Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-08 / 236. szám

NÉPLAP 1352 OKTÓBER 8, SZERDA PARTÉPÍTÉS A Kossuth gimnázium DISZ-bizottságának munkájáról Alig múlt két hete annak, hogy az egész ország bensőséges ünnep­ségek keretében emlékezett meg Kossuth Lajos születésének 350. évfordulójáról. Történelmünk di­cső lapjai, melyekről olvashatjuk ^népünk szabadsága ae reteté t, hő­sies küzdelmeit a szabadságért, nemzetünk nagyjai felelőssé tesz­nek bennünket azért, hogy jo mun­kát végezzünk, hogy szeressük ha­zánkat, dolgozó népünket. Vala­mennyiünk munkáján meg kell lát­szani, hogy méltó örökösei akarunk lenni a 48-as hagyományoknak. — Valamennyiünk munkáján meg kell látszani, hogy méltók vagyunk a Kossuth-diák névre. A mi legfontosabb munkánk a tanulás. Iskolánk tavaly évvégi ü.4-es átlaga egyáltalán nem elégít ki bennünket. Az űj tanévben azt I űztük ki fő feladatiunknak, hogy e tanulmányi eredményünket fokoz­zuk, s arra törekszünk, hogy- minél kisebb legyen iskolánkban az osz­tályismétlők száma. Ifjúgárdis­táink igyekeznek a tagságot felvi­lágosítani, hogy miért fontos az órákra való pontos felkészülés, mi­ért fontos miniden anyagrésznek hibátlan megtanulása. A tanulmányi munka megjavítá­sának érdekében megszilárdítjuk n . tanulási fegyelmet, vagyis küzdünk a hiányzások, késések, lógások el­len. Ezen a téren igen szép ered­ményt ért el az I. osztály. Ebben a 1 tanévben már 22 csillagos na.pot szereztek, vtagyis 22 napon keresz­tül nem volt az osztályban hiányzó, vagy elégtelen felelet. De a többi osztályokban is igen szépek az eredmények. A tanulmányi munka elősegíté­sét szolgálják a különböző szakkö­rök. Ebben a tanévben a DISZ nagy gondot fordít a szakköri munkákba. Ez szükséges is, hiszen a szak- # körök azt a célt szolgálják, hogy elmélyítsék az órákon tanultaikat. Szakköreink fejlődésére jellemző, hogy a tavalyi öt szakkör helyett az idén 0 szakkör fog működni. Igen örvendetes a szakköri munkáknál, hogy sok elsőosztályos jelentkezett valamelyik szakkörbe. A tanulmá- i nyi eredmények javítását segítjük elő azzal is, hogy osztályonként ta­nulóköröket szervezünk. A tanuló­köröket mindenütt egy jobb tanuló vezeti. A tanulópárokat úgy osz­tottuk be, hogy csak a gyenge ta­nulók melé adtunk tanulópárokat, akik korrepetálásszerüen foglalkoz nak társukkal. A tanulmányi munka mellett ter­mészetesen nem hanyagoljuk el a közösségi munkát sem. 52 népnevelőnk dolgozik, ezek közül 35 a III. kerületi MDP. szer­vezetnél. DISZ-brigá'dúnk 11 ezer forintot jegyeztetett, a brigádver­senyben pedig első lett a kerület­ben. Ezenkívül köszöntőbrigádunk működött, melynek feladata az volt, hogy köszöntise a kerület leg­jobban jegyző dolgozóit. Népneve­lőink természetesen nemcsak a ke­rületnél dolgoznak jól. Ifjúgárdis- táinkkal karöltve iskolánkban is felvilágosító munkát végeznek. — Részben nekik, részben ifjugárdis- táinknak köszönhető, hogy isko­lánk 3.250 forint békekölcsönt jegy­zett. IfjúgárdistáiinkBt külön dicsé­ret illeti meg azért, hogy nemcsak az iskolában, hanem a városban is komoly munkát fejtettek ki a há­borús rémhírterjesztők leleplezé­se érdekében és azért, hogy a dol­gozók megismerjék néphadseregün­ket. Megmagyarázták, hogy a mai feszült nemzetközi helyzetben mi­ért fontos jól felszerelt, jól kép­zett hadsereggel rendelkezni. Nem kis mértékben részük van abban is, hogy igen sok negyedévesünk érett­ségi után tiszti Iskolára akar je­lentkezni. Ifjúgárdistáimk fellépnek minden kozmopolita, soviniszta és pacifista megnyilvánulás ellen, meg­magyarázzák az igazi haza- és bé­keszeretet lényegét. Ismertetik a Szovjetunió és a baráti népi demo­kratikus államok eredményeit. Be­szélnek arról a hatalmas ered­ményekről, amit a Szovjetunió eddig is elért, figyelemmel kísérik a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak most folyó XIX kongresszu­sát, amely a mi fiataljainknak is megmutatja a szebb, ragyogóbb jö- Mőt. Mindezek után igyekszem rámu látni iskolánk eddigi fő hiányossá gára, a politikai oktatás hiányára, aminek következményei máris mu­tatkoznak. Tagságunk politikailag nem elég tájékozott s az ellenséges behatások, ideológiák ellen nincs felvértezve a marxizmus-leninizmus fegyverével. Iskolánk néhány tagja klerikális befolyás alá került. A politikai fejletlenség égyenes kö­vetkezménye az is, hogy egyes is­kolatársaink Kossuth-diákihoz mél­tatlanul viselkednek az iskolában és az utcán, jampeceskednek. Reméljük azonban, hogy az idei politikai oktatással el fogjuk érni azt, hogy egyetlen tanulónk sem fog ponyva olvasással és jampec öltözködéssel hódolni a nyugati „kultúrának”. Iskolánkban az idén két politikai kör kezdődik október 15-én. A kö­rök létszáma 23—23 lesz. Körveze­tőnek igyekeztünk bevonni iskolánk politikailag legképzettebb tagjait. A politikai kör hallgatóinak gerin­cét a másod- és harmadéves tanu­lók alkotják, azonban bevonjuk a politikai oktatásba az elsőosztályo­sok legfejlettebb tagjait, az ifjú- gárdistákat, vezetőségi tagokat' és DISZ-csoportvezetőket is. A közeljövőben nagy feladatok előtt állnak nemcsak DlSZ-bizott- ságunk tagjai, hanem iskolánk minder; növendéke is. — Mostani munkánkkal a vezetőségválasztás­ra, a kultúrversenyre való készülő­déssel, valamint állandó munkánk­kal a tanulással kell bebizonyíta­nunk kitartásunkat, áldozatkészsé­günket, hazánk, népünk iránti sze- retetünket. — Valamennyiünknek minél jobb tanulmányi eredmény el­érésével kell bebizonyítanunk, hogy méltó utóda vagyunk annak az if­júságnak, amely Kossuth, Petőfi és Vasvári vezetésével fegyverrel küz­dött népünk szabadságáért, méltók legyünk a Tanácsköztársaság hős ifjúságához, a mártírhalált halt ifjú kommunistákhoz. így leszünk méltók a Rákosi Mátyás ifjúsága névhez. Rózsa András DlSZ-titkár. Előadások a Bolsevik Párt módosított Szervezeti Szabályzatáról Csütörtökön este 7 órakor a me­gye több községében tartanak elő­adásokat a Bolsevik Párt módosí­tott Szervezeti Szabályzatáról. Ezek a községek a következők: Nagyha­lász (Kovács Sándor) — Vásáros- namóny (Urbán-Szabó Béla) — Büdszentmihály (Bálint Lajos) —- Pátroha (Kocsis László) — Nagy- ecsed (Pusztai József). Miskolci Építők—Ny. Építők 2:2 (2:1) Nyíregyháza. 3000 néző, vezette-. Szél. M. Építők: Horváth. — Manggel, Molnár, Budavári, — Csorba. Mészá­ros, — Verebes, Dobos. Vékony, Mor- gent, Földi. Ny. Építők: Babits, Lip­tai, Csemiczki, Tölgyesi, — Havacs, Szarvas, — Pásztor, Parti, Maxim, Tóth. Parragh. A mérkőzés első negyedórájában a Nyíregyházi Építők csapata támad többet, gólt azonban mégis a mis­kolciak érnék el Verebes révén. A go] után is a hazaiak támadnak, a csa­társor azonban a kínálkozó helyzete­ket nem tudja kihasználni. Sőt egy baloldali lefutás után Verebes ki­játssza Tölgyesit és a .rosszul helyez­kedő Babits mellett éles szögből a jobb alsó sarokba gurít. 2:0-ra ve­zetnek már a miskolciak, de a nyír­egyházi csatársor nem adja fel a küzdelmet. Szép támadások futnak a pályán, de Muam, majd Pásztor hi­báz jó helyzetben. A 38. percben ka­varodás támad a miskolci kapu előtt. Pásztor 15 méterről kapura fejel s a gólvonalon álló Parti már csak beljebb segíti a hálóba a láb-- dát. A második félidőben tovább tá­mad a helyi csapat. A mérkőzés egy­re keményebbé válik. Gólt csak a félidő közepén sikerül Partinak éles lövésből szerezni. A nyíregyháziak támadnak többet, de a miskolci le­futások sokkal veszélyesebbek. A má­sodik félidő 40. percében Vékonyt után rúgás miatt a játékvezető ki­állítja. A mérkőzés nagy küzdelmet ho­zott. A Miskolci Építők csapata sok­kal tervszerűbben játszott. A nyír­egyházi csatársorban nem volt meg az átütő erő. Babits mindkét gólban benne volt. A hátvédhármas legjobbja Csemiczki volt, aki szinte egyedül verte vissza n miskolci támadásokat. Tölgyesi és Liptai közepesen ját­szott. A két fedezet közül Havacs volt a jobbik, Szarvas leadásaiban rengeteg hiba volt. A csatársorban Tóth játszott a legjobban. "Utána Parragh, Parti. Maxim és Pásztor a sorrend. A keleti csoport vasárnap lejátszott többi mérkőzései: Vasas1 BVK—ózdi Va­sas 1:1, M. Lokomotív—Hatvani Loko­motív 2:1, -Bp. Lokomotív—Gyön­gyösi Építők 4:1, S. Bányász—Sátor­aljaújhelyi Petőfi 4:1. Miskolci Hon­véd—Dunakeszi Vasas 3:2. P. Bá­nyász—Debreceni Honvéd 2:0, Salgó. tarjám Vasas—E. Fáklya 3:3, D Lokomotív—D. Dózsa 2:1. A bajnokság állása: 1. Bp. Lók. 26 18 4 4 63:34 40 2. Ózd 26 17 5 4 57:27 39 3. M. Honvéd 25 14 7 4 76:37 35 4. Miek. Lók. 26 15 5 6 57:32 35 5. Sszentpéter 26 15 5 6 45:38 35 6. D. Honvéd 26 15 3 8 67:43 35 7. M. Építők 26 9 12 5 36:26 3Q 8. Vasas BVK 26 10 30 6 37:28 30 9. Salg. Vasas 26 8 8 10 39:42 24 10. Ny. Építők 26 9 5 12 45:51 23 11. Eger 26 8 6 12 46:52 22 12.-Pereces 26 9 3 14 38:49 21 13. D. Dózsa 26 8 14 14 52:49 20 14. Gyöngyös 26 7 5 14 40:51 19 15. D. Lók. 26 7 4 15 36:58 3 8 16. Hatvan 26 5 6 15 23:56 16 17. Dunakeszi 25 6 2 17 30:67 14 18. S. Petőfi 26 3 6 17 26:74 12 Nyereménybetétkönyvek sorsolása október 13-án Egerben október 15-én Hódmezővásárhelyen október 17-én Szekszárdon október 25-én Budapesten 4 sorsolásban minden olyan forgalomban lévő nyereménybetétkönyn vesz részt, melyet 1952 szeptember hó SO. napjáig váltottak. Egerben a Heves megyében váltott, Hódmezővásárhelyen a Csongrád rhegye területéi} váltott, Szekszárdon a Tolna megye területén váltott, Budapesten az ország többi részében és a fővárosban váltott nyeremény- betétkönyveket sorsolják. A SORSOLÁS NYILVÁNOS I A második „Néplap-csütörtökön66 a nyíregyházi Lakatosüzem két munkása beszélt a SZKP XIX. kongresszusára tett ,felajtintásairól az ipari tanulóknak A második „Néplap-csütörtök délwtánjá”-ra a nyíregyházi Laka­tosüzem két munkása jött el, hogy arról beszéljenek a vasas ipari ta­nulólányoknak, mi indította őket arra: lelkes felajánlásokat tegyenek a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusára. Kotesz Károly elvtárs kezdett először beszélni: „Hogy megértsé­tek, ahhoz el kell mondani az én életem történetét. Mondhatom: bá- natbölcsöben ringatott az anyám, olyan szomorú sorsom volt. De váj­jon melyik munkás mondhatna mást régi életéről?! Amikor olyan ■idős lehettem, mint most ti, a buda­pesti Paska-gyárban tanonckodtam. As első világháború idején volt az. Jegyrendszer volt. Kifőzdében ét­keztünk. A gyártulajdonos adta le a jegyeinket a kifőzdésnek. De csak a jegyek felét, a többit megtartotta magának, abból feketézőit. Mi meg ettük az avas zsírt meg a nagy semmit. Egyszerre ismerkedtem meg a tanoneélettel, meg az éhség­gel. Nem szégyelem,elmondom azt ■is nektek: éhségünkben loptunk. A déli ebédszünetben a gyár közelében lévő kereskedők mind, lehúzták a redőnyöket, mert mint a sáskahad szálltuk meg a boltokat, hogy ve­gyünk 1—2 krajcárért valamit s közben lopjunk magunknak gyü­mölcsöt, kenyeret. Na de mit pmaszkodok erre az időre, hiszen legalább volt mun­kám. Később aztán rámköszön,tölt a munkanélküliség. Voltam olykor villamoskala uzháziszolga, meg ma­gam sem tudom■ már micsoda. De csak kevés ideig. Bietern javát a „köpködőben" töltöttem, meg a mun­kanélküliek szállásán. A „köpködő” a munkaközvetítő volt, ahol nap­lóiszat malmoztunk, de munkát nem kaptunk.. Délig voltam ott, délután kóboroltam a városban. Ha -szeren­csém. volt, csomagot cipeltem né­hány 'fillérért, ha nem volt szereiv- csém kenyeret koldultam a, péküzle­tekben, Este menteni a munkanél­küliek éjjeli szállására-, ahol rend­őri őrizet mellett adhattunk egy szé­ken ülve, ruhástól, cipőstül. Néhány éjszaka után nem bírta már az ember, lehúzta a cipőjét. Reggelre úgy megdagadt a lába, hogy nem tudott járni. Aki jó napot fogott lei, azt bevitték néhány napra egy kór­házba, míg a lába rendbejött. Az­alatt legalább ehetett valamit. Ha rossz napot fogott ki valaki, akkor mezítláb kidobták a hóra s teker­hette a lábára a kalapját. Nagyon szomorú idők voltak azok elvtársnök! Láttam munkanél­külit, aki felakasztotta magát, vol­tak, akik a Dunába ugrottak, So­kan a kőbányai téglaégetöbe jártak ki aludni. Nem működött a gyár, kihűlt kemencék sorakoztak egymás melett. Ez volt a lakás. De milyen lakás! Volt olyan ember, aki éj­szakára magára zárta a kemence ajtaját. Az légmentesen zárt s az illető reggelre megfulladt. Sokan megfagytak télen a kemencékben. Szomorú volt a tanone élete. — Szakmát nem tanult. a nagyságá­nak hordott a piacról ezt-azt, disz nőt etetett, mosogatott s fizetés helyett pofonokat kapott. S amikor felszabadult — olyan élet várta, amilyenről az előbb beszéltem. — Mennyire szerettem volna tanulni! Kiegyenesedik ültében Kotesz elv- társ: „De most tanulok. Nemcsak a gyerekek járhatnak gimnáziumba, lakhatnak tanulóotthonokban. Mű­vezetői tanfolyamot végeztem s most technikus vagyok Megmon­dom nektek őszintén, én azelőtt soha nem láttam női lakatost, ami­nek ti is készültük. 191/9-ben, ami­kor először jöttek lányok az üzem­be, azt dörmögtem: „Ez a szakma nem nőknek való. . Pedighát való! Nézzétek meg csak Andrádi Jucit, aki nálunk dolgozik, A bri­gádvezető nem adná oda száz férfi szakmunkásért sem ■.. Kicsit csendesebben folytatta Ko­tesz elvtárs, az idős, öszhajú mun­kás. Rátok is gondoltunk, mi öreg, sokat szenvedett munkások, amikor elhatároztuk, hogy szép eredmé­nyekkel ünnepeljük a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kon­gresszusát. Rátok fiatalokra, akik­nek olyan szép életet adott Sztálin elvtárs. Nekünk is adott szép életet, jó keresetet, tanulási lehetőséget, életcélt, boldogságot a szovjet em­berek■ kiömlött vére, de a ti élete­tek még a mienknél is szebb lesz! A becsület és tisztesség úgy kíván­ja, hogy köszönetét mondjunk ezért mi is. A mi üzemünk köszöneté úgy szólt, hogy a Bodor-brigád tagjai már 1953 októberi tervét teljesítik, a Martinovszki-brigád befejezte évi tervét és így tovább! Kovács elvtárs szólott ezután, akinek brigádja már 1953 tavaszát írja a tervteljesUési naplóba. A kongresszusra készülve valósággal szárnyakat kapott a brigád ver­senye. „Csak hozzáadni tudok Kotesz szaktárs szavaihoz. Újabb adatokat mondani a régi nyomorúságról, újabb köszönő szamukat mondani a szovjet embereknek a mostani életért. Az én koromban nem volt az ipari tanulóknak szép egyenru­hájuk, cipőjük, otthonuk, tanműhe­lyük, iskolájuk. Nem is hívtak min­ket tanulóknak, csak úgy kiabál­tak: „Nicsak! Jön egy murcos la­katosinas!” Napi 10—11 őréit dol­goztunk gyereklétünkre — sem­miért, nyaklevesért. Jó ingyenmun­kásai voltunk a mesternek, öt-hat év is beletelt, amíg felszabadultunk, mert egyik mester sem akart meg­válni az ingyenmmikástól. Igaz, nem mondtam teljesen igazat, mert volt azért tanulóotthon. Pesten volt egy a Fiat-gyárban. Csak éppen 50 pengőt kellett fizetni egy hónapra. Nesze neked! Olyan mintha semmi nem lett volna, hiszen nem tudták a tandíjat szegény szüléink fizetni, mi meg nem kerestünk egy fillért sem. Felszabadultam, hosszú vándorlás után Nyíregyházára érkeztem dol­gozni, Haza. Szép kis haza volt. — Akár hiszitek, akár nem, ügy volt: 15 filléres órabérért dolgoztam nyá­ron. Télen meg csellengtem munka, nélkül. Nem azért mondom el a miiltbeli életet, hogy biegszomorodjatok. — Azért, hogy soha ne feledjétek el a szovjet emberek, Sztálin elvtárs nagy jóságéit. Legyetek szorgalma­sak, tanuljatok, amennyit csak tud­tok! Pótoljátok azt is, amit mi nem tanulhattunk meg, mert nem volt1 rá. módunk. Vigyázzatok nagyon a munkafegyelemre. Előttem nincs be­csülete az olyan ipari tanulónak, aki csak akkor tanul, akkor dolgo­zik, amikor látja valaki. Az is rosszul teszi, aki így gondolkodik: majd dolgozok, ha felszabadulok. A munkát az első perctől kezdve sze­retni kell. Az első perctől szorgal­masnak kell lenni, mert csak így lehettek sztahanovisták ...” Néhány percig csend, honol a Néplap kultúrterméből, ahol a vi­rágos asztalt ipari tanulólányoh serege veszi körül s lélegzetvissza­fojtva hallgatja a két idős munkás szavalt. Aztán felállnak a lányok. Szépen, erősen cseng a hangjuk, Tanyi Ica, Bakos Ica, Kerekes Zsuzsa s a többiek, fogadalmat tesznek: „Mi tudjuk, hogy a. szov­jet embereknek köszönhetjük mos­tani szép életünket s ezért a XIX. pártkongresszus alkalmából megfo­gadjuk, hogy még szorgalmasabban tanulunk.” Két lány két könyvet nyújt át Kotesz elvtársnak, Kovács elvtársnök emlékül. Aztán Pataki Ilona állott fel, „Én, mint ifjú kom­munista párttag — csendült bátor hangja — fogadalmat teszek az idős élvtársak színe előtt, hogy a hősi Komszomol útján fogunk jár­ni, mert mi vagyunk a jövő sztaha­novistái!” SZABOLCS-SZATMÁRI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Siklósi Norbert Felelős kiadó: Cyőre József Szerkesztőség: Nyíregyháza Dózsa György-u. 5. Tel.: 13-70. 32-77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30-00 Szabotcs-Szatmármegyei Nyomdaipari Vállalat Nyíregyháza Dózsa György-u tea S. szám w n. Sziláev' József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom