Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-04 / 233. szám

—rfhliia proletárjai eqije süljetek! f Mai számunkból i ] V$&${9 >& ,.A- : ,^vi“ ?' az; MOP SZABOIC S- S lATM AR MEGYEI ^PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LÁW A VITT. ÉVFOLYOM, 233. SZÁM. (ka so fillér mr,2 OKWBER 4. SZOMBAT 1.752,683.200 forint a Harmadik Sékeköicsiin jegyzésének erefaénye „A maj,xizmiiS"leiiini*3nus elméletének hatalmas gazdagítása“ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A pénzügyminiszter közli, liogy a Harmadik Békekölcsön jegyzéséi október 3-án lezárta. Az 1300 mil­lió forint összegbon kibocsátott köl­csönt dolgozó népünk már a köl­csön j egy zés harmadik napján — 130S millió forint jegyzésével — túljegyezte. A jegyzés lezártakor még nem végleges adatok szerint a jegyzés összege 1.752,683.200 forint­ra emelkedett. A 3,154.027 kölcsön- jegyzö ezzel a kibocsátási összeget 452 millió forinttal, vagyis 35 rzá- zalékkal túljegyezte. Kimagasló volt a kötelességtelje­sítésben élenjáró munkásosztály, az alkalmazottak, elsősorban Buda­pest dolgozóinak jegyzése, Buda­pest dőigozóL 759.212.800 forintot jegyeztek, a jegyzésben 1,117.545 ember vett részt. Derekasan jegy­zett dolgozó parasztságunk is, kü­lönösen kimagaslóan jegyeztek az állami gépállomások. A megyék kö­zött a legjobb eredményt Zala megye érte el. NÉPÜNK ÚJABB GYŐZELME! A Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa tegnap este hivata­los jelentést adott ki a Harmadik Békekölcsönjegyzés befejezéséről s eredményéről. Dolgozó népünk a kibocsátott összeget túljegyezte. A hivatalos közlemény hangsúlyozza. A Harmadik Békekölcsönjegyzés népszavazás volt. Az a határtalan lelkesedés, amely a kölceönjagyzés napjait jellemezte, világosan mfg mutatja, hogy soha nem volt ilyen egységes a magyar nép a történe­lem folyamán, mint most: szo­cializmust építő népi demokrá ciánkban. A bizalom, amellyel né­pünk kölcsönadta forintjait az ál­lamnak, újból megmutatta: n nép egyöntetűen all Kákosi elvtúrs, a I’árt, népi államunk mögött. A nép, amely lelkesen küzd az ötéves terv megvalósításáért, sziklaszi- lárdan hisz a jövőben, az ótéves terv győzelmében, a szocializmus­ban. A munkások, dolgozó parasz tok, értelmiségiek, háziasszonyok, kicsiny úttörők saját életükön ke­resztül tapasztalták, hogy jó úton járunk s ezért szavaztak bizalom- inai továbbhaladásunkra. Bzt írja levelében Junis István, nyíregyházi mozdonyvezető, aki 2900 forint bő k-ekölcsönt jegyzett: „Az állam édes gyermekei vagyunk, gondosko­dik rólunk. Éppen ezért jegyeztem 2000 forint békekölcsönt is.” D. An­tal Jánoané, nagy kallói dolgozó parasztasszony írja a következőket: „Egyszerű parasztasszony vagyok. A múltnak minden nyomorúságát megpróbáltam. Elgondolhatják, hogy éltünk, mikor az uram list- tárkerülő volt és abból a fizetésből kellett meglenni. Nagy ünnep volt az a ml számunkra, ha sertést vág hattunk, de ez tíz év alatt egyszer történt meg az urak országában. Tehenünk, sem volt... A felszaba­dulás után nekünk, dolgozóknak megváltozott a sorsunk. Mennyire más lett az én életem is! Mind n esztendőben sertést vágok. Csirke­hús Is gyakran kerül az asztalunk­ra. Tehenünk is van. A felszabadu lás után hat Imid földet kaptunk. A szekrényünk megtelt ruhával. — Férjemet megbecsülik — nem úgy, mint a múltban, hogy még ember­nek sem számított, mert — kerülő volt. — Most meg kitüntetést ka­pott, mert példamutatóan eleget tett az álam iránti kötelezettség­nek. Megbecsült ember a faluban. Benne van a tanácsban is. A be­gyűjtési állandó bizottság tagja.— Nekünk és minden dolgozó társam nak sok . mindent adott a. dolgozó nép állama, éppen ezért jegyeztem 500 forint békekölcsönt.” Idézhet­nénk száz és száz levelet, nyilatko­zatot. De a legszebben a tettek be­szélnek. A kemecsei járás községei­ben már a külcsönjegyzés befeje­zése előtt egy nappal minden dol­gozó paraszt jegyzett békekölcsönt. A sényőiek, garbolciak, császlóiak, paposiak már október 1-én jelen­tették: községünkben minden dol­gozó hozzájárult forintjaival a kül- esönjegyzés sikeréhez. Nemcsak je­gyeztek a dolgozó parasztok, hanem maguk is beálltak a népnevelők közé még nem jegyzett társaikat meggyőzni. Tlszakerecsenyben a külcsönjegyzés utolsó napjaiban több volt a népnevelő, mint a még nem jegyzett dolgozó panaszt. — H gyaljal Barnabás, nagyvarsányi tföbrpparaszt, miután 300 forintot jegyzett, kérte, hogy osszák 1 • a népnevelők közé. így tett Bíró Géza gyűrtelek! dolgozó paraszt is. Egész dolgozó népünk magáénak érezte a külcsönjegyzés ügyét. A Harmadik Békekölcsönjegy­zés szavazás volt nemcsak az öt­éves tervre, hanem a békére is. E kettő szorosan összefügg s nem is lehetne jobb szót találni, mint „Bé­kekölcsön”. Apaikor dolgozó né­pünk forintjait ajánlotta fel köl- csönképpen államának, akkor tuda­tában volt a béke megőrzése irán’i felelőségének. A nagyvarsányi nép­nevelők szándékosan nem keresték fel Negele Gyürgyné, dolgozó pa~ rasztasszonyt, akinek fial 1000 fo­rintot jegyeztek, s akiről tudták, hogy tehene a napokban pusztult el. Ám, amikor a népnevelők elha­ladtak kapuja előtt, az asszony utánuk szaladt és visszahívta őket. Szinte sértett önérzettel mondta a népnevelőknek: „Én la tagja va­gyok a béketábornak, én is.jegyzek békekölcsönt.” Népünk a-zt mondta : bár nem sok az, arait én adni in­dok, azonban milliók „kévésé” ha­talmas erővé válik, ha egyesül! A békekölcsön jegy zés értékru il­latú is volt. Megmutatta azf, hogy a párttagok túlnyomó többsége pél­damutatóan élenjárt a jegyzőiben. Ez még inkább elmélyítette a dol­gozó népnek pártunk iránti szerö­tetet, még Inkább fokozta a kom­munisták, az új élet építése éllnr- eosainak tiszteletét, megbecsülését. Akadtak azonban olyan párttagok is, akik elfeledkeztek arról, hogy nekik az első sorokban kéll harcol­ni ! ltákosi elvtárs a Bárt II. Kon­gresszusán felhívta a figyelmünket arra. hogy: „Fokoznunk kell pár­tunk elméleti színvonalát, fegyel­mét, a példamutatást, az áldozat- készséget, a bátor elszántságot. — Hadat kell üzennünk a megalku­vás, a gyáva magatartás minden megnyilvánulásának.” Azok a párt. tagók. akik nem vették ki részüket becsülettel. a kölcsönjegyzésből. azok gyáván megfutottak a felad it elől, s nem hajtották végre a párt-. (Moszkva). A „Pravda” október 3-i számának vezércikke írja: „Sztálin elvtársnak „A szocializ­mus gazdasági problémái u Szov­jetunióban” című müve u marxiz- mus-leninizmus elméletének hatal­mai, gazdagítása. Sztálin elvtársnak ez az új elméleti műve világos pél­dája a forradalmi elmélet és a forradalmi gyakorlat elszakíthatat­lan egységének. Ennek* az óriási elméleti és gyakorlati fontosságú tudományos műnek rendkívül nagy a nemzetközi jelentősége. Sztálin elvtárs általánosítja a Szovjetunió szocialista építései és u nemzetközi munkásmozgalom ta- pasztamtuit. Korunk gyökeres pro­blémái terén végzett kutató munká­jával szüntelenül új tudományos tételekkel és következtetésekkel gazdagítja a marxizmus-leninizmus elméletét. Sztálin elv társ müvei a szovjet embereknek megmutatják a kommunizmus teljes győzelméhez vezető utat, a népi demokratikus országok dolgozóit dicső győzelmek­re lelkesítik a szocializmus építésé­ben s az egész világ dolgozóit harc­ra szólítják a békáért, a demokrá­ciáért és a szocializmusért. Sztálin elvtárs új elméleti művei nevezetes napokban látnak napvilá­got, akkor, amikor pártunk és az egész.szovjet nép óriási., lelkese­déssel készül az SZK(b)P XIX. kongresszusára, amely meghatá­rozza a párt feladatait a jelenlegi történelmi szakaszban. „A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legfőbb feladata — mondja a párt módosított szerve­zel! szabályzatának tervezete, — hogy a szocializmusból a kommu­nizmusba való fokozatos átmenet útján felépítse a kommunista tár­sadalmat, szüntelenül emelje a tár­sadalom anyagi és kulturális szín­vonalát, az internacionalizmus és az egész világ dolgozóival való ba­ráti kapcsolatok megteremtésének szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szov­jet haza aktív védelmét ellensé­geink agresszív cselekedeteivel szemben.” Sztálin elvtárs „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunió­ban” című müvében minden oldal­ról kidolgozta a szocializmus poli­tikai gazdaságtanának alapvető kérdéseit, a marxista irodalomban először elemezte a szocializmus gazdasági törvényeinek jellegét, megfogalmazta a szocializmus alap­vető gazdasági törvényét és megha­tározta a szocializmusból a kom­munizmusba való fokozatos út ma­nót alapvető feltételeit. Sztálin elvtárs — Marx, Engels, Lenin tanításának alkotó tovább­fejlesztésével — megsemmisítő csa­pást mért a különféle antimarxista nézetekre és bírálta egyes közgaz­dászok hibás állításait. Sztálin elvtárs feltárta a szocia­lizmus gazdasági törvényeinek jel­legét és érvényesülését, amely tör­vények objektív törvények és a gazdasági fejlődésnek az emberi akarattól függetlenül végbemenő fo­és a kormány határozatát. Helyes, amikor pártszervezeteink így vizs­gálják meg a kommunisták maga­tartását a feladatok végrehajtásá­nál. Feladataink nőnek! Most tel­jes ütemben kell hozzálátnunk az őszi munkálatok gyors, határidőre való befejezéséhez, a begyűjtési lyamatait tükrözik vissza. Az embe­rek felfedezhetik a természet és a társadalom törvényeit,. megismer­hetik, tanulmányozhatják, figye­lembe vehetik cselekedotelknél, fel­használhatják a társadalom érdeké­ben, azonban megváltoztatni vagy eltörölni nem tudják őket. Ezért mélységesen helytelenek az olyan elképzelések, hogy a szocializmus­ban az emberek gazdasági törvé­nyeket semmisíthetnek meg és sa­ját akartukból másokat alkothat­nak, vagy „átalakíthatják” őket. A gazdasági törvények — tanítja áz’íáün elvtárs — nem semmisül­nek meg, hanem az új gazdaság! viszonyok folytan elvesztik erejü­ket és lekerülnek a színről, hogy helyet adjanak uz új törvényeknek, amelyeket nem emberi akarat al­kot, hanem az új gazdaság* feltéte­lek talaján keletkeznek. Azonban a társadalom nem tehe­tetlen a törvényekkel szemben, a gazdasági törvényeket megismerve és reájuk támaszkodva felhasznál­hatja őket a társadalom érdekéiben. A guzdasúgi törvényeknek a tár­sadalom érdekében való felhaszná­lásának a zászlóvivője mindig és mindenütt a haladó osztály, míg az önmagukat túlélt osztályok akadá­lyozzák azt. Szükség vau olyan tár­sadalmi erőre, amely képes legyőz­ni ezt az ellenállást. Országunkban akadt ilyen erő: a munkásosztály­nak és a parasztságnak a szövet­sége. Ez a nyitja annak, hogy a szó v jé tha tatomnak sikerült szét­zúznia a társadalom régi erőit és hogy minálunk teljesen szabadon érvényesül az a gazdasági törvény, hogy a termelési viszonyok kötele­zőiig megfelelnek a termelőerők Jel­legének. A szovjethatalom, arra a gazdasági törvényre támaszkodva, hogy a termelési viszonyok kötele- zőleg megfelelnek a termelőerők jellegének — állapítja meg Sztálin eivtárs —- társudulmasítoUa a ter­melési eszközöket, az egész nép tu­lajdonává tette őket és ezzel meg- ssmmisítette á kizsákmányolás rendszerét, megteremtette a gazda­ság szocialista formáit. Ha ez a törvény nem lett volna, és ha a szovjethatalom nem tá­maszkodhatott volna rá, nem tudta volna végrehajtani feladatát. Óriási jelentősége van annak, hogy Sztálin elvtárs feltárta a szo­cializmus alapvető gazdasági tör­vényét. ,,A szocializmus alapvető gazdasági törvényének lényeges vo­násait és követelményeit — tanítja Sztálin elvtárs — például így le­hetne megfogalmazni: az egész tár­sadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei legna­gyobb mértékű kielégítésének bizto­sítása, a szocialista termelés szün­telen növekvése és tökéletesedése útján, a legmagasabb színvonalú technika alapján”. Ez a meghatározás a szocializ­mus legmélyrchatóbb lényegét, ter­mészetét tárja fel. Hangsúlyozza a szocialista termelés célját és meg­mutatja e cél megvalósításának esz­közét. A szocializmus alapvető gáz­tervek teljesítéséhez. A döntő terv­évben minden erőfeszítést meg kell tennünk a győzelem érdekében. — Növelnünk kell népünk békeerejét, hogy becsülettel helyt tudjunk áll­ni a háborúra törekvő Imperialis­tákkal, Tito-banditákkal szemben. S ilyen körülmények között foko­dasági törvénye kli ejezésre juttat­ja a szocializmus né’gy előnyeit a kapitalizmussal szemöB51’- A szocia­lista termelés célja ne.'’n a p1’^’ hanem az ember a mag.’1 szükség­létéivel. A szocialista ,aa alapvető célnak van alárenu — az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szük­ségletei legnagyobb mértékű kielé­gítése biztosításának. A párt, a szocializmus alapvető gazdasági törvénye követelményei­ből kiindulva, a gazdaság fejlődé­sét a szüntelen felemelkedés útján vezeti, biztosítja a népgazdasági tervek sikeres teljesítését. A XIX. pártkongresszusnak a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—55. évi ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelv-tervezete szemléltetően tükrözi vissza a szocializmus alap­vető gazdasági törvényének köve­telményeit, azét a törvényét, ame­lyet Sztálin elvtárs tárt fel és ala­pozott meg tudományosan. „Az ötödik ötéves terv — álla­pítja meg az irányelv-tervezet — a Szovjetunió népgazdaságának újabb hatalmasarányú fejlődését eredményezi, s biztosítja a nép anyagi Jólétének és kulturális szín­vonalának további jelentős emelke­dését. Az ötödik ötéves terv teljesítése hatalmas lépés a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet út­ján.” Sztálin elvtárs a szocializmus po­litikai gazdaságtana alapvető kér­déseinek kidolgozásával minden ol­dalról tisztázta a szocializmusban folyó árutermelés sajátosságait. Fontos tudományos következtetést vont le, azt, hogy a szocializmus­ban különleges fajta árutermelés folyik, árutermelés kapitalisták nélkül, amelynek lényegében az egyesült szocialista termelők árui­val van dolga. Ennek az áruter­melésnek a hatóköre a személyes szükségleti cikkekre korlátozódik. Sztálin elvtárs megmagyarázta, hogy a termelési eszközöket a szo­cializmusban nem szabad az áruk kategóriájába sorolni. Azt, hogy a szocializmusban különleges fajta árutermelésre van szükség, a szo­cialista termelés két alapvető for­májának megléte határozza meg. E két forma az állami (össznépi) és a kolhoztermelés. A kapitalizmustól eltérőleg a szo­cializmusban folyó árutermelés nem vezet tőkés viszonyok keletkezésére. Ez az árutermelés olyan döntő fel­tételek folytán, mint a termelési eszközök szocialista tulajdona, a bérmunkarendszer és a kizsákmá­nyolás felszámolása, szigorú kere­tek közé szorul. Az árutermelés és az értéktörvény kimutatását a szocializmusban Sztálin elvtárs a szocialista gazdálkodás gyakorlati feladataival, a rentabilitással, az önálló gazdasági elszámolással, a kalkulációval, stb. kapcsolja össze. (Folytaid* a 2. oldalon.) zott szükség van a kommunisták helytállására 1 Nagy győzelmet aratott dolgozó népünk. Erőforrás volt a Harmadik Békekölcsön Jegy zés, s ez erőforrás­ból merítve küzdünk tovább nagy­szerű ötéves tervünkért, a tartós békéértl

Next

/
Oldalképek
Tartalom