánt, vagy másikait beállítani. A ml munkánk nagyon fontos az Irodaház építésénél. Ha mi az úsztatott betonozással, vagyis az alapbetonozással nem haladunk, elmaradnak a kőművesek és más szakmunkások is. Igaz, hogy mi már befejeztük ezévi tervünket, de tudjuk, hogy ez nem elég. Jóval túl akarjuk teljesíteni Sztálin elvtárs születésnapjáig, meg akarjuk teremteni a jövőévi győzelem alapjait is. Éppen ezért az a kívánságunk, hogy az építésvezetőség biztosítsa a zavartalan munka feltételeit. DROTAR ANDRÁS, brigádvezető. Ugyanakkor a népnevelőknek a szövetkezeti népnevelőkhöz hasonlóan meg kell tanítauiok az egyénileg dolgozó parasztokat is arra, hogyan növeljék meg az új módszerek megismerésével és bevezető" sével földjeik és jószágállományuk hozamút. Meg kell magyarázniok, hogy országunk gyarapodása, a dolgozó nép életsorának további javulása szempontjából elengedhetetlenül szükséges a mezőgazdaság termelési színvonalának növelése. Ez pedig csakis úgy lehetséges, ha nero idegenkednek a dolgozó parasztok az újtól, s ha népnevelőink nap, mint nap segítik őket az új módszerek elsajátításában, A tél- időben számos lehetőség és mód van erre. Népnevelőink minden nap beszélgessenek el a dolgozó parasztokkal. Vitassák meg problémáikat, keressék fel őket könyvekkel, szépirodalommal, szakiroda- lommal, olvassanak tanuljanak együtt. A haza, a nép javára teszik. Tanítsák meg őket a földek jó megművelésére, a jó állattenyésztő munkára, a helyes takarmányozásra. Amikor a népnevelők mindezen célok elérése érdekében tevékeny- kidnek, beszéljenek a harmadik magyar békekongresszusról, a népek bécsi világkongresszusáról, s mondják el: a béketábor erőinek egyre növekedniük kell új és új bé- keliaroosokkal. Uj és új békeharcosokkal erősítsék falun népnevelőink a béke táborát, amikor a szocializmus építésének teendőiről beszélnek, s leplezzék le a háborús gyújtogatok itteni cinkosait, a falvak kulúkjait, akik népünk meg. veszekedett ellenségei! 'Vilaq p ró te far fiai fqijtinljftrl* t SNI ||^ A nagy-kallói járás a® idei őszön került először a versenyben élenjárók közé, most először sikerült megszerezni a második helyet a begyűjtés, az első helyet pedig a mezőgazdasági munkák versenyében, A járás fogadalma most, hogy december 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjára megszerzi az első helyet. Járásunk, amikor még a hátul kullogók közt volt, jelentős segítséget kapott a megyei pártbizottság lapjától. Annak bírálatai segítségével megjavították a járás tanácsai kapcsolataidat a dolgozó pairasztokkal, megjavult a járási tanács ellenőrző munkája. Ez volt A járási tonics most mintaitanács- iilést szervezett Bökön.vben, amelyre meghívták a járás valamennyi községének tanácselnökét, állandó bizottsági elnökeit, akik gazdag tapasztalatokkal tértek haza, s munkához láttáik. A járásban jól használták fel a népnevelők é8 állandó bizottsági tagok a g^ezterédi Vörös Csillag termelőcsoport példáját.- Ez a' tszcs., az alapja annak, hogy járásunk előrejuthasson, a versenyben. A községi tanácsok helyesen mozgósították munkára az állandó bizottságokat, albizottságokat, bátran meg bízták feladatokkal a bccslile.es, kötelességüket példásan teljesítő dolgozó parasztokat, — s ezzel szoros kapcsolatot teremtettek a dolgozó parasztok tömegeivel. A kg,jelentősebben talán Bököny község járult ahhoz eredményeivel, hogy járásunk előretört a versenyben. Bököny jóidéig a szégyenteljes utolsó helyen kullogott a járás községei közt folyó begyűjtési versenyben. Gyökeresen megváltozott a helyzet, amikor a tanács javított munkáján, az állandó bizottsági tagok dologhoz láttak, és együtt indultak el a hátralékosokhoz a munkába vont élenjáró beadókkal. Megjavította a tanács kapcsolatait a bököny! dolgozó parasztokkal. — s november első felében már kétszáznegyvenen vetitek részt a tanácsülésen. Egymást követték a dolgozó parasztok felszólalásai, ja vasi atal a begyűjtés munkájának megjavítására. És segítségükkel a tanács meg is javította ezt a munkát. A bökönyi példa az egész járás, nak bebizonyította: miután teljesítette beadását és szabadon értékesíthette feleslegeit, 11.000 forintot kapott csak burgo- nyafeleslegéért. Ebből a tagok kö ztil például if. Kovács József 2.400 forintot, Szabó József 2.800 forintot. vitt haza, míg előtte ugyanők a szabadon értékesített kenyérgabonáért is pénzt kaptak: M. Kovács József 1.000, Szabó József pedig 2.400 forintot. A járásban e példa nyomán fellendült a hare a szabadpiacért és a spekulánsok ellen, akik akadályozták azt, hogy a járás dolgozó parasztjai szabadon értékesíthessenek. De leleplezték a dolgozó parasztok Drodá- csik Elemér császárszállást burgonyáid vásárlót is, aki őt vagon beadott burgonyájukat akarta ellopni és mázsánklnt 100 forintos áron értékesíteni. Mindez bizonyítja : a tanácsok és a dolgozó parasztok kapcsolata a sikerek alapja.
