Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-05 / 260. szám

NÉPLAP 1S52 noveimbeh rí,- B ■■ imiJWML lmummmtt. riTT-T Ili— 1 -I"TT"— A békebizottságok nmukájának tapasztalatai a kemecsei járásban Járásunk pár í szervezetei mind­inkább megértik, hogy a békebizott­ságok aktivizálása nagymértékben segíti a politikai tömegmunka fo­kozását és a szervezett békemozga­lom kiszélesítését. Járásunk dolgo­zói a békebizottságok segítségével fokozottabban kapcsolódnak be a béke védelmének nagy ügyébe, tu­datában vannak annak, hogy to­vábbi előrehaladásunk biztosítéka a béke. A ml járásunk dolgozói Is tud­ják, hogy van miért harcolni, van mit védeni. A felszabadulás előtt az egész környék a nagybirtokok hazája volt. Sényő lakóinak 70 szá­zaléka cselédember volt, a nagy- birtokosok igáját húzta. Nem volt különb helyzet a többi községben sem. De nem volt elég a hazai földbirtok elnyomása, hozzájárult még a külföldi tőke elnyomása is Például a demecseri ipartelepet r. 30-as években az oszt rák töke vet­te át. Neumann, osztrák állampol­gár volt a vezérigazgató, aki ma­gyarul nem is tudott beszélni és havonta egyszer látogatott el az üzembe, hogy bezsebelje a nagy jövedelmet. A mérnök is lipcsei la­kos, osztrák állampolgár volt. A nagyhalász! kendergyár és mellette hat major tulajdonosa herceg Odeschalchyné volt, aki a 30-as években egy olasz grófhoz ment feleségül. A gróf vette át az üzem és a gazdaságok Irányítását és úgy vándorolt ki aztán a pénz, a cse­lédek és munkások keservos verej­tékének gyümölcse a külföldi szó­rakozó helyekre. Az urak zavarták országunkat a második világháborúba is. Járá­sunk területén több mint ezer em­ber halt meg a tőke és nagybirtok érdekeiért. Számos olyan család volt, mint Biró Istvánná, akinek 9 árvája maradt. Nyerges Gábornak 5 árvája maradt apa nélkül. Járá­sunkban 13 hidat robbantottak fel a fasiszták, ezenkívül a kemecsei állomást teljes egészében elpusztí­tották, a demecserl és nyírbogdá- nyi vasútállomások raktárépületeit felrobbantották, felszedték az egész járásban a síneket, megbéní­tották a közlekedést, a kövesutakat járliatatlanokk-á tették. Nem felejtik el soha járásunk dolgozói, hogy a múlt nyomorából a felszabadulást a Szovjetunió di­csőséges Vörös Hadserege hozta meg számunkra, nekik köszönhetjük, hogy a földet felosztottuk, hogy a lerombolt épületek és hidak helyett újakat építettünk, szebbet és töb­bet, mint azelőtt volt. A demecseri ipartelepet, a nagyhalászt1 kender- gyárat kibővítettük. Uj mezőgaz­dasági üzemek jöttek létre. Gépál­lomások segítik a falu dolgozóit. Járásunk dolgozói tudják, hogy békés ópítőmunkánkra újra rá akarnak törni az amerikai impe­rialisták, el akarják rombolni, amit építettünk, el akarják venni sza­badságunkat. Békebizottságaink munkájának érdeme, hogy ma már többségükben megértik a dolgozók, hogy nem elég a békét kívánni, a békét ki kell harcolni. Járásunkban 20 békebizottság- naik sorozatos klsgyülései és felvi­lágosító munkája is hozzájárultak ahhoz, hogy járásunk szövetkezeti járás lett és most az őszi kapások begyűjtésénél mind több és íöbb tszcs, mutat példát a még egyéni­leg dolgozó parasztoknak. Az őszi munkák gyors elvégzése mellett beadásuk teljesítésével is készül­nek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepére, valamint a harmadik magyar békekongresz- szusra. Már teljesítették beadási kötelezettségüket a sényői tszcs-k, a kemecsei Dózsa, Itákóczl, a nyír­turai Szabadság, a demecseri Út­törő tsz. és még számosán. Vasmegyeien Szabó Bálint béke­bizottsági tag hetenként a házak­nál tart csoportos újságolvasást, ismerteti a nemzetközi helyzetet, a békeharc híreit. A békekölcsön jegy­zés idején az ő utcájában Imindeu- ki jegyzett. A vasmegyeri Micsurin tszcs-ben a bókebizottság javasla­tára a háztáji földeken termett napraforgót összeadták, hogy a csoport tudja teljesíteni beadását. A sényői Kossuth-ban baromfival és tojással segítették a háztájiból a tagok a tsz. beadását. Kemecse szövetkezeti község példát mutat a járásban az őszi munkában és be­gyűjtésben is a járás többi közsé geinek. A békebizottság itt ,,béke naplót” rendszeresített és abba minden este a 7 tszcs, békefelelőse beírja, hogy aznap mit lett a tszcs, a bókéért, de ezenkívül rendszere­sítették minden tszcs-ben is a „béke naplót”, ahova a tagok írják be, hogy aznap mit tettek a bé­kéért. Ennek az lett az eredménye, hogy a tagok nem maradoznak el a munkából és a férfiak mellett az asszonyok és fiatalok is dolgoznak. Pártszervezeteink irányításával tevékeny részt vállalnak a békebi zottságok a fiatalok aktív honvé­delemre való nevelésében is. A leg­utóbbi sorozás alkalmával vendé­gül látták a fiatalokat és ott a béke védelméről, épülő szép ha­zánkról, a szovjet emberek példá­járól beszéltek velük. A harmadik magyar békekongresszusra való ké­szülődés során közel 400 békékis- gyűlést tartottak békebizottsá­gaink, amelyeken megválasztották a járási küldötteket. Az ott megje­lent dolgozók nagyrésze békevédel­mi szerződést kötött az őszi munka és a beadás gyors elvégzé­sére. Tszcs-ink majdnem kivétel nélkül kötöttek békevédelmi szer­ződést, de ezen túl még több mint 400 dolgozó paraszt kötött szerző­dést. így például Lukács Gyula nagyhalászi dolgozó paraszt javas­latára béketarisznyát készítenek és ebbe teszik vállalásaikat. 6 maga már elvégezte az őszi munkát és november 2.-ra túlteljesítette be­adási kötelezettségét. A kemecsei Dózsa tszcs, vállalá­sát november 1-ig teljesítette, hor­gonyából, kukoricából, forgóból 100 százalékon felül teljesítette tervét. Ugyanígy tett a tiszafádi Haladás tszcs. is. A demecseri gépállomás békebl- zottságának kezdeményezése Mik­lósi Miklós traktoros napi S holdas mozgalma. Azóta igen sokan túl­teljesítik ezt, mint Tóth Sándor, Bodnár János traktorosok. A nyír­téti gépállomás a Néplap bírálata nyomán nagyobb gondot fordít a politikai munkára, így a békebi­zottság munkájára is. A napokban a békegyűlésen ott is G holdas moz­galmat indítottak, 13 traktoros csatlakozott ehhez. Id. Bagoly Pál és Fintor Mihály vállalta, hogy november 7-ig egész évi tervüket teljesítik. Kaponyás Bertalan a nagyhalá­sz! békegyűlésen elmondotta, hogy már a kapásnövényekből is eleget tett beadási kötelezettségének, az adóját is rendezte: „Én tudom, hogy ezzel erősítem a békét, — ezt magyarázom, akármerre né zünk, a szabadság, a béke eredmé­nyeit látjuk. A kendergyárat kibő­vítették, két új hidat kaptunk, gépállomást, új tanácsházat, or­vosi rendelőt, sok új lakást. Ezt nekünk meg is kell védeni, mert erre acsarkodnak az amerikai im­perialisták.” Igen sok eredményt hozott tehát a békebizottságok eddigi muukája. A nemzetközi helyzet azonban arra figyelmeztet bennünket, hogy még nagyobb erőfeszítéseket kell ten­nünk a béke védelmére. Nagyobb sikereket csak úgy tudunk elérni, ha a pártszervezeteink még több támogatást adnak békebizottsá­gainknak, ha a kommunisták még jobban kiveszik részüket a béke­mozgalom fejlesztéséből, ha még több pártonkivüU dolgozót vonnak be a békebizottságokba és ott mun­kával bízzák meg őket. Vannak még pártszervezetek, ahol nem ér­tették meg a békebizottságok fel­adatát, mint a kemecsei állami gazdaságban, a demecseri üzemben, ahol aktiv munkát nem fejtenek ki a békebizottsági tagok, nem kap­nak segítséget, pedig itt is volna mit tenni. Nyírtéten sem maradtak volna el ennyire a begyűjtésben, ha a pártszervezet nem hanyagol ja el a politikai nevélőmunkát, a békebizottságok támogatását. Vegyenek példát a kemecsei pártszervezettől, vagy a nagyhalá­szitól, ahol a párttitkárok rend­szeresen foglalkoznak ezzel és meg is van az eredménye. Nagyhalász például burgonyabegyüjtésben el­érte a 100 százalékos teljesítést, a kukoricabeadás 1G5 százalékos és a napraforgóbegyüjtés is több mint 70 százalékos. A járási pártbizottság ágit. prop. osztálya rendszeresen meghívja az osztályértekezletre a járási béke­felelőst, ott beszámoltatja és ja­vaslataival segíti munkáját. A já­rási pártbizottság tagjai kintlétük alatt a községekben is figyelemmel kísérik és segítik a békefelelősök és békebizottságok munkáját. A legutóbbi osztályértekezleten a honvédelemről volt szó, ami elma­radhatatlan tartozéka békemozgal­munknak. Éppen így foglalkozniok kell a pártszervezetek vezetőségei­nek is a békeharc ügyével, be kell számoltatni, segíteni kell a béke­felelősöket, a békebizottságok elnö­keit. Pártszervezeteink feladata gondoskodni arról, hogy eljussanak a békeharc hírei minden egyes dol­gozóhoz, hogy mindenki felismerje feladatait a békeküzdelemben. Szabó Étidre, MDP járási titkár. Jó munkával köszöntik november 7-ét a nyírlugosi állami gazdaság munkacsapatai Alig pár naj) választ el bennün­ket egyik legnagyobb ünnepünktől, a Nagy Októberi Szocialista Forra- dalom 3ő. évfordulójától. Erre az alkalomra gazdaságunk dolgozói lelkes munkafelajánlásokat tettek. A vállalások teljesítésének értéke­lése azt bizonyítja, hogy dolgozóink megértették a nagy nap jelentősé­gét, a munkacsapatok a vállalt tel­jesítési százalékot magasan túl­szárnyalták. Tóth Sándor munka­csapata a burgonyaszedési munká­latok végzésénél 140 százalék átlag­teljesítést vállalt. A vállalást túl­szárnyalva 1G1 százalékos teljesít­ményt ért el. Nem sokkal marad el mögötte Szegedi Miklós munka, csapata sem. 135 százalékos átlag- teljesítéssel dolgozik. Ugyancsak szép eredményeket ér el a többi munkacsapat is. Kasza Mihály 150, Tóth Miklós 147, Makszin Mihály munkacsapata 126 százalékos átlag­teljesítményt ért el. A munkacsapa­ton belül az egyének is arra töre­kednek, hogy vállalásaikat túl­szárnyalják. Tiba János 135 száza­lékos vállalása mellett 156 száza­lékot teljesít. Kiss György és Tóth Ferenc 120 százalékos válla­lásukat rendszeresen 150—152 szá­zalékra teljesítik. , Dolgozóink a vállalások táltel­jesítésével bebizonyítják, hogy mél­tóképpen készülnek a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 35. év­fordulójának méltó megünneplé­sére. Piszár András nyírmadai állami gazdaság. A szGcióldemokratizmusró! Az egyesüléssel a szociáldemo­krata párt hazánkban szervezetileg megszűnt ugyan, de a jobboldali szociáldemokraták nem tűntek cl. És amiről egy percre sem szabad megfeledkezni, nem tűnt el a szo­ciáldemokrácia ideológiája: a szo- ciáldemokratizmus. Ennek az ide­ológiának, mint minden más ellen­séges ideológiának célja: A tőkés országokban a fennálló kizsákmá­nyoló rend védelme. — a dolgozók forradalmi harcának elárulása. A népi demokráciákban a szo­cializmus építésének akadályozása, — a régi kizsákmányoló rendszer visszaállítására irányuló minden ellenséges törekvés segítése. A szo- eláldemokrat izmus veszélyessége főként abbau rejlik, hogy a prole­tárdiktatúra vezető osztályának, a hatalmon lévő munkásosztálynak soraiban fertőz és elsősorban a ter­melés, a termelékenység növelése, a munkaverseny kibontakozása el­len irányul. Fékezi a dolgozók po­litikai öntudatának fejlődését; el­homályosítja előttük az államhoz, a termeléshez való új, megválto­zott viszonyukat, elfedi fejlő­désünk távlatait és ezzel kap­csolatban az áldozatkészség, helyt­állás szükségességét. Nyomában el- burjánzik az elégedetlenség a nor­ma és a bérkérdésben, a norma- és bércsalás, az anyagiasság. Lazul a munkafegyelem, jelentkezik a női munkások, fiatalok, átképzésük háttérbeszoritása és elnyomása. Ennek az ellenséges ideológiának hordozói, tudatos terjesztői, ennek az Ideológiának szellemében tuda­tos kártevők a jobboldali szociálde­mokraták. Ez azonban korántsem jelenti, hogy a szociáldemokrutiz- mus elvi és gyakorlati jelentkezése csak ezeknél az ellenséges elemek­nél tapasztalható, a kik nők jelentős része a régi rendszerben beszerve­zett rendőrspicli, az „igazgató úr bizalmi embere", a legkülönbözőbb jogokkal rendelkező nninkásarisz­tok rat a volt. Ha csak ezékre kor­látozódnék a szociáldemokratlzmus, akkor jobbára adminisztratív in­tézkedések is sikerre Nézetnének. A valóság azonban nem ez. Iparunk évente mintegy 100.000 új munkással gyarapszik, akiknél« jelentős része a faluról, az egyé­nileg gazdálkodó parasztok fiaiból, leányaiból kerül ki. Ezelíug;o'nclolko. dúsában különösen erősek a kapi­talista maradványok a „kaparj kurta, neked is jut”, a „ki-kí ma­gáért, isten mindnyájunkért” kis­polgári elve. Eh lie» járul, hogy a zömmel faluról, a háztartásból jött új munkások a jobbodall szociál­demokraták gyalázatos, áruló tévé fcenységét sem nemzetközi, sem lui- zai, vagy kiváltkép üzend vonatko­zásban nem ismerik. Tisztelik ezek szakmai tudását és könnyen kerül­nek demagógiájuk befolyása alá. Ezek a faluról jött új munkások gyakran a nálunk még lélező utol­só burzsoá osztály, a kulákság és a klerikális reakció befolyását is ma­gukkal hozzák. A burzsoá gondolkodás maradvá­nya természetesen a régi munká­soknál is sokszor megtalálható, mivel légmentesen senki nem volt elzárva a reakciós Ideológiától. Ezért a szociáldemokratlzmus megnyilvánulásaival olyan dolgo­zóknál is találkozunk, akik soha nem voltak a szociáldemokrata párt tagjaidét találkozunk a szo- ciáldemokratizmus megnyilvánulá­saival még párttagoknál is. A jobboldali szociáldemokraták közvetett, vagy közvetlen módon, mindig a „terepnek” legjobban megfelelő formában és a lehető legbiztosabb fedezék mögül szünte­lenül iparkodnak az elégedetlenség, a dohogás szellemét terjeszteni az elmaradottabb munkások között, ök a rémhíreknek fő forrásai, az „amerikai életforma” dicsőítői. — Rendszerint nem beszélnek nyiltan a rendszerünk ellen, ott, ahol tar­tanak a leleplezéstől, hanem bur­koltan, célzásokkal utalnak és an­nál aktívabban cselekednek pán tunk politikája, a dolgozó nép ér­dekei eilen. A szociáldemokratlzmus térnye­rését segíti elő üzemi pártszerve­zeteink, pártbizottságaink egy ré­szénél, a gazdasági, műszaki veze­tőknél megmutatkozó politikai vak­ság, szájtátiság, megalkuvás, az el­lenség lebecsülése. Az a kommunis­ta párttitkár, vezetőségi tag, szak- szervezeti funkcionárius, kommu­nista vállalatvezető, mester, stb. aki „elnéző magatartásával” lénye­gében támogatja a bércsalást, a normalazitást, aki a munkásosz­tály általános érdekeivel szembe­helyezi saját műhelyének, csoport­jának látszólagos „külön” érdekeit, aki lebecsüli az új munkásokat, opportunista módon igyekszik ki­térni a felelősség alól, a szociál- demokratizmus szellemében gon­dolkozik és dolgozik. Tehát a szociáldeonokratizmus elvi és gyakorlati megnyilvánulásai nem korlátozódnak a jobboldali szociáldemokratákra. Hiba volna azonban, Ua tőlük elszakítva vizs­gálnánk a szöciáldemokratizmus je­lentkezéseit és leküzdésével kap­csolatos feladatainkat. Kőluk, a jobboldali szocáldemokratákrót mondotta Rákosi elvtárs már a DISZ-kongresszuson: „...egek az urak egy kicsit meglapultak, de az utóbbi időben r'tjból működésbe lép- lek. ök azok, akik lazítják a fe­gyelmet, növelik a selejtet, taná­csokkal látják el és bátorítják a normáidéit ókat, a bércsalókat, a táppénzcsalókat, terjesztik az el­lenség rémhíreit, igyekeznek alá­ásni a dolgozók jó hangulatát: szö­vetkeznek az imperialisták ügynö­keivel, együttműködnek népünk szívós ellenségeivel, az egyházi re­akcióval." Szívós politikai felvilágosító munka A szociáldemokratlzmus növeke­dése, térnyerése, fokozódó bom­lasztó hatása reális veszély, mert megvan számára a kedvező táp­talaj. Elsősorban a régi szokások, hagyományok, előítéletek, az újtól való félelem — egyszóval: a kapi­talizmus ideológiai maradványai az emberek fejében. Ezt Lenin ,.a legszörnyübb erőnek” nevezte és Sztálin elvtárs azt. tanítja ezzel kapcsolatban : ■ a harc a hagyo­mányok és szokások ellen, feltélien leküzdésük munkánk minden terű létén, végül az új nemzedék neve­lését a proleiárszocializmus szel­lemében, pártunk olyan soronlérö feladatai, amelyeknek teljesítése nélkül a szocializmus győzelme le­hetetlen." Rákosi elviére így figyelmeztet bennünket: „A mi békés fejlődé­sünk közepet le, ha nem vagyunk éberek, ha nem harcolunk a szó ciáldemokratizmus legkisebb meg­nyilvánulásai ellen is, akkor gyor­sain nagyra nőhet.” Arra kell nevelnünk párttagsá­gunkat, az üzemi funkcionáriuso­kat, minden becsületes dolgozót, hogy jfigyelő szemmel különbséget tegyenek a jobboldali szociáldemo­kraták és az általuk megtévesztett, becsapott, a szociáldemokratlzmus befolyása alá került munkások kö­zött. Valamely tizem termelési ada­taiból nem tűnik ki, hogy az esetle­ges lemaradásban mekkora szere­pet játszott a jobboldali szociálde­mokraták és egyéb ellenséges ele­mek tudatos szabotázsa és mekko­rát a szociáldemokratlzmus befo­lyása nyomán saját állama, osztá­lya, saját érdekei ellen is vétő el­maradott dolgozók laza WPHjsafe- gyelme, selejtgyártása, nornjalazí- tása. A dolog gazdasági oldalát te­kintve ez egyremegy, — a lemara­dás bárhonnan táplálkozik Is, min­denképpen kárt okoz népgazdasá­gunknak. A szocialista építést se­gítő politikai munka szempontjá­ból azonban éles különbséget kell tennünk a tudatos ellenség és a félrevezetett között. Míg az előbbi­nél a kíméletlen leleplezés, elszige­telés és az adminisztrációs , eszkö­zök Igénybevétele jelenti a legjobb fegyvert, adóig az utóbbinál a szí­vós politikai felvilágosító munkát, a meggyőzés eszközét kell előtérbe állítanunk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom