Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-05 / 260. szám

1952 NOVEMBER 5, SZERDA 3 Moszkva kész iil a nagy ünnepre Moszkva hazaíiűi lelkesedéssel készül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójára. Az üzemek és gyárak dolgozóinak kol­lektívái a szocialista verseny so­rán tett felajánlásaik teljesítéséről tesznek jelentést. Moszkva népe ÜDnepi gyűlések­kel és előadásokkal fogadja a nagy ünnepet. A főváros utcái ünnepi díszt öl­töttek. A plakátok és feliratok a kommunista építés programmját megvalósító szovjet nép nagyszerű sikereiről beszélnek. tóv.művészi piakát díszíti ezek­ben íí napokban a szovjet főváros épületeinek falait, melyen vörös- gárdista emeli magasra a szovjet­hatalom első rendeletét — a béké­ről szóló rendeletét, amelyet 1917 november 3-án fogadott el a Szmolnijbau a Szovjetek II. Kon­gresszusa. A dolgozók ragyogó termelési eredményei szinte óráról-órára erő­sítik meg azt az igazságot, amelyet ez a büszke plukát hirdet. Moszkva „Október’’ kerületében például az Idén nyár elején még nyoma sem volt az építkezésnek. A kőművesek augusztus elsején fog­tak hozzá a falrakáshoz. Augusz­tus 25-re már felhúzták egy öteme­letes épület falait. A szovjet emberek hazaszeretete megnyilvánul abban Is, milyen óriási lelkesedéssel díszítik nagy­szerű fővárosuk utcáit és épületeit. I A Vörös-térhez vezető Gorklj-ut- cáu színes világító füzérek húzód­nak majd végig. A posta központi távíróállomás épülete az ötödik sztálini ötéves tervet mutatja be szemléltetően. Nagyban folynak az előkészüle­tek a november 7. esti nagy nép j ünnepélyre. A kultúiysoportoknak mintegy nyolcezer tagja lép fel a szabadtéri színpadokon és klubbok- ban. Az ünnepségek minden szónál ékesebben fogják kifejezni a szov­jet embereknek békés alkotómun­kájuk világraszóló sikerei fölött érzett büszkeségét és örömét. „Mcg§zaliadítjuk országi!okát a dől! áriul per iaí izmus halálos ölelésétől“ A Norvég Kommunista Párt Központi Itizottságáuak teljes ülése „Frlheten” közli, bogy a Norvég Kommunista Párt Központi Bizott­sága november 2-án és 3-án teljes ülést tartott Oslóban. A teljes ülésen jelen volt a Svéd Kommunist« Párt és a Dán Kommunista Párt képviselője is. Loev Lien, a Norvég Kommunista Párt elnöke beszédében a követke­zőket mondotta: „Napjainkban há­rom alapvető feladat áll elütünk: aare a békéért, a dolgozók létérde­keiért és a nemzeti függetlensé­gért. Ma megvan a lehetősége, hogy mozgósítsuk a munkásosztályt és a széles néprétegeket a fegyverkezési politikával és az atlanti tömb po­litikájával szempeni ellenállásra.” A Központi Bizottság plénuma határozatot fogadott el. mely sze­rint 1953 március 20-ra Oslóban összehívja a Norvég Kommunista Párt 8. kongresszusát. A teljes ülés egyhangúlag elfo­gadta a norvég néphez intézett fel­hívást, amely a többi között a kö­vetkezőket tartalmazza: „Az Egye­sült Államok urainak beavatko­zása Norvégia beliigyeibe és más országokkal való kapcsolataiba, egyre arcátlanabbá és nyíltabbá vált. A vezető burzsoá és szociál­demokrata politikusok azt állítják, hogy az atlanti paktum biztosítja országunk békéjét és függetlensé­gét. Ma már mindenki meggyőződ­hetik ennek az állításnak ellenke­zőjéről. Az Amerikai Egyesült Államok a Marshall-terv és az atlanti pak­tum segítségével — mutat rá a to­vábbiakban a felhívás — gazdasági, katonai és politikai „missziók” egész hálózatát hozta létre Norvé­giában. Napjainkban szemmel lát­ható az atlanti tömb válsága. Egyre nyilvánvalóbbá válnak az ellenté­tek az Egyesült Államok és azon országok között, amelyeket az Egyesült Államok az atlanti pak­tum segítségével vazallusaivá és gyarmataivá változtat. „Megszabadítjuk országunkat a doílárimperia 1 izmus halálos ölelé­sétől í Nem fegyverkezésre és hábo­rús készülődésre van szükség, ha­nem a béke érdekében folytatót te­vékeny munkára! Ne állítsátok vissza a német militarizmust és ne változtassátok Norvégia földjét külföldi hatalom bázisává! A nagy­hatalmak kössenek békeegyezményt és valósítsák meg az általános le­szerelést! Békét Koreában! A Nor­vég Kommunista Párt kijelenti, hogy minden erejét a nép és az ország javát szolgáló politika meg­valósítására fordítja.” Az ENSZ különleges politikai bizottságának november 3-i ülése November 3-án az ENSZ külön­leges politikai bizottsága megkezd­te a Délafrikai Unióban élő indiai eredetű személyekkel való bánás­mód kérdésének megvitatását. India képviselője megállapította, bogy a Délafrikai Unió nem haj­totta végre a közgyűlés előző hatá­rozatait és hogy ennek következté­ben „a világot elháríthatatlan ve­szély fenyegeti a fokozódó faji vi­szályok miatt”. Az indiai küldött határozattervezetet nyújtóit be, amely előírja, „az ENSZ jó szol­gálatok bizottságának” megulapí tásűt, amely elősegíti a tárgyalá­sok újra felvételét a szóbanforgó kérdésről India, Pakisztán és a Délafri'kai Unió kormány« között. A határozattervezet felhívja a Dél­afrikai Unió kormányát, hogy a tárgyalások befejezéséig függessze fel a fajgyűlölő „különböző faji csoportok meghatározott lakóhelyé­nek kijelöléséről szóló törvény” ha­tályát és előírja, hogy a bizottság terjesszen jelentést a közgyűlés 8. ülésszaka elé. Pakisztán és Irak küldötte támogatta India álláspont­ját. A Német Demokratikus Köztársaságban elítélték a fasiszta német ifjúsági szövetség bayreuthi vezetőjét A chemitzi kerületi bíróság bün­tető tanácsa a Német Demokrati­kus Köztársaság és a béke ellen Irányuló bűncselekmények miatt 3 évi börtönbüntetésre ítélte Hans Norbert Janowskyt. a fasiszta né­met ifjúsági szövetség bayreuthi szervezetének volt vezetőjét, aki az amerikai kémszolgálat utasítására törvénytelenül lépte át a Német Demokratikus Köztársaság határát és ott terrorszervezeteket próbált létrehozni. A SZMOLMIJBAN irta: A. KOISOJSOV öreg szibériai paraszt utazott Petrográába, s útközben mindenki­nek elmondta: Lenint a karja felke­resni, bogy elbeszélgessen vele a maga parasztéletéről. Petrográdon nagy meglepetés várta. Az utcákon felfegyverzett munkások menetel­tek, amerre nézett, mindenütt vö­rös lobogó lengett. Az öreg paraszt odalépett egy vörösgárdistához és megkérdezte: — Mit jelentsen ezt — Tegnap óta szovjethatalom van nálunk 1 — felelte büszkén a vörösgárdisla. — És hol találom meg Leninit — A a z mól ni j ban. Az öreg paraszt megköszönte az útbaigazítást és tovább indult. De még sokat kérdezősködött, amíg cl jutáéi a Szmolnijig és az őrtálló fiatal matróznak elmondhatta szán. dókát. — Aztán miért akarsz Leninnel találkoznif — Hogy beszéljek vele az éle­temről ! — Nos, menj a parancsnokhoz és kérj engedélyt! — mondta a mat­róz és mutatta az irányt, amerre mennie kell. Az öreg a sáros, síkos lépcsőn ballagott felfelé, látszott — ezen a lépcsősoron nagyon so­kan jártak az utóbbi napokban. El- jutott a palota parancsnokához, aki lassan írta az engedélyeket... Keze a fegyverhez szokott, a ma­rokra fogott tollal nehezen boldo­gult. De nemsokára az öreg paraszt kezében volt a belépési engedély. Ment tovább a széles folyóson. ahol fegyveres, töltényöves mun ások jöttek vele ' szemben. Messziről ágyúdörgés tompa moraja szűrő­dött a folyosóra: Peírográd alatt állt a harc. Az öreg paraszt a 6'7'-es szoba előtt örtálló két vörösgárdista felé lobogtatta belépési engedélyét: — Ebben a szobában találom meg Lenini? — Csak menj végig a folyosón, öreg... Néhány perc múlva Lenin elvtárs a nagyteremben \esz... Ott majd megtalálod! Az öreg most vette észre, hogy valóságos emberáradat hömpölyög a jelzett irányba. Nem is nagyon kellett igyekeznie, a tömeg sodorta magával. Benn már rengetegen ve­rődtek össze, s egyszer csak ujjon­gó öröm öntötte el a tennet. Zú­gott a kiáltás: — Lenin! Lenin! A terem végében felállított emel­vényen ott állt Mayyiihir Djics. Kezét felemelte, — csendet kert de a lelkesedés, kiáltás nem szűnt, még harsogott az éljen és Lenin a hangok fergetegében, — elmosolyodott. .-tó­fűn újra felemelte a kezét s most lassan lassan elcsendesült a terem. Lenin megkezdhette beszédét: Elvtdrsak! A munkás- és pa­rasztforradalom, amelynek szüksé­gességét a bolsevikok mindig han­goztatták, — végbement! Újra felzúgott a tömeg, Lenint éltették, s percek teltek el, míg újból szóhoz jutott. Szavai nyomán átforrósodott a terem, minden mondata után har­sogott a helyeslés. Az öreg paraszt hallgatta, figyelmesen és odaadóan, vigyázva, nehogy egyetlen szó is el sikkadjon, hiszen tudta, yogy ezt a beszédet neki odahaza el kell mondania. — Uj szakasz kezdődik most Oroszország történetében — mond­ta Lenin beszéde befejező részé­ben — és ennek a harmadik orosz forradalomnak végső eredményében ei kell vezetnie — a szocializmus győzelméhez... Még zengett a lelkes éljen a forró hurrá, amikor az öreg pa­raszt kifelé tartóit. Elgondolkozva ballagott, elmélyüléséből hirtelen vidám hang riasztotta fel: — No, öreg, beszéltél Lenin elv­társsal uz életedről? Megismerte, az a fiatat matróz volt akivel a Szmolnij előtt beszélt. És felcsillant a szeme, amikor vá­laszolt: — Nem, nem beszéltem... — mondta, — hanem Lenin beszéli arról, hogy milyen szép lesz «: éle lünk ... Győré József elvtárs tart ünnepi hessctlet :i Ángy Okíóberi Szocialista Forradalom J55. évfordulójának előestéjén A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 35. évfordulója alkalmából megrendezendő ünnepségek már az évforduló előestéjén, november 0-án megkezdődnek minden üzemben, ál­lami gazdaságban, termelőszövet- kezeti csoportban — városban és falun egyaránt. Nyíregyházán no­vember 6 án este 7 órai kezdettel rendez emlékünnepséget a Magyar Dolgozók Pártja Szabo’.cs-Szatmár­megyei Bizottsága és a Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottsága. Az ünnepi beszédet Győré József elv­társ, a párt megyei titkára tartja. Az ünnepség második felében kultúrműsor következik, melynek során fellép a József Attila kultúr­otthon szimfonikus zenekara, a büdszentmlluilyi úttörő zenekar, a villany telepi, nyírlugosi, mátészal­kai tánccsoport, a mérkváliajl tít- törő tánccsoport. Az amerikai sajtó az aíianli tömb belső ellentéteiről európai hadsereg megteremtésének A „Reporter” című amerikai fo­lyóirat közülié Servan Schreiben francia újságíró cikkét az Egyesült Államok és európai „partnerei” el­lentétéről. A cikkíró rámutat, hogy Francia- ország uralkodó köreiben „új két­ségek jelentek meg az északatlanti szövetség elveit illetően”. Az ellentétek — főként a fran­cia-amerikai ellentétek — miatt az amerikai sajtó az utóbbi hetekben egyre többet ír arról, hogy eszkö­zöket keli találni a „bonyodalmak” megszüntetésére és Nyugat-Európát meg kell tartani az amerikai hám­ban. így például a napokban Anne McCormick, a „New Fork Tiines’- ben megjelent cikkében kijelentette, az északatlanti szövetséget mind­annyiszor széízüllés fogja fenye­getni, ahányszor az amerikaiak enyhítik nyomásukat. A „New Republic” szemleírója javasolja, fokozzák a nyugateuró­pai országokra nehezedő amerikai nyomást. Az „United States News and World Report’’ című folyóirat szerint Párizs a főoka az amerikai „megrázkódtatásoknak”. A „Christian Science Monitor” washingtoni tudósítója arról a le­hetőségről ír, hogy a franciák félre­tolják, sőt esetleg elutasítják az tervét. Lisagor, a „Chicago Daily News” washingtoni tudósítója megemlíti Plnay francia minlsztereluök úgy­nevezett „ameríkaellenes gesztu­sát”. Ez abban állott, hogy a fran­cia miniszterelnök visszaadta Duna nagykövetnek a francia belügyekbe való durva beavatkozást jelentő emlékiratot. Lisagornak az a véleménye, hogy „Pinaynak és másoknak az Ilyen tüntetéseket ki kell hagyuiok a belpolitikai meggondolásokból. Sulzberger, a „Xew-York Times” párizsi tudósítója aggódik amiatt, hogy Európában széltében-hosszá- ban tiltakoznak az „európai had sereg” megalakítása ellen. A terv megvalósítása terén mutatkozó vál­ság — írja Sulzberger — igen ko­molyan megingathatja azokat az alupokat, amelyeken az Egyesült Államok és az európai kontinens közti kapcsolatok épültek”. Constantin Braun, a „Washing­ton Star” Nyugat-Európában utazó tudósítója mostanában több jelen, tésében utalt arra, hogy Francia- országban az utóbbi időben egyre gyakrabban emlegetik a francia- szovjet kölcsönös segélynyújtási egyezményt. A nyíregyházi fűtőház és a mátészalkai pályafenntartás a MAY. élüzemei között A közlekedésügyi minisztérium I. vasúti főosztálya az 1952. év harmadik negyedévének eredmé­nyei alapján a MÁV. területén ki­jelölte az él üzemeket. Vontatási szolgálat: Éliizem a miskolci fütőház, második helye­zett a nyíregyházi fütőház. Pályafenntartási szolgálat: Él­üzem a Budapest—józsefvárosi pá­lyafenntartási főnökség, második helyezett a mátészalkai pályafenn­tartási főnökség. Nyíregyháza került az első helyre a begyűjtés november hetedlki versenyében A járások tegnapelőtti verseny- értékelésénél a jelentések szerint a kisvárdai járás haladt a november hetedik! begyűjtési verseny élén. A tegnapi értékelésnél a többi mellett figyelembe vették a tejbegyüjtési tervek teljesítését is, s ezzel új helyzet alakult ki a járások verse­nyében. Az élre Nyíregyháza város került 954.1 ponttal, a kisvárdai járás csak a második helyet tudta biztosítani magának 879.5 pontja | val. A további versenyrend: 3. ti- szalöki járás 851 ponttal, 4. keme- csei járás 83S.7 ponttal, 5. fehér- gyarmati járás 825.7 ponttal, C. mátészalkai járás 783.5 ponttal, 7. buktái járás 781.2 ponttal, 8. csen­geti járás 7G0.6 ponttal, 9. nagy- kállói járás 752.2 ponttal, 10. nyír­egyházi járás 745 ponttal, 11. nyír­bátori járás 720.3 ponttal, 12. na- ményi járás 708.7 ponttal. A burgonyabegy üjtési verseny sorrendje: 1. Fehér yarmai Járás 2. Nyíregyháza város 3. Natnényí járás 4. Nyírbátori járás 5. Csengeri járás 6. Kisvárdai Járás 7. Nyíregyházi járás 8. Kemecsei járás 9. Tiszaíöki járás 10. Baktai Járás 11. Káliéi Járás 12. Szálkái Járás, A napraforgóbegyiijtésl verseny rendje: 1. Tiszaioki Járás 2. Kisvárdai Járás 3. Baktai járás 4. Kemecsei Járás 5. Nyíregyháza város S. Káliéi járás 7 Nyíregyházi Járás 3. Nyírbátori járás t 9. Szálkái járás 10. Natnényi járás 11. Fehérgyarmati Járás 12. Csengeri járás. A kukorica begyűjtési verseny rendje: 1. Kisvárdai Járás 2. Kemecsei járás 3. Káliéi járás 4. Nyíregyháza vá.-e 5. Baktai járás 6. Bátori járás 7. Cyarmati járás 8. Nyíregyházi Járó 9. Csengeri járás 10. Szálkái járás 11. Tiszaíöki lárás 12. Naményí Járás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom