Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-16 / 269. szám

4 N ií r la 1 r i. a l 1952 November is, vasárnap A jugoszlár emberrablok bűnperéiiek tárgyalása (Folytatás a S. oldalról.) Bálint László: ítészben beszolgál­tattuk az UDB-nek, részben meg­maradt nekünk mulatozásra. Bálint László ezután az elnök kérdéseire bevallja, hogy a jugo­szláviai magyarok között provoká­torként tevékenykedett és többek között az UDI! kezére juttatott egy Kiss nevű gyári munkást, aki nem volt megelégedett a nyomorúságos jugoszláviai helyzettel. Ölti: Hogyan került ön ezután szorosabb kapcsolatba magasabb UDB-személyiségekkel? Bálint László: Kreznyánszki Györgye szólt, hogy Belgrádiján az UDB ra hívnak. Belgrádiján íel. mentünk az UDB-központba, s az egyik szobában, a III. emeleten megszálltunk. Rövid idő múlva jött Boskó tábornok, kezet fogott velem, bemutatkozott, a nevét nver mondta és mondta, hegy egy nagyon ko­moly terrorcselekményt kell Ma­gyarországon elkövetnünk. Bemen­tünk egy másik szobába és négy »Iran személy volt ott, akiket még nem láttam, nem ismertem. Meg kezdtük a tárgyalást, hogy Magyar, országra át kell jönnünk és Ma­gyarországon egy olyan szervezetet, kémszervezetet kell csinálni, amely az UJJB-t száz százalékig képviseli Magyarországon. Különböző elgon­dolásokat mondtak. A többi között előfordult az is, hogy megmondták, hogy az általuk megadott címeket nyomozzuk le és amelyik helyen megtaláljuk valamelyik politikai emigránst, akinek a magyar kor­mány menedékjogot adott... Ölti: Jugoszláv politikai emig­ránst? Bálint L.: Igen ...azt feltétlenül vigyem át Jugoszláviába, élve vagy lialva. .Azt mondták, hogy nekem kell Magyarországon egy olyan gépkocsit szereznem, amelynek tel­jesen biztos, jő csomagtartója van és ezen a gépkocsin az illetőt, — miután er(>sen megkötöztük, Ijeküt- jii'k a száját — levisszük a ha­tárra. — Azt mondták, — mondja a to­vábbiakban Bálint, — hogy szer­vezzek meg a régi bűntársaim kö­zül olyan embereket, akik száz százalékig megbízhatók és ezekből az emberekből vigyek át majd .Tii; goszláviába megfelelő embereket' akiket az UDP. fel tud használni céljainak végreli a j tá«1 ra. Ölti: Miért kellett ezeket átvin­ni Jugoszláviába? Bálint László: Azért, mert ha az UDB-nek bevallották bűntettüket, könnyebb lesz velük bánni. Ölti: Igen. És milyen segítséget ígértek magának az TIDB vezetői Belgrádbnn? Milyen segítséget ígértek a határon való átkelésnél? Bálint László: Kérem, ők azt mondták, hogy amikor a határ kö­zelébe értünk, minden körülmények között menjünk át, ha kell. az ille tőt öljük meg, de vigyük át, hogy bemutassuk, hogy az utasítást vég rehajtottuk. Ölti: És ha a magyar határőrség észrevenné és megközelítené magu­kat? Bálint László: Erős tűzharcé«1 szálljunk szembe és ők, ha kell, zá- rótiizet alkalmaznak egv szaka­szon, vagy esetleg át is jönnek a határon, de mindenképpen biztosít­ják a segítséget. Ölti: Deliát ők honnan tudják, hogy mikor mennek maguk Jugo­szlávia felé? Bálint László: Erre én kaptam kü lönlesres utasítást parancsban. A parancs szerint én a budapesti ju goszláv követséget értesítem arról, hogy mikor indulok vissza. A jugo szláv követség rádión értesíti Bel- grádot, hoü.v milyen körülménye1- között és hogyan fogunk érkezni n határra. Ölti: Mit mondottak magának az UDB-központban az UDB vezetői: ha nem menne simán valamelyik emigránsnak az elrablása, mi a teendője? Bálint László: Azt mondották, hogy akkor öljük meg. tegyük ke zébe a fegyvert, mintha ó ölte volna meg magát. Ölti: Kik segítettek magának e torvek előkészítésében? JBálint László: Kekem Milenko és Kreznyánszki segített. Ölti: Mindkettő UJDB-tiszt? Bálint László: Igen. Ölti: Milyen felszerelést állítot­tak össze az emberrablás lebonyolí­tására? Bálint László: Kérem, először is összeállítottak két, illetőleg először egy darab amerikai-angol gépplsz tolyt, 144 töltényt, három kézigrá­nátot, megfelelő papírokat, katona­könyvet. Bálint bevallja, hogy 1952 január 2S-án jött át először Magyarország­ra. A határig Boskó télbornok, Bo­ro alezredes, Milenko százados és más magasrangú UDB-tisztek kí­sérték. Budapestre érkezése után űr. Bálint György XII. kerületi, Kakuk-vrtca 12. sz. alatti lakásán szállt meg. Bálint György, — akit az elsőrendű vádlott ,.nagy ameri- ka-barát.nak” ismert — felaján­lotta neki szolgálatait. Ölti: Mit hozott erre az első út­jára a már megbeszélt géppiszto lyon, kézigránáton, gumicsónakon kívül? Bálint. László: Közel ötvenezer forintot. Ölti: Meg különböző mérgeket, itt vannak kirakva az asztalon. Bálint László: Mérgeket is hoz­tam, de nem volt rájuk szükség, mert az illetőt megbilincseltük. Ölti: Megbilincselték? Honnan jutott hozzá? Bálint László: Van egy amerikai bilincsein. Rátettük a kezére és megfenyegettük . .. Ölti: Amerikai bilincs? Honnan jutott ahhoz? Bálint László: Az UDB-től kap­tam ezeket, mert rengeteg van Ju­goszláviában. Ölti: Bilincseket exportálnak Amerikából Jueoszláviába? Bálint László: Igen. Ölti: Magának az volt az utasí­tása, hogy Budapestre érkezve, egy kémhálózatot, kémbandát építsen ki volt bűntársaiból. Kutatott ma­ga volt bűntársai után? • Bálint László: Igen. Többek kö­zött Kenyeres Sándor, régi bűntár­samat megtaláltam és beszervez­nem az ügybe. Ölti: Amikor megérkezett Buda­pestre, teljesítette-e azt az UDB- utasítást, hogy sikeres megérkezés* után jelentést küldjön le Belgrad ba? Bálint László: Igen. Teljesítet­tem. Betelefonáltam a jugoszláv követségre a kapott jelszót. hogy értesitsék telefonon Belgrádot vagy rádión. hogy itt vagyok és meg­kezdtem a terrorista cselekménye­ket. Ölti: Maguk megállapították Ke­nyeressel az egyik Budapesten éiő jugoszláv emigráns . lakását és munkahelyét. Bálint László: Igen. Ölti: Ki volt ez az emigráns? Bálint László: Ez Vidovit.v Du sün volt. A munkahelye a szerb gimnáziumban volt. Ölti: Hogyan hajtották végre en­nek nz embernek az elrablását? Bálint László: Amikor elhatároz *n-k, hogy elraboljuk, felpientünk •»rte, mint az Államvédelmi Hatóság emberei, hogy egy gyilkossághoz "kariuk kivinni őt. Ölti: Hová vitték ezt a Yidovi- *vot ? Bálint László: Először Pr. Bálint György lakására, oda csalink el. Ölti: Körtym maguk mit készí­tőitek elő a Punnpnrton? Bálint Lás-ló: Mi a Pun a parti"1 'ekiüdtük Pr. Bólint Györgyöt h.egv a csónakot készítse elő ré­szünkre ltogv amikor mi megyünk ’-Mzenlé+iben legyen és csak be Vünk és már megyünk. Ölti: É= m"mik azután Bálint doktor lakásáról lekísérték a T!u- naparfra Vidovilyot. Ott azu+é" megbilincsel ték. megfenyeget fék. hogy meggyilkolják, ha egy hangot mer adni. Igv volt? Báliul László: És megindultunk i jugoszláv határ felé. Ölti: Honnan tudták meg odaát ''oey maguk mennek? Bálint László: A jugoszláv' köve' tstr értesítette őket hogy lövünk. BáHnt ezután arról vall, hogy : határon az UDB megbízottai nagy örömmel fogadták őket. Bálintot „szolgálataiért” megjutalmazták és Belgrádban nagy ebédet rendeztek, melyen megjelent Boskó tábornok is. OUi: Ezt követően milyen újabb feladatokat kapott maga az UDB- központtól : Bálint László: Megint berendel­tek az UDB-központba. Utasítást kaptam, hogy végre kell hajtanom Magyarországon egy olyan terror- cselekményt, amely nem mindenna­pi. Egy illetőt el kell fognunk min­den körülmények között, ha nem akar jönni, meg kell ölni és úgy le­vinni a határra. Kaptam kétszáz darab ,,Xapoleont” egy villa vásár­lására. Ölti: Miért kellett az UDB-nek Budapesten villa? Bálint László: Azért, hogy itt a terrorista csoportjait tudja irányí­tani az ő saját elgondolásai szerint. OUi: Tehát egy állandó terror­központot akartak létesíteni Buda­pesten? Bálint László: Igen, egy állandó terrorcsoportot akartak létesíteni Budapesten, amply az én irányítá­som mellett különböző akciókat, emberrablásokat, miniszterelnök- gyilkosságokat és ilyesmit csinál. Ölti (a bűnjelek között látható arany pénzekre mutat) : Tehát az itt fekvő aranypénzeket maga erre kapta ? Bálint László: Igen. És Ígéretet kaptam, hogyha mégegyszer átjö­vök Magyarországra, többet nem kell Magyarországra jönnöm. Ka­pok egy olyan központot Kamenyi- ce környékén, ahonnan irányítjuk majd a Magyarországra jövő kém- csoportok tevékenységét. Ölti: Volt-e szó ezen a tanácsko­záson a magyarországi hidak, üze­mek felrobbantásáról? Bálint László: Igen, volt szó ar­ról is, hogy Magyarországon egy­szerre fel lehet robbantani Buda­pesten az összes hidakat különböző feltételek között. OUi: Az újjáépített hidakat? Bálint László: Az újjáépített hi­dakat felrobbantani, a miniszterel­nököt meggyilkolni és több olyan vezető férfiút, akikre az UDB meg. adja az utasítást, hogy ezeket 'nz embereket, le kell minden körülmé­nyek Jiözött gyilkolni. Ölti: Gondosan előkészítette az UDB az önök második magyaror­szági terrormunkáját? Bálint László: Igen, gondosan előkészítette. Megfelelő fegyvereket kaptunk, lőszereket hozzá, tíz da­rab kézigránátot kaptunk. OUi tanácselnök a bűnjelek felé mutat: Mi ez a nagy sárga? Bálint László: Amerikai gumi­csónak. Ezekkel kellett -a határon áthatolni. Olli: Iáitok két hátizsák textil­neműt. Milyen célra használták Magyarországon ? Bálint László: Ezeket a textíliá­kat itt vásároltuk, mert Jugoszlá­viában rettenetesen drágák a tex­tiláruk. OUi: A két géppisztoly? Bálint László: Ez két amerikai géppisztoly ős megfelelő fegyvere­ket, tölténytáraka.t, amerikai meg figyelő eszközöket) tájolókat, tér képeket kaptunk hozzá. A cipők!);1 ivei etettük a ciánként. Ölti: Mutassa, kérem! Bálint László (mutatja): A eian- -áll itt' van a cipő sarkába beépít­ve. A fiolák szolgáltak az emberek beinjekciózására, ha esetleg nem akarnak jönni, hogy minden körülmé­nyek között el tudjuk vinni a ha­tárra. Ölti: Tehát emberrablás céljára szolgált. Mi volt az utasításuk? Budapestre érkezésükkor mi volt a leendőjük először is? Bálint László: Ha megérkezünk Budapestre, azonnal adunk telefon- jelentést a budapesti követségnek, hogy az továbbítsa Jugoszláviába. Bálint ezután elmondja, hogy ‘mi-pesten beszervezte Púpos Já nőit ős Punos Istvánt a terrorban­dába és előkészítették Versztovsek ' - :zláv emigráns elrablását. Ölti: Tehát Versztovsek lakását állandóan figyelték? Bálint László: Igen. OUi: Hamis papírral vették őri­zetbe? Bálint László: Természetesen. Felmentünk a hamis papírokkal, felmutattuk az előállítási határoza­tot, ő tudomásul vette és lejött, beszállt u kocsiba velünk és megin­dultunk a jugoszláv határ felé. OUi: Igen. Ml volt az UDB uta­sítása, ha bármilyen cseiekményü két fölfednék, vagy útjukat keresz­teznék, akkor mi a teendő? Bálint László: Azt mondták, hogy akkor öljük meg az illetőt minden körülmények között. OUi: Mielőtt elindultak volna a határ felé Versztovsekkel, adott-i le valami telefonjelentést a jugo­szláv követségre az UDB utasításé nak megfelelően? Bálint László: Igen. Háromszor mondtam a telefonba, bogy ,,le ne tegye a kagylót”. Ez volt a jei, amikor indulunk vissza. OUi: Tehát maguk elindultak a határ felé, de végrehajtani nem tudták, nem tudták befejezni a ter­rorakciót, mert az Államvédelmi Hatóság emberei magukat őrizetbe vették, az összes itt található bűn­jelekkel, fegyverekkel, mérgekkel együtt. a Bálint László: Igen. Kenyeres Sándor másodrendű vádlóiI kihallgatása Szünet után Kenyeres Sándor II. rendű vádlott kihallgatása kez­dődik. Kijelenti, hogy bűnösnek ér. zi magát, majd elmondja, hogy zsarolás és hasonló bűncselekmé­nyek miatt liathavi büntetést ka­pott. Mikor Bálint illegálisan visz szatért Magyarországra, csatiako zott hozzá. OUi: Milyen közléseket tett ma­gának Bálint az UDK-ről? Kenyeres: Bálint László közötte velem, hogy az UDB-t az ameri­kaiak irányítják, amerikaiak pén­zelik és hogy kölcsönösen kicserélik egymás tapasztalatait és híreit. Közölte velem azután, — így em­lékszem, saját szavaival akarom it! mondani —, hogy ez természetes, mert hát egy ügyben, egy célért dolgoznak. A továbbiakban Bálint László vallomásával megegyezően előadja VUlovity Dusán elrablásának kö rülményeit. Majd így folytatja: — Azután elindultunk. Amerikai gépkocsikon jöttek elé-nk a határra. Bálintot feltűnő, kitörő örömmel fogadták. Ölti: Hogyan szólították? Kenyeres: őrnagy úrnak. Ölti (Bálint Lászlóhoz) : Bálint, maga a sikeres emberrablás után kapta meg az őrnagyi rangot? Bálint: Igen. Ölti: Miről hallgatták ki magát? Kenyeres: El kellett mondanom legelőször is a beszervezésem törté­netét. Kikérdeztek magyarországi katonai adatokról. Ugyanis én két évig teljesítettem szolgálatot Buda pesten ős így módomban volt az ál­talam ismert katonai adatoknak a közlésére. Az UDB részéről jött egy Mitya, nevű UDB-tiszt. Ölti: Ki az a Mlíya? Kenyeres: Ez a Mitya Belgrád­iján a szerb UDB központjának magyar katonai szakértője. OUi: ö mi után érdeklődött? Kenyeres: Közölte velem, hogy készítenem kell néhány térképet. A magyarországi hidakat megjelöltem rajta, azután pedig a fontos Ipart nagyüzemeket és kaszárnyákat is­OUi: Amikor abbahagyták a ki­hallgatását, akkor hogyan éltek ott Belgrádban? Kenyeres: Amikor nem volt ki­hallgatásom. esténkint eljártunk bankettekre, éjjeli szórakozóhelyek­re, bárokba. Itt alkalmam volt sok­szor amerikaiakat látni. Ölti,: És hogyan éltek a jugo­szláv dolgozók? Kenyeres: Egy munkás átlagos havi keresete hétezer dinár, ezzel szemben egy amerikai napszem­üveg ezernégyszáz—ezerhatszáz di­nár. Kenyeres a tanácselnök kérdései­re beszámol második magyarorszá­gi áljukról is. Az UDB-tól azt az utasítást kapták, hogy építsenek kt Budapesten kémhálózatot, kö­vessenek el merényletet vezető ma­gyar személyiségek ellen, robbant­sák fel a főváros hídjait, a föld­alatti gyorsvasutat. Kenyeres azt is elmondotta, hogy az UDB e terrorcselekmények .-el­követésénél számbavette a Jugo­szláviáiban élő magyar emigráns- csoportokat is, melyek — Kenyeres szavaival — mindenféle kétes ele­mekből. betörőkből, csavargókból állanak. Ezt követően Kenyeres elmondj i Versztovsek Borisz elrablásának történetét. — Szeptember 11-én este Bálint Lászlóval felmentünk nz emigráns lakásába, Versztovsek Borisz ott­honába és beleültettük a Púpos István által lopott teherautóba. Éj­jel, körülbelül fél egykor elindul­tunk a szekszárdi műúton. Ver. szlovsek Borisz azonban szökést kí­sérelt meg. úgyhogy összetörte ke- zét-lábát. Erre Bálint László azt az utasítást adta Púpos Istvánnak, hogy amennyiben Versztovsek Bo­risz mégegyszer szökni próbálna, az UDB-től kapott speciális kés»“! vágja el a nyakát. Versztovsek Bo­risz azonban mégis megszökött tő­lünk, úgyhogy hiába volt minden tevékenységünk. Ölti: Felfedezték és elfogták ma. gukat. Kenyeres: Igen, az Államvédelmi Hatóság. Ölti: Mit Ígértek az UDB veze­tői, ha a határon való átkelésüket a magyar határőrök felfedezik? Kenyeres: Egy UDB-ezrcdesmon­dotta nekünk, hogyha ez az eset előfordulna, a megfelelő fegyveres egység már kinn volna, várva, ben­nünket a határon, akkor határpro­vokációt csinálnának, betörnének az. országba és tűzzel támogatnának bennünket, lelőnék a magyarokat. Dr. Báliul György kihallgatása Ezután Dr. Bálint György III. i rendű vádlott kihallgatása kezdő­dik. A tanácselnök kérdésére Bálint György elmondotta, hogy n buda pesti Pázmány Péter tudomány egyetemen szerzett államtudományi doktorátust 1943-ban. A Horthy hadseregben zászlósi rendfokozatot kapott. 1950-ig a Belvárosban volt csomegeíizlete. Állandóan több se­géddel dolgozott. Bálint Lászlót, fiatal, korától ismeri, tudja róla hogy züllött életet élt. Többször betársult Bálint László bűnös özei­méibe. Ezután elmondotta, mikor ős ho­gyan szervezte be őt Bálint László a Ííésá- é-s terrorista bandába. Az UDB budapesti terror- és kémközpontját villájában rendezték be. Itt rejtegették az amerikai fogy vérekét és kábítószereket is. Ölti: Hogyan tartotta Bálint László a belgrádi UDB-vei Buda­pesten a kapcsolatot? Bálint György: Amikor Bálint László megérkezett Budapestre, fel­hívta a budapesti jugoszláv követ­séget. Jelentkezett náluk, leszidta őket, ugyanis ez volt az előre meg­beszélt jel, amelyet azután a budu- 'f«tl jugoszláv követség rádión to­vábbított az UDB-nek. Bálint László elmondotta ugyanis, hogy az UDB Magyarország elleni kém tevékenységében a követségnek .1" leutős szerepe van. A jugoszláv diplomaták egyik fő feladata, hogy az UDB magyarországi ügynökeit irányítsák és pénzeljék. Amikor el­távozott Bálint László, akkor !s be­jelentette a jugoszláv követségnek (Folytatás a: ö. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom