Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-03 / 232. szám
NÉPLAP 1952 OKTOBER 3. PÉNTEK Az SZK(b)P módosított szervezeti szabályzata tervezetéről Részletek Kovács István elvtárs előadásából* November 7-re befejezi ezévi tervét a kisvárdai Vulkán öntödéje ii. A Magyar Dolgozók Pártja további erősítésének, harckészsége fokozásának és az előtte álló hatalmas feladatok sikeres megoldásának egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a mi pártunkban is még magasabbra, emeljük a párttag megtisztelő címét. Tagjainkat és tagja, lőttjeinket a. párt és a nép ügyéért ‘való fokozott felelősségre kell nevelnünk. Hä megvalósítjuk, hogy ' minden párttag aktívan kivegye részét a párt politikájának a gyakorlati életbe való átültetéséből és kommunistához méltóan példát mutasson á helytállásban, a nehézségek leküzdésében, az ellenség elleni harcban, akkor pártunk második kongresz- szusának, a Politikai Bizottság április HM határozatának és a Szovjetunió Kommunista Pártja módosított szervezeti szabályzatának szellemében járunk el. A szervezeti szabályzat-tervezetben vörös fonalként húzódik végig <t párt legfontosabb szervezeti elvének, a demokratikus centralizmusnak a megszilárdítása, és továbbfejlesztése. A párttagok kötelességének és felelősségének fokozása a centralizmus, a központi vezetés jelentős megszilárdítását eredményezi. Ezzel párhuzamosan jelentősen kiszélesedik a párton belüli demokrácia, a tagság jogainak biztosítása. Á bírálat és önbírálat elmélyítése, a hibákkal szembeni engesztelhetetlenség a szervezett szabály- iát tervezetének egyik leglényege- sefcb.részét alkotja-. A szervezeti szabályzat 3. pontjának g) alpontja minden -párttag kötelességévé teszi, hogy .Jejlessze. az önbirálatot és az alulról jövő bírálatot, tárja fel és igyekezzék, kiküszöbölni a munkában '' mutatkozó hiányosságokat, harcoljon a munkában a látszat siker, az önteltség és az önelégültség ellen. A bírálat elfojtása súlyos fiún. 'Aki elfojtja a bírálatot és hivalkodással, magasztalással helyettesíti, az nem maradhat meg a párt soraiban." A pártbizottságoknak és a® alap- Szervezeteknek eddig is fontos feladatuk volt a bírálat és az ön-bírálat következetes alkalmazása. De most a szervezeti sza-bályzat-terve- Eset minden pártszervn-ak, minden egyes alapszervezetnek és párttagnak kötelességévé teszi, hogy „fejlessze a bírálatot és önbirálatot nevelje a kommunistákat a hibák ellőni engesztelhetetlenség szellemében:’ A bírálat és önbírál at a pártká- 'derefe, a párttagok és az' egész dolgozó nép forradalmi szellemben váló nevelésének bolsevik módszere. Az a célja, hogy feltárja és felszámolja a hibákat,' gyengéinket és esyre jobban tökéletesítse, magasabb színvonalra emelje munkánkat. ..Azt hiszem, elvtársak — mondotta Sztálin elvtárs — hogy az ön- birútatra éppoly szükség .van, mint levegőre, mint vízre”. Az ötéves terv irányelveit és a yzervézeti szabályzat-tervezetei még a kongresszus előtt megvitatják na SZK(b)P minden pártszervében és alapszervezétében, ahol széles lehetőségét adnak a tervezet bírálatára és kiegészítésére. A sajtóban megjelent közlemények az eddig lezajlott vitákról, a levelek, cikkek, javaslatok mutatják, hogy milyen mély a párton belüli demokrácia és milyen messzemenőek a párttagok jogai és hogyan bírálják a különböző hibákat és azok elkövetőit. A most évényes szervezeti szabályzat biztosítja a párt tagokon k azt a jogát, hogy beadvánnyal forduljanak valamely vezető pártszervhez és felhívják a figyelmet a különféle rendellenességekre és hibákra. Az élet azonban bebizonyította, hogy ez nem elégséges. „Gyakran előfordul — mondja Hruscsov elvtárs —, hogy felelős funkcionáriusok akadályozzák a kommunistákat abban, hogy a ve* Az előadás első részét október 2-i, csütörtök! számunkban közült.ük, zető pártszervek, a központi bizottság előtt feltárják az ügyek kedvezőtlen állását... Sok kárt okoznak a pártnak azok a kommunisták, akik — bár végnélkül hangoztatják a párt iránti odaadásukat — valójában azonban nem tűrik meg, elnyomják az alulról jövő kritikát”. Ezért SZK(b)F szervezeti szabályzat-tervezetének egyik legnagyobb jelentőségű kiegészítése, hogy kimondja: „A párttagnak nemcsak joga, de kötelessége is, hogy személyekre való tekintet nélkül közölje a párt vezető szerveivel, egészen a központi bizottságig — a munkában észlelt hiányosságokat. Azt, aki akadályozza a párttagot e kötelessége teljesítésében, mint a párt akaratának megszegőjét, szigorú büntetés-' sei kell sújtani”. Rákosi elvtárs az 1950 február 10-i IvV-ülésen óles bírálattal tárta fel a párton belüli demokrácia, a bírálat és önbírálat terén elkövetett súlyos hibákat és a párt valamenynyi szerve és szervezete elé fontos feladatként állította a hibák gyors kiküszöbölését, a bírálat és önbírálat, a párton belüli .demokrácia kifejlesztését és következetes alkalmazását. A II. kongresszuson Rákosi elvtárs Idézte Sztálin elvtársat: „Nekünk nem akármiféle önbírálatra van szükségünk, nekünk olyan ön- bírálatra van szükségünk, amely növeli a munkásosztály műveltségét, fejleszti harci szellemét,, megerősíti a győzelembe vetett hitét, megsokszorozza erőit és segít abban, hogy az ország igazi gazdájává váljék.” „Nekünk, akik új, nehéz feladatok előtt állunk — mondotta Rákosi elvtárs — ugyancsak ilyen önbírálatra van szükségünk. Ezért vettük fel legfontosabb teendőink közé a kriiika, önkritika helyes és fokozott alkalmazását, és ezért irányújuk rá e kongresszuson keresztül pártunk figyelmét-'’ Az 1950 február 10-i KV-ülés és különösen a II. kongresszus óta előrehaladás van pártunkban a demokrácia elmélyítése, a bírálat és önbírálat helyes alkalmazása terén. Kádereink és tagjaink a tag- gS’üléseken, pártértekezleteken, termelési és egyéb értekezleteken, munkáslerelezőink leveleikben már jobban és bátrabban alkalmazzák a bírálat és önbírálat fegyverét. — Ez az előrehaladás azonban csak egészséges kezdetnek tekinthető és még messze elmarad a megnöveke- dett követelmények mögött. Sok párt-, állami és tömegszervezeti funkcionárius még nem szereti az építő bírálatot és „hadilábon áll' az önbírálattal. Nálunk még sajnos elég gyakori eset, hogy párt-, állami és tömegszervezeti apparátusunkban egyes vezetők látják és tudják ugyan, hogy munkájukban súlyos hibák vannak, de önmaguk nem tárják fel ezeket, sőt a becsületes párttagokat is megfélemlítik és megakadályozzák abban, hogy a hibát az illetékes vezető pártszerv előtt feltárják. Gyakori még a hibák 'elkenő»0, szépítése, a tőlünk ..független”, „objektív” okok keresése a hibák magyarázására. Nem egyszer előfordult és előfordul ma is, hogy egyes vezetők a párt utasítását megsértve elnyomják, megtorolják a bírálatot. Pártunknak és minden párttagunknak következetesen és kíméletlenül harcolni kell a bírálat elfojtó!, megtorlói ellen. Mindenki előtt világossá kell tenni, hogy a bírálat elfojtói, megtorlói, tekintet nélkül személyükre, súlyos bűnt követnek el a párttal, dolgozó népünk kel szemben s ilyeneknek nincs helyük pártunk és népünk bizalmába' helyezett funkciókban. Előfordultak az. utóbbi időben olyan esetek, hogy a párttagok eltitkolják az igazságot a párt előtt. Titkolják hibájukat, múltjukat, gyengéjüket. Előfordul, hogy hamis tervjelentéseket adnak és meg nem termelt mennyiséget jelentenek, ezzel elkövetik a legsú lyosabb bűnt, becsapják, félrevezetik a pártot és az álümot. Harcolni kell az ilyen megengedhetetlen jelenségek ellen. A pártban nincs helye csalóknak, akik félrevezetik a pártot és eltitkolják az igazságot előtte. Minden párttag és tagjelölt vésse jól agyába és tartsa be az SZK(b)P szervezeti szabályzat 3. i) alpontját: „A párttag kötelessége, hogy őszinte és becsületes legyen a párthoz, ne titkolja el és ne ferdítse el az igazságot. Az a párttag, aki nem mond, igazat és becsapja a pártot, a legnagyobb bűnt Ipvcti cl s nem maradhat meg a párt soraiban.” Pártszervezeteink, de elsősorban párt-, tömegszervezeti és állami vezetők ismerjék fel a bírálat és önbírálat jelentőségét munkánk megjavításában, előrehaladásunkban, s mindenütt bátorítsák, szorgalmaz zák az alulról jövő építő, segítő bírálatot, a tömegek alulról jövő ellenőrzését. Meg kell védeni a jogosan, építően bírálókat, feletteseik esetleges önkénye ollen. Minden intézményben olyan légkört kell kialakítani, hogy senki ne féljen feltárni a,hibákat, hanem bátran gyá-- koroljon építő bírálatot a hibák elkövetőivel szemben s követelje meg a hibák gyors kijavítását. Az SZK(b)P szervezeti szabályzat-tervezete továbbá minden párttag és , tagjelölt kötelességévé teszi azt is, hogy „állandóan erősítse kapcsolatát a tömegekkel és idejében reagáljon a dolgozók ügyeire és szükségleteire, magyarázza meg a pártonkivüli tömegeknek a párt politikáját, határozatait és vésse emlékezetébe, hogy pártunk ereje és legyőzhetetlensége a néppel való eleven és elszakíthatatlan kapcsolatban rejlik:’ A párt és a proletárdiktatúra erejének hatalmas forrása a tömegekhez való eltéphetetlen kapcsolat. „A tömegekhez - való kapcsolatában áll vagy bukik minden kommunista párt, a Magyar Kommunista Párt is — mondotta Rákosi elvtárs. Ezért tömegbázisunkat a magyar dolgozó néppel való összeforrottsá- gunkat minden erővel fokozni kell. Ez a döntő feladat.” Rákosi elvtárs útmutatását csak úgy tudjuk jól megvalósítani, ha a. kommunisták a tömegek politikai nevelői és szervezői lesznek a párt politikájának, határozatainak megvalósításáért folyó harcban. Rendkívül nagy jelentősége van a szervezeti szabályzat 3. k) alpontjának, amely kimondja: a párttag kötelessége, „bármely helyen, ahová a párt állította, mara déktalanul hajtsa végre a pártnaJc a káderek beiges politikai és szak mai képzettségük szerinti kiválasztására vonatkozó utasításait, ezeknek az utasításoknak megsértése, a funkcionáriusok kiválasztása cifn- boraság, személyi ragaszkodás, egy vidékről való származás, családi kötelékek alapján — összeférhetetlen a párttagsággal’’. Számunkra rendkívül nagy jelentősége van ennek az útmutatásnak különösen most, amikor -a pártban decentralizáltuk a kádermunkát és megszüntettük a külön káderosztályokat. Ezért minden felelős párt, állami és tömegszervezeti vezető és beosztott az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet szenteljen a káderek kiválasztására, elosztására, pártiskoláztatására, nevelésére és rendszeres ellenőrzésére, a párt káderpolitikájának megvalósítására. A Szovjetunió Kommunista Pártja eddig is igen nagy súlyt helyezett a párttagság elméleti színvonalának emelésére, de az új helyzet, a kommunizmus építésének mi.gnövekedett követelményei tükröződnek a szervezeti szabályzat- tervezetben abban is. hogy még jobban előtérbe helyezte a kommu nisták eszmei felkészültségének, marxista-leninista nevelésének feladatát, A tervezet minden egyes pártszervezetnek és minden alapszervezetnek fontos feladatává teszi, hogy megszervezze a párttagok és tagjelöltek politikai oktatását, s ellenőrizze, hogyan sajátítják el a marxizmus-leninizmust. Végére hagytam, hogy még jobban kiemeljem a legfontosabb felA kisvárdai Vulkán udvarán lévő falitábla büszkén hirdeti, hogy az üzem dolgozói 740 forintos jegyzési átlaggal járultak hozzá a most készülő új gyáruk építéséhez. Erre a táblára tekintettek büszkén szerdán a munka befejezése után hazafelé induló dolgozók. Azonban a pártszervezet irodájában Konez elvtárs, a párttitkár és Somogyi Géza, az üzemi bizottság elnöke még maradtak. Előttük az asztalán papír, kezükben ceruza volt ét néha-néha a naptárt lapozva számoltak, terveztek. A papírra számoszlopok kerültek, azt többször átszámolták míg végül a párttitkár elvtárs kijelentette: — Meg lehet valósítani. A szakszervezeti elnök fejbólin- tással jelezte, hogy az ő véleménye is egyezik. — Szóval november 7-re be tudjuk fejezni az öntödében az évi tervet — tette hozzá végül. — Be erősítette meg most már szóval Is az ü. b. elnök. És azt gondolom, hogy a termelési értekezleten vitassuk is meg a dolgozókkal. — Úgy van. Erről beszéljenek a szakszervezeti bizalmiak a termelési értekezletekig és erről fognak beszélni a párt népnevelői is. A műszaki vezetőkkel már beszéltem, ők is reálisnak tartják az öntöde évi tervének november 7-re való befejezését és nyersanyagellátás terén sem lesz akadály. Amíg Koncz elvtárs ezeket elmondta, addig az U. b. elnök már ki is számolta papíron, hogy mit is jelent a® évi terv november 7-re való befejezése. A számok azt mutatták, hogy 560 tonna öntvénnyel termelnek többet az évi tervnél. • Ügy határoztak. hogy először 3-án a pártvezetöségi ülést. Térképet látunk. Az új Magyaror- szá?„ a vas és acé! országának térké. pét, Magyarországon a tőkések egy évszázadon keresztül, külföldi se. gitséggel a magyar nép nyomorúsága árán építették ki azt a kis gyáripart, aminek értéke 1923-ban nem tett ki többet 8 milliárd forintnál. Mi csupán az ötéves tervben 41 milliárdot ruházunk be a gyáriparba. Az ipar fejlődése szempontjából döntő nehéziparra 37.5 milliárd forintot fordítunk. Képünk az ötéves terv nagyobb építkezéseit mutatja be. 1. Almásfüzitő: timföldgyár 2. Balinka: bánya 3. Bánhida: erőmű 4. Békéscsaba: könnyűipar 5. Borsodi vegyiművek: erőmű, bánya. kokszoló, vegyipar, város 6. Budapest: földalatti f.vorsvasút, gépgyártás, kohó. könnyűipar 7. Debrecen: könnyűipar 8. Diósgyőr: kohó 9. Dorog: bánya 10. Gyöngyös: gépgyártás 11. Győr: gépgyártás 12. Hejöcsaba: épitőanyagipar adatot, amelyet a Szovjetunió Kommunista Tártja minden párttag legelső kötelességévé tett, hogy „állandóan őrködjék a párt egységén, amely a párt erejének és hatalmának legfontosabb feltétele". Nemcsak barát, a® ellenség is jól tudja, hogy a párt a proletárdiktatúra vezető ereje. Ezért mindent elkövet, hogy beépítse ügynökeit a párt sorai közé, s megpróbálja bomlasztani a párt egységét. A mi pártunk tagjai és a magyar dolgozó nép jól ismeri ezt a módszert, hiszen a mi pártunkba is megpróbálkoztak az amerikai imperialisták csatlósai. Tito fasiszta majd másnap az üzemi bizottsági értekezletet tartják meg. Mindkét alkalommal megvitatják a. célkitűzést :. az öntöde évi tervének november 7-re való teljesítését. A két gyűlés tapasztalatai alapján az összes műszaki vezetők bevonásával aztán 6-án megtartják a nagyaktíva értekezletet, amit követ a S-i termelési értekezlet. Ezután a szervezési kérdéseket beszélték meg. majd azokat a hibákat vették‘számba, amikről a termelési értekezletnek beszélnie kelj. Ilyen a selejt az öntödében. Még mindig magas 6.5 százalékos se- lejttel dolgoznak az öntők. Ez ugyan •javulás az elmúlt negyedévihez viszonyítva, amikor 7 száza: lékos volt a selejtátlag, de nem olyan javulás, mint amilyenre gondosabb munkával lehetőség van. — Sok a túlfolyás. Ez is a gondatlan munkára vall. A behelyezésnél; a forma nem jól zár, vagy a szekrény /félredől. vagy a homokot keményre klopfolják. Mindez olyan hiba, amit gondosabb munkával el lehet kerülni «és vele a magas felejtet is. Aztán nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy a művezetők megértsék: a dolgozókat csak akkor cserélgessék egyes munkadarabok készítésénél, ha az valóban szükséges. A munkafegyelemről is okvetlenül beszélni kell az értekezleten és fokozottabb harcot kell inditanr a megszilárdítása érdekében. ' így toldották egymás szavát Konéz elvtársék újabb és Újább hibákat felvetve és megkeresve a kijavítás módját, hogy az öntöde- be tudja fejezni évi tervét. .november 7-re, ami 116 százalékos évj^terytéí- jesitést jelent. 13. Hódmezővásárhelyi gépgyártás, könnyűipar 14. Inoia: erőmű, bánya, kohó 15. Jászberény: gépgyártás 16. Kaposvár: könnyűipar 17. Kecskemét: könnyűipar 18. Kiskunfélegyháza: gépgyártás • 19. Komló: bánya, városépítés 20. Lábatlan: építőanyagipar 21. Liope: olaj 22. Mályi: épitőanyagipar 23. Mníravidék: erőmű 24. Miskolc: egyetem , , — 25- Nyíregyháza: könnyűipar, rádióleadó 26. ózd: kohó 27. Petöfi-bánya; bánya 28. Pécs: bánya 29. Salgótarján: bánya, városépítés : 30. Sopron: könnyűipar 31. Szeged: könnyűipar 32. Székesfehérvár: gépgyártás S3. Szolnok: egyetem, könnyűipar 34. Sztáiinváros: erőmű, kokszoló, kai hő, városépítés ' 35. Tiszalök: erőmű 36. Vác: épitőanyagipar 37. Veszprém: egyetem 38. Zalaegerszeg: könnyűipar ügynökei, a Rajk kémbanda és társaik. a jobboldali és álbaloldali szociáldemokraták beépülni és megkísérelni rombolni, deorganizálnl a párt egységét, de hála pártunk szilárdan összeforrt központi vszé- tésének, és elsősorban szeretett vezérünknek, Rákosi Mátyás elvtárs éberségének, sikerült időben meghiúsítani aljas tervüket, leleplezni őket s megtisztítani tőlük sorainkat. ■ «: Befejezésül arról szólt Kovács István elvtárs, hogy kísérjük figyelemmel a kongresszust, tanulmányozzuk anyagát, A vas és acél országa leszünk! Ötéves tervünk főbb építkezései
