Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-11 / 239. szám

2 NÉPLAP 1932 OKTÓBER 11. SZOMBAT Részletek L. P. Berija elvtársnak az SZK(b)P XIX. kongresszusának október 7-i, délelőtti ülésén elmondott beszédéből '(Folytatás az 1. oldalról.) bekisztán, Kazahsztán, Kirgizia, Turkménla és Tádzsikisztán példá­ján. E köztársaságok nagyiparának lermelése 1928-tól 1951-ig 22-szere- sére nőtt, ugyanakkor, amikor a Szovjetunió nagyipari termelése egészben véve ugyanez alatt az idő alatt lG-szorosára emelkedett. Ismeretes, hogy a múltban a cári Oroszország keleti határvidékei az ipar fejlettségének színvonala te­kintetében szinte egyáltalán nem különböztek olyan szomszédaiktól, mint Törökország, Irán, Afganisz­tán. A szovjet hatalom éveiben kö­zépázsiai köztársaságaink ipari fej­lődésükben gyorsan túlszárnyalták a Szovjetunióval határos keleti or­szágokat, messze elhagyták őket. Ha az említett köztársaságokat több keleti országgal az ipari fejlettségnek olyan fontos ruu- talőja alapján hasonlítjuk össze, mint a villamosenergia-termelés, akkor azt látjuk, hogy öt szovjet- köztársaságban a csaknem 17 millió lakost számláló iizbég, ka»ah, kir­giz, turkmón és tadzsik köztársasá­gokban — háromszor annyi villa- masenergiát termelnek, mint Török­országban, Iránban, Pakisztánban, Egyiptomban, Irakban, Szíriában és Afganisztánban együttvéve, pedig ezeknek az országoknak együttes lakossága 156 millió. (TapS.J Szovjetköztársaságaink sokkal megelőzték fejlődésükben Nyugat- Európa régi ipari országait Is. A kolhozrendszernek a Szovjet, unióban aratott győzelmével a szovjetköztársaságok mezőgazda­sága szilárdan az állandó fellendü­lés útjára lépett. A kolhozrendszer egyike a szovjet hatalom legna­gyobb vívmányainak, mert bevonta a paraiszttömegeleet a szocializmus építésébe, megnyitotta a mezőgaz­dasági termelés minden ágazata fejlődésének eddig nem ismert le­hetőségeit és megteremtette a felté­teleket a parasztok milliói anyagi és kulturális élet színvonal á na,k ál­landó emelésére. Ennek eredményeképpen most valamennyi szovjetköztársaság- bam nagyüzemi, sok árut termelő szocialista mezőgazdaságunk van, amely széles körben alkalmazza az agronómia tudományának legújabb erfdményeií és jobban van felsze­relve modern technikával!, mint bármely más ország mezőgazda­sága. A keleti szovjetköztársaságok jelentősen jobban állanak a mező- gazdaság technikai felszereltsége tekintetében, mint Európa legfejlet­tebb kapitalista országai. (Taps.) A szocialista mezőgazdaság nagy­mennyiségű géppel való felszerelése gyökeresen megkönnyítette a pa­rasztok munkáját és a modern agrotechnikávail, valamint az öntö­zés nagyarányú fejlesztésével együtt biztosította a nagy terméshozamot. Nézzük például a gyapotot. A gyapot a keleti szovjetköztársasá­gok fejlett, sokrétű mezőgazdaságá­nak egyik legfontosabb ipari növé­nye. A nyersgyapot terméshozama 1951-ben ezekben a köztársaságok­ban hektáronként átlagosan 21 mé- terraázsa volt. A világ egyetlen gyapotot termelő országában sem értek el olyan ter­méshozamot, mint amilyet a szov­jet gyapottermelők. íme néhány tény a Szovjetunió kötelékébe tartozó nemzeti köztár- ' aságok gazdasági fejlődéséről. Ezek arról tanúskodnak, hogy a köztár­saságok gazdasági élete szakadatla­nul nő és fejlődik, nem ismer vál­ságot és hanyatlást. Ezek a tények végül arról tanúskodnak, milyen sokat tudnak elérni azok a népek, amelyek szakítottak az imperializ­mussal, megszabadultak a földas- urak és tőkések uralmától. (Viha­ros taps.) A leníni-sziállni nemzetiségi po­litika következetes megvalósításának eredményeképpen a szovjet ország népei valóságos kulturális forradal­mat hajtottak végre. Most minden szovjetköztársaság- nak tízezerszámra vannak főiskolai képzettségű szakemberei. A felsőoktatás fejlettsége tekin­tetében a szovjetköztátsaságok nemcsak a Kelet külföldi országait, hanem a nyugateurópai országokat is sokkal megelőzték. A szovjethataiom éveiben 48 nemzetiség alkotta meg írásrend­szerét, anyanyelvén ad ki tanköny­veket, könyveket, napilapokat. A Szovjetunió köztársaságaiban az elmúlt harminc esztendőben körül­belül 90.000 jól berendezett és fel­szerelt iskola épült, ezeknek majd­nem kétharmada a nemzeti szövet­séges és autonóm köztársaságokban. A szocialista gazdálkodás fejlő­désével évről-évre magasabbra emel­kedik a Szovjetunió lakosságának jóléte. Valamennyi szovjetköztár- sasúgban jelentékenyen emelkedett a munkások és alkalmazottak reál­bére és a parasztok jövedelme. Az 1940—1951. időszakban a munká­sok és alkalmazottak, valamint a parasztok jövedelmének összege 78 százalékkal nőtt meg. Nagy gondot fordít a szovjet ál­lam országunk népeinek egészség- védelmére. A szocialista nemzetek fejlődése a szovjet társadalmi és állapirend- szer viszonyai között a nemzetek tényleges gazdasági és kulturális egyenlőtlenségének megszüntetése, a nemzetek tartós együttműködése mind a szovjet állam megvédésé­ben ,u külső ellenséggel szemben, mind a szocialista építésben, orszá­gunkban a nemzetek egyenjogú­sága és a népek barátsága ideoló­giájának teljes diadalát eredmé­nyezte. Országunk népeinek barát­sága sok próbát állott ki. A hitleri koalíció elleni háború egyik leg­komolyabb próbája volt e népek barátsága szilárdságának. A Nagy Honvédő Háború után az országunk népei közti barátság új erővel mutatkozott meg az ellensé­ges megszállást szenvedett terüle­tek szocialista gazdaságának újjá­építésében. A megszállást szenve­dett köztársaságok és területek gazdasági életének újjáteremtésé- ben a leglelkesebben résztvett a Szovjetunió valamennyi népe, mert az újjáépítést saját, legbensőbb ügyének és az egész állam halaszt­hatatlan feladatának tekintette. Hol, melyik burzsoá államban lát­hatjuk, hogy a népek ilyen segít­séget nyújtottak egymásnak? Most, midőn a Szovjetunióban megtörténik a fokozatos átmenet a szocializmusból a kommunizmusba, a Szovjetunió népeinek barátsága fej­lődésében új tartalommal gazdag­szik. A gazdasági életnek és a kul­túrának a szovjetköztársaságok által elért magas színvonala lehe­tővé tette, hogy még aktívabban résztvegyenek a legfontosabb, az egész Szovjetuniót érintő feladatok megoldásában. Az országunk népeinek barátsá­gát összeforrasztó erő az orosz nép, az orosz nemzet: a Szovjet­unióhoz tartozó nemzetek legkivá­lóbbika. (Viharos taps.) Az orosz munkásosztály Lenin- Sztálin pártjának vezetésével 1917 októberében hatalmas történelmi hőstettet vitt véghez: áttörte a világtmperializmus frontját, meg­semmisítette a burzsoázia hatal­mát, a földkerekség egyhatodán szétzúzta a nemzeti gyarmati el­nyomás láncait. Nem kétséges, hogy az orosz munkásosztály segítsége nélkül országunk népei nem tudták volna megvédeni magukat a fehér­gárdisták és az intervenciósok el­len, nem tudták volna felépíteni a szocializmust. Ami pedig azokat a népeket illeti, amelyek a múltban nem mentek át a kapitalista fejlő­désen, azok az orosz munkásosztály tartós és rendszeres segítsége nél­kül nem tudták volna végrehajtani az átmenetet a kapitalizmus előtti gazdasági formákból a szocializ­musba. A Nagy Honvédő Háború évei­ben — mint Sztálin elvtárs mon­dotta — különös erővel mutatkozott meg az orosz népet jellemző vilá­gos értelem, szilárd jellem és türe­lem. Az orosz nép hősiességével, bátorságával és vitézségével, mint a Szovjetunió vezető ereje, általá­nos elismerést vívott ki országunk valamennyi népe között. (Hosszan- tartó taps.) Az orosz nép példáját követve, vele együtt vállvetve, önfeláldozóun harcolt az ellenség ellen országunk valamennyi népe. Az orosz néppel együtt kovácsolták a hitleri Német­ország és az imperialista Japán felett aratott győzelmünket. Orszá­gunk népei az egész világnak meg­mutatták, milyen hatalmas és szét- zúzhatatlan ereje van a népek sztálini barátságán alapuló, sok­nemzetiségű szovjet államnak. Országunk népei barátságának alapja létérdekeik közössége, A Szovjetunió népeit az a törekvés és eltökéltség egyesíti, hogy a szovjet- hatalom feltételei között szerzett szabadságukat, függetlenségüket, boldog életüket mindenfajta ellen­ségtől megvédjék,, valamint egye­síti őket a kommunista társadalom felépítéséért vívott közös harc. Or­szágunk népei jól tudják, hogy a megbonthatatlan sztálini barátság révén, egységes szovjet államban — a köztársaságok szövetségében tömörülve — legyőahetetlenek, si­keresen építhetik a kommunizmust és védelmezhetik vívmányaikat bármely fenyegetéssel szemben. Pártunk és személyesen Sztálin elvtárs fáradhatatlanul gondosko­dik a szovjet nemzetiségi politika helyes megvalósításáról. A párt a leninizmus ellenségeivel vívott harc ban megvédelmezte a lenini-sztálini nemzetiségi politikát, biztosította a nagyhatalmi sovinizmus, a burzsoá nacionalizmus és a burzsoá kozmo- politizmus teljes és végérvényes szétzúzását. Sztálin elvtársnak, pár tu ni; vezé­rének nagy érdeme az, hogy bölcs vezetésével biztosította országunk va­lamennyi népe fizikai és szellemi ere­jének igazi újjászületését és egye­dülálló fellendülését, (Taps.) Meg­bonthatatlan testvéri barátságba tö­mörítetté őket és erőfeszítései­ket a közös nagy célra, — ha­zánk ’hatalmának erősítése és a kommunizmus győzelme felé irányí­totta. (Hosszantartó taps.) A szocialista nemzetek fejlődése terén a soknemzetiségű egységes szovjet állam rendszerében elért si­kerek nemzetközi jelentősége fel­mérhetetlen. A kapitalista országok munkás- osztálya a mi példánkból látja azt az utat, amelyen haladva megszaba­dulhat a kizsákmányolástól, a nyo­mortól és a munkanélküliségtől, a fasizmus egyre növekvő veszélyétől. Az SZK(b)P XIX. kongresszusa október S-án délelőtt folytatta mun­káját. A délelőtti ülés Andrianov elnökletével nyílt meg. Az elnök Arisztovnak adott szót, hogy javaslatot tegyen az SZK(b)P Központi Revíziós Bizottsága be­számolójának tárgyában. Arisztov javasolta az SZK(b)P Központi Revíziós Bizottsága beszámolójá­nak elfogadását. A kongresszus egyhangúlag elfo­gadta a javaslatot. A Központi Revíziós Bizottság jelentésével kapcsolatos határozat elfogadása után a kongresszus át­tért a harmadik napirendi pont — ,,A XIX. pártkongresszus irányel­vei a Szovjetunió fejlesztését szol­gáló 1951—1955. évi ötödik ötéves tervhez” című pont — tárgyalásá­ra. Az előadó M, Z. Szaburov, a Szovjetunió Állami Tervbizottságá­nak elnöke ismertette az új ötéves terv célkitűzéseit. A kongresszus rövid szünet után áttért Szaburov előadói beszédének megvitatására. Bajbakov ásványolajipari minisz­ter felszólalásában a többi közt ki­jelentette, hogy J. Y. Sztálin út­mutatása alapján a Yolga és az Ural között létrejött egy olajipari bázis — a második Baku. Lényeges változások történtek az ország más kőolajvidékein Is. Ma a Szovjetunió felderített ipari kőolajkészleteinek tekintetében vi­lágviszonylatban az egyik első he­lyet foglalja el, ami lehetővé teszi, A gyarmatok és függő országok népei a mi példánkból látják azt az utat, amely az elnyomástól és a jogfosziottságtól a szabadsághoz is függetlenséghez, a nemzetek kö­zötti gyűlölködéstől és ellenséges­kedéstől a népek testvéri barátsá­gához, az éhezéstől és nyomortól a jómódú élethez, az írástudatlan­ságtól, a kulturális elmaradottság­tól a kultúra, a tudomány és művé­szet virágzásához vezet, A felszabadulásért harcoló né­pek tudják, hogy oldalukon van a béke és a demokrácia hatalmas tá­bora, hogy a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi demokrá­ciák védelmezik a béke, a szabad­ság, a függetlenség, valamennyi faj és nemzet igazi egyenjogúsága ügyét és hogy már ezeknek az álla­moknak puszta léte is megfékezi a reakció sötét erőit, megkönnyíti az elnyomott népek harcát. A népi demokratikus országok új életük építésében felhasználják a soknemzetiségű szovjet állam építé­sének és megszilárdításának gazdag tapasztalatát. A demokratikus államok között a kapcsolatoknak olyan újtípusa ala­kult ki, amilyet nem ismert még az emberiség történelme. Ezeknek a kapcsolatoknak fő sajátossága, hogy: valamennyi nép — nagy és ki­csiny —: teljes és igazi egyenjogú­ságán, minden egyes állam vala­mennyi szuverén jogának és függet­lenségének megőrzésén, a parancsol­gatásnak és a népek leigázásának politikájától eltérően, a másik ál­lam belügyeibe va'ló be nem avat­kozáson ; a titkos egyezményeknek, intri­káknak, nyílt vagy burkolt ellen­ségeskedésnek az imperialista álla­mok által folytatott politikájával szemben a nemzeti érdekek kölcsö­nös tiszteletén, a népek közötti bi­zalmon és barátságon; az imperializmus táborában a nyersanyagforrásokért és' felvevő­piacokért folyó vad versengéssel szemben a minden egyes ország nemzeti érdekeinek teljesen meg­felelő gazdasági fejlődés előnyös feltételeit biztosító szoros gazda­sági együttműködésen, és kölcsönös segélynyújtáson; a gazdasági élet militarizálásá- nak, az új világháború előkészíté­sének és kirobbantásának, a dolgo­zók életszínvonala elleni támadás­nak imperialista politikájával szem­ben a demokratikus államoknak a hogy jelentősen fokozzák a munkák ütemét cs határidő előtt váltsák valóra J. V. Sztálinnak azt az útmutatását, hogy az évi köolajier- melést hatvan millió tonnára kell emelni. A délelőtti ülés végén több kül­földi kommunista párt képviselői mondottak üdvözlő beszédet. Meleg ünneplés közepette jelent meg a szónoki emelvényen Líu Sao- csi, a Kínai Kommunista Bárt fő­titkára, A kínai kommunisták és az egész nags' kínai nép testvéri üd­vözletét adta át a kongresszusnak, majd felolvasta a Kínai Kommu­nista Bárt Központi Bizottságának J. V. Sztálinhoz és a kongresszus küldötteihez intézett üdvözletét, amelyet Mao Ce-tung elnök írt alá. Liu Sao-csi éltette a Szovjet­unió Kommunista Bártját, a marx- izmus-leninizmus győzelmeit, az egész világ dolgozóinak nagy vezé­rét és tanítóját J. V, Sztálint, Kína és a Szovjetunió népeinek nagy barátságát és szövetségét. A kongresszus küldötteinek me­leg ünneplése közben szólalt fel Kleinent Gottwald, a Csehszlovák Kommunista I árt elnöke. — A csehszlovák kommunisták — mondotta Ivlement Gottwald — mindig a bolsevikoktól tanultak és béke biztosítására, a valamennyi ország közötti, — függetlenül azok gazdasági és szociális rendszerétől — a földkerekség valamennyi or­szágúban élő embermilliók életének megjavítását szolgáló gazdasági és kulturális kapcsolatok üjjátereuité- sét és fejlesztését elősegítő közös törekvésen alapulnak. Pártunk eszmei életének hatal­mas eseménye a marxi-lenini elmé­let továbbfejlesztése Sztálin elv­társnak „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban” című munkájában. Azok a tételek és következteté­sek amelyeket Sztálin elvtárs álla­pított meg ebben a munkájában, .különösen nagy jelentőségűek, mert új fejezetet nyitnak a marxista- leninista tudomány fejlődésében és elszakíthatatlan kapcsolatban van­nak a Szovjetunió kommunista épí­tésének legfontosabb gyakorlati fel­adataival. Kétségtelen, hogy Sztálin elvtárs útmutatásait a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos át­menet megvalósításának feltételei­ről és útjairól, kongresszusunk és egész pártunk a kommunizmus épí­téséért való harc programinjakéiU fogadja. (Viharos, hosszantartó taps.) . Bártunk és az egész szovjet nép a legnagyobb lelkesedéssel fogadta mt a sztálini programmot. Ez a Programm szárnyat ad a szovjet em­berek legjobb álmainak és újabb hőstettekre lelkesíti őket Lenin- Sztálin nagy eszméinek diadala ne­vében. (Taps.) Győzelmes haladásunk a kommu­nizmus felé vezető úton az ösztön­zés kimeríthetetlen forrása minden ország munkásosztálya és dolgozói számára a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott forra­dalmi harcukban. Az egységében erős szovjet nép a XIX.- kongresszusnak ezekben a történelmi jelentőségű napjaiban minden eddiginél szorosabban tö­mörül szeretett kommunista pártja köré és kész új győzelmeket aratni a munkában hazája dicsőségére. (Taps.) Országunk népei meg lehetnek győződve arról, hogy a kommunista párt, a marxizmus-lcninizmus elmé­letével fel fegyverezve, Sztálin elv- társ vezetésével országunkat az óhajtott cél, a kommunizmus felé vezeti. (Viharos, hosszú idei ff szűnni nem aharó taps. Mindenki feláll.) tanulnak harcolni és győzni. Sztá­lin elvtárs „A szocializmus gazda­sági problémái a Szovjetunióban” című új, alapvető munkája a ta­pasztalatok kimeríthetetlen forrása a Csehszlovák Kommunista Bárt számára a szocialista rendszer épí­téséért ós megerősítéséért, a béke megőrzéséért vívott harcában. Kleinenit Got.twaid a Csehszlovák Kommunista Bárt . és egész Cseh­szlovákia mély, őszinte háláját tol­mácsolta a Szovjetunió dolgozói­nak, az SZK(b)B-nek és magának Sztálin elvtársinak a csehszlovák népnek nyújtott felbecsülhetetlen értékű segítségért. A kongresszus küldöttei melegen fogadták a következő szónokot, Liugi Longót, az Olasz Kommu­nista Bárt főtitkárhelyettesét. A kongresszusban és Sztálin elv­társ személyében azokat köszöntjük — mondotta a többi között Luigi Longo—akik megmentették Euró­pát és az egész világot a fasiszta rabságtól. Üdvözöljük az üj kom­munista társa dailom építőit, akik utat mutatnak az emberiségnek a felszabadulás és felvirágzás felé, üdvözöljük a békének és minden nép barátságának védelmezőit. A délelőtti ülés ezzel befejező­dött. Az 1951—1955. évi ötödik ötéves terv irányelveinek vitája A* október 8-i délelőtti ülés Az SZK(b)B XIX. kongresszusá­nak október 8-1 esti ülésén folytat­ták M. Z. Szaburov ,,A XIX. párt- kongresszus irányelvei a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1955 évi ötödik ötéves tervhez” című beszá­molójának megvitatását. (Folytatás a S. oldalon.) Az október 8-i esti ülés

Next

/
Oldalképek
Tartalom