Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-02 / 258. szám
NÉPLAP 10.-2 NŐVEMPEP 2. VAPATÍN1PP' PARTÉPÍTÉS A pártcsoporiok iniinkajának megjavításával harcol a nyíregyházi járási pártbizottság a tankönyvesére sikeréért A Központi Vezetőség tagkönyv- cseréről szóló határozata nagy erőpróba elé állította járásunk pártszervezeteit. A határozat jó végrehajtása nagymértékben a pártcsoportbizal- miak munkáján múlik. Éppen ezért ezek a hetek megmutatták azt is, hogy milyen eredményeket értünk el járásunk területén a Politikai Bizottságnak a pártcsoportok megszilárdításáról szóló határozatának végre haj tásába n. Pártszervezeteink nagy többségében a pártcsoportok vezetői lelkes, lelkiismeretes munkával végezték el az összeírás felelősségteljes munkáját. Elsősorban a pártszervezetek vezetői értették meg Kovács István elvtárs szavainak jelentőségét: „A párttagokkal való rendszeres törődés, a párttagok megismerése és nevelése, ellenőrzése és aktivizálása terén döntő szerepe van a pártcsoportok és pártbizalmiak vmnkájáimk.” A tagkönyvesere előkészítése során ezt mindinkább tudatosították a pártbizalmiakkal is. Megmagyarázták, hogy a tag- összeirás nem egyszerű adminisztratív feladat, hanem komoly politikai jelentősége van pártszervezeteink megerősítése, munkájuk színvonalának emelése terén. A tagösszeírás alkalmával a meglátogatott párttagok között komoly politikai nevelő munkát végzett a pártcsoportvezetők jelentős része. Számos értékes tapasztalat bizonyítja ennek eredményét. .Tárásunk a legutolsók között szerepelt a tagdíjfizetés terén. A pártcsoportbizalmiak ismertették a meglátogatott párttagokkal a KV. határozatát, amely szerint csak azok kaphatják meg új tagsági' könyvüket, akik év végéig párttagsági díjukat teljes egészében rendezik. Elmondották azt is, hogy a párthoz való tartozás első bizonyítéka a párttagsági díj ha- vonkintl pontos rendezése. A ven- esellől alapiszervezetben ennek nyomán e hónapban 91.3 százalékra emelkedett a tagdíjbefizetési átlag az előző havi 69.7 százalékkal szemben- A pártcsoportbizalmiak jó munkája következtében számos termelőszövetkezetünk valamennyi párttagja rendezte már tagdíját ebben a hónapban. Ilyen volt a dózsaszőlősi tsz. tagsága, ahol az elmúlt hónapban csak a párttagok 83 százaléka rendezte tagdíját. — Hasonlóan 100 százalékos már a tagdíjfizetés a rakamazi és napis. Olyan párttagokat ébresztettek fel a párt Iránti felelősségük tudatára, akik addig hosszú hónapok, sőt évek óta taggyűlésre sem jártak el. Nyírszőlősön Andrdsdi Kornél elvt'árs elmondotta, hogy hosz- szú ideig nem látogatta a pártbizalmi, ném értesítették soha a taggyűlések időpontjáról, ezért nem is jelent meg azokon és ezért maradt el a tagdíjfizetéssel is. A párt- szervezet taggyűlésén eddig a tagság alig fele jelent meg, legutóbb pedig már a párttagság 80 százaléka résztvett azon, Ügyanígy elhanyagolták eddig a tagjelöltekkel való foglalkozást is. Ezen a taggyűlésen öt tagjelöltet javasoltak taggá való felvételre. Sokkal, aktívabb volt az eddigieknél a vencsel- lői pártszervezet taggyűlése is, Ez rányomja bélyegét a pártcsoportok munkájára is. Az elért jó eredmények mellett meg kelt állapítani, hogy nagyobb pártszervezeteink jórésze nem ismerte fel a párt csoportok munkájának jelentőségét Ezeken a helyeken az összeírás befejezése után ismét háttérbe szorult a pártcsoportvezetők munkája. Nem értették meg, hogy a pártszervezetek megnövekedett tagságát egyedül képtelen nevelni, ellenőrizni és pártmegbizatásokkal ellátni a vezetőség. Ennek eléréséhez feltétlenül, szükséges a pártcsoportbizalmiak rendszeres, állandó munkája. Párt építési munkánk legnagyobb gyengesége a tag- és tagjelöltfelvételi munka elhanyagolása. Ez is a pártcsoportok gyengeségéből adódik. Nem figyelik munkaközben a kori termelőszövetkezetekben is. Ilyen k'éi ‘•'•kü javulás azonban még nem Általános a járásunkban. Helytelen lenne, ha csak a tagdíjfizetés számain mérnénk le a pártcsoportok munkáját, mert ez csak egyik következménye az ösz- szeírás során fellendült politikai munkának. Ezeken a helyeken amelyen résztvett a párttagság 90 százaléka és több hozzászóló bírálta a pártvezetőség és a pártcsoportok munkájának fogyatékosságait. A taggyűlésen megnyilvánult a kommunisták felelősségérzete a község eredményeiért. Bírálták a jelenlévő tanácselnököt, hogy nem tartja be a törvény előírásait és ezzel hátráltatja a községben a begyűjtés munkáját A járás két hétig őrizte a megyei pártbizottság vándorzászlaját, mint az őszi mezőgazdasági munkában élenjáró járás. Az eredmény elérésében nagy részük van párt- szervezeteink kommunistáinak, a pártcsoportok javuló munkájának. Járásunk pártszervezeteinek legnagyobb hiányossága az volt, hogy a gazdasági feladatok mellett környezetükben dolgozó párton- kívülieket, hogy az arra érdemeseket a párt vezetőségnek tagjelöltfelvételre javasolják. Az ibrányi Kossuth tszcs-ben hónapok óta nincs tag- és tagjelöltfelvétel, pedig számos pártonkívüU tűnt ki jó munkájával, • helytállásával a nyári, majd az őszi munkák és a béke- külcsönjegyzés idején. A pártcsoportok munkájának gyengesége legtöbb helyeu abból adódik, hogy a pár tvezet őségek sem ismerik eléggé a pártesoportok feladatait, irányításuk módszereit. — Ezért elsősorban a járási pártbizottság felelős, mert megelégedtünk a határozat ismertetésével, a párt- csoportok sok helyen formális megszervezésével. Azonban igen keveset foglalkoztunk a pártcsoportok munkájának helyszínen valő ellenőrzésével. Nem töltöttük meg polc tikai tartalommal*a párlcsoportok munkáját. Nem segítettük elő a szerzett jó tapasztalatok általánosítását. Pedig járásunkban van Kelet-Magyarország legjobb gépállomása, a'sőrekúti és az újfehértói állatim gazdaságot is él üzem jelvénnyel tüntették ki. Termelőszövetkezeteink nagyrészében kiváló gazdasági eredményeik születtek és mindezeken a helyeken megtaláljuk az eredmények élharcosait, a pártszervezet kommunistáit, az őket nevelő pártesoportokat. A KV. tagkönyvcseréröl szóló határozatának maradéktalan végrehajtása. egész pártéletünk színvonalának emelése érdekében most fontos feladatunknak tekintjük a pártcsoportok munkájának megjavítását. Kinn tartózkodásunk alkalmával a gyakorlatban tanítjuk meg a pártszervezetek vezetőit a pártcsoportok helyes megszervezésére, irányítására. Gondoskodunk a pártcsoportbizalmiak neveléséről, arról, hogy valamennyien pártoktatásban részesüljenek és megtanulják párt csoportjukon belül a vezetés munkáját Nagy gondot fordítunk a tapasztalatok általánosítására. Eelhasználva a „Néplap csütörtök” pártcsoportbizalmí ankét- jának tapasztalatait, tájértekezleteket szervezünk nagyobb községeinkben pártcsoportvezetőink számára. Ismertetjük ezeken az SzKP pár tasoportvezei ői nek tapasztalatait, amelyek alkalmazásával már számos pártszervezetünkben értünk el kiváló eredményeket a párttagság nevelése, helytállásra való mozgósítása terén. Járásunk területén a pártesopor- tok megerősítésével fogjuk maradéktalanul végrehajtani a KV. tag. könyvcseréről szóló határozatát, erősebbé, szilárdabbá tenni pártszervezetei roket, fokozni párttagjaink aktivitását. TÓTSZEGI GYULA, a nyíregyházi JB. szervezőtitkára. A Magyar írek Szövetsége ünnepséget rendezett Illyés Gyula Kossuth-dijas költő és író 50. születésnapja alkalmábci Szombaton este Budapesten a Művészeti Szövetségek Házában gyűltek össze íróink, költőink, hogy baráti szeretettel köszöntsék a Kossuth-díjas Illyés Gyulát í>0. születésnapja alkalmából. Az ünnepségen megjelent Horváth Márton elvtárs, a Magyar Dolgozóik Pártja Politikai Bizottságának tagja, Darvas József közoktatásügyi miniszter, az Írószövetség elnöke. A magyar írók nevében Kónya Lajos Kossuth-díjas költő, az Írószövetség főtitkára méltatta Illyés Gyula munkásságát, majd ismert színművészek adtak elő a költő müveiből. A Magyar Népköztársasági Érdemrend II. fokozatával tüntették ki Illyés Gyulát A Népköztársaság Elnöki Taná- csa Illyés Gyula Kossuth-díjas írót és költőt 50. születésnapja alkalmából kimagasló írói és költői munkássága elismeréséül a' Magyar Népköztársasági Érdemrend II. fokozatával tüntette ki. A kitüntetést szombaton délelőtt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyújtotta át Illyés Gyulának. A kitüntetés átadásán megjelent Szabó Piroska, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Darvas József közoktatásügyi miniszter, az Írószövetség elnöke, Jánosi Ferenc, a népművelési miniszter első helyettese, Erdői Sándor népművelési miniszterhelyettes, Kerek Gábor, a népművelési minisztérium irodalmi főosztályának vezetője, Kónya Lajos Kossuth-díjas költő, az Írószövetség főtitkára, Ácséi Tamás Sztúlin- díjas és Kossuth-díjas író, Utes Béla, Veres Péter Kossuth-díjas írók, Zelk Zoltán és Benjámin László Kossuth-díjas költők. megjavult a taggyűlések előkészítése és színvonala elhanyagolták a belső pártélct megszilárdítását. A BOLDOGSÁG CSILLAGA EVEK NÉPMESE Sok a csillag az égen. Töméntelen sok a sötét éjszakában. Mindegyik máskép ragyog: együc halvány, másik fényes, egyik hamar kihány, a másik sokáig szilcrázik. Északon égett egy: ez volt a legfényesebb, a legnagyobb. Imádták az emberek ezt a csillagot, boldogságot könyörögtek tőle: — Te vagy a leghatalmasabb csillag az égen. Te ragyogsz a legmagasabban. Tiszta vagy és fénylő. Küldj nekünk vadászszerencsét. Adj nekünk több szarvast, több mókust. Haragudott a csillag as emberelőbe, nem küldött szerencsét. Nem járt sikerrel a vadász a táj fiában, A mókus a vadon mélyére húzódott. Nehéz a mókus nyomára lelni. Lép- fene pusztítja a szarvasolcat. Gya- logszcrrcl hová jut el az event Legesleginlcdbb Bárkául búslakodott: sok-sok gyermeke volt, egyik apróbb, mint a másik. Egy gyereknek egy falat kell, tíznek — Hz falat. Elbatrangolt Barkóul messze, a lajgába. Mókust, jávorszarvast keresett. Figyelte a boldogság csillagát. Éjjel a csum *) felett sok csillag gyűlt ki. Bárkául nézte, nézte és egyszeresük úgy vette észre, mintha fényesebben ragyognának a csillagok, sugdolóznámk valamiről, feléje hunyorognának. Hirtelen levált az egyik az égről s a föld, felé repült. Szállt, szállt a csillag, mögötte, mintha farka volna, lángoló csóva. És minél közelebb ért a földhöz, annál sebesebben repült. Kis híján Bárkául sátra mellett esett le. *) csum = a nomádok szétszedhető sátra. Bárkául boldog volt. Futva futott a csum fele. Futott, de már nem látta a csillagot. Mérges lett a fákra, szidta őket. — Miattatok nem láthatom a csillagot! Ti álltok utómban! Halkan zúgnak a fák, egymáshoz szólnak, Barkaulra rá se néznek— Ti rejtitek él a boldogságomat! — kiáltotta Bárkául. Mire a legnagyobb vörösfenyő megreccsent * így szólt: — Bolond vagy te, Bárkául. Kétszáz éve nézem a világot, mindent látok, mindent tudok, de a boldogság csillárja nem hullott a földre. Nem hullik az le az égből, előre megmondom: sohase hullik le. Bárkául még nagyobb haragra lobbant: — Hazudsz! Itt a csillag, 6 maga hozta él a boldogságot a sátrunkba. Szólt és rohant tovább. Futva futott — a földet is alig érintette lába, — pedig az éjszaka vaksütét. Körülötte hirtelen minden lecsendesedett, mintha nem is volna élet a tajgában. Csendes lett a csum is: Bárkául sátra. Nem fényiéit fe tűz. Kialudt a parázs. A többi csum is ugyanolyan sötét. Megijedt Barkául, kiáltozni kezdett: — Héjhéí Mit alusztok? Kinek hozott hát boldogságot a csillag? Senkisem felelt. — Miért hallgattok? A sátorból senkisem lépett ki. Bárkául körbe futott. Nem látott senkit, nem hallott semmit. Benézett a sátorba és élrémült, A iába gyökeret vert. Nyelve, mintha megbénult volna, egy szót se tudott kimondani. A szive majd kiszakadt. A fekete halál Bárkául sátráig is eljutott. Meghalt nagyobbik leánya, — Bárkául megérintette és bclcremegett. A leány jéghideg volt. A halál járt itt. A másik kukáihoz*) rohant, hogy negnézze a kisfiút. Kitakarta, kezéhez nyúlt — az is hideg. A fekete halál csumról osum-ra járt. Egész sátortáborokból pusztult ki az elet. Aki még életben maradt, mindenét odahagyva elfutott, messze ki a tajgába, űj erdőt keresett, ahol még ember nem járt. Ott rejtőzött cl. De a fekete halál kérlelhetetlenül nyomon követte a vadászt, tömegével ragadta el az embereket. Rarkaulnak egyetlenegy gyermeke maradt. * Szalad a víz, fürgén szalad a medrében — sok-sok víz folyt le azóta. Mennek az évek, valósággal rohannak a tajgán át — sok-sok év rohant így el. Megvénült Bárkául. Fejét ősz haj borítja már. A fia meg felnőtt. Kolhozelnök lett belőle. Bárkául jó ás boldog életet ért meg. A tajgában, ahol egykor kipusztultak az emberek, most falu épült. Iskola is van már, tanítók érkeztek. Irni- olvasni tanítanak. Kórház is van már, doktorok érkeztek. Gyógyítják az eveneket. Bolt is van már. Sok- sok áru. Tessék liszté:, .essék culc*) kukul — az észak: jíoílí szőrméből készült hálózsákja. rőt, tessék, amennyi csak kell. Sokat termelsz, — sokat is kapsz. Gazdagon él a kolhoz. Mindenből van bőven. A nagy rénszarvascsordáknak se szeri, se száma, mint szúnyogfelhők rajzanak. Együtt laknak a vadászok. Sok mókushoz jutnák, jávorszarvast lőnek. Jól megy a sora Barkaulnak. Saját szarvasszánjai vannak. A faluban jól megy az evenek sora. Házaikban rádió dalol. És sokat beszél. Jól beszél. Bárkául sok mindent megtudott a Nagy Földről. Menynyi, de mennyi öröme van most Barkaulnak! • Kék madár étkezett a Nagy Földről, a levegőn át. Hogy miféle madár? Tűzzel szálló madár. Magasam repül. Letelepedett a tóra- Megijedt ám Bárkául. — Horniét jön a tűzzél szálló madár? Lehet, hogy bajt jelent? — kérdezte Barkául, — Nem, Bárkául, nem lesz baj. Sztálin küldte a madarat. — ó, minden tőle jön. Dicsőség a tűzzel szálló madárnak! Nagy é.nbert hozott el hozzánk! Sztálin a barátunk. Most eljött mihozzdnk. Mondták neki: — Nem ... Nem Sztálin. A szavait hozták. — Mindegy az. Sztálin szava az ér ennek: maga Sztálin, Magasabb ez a szó, mint a magas hegyek, nagyobb minden erdőnél, sebesebb, minden víznél; a gondolatunk ez a sző. Odamegy Bárkául a tűzzel szálló madárhoz és így szól: — Nagy-nagy sasnuidár. Sztálin szárnyai hatalmasai:! — Igazad van. t'lj fel a madárra, el viszünk. — Hogy tehetném? Félek. — ülj vsak be. Sztálin vendégül lát. Nézett az emberekre, vájjon nem vevetnelc-e rajta? De nem. őszinte, ség csillogott a szemük bon. — Barátom, hív vendégségbe. Mennem kell. El is megyek. Hallom majd Sztálin szavát. Félzúgott a tűzzel szálló madár és elvitte Barkaull dél felé. * Sok a földön a folyó — minden folyó a tengerbe ömlik. A tengem bői út túsz Moszkvába. Sok a földön az út meg az ösvény. Mind Moszkvába vezet. Moszkva hatalmas. A tűzzel szálló madár Moszkva felett repült. És Bárkául mindent látott. Sztálinnál volt vendégségben, — mintha csak otthon lett volna. Együtt pipázott is a barátjával, Bárkául mesélt a tajgáról. Mesélt az űj életükről... Hazarepült Bárkául a tűzzel szálló madáron és ezt dalolta,: Sok-sok az égen a csillag: Fényesnél fényesebb, De a legfényesebb miégis A Kreml tornyán a csillag. Dicsőség a nagy barátnak!
