Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-09 / 237. szám

MDP SZABOLCS-5ZATM ARMEGVEI PABTBIZOTTS-AGAN AK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM. ÉRA 50 FILLÉR 1932 OKTÓBER 9. CSÜTÖRTÖK A termelőszövetkezetek és csoportok tagjai vitassák meg a beadás, az őszi munkák és a takarmánykészlet növelésének sürgős tennivalóit' A termelőszövetkezeti élet alap­vető törvénye, hogy a szövetkeze­tek valamennyi tagja választott ve­zetőivel együtt időnként megtanács­kozza a munkásnapok sok fontos kérdését, eseményét, megjavítják a tennivalókat. A termelőszövetkeze­tek közgyűlései, a termelőcsoportok csoportértekezletei a szövetkezeti demokrácia szellemében valóságos haditanácsok, amelyeket munkasi­kerek, győzelmek követnek. S za­bolcs-Szatmár termelőszövetkezetei és termelőcsoportjai holnap, pénte­ken — majd szombaton és vasár­nap ilyen harci tanácskozásokat tartanak, hogy megvitassák az ál­lam iránti kötelezettségek teljesíté­sének kérdését, az őszi szántás­vetés feladatait, s nem utolsó sor­ban azokat a tennivalókat, ame­lyek a párt és a kormány állatte­nyésztésről és takarmánytermelés­ről szóló határozata szerint most szövetkezeti gazdaságaink előtt állanak. Jelentős muukasikerek kiinduló­pontjaivá kell válniok ezeknek a tanácskozásoknak. Azért is. mert a begyűjtéssel, szántás-vetéssel és a takarmány biztosításával elmaradt megyénkben alaposan elmaradtak a termelőszövetkezetek és termelőcso- portok is — amelyektől pedig pél­daadást, jó eredményeket vár az egész megye. Minisztertanácsunk egyik határo­zata szerint a tsz. és tszcs, elnö­köknek kötelességük ezeken a gyű­léseken most beszámolni a tagság előtt, hogyan teljesítetlek eddig a beadást. Bátran vessék fel a hibá­kat a szövetkezeti elnökök, s be­széljék meg a szövetkezetek tagjai­val, hogyan, milyen módon teljesí­tik mielőbb az állam iránti köte­lességeiket. Van mit megbeszélni. A nyírbátori termelőszövetkezeti já­rás például mindössze 13 százalé­kosan teljesítette a harmadik ne­gyedévi sertésbeadási tervét. Far­kas Lajosnak, a milliomos tiszadobi ..Táncsics” elnökének is a tagság elé kell terjesztenie: miként telje sítik a baromfibeadást. Farkas elv- lárs nemiég nem átaliotta kijelen­teni: „Nincs miből teljesíteni a baromfibeadást”. Bizonyos, hogy a szövetkezet becsületes dolgozó pa­rasztjai nem fognak vele egyetérte ni a közgyűlésen! l’ártunk és kormányunk határo­zata az állattenyésztés fejlesztésé­ről és a takarmánytermelés fejlesz­téséről — ezernyi tennivalót szab a szövetkezeti parasztok elé. A me­gyében 118 termelőszövetkezetnek nincs még baromfiállománya, 16 tsz.-beu nincs szarvasmarhatörzs. 26 szövetkezeti gazdaságban nincse­nek sertések. S számos helyen a meglévő állományt is alaposan fej­leszteni kell. De a legfőbb problé­ma a termelőszövetkezetek előtt: a meglévő jószágállomány számára biztosítani a megfelelő mennyiségű takarmányt. A párt és u kormány határozata a legfontosabbként szabja meg a rejtett takarmánytar talékok feltárását silózás és szalma feltárás útján. A pénteki, szombati és vasárnapi szövetkezeti gyűlések legfontosabb része legyen a takar­mánybiztosítás tennivalóinak megvi­tatása. Minden lehető silóbavalót, kukoricaszárat, krumpüindát, tök­indát, napraforgóbugát, minden hul­ladékot fel kell használni silózás­ra, s minél szélesebb körben al- kalmazniok kell szövetkezeteinknek a szalmafeltárást íahamus kezelés, meszezés, pácolás, gyors silózás út­ján. Nem dicsekedhetnek szövetke­zeteink a silózási eredményekkel. Különösképp elmaradtak a tlsza- lüki, nagykállói, vásárosnaményi és baktai járásbeli szövetkezetek a nyíregyházi városiakkal együtt. A nyíregyházi szövetkezetek például 190 holdon betakarították már a kukoricát, de mindössze 59 holdon végezték el a szárvágási! A megye szövetkezeti gazdaságai eddig 4715 holdról törtek kukoricát, de silóba csak 2328 holdról vágták le a szá­rat. Azt mutatja ez, hogy nem na­gyon törődnek szövetkezeteink a silók megtöltésével. — A császár­szállási szövetkezetben megtartott szalmafeltárási bemutató után szá­mos szövetkezet Ígérte meg a iuc- gyében, hogy ez értékes takarmány gyors elkészítésével bővítik a ta­karmánykészletet, de legtöbbhelyütt ez csak üres ígérgetés maradt. Fontos az is, hogy a jövő esz­tendei takarmányokról már most gondoskodjanak szövetkezeteink, s a párt- és kormányhatározat szerint uagy gonddal végezzék el az őszi mélyszántást, használjanak előhán- tós ekéket, alkalmazzák az őszi mélyszántás élenjáró agrotechniká­ját. E tennivalók megvitatására is hivatottak a szövetkezetek mostani gyűlései. S ugyanakkor meg kell vi­tatni azokat a tennivalókat is, amelyekkel meggyorsítják a beta­karítást, rövid idő alatt befejezik az ősziek vetését. — Szövetkeze­teink gyűlései, harci tanácskozásai váljanak új sikerek kiindulópont­jaivá ! A Bolsevik Párt XIX. kongresszusát ünnepelve a lakatosüzemi Martinovszki brigád 1953 januári tervén dolgozik A Lakatosüzem dolgozói a szom­bati röpgyüléséül elhatározták, hogy ezévi tervfeladataikat 2ü százalék­kal túlteljesítik az SZKP XIX. kongresszusa tiszteletére, miután az előzőleg vállalt fogadalmaikat maradéktalanul teljesítették. Foga­dalmukat megszövegezve, távirat­ban küldték el Sztálin elvtársnak. Hétfőn reggel már újabb fogadal­mukat íigyelembevéve indultak harcba a Lakatosüzem dolgozói. Fo­kozódóid iiiunkatendületük, miután az újságain, rádióban azokról az eredméfryékről hallottak, amiket a szovjet emberek a kongresszusra készülődve elértek, és azokról a cél­kitűzésekről olvastak, amikről most van szó a XIX. pártkongresszuson. Ez az újabb munkal^ndiilet ered­ményezi azt. hogy a Kaposi laka­tosürigád normájának másfélszere- res teljesítése mellett tegnap már 1952 december 23-i tervén dolgo zott. Még előbb járnak a Martinov- szki-brigád tagjai, akik tegnap 1953 január 5-i tervüket fejezték be. Hasonló munkalendülettel dol­goznak a többi brigádok is, bogi Sztálin elvtársnak adott szavukat valóra váltsák. A Nyírbátori Növényolajipori Vállalat november 15-ig teljesíti évi tervét A Nyírbátori Növényolajipari Vállalat dolgozói lelkes felajánláso­kat tettek a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XIX. kongresszusának tiszteletére. Helmeczi Sándor ha­joló, békebizottsági tag és Rádi elv­társ hengeres a XIX. pártkongresz­szus tiszteletére vállalták, hogy évi tervüket november 15-re befejezik. De nemcsak Rádi és Helmeczi elv­társak tettek felajánlásokat, ha­nem az üzem dolgozói közül számo- sau munkájuk megjavításával, munkateljesítményük felemelésével járulnak hozzá a XIX. kongresszus sikeréhez. Az üzem dolgozóinak vállalása azt fogja eredményezni, hogy vállalatunk november 15-re teljesíteni fogja évi tervét. Bánfalvi Sándor ii. b. elnök. Az SZK(b)P Központi Bizottságának beszámolója a párt XIX. kongresszusa előtt C. M. Malenkor elvtársitok, az SZK(b)P hfí titkárának előállói beszéde Tegnapi számunkban részleteket közöltünk G. M. Malenkov elvtaränak az SZK(b)P XIX. kongresszusán tartott előadói be­szédéből. Az alábbiakban közöljük az előadói beszed további részeit. 2. A nép jólétének, egészségügyének és kulturális színvonalának további emelkedése A tanács opportunizmusa akadályozza a begyűjtést Kántorjánosiban Kántorjúnosi dolgozói utolsók megyénk községei között a burgo­nya begyűjtésben. Október 7-ig mind­össze 4,9 százalékban teljesítette Kántorjúnosi burgonyabeadását, holott a burgonyaszedés már a vége felé tart! A begyűjtés akadá­lyozója a községi tanács opportuniz­musa. A községi tanács mellőzi a törvényt, nem emeli fel azok bur- gonyabeadási kötelezettségét, akik a felszedés után 24 órán belül nem tesznek eleget beadási kötelezettsé­güknek. A begyűjtési állandó bi­zottság sem sokat törődik a burgo- nyabegyii-jtéssel. Elszámoltató bi­zottságról hallani sení lelve: a községben. A tanácstitkár is olyan véleményen van. hogy ,,nem lehet elszámoltatni, mert csak harag lesz belőle. A községi versenytábla elhagyatottan, üresen lóg, ivedig még Kántorjánosiban is van olyan dolgozó paraszt, akit nyilvánosan meg lehet dicsérni a szégyentáblára pedig a tanácstitkár a maga nevét írhatná elsőnek. Ki kell irtani a megalkuvó szel­lemet a kántorjúnosi tanácsházáról — így kívánják a község becsüle­tes dolgozó parasztjai, akik a be­adást teljesítették és. most türel­metlenül várják a szabadpiac ked­vezményét. A népgazdaság minden területén elért sikerek a szxvvjet társadalom anyagi és kulturális életszínvonalá­nak további emelkedését eredmé­nyezték. Ez teljesen indokolt, nem is lehetett másként, mivel orszá­gunkban a szocialista termelés célja a társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosí­tása. A szovjet nép egyre növekvő anyagi jólétének legfontosabb mu­tatószáma a nemzeti jövedelem szüntelen emelkedése. A Szovjet­unió nemzeti jövedelme 1940-től 1951-ig 83 százalékkal növekedett. A Szovjetunióban az egész nemzeti jövedelem a dolgozók közkincse, el­lentétben a kapitalista országokkal, ahol a nemzeti jövedelem nagyob­bik felét a kizsákmányoló osztályok elsajátítják. A Szovjetunió dolgo­zói személyes anyagi és kulturális szükségleteik kielégítésére a nem­zeti jövedelem háromnegyed részét kapják meg, a fennmaradó részt pedig a szocialista te bővíté­sére és más állami és társadalmi szükségletekre fordítjak. A munkások és alkalmazottak reálbére és a parasztok reáljövedelme növekedésének legfontosabb forrá­sa a közszükségleti cikkek árának a kormány által következetesen vég­rehajtott csökkentése. A szovjet kormány az 1947—1952 közti idő­ben öt ízben szállította le az állami kiskereskedelmi árakat, s ennek eredményeképpen az élelmiszerek ts iparcikkek ára most átlagban 50 százalékkal alacsonyabb, mint 1947 negyedik évnegyedében. A munkások és alkalmazottak pénzbérének növekedése, a parasz­tok |>énz- és természetbeni bevéte­leinek növekedése, a közszükségleti cikkek árcsökkentése és a lakosság­nak az állam ■ költségére nyújtott egyéb juttatások eredményeképpen az egv munkásra és alkalmazottra jutó reáljövedelem 1951-ben mint­egy 57 százalékkal, az egy dolgozó parasztra jutó reáljövedelem mint­egy 450 százalékkal volt magasabb, mint 1940-ben. Az ötödik ötéves terv Irányelvei­nek tervezete, a Szovjetunió nem­zeti jövedelmének legalább 60 szá­zalékos emelését irányozza elő az ötéves terv során, előirányozza to­vábbá a kiskereskedelmi árak leszál­lítását is figyelembe véve — továbbá a munkások és alkalmazot­tak reálbérének 35 százalékom növe­lését és a kolhozparasztok ]>énzbeli és természetbeni jövedelmének leg­alább 40 százalékos növekedését (pénzben kifejezve). Malenkov elvtárs foglalkozik a lakásépítés és egészségvédelem te­rén elért eredniényekkel, majd át­tér a közoktatás és tudomány kér­désére : A közoktatásra fordított kiadá­sok az 1940 évi 22.5 milliárd rubel­ről 1951-ben 57.3 milliárd rubelre, vagyis több mint két és félszeresére emelkedtek. Figyelembe véve, bogy a tudo­mány egyre növekvő jelentőségre tesz szert társadalmunkban, a párt állandó gondoskodást tanúsít a tu­domány fejlesztése iránt. A szovjet állam tudományos kutatóintézetek nagy hálózatának építését és felsze­relését indította el, a legkedvezőbb feltételeket teremtette meg a tudo­mány felvirágzása számára, bizto­sította a tudományos káderképzés nagy lendületét. 1938-tól 1952 ele­jéig 1560-ról 2900-ra emelkedett a tudományos kutató intézetek, labo- rátöMumok ét más tudományos in­tézmények száma a Szovjetunióban. A tudományos dolgozók száma ez alatt a® idő alatt majdnem kétsze­resére emelkedett. Az állam 1946- tól 1951-ig 47.2 milliárd rubelt for­dított a tudomány fejlesztésére. A beszámoló részletesen kitér az irodalom és művészet teljesítmé­nyeire és problémáira és megálla. pit ja: A nagy harcban, amely a* újnak és a ragyogónak a társadalmi éle­tünkben való ki neveléséért, s az elavultnak és a,z elhaltnak társa­dalmi életünkből való kiirtásáért folyik, óriási kötelezettségek hárul­nak irodalmunk és művészetünk munkásaira. íróink, művészeink, zeneszerzőink, filmművészeti dolgo­zóink kötelessége, hogy mélyreha­tóbban tanulmányozzák a szovjet társadalom életét, nagy népünkhöz méltó nagy művészeti alkotásokat teremtsenek. (Taps.) Elvtársak I Nagy sikereket értünk­éi a szovjet nép anyagi jólétének növelésében és kultúrájának fejlő d ősében. Nem elégedhetünk meg azonban eredményeinkkel, a fel­adat abban áll, hogy az egész nép­gazdaság fejlesztése alapján bizto­sítsuk a szovjet emberek anyagi ó- kulturális életszínvonalának továb­bi szüntelen emelését. Fártunk ez­után is szüntelenül gondoskodik a szovjet emberek állandóan növekvő igényeinek maximális kielégítéséről, mert a szovjet ember jóléte, a szov­jet nép virágzása pártunk számúra a legfőbb törvény. (Viharos, hos:- s~antart<i taps.) 2. A szovjet társadalmi és állami rendszer további megszilárdnlása A párt XVIII. kongresszusa óta eltelt időszakban szovjet államunk tovább növekedett, fejlődött és Erő­södött. Megnőtt és megizmosodott álla­munk gazdasági alapja, a termelési eszközök szocialista tulajdona. Az említett időszakban még jobban erősödött a szovjet szocialista tár­sadalmai alkotó munkások, parasz­tok és értelmiségiek baráti együtt­működése. Társadalmi és állami rendsze­rünk, mint a háború tapasztalatai bebizonyítottak, óriási nehézségek idején is a világ legszilárdabb, leg életképesebb és megingathatatlan rendszerének bizonyult, A szovjet szocialista rendszer megdönthetel- (Folptatás a 2. oldaton.) ^ {()iláq proUhírfaí iqtjuulieteh! \

Next

/
Oldalképek
Tartalom