Néplap, 1952. november (8. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-30 / 281. szám

4 NÉPLAP 1952 NOVEMBER 30, TASÄRNAP (Folytatás a S. oldalról.) diai határozattervezet harmadik pontjában az első mondatot a kö- 1 vetkezőképpen szövegezzék meg: '[ „A hadifoglyokra vonatkozólag olyan eljárást kell megállapítani, ' amely feltétlen, kizárja, hogy erő­szakot alkalmazhassanak szemé- ‘ tyűkkel szenében, megsérthessélíj ' méltóságukat, vagy önérzetüket; ' ezt semilyen formában, semilyen : céllal nem lehet megengedni.” Nem lehet a dolgot úgy megfő- ; galmazni, ahogyan az indiai javas­lat harmadik pontja teszi. Java­soljuk, hogy e pontból hagyják ki : a hazatelepítési bizottságról szóló ■ mondatot, mert mi ellenezzük, hogy 1 hazatelepíted bizottságot létesítse­nek. Azt a bizottságot kell megala- ' kítani, amelyet az új második pont alapján javasolunk. Ez a pont n : haza telepítés kérdésével is foglal- 1 kozik. Azt is javasoljuk, hogy fogalmaz. 1 zúb másként a határozattervezet ' hatodik pontját, amely a hadifog- lyokról szól és áriái, hogy a hadi- ] foglyoknak joguk van visszatérni i hazájukba. Ugyanis nem jogról van szó. Minden éhezőnek joga van 1 élni, de nincs kenyere, hogy ne hal- ] jón éhen. A dolog éppen ezért nem i a hadifogoly jogán fordul meg, ha- j nem azon, hogy megteremtsék nzo- : kát a szervezeti, anyagi, politikai, ■ ideológiai és erkölcsi feltételeket, - amelyek mellett lehetősége nyílik, ; hogy kötelességét teljesítve, haza­térjen. Nem engedhetünk meg olyan helyzetet, hogy ösztönözzék a kötelességgel szemben való ilyen­fajta állásfoglalást. Ezeknek az embereknek, a haza nem töröknek természetesen tudniok kell, hogy nélkülük is boldogul az erős és egészséges állam. Itt azonban nagy erkölcsi és politikai elvről van szó, amelynek feltétlenül érdekelnie kell a nagy és kis államokat egyaránt. Ml a nemzetközi jognak ezt a fon­tos elvét védelmezzük. Éppen ezért a 6. pontot ebben a megszövegezésben javasoljuk: „Osztályozása után valamennyi ha­difogoly haladéktalanul hazatér. Mielőbbi hazatérésüket minden ér­dekelt fél megkönnyíti'’. Ugyancsak szükségesnek tartja még a szovjet küldöttség, hogy ki­hagyják az Indiai határozati javas­latból annak 7—17. pontját, mert ezek a pontok a hazatelepítési bi­zottság feladataival és tevékenysé­gével kapcsolatosaik. E bizottság lé­tesítését helytelennek tartjuk és létrehozása elten határozottan til- taiKozunK. Ezek az indítványaink az indiai küldöttség határozati javaslatával kapcsolatban. Fenn kell azonban tartanom a magnni számára a jo­got, hogy szükség esetén újból hoz­zászóljak ehhez a határozati ja­vaslathoz, annak egyes pontjaihoz, — mondotta befejezésül A. J. Vi­sinszkij. A tcrmelősuiövetkezeti tajf traktor- vezetők jogviszonyának rendezése A Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának 104 1952. számú ren­deleté a termelőszövetkezeti tag traktorvezetők jogviszonyát rendezi. A rendelet előírja, hogy a gépállo­más igazgatója köteles a gépállomás kötelékében dolgozó, azokkal a trak­torvezetőkkel és kombájnvezetőkkel, akik termelőszövetkezet tagjai, írás­ban munkaszerződést kötni. E mun­kaszerződés alapján a gépállomás és a -traktorvezető között munkavi­szony létesül. A traktorvezetőt a gépállomás igazgatója irányítja, mun­káját az igazgató rendelkezései sze­rint köteles végezni, munkaviszo­nyát ugyancsak az igazgató szüntet­heti meg. A gépállomással létesített munkaviszony a traktorvezető ter­melőszövetkezeti tagságát, a tagság­ból folyó jogait és a munka vég­zésén kívüli — kötelezettségeit nem érinti. A rendelet előírja a továbbiak ban, hogy a traktorvezetőt elsősor­ban a gépi munkaszerződésben fog­lalt munkáknál — saját termelőszö­vetkezetében kell foglalkoztatni, a gépállomás igazgatója azonban a szükséghez képest más munkaterü­letre is beoszthatja. A gépállomás igazgatója köteles a munkát úgy megszervezni és a traktorvezetőt úgy beosztani, hogy a brigádszerve­zetet megszilárdítsa és a brigádokat a lehetőséghez képest a termelőszö­vetkezetekhez kösse. A rendelet értelmében a traktor- vezetőket ez évi december hó 1. napjáig imuikakönyvvel kell ellátni. 1952 évi december hó 1. napjától a gépállomás igazgatója a traktorve­zetővel csak akkor köthet munka­szerződést ha az munkakönyvvel rendelkezik. A traktorvezető a termelőszövetke­zetekben végzett munkáért munka- egység jóváírásban részesül. Abban az esetben, ha munkaegységgel nem díjazott munkát végez, a tényleges mnnka után ugyanazt a munkabért kell részére kifizetni, mint a gép­állomás többi dolgozójának. A trak­torvezetőt üzemi baleset által kelet­kezett munkaképességcsökkenés vagy megrokkanás esetén ugyanolyan társadalombiztosítási ellátásban kell részesíteni, mint a dolgozók egysé­ges társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló törvényerejű rendelet hatálya alá eső más dolgozókat. A traktor- vezetőt betegség esetére nem a gép­állomási alkalmazottaknak járó, ha­nem a termelőszövetkezeti tagsággal járó biztosítás ille-i meg. A traktor- vezető a gépállomás többi dolgozói­val azonos feltételek mellett jogo­sult a gépállomás jóléti, kulturális, egészségügyi és egyéb intézményei­nek igénybevételére. A traktorveze­tőnek munka- és védőruhával törté­nő ellátásáról az érvényes szabályok szerint a gépállomás tartozik gon­doskodni. A traktorvezető oktatá­sának ideje alatt ösztöndíjban ré­szesülhet. A rendelet a továbbiak­ban a traktorvezető anyagi felelős­ségét, a fegyelmi vétségekkel kap­csolatos eljárást szabályozza. A német és a magyar dolgozó nép barátsága Az amerikai imperialisták a ma­ximális profit biztosítása érdeké­ben mindent megtesznek, hogy a harmadik világháborút kirobbant­sák. Uj merényletet terveznek p. világ minden népe ellen, s orgyil­kos fegyvereiket elsősorban azok felé a nemzetek felé fordítanák, amelyek szabad hazában új vilá­got építenek: a szocializmus, a kommunizmus megvalósításán dol­goznak. A Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok határán háborús tűzfészkeket szerveznek, s különös figyelmet szentelnek a tegnapi ve- téiytárs, a műmet imperializmus újjáélesztésének. Az amerikai, an­gol és francia megszállók nem szá­molták fel Nyugat-Nőmet országban a monopóliumokat, pedig erre négyhatalmi megállapodás: a pots­dami egyezmény kötelezte őket. — Azok a német monopóliumok, ame­lyek Hitler uralmát, háborúját biz­tosították, ismét működnek, s meg­kezdték háborúelötti külföldi kap­csolataik kiépítését. Újból megkez­dődött a német monopoltőke be­áramlása a gyarmatokra, s az im­perialisták „házi” gyarmatára, — Jugoszláviába. Nyngat-Néroetors7Ag ma ugyan­azt a szerepet kezdi betölteni, mint Hitler Németországa: az imperia­lizmus előretolt hadállása a bőke, a demokrácia, a szocializmus el­len, — a többi között a mi népünk ellen is. Magyarország szinte ezer eszten­dő óta kénytelen védekezni a né­met hódító törekvések, a keletre való terjeszkedés politikájával szemben. Magyarország történeté­ben évszázadról évszázadra újra és újra visszatér a harc a német hó­dítók ellen. Már a magyar állami élet megteremtőjének, I. István ki­rálynak is hadakoznia kellett a „rossz nyugati szomszéd” ellen, s évszázadokkal később Hunyadi Má­tyás folytatta ezt a harcot. Esze Tamás, Rákóczi, Kossuth seregei hős szabadságharcokat vívtak az évszázados IIabsrbuVy-o\nyomás el­len. Az elmúlt évtizedek történel­mére pedig az jellemző, hogy Né­metország népellenes urai kétszer rántották bele népünket, hazánkat gyalázatos rablóhábc>riijtikba. Hit­ler csizmája Magyarországon is vé­gigtiport, s a háború következtében meghalt 600.000 magyar és meg­semmisült nemzeti vagyonúnknak közel fele. Megyénkben — éppen- úgy, mint az egész országban — a menekülő német fasiszták felrob­bantottak csaknem minden hidat, Nyíregyházán felgyújtották az áru­val megrakott terményraktárakat, felrobbantották a malmot, a hábo­rú következtében elpusztult az állo­másépület, a dohánybeváltó. Ezt eredményezte a magyar dolgozó nép számára a hazaáruló Horthy, Szálasi és a többiek Jlitler-bnrát- sága. Ezt eredményezte a német imperializmus ,.ú.j rendje”. Most az Egyesült Államok segéd­letével Németország nyugati részén új erőre kapnak a népek ellenségei, — és az amerikai imperializmus nagylelkűen megbocsát a magyar dolgozók efltiprőinak, Magyarország kirablóinak is. Nemcsak Hitler ágyúgyárosa, Krupp, nemcsak a Mantevffel és Kesselring-féle hitle­rista tábornokok előtt nyílt meg a börtön ajtaja, de felmentést ka­pott Erdmamdorf, Hitler buda­pesti követe is. Ezenkívül felére csökkentették Veesnmaycr bünte­tését, aki a fasiszták által meg­szállt Magyarországon Hitler hely­tartója volt. Súlyos bűnök terhelik ezeket a Hifler-fiókákat a magyar nép százezreinek halálában, az or­szág kifosztásában. Vcesevmayer azzal tette magát „nevezetessé”, hogy felrobbantotta a magyar hi­dakat, utakat, vasutakat, leszerel­tette a magyar ipo.rt és nyugatra szállíttatta nemzeti kincseinket. Népünk ősi ellenségei, a hatalom ra vágyó német imperialisták teli torokkal üvöltük most a régi pro- ~rammot: „Drang nach Osten”. — Adenauer államtitkára, Hallstein így fogalmazta meg a. nyugatnémet imperializmus célját: „Európa egyesítése egészen az Uraiig”. — Tehát megszerezni a közép- és ke- leteurópat piacokat, nyersanyag forrásokat, eltiporni az új életet építő népek szabadságát, megtá­madni újra a Szovjetuniót, amin egyszer már csúfosan - rajtavesz­tettek. A magyar dolgozó népnek nincs joga ahhoz, hogy tétlenül nézze ezt a gyalázatos aknamunkát. Emlé­keznünk kell Táncsics száz évvel ezelőtt elhangzott szavaira, mert azok ma is helytállóak: „A néme­tek egy része kaján szemekkel né­zett és néz ma is még minket, ma­gyarokat, s nem tudni, myíi't. Vagy inkább tudni biz’ azt, mert ők tör­ténelmileg bizonyítják, hegy vá­gyaik vannak arra, hogy bárcsak mi, nagylelkű, bátor, harcias ma­gyar nép felséges nyelvünkkel, gyö­nyörű nemzeti viseletűnkkel együtt a Tisza és a Duna közti terekről eltűnnénk, hogy a szép és gazdag földet elfoglalhatnák, Németország gal tökéletesen eggyé olvaszthat­nák.” Nemzetünk nagyjai, szabadság harcaink vezérei megfelelő választ adtak erre a terjeszkedő politikára és az új Magyarország építői még inkább meg kell, hogy válaszolja­nak. Népi demokráciánk nyolcadfé’: éves eredményei, a szocialista jövő arra kötelez minden magyar dol­gozót, minden hazafit, hogy meg­védje országát ős a népeket a né­met imperializmus háborújától. Az amerikai imperialisták és Ad.cn- auerélc gyarmati sorsot szánnak nekünk, az ezerszer megátkozott múltat hoznák vissza: a nyíregy­házi munkásoknak a gyárak íel- gyujtóit, a gépek elrablóit, a kis­szekeres! dolgozó parasztoknak Haynau utódait, a demeeseri gyár dolgozóinak Kevmann vezérigazga­tó urat ültetnék ismét a nyakára. Azt sem szabad tétlenül néznünk, hogy Truman, az Egyesült Államok leköszönt elnöke már 1945-ben Né­metország feldarabolásával együtt azt is indítványozta, hogy Magyar- or.szil.got az egyik német állam gyar­matává kell tenni. Nyilvánvaló te­hát: Németország feldarabolásának amerikai terve és Magyarország le­igázásának amerikai terve ikertest­vérek, és ahogy mi harcolunk ha­zánk szabadságáért, függetlensé­géért, épúgy kötelességünk har­colni azért, hogy Németország olyan állaimmá váljék, »mely nem veszé­lyezteti többé a népek békéjét. Ilyen egységek, demokratikus, békeszerető Németország létrehozá­sában egyeztek meg hét esztendeje a nagyhatalmak Potsdamban. ilyen Németországért küzd a Szovjet­unió vezetésével a bőke világtábora és maga a német dolgozó nép is. A Szovjetunió fennállása mellett egy ilyen Németország fennállása, — amint Sztálin elv társ mondotta — kizárná az új európai háború­nak lehetőségét. A Szovjetunió ép­pen azért, mert jól ismeri a milita­rista Németország veszedelmét, s mert békében akar élni a világ összes népeivel. nagyjelentőségű diplomáciai küzdelmet folytat Né metonszág egységéért, amelyet ko­nokul akadályoznak a nyugati ha­talmak, az Egyesült Államok, Ang­lia és Franciaország mai vezetői. A magyar dolgozó nép örömmel értesült róla 1949. őszén, hogy meg van a békeszerető demokratikus Németország magva, megalakult a Német Demokratikus Köztársaság, amelynek dolgozói felszabadult em- bérként kezdtek úi életük építésé­hez. ürömmel értesültünk arról is. hogy a Német Szocialista Egység- párt II. párt értekezlete határozatot hozott a szocializmus alapjainak lerakásáról. Merőben újtípusú né met állam jött tehát létre az or­szág keleti részében, amely egyenes ellentéte az amerikai imperialisták által összetákolt bonni bábállam­nak. A Német Demokratikus Köz­társaság mentes mindenféle impe­rialista elnyomó törekvésektől, men­tes. a háborús politikától. Ezzel az országgal szilárd baráti kapcsola­taink vannak megszületése óta. Sztálin elvtárs 1942-ben, a hábo­rú kellős közepén is megkülönböz­tette Németországot, a mjrnet né­pet Hitleriül, s arra tanított, hogy hirlerek jönnek, hitierek mennek, de a német nép megmarad. A ma­gyar dolgozó nép is ennek a taní­tásnak a szellemében tesz különb­séget az országunkat háborúba ker­gető hitleristák és a német nép köáott. A magyar dolgozó nép az; vallja, hogy békében, a legszoro­sabb barátságban akar élni Marx és Engels, Liebknecht és Riech né­pével. Szeretettel fogadtuk a Né­met Demokratikus Köztársaság 1930-ben nálunk járt kormánykül­döttségét és éppen üyen forró lel­kesedéssel köszöntötték Berlin dol­gozói az elmúlt hetekben Hál ősi Mátyás elvtársat és a magyar Kor­mány küldöttségét. Rákosi elvtárs röviden így hatá­rozta meg a berlini út célját: ,.A mi látogatásunk célja a német és a magyar dolgozó nép barátságá­nak elmélyítése.” Szilárd alapjai vannak ennek a barátságnak: kö­zös a célunk, közösek érdekeink. Mindkét országot egyaránt a Szov­jetunió, a nagy Sztálin szabadító.- ta meg a hitlerista zsarnokságtól, ő tette lehetővé új, szabad életün­ket. ü akadályozta meg, hogy mind­két nép elpusztuljon abban az er­kölcsi és anyagi romlásban, ahová a fasizmus taszította népeinket. — Most a Szovjetunió segítségével és a baráti népek együttműködése eredményeként épülnek nemcsak a magyar nép hatalmas alkotásai, hanem a német dolgozók büszkesé­gei: az Odera—Elba csatorna, a lauchlrammeri kokszosító üzem (amelyet á német dolgozók Rákosi Mátyás elvtársról neveztek el), a fürsten-bergt és brandenburgi vas­kohászati kombinát is. Újjáépül és szebb lesz, mint valaha Berlin. A magyar kormányküldöttség az­zal a szilárd meggyőződéssel térhe­tett haza Berlinből, hogy megbont­hatatlan és örök a magyar és né­met dolgozó Kép barátsága, s ba­ráti kapcsolataink elmélyülés' mindkét békeszeveíő ország h.'t'Szná- ra válik és ezen túlmenőén"iö'vábip gyarapítja a béke világtábófüna:; erejét. Azok a szerszámgépek, vegy­ipari berendezések, elektrotechnikai műszerek és más készülékek, ami­ket a Német Demokratikus Köztár­saságból kapunk, s azok az élelmi­szerek, Diesel-motorok, Ikarus autu- buszok, amiket mi adunk, a kicte- rélt termelési tapasztalatok — mind-mind erősítik a két ország kapcsolatail, gazdagítják népein­ket, növelik erőinket a békeharc- ban. A Német Demokratikus Köztár­saság dolgozóinak szocializmust építő munkája, szabad, boldog éle­te : példa és buzdítás Nyugat-Né- meíország népének arra, hogy az ő harcuk sem eredménytelen. „Teljes joggal lehet arra számítani, — mondotta Sztálin elvtárs az SzKP XIX. kongresszusán, — hogy n testvérpártok sikereket és győzel­meket aratnak a töke uralmának országaiban.” Teljes joggal lehet arra számítani, hogy Nyugat- Németország népe sem tűri sokáig a háború megszállottjainak új tob­zódását, s megszületik Európa né­peinek közös akaratából az egysé­ges, demokratikus, békeszerető Né­metország. Joggal számíthatunk er­re, hiszen Nyugat-Németország né­pének eddigi harcai is erre mulat­nak: az a harcos tiltakozás, ami­vel a nép a keretszerződésnek ne­vezett rabszolgaegyezményt fogad­ta, az a fogadtatás, amiben Ilidgway pestist*!homokot, az euró­pai hadsereg főszervezőjét részesí­tette. A. tüntetés jelszava ez volt: „Takarodj haza és vidd magaddal. Adenauert 1” A magyar dolgozó nép annakide­jén elküldte követeit a berlini mun­kásértekezletre, a békeszerelő or­szágok külügyminisztereinek prá­gai tanácskozására. A magyar dol­gozó nép egyöntetűen támogat a jövőben is minden törekvést, amely­nek colja Németország demokrati­kus egysége, a népek békéje fis ba­rátsága. A. J. Visinszkij eivfőrs beszéde ez EHSZ-ben a koreai kérdésről | OKTATÁSI SEGÉDANYAG ! Az ENSz-közgyűlés politikai bi­zottsága november 27-én folytatta a hadifoglyok hazatelepítésének kérdésében beterjesztett indiai ha­tározati javaslat megvitatását. Az ülésen a többi között felszó­lalt Ausztrália, Uj-Zélaod, Kana­da, Franciaország, Paraguay és Iz­rael képviselője. Támogatták az in­diai határozattervezetet, de ugyan­akkor felszólalásaik azt bizonyítot­ták, hogy az indiai határozati javas- lattal kapcsolatban előterjesztett szovjet módosítások avart keltettek az amerikai-angol táborban. Külö­nösen megzavarta az amerikai- angol tömböt az a szovjet indít­vány, hogy Iktassák bele az indiai határozati javaslatba a Koreában folyó hadműveletek haladéktalan megsziintetésének követelését. K. V. Klszelev, a Bjelomssz Szovjet Szocialista Köztársaság képviselője behatóan foglalkozott az indiai határozati javaslattal, majd az illés végén felszólalt A. J. Visinszkij, a Szovjetunió küldött­ségének vezetője. A Szovjetunió képviselője vála­szolt az ausztráliai, kanadai, ujzé- landi és francia küldött szovjelelle­nes kirobbanásaira, leleplezte az amerikai imperialisták és csatló­saik bűnös terveit, akik hallani sem akarnak a koreai háború be­fejezéséről, ezért ellenzik a szovjet módosításokat. — Mi azt tartjuk, — mondotta befejezésül Visinszkij elvtárs, *— hogy a háború és a hadműveletek haladék tálán és teljes megszünteté­sének követelése elengedhetetlen és legfontosabb feltétele a koreai kér. (lés helyes megoldásának. Javasol­juk, hogy ezt a kiegészítő javasla­tunkat iktassák be az indiai kül­döttség határozati javaslatába. — Emellett határozottan síkraszál- 1 u tik. Az EHSZ-közgyűiés politikai bizottságának november 27-i ülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom