Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)
1952-11-30 / 281. szám
4 NÉPLAP 1952 NOVEMBER 30, TASÄRNAP (Folytatás a S. oldalról.) diai határozattervezet harmadik pontjában az első mondatot a kö- 1 vetkezőképpen szövegezzék meg: '[ „A hadifoglyokra vonatkozólag olyan eljárást kell megállapítani, ' amely feltétlen, kizárja, hogy erőszakot alkalmazhassanak szemé- ‘ tyűkkel szenében, megsérthessélíj ' méltóságukat, vagy önérzetüket; ' ezt semilyen formában, semilyen : céllal nem lehet megengedni.” Nem lehet a dolgot úgy megfő- ; galmazni, ahogyan az indiai javaslat harmadik pontja teszi. Javasoljuk, hogy e pontból hagyják ki : a hazatelepítési bizottságról szóló ■ mondatot, mert mi ellenezzük, hogy 1 hazatelepíted bizottságot létesítsenek. Azt a bizottságot kell megala- ' kítani, amelyet az új második pont alapján javasolunk. Ez a pont n : haza telepítés kérdésével is foglal- 1 kozik. Azt is javasoljuk, hogy fogalmaz. 1 zúb másként a határozattervezet ' hatodik pontját, amely a hadifog- lyokról szól és áriái, hogy a hadi- ] foglyoknak joguk van visszatérni i hazájukba. Ugyanis nem jogról van szó. Minden éhezőnek joga van 1 élni, de nincs kenyere, hogy ne hal- ] jón éhen. A dolog éppen ezért nem i a hadifogoly jogán fordul meg, ha- j nem azon, hogy megteremtsék nzo- : kát a szervezeti, anyagi, politikai, ■ ideológiai és erkölcsi feltételeket, - amelyek mellett lehetősége nyílik, ; hogy kötelességét teljesítve, hazatérjen. Nem engedhetünk meg olyan helyzetet, hogy ösztönözzék a kötelességgel szemben való ilyenfajta állásfoglalást. Ezeknek az embereknek, a haza nem töröknek természetesen tudniok kell, hogy nélkülük is boldogul az erős és egészséges állam. Itt azonban nagy erkölcsi és politikai elvről van szó, amelynek feltétlenül érdekelnie kell a nagy és kis államokat egyaránt. Ml a nemzetközi jognak ezt a fontos elvét védelmezzük. Éppen ezért a 6. pontot ebben a megszövegezésben javasoljuk: „Osztályozása után valamennyi hadifogoly haladéktalanul hazatér. Mielőbbi hazatérésüket minden érdekelt fél megkönnyíti'’. Ugyancsak szükségesnek tartja még a szovjet küldöttség, hogy kihagyják az Indiai határozati javaslatból annak 7—17. pontját, mert ezek a pontok a hazatelepítési bizottság feladataival és tevékenységével kapcsolatosaik. E bizottság létesítését helytelennek tartjuk és létrehozása elten határozottan til- taiKozunK. Ezek az indítványaink az indiai küldöttség határozati javaslatával kapcsolatban. Fenn kell azonban tartanom a magnni számára a jogot, hogy szükség esetén újból hozzászóljak ehhez a határozati javaslathoz, annak egyes pontjaihoz, — mondotta befejezésül A. J. Visinszkij. A tcrmelősuiövetkezeti tajf traktor- vezetők jogviszonyának rendezése A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 104 1952. számú rendeleté a termelőszövetkezeti tag traktorvezetők jogviszonyát rendezi. A rendelet előírja, hogy a gépállomás igazgatója köteles a gépállomás kötelékében dolgozó, azokkal a traktorvezetőkkel és kombájnvezetőkkel, akik termelőszövetkezet tagjai, írásban munkaszerződést kötni. E munkaszerződés alapján a gépállomás és a -traktorvezető között munkaviszony létesül. A traktorvezetőt a gépállomás igazgatója irányítja, munkáját az igazgató rendelkezései szerint köteles végezni, munkaviszonyát ugyancsak az igazgató szüntetheti meg. A gépállomással létesített munkaviszony a traktorvezető termelőszövetkezeti tagságát, a tagságból folyó jogait és a munka végzésén kívüli — kötelezettségeit nem érinti. A rendelet előírja a továbbiak ban, hogy a traktorvezetőt elsősorban a gépi munkaszerződésben foglalt munkáknál — saját termelőszövetkezetében kell foglalkoztatni, a gépállomás igazgatója azonban a szükséghez képest más munkaterületre is beoszthatja. A gépállomás igazgatója köteles a munkát úgy megszervezni és a traktorvezetőt úgy beosztani, hogy a brigádszervezetet megszilárdítsa és a brigádokat a lehetőséghez képest a termelőszövetkezetekhez kösse. A rendelet értelmében a traktor- vezetőket ez évi december hó 1. napjáig imuikakönyvvel kell ellátni. 1952 évi december hó 1. napjától a gépállomás igazgatója a traktorvezetővel csak akkor köthet munkaszerződést ha az munkakönyvvel rendelkezik. A traktorvezető a termelőszövetkezetekben végzett munkáért munka- egység jóváírásban részesül. Abban az esetben, ha munkaegységgel nem díjazott munkát végez, a tényleges mnnka után ugyanazt a munkabért kell részére kifizetni, mint a gépállomás többi dolgozójának. A traktorvezetőt üzemi baleset által keletkezett munkaképességcsökkenés vagy megrokkanás esetén ugyanolyan társadalombiztosítási ellátásban kell részesíteni, mint a dolgozók egységes társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló törvényerejű rendelet hatálya alá eső más dolgozókat. A traktor- vezetőt betegség esetére nem a gépállomási alkalmazottaknak járó, hanem a termelőszövetkezeti tagsággal járó biztosítás ille-i meg. A traktor- vezető a gépállomás többi dolgozóival azonos feltételek mellett jogosult a gépállomás jóléti, kulturális, egészségügyi és egyéb intézményeinek igénybevételére. A traktorvezetőnek munka- és védőruhával történő ellátásáról az érvényes szabályok szerint a gépállomás tartozik gondoskodni. A traktorvezető oktatásának ideje alatt ösztöndíjban részesülhet. A rendelet a továbbiakban a traktorvezető anyagi felelősségét, a fegyelmi vétségekkel kapcsolatos eljárást szabályozza. A német és a magyar dolgozó nép barátsága Az amerikai imperialisták a maximális profit biztosítása érdekében mindent megtesznek, hogy a harmadik világháborút kirobbantsák. Uj merényletet terveznek p. világ minden népe ellen, s orgyilkos fegyvereiket elsősorban azok felé a nemzetek felé fordítanák, amelyek szabad hazában új világot építenek: a szocializmus, a kommunizmus megvalósításán dolgoznak. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok határán háborús tűzfészkeket szerveznek, s különös figyelmet szentelnek a tegnapi ve- téiytárs, a műmet imperializmus újjáélesztésének. Az amerikai, angol és francia megszállók nem számolták fel Nyugat-Nőmet országban a monopóliumokat, pedig erre négyhatalmi megállapodás: a potsdami egyezmény kötelezte őket. — Azok a német monopóliumok, amelyek Hitler uralmát, háborúját biztosították, ismét működnek, s megkezdték háborúelötti külföldi kapcsolataik kiépítését. Újból megkezdődött a német monopoltőke beáramlása a gyarmatokra, s az imperialisták „házi” gyarmatára, — Jugoszláviába. Nyngat-Néroetors7Ag ma ugyanazt a szerepet kezdi betölteni, mint Hitler Németországa: az imperializmus előretolt hadállása a bőke, a demokrácia, a szocializmus ellen, — a többi között a mi népünk ellen is. Magyarország szinte ezer esztendő óta kénytelen védekezni a német hódító törekvések, a keletre való terjeszkedés politikájával szemben. Magyarország történetében évszázadról évszázadra újra és újra visszatér a harc a német hódítók ellen. Már a magyar állami élet megteremtőjének, I. István királynak is hadakoznia kellett a „rossz nyugati szomszéd” ellen, s évszázadokkal később Hunyadi Mátyás folytatta ezt a harcot. Esze Tamás, Rákóczi, Kossuth seregei hős szabadságharcokat vívtak az évszázados IIabsrbuVy-o\nyomás ellen. Az elmúlt évtizedek történelmére pedig az jellemző, hogy Németország népellenes urai kétszer rántották bele népünket, hazánkat gyalázatos rablóhábc>riijtikba. Hitler csizmája Magyarországon is végigtiport, s a háború következtében meghalt 600.000 magyar és megsemmisült nemzeti vagyonúnknak közel fele. Megyénkben — éppen- úgy, mint az egész országban — a menekülő német fasiszták felrobbantottak csaknem minden hidat, Nyíregyházán felgyújtották az áruval megrakott terményraktárakat, felrobbantották a malmot, a háború következtében elpusztult az állomásépület, a dohánybeváltó. Ezt eredményezte a magyar dolgozó nép számára a hazaáruló Horthy, Szálasi és a többiek Jlitler-bnrát- sága. Ezt eredményezte a német imperializmus ,.ú.j rendje”. Most az Egyesült Államok segédletével Németország nyugati részén új erőre kapnak a népek ellenségei, — és az amerikai imperializmus nagylelkűen megbocsát a magyar dolgozók efltiprőinak, Magyarország kirablóinak is. Nemcsak Hitler ágyúgyárosa, Krupp, nemcsak a Mantevffel és Kesselring-féle hitlerista tábornokok előtt nyílt meg a börtön ajtaja, de felmentést kapott Erdmamdorf, Hitler budapesti követe is. Ezenkívül felére csökkentették Veesnmaycr büntetését, aki a fasiszták által megszállt Magyarországon Hitler helytartója volt. Súlyos bűnök terhelik ezeket a Hifler-fiókákat a magyar nép százezreinek halálában, az ország kifosztásában. Vcesevmayer azzal tette magát „nevezetessé”, hogy felrobbantotta a magyar hidakat, utakat, vasutakat, leszereltette a magyar ipo.rt és nyugatra szállíttatta nemzeti kincseinket. Népünk ősi ellenségei, a hatalom ra vágyó német imperialisták teli torokkal üvöltük most a régi pro- ~rammot: „Drang nach Osten”. — Adenauer államtitkára, Hallstein így fogalmazta meg a. nyugatnémet imperializmus célját: „Európa egyesítése egészen az Uraiig”. — Tehát megszerezni a közép- és ke- leteurópat piacokat, nyersanyag forrásokat, eltiporni az új életet építő népek szabadságát, megtámadni újra a Szovjetuniót, amin egyszer már csúfosan - rajtavesztettek. A magyar dolgozó népnek nincs joga ahhoz, hogy tétlenül nézze ezt a gyalázatos aknamunkát. Emlékeznünk kell Táncsics száz évvel ezelőtt elhangzott szavaira, mert azok ma is helytállóak: „A németek egy része kaján szemekkel nézett és néz ma is még minket, magyarokat, s nem tudni, myíi't. Vagy inkább tudni biz’ azt, mert ők történelmileg bizonyítják, hegy vágyaik vannak arra, hogy bárcsak mi, nagylelkű, bátor, harcias magyar nép felséges nyelvünkkel, gyönyörű nemzeti viseletűnkkel együtt a Tisza és a Duna közti terekről eltűnnénk, hogy a szép és gazdag földet elfoglalhatnák, Németország gal tökéletesen eggyé olvaszthatnák.” Nemzetünk nagyjai, szabadság harcaink vezérei megfelelő választ adtak erre a terjeszkedő politikára és az új Magyarország építői még inkább meg kell, hogy válaszoljanak. Népi demokráciánk nyolcadfé’: éves eredményei, a szocialista jövő arra kötelez minden magyar dolgozót, minden hazafit, hogy megvédje országát ős a népeket a német imperializmus háborújától. Az amerikai imperialisták és Ad.cn- auerélc gyarmati sorsot szánnak nekünk, az ezerszer megátkozott múltat hoznák vissza: a nyíregyházi munkásoknak a gyárak íel- gyujtóit, a gépek elrablóit, a kisszekeres! dolgozó parasztoknak Haynau utódait, a demeeseri gyár dolgozóinak Kevmann vezérigazgató urat ültetnék ismét a nyakára. Azt sem szabad tétlenül néznünk, hogy Truman, az Egyesült Államok leköszönt elnöke már 1945-ben Németország feldarabolásával együtt azt is indítványozta, hogy Magyar- or.szil.got az egyik német állam gyarmatává kell tenni. Nyilvánvaló tehát: Németország feldarabolásának amerikai terve és Magyarország leigázásának amerikai terve ikertestvérek, és ahogy mi harcolunk hazánk szabadságáért, függetlenségéért, épúgy kötelességünk harcolni azért, hogy Németország olyan állaimmá váljék, »mely nem veszélyezteti többé a népek békéjét. Ilyen egységek, demokratikus, békeszerető Németország létrehozásában egyeztek meg hét esztendeje a nagyhatalmak Potsdamban. ilyen Németországért küzd a Szovjetunió vezetésével a bőke világtábora és maga a német dolgozó nép is. A Szovjetunió fennállása mellett egy ilyen Németország fennállása, — amint Sztálin elv társ mondotta — kizárná az új európai háborúnak lehetőségét. A Szovjetunió éppen azért, mert jól ismeri a militarista Németország veszedelmét, s mert békében akar élni a világ összes népeivel. nagyjelentőségű diplomáciai küzdelmet folytat Né metonszág egységéért, amelyet konokul akadályoznak a nyugati hatalmak, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország mai vezetői. A magyar dolgozó nép örömmel értesült róla 1949. őszén, hogy meg van a békeszerető demokratikus Németország magva, megalakult a Német Demokratikus Köztársaság, amelynek dolgozói felszabadult em- bérként kezdtek úi életük építéséhez. ürömmel értesültünk arról is. hogy a Német Szocialista Egység- párt II. párt értekezlete határozatot hozott a szocializmus alapjainak lerakásáról. Merőben újtípusú né met állam jött tehát létre az ország keleti részében, amely egyenes ellentéte az amerikai imperialisták által összetákolt bonni bábállamnak. A Német Demokratikus Köztársaság mentes mindenféle imperialista elnyomó törekvésektől, mentes. a háborús politikától. Ezzel az országgal szilárd baráti kapcsolataink vannak megszületése óta. Sztálin elvtárs 1942-ben, a háború kellős közepén is megkülönböztette Németországot, a mjrnet népet Hitleriül, s arra tanított, hogy hirlerek jönnek, hitierek mennek, de a német nép megmarad. A magyar dolgozó nép is ennek a tanításnak a szellemében tesz különbséget az országunkat háborúba kergető hitleristák és a német nép köáott. A magyar dolgozó nép az; vallja, hogy békében, a legszorosabb barátságban akar élni Marx és Engels, Liebknecht és Riech népével. Szeretettel fogadtuk a Német Demokratikus Köztársaság 1930-ben nálunk járt kormányküldöttségét és éppen üyen forró lelkesedéssel köszöntötték Berlin dolgozói az elmúlt hetekben Hál ősi Mátyás elvtársat és a magyar Kormány küldöttségét. Rákosi elvtárs röviden így határozta meg a berlini út célját: ,.A mi látogatásunk célja a német és a magyar dolgozó nép barátságának elmélyítése.” Szilárd alapjai vannak ennek a barátságnak: közös a célunk, közösek érdekeink. Mindkét országot egyaránt a Szovjetunió, a nagy Sztálin szabadító.- ta meg a hitlerista zsarnokságtól, ő tette lehetővé új, szabad életünket. ü akadályozta meg, hogy mindkét nép elpusztuljon abban az erkölcsi és anyagi romlásban, ahová a fasizmus taszította népeinket. — Most a Szovjetunió segítségével és a baráti népek együttműködése eredményeként épülnek nemcsak a magyar nép hatalmas alkotásai, hanem a német dolgozók büszkeségei: az Odera—Elba csatorna, a lauchlrammeri kokszosító üzem (amelyet á német dolgozók Rákosi Mátyás elvtársról neveztek el), a fürsten-bergt és brandenburgi vaskohászati kombinát is. Újjáépül és szebb lesz, mint valaha Berlin. A magyar kormányküldöttség azzal a szilárd meggyőződéssel térhetett haza Berlinből, hogy megbonthatatlan és örök a magyar és német dolgozó Kép barátsága, s baráti kapcsolataink elmélyülés' mindkét békeszeveíő ország h.'t'Szná- ra válik és ezen túlmenőén"iö'vábip gyarapítja a béke világtábófüna:; erejét. Azok a szerszámgépek, vegyipari berendezések, elektrotechnikai műszerek és más készülékek, amiket a Német Demokratikus Köztársaságból kapunk, s azok az élelmiszerek, Diesel-motorok, Ikarus autu- buszok, amiket mi adunk, a kicte- rélt termelési tapasztalatok — mind-mind erősítik a két ország kapcsolatail, gazdagítják népeinket, növelik erőinket a békeharc- ban. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak szocializmust építő munkája, szabad, boldog élete : példa és buzdítás Nyugat-Né- meíország népének arra, hogy az ő harcuk sem eredménytelen. „Teljes joggal lehet arra számítani, — mondotta Sztálin elvtárs az SzKP XIX. kongresszusán, — hogy n testvérpártok sikereket és győzelmeket aratnak a töke uralmának országaiban.” Teljes joggal lehet arra számítani, hogy Nyugat- Németország népe sem tűri sokáig a háború megszállottjainak új tobzódását, s megszületik Európa népeinek közös akaratából az egységes, demokratikus, békeszerető Németország. Joggal számíthatunk erre, hiszen Nyugat-Németország népének eddigi harcai is erre mulatnak: az a harcos tiltakozás, amivel a nép a keretszerződésnek nevezett rabszolgaegyezményt fogadta, az a fogadtatás, amiben Ilidgway pestist*!homokot, az európai hadsereg főszervezőjét részesítette. A. tüntetés jelszava ez volt: „Takarodj haza és vidd magaddal. Adenauert 1” A magyar dolgozó nép annakidején elküldte követeit a berlini munkásértekezletre, a békeszerelő országok külügyminisztereinek prágai tanácskozására. A magyar dolgozó nép egyöntetűen támogat a jövőben is minden törekvést, amelynek colja Németország demokratikus egysége, a népek békéje fis barátsága. A. J. Visinszkij eivfőrs beszéde ez EHSZ-ben a koreai kérdésről | OKTATÁSI SEGÉDANYAG ! Az ENSz-közgyűlés politikai bizottsága november 27-én folytatta a hadifoglyok hazatelepítésének kérdésében beterjesztett indiai határozati javaslat megvitatását. Az ülésen a többi között felszólalt Ausztrália, Uj-Zélaod, Kanada, Franciaország, Paraguay és Izrael képviselője. Támogatták az indiai határozattervezetet, de ugyanakkor felszólalásaik azt bizonyították, hogy az indiai határozati javas- lattal kapcsolatban előterjesztett szovjet módosítások avart keltettek az amerikai-angol táborban. Különösen megzavarta az amerikai- angol tömböt az a szovjet indítvány, hogy Iktassák bele az indiai határozati javaslatba a Koreában folyó hadműveletek haladéktalan megsziintetésének követelését. K. V. Klszelev, a Bjelomssz Szovjet Szocialista Köztársaság képviselője behatóan foglalkozott az indiai határozati javaslattal, majd az illés végén felszólalt A. J. Visinszkij, a Szovjetunió küldöttségének vezetője. A Szovjetunió képviselője válaszolt az ausztráliai, kanadai, ujzé- landi és francia küldött szovjelellenes kirobbanásaira, leleplezte az amerikai imperialisták és csatlósaik bűnös terveit, akik hallani sem akarnak a koreai háború befejezéséről, ezért ellenzik a szovjet módosításokat. — Mi azt tartjuk, — mondotta befejezésül Visinszkij elvtárs, *— hogy a háború és a hadműveletek haladék tálán és teljes megszüntetésének követelése elengedhetetlen és legfontosabb feltétele a koreai kér. (lés helyes megoldásának. Javasoljuk, hogy ezt a kiegészítő javaslatunkat iktassák be az indiai küldöttség határozati javaslatába. — Emellett határozottan síkraszál- 1 u tik. Az EHSZ-közgyűiés politikai bizottságának november 27-i ülése
