Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-03 / 232. szám

füiláq proletárjai tqijeulljefeh! AZ MDP SZABOLCS-SZ AT MAR MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM. ÁRA 50 FILLÉR 1952 OKTÓBER 3, PÉNTEK A békekölcsönjegyzés hazafias tetteit kövessék az őszi vetés sikerei! A falusi dolgozó nép élete vál­tozásának gyönyörű történetét ír­ják az egymást követő, sikerekben gazdag munkás napok, amelyek kö­stül talán a legszebbek peregnek most le egymás után a békeköl- csünjegyzés idején. A falvak dol­gozói nagy, hazafias tettekkel, köl­csönadott forintjaikkal járulnak a nép jólétének, boldog életének épü­letéhez, hogy erejükhöz mérten részt kérjenek az építésből, abból a munkából, amely nyomán a nagy terv alkotásai születnek. Verseny indult, amelynek zászlajára azt ír­ták a falvakban: minden dolgozó paraszt jegyez békekölcsönt! S most már egymást követik a győ­zelmi jelentések a kemecsei, a csen­geti, a kisvárdai járás községei­ből. Jönnek a jelentések és elmond­ják, hogy „miiünk minden egyes dolgozó paraszt jegyzett már béke­kölcsönt”, minden egyes dolgozó paraszt hozzájárult forintjaival az ötéves tÄv megvalósításához, a bé­kére szavazott. Azonban nemcsak az államnak kölcsönadott forintok szép if-szege mutatta jónéhány falu dolgozó pa­rasztjainak gyönyörű hazafias tet­tét. Hanem az is, hogy a békeköl- csünjegyzés idején megnőtt a be­gyűjtési tervek teljesítésének szá­zaléka, s meggyorsult az őszi szán­tás-vetés. A sóstóhegyi „Vörös Csil­lag” termelőszövetkezet dolgozó pa­rasztjai méltó büszkeséggel üzen­ték tegnap Rákosi Mátyás elvtárs­nak, hogy „a békekölcsönjegyzésnél is éppúgy, mint egyéb munkában jó hazafiakhoz illően megálltuk a he­lyünket”. A termelőszövetkezet va­lamennyi tagja jegyzett békeköl­csönt, de emellett az őszi betakarí­tási és vetési munkákat is befejez­ték október másodlkára! Nagyvar- sány dolgozó parasztjui ugyancsak méltó örömmel és büszkén jelent­hették, hogy minden dolgozó pa­raszt jegyzett a községben békeköl­csönt, ugyanakkor befejezték a rozs, a takarmánykeverékek, sőt a búza vetését is néhány hold lüjjá- val, a beadásban pedig előrehalad­tak, sőt sertésbeadásban túlteljesí­tették a tervet. Ezek a példák azt mutatják, hogy a falvak dolgozó parasztjai megér­tik, tudják, milyen tennivalók^ jut­nak számukra a nép boldog életé­nek formálásából. Forró haza­szeretetük sugalmazza, hogy min­dín erejükkel, minden Igyekezetük­kel dolgozzanak a nép országának további felvirágzásáért — mert ugyanakkor a maguk javára, a maguk hasznára cselekszenek! Minden siker mellett azonban meg kell mondani, hogy Szabolcs­id zatmár még mindig nem dicse­kedhet az őszi vetések jó eredmé­nyeivel. Az elmúlt hónap végén elkészült kimutatások arról be­szélnek, hogy a lejárt határidő el­lenére sem fejeződött még be min­denütt a megyében a rozs, a takar­mánykeverékek vetése, sőt az őszi­árpa sem került még mindenütt a földbe, holott annak vetési határ­idejét’a minisztertanács határozata szeptember húszadikában állapí­totta meg. A falvak dolgozó népére hagy feladat hárul most: meg kell ala- pozniok saját további előrehaladá­suk, felemelkedésük érdekében, a haza javára a jövő esztendő gaz­dag aratását. A békekölcsönjegyzés során megmutatkozó hazaszeretet­nek meg kell nyilvánulnia most abban is, hogy a kedvező időjárást kihasználva, meggyorsul most az őszi vetés, s megyénk dolgozó pa­rasztjai pótolják az eddigi mulasz­tásokat. A nép úgy él ebben az or­szágban, amilyen szorgalommal, odaadással dolgozik. Odaadását, áldozatkészségét megmutatja a falu a békekölcsön jegy zéssel, meg kell mutatnia azzal Is, hogy jó munká­val küzd az őszi vetéseknél a bő terméséit, az ország jövőévi gazdag aratásáért 1 A mi falvaink dolgozó parasztjai az élenjáró szovjet agrotechnikát, az igazi földművelés mesterségét tanulják most, amely nyomán nagy terméseredmények születnek a haza javára. „Termelőszövetkezetünkben eddig Is széles területen alkalmaz­tuk az élenjáró szovjet termelési tapasztalatokat — írja a sóstóhegy! termelőszövetkezet elnöke, Vigvári elvtárs levelében. — Ezen a kör­nyéken például soha nem termett hat-hét mázsánál több búza holdan­ként. A mi szövetkezetünk első esz­tendei búzatermése a fejlett agro­technika segítségével már, 12.80 mázsa volt holdanként, s azóta el­értük a 13.20 mázsás búzaátlagot is. A vetés . szovjet, keresztsoros módszere holdankint két mázsával több gabonát adott az idén is!’’ — A húszmázsás ősziárpatermést el­érő vajai „Rákóczi’’ tszcs, s még számos szövetkezeti gazdaság tudná hasonlóan leírni a földművelés si­kereinek történetét, amelyek mind a szovjet módszerek, a fejlett agro­technika alkalmazása nyomán szü­lettek. A szovjet tapasztalatok arra ta­nítják a szabolcs-szatmári dolgozó parasztokat is, hogy ne késlekedje­nek a vetéssel. A neves Nosztaszov- szkij professzor a mi falvaink föld­művelőinek is tanítja, hogy „a megfelelően végzett vetésnek igen nagy a jelentősége. A vetésnek több feltétele van: jóminőségű vetőmag, jó vetés, jó talajelőkészítés és a helyesen megválasztott vetési idő!” Mi eddig nem mondhatjuk el ma­gunkról, hogy éppen a vetési idővel jól gazdálkodtunk, hogy betartot­tuk a minisztertanács határozatá­ban megjelölt határidőket. Eddigi késedelmünk a vetéssel, még in­kább arra serkent, hogy meggyor­sítsuk az elmaradt rozsvetést, s idejében lássunk az őszi búza veté­séhez, amelynek vetési határidejét a mi területünkön október 25-ben szabta meg a minisztertanács hatá­rozata. A még következő rozsveté- seknél, nemkülönben a büzuveíések- nél pedig alkalmazzák dolgozó pa­rasztjaink a vetés keresztsoros szovjet módszerét, amely nemcsak a sóstóhegy! „Vörös Csrllag”-ban, de számos más szövetkezetben növelte egy, sőt két múzsával is a holdan­ként! átlagot. A keresztsoros vetés­sel ugyanis egyenletesebb a növé­nyek elosztása, nehezebben fejlőd­nek a gyomok, s — ami a legfjnto- sabb, — a növények jobban tudják kihasználni a napsugarakat. A vetésnek, a talajruujikának, a földművelés minden munkájának tokféle gazdag tapasztalata, szov­jet élenjáró módszere segít Sza- bolcs-Szatmár dolgozó parasztjai­nak abban, hogy a mulasztást pó­tolva sikeresen megalapozzák a jövő eszteúdet gazdag aratást. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság kormánya között Bu­dapesten folytatott tárgyalások eredményeképpen 1852 szeptember 30-án megállapodást írtak alá hat- vankilenc magyarországi szovjet vállalatnak a Magyar Népköztársa­ság számára való eladásáról. Ezek a vállalatok korábban német tulaj­donban voltak és ilyen minőségben a potsdami egyezmény szerint a Szovjetunió birtokába kerültek. A szovjet-magyar vegyes részvénytár­saságok a létrejött. rnfgállapodás értelmében tovább folytatják mű­ködésüket. » A dolgozó magyar nép felszaba­dítója, a Szovjetunió, Sztálin elv­társ újabb tanújelét adta annak a; önzetlen, testvéri barátságnak, amellyel irántunk viseltetik. Hat- vankUeno szovjet vállalatot adott át a Szovjetunió a Magyar Nép­köztársaságnak. Ezek a vállalatok korábban német tulajdonban vol tak s mint ilyenek a potsdami egyezmény szerint a Szovjetunió birtokába kerültek. Nem az első tanú jele ez a nemes gesztus a Szov­jetunió nagylelkűségének. Nincsen szocialista hazánk építésének olyan területe, ahol ne a szovjet nép se­gítsége, gazdag tapasztalata virá­goz tat na. győzelmeket, nagyszerű eredményeket. A szovjet nép újra és újra példát mutat nekünk, hogy megbecsülésen alapuló barátság a testvéri népek között. A Szovjetuniónak ez az újabb baráti lépése lelkesedéssel tölti el a magyar dolgozó népet s még na- gyobb örömmel, még nagyobb szere, tettel köszönti a Bolsevik Párt XIX. kongresszusának küszöbén a kommunizmust építő szovjet embe­reket. S a magyar dolgozók, akik már alapos különbséget tudnak tenni a nyugati országokat „támo­gató" MarshaU-segétyes amerikai rablók „barátsága” s a Szovjetunió önzetlen barátsága között, megfő, gadják újra: tántoríthatatlan hű­séggel a béke elsőszámú őre, a Szovjetunió iránt, küzdenek a tar. tós békéért! HATVANKILENC SZOVJET VALLALAT MAGYAR TULAJDONBA MEGY ÁT mit jelent az őszinte, a kölcsönös A kemecsei járásban egy község kivételével befejezték a békekölcsön jegy zést A kemecsei termelőszövetkezeti járásban csütörtökön a jó nép­nevelőmunka eredményéképpen a dolgozó parasztok tömegesen je­gyeztek békekölcsönt. AÍíg szerdán esés Sényő, Székely, Berkesz ter­melőszövetkezeti községek jelentet­ték, hogy náluk minden dolgozó Jegyzett békekölcsönt, addig csütür-- tök estig a kemecsei járásban, Nagyhalász kivételével, minden község dolgozója jegyzett békeköl­csönt. A mai napon fejezték be a béke­kölcsönjegyzést Nyírtúra, Nyírtét, Demecser, Kemecse, Tisza rád, Vas- megyer, Beszterec, Gégény és Kék községek dolgozói. A kemecsei já­rásban egyedül Nagyhalász község­ben nem fejezték be a (bölcsönjegy- zést. Azonban már ott is a dolgo­zóknak 80 százaléka tett hitet a béke és ötéves tervünk mellett, köztük a 6 tszcs, minden tagja. Az egész járásban a termelőszö­vetkezetek tagjai elsőként írtuk alá a jegyzési íveket. Beszterecen Ozmicz Mária népnevelő elment Orosz István termelőszövetkezeti paraszthoz kölcsönt jegyeztetni és miután az jegyzett, már együtt mentek tovább. Ezután Juhász Fe­renc egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszthoz mentek el, aki a jegy­zés után szintén csatlakozott a népnevelőkhöz. Majd Kulcsár Já­noshoz és Kulcsán Istvánhoz men­tek, akik a jegyzés után ugyan­csak beálltak » népnevelők közé. így növekedett a népnevelők száma és így vitték győzelemre a kölcsön- jegyzés ügyét. Nyírbog (lányban, ahol szintén csütörtökön fejezték be a jegyzést, a népnevelők munkahelyeiken ke* resték fel a dolgozókat. Itt csatla­kozott a népnevelőkhöz Halász Fe- renené is, aki férje jegyzése mel­lett maga is jegyzett 200 íoriutot. Kemecse községben a termelőcso­port tagok példamutatása segítette elő a békekölcsönjegyzés ügyét Szerdán este már minden csoport­tag jegyzett és csütörtökre csupán néhány egyénileg dolgozó paraszt maradt. Estig ezek is jegyeztek. Előre a harmadik békekölcsönjegyzés teljes győzelméért! Az egyénileg dolgozó parasztok a csengeri és kisvárdai járásokban mutatták meg legjobban a kölcsön]egyzéssel hazaszeretetüket A csütörtökön délelőtti eredmé­nyeket is számítva, különféle sor­rend alakult ki a járások békeköl­csönjegyzési versenyében a termelő­szövetkezeti parasztok és külön az egyénileg dolgozó parasztok béke­kölcsönjegyzése szerint. A termelőszövetke­zeti parasztok leg­jobb eredményei a .-remecsei járásban, Nyíregyháza vá­rosban és a kisvárdai járásban születtek. Tegnap délelőtt a ter­melőszövetkezetek járási versenyé­ben még Nyíregyháza város tar­totta az elsőséget, de délután és este a kemecsei járás termelőszö­vetkezetei biztosan szerezték meg a vezetést. A város termolőszövetke- zétei a második, a kisvárdai járás termelőszövetkezetei pedig a harma­dik helyet tartották meg. Az egyénileg dolgozó parasztok járási versenyében a tegnapi ered­ményekkel a csengeri járás halad az első helyen, második a kisvár- dal, harmadik íredig a vásárosna- méilyi járás. A termelőszövetke­zeti parasztok já- ási békskölcsön- krryzési versenyé- | ' ■ oen a további sor­rend az élenjárókat követően így alakult: negyedik a csengeri, ötö­dik a nagykállói és hatodik a bak- tai járás. Az egyénileg dolgozó parasztok kölcsönjegyzési eredményeit flgye- lembsvéve, negyedik helyre a buk­tái, ötödik helyre a fehérgyarmati, hatodik helyre pedig a mátészalkai Járás került. A továbbiakban a termelőszövetkezeti parasztok verse­nyében a. hetedik helyen a vásáros- tnményi Járás van, Jóval gyengébb, nyolcadik helyet érdemlő a nyír­egyházi járásbeli termelőszövetke­zetek jegyzése, még hátrább, kilen­cedik helyen kullog a mátészalkai járás termelőszövetkezeti paraszt­sága. Az egyénileg dolgozó parasztok versenyében hetedik a nagykállói, nyolcadik a kemecsei és kilencedik a nyírbátori járás. Annál szégyen­teljesebb ez az elmaradás a két utóbbi járásiján, mert mindkettő­ben csak kevés egyénileg dolgozó paraszt van. Azonban a nyír­bátori járásban nemcsak az egyé­nileg dolgozó pa­rasztok kölcsön­jegyzési verse­nye hozott gyen­ge eredménye­ket. A termelőszövetkezeti parasz­tok jegyzését figyelembevevő is csak a tizedik helyet tudta magá­nak megtartani a nyírbátori járás. Még szégyenteljesebb a tiszalöki termelőszövetkezeti járás eredmé­nye. A szövetkezeti parasztok jegy­zési versenyében a 11. helyet tar­tották meg. Legutolsók a jegyzés- ben a fehérgyarmati járás szövet­kezeti parasztjai. Az egyénileg dolgozó parasztok versenyében leghátul, a tizedik he­lyen a nyíregyházi járás, majd a 11. helyen Nyíregyháza város, s végül a sereghajtó tiszalöki járás kullog. Egyre szaporodnak a községekből érkező győzelmi jelentések: mindenki jegyzett békekölcsönt! A kemecsei járás élenjáró közsé­geit, s a többi élenjáró községet követően egyre több községből ér­kezik most már győzelmi jelentés: mindönki jegyzett békekölcsönt, mindenki szavazott már a békére, az ötéves tervre. Tegnap estig a csegöldi, szamosbecsi, nagyhodosi, szabölesbákai, tiszamogyorösi és zsurki dolgozó parasztok is jelentet­ték a győzelmet, ugyancsak a köl- csönjegyzés befejeztél jelentették az anarcsi „Szabadság”, a kótaji „Lenin” és a tiszakanyári „Havasi gyopár’’ termelőcsoportok is, ame­lyekben minden egyes szövetkezeti paraszt jegyzett békekölcsönt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom