Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-22 / 274. szám
NÉPLAP 1952 NOVEMBER 22, SZOMBAT PARTÉPÍTÉS _________________ jA A titkári beszámolók gondos összeállításával emeljük magasabbra a taggyűlések színvonalát Pártszervezeteink Jelentős része felismerte már a taggyűlések jelentőségét. Ezt bizonyítja, hogy taggyűléseink színvonala állandó fejlődést mutat és egyre inkább elősegíti a párt előtt álló feladatok megoldását, a párttagság mozgósításával, nevelésével. Így történt legutóbb is az oktatási évad kezdetén, vagy a tagösszeírást megelőző taggyűléseken, A taggyűlések sikeresen irányítják a párttagok figyelmét az előtérben álló legfontosabb helyi, termelési feladatok végrehajtására. A lakatosüzem legutóbbi taggyűlésén megbírálták a Merkovsakl- és a Kovács Il.-brígád tagjait, mert 00, illetőleg 04 százalékra teljesítették normájukat. A brigád kommunistái megfogadtak, hogy javítanak ezen és valóban a műszakiak segítségével a Merkov- szki-brigád 100, a Kovács-brigád pedig 101 százalékra emelte teljesítményét. Ugyanakkor az üzem dolgozói a kommunisták kezdeményezésére vállalták, bogy Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére évi tervüket december 4-ig befejezik. Ugyanazon a taggyűlésen felajánlások hangzottak el az anyagtakarékosság fokozására. Városunk dolgozó parasztsága a begyűjtési terv teljesítésében és az őszi munkában uz elsők között van a megyében és ehhez igen 1 nagy segítséget adtak a, taggyűlések. A Súgván tszcs, taggyűlésén megbírálták Figeczki elvtársat és azokat a tagokat, akik többszöri mulasztásukkal gátolták az őszi munka gyors végzését. A taggyűlésen elhatározták, hogy november 7. tiszteletére befejezik az őszi vetést, betakarítást és november 7-ig teljesítik beadási kötelezettségüket. A népnevelők a kívülállókat is mozgósították és segítségükkel valóban befejezték határidőre a vetést, betakarítást és becsülettel eleget tettek állam iránti kötelezettségüknek is. Ezek az eredmények azonban nem általánosak, nem lehetünk elégedettek taggyűléseink mostani színvonalával. Bokát kell még tennünk, hogy íaggyüléseink a kommunista nevelés iskoláivá váljanak. A párttagokat hozzá kell szoktatni ahhoz, hogy meglássák a gyakorlati kérdések szerves összefüggését a politikával, pártünk Határozataival. Ez hiányzik még legtöbb esetben és a hiba a napi remii pontok nem elég körültekintő összeállításánál kezdődik. A titkári beszámolókat még az jellemzi so.k helyen, hogy aránytalanul nagy terjedelemben foglalkoznak a nemzetközi és belpolitikai helyzettel és saját munkaterületüktől, az idevonatkozó párthatározatoktól függetlenül vizsgálják azt. Pártbizottságunk is hibát követett el, amikor hosszú időn keresztül megelégedett a taggyűlések előtti „központi szempontok” adásával. Ez nem jelentett komoly- segítséget, hiszen különböző üzemi, hivatali, tszcs, és területi alapszervezeteink előtt más és más problémák állottak. A régi helytelen módszerrel gátoltuk az a lapszervezetek önállóságának kifejlődését. A taggyűlések jé előkészítése érdekében az eddiginél nagyabb, köz- vétlen segítséget aduink alapszerve- zeteinknek 25 tagú instruktor! csoportunk útján. Ennek tagjai a vezetőségi ülések, «pártcsoportbiznlmi értekezletek levezetéséhez is segítséget nyújtanak. A jó litkári beszámoló feltétele, hogy a pártszervezet legfontosabb, legidőszerűbb kérdéseit tárgyalja. Ehhez ismerni kell a terület legfontosabb problémán. Éppen ezért a beszámoló elkészítése semmiképpen sem lehet egyedül a párttitkár feladata. A párt- vezetőség tagjai, a gazdasági vezetők, a pártmunkások javaslatait feltétlenül meg kell hallgatni A legfontosabb helyi problémák tárgyalásáról az alapszervezetek vezetői döntenek. Ez az önállóság azonban nem jelentheti azt, hogy a legfontosabb központi kérdésekről a párt- és kormányhatározatokról megfeledkezzenek. A Központi Vezetőség határozatának értelmében egész pártoktntá- sunkban megkezdődött Sztálin elvtárs nagyjelentőségű művének és a XIX. pártkongresszus anyagának tanulmányozása. Ez megköveteli, hogy a pártoktatás színvonalát az eddiginél sokkal magasabbra emeljük. Az oktatási évad kezdete óta elért eredmények mellett több pártszervezetben hiányzik a hallgatók egy része, nem készülnek fel alaposan a propagandisták sem. Éppen ezért a következő taggyűlések első napirendi pontjaként tárgyalják meg pártszervezeteink a XIX. pártkongresszus anyaga feldolgozásának kérdését és az eddiginél sokkal élesebben kell hangsúlyozod a párttagok felelősségét, névszerint figyelmeztetni a hanyagokat a szervezeti szabályzatban lefektetett kötelességek betartására. Az összeírás idején további emelkedést értünk el a tagdíjfizetésben. A politikai felvilágosító munkát azonban tovább kell javítanunk különösen a felsőbaduri és az Úttörő tszcs, pártszervezetében, hogy párttagságunk teljes mértékben teljesítse legelemibb pártkötelességét, hogy valamennyi párttag megkaphassa új tagsági könyvét. A napirend összeállításánál jelentős helyet szánjunk a termelés kérdéseinek. Üzemi pártszervezeteink a elöntő tervév végrehajtására mozgósítsanak. Az üzem speciális feladatúnak megfelelően irányítsák a kommunisták figyelmét a legégetőbb problémákra. Termelőszövetkezeti pártszervezeteink taggyűléseire bárul a soronkövetkezö zárszámadási gyűlések alapos politikai előkészítése. Ahol a kommunisták szava nem hallatszik, ahol nem figyelnek éberen, ott az ellenség veszi át a szót, A Ságvári termelőcsoportban Szatmári kulák terjesztett álliire- ket a zárszámadási eredményekről, hogy megzavarja a csoporttagok hangulatút, csak akkor figyelt fel erre a pártszervezet és a kuiá- kot ki is zárták a csoportból. Nem értik meg a szövetkezeti vagyon növelésének jelentőségét a szép eredménnyel záró Dózsa tsz. tagjai és ebben hibás még a párttagok egyrészo is. Nem feledkezhetünk meg az őszi munka, a begyűjtés feladatairól, mert jó eredményeink mellett különösen napraforgóbeadás terén sok még a tartozásunk és becsületbeli kötelességünk, hogy legkésőbb november 30-ig maradéktalanul rendezzük, illetve túlteljesítsük begyűjtési tervünket. A taggyűlés csak akkor éri el célját, ha a kritika és önkritika szószékévé válik. A fejlődés ellenére előfordul még, hogy párt- és gazdasági vezetők letorkolják a bírálókat, mint legutóbb a konfekcióüzem taggyűlésén is megtörtént. Kocka elvtárs, a vállalat vezetője visszautasította a jogos bírálatot. A taggyűlés fontos napirendi pontja a tag- és tagjelöltfelvétel. A Politikai Bizottság tag- és tag- jelöltfelvételröl szóló áprilisi határozatának végrehajtása terén nagy hiányosságok mutatkoznak pártszervezeteinkben. Pártépítesi munkánk e fontos feladatát, pártunk utánpótlását hanyagolja el üzemi és tsz.-párt- szervezetoink nagyobb része és ennek megjavítása egyik legsürgetőbb feladatunk. A taggyűlés akkor éri el célját, ha a hozott határozatok végrehajtásáért következetes harcot folytatunk. Ezért elsősorban rögzíteni kell a hozott határozatokat, majd a következő taggyűlésen a titkári beszámoló ne feledkezzen meg a határozatok végrehajtásának ellenőrzéséről. Ez a módszer nagyban emeli majd a párttagság aktivitását, felelősségérzetét a párthatározatok végrehajtásáért folytatott harcban. Bot rágni Zoltán, a nyíregyházi városi párt. bizottság párt- és tömegszervezeti osztályúnak vezetője. Emlékünnepség Ady Endre születésének 75. évfordulója alkalmából Ady Endre születésének 75. évfordulója alkalmából a Magyar írók Szövetsége és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság pénteken este emlékünnepélyt rendezett Budapesten a Néphadsereg Színházában. Az ünnepségen ltéval József elvtárs népművelési miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja mondott ünnepi megnyitót. llérai József clvláes beszéde Beszédének elején Bévai elvtárs rámutatott arra, hogy Petőfi mellett, Petőfivel együtt Ady Endre a magyar költészet valóságos titánja, forradalmi klasszikusa. A magyar fejlődés egy sorsdöntő évtizedében, 1905-től 1918-ig Ady Endre költészete forradalmi fegyver volt, amelynek döntő része volt népünk, értelmiségünk, ifjúságunk érzelmeinek és gondolkodásának alakításában, az akkor napirenden lévő demokratikus magyar népforradalom előkészítésében. Ady Endre költészete a rothadt úri világgal való leszámolásnak, a magyar ugar, Hunnia urai trágyadombja, Szittyaország összetörésének, elpusztítása nak költészete volt, a feudális maradványok gyökeres forradalmi felszámolásának költészete. Ady Endrénél senki jobban nem gyűlölte és ostorozta az urak, bankárok és püspökök régi Magyarországát. És senki nála jobban nem szerette a magyar népet, senki nem intette, nógata, buzdította, lelkesítette, úgy mint ő, forradalmi cselekvésre. Mint Petőfi Sándor — folytatta Révai elvtárs —, Ady Endre is magasfokú politikai tudatossággal ítélte meg Magyarország helyzetét és népének tennivalóit. A maga korában a magyar társadalom és a napirendre került átalakulás 'mozgató erői, feladatai és céljai dolgában tisztábban látott mindenki másnál. Ady Endre tudta, hogy Magyarországon polgári demokratikus átalakulás van napirenden, tudta, hogy ennek az átalakulásnak főkérdése a földkérdés megoldása és a magyar függetlenség kivívása, de tudta azt is, hogy ebben a polgári forradalomban a magyar polgárság a bor. rikád másik oldalára került, és hogy a parasztság forradalmi erővé csak a magyar munkásság vezetésével lehet. És ebből a' felismerésből — korúban Magyarországon egymaga — levonta azt a következtetést, amit a marxizmust gazdagítva és továbbfejlesztve a nemzetközi munkásmozgalomban is csak az orosz marxisták — élükön Leninnel és Sztálinnal — vontak le és formuláztak meg tudományosan: Azt tudniillik, hogy a polgári demokratikus forradalom nem állhat meg saját határainál, saját keretei között, hanem — a munkásosztály vezetésével — szocialista forradalommá kell továbbfejlődnie. — 1903-ban mondja ki Ady Endre, a költő a tudományos kommunista igazságot: „Nekünk elől kell kezdeni .a dolgot az első rendnél, aztán a másodiknál, s a harmadiknál végre. A rangokkal, kiváltságokkal, ősdurvaságokkal, arisztokráciával és klérussal s a kiszipolyozó tőkével egyszerre kell végezni.” Csak most gyűjtjük össze lassanként — mondotta ezután Révai elv. társ — Ady cikkeit az 1905-ös orosz forradalomról. 1905. október 31-én írja Ady: „Az orosz forradalmat többé nem lehet leverni... Mintha az ríj század nemcsak naptári fogalom volna, hanem valóságos új epocha kezdetét jelentené.” Kell-e bizonygatni, hogy Ady Endre a magyar polgári demokratikus forradalom vihaimadara, az új Magyarország, a népi Magyar- ország, az első, a második, végül a harmadik renddel végző polgári demokratikus forradalom feladó, tarnak megoldásáról a szocialista feladatok megoldásúra áttérő, szocializmust építő Magyarország szellemi előkészítői közé tartozik. A mi szocializmust építő népünk azért szereti és tiszteli Ady Endrét, azért vallja testestől-lelkestől a magáénak, mert teljesítette Ady Endre hagyatékát: igazságot tesz a magyar történelem minden igazsági «lanságáért, megfizet minden elszenvedett vereségért, nemcsak 1514-ért, nemcsak 1849-éít, hanem 1919-ért is! Nem vagyunk mar Hunnia trágyadombja, Szittya ország. Népünk megmutatta, megmutatja és meg fogja mutat!, hogy nem a „hőkülés népe”, hogy nem „hull ki az idő rostáján”. Nincs már okunk búsul va, elkeseredve szeretni a hazát, nincs már okunk sírni azon, hogy „elveszünk, mert elvesztettük magunkat”. Nem vesztettük el, ellenkezőleg: a munkásintcruacioualiz- must hordozó szovjet-fegyverek és Önnön tetteink segítségével megmentettük magunkat. Ezért változott ma Ady költészetének akusztikája. Nem búsmagyarságra, hanem magunkba a bizakodó magyarságra, alkotó és optimista nemzeti öntudatra van szükségünk. Küszvény- országból a nemzetközi haladás roll am br i gádj á v á let tü n k. De abban, hogy azzá lettünk: része van Ady Endre ostorozó, nevelő, elkeseredetten bíráló forradalmi költészetének is. Ebben áll költészetének dicsősége és halhatatlansága.' Ezután Bölöni György író mondott ünnepi beszédet. ADY ENDRE Hetvenöt évvel ezelőtt, 1877 november 22-én született Ady Endre a szilágymegyei Érmindszenten. — Költői kibontakozása a huszadik század első két évtizedére esik. Ez az időszak, a millenium csalfa ragyogását követő húsz-huszonöt esztendő, nálunk Is a demokratikus forradalom lassú érlel ődésének volt az ideje. A nagybirtok és a nagytőke hatalmi politikája még uralkodik, de ugyanakkor már megmutatkozik a tömeg, az elnyomott nép forradalmi ereje is; egyelőre még ugyan csak elszórtan, kevéssé szervezetten. Nagy íróink, költőink valamennyien a haladás szolgálatába állították művészetüket. Petőfinek is voltak követői: Arany János után Jókai, majd különösen Mikszáth Kálmán prózai írásai mutattak rá nagyon élesen a társadalmi és gazdasági élet visszásságaira s mindarra, hogy ez az eddig járt út nem járható tovább, Petőfi követői nagy kritikusai voltak saját koruknak, de nem voltak forradalmárok, mint Petőfi. Ady Endre az első költő Petőfi Sándor után, aki a legnagyobb művészettel szólaltatta meg a magyar nép harcait, s forradalmi bátorsággal lépett fel a magyar nép követeléseinek érvényesítése érdekében. Ady Endre hosszú fejlődés után jutott el addig, míg egészen világosan meg tudta fogalmazni a nép forradalmi törekvéseit. Ez a fejlődés az uralkodó rendszer teljes tagadásával kezdődött, hosszú útkereséssel folytatódott. Az út keresése már itthon megkezdődött: bekapcsolódott a polgári radikalizmus eszméit hirdető mozgalmakba. — Nagyváradi ujságíróskodása közben élesen bírálta a mágnások és papok akkori Magyarországát. Amikor az 1905-ös oroszországi forradalom első hírei megérkeznek Budapestre, a közben Franciaország ból hazatért költő már tökéletesen megfogalmazza programmját, melyet aztán müveiben meg is valósít. Ekkor írt „Földindulás” című cikkében ezeket találhatjuk: „A történelemnek büszkesége lesz e szörnyű földindulás. Büszkesége, tanúsága és igazolása. íme, a pro- letárság visszaadta a népet a népnek. Fölkelt a nép és formálja a világot. így csinál forradalmat a nép. Ha megindul, az földindulás. És csak a nép tud forradalmat csinálni. És megváltás csak a néptől jöhet.” Első verses köteteiben, különösen az 1906-ban megjelent „Uj versek” címűben még nem találta meg a népi érdekeket szolgáló forradalmi tartalomhoz a megfelelő, nép számára érthető formát. Költői nyei- ve, képalkotása ebben az időben még gyakran elvont, sokszor homályos. Az évek múlása során, ahogy egyre szorosabbá vált kapcsolata a néppel, egyre jobban azonosította magát a nép forradalmi törekvéseivel, annál egyszerűbb, világosabb, közérthetőbb lett Ady stílusa, kifejezésre. Világosabban látta a kifejtendő problémát, az elnyomott nép életének problémáit: világosabban tudta mindezt meg is fogalmazni. Prózai írásaiban és költeményeiben egyaránt harcolt a kizsákmányolás minden formája ellen és az elnyomók minden fajtája ellen. — Amikor Dózsa György unokájának vallja magút vagy Dózsa Györgynek szobrot kíván állíttatni: a parasztságért száll síkra. A „Proletár fiú verse”, „Csák Máté földjén” és sok-sok más verse a kizsákmányolt munkásosztály problémáit állítja középpontba. Az imperialista háború áldozataivá vált dolgozók panaszát, jajgatását, átkát visszhangozva előkészítője az első világháborút követő forradalomnak. — A költő kitörő lelkesedéssel üdvözli a forradalmat: a forradalom tiszteli és megbecsüli nagy költőjét: óriási tömegek kísérik ki 1919 januárjában az elliúnyt költőt a kerepest temetőbe. Ady költészetét a Horthy-kor- szakban igyekeztek egészen torz formában bemutatni, magyarázni, értékelni. A felszabadulás után Révai elvtárs hatalmas tanulmánya teljes egészében megvilágította az Ady-kérdést. A dolgozó nép visz- szakapta költőjét. Könyvkiadóink sok tizezer példányban adták ki Ady Endre költeményeit és prózai müveit. Legutóbb nagyszerű gyűjtemény hagyta el a sajtót: „A fekete lobogó” címmel Ady Endre mesteri újságcikkeit kapja az olvasó. Ez a kötet vádirat a klérus elnyomó politikája .ellen. Szocializmust építő népünk, a bálás utókor megbecsüli nagy, harcos elődeit, haladó hagyományait. A népművelési minisztérium és az Irodalomtörténeti Társaság ma, a költő születésnapján nagy díszün- nepséget tart, melyen Révai József elvtárs tartja a megnyitó beszédet. Az Irodalomtörténeti Társaság az ismeretterjesztő előadások számára űjtípusú, nagyon jól használható, műsorral bővített vezérfonalat adott ki, melynek alapján megyénkben is mintegy harminc helyen tartanak előadásokat. — Nyíregyházán többek között a tanítónőképzőben és a Kossu t h -g i m n á z i umb a n lesz ma nyilvános Ady-ttnnepség. Az utóbbi helyen bemutatják az iskola és az Irodalomtörténeti Társaság megyei szervezetének közös rendezésében összeállított Ady-ki- állítást is. Margócsy József. 9
