Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-30 / 281. szám

1952 NOVEMBER 30, VASÁRNAP* NÉPLAP Tennelőszövetkezeteiiik zárszámadása: a szövetkezeti gazdálkodás nagy iskolája Irta: BALOGH JÓZSEF, a mejeyei tanács mezőffazdasási osztályának vezetőié Rákosi Mátyás elvtárs törté­nelmi jelentőségű kecskeméti beszé­de óta megyénkben is negyedszer végezzük a zárszámadás nagy mun. kaját termelőszövetkezeteinkben, termelöcsoportj-alnkban. Termelő­szövetkezeti mozgalmunk állandó és következetes fejlődését bizonyít­ják azok a statisztikai adatok, melyek az egyes évek zárszámadá­sait mutatják számszerűleg. 1910- ben még csak 52 termelőcsoportban készült zárszámadás. 1950-ben 156. a múlt évben már 225, jelenleg l>edig 396 termelőszövetkezetben és termelőesoportban. Ezek a szá­mok maguk még nem tükrözik a fejlődést a maga nagyságában. Az elmúlt évi jó zárszámadási eredmények hatására a szövetke­zeti gazdaságok száma a kétszere­sére emelkedett, ezzel szemben a taglétszám ötszörösére, 14,426 csa­ládról 73.800-ra emelkedett, a föld­terület pedig a szövetkezeti gazda­ságainkban 73.000 holdról 301.000 holdra, azaz négyszeresére növeke­dett. Az elmúl! év zárszámadási eredményei általában jók voltak, ennek nyo­mán lépett a dolgozó parasztság tö­megesen a szövetkezeti gazdálko­dás útjára. Számos termelőcsoport­ban 45—50 forint érték esett egy- egy munkaegységre, A kölesei Pe­tőfi termelőcsoportban 4S forint értéket osztottak munkaegységen- kint. Ehhez hasonló eredmények voltak a nyírmeggyes! Petőfi, a nyírkarászi Május 1., a sényői Kossuth tsz.-ben és még számos termelőszövetkezetben. Meg kell említeni, bogy a multévbeu még ezekben a gazdaságokban sem al­kalmazták a fejlett agrotechnikai módszereket olyan mértékben, mint ahogy a körülmények megengedték A^jna, tehát ezek a számok koránt­sem 'jelentik a termelés felső hátú­idat. Az idei zárszámadás eredményei különösen azokon a helyeken alatta lesznek a multévinek, ahol nem alkalmazták a szovjet agrotechni­kát, ahol rossz volt a munka­szervezet. Ilyen okok miatt igen gyenge eredményekkel zár a Csen­ge rs Imái Petőfi íermelöcsoport és még egy jó néhány csoport, ahol hasonló hiányosságok voltak. A tavaszi fagy és az azt követő aszály a terméseredményekre káros hatással volt, azonban a fejlett szovjet agrotechnikával, — ahol ezt alkalmazták — a kedvezőtlen időjárás ellenére is szép eredmé­nyeket értek el, jelentősen meg­nőtt a szövetkezeti parasztok jövedelme. A gégén yi Ady ter- ■ melőszövetkezetben a négyzetesen vetett kukorica 35 mázsát hozott holdankint, a kótaji Lenin termelő­szövetkezetben a keresztsorosa n vetett búza 17.80 mázsát termett. A tlszadobi Táncsics termelőszö­vetkezet földjén a pótbeporzott rozs 16 mázsát hozott. A zárszámadás megkezdése előtt Nyíregyházán a termelőszövetkeze­tek könyvelői és elnökei ötnapos tanfolyamon vettek részt, ami Igen megkönnyítette a zárszámadás vég­rehajtását. Olyan helyeken, ahol tavaly vontatottan, rosszul haladt a zárszámadás, mint például az örökösföldi Dózsa termelőszövet­kezetben, az idén az elsők között fejezték be, A termelőszövetkeze­tek többségében jól balad ez n munka, de még sem mondható el, hogy nincs hiányosság. Nyírmihály- diban . a termelőszövetkezetekben igen le vannak maradva a zár­számadás előkészítésével. Ilyen he­lyeken csak adminisztratív munká­nak tekintik a zárszámadást és nem vonják be a munkába a veze­tőséget, de különösen nem a tag­ságot. A zárszámadás elkészítése az egész szövetkezel ieladata Ahol a könyvelő és egy-két veze­tőségi tag készíti a zárszámadást, ott elvesznek a számok tengerében és nincs idejük tapasztalatokat le­vonni, az eredmények és hiányos­ságok okait nem tudják kikutatni. Ha viszont a vezetőség teljes egé­szében, a brigádvezetők és a mun­kacsapatvezetők, valamint a tagság egy része ott van a zárszámadás készítésénél, csak a „több szem többet lát” elv alapján is sokkal eredményesebben tudják végezni ezt a nem könnyű munkát, azon­kívül sokkal gazdagabb tapasztala­tokat tudnak gyűjteni a jövő gazda­sági évre. A gépállomások és a helyi tanácsok segítsége A gépállomások sem adják meg minden esetben azt a segítséget, amit tőlük a termelőszövetkezetek elvárnak, amit pártunk és kor­mányunk rájuk bízott. A nyírtéti gépállomás a szomszédságában lévő Vas Zoltán termelőszövetkezetnek semmi segítséget nem adott még a zárszámadáshoz. Az ilyen gépállo- más vájjon hogyan tölti be azt a szerepét, amit úgy szoktunk mon­dani: „a gépállomás a falu szo­cialista átalakításának előretolt bástyája”? A községi tanácsok is míg sok helyen abban a hiszembeu dolgoznak, hogy a termelőszövetke­zetek ügyeit egyedül a járási ta­nács intézheti, nekik semmi közük ehhez. így aztán sok községben, mint Tisza vasváriban is, feléje sem néznek a községi tanács vezetői a termelőszövetkezeteknek. Azokban a járásokban, ahol a zárszámadást megerősítő bizottság jól dolgozik, mint a csengeríben, jól halad a munka. A csengeri já­rásban a megerősítő bizottság jól áttanulmányozta a zárszámadás­hoz szükséges tudnivalókat, így nagy segítséget tud adni a termelő- szövetkezetnek és éberen őrködik a zárszámadások pontosságán, igaz­ságosságán, A kisvárdal járás meg­erősítő bizottsága viszont nem dol­gozik ilyen lelkiismeretesen. A megerősítő bizottság elnöke, aki a járási tanács elnökhelyettese is egyben, akkor megy el szabadságra, amikor a zárszámadás munkájának dandárja van. A tiszalöki és bak- tai járások zárszámadást megerő­sítő bizottsága sem dolgozik hibát­lanul, nem tartják meg rendszere­sen a megbeszéléseiket, így nem rendelkeznek kellő tapasztalattal és nem is tudják a kívánt segítséget megadni. Ezek a hiányosságok fő­ként abból adódnak, hogy még a járási szervek sem értékelik jelen­tőségéhez mérten a zárszámadáso­kat." Pedig ha csak egyetlen tag is többet vagy kevesebbet kap, mint járna, az egész termeiőcsoport éle­tére kihatással lehet. A jó munka jutalma A zárszámadás az a munka, ami az egész év eredményeit és hibáit megmutatja. Amelyik csoportban a párt útmutatása szerint dolgoztak, ahol nem hanyagolták el a felvilá­gosító munkát, ahol szilárd munka- fegyelmet tartottak, az előírt mun­kaszervezeteket kialakították, ott az eredmények sem maradtak el. Ezt mutatja a kom lód tó (.falusi Két Vadas Testvér tszcs, zárszámadása. A Két Vadas Testvér termelöcso- port zárszámadási eredménye a multévben közepes volt. A multévi zárszámadásuk alkalmával felmér­ték munkájuk hiányosságait és az idén a múlt hibáiba már nem estek bele. Jó volt a munkafegyelem és meg volt az egyéni felelősség. A múlt évben egy munkaegységre a természetben adott juttatásokat is pénzre átszámítva, összesen 17 fo­rintot kaptak. Az idei zárszámadá- suk osztaléka egy munkaegységre csak készpénzben 10 forint 14 fil­lér. természetben pedig két é- tél kiló kenyérgabona, 20 deka árpa, 30 deka burgonya, 5 deka cukor, 1 kiló szálastakarmány és 5 kiló alma. Ha csak a* almát számolják át pénzértékbe akkor is magasan felülmúlta az idei jó munka ered­ménye a multévi közepes ered­ményt, A jó munkaszervezés fontosságáról tanúskodnak a széke­ly! Békéért Harcoló termelőszövet­kezet elnökének szavai is, aki azt mondta: „Ez az esztendő nagy iskola volt számunkra, mert a zár­számadás alkalmával megtanultuk, hogy milyen káros a „bandában” való munka s mennyivel jövedel­mezőbb ha egyénekre kiosztjuk a eriiletet”. A termelőszövetkezetek­nek rá kell eszmélniük, hogy az egy munkaegységre eső jövedelem nagy­ságát elsősorban az ő jó vagy rossz munkájuk határozza meg. Nem­csak a minisztérium, a megyei | vagy járási tanács segítsége "az, ami a munkaegység értékét emeli, hanem elsősorban a tagok jó mun­kája. Amikor a zárszámadás elkészült, azt a járási megerősítő bizottság felülvizsgálta és jóváhagyta, akkor a termelőcsoport elnökének össze kell hívni a zárszámadási gyűlést és ismertetni kell az egész év mun­káját. Az elnökök zárszámadási beszámolójukat a pártszervezet ve- aet őségé vei és a szövetkezet veze­tőségével a közgyűlés előtt beszél­jék meg, nehogy a közgyűlés elé a beszámoló mint egy ember vélemé­nye kerüljön. Az egész vezetőség szava legyen ez a beszámoló. Az elnökök beszéljenek az eredmé­nyekről. de bátran tárják fel a hi­bákat is. Ezen a gazdasági beszá­molón az elnöknek támaszkodni kel! a zárszámadás munkalapjának számszerű adataira, tehát a beszá­molónak eredményeket, hiányossá­gokat számokkal is alá kell tá­masztania. Egyes üzemágakat (ál­lattenyésztés, kertészet, növényter­melés) össze kell hasonlítani, hogy melyik üzem ág mennyivel gazdagí­totta a szövetkezeti vagyont, me­lyik volt jövedelmező avagy ráfi­zetéses és megokolni azt is, hogy miért. Ismertesse az elnök, hogy az élenjáró szovjet agrotechnikát miként alkalmazták, milyen ered­ményeket értek el. Ha évközben a tervtől eltértek, meg kell okolni, hogy miért és ez at eltérés ered­ményesebb volt-e, mintha az erede­ti tervet hatjották volna végre. Be kell számolni a különböző szervek­nek a termelőcsoporttal való kap­csolatáról, de különösképpen a gép állomás és a termelőcsoport kö­zötti viszonyt mélyen kell értékel­ni. A beszámolónak már a jövő évi teendőkre is rá kelt mutatnia. Ha az elnökök becsületesen elismerik a vezetésben lévő hibákat és a jó munkát végző íagokat megdicsérik, a hanyagokra ráolvassák hibáikat, akkor sikeresek lesznek a zárszám­adási közgyűlések. Az eddigi évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az osztályellen­ség. a kulákok a zárszámadások ] ideje alatt megindítják hazug­sághadjáratukat, azt próbálják elhitetni a tagsággal és a kívül­állókkal egyaránt, hogy a zárszám­adáskor „nem kap a tagság sem­mit”. Még jóval a zárszámadás megkezdése előtt ilyen jósolgáta­sokba kezdett Petneházán a Sza­bad Föld termeiőcsoport tagjainak megtévesztésére Pálozsa Sándor kulák. A pártszervezet népnevelői­nek most az a dolga, hogy no a kulák rémhírei érvényesüljenek a faluban, hanem az ő agitációjuk mondja meg a dolgozó parasztok­nak az igazat. A jói elkészített zárszámadás nagy iskola és nagy vizsga is egy­ben úgy a tagság, mint n vezetőség számára. A zárszámadások után minden termelőesoportnak meg kell erősödni, újabb iendületet kell kapni a jövőévi munka jobb elvég­zésére A szaMáru-íelvásárlási hónapról A párt és a kormány egyeszten- dős határozata eltörölte a jegy­rendszert országunkban, s elvetette azokat a kötöttségeket a mezőgaz­dasági termények és termékek forgalmának szabályozásánál, ame­ly k gátolták a városi dolgozók el­látását, teret engedtek a spekulá­ciónak és nem hatottak serkentően a falu mezőgazdasági termelőire. A december l.-l párt- és kor­mányhatározat szellemében a fal­vak dolgozó parasztjai a beadási kötelezettségek teljesítése után ér­tékesíthetik feleslegeiket, növelik a piac élei in i szerfei hoza tálát, meg­könnyítik azt, hogy a várost dol­gozók, az ipari munkások kellő mennyiségű élelmiszerhez jussanak. Ugyanakkor saját hasznukra elő­segítik az iparcikkek termelésének növekedését is. A város és a falu közötti áru­csere-forgalom jelentős részét földmű vesszövet kezetei nk bony o! í t- ják le. Felvásárolják a dolgozó pa­rasztoktól termény- és termékfeles­legeiket. ugyanakkor tvagy válasz­tékban jóminőségü iparcikkekkel látják el a falvak dolgozó paraszt­jait. Föl dual vessző vei keze leinknek jelentős szerep jut most a Szabad- áru-felvásárlási hónap tennivalói­nak elvégzésénél. A párt és a kormány határozata szellemében a nemrég megalakult Országos Földmű vesszövet,kezeli Felvásárló és Értékesítő Vállalat november 20-tól december 21.-ig szabadáru-felvásárlási hónapot tart, amely során a földniűvesszövetke- zetek a dolgozó parasztok számára jelentős árkedvezményekkel felvá­sárolják a termelők feleslegeit, ét­olajat, zsírt, szalonnát, diót, má­kot, babot, lekvárt, gyümölcsöt és egyéb terményt, terméket. A felvá­sárolt árucikkek a városi dolgozók asztalára kerülnek a földműves­szövetkezetek városi holtjaiból. A felvásárlási hónap során a falvak dolgozó parasztjai jelentős összegekhez jutnak, amelyekért a földmű vesszövetkezeli holtokban iparcikkeket vásárolnak. Ugyanak­kor megkönnyítik a városi dolgo­zók ellátását, segítenek harcolni a spekulánsok, az üzérek ellen, akik az aszályos esztendő-okozta nehéz­ségeket kihasználva, újból táma­dást indítottak, hogy aláássák szilárd alapjainkat. A felvásárlási hónap során feles­legeiket áruba bocsátó dolgozó pa­rasztok megkönnyítik a falvak el­látatlanjainak áruval való ellátását if, mert a föklművesszöveíkezetek- loen ott marad a felvásárolt áru- mennyiség egy része a falvakban. Másrészt megkönnyítik azoknak a dolgozóknak az ellátását, akik a faluról tömegesen mennek a vá­rosba, dolgoznak az ipari üzemek­ben, tanulnak a különféle tanfolya­mokon, iskolákon. A felvásárlási hónap szélesed­jék ki falvainkban tömegmozga­lommá, a párt és a kormány nagy- jelentségü határozata szellemében tovább erősítse a város és a falu árucserekapcsolatát, szilárdítsa a munkás-paraszt szövetséget. Kutas Lajos, a Földmfivesszövetkezeti Fel­vásárló és Értékesítő Vállalat kirendeltségvezetője. Megvált-ozf-afjuk vezetési módszerünket, hogy gépállomásunk az utolsók közül az élenjáró gépállomások közé kerüljön Gépállomásunk a terv teljesítésé Íven az utolsók között van. Lema­radásunknak megvannak az okai. t oltak objektív okok is, da erre nem lehet mindent rákenni.- A no­vember 17-én „ tartott gépállomási vezetőségi ülésen megvizsgáltuk a hibák gyökerét. Megállapítottuk hogy mi, a gépállomás vezetői is a rossz tanácsadásokra hallgat­tunk, azokra, akik hol a száraz, hol pedig a nedves idő miatt be­széltek az őszi munkák ellen. A hibák egyik forrása volt, hogy a lietenkinti gépállomás-vezetőségi üléseket nem tartottuk meg rend szeresen. Nem használtuk ki elég gé azokat u napokat sein, amikor a munkák végzésére az időjárás kedvező volt. A termelőszövetkeze­tekben gyenge volt a politikai fel- világosító munkánk, így a szövet­kezeteket nem tudtuk kellően moz­gósítani a munkák gyors elvégzése érdekében. A vezetőségi ülés megvitatta, hogy a gépállomás és a termelőszö­vetkezetek közötti kapcsolatot ho­gyan javíthatjuk meg. Minden köz­ségbe, amely gépállomásunk körze­tébe tartozik, a gépállomás részéről falufelelöst neveztünk ki: brigád­vezetőket, szerelőket és mezőgazdá­szokat, akik szakmai munkájuk mellett a politikai munkáért is fe­lelősek. A falufele]ősnek állandó kapcsolatot kell tartani a községi és tszcs, pártszervezetek vezetőivel, a tanáccsal és a csoportok elnökei­vel. A falufelelősnek minden per­cet kihasználva, ott a helyszínen intézkedni kell a gépek irányításá­ról. Nehogy megtörténjen olyan eset, hogy a mélyszántásra kerülő táblákat nem mutatja ki a szövet­kezet és emiatt állnak a gépek. A gépállomást is terheli a felelős­ség, mert mi sem végeztünk jó po-J Útikat munkát például a tisztabe­rek! hármas típusú termelőcsoport- ban. Ebben a csoportban a legsiir gősebb munkák idején a vezetőcég magára hagyta a traktorost, a tag­ságot. Maros Gábor, a csoport elnö ke házépít ’ -el volt elfoglalva. Ami­kor kértük, hogy jöjjön velünk a határba és mutassa meg, melyik táblában kell szántani, azt ráta ■ szólta, hogy „nem ér rá”. A cso­port párttitkára és brigádvezetői pedig Budapestre hordták az almát, amit a munkaegységük után kap­tak. Kénytelenek voltunk a községi mezőgazdasági állandó bizottsághoz fordulni, hogy mutassa meg a cso­port földjét, ahol megkezdhetjük az őszi mélyszántást. Ugyanebben a csoportban ellene vannak az őszi mélyszántásnak, azt mondják, ahol tarlóhúntást végeztünk, ott nem kell őszi mélyszántást végezni, pe­dig az csak sekély szántás volt, ki is zöldült. éppen alkalmas a mély­szántásra. lit mutatkozik meg, hogy szakpropagandánk sem volt megfelelő, nem tudtuk a termelő- csoportokkal megértetni az őszi mélyszántás jelentőségét. A méh­telek! Petőfi termelőszövetkezetben, vagy a zajtai Dóráéban lóval akar­ták végezni az őszi munkálatokat. Ezek mind rossz kapcsolatunkra vetnek fényt. A versenyt is elhanyagoltuk gép­állomásunkon. Különösen u verseny gazdája, az üzemi bizottság nem foglalkozott ezzel. A versenyszellem fellendítése érdekében versenyzász­lókat vásárolt már korábban a gép­állomás vezetősége, de ezzel sem értük el a várt eredményeket, mert azok sok esetben ki sem jutottak az élenjáró dolgozókhoz. Most a falufelelösök arról is gondoskod­nak, hogy a versenyzászlók cgy-ogy értékelés után azonnal oda kerü je­nek, ahol kiérdemelték őket. Hibáinkból tanulva, a jövőben rendszeresen megtartjuk a vezető­ségi üléseket, a termel ószövet keze­teknek sokkal nagyobb politikai és szakmai támogatást nyújtunk. Re. méljük, új vezetési munkamódsze­rünkkel a hátul kullogok közül mi is az élenjárók közé jutunk. MUHA .4ADAMS, a csahold gépúllomé• veret ö agron óm u ■ •

Next

/
Oldalképek
Tartalom