Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-09 / 237. szám
MDP SZABOLCS-5ZATM ARMEGVEI PABTBIZOTTS-AGAN AK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM. ÉRA 50 FILLÉR 1932 OKTÓBER 9. CSÜTÖRTÖK A termelőszövetkezetek és csoportok tagjai vitassák meg a beadás, az őszi munkák és a takarmánykészlet növelésének sürgős tennivalóit' A termelőszövetkezeti élet alapvető törvénye, hogy a szövetkezetek valamennyi tagja választott vezetőivel együtt időnként megtanácskozza a munkásnapok sok fontos kérdését, eseményét, megjavítják a tennivalókat. A termelőszövetkezetek közgyűlései, a termelőcsoportok csoportértekezletei a szövetkezeti demokrácia szellemében valóságos haditanácsok, amelyeket munkasikerek, győzelmek követnek. S zabolcs-Szatmár termelőszövetkezetei és termelőcsoportjai holnap, pénteken — majd szombaton és vasárnap ilyen harci tanácskozásokat tartanak, hogy megvitassák az állam iránti kötelezettségek teljesítésének kérdését, az őszi szántásvetés feladatait, s nem utolsó sorban azokat a tennivalókat, amelyek a párt és a kormány állattenyésztésről és takarmánytermelésről szóló határozata szerint most szövetkezeti gazdaságaink előtt állanak. Jelentős muukasikerek kiindulópontjaivá kell válniok ezeknek a tanácskozásoknak. Azért is. mert a begyűjtéssel, szántás-vetéssel és a takarmány biztosításával elmaradt megyénkben alaposan elmaradtak a termelőszövetkezetek és termelőcso- portok is — amelyektől pedig példaadást, jó eredményeket vár az egész megye. Minisztertanácsunk egyik határozata szerint a tsz. és tszcs, elnököknek kötelességük ezeken a gyűléseken most beszámolni a tagság előtt, hogyan teljesítetlek eddig a beadást. Bátran vessék fel a hibákat a szövetkezeti elnökök, s beszéljék meg a szövetkezetek tagjaival, hogyan, milyen módon teljesítik mielőbb az állam iránti kötelességeiket. Van mit megbeszélni. A nyírbátori termelőszövetkezeti járás például mindössze 13 százalékosan teljesítette a harmadik negyedévi sertésbeadási tervét. Farkas Lajosnak, a milliomos tiszadobi ..Táncsics” elnökének is a tagság elé kell terjesztenie: miként telje sítik a baromfibeadást. Farkas elv- lárs nemiég nem átaliotta kijelenteni: „Nincs miből teljesíteni a baromfibeadást”. Bizonyos, hogy a szövetkezet becsületes dolgozó parasztjai nem fognak vele egyetérte ni a közgyűlésen! l’ártunk és kormányunk határozata az állattenyésztés fejlesztéséről és a takarmánytermelés fejlesztéséről — ezernyi tennivalót szab a szövetkezeti parasztok elé. A megyében 118 termelőszövetkezetnek nincs még baromfiállománya, 16 tsz.-beu nincs szarvasmarhatörzs. 26 szövetkezeti gazdaságban nincsenek sertések. S számos helyen a meglévő állományt is alaposan fejleszteni kell. De a legfőbb probléma a termelőszövetkezetek előtt: a meglévő jószágállomány számára biztosítani a megfelelő mennyiségű takarmányt. A párt és u kormány határozata a legfontosabbként szabja meg a rejtett takarmánytar talékok feltárását silózás és szalma feltárás útján. A pénteki, szombati és vasárnapi szövetkezeti gyűlések legfontosabb része legyen a takarmánybiztosítás tennivalóinak megvitatása. Minden lehető silóbavalót, kukoricaszárat, krumpüindát, tökindát, napraforgóbugát, minden hulladékot fel kell használni silózásra, s minél szélesebb körben al- kalmazniok kell szövetkezeteinknek a szalmafeltárást íahamus kezelés, meszezés, pácolás, gyors silózás útján. Nem dicsekedhetnek szövetkezeteink a silózási eredményekkel. Különösképp elmaradtak a tlsza- lüki, nagykállói, vásárosnaményi és baktai járásbeli szövetkezetek a nyíregyházi városiakkal együtt. A nyíregyházi szövetkezetek például 190 holdon betakarították már a kukoricát, de mindössze 59 holdon végezték el a szárvágási! A megye szövetkezeti gazdaságai eddig 4715 holdról törtek kukoricát, de silóba csak 2328 holdról vágták le a szárat. Azt mutatja ez, hogy nem nagyon törődnek szövetkezeteink a silók megtöltésével. — A császárszállási szövetkezetben megtartott szalmafeltárási bemutató után számos szövetkezet Ígérte meg a iuc- gyében, hogy ez értékes takarmány gyors elkészítésével bővítik a takarmánykészletet, de legtöbbhelyütt ez csak üres ígérgetés maradt. Fontos az is, hogy a jövő esztendei takarmányokról már most gondoskodjanak szövetkezeteink, s a párt- és kormányhatározat szerint uagy gonddal végezzék el az őszi mélyszántást, használjanak előhán- tós ekéket, alkalmazzák az őszi mélyszántás élenjáró agrotechnikáját. E tennivalók megvitatására is hivatottak a szövetkezetek mostani gyűlései. S ugyanakkor meg kell vitatni azokat a tennivalókat is, amelyekkel meggyorsítják a betakarítást, rövid idő alatt befejezik az ősziek vetését. — Szövetkezeteink gyűlései, harci tanácskozásai váljanak új sikerek kiindulópontjaivá ! A Bolsevik Párt XIX. kongresszusát ünnepelve a lakatosüzemi Martinovszki brigád 1953 januári tervén dolgozik A Lakatosüzem dolgozói a szombati röpgyüléséül elhatározták, hogy ezévi tervfeladataikat 2ü százalékkal túlteljesítik az SZKP XIX. kongresszusa tiszteletére, miután az előzőleg vállalt fogadalmaikat maradéktalanul teljesítették. Fogadalmukat megszövegezve, táviratban küldték el Sztálin elvtársnak. Hétfőn reggel már újabb fogadalmukat íigyelembevéve indultak harcba a Lakatosüzem dolgozói. Fokozódóid iiiunkatendületük, miután az újságain, rádióban azokról az eredméfryékről hallottak, amiket a szovjet emberek a kongresszusra készülődve elértek, és azokról a célkitűzésekről olvastak, amikről most van szó a XIX. pártkongresszuson. Ez az újabb munkal^ndiilet eredményezi azt. hogy a Kaposi lakatosürigád normájának másfélszere- res teljesítése mellett tegnap már 1952 december 23-i tervén dolgo zott. Még előbb járnak a Martinov- szki-brigád tagjai, akik tegnap 1953 január 5-i tervüket fejezték be. Hasonló munkalendülettel dolgoznak a többi brigádok is, bogi Sztálin elvtársnak adott szavukat valóra váltsák. A Nyírbátori Növényolajipori Vállalat november 15-ig teljesíti évi tervét A Nyírbátori Növényolajipari Vállalat dolgozói lelkes felajánlásokat tettek a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának tiszteletére. Helmeczi Sándor hajoló, békebizottsági tag és Rádi elvtárs hengeres a XIX. pártkongreszszus tiszteletére vállalták, hogy évi tervüket november 15-re befejezik. De nemcsak Rádi és Helmeczi elvtársak tettek felajánlásokat, hanem az üzem dolgozói közül számo- sau munkájuk megjavításával, munkateljesítményük felemelésével járulnak hozzá a XIX. kongresszus sikeréhez. Az üzem dolgozóinak vállalása azt fogja eredményezni, hogy vállalatunk november 15-re teljesíteni fogja évi tervét. Bánfalvi Sándor ii. b. elnök. Az SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója a párt XIX. kongresszusa előtt C. M. Malenkor elvtársitok, az SZK(b)P hfí titkárának előállói beszéde Tegnapi számunkban részleteket közöltünk G. M. Malenkov elvtaränak az SZK(b)P XIX. kongresszusán tartott előadói beszédéből. Az alábbiakban közöljük az előadói beszed további részeit. 2. A nép jólétének, egészségügyének és kulturális színvonalának további emelkedése A tanács opportunizmusa akadályozza a begyűjtést Kántorjánosiban Kántorjúnosi dolgozói utolsók megyénk községei között a burgonya begyűjtésben. Október 7-ig mindössze 4,9 százalékban teljesítette Kántorjúnosi burgonyabeadását, holott a burgonyaszedés már a vége felé tart! A begyűjtés akadályozója a községi tanács opportunizmusa. A községi tanács mellőzi a törvényt, nem emeli fel azok bur- gonyabeadási kötelezettségét, akik a felszedés után 24 órán belül nem tesznek eleget beadási kötelezettségüknek. A begyűjtési állandó bizottság sem sokat törődik a burgo- nyabegyii-jtéssel. Elszámoltató bizottságról hallani sení lelve: a községben. A tanácstitkár is olyan véleményen van. hogy ,,nem lehet elszámoltatni, mert csak harag lesz belőle. A községi versenytábla elhagyatottan, üresen lóg, ivedig még Kántorjánosiban is van olyan dolgozó paraszt, akit nyilvánosan meg lehet dicsérni a szégyentáblára pedig a tanácstitkár a maga nevét írhatná elsőnek. Ki kell irtani a megalkuvó szellemet a kántorjúnosi tanácsházáról — így kívánják a község becsületes dolgozó parasztjai, akik a beadást teljesítették és. most türelmetlenül várják a szabadpiac kedvezményét. A népgazdaság minden területén elért sikerek a szxvvjet társadalom anyagi és kulturális életszínvonalának további emelkedését eredményezték. Ez teljesen indokolt, nem is lehetett másként, mivel országunkban a szocialista termelés célja a társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása. A szovjet nép egyre növekvő anyagi jólétének legfontosabb mutatószáma a nemzeti jövedelem szüntelen emelkedése. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1940-től 1951-ig 83 százalékkal növekedett. A Szovjetunióban az egész nemzeti jövedelem a dolgozók közkincse, ellentétben a kapitalista országokkal, ahol a nemzeti jövedelem nagyobbik felét a kizsákmányoló osztályok elsajátítják. A Szovjetunió dolgozói személyes anyagi és kulturális szükségleteik kielégítésére a nemzeti jövedelem háromnegyed részét kapják meg, a fennmaradó részt pedig a szocialista te bővítésére és más állami és társadalmi szükségletekre fordítjak. A munkások és alkalmazottak reálbére és a parasztok reáljövedelme növekedésének legfontosabb forrása a közszükségleti cikkek árának a kormány által következetesen végrehajtott csökkentése. A szovjet kormány az 1947—1952 közti időben öt ízben szállította le az állami kiskereskedelmi árakat, s ennek eredményeképpen az élelmiszerek ts iparcikkek ára most átlagban 50 százalékkal alacsonyabb, mint 1947 negyedik évnegyedében. A munkások és alkalmazottak pénzbérének növekedése, a parasztok |>énz- és természetbeni bevételeinek növekedése, a közszükségleti cikkek árcsökkentése és a lakosságnak az állam ■ költségére nyújtott egyéb juttatások eredményeképpen az egv munkásra és alkalmazottra jutó reáljövedelem 1951-ben mintegy 57 százalékkal, az egy dolgozó parasztra jutó reáljövedelem mintegy 450 százalékkal volt magasabb, mint 1940-ben. Az ötödik ötéves terv Irányelveinek tervezete, a Szovjetunió nemzeti jövedelmének legalább 60 százalékos emelését irányozza elő az ötéves terv során, előirányozza továbbá a kiskereskedelmi árak leszállítását is figyelembe véve — továbbá a munkások és alkalmazottak reálbérének 35 százalékom növelését és a kolhozparasztok ]>énzbeli és természetbeni jövedelmének legalább 40 százalékos növekedését (pénzben kifejezve). Malenkov elvtárs foglalkozik a lakásépítés és egészségvédelem terén elért eredniényekkel, majd áttér a közoktatás és tudomány kérdésére : A közoktatásra fordított kiadások az 1940 évi 22.5 milliárd rubelről 1951-ben 57.3 milliárd rubelre, vagyis több mint két és félszeresére emelkedtek. Figyelembe véve, bogy a tudomány egyre növekvő jelentőségre tesz szert társadalmunkban, a párt állandó gondoskodást tanúsít a tudomány fejlesztése iránt. A szovjet állam tudományos kutatóintézetek nagy hálózatának építését és felszerelését indította el, a legkedvezőbb feltételeket teremtette meg a tudomány felvirágzása számára, biztosította a tudományos káderképzés nagy lendületét. 1938-tól 1952 elejéig 1560-ról 2900-ra emelkedett a tudományos kutató intézetek, labo- rátöMumok ét más tudományos intézmények száma a Szovjetunióban. A tudományos dolgozók száma ez alatt a® idő alatt majdnem kétszeresére emelkedett. Az állam 1946- tól 1951-ig 47.2 milliárd rubelt fordított a tudomány fejlesztésére. A beszámoló részletesen kitér az irodalom és művészet teljesítményeire és problémáira és megálla. pit ja: A nagy harcban, amely a* újnak és a ragyogónak a társadalmi életünkben való ki neveléséért, s az elavultnak és a,z elhaltnak társadalmi életünkből való kiirtásáért folyik, óriási kötelezettségek hárulnak irodalmunk és művészetünk munkásaira. íróink, művészeink, zeneszerzőink, filmművészeti dolgozóink kötelessége, hogy mélyrehatóbban tanulmányozzák a szovjet társadalom életét, nagy népünkhöz méltó nagy művészeti alkotásokat teremtsenek. (Taps.) Elvtársak I Nagy sikereket értünkéi a szovjet nép anyagi jólétének növelésében és kultúrájának fejlő d ősében. Nem elégedhetünk meg azonban eredményeinkkel, a feladat abban áll, hogy az egész népgazdaság fejlesztése alapján biztosítsuk a szovjet emberek anyagi ó- kulturális életszínvonalának további szüntelen emelését. Fártunk ezután is szüntelenül gondoskodik a szovjet emberek állandóan növekvő igényeinek maximális kielégítéséről, mert a szovjet ember jóléte, a szovjet nép virágzása pártunk számúra a legfőbb törvény. (Viharos, hos:- s~antart<i taps.) 2. A szovjet társadalmi és állami rendszer további megszilárdnlása A párt XVIII. kongresszusa óta eltelt időszakban szovjet államunk tovább növekedett, fejlődött és Erősödött. Megnőtt és megizmosodott államunk gazdasági alapja, a termelési eszközök szocialista tulajdona. Az említett időszakban még jobban erősödött a szovjet szocialista társadalmai alkotó munkások, parasztok és értelmiségiek baráti együttműködése. Társadalmi és állami rendszerünk, mint a háború tapasztalatai bebizonyítottak, óriási nehézségek idején is a világ legszilárdabb, leg életképesebb és megingathatatlan rendszerének bizonyult, A szovjet szocialista rendszer megdönthetel- (Folptatás a 2. oldaton.) ^ {()iláq proUhírfaí iqtjuulieteh! \
