Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-16 / 269. szám

1952 NOVEMBER 16, VASÁRNAP ÍM E F L A F 4 jiigo^lái einhei*i*ablók híuipciTsiek lai*gyalasa A hazánk határain leselkedő vérszomjas farkasok, az amerikai imperialisták...Zsoltijában álló Titó-banditák újabb gazságairól rántotta le u leplet'a budapesti ’ megyei bíróság szombati tárgyalása. : . Betörök ó-s rablók,-kémek és orgyilkosok, okirathamisítók és iné ipgkeverők állnak, a magyar nép bíróságának ítélöszéke előtt. Felelős- -.égrevouásuk is megmulatja: békés épitőmmikánkat védelmezzük ak­kor, amikor számonkérjük szörnyű bűneiket, amelyeket amerikai im­perialista gazdáik feibujtására követtek el é-s akartak folytatni a bé­ketábor és annak magyar bástyája ellen. A Tito-banda lióhérmuster- ségr-e kiképzett bérgyilkosai, a hírhedt- UDB ügynökei amerikai, angol géppisztolyokkal, kézigránátokkal, méreggel, kábítószerekkel felfegy. verezve törtek békés életünkre, akarták megzavarni népünk nagyszerű alkotó munkáját. Belopóztak hazánkba, hogy a hitleri Gestapót'is fe­lülmúló elvetemült módszerekkel igaz hazafiak vérét ontsák, vagy ju­goszláv börtönökbe, kínzókamrákba hurcolják őket. A magyar dolgozó nép nemcsak saját építőmunkáját oltalmazza, hanem az egész béketábort is erősíti, amikor a terrorista emberrabió kémbauda felelősségrevonásával keresztülhúzza az amerikai imperia­listáik és legaljasabb csatlósaik, a TitO-fasiszták háborús gyújtogató terveit. Államvédelmi hatóságunk, dolgozó népünk ökle ismét lesnjt. Az emberrablók vérlázitó tervei kudarcot vallottak. Szombaton reggel 9 órakor a bu­dapesti megyei bíróság épületében kezdődött meg n titóista banditák felelösségrevonása. A bírói emel­vény előtt a bűnjelek halmaza fek­szik-: pisztolyok, géppisztolyok, ké­zigránátok, gyorsanölő mérget tar­talmazó fiolák, rohamkések, ameri­kai katonai gumiicsónak, valuta — a j’ito-fasiszták „munkaeszközei”. A hallgatóság soraiban ott voltak a budapesti sajtó képviselői, üze­mek képviselői, dolgozók, néphad­seregünk tagjai. A tárgyaláson megjelentek a bel- .líbíKülföldi sajtó képviselői. Ott voltak a Pravda, a TASZSZ, a Szovjet Tájékoztatási Iroda mun­katársai, a lengyel PAP hírszolgá­lati iroda tudósítója, továbbá az AFPj az Associated Press, az United Press, a France Sok, az AXP svájci, a VEDO olasz hírszol­gálati iroda és a Diplomatist angol folyóirat tudósítói. Néhány perccel kilenc óra előtt foglalják el helyüket a védők és Alapy Gyula ügyész. Elővezetik a vádlottakat. A budapesti megyei bíróság Olti-ta-mlcsa elfoglalja, he­lyét és Ölti Vilmos tanácselnök megnyitja a tárgyalást. Ölti Vilmos: A tárgyalást meg­nyitom. A budapesti megyei bíróság Tárgyalni fogja a kémkedéssel, em- Iterrablással elkövetett terrorcselek­mény bűntettével és egyéb bűntet­tekkel vádolt Bálint László és öt társa bűnügyét. Az elnök ezután számbavette a megidézetteket. A. vádlottak : Bálint Lás#ó, Ke nyerés Sándoi-, Dr. Bálint Györyy. Púpos János, Papos István, Haffai mtá-. A vádlottak Az. elnök felveszi a vádlottak sze­mélyi. adatait. Az első: Bálint László. 1919-ben, Zentán született, jugoszláv állampolgár, anyanyelve szérb, de kitűnően beszél magyarul. Foglalkozása volt kereskedő, líalv­ás és egyéb bűncselekmény miatt többszörösen büntetve volt. A második vádlott: Kenyeres Sándor, 1926-ban született Buda- l>esten. Magyar állampolgár, bünte­tett előéletű. A harmadrendű vádlott: dr. Bálint György, 1914. február 11-én, Zen- ián. született. Államtudományi dok­torátusa van. 1950-ig csemegekeres­kedő volt, azt követően pedig Mező- ker-alkalmazott, Budapesten, a XII. Kakuk-utca 12. sz. házban van la­kása, Púpos János, a negyedrendű vádlott. 1923-ban, Balatonöszödön született. Foglalkozása: autószere­lő. Lakása XIII.. Angyalföldi-út 36. alatt van. Ifi. Púpos István, ötödrendű vádlott, 1925-ben Bala­tonöszödön született. Foglalkozása gépkocsivezető. Lakása: Eütvü-v utea 10. Raffai Belő. lm tód rendű vádlott. 1923 ben Drávaiványin született. A rád A tanácselnök ismertette ezután a vádat. Bálint Lászlót, Kenyeres Sándort, Dr. Bálint Györgyöt, Pa­pos Jánost, ifj. Púpos Istvánt a bu­dapesti államügyészség kémkedés bűntettével, továbbá emberrablás­ba i elkövetett terrorcselekmény i iün tét tévéi, valamint a Magyar Napköztársnsag nemző közi érdeke:’ sértő bűntettel vádolja. Raffai Bá­lát ■ az államügyészség kémkedés bűntettével és lőfegyverrel való visszaélés bűntette miatt vádolja. — A vádhatóság bíróság elé Iítja ezt a terrorista kémbandát, — folytatta Ölti Vilmos, — amelyet Titó Gestapója, az UDB vezetői fő leg csavargókból, rablókból, gyilko­sokból szerveztek. A terrorista ban­dát az UDB tisztjei- ellátták ameri­kai gumicsónakkal, gyorsanölő mé­reggel, kábítószerekkel, géppiszto­lyokkal, pisztolyokkal, kézigráná­tokkal. különleges ülőkésekkel, ame­rikai bilincsekkel és egyéb felszere­lésekkel. Az UDB nyomdáiban hami­sították az államvédelmi hatóság igazolványait, ezekkel felszerelték a banditákat és a Magyar Népköz­társaság területére dobták át őket. A felfegyverzett és hamis igazolvá­nyokkal ellátott bandát arra utasí­tották, hogy terrorista cselekmé­nyeket hajtson végre, embereket ra­boljon el, kémkedjék, a békés la­kossággal szemben erőszakoskodjék és építsen ki emberek meggyilkolá­sára alkalmas központot. Bálint László elsőrendű vádlott, aki Jugoszláviáiból még 1932 ben került szüleivel Magyar- országra, már fiatal korában soro­zatos bűncselekményeket, fegyveres betöréseket követett el, amiért több­ször elítélték. Az ismétlődő foszto­gatások 0% rablások miatt 1943-ban a statárlális bíróság halálra ítélte, de a büntetés végrehajtásától meg­menekült. A felszabadulás után Kenyeres Sándor vádlottal hamis rendőrségi igazolványokat készítet­tek, hatósági közegnek adták ki magukat és így nagyarányú zsaro­lásokat követtek el. Egy ékszerüz­let kifosztása után őrizetbe vettéi és a bíróság 4 évi börtönre ítélte. Az ítélet után megszökött. 1950 májusában csónakon Jugoszláviába szökött. Az UDB őrizetbe vette. A börtönben töltött időről a követke­zőket vallja: ..1950 május 10-től 1951 április 14-ig őrizetben voltam a szabadkai UDB börtönében. Hét hónapig nem vallottam be, hogy börtönbüntetés elől szöktem és számos bűncselek­ményt követtem el Magyarorszá­gon, mert attól tartottam, hogy mint közönséges bűnözőt, visszadob­nak a határon. A börtönben éhez­tél tek. Amikor Milenko százados­nak és Krcznyánszki hadnagynak őszintén beismertem magyarországi bűncselekményeimet elmondottam, hogy Budapesten, mint álnyomozó, zsarolásokat követtem el, helyzetem azonnal megjavult. Szabadlábra he­lyeztek és visszakaptam jugoszláv állampolgárságomat. Azonnal fel­vettek az UDB szolgálatába is.” 1051 áprilisától augusztusig az újvidéki és szabadkai UDB vezetői­nek irányításával, UDB tisztekkel együtt főhadnagyi egyenruhában különböző beugrató feladatokat hajtott végre a magyar lakosság el­len, törvénytelenül házkutatásokat tartottak és ékszereket szedtek ösz- sze. Aki tiltakozott, azt megfenye­gették, hogy börtönbe juttatják. A polgári lakosság kirablásából szár­mazó értékeken az UDB tisztjeivel együtt megosztoztak. Az UDP. meg­bízásából provokációs feladatokat is teljesített olyan magyar nemze­tiségi lakosok ellen, akiknek .roko. nv élnek - Magyarországon. Megismerkedett velük, bizalmuk, ba férkőzött, feljelentette őket az UDB-nél. Beugrató tevékenységére az UDB központja is felfigyeli. 1951 augusztusában Belgrádba ren­delték, az UDB egyik központi épü­letébe, ahol magasrangú tisztektől utasítást kapott a Magyar Népköz- társaság elleni terrorcselekmények és kémíeladatok végrehajtására. Az utasításokról többi között a követ­kezőket vallja: „Az UDB egyik tábornoka közöl­te velem, hogy illegálisan át kell jönnöm Magyarországra, kémháló­zatot kell szervezni; elrabolni, vagy meggyilkolni olyan politikai emig­ránsokat, akiknek a Magyar Nép­köztársaság kormánya menedékjo­got adott. Közölték velem, hogy e feladat végrehajtásában a buda- | pesti jugoszláv követség is segítsé­get fog nyújtani. Biztosítottak róla, j íiogy a jugoszláv követség előre jelzi visszatértemet és akkor fegy­veres biztosítást kapok, golyószó l ókkal és géppisztolyokkal zárótiizet adnak a magyar határőrökre, hogy fedezzék visszajutásomat Jugo­szláviába.” Az előkészület folyamán többször kapott utasításokat nuigasrangú UDB tisztektől. Felszerelték gép- pisztollyal, kézigránáttal, amerikai gyártmányú bilincsekkel, kábítósze­rekkel, gyorsanölő méreggel és ha­mis igazolványokkal. 3952 január 29-én az előre kidolgozott terv alap­ján magasrangú UDB tisztek á’- ciobták a határon. Amikor Buda­pestre érkezett, az UDB utasításá­nak megfelelően értesítette a jugo­szláv követséget. Az UDB részéve beszervezte Dr. Bálint Györgyöt, akinek budai villáját rejtekhelyül használta. Korábbi bűntársai közül felkutatta és beszervezte Kenyeres Sándort, együttesen gyűjtöttek kémadatokat. Megfigyelték Vido- nity Dúsául, azt a politikai emig­ránst. akinek elrablására utasítást kaptak az T’DB-től. Vidovityot ha­mis igazolványokkal, mint nyomo­zók, Dr. Bálint Györyy budai villá­jába csalták. A villából erőszakkal, megbilincselve elhurcolták a jugo­szláv határra. A határon magas­rangú tisztek várták őket és meg­szervezték az átkelést, a fegyveres biztosítást. Az emberrablás végre­hajtása után Bálint László UDB őrnagyi rangot kapott. 1952 májuk­tól augusztusig az UDB vezetői Bálint Lászlót és Kenyeres Sándort újabb gaztettekre készítették elő. Erről Bálint a következőket vallja: „Főfeladatul kaptuk, hogy a ju­goszláv emigráció vezetőit raboljuk el. Egyben utasítottak, hogy sze­rezzünk Budapesten egy villát, ahol egyes személyeket meg is le­het gyilkolni.” Feladatul kapták azt is, hogy szélesítsék ki a kémliálózatot. El­látták őket amerikai és angol gyárt­mányú géppisztolyokkal, piszto­lyokkal, tíz kézigránáttal, gyorsan- ölő méreggel, ölőkésekkel, gumicsó­nakkal. Hamis magyar igazolvá­nyokat kaptak, s 1952 augusztus 21-én másodszor is átdobták őket a határon. Az első úthoz hasonlóan megérkezésükről először a buda­pesti jugoszláv követséget értesí­tették. Az emberrabláshoz beszervezték Púpos János és Púpos István vád­lottakat és még másokat. Dr. Bá­lint György villáját továbbra is rej­tekhelyül használták. Megbízást ad­tak Gramarics Sándornál:, hogy a terrorista csoport részére kutasson fel egy villát, azután Versztovsek Borisz jugoszláv újságírót hamis iratokkal . felszerelten, magukat nyomozónak kiadva, szeptember 11-én éjjel lakásáról elrabolták. — Erről értesítették a jugoszláv kö­vetséget és az elrabolt Verszt ovse- Icet egy lopott autón a jugoszláv határ felé vitték, útközben az ál­lamvédelmi hatóság letartóztatta őket és a náluk lévő fegyvereket, lőszert, mérget, ülőkéseket, hamis igazolványokat lefoglalták. Kenyeres Sándor másodrendű vád­lottat Bálint László 1952 február 6-án Dr. Bálint György segítségé­vel szervezte be. Kenyeres két ízben töltött hosszabb börtönbüntetést, (mert /'Hint Lás - -al, mint áldetek tív, közösen zsarolásokat és rablá­sokat követtek el. A február 16-án végrehajtott em berrablást a batárontúlig »‘Cvvér­rel biztosította. Az UDB részére kémadatokat szolgáltatott. Augusz­tus 21-én. amikor, kísérték őket az UDB-tisztek a határra, újabb em­berrablás végrehajtására, az egyik TJDB-tiszttel visszatérésük biztosí­tását tárgyalták. ..Megkérdeztem, hogy hogyan tudnak a határ átlé­pésénél segítségünkre lenni. A kö­vetkező választ kaptam: tüzelünk a magyarokra, hogy visszaérkező- süket ilymódan biztosítsuk. Legfel­jebb lesz megint egy jegyzék váltás és mi letagadunk mindent. Volt erre már néhány példa.” Kenyeres Sándor résztvett Púpos István és Púpos János beszervezé­sében, kémadatokat gyűjtött és az augusztusi feladat végrehajtásában letartóztatásáig fegyveresen közre­működött. Dr. Bálint György harmadrendű vádlott éveken keresztül ismerte Bálint László bűnös tevékenységét és segítségére volt a hatóságok előli bujkálásban. lUsetenkint részesült a rablásból szerzett ja­vakból. 1952. február elején Báliul Lász­ló beszervezte az UDB-tól kapott feladatok elvégzésére. Dr. Bálint Györgyre különösen hatást gyako­rolt Bálint László amerikai felsze­relése. Erről a következőket vallja : „Bálint László elmondotta, hogy az UDB együtt dolgozik az ameri­kai hírszerző szervekkel, az ameri kaiak pénzelik az UDB-t. Láttam. Bálint László igazat mond, az íí felszerelése is jórészt amerikai. Nem utolsósorban azért „is segíted térni neki.” Dr. Bálint György tudott Bálin' László összes kém- és terrorista iizelmeiről, azok végrehajtásában résztvett. Budai villáját a terroris­ta-csoportnak a feladatok végrehaj­tásához rendelkezésre bocsátotta, tilt tartották egy ideig az elrabolt Yidovity Dusánt• Teljesítette Bálint László minden utasítását, résztvett a politikai -emigránsok utáni nyo­mozásban és elrablásukban. Laká­sán rejtegette az UDB-tól kapott kábítószereket és hamis okmány» kát. Púpos János negyedrendű vádlot­tat 1952 augusztus 26-án szervezte be Bálint László az UDB ügynöké nek. 1941-ben vitézi esküt tét:, majd önként jelentkezett a Horthy- liadseregbe repülősnek. Púpos már korábban is kapcsolatot tartott Bá Unt rablóbandájával. Résztvett a kémadatok gyűjtésében és Versztov­sek Borisz elrablását fegyverrel biz­tosította. A terrorcselekmény vég rehajtására beszervezte Púpos 1st. ránt. Pultos István ötödrendű vádlot­tat 1952 augusztus 26-án szervez­ték be a bandába. Erőszakos cse lekmények miatt korábban má" bárom esetben ■ volt büntetve. A terrorcselekmény végrehajtásában fegyveresen résztvett, ö vezette a lopott autói a jugoszláv határ felé. Feladatairól többek között a követ­kezőket vallotta : „Bálint engem bízott meg Yer- sztovsek őrzésével. Utasított: ha szökni próbál, zaj nélkül öljem ■uog. Átadott egy különleges kés’, amit Jugoszláviából hozott magá­val, hogy azzal vágjam át Versztov­sek tói kát.” Raffai Belő hatodrendü vádlott hasonló utasításokat kapott az UDB-tól. mint Bálint László ban­dája. A magyar néphadseregbe be­furakodva, ott ellenséges tevékeny­séget fejtett ki. lámáit gyanúba került és 1952 június 22-én Jugo­szláviába szökött. Az UDB-nek ada­tokat szolgáltatott a magyar nép­hadseregről. Megbízták egy kémek. 1x51 és kártevőkből álló csoport ve­zetésével. Az UDB utasítására résztvett eg.v úgynevezett emigráus- kongresszuson. amit 1952 augusztus 7-én szervezett az UDB Újvidéken. A kongresszuson a magyar népi demokrácia eiieu uszító beszédet mondott, amit Milenko UPB-száza- dos írt számára. Előzetes kiképzés után 1952 szép. tember 16-án az UDB terrorista kém. és kártevő feladatok végre­hajtására átdobta a határon. Ellát­ták fegyverekkel, hamis igazolvá­nyokkal. haját kiszőkítették és öauerolták, hogy Magyarországon ne ismerjék fel. A határ átlépése után a nála lévő tárgyi bizonyíté­kokká],- fegyverekkel és igazolvá­nyokkal együtt az államvédelmi ha­tó-ág őrizetbe vette. A vádirat ismertetése után Ölti Vilmos tanácselnök megkezdte az elsőrendű vádlott kihallgatását. A :öbbi vádlottat kivezették. Bálint László beismerő vallomása Ölti tanácselnök elsőnek Bálint- László elsőrendű vádlottat hallgat­ja ki. Elmondja, hogy apja hentes volt és saját házuk volt Zentán. További vallomása során fény derül arra. milyen embert tartottak megbízhatónak a maguk számára a Tito-banditák: dologkerülű, meg­rögzött bűnözőt, akinek bűnlajstro­ma olyan hosszú, hogy maga sem tudja felsorolni, vagy tucatszor szökött át a határokon, de többször megszökött a börtönből is. Jól ki­szolgálta a fasisztákat: a szovjet fronton kifejtett „tevékenységéért” másodosztályú német vaskeresztet és más kitüntetéseket kapott. 1943 —46-ban, az infláció idején, bOntú1'. saival autón járt vidéken. Zsírt é~ lisztet hoztak a fővárosba és feke­tén eladták. 1949-ben rablást kísér­letet hajtott végre a Belvárosban egy ékszerüzletben, ezért négyévi fegvházat kapott, de a börtönből megszökött. Hamis rendőrségi iga­zolványokkal is „dolgozott”: hamis házkutatási paranccsal cinkostár­saival együtt értékeket rabolt el, valutával üzérkedett. Amikor már nagyon égett a talaj a lába alatt, átszökött Jugoszláviába. Ölti: Jugoszláviában hogyan ke fűlt az UBB-vel kapcsolatba? Bálint: 1950 május léén Sza­badkára szállítottak és május 10-től 1951 április 14-ig börtönben voltam. A szabadkai UDB-börtön- lieit. Kié- rossz volt a bánásmód, ütöttek-vertek, azt mondták, hogy magyar kém vagyok. Azután, hogy bevallottam, hogy milyen körülmé­nyek között kerültem Jugoszláviá­ba. egész más lett a bánásmód irá nvnmli.’U). Ölti: Kihallgatták önt a szabad­kai UDB börtönében? Bálint László: Igeu, többször ki­hallgattak. Ölti: Na és mi volt az ö vé’.emé- < ; a maga bűncselekményeiről, : öltéséről? Bálint László: Az, hogy azt. aki ilyen bűntetteket követett el, mint én, sok mindenre fel lehet hasz­nálni és az UDB szolgálatába lép. belek, ha aláírok egy nyilatkozatot, hogy az UDB titoktartását be . fo­gom tartani; ha kiszabadulok és semmit nem árulok el. amit ők csinálnak. Ölti: Ezt ki mondta magának? Bálint László: Ezt Milenko szá­ll',s mondta nekem. Ölti: És ki hallgatta még ki ma­gát? Bálint László: Kreznyánszkl György hadnagy. Ölti: Mikor szabadult ki maga a börtönből? Bálint: 1931 április 14-én. Ölti: Ettől kezdve milyen kap­csolatban állt nz UDB-vel? Bálint László: Komoly kapcsola­tot tartottunk fenn. Több utasítást kaptam pl., hogy szerezzem meg olyan emberek címét, akiknek ren­geteg aranyuk és valutájuk van. akiket meg lehet támadni. Utasítá suk van ugyanis a fő UDB-től, hogy olyan embereket, a lüknek több ér­téktárgyuk van, szedjenek össze és szedjék el az értéktárgyakat. Ha csak egy láncuk is van, azt is szed­jék el tőlük, ntert pénzre szüksége vau az UDB-nek terrorista osopnt tok kiképzésére. Olii: És mi történt ezekkel az értékekkel ? (Folytatása a f. oldalon.) A tárgyalás mcguyilása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom