Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-04 / 233. szám
—rfhliia proletárjai eqije süljetek! f Mai számunkból i ] V$&${9 >& ,.A- : ,^vi“ ?' az; MOP SZABOIC S- S lATM AR MEGYEI ^PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LÁW A VITT. ÉVFOLYOM, 233. SZÁM. (ka so fillér mr,2 OKWBER 4. SZOMBAT 1.752,683.200 forint a Harmadik Sékeköicsiin jegyzésének erefaénye „A maj,xizmiiS"leiiini*3nus elméletének hatalmas gazdagítása“ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A pénzügyminiszter közli, liogy a Harmadik Békekölcsön jegyzéséi október 3-án lezárta. Az 1300 millió forint összegbon kibocsátott kölcsönt dolgozó népünk már a kölcsön j egy zés harmadik napján — 130S millió forint jegyzésével — túljegyezte. A jegyzés lezártakor még nem végleges adatok szerint a jegyzés összege 1.752,683.200 forintra emelkedett. A 3,154.027 kölcsön- jegyzö ezzel a kibocsátási összeget 452 millió forinttal, vagyis 35 rzá- zalékkal túljegyezte. Kimagasló volt a kötelességteljesítésben élenjáró munkásosztály, az alkalmazottak, elsősorban Budapest dolgozóinak jegyzése, Budapest dőigozóL 759.212.800 forintot jegyeztek, a jegyzésben 1,117.545 ember vett részt. Derekasan jegyzett dolgozó parasztságunk is, különösen kimagaslóan jegyeztek az állami gépállomások. A megyék között a legjobb eredményt Zala megye érte el. NÉPÜNK ÚJABB GYŐZELME! A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa tegnap este hivatalos jelentést adott ki a Harmadik Békekölcsönjegyzés befejezéséről s eredményéről. Dolgozó népünk a kibocsátott összeget túljegyezte. A hivatalos közlemény hangsúlyozza. A Harmadik Békekölcsönjegyzés népszavazás volt. Az a határtalan lelkesedés, amely a kölceönjagyzés napjait jellemezte, világosan mfg mutatja, hogy soha nem volt ilyen egységes a magyar nép a történelem folyamán, mint most: szocializmust építő népi demokrá ciánkban. A bizalom, amellyel népünk kölcsönadta forintjait az államnak, újból megmutatta: n nép egyöntetűen all Kákosi elvtúrs, a I’árt, népi államunk mögött. A nép, amely lelkesen küzd az ötéves terv megvalósításáért, sziklaszi- lárdan hisz a jövőben, az ótéves terv győzelmében, a szocializmusban. A munkások, dolgozó parasz tok, értelmiségiek, háziasszonyok, kicsiny úttörők saját életükön keresztül tapasztalták, hogy jó úton járunk s ezért szavaztak bizalom- inai továbbhaladásunkra. Bzt írja levelében Junis István, nyíregyházi mozdonyvezető, aki 2900 forint bő k-ekölcsönt jegyzett: „Az állam édes gyermekei vagyunk, gondoskodik rólunk. Éppen ezért jegyeztem 2000 forint békekölcsönt is.” D. Antal Jánoané, nagy kallói dolgozó parasztasszony írja a következőket: „Egyszerű parasztasszony vagyok. A múltnak minden nyomorúságát megpróbáltam. Elgondolhatják, hogy éltünk, mikor az uram list- tárkerülő volt és abból a fizetésből kellett meglenni. Nagy ünnep volt az a ml számunkra, ha sertést vág hattunk, de ez tíz év alatt egyszer történt meg az urak országában. Tehenünk, sem volt... A felszabadulás után nekünk, dolgozóknak megváltozott a sorsunk. Mennyire más lett az én életem is! Mind n esztendőben sertést vágok. Csirkehús Is gyakran kerül az asztalunkra. Tehenünk is van. A felszabadu lás után hat Imid földet kaptunk. A szekrényünk megtelt ruhával. — Férjemet megbecsülik — nem úgy, mint a múltban, hogy még embernek sem számított, mert — kerülő volt. — Most meg kitüntetést kapott, mert példamutatóan eleget tett az álam iránti kötelezettségnek. Megbecsült ember a faluban. Benne van a tanácsban is. A begyűjtési állandó bizottság tagja.— Nekünk és minden dolgozó társam nak sok . mindent adott a. dolgozó nép állama, éppen ezért jegyeztem 500 forint békekölcsönt.” Idézhetnénk száz és száz levelet, nyilatkozatot. De a legszebben a tettek beszélnek. A kemecsei járás községeiben már a külcsönjegyzés befejezése előtt egy nappal minden dolgozó paraszt jegyzett békekölcsönt. A sényőiek, garbolciak, császlóiak, paposiak már október 1-én jelentették: községünkben minden dolgozó hozzájárult forintjaival a kül- esönjegyzés sikeréhez. Nemcsak jegyeztek a dolgozó parasztok, hanem maguk is beálltak a népnevelők közé még nem jegyzett társaikat meggyőzni. Tlszakerecsenyben a külcsönjegyzés utolsó napjaiban több volt a népnevelő, mint a még nem jegyzett dolgozó panaszt. — H gyaljal Barnabás, nagyvarsányi tföbrpparaszt, miután 300 forintot jegyzett, kérte, hogy osszák 1 • a népnevelők közé. így tett Bíró Géza gyűrtelek! dolgozó paraszt is. Egész dolgozó népünk magáénak érezte a külcsönjegyzés ügyét. A Harmadik Békekölcsönjegyzés szavazás volt nemcsak az ötéves tervre, hanem a békére is. E kettő szorosan összefügg s nem is lehetne jobb szót találni, mint „Békekölcsön”. Apaikor dolgozó népünk forintjait ajánlotta fel köl- csönképpen államának, akkor tudatában volt a béke megőrzése irán’i felelőségének. A nagyvarsányi népnevelők szándékosan nem keresték fel Negele Gyürgyné, dolgozó pa~ rasztasszonyt, akinek fial 1000 forintot jegyeztek, s akiről tudták, hogy tehene a napokban pusztult el. Ám, amikor a népnevelők elhaladtak kapuja előtt, az asszony utánuk szaladt és visszahívta őket. Szinte sértett önérzettel mondta a népnevelőknek: „Én la tagja vagyok a béketábornak, én is.jegyzek békekölcsönt.” Népünk a-zt mondta : bár nem sok az, arait én adni indok, azonban milliók „kévésé” hatalmas erővé válik, ha egyesül! A békekölcsön jegy zés értékru illatú is volt. Megmutatta azf, hogy a párttagok túlnyomó többsége példamutatóan élenjárt a jegyzőiben. Ez még inkább elmélyítette a dolgozó népnek pártunk iránti szerötetet, még Inkább fokozta a kommunisták, az új élet építése éllnr- eosainak tiszteletét, megbecsülését. Akadtak azonban olyan párttagok is, akik elfeledkeztek arról, hogy nekik az első sorokban kéll harcolni ! ltákosi elvtárs a Bárt II. Kongresszusán felhívta a figyelmünket arra. hogy: „Fokoznunk kell pártunk elméleti színvonalát, fegyelmét, a példamutatást, az áldozat- készséget, a bátor elszántságot. — Hadat kell üzennünk a megalkuvás, a gyáva magatartás minden megnyilvánulásának.” Azok a párt. tagók. akik nem vették ki részüket becsülettel. a kölcsönjegyzésből. azok gyáván megfutottak a felad it elől, s nem hajtották végre a párt-. (Moszkva). A „Pravda” október 3-i számának vezércikke írja: „Sztálin elvtársnak „A szocializmus gazdasági problémái u Szovjetunióban” című müve u marxiz- mus-leninizmus elméletének hatalmai, gazdagítása. Sztálin elvtársnak ez az új elméleti műve világos példája a forradalmi elmélet és a forradalmi gyakorlat elszakíthatatlan egységének. Ennek* az óriási elméleti és gyakorlati fontosságú tudományos műnek rendkívül nagy a nemzetközi jelentősége. Sztálin elvtárs általánosítja a Szovjetunió szocialista építései és u nemzetközi munkásmozgalom ta- pasztamtuit. Korunk gyökeres problémái terén végzett kutató munkájával szüntelenül új tudományos tételekkel és következtetésekkel gazdagítja a marxizmus-leninizmus elméletét. Sztálin elv társ müvei a szovjet embereknek megmutatják a kommunizmus teljes győzelméhez vezető utat, a népi demokratikus országok dolgozóit dicső győzelmekre lelkesítik a szocializmus építésében s az egész világ dolgozóit harcra szólítják a békáért, a demokráciáért és a szocializmusért. Sztálin elvtárs új elméleti művei nevezetes napokban látnak napvilágot, akkor, amikor pártunk és az egész.szovjet nép óriási., lelkesedéssel készül az SZK(b)P XIX. kongresszusára, amely meghatározza a párt feladatait a jelenlegi történelmi szakaszban. „A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legfőbb feladata — mondja a párt módosított szervezel! szabályzatának tervezete, — hogy a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útján felépítse a kommunista társadalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturális színvonalát, az internacionalizmus és az egész világ dolgozóival való baráti kapcsolatok megteremtésének szellemében nevelje a társadalom tagjait, állandóan erősítse a szovjet haza aktív védelmét ellenségeink agresszív cselekedeteivel szemben.” Sztálin elvtárs „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban” című müvében minden oldalról kidolgozta a szocializmus politikai gazdaságtanának alapvető kérdéseit, a marxista irodalomban először elemezte a szocializmus gazdasági törvényeinek jellegét, megfogalmazta a szocializmus alapvető gazdasági törvényét és meghatározta a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos út manót alapvető feltételeit. Sztálin elvtárs — Marx, Engels, Lenin tanításának alkotó továbbfejlesztésével — megsemmisítő csapást mért a különféle antimarxista nézetekre és bírálta egyes közgazdászok hibás állításait. Sztálin elvtárs feltárta a szocializmus gazdasági törvényeinek jellegét és érvényesülését, amely törvények objektív törvények és a gazdasági fejlődésnek az emberi akarattól függetlenül végbemenő foés a kormány határozatát. Helyes, amikor pártszervezeteink így vizsgálják meg a kommunisták magatartását a feladatok végrehajtásánál. Feladataink nőnek! Most teljes ütemben kell hozzálátnunk az őszi munkálatok gyors, határidőre való befejezéséhez, a begyűjtési lyamatait tükrözik vissza. Az emberek felfedezhetik a természet és a társadalom törvényeit,. megismerhetik, tanulmányozhatják, figyelembe vehetik cselekedotelknél, felhasználhatják a társadalom érdekében, azonban megváltoztatni vagy eltörölni nem tudják őket. Ezért mélységesen helytelenek az olyan elképzelések, hogy a szocializmusban az emberek gazdasági törvényeket semmisíthetnek meg és saját akartukból másokat alkothatnak, vagy „átalakíthatják” őket. A gazdasági törvények — tanítja áz’íáün elvtárs — nem semmisülnek meg, hanem az új gazdaság! viszonyok folytan elvesztik erejüket és lekerülnek a színről, hogy helyet adjanak uz új törvényeknek, amelyeket nem emberi akarat alkot, hanem az új gazdaság* feltételek talaján keletkeznek. Azonban a társadalom nem tehetetlen a törvényekkel szemben, a gazdasági törvényeket megismerve és reájuk támaszkodva felhasználhatja őket a társadalom érdekéiben. A guzdasúgi törvényeknek a társadalom érdekében való felhasználásának a zászlóvivője mindig és mindenütt a haladó osztály, míg az önmagukat túlélt osztályok akadályozzák azt. Szükség vau olyan társadalmi erőre, amely képes legyőzni ezt az ellenállást. Országunkban akadt ilyen erő: a munkásosztálynak és a parasztságnak a szövetsége. Ez a nyitja annak, hogy a szó v jé tha tatomnak sikerült szétzúznia a társadalom régi erőit és hogy minálunk teljesen szabadon érvényesül az a gazdasági törvény, hogy a termelési viszonyok kötelezőiig megfelelnek a termelőerők Jellegének. A szovjethatalom, arra a gazdasági törvényre támaszkodva, hogy a termelési viszonyok kötele- zőleg megfelelnek a termelőerők jellegének — állapítja meg Sztálin eivtárs —- társudulmasítoUa a termelési eszközöket, az egész nép tulajdonává tette őket és ezzel meg- ssmmisítette á kizsákmányolás rendszerét, megteremtette a gazdaság szocialista formáit. Ha ez a törvény nem lett volna, és ha a szovjethatalom nem támaszkodhatott volna rá, nem tudta volna végrehajtani feladatát. Óriási jelentősége van annak, hogy Sztálin elvtárs feltárta a szocializmus alapvető gazdasági törvényét. ,,A szocializmus alapvető gazdasági törvényének lényeges vonásait és követelményeit — tanítja Sztálin elvtárs — például így lehetne megfogalmazni: az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei legnagyobb mértékű kielégítésének biztosítása, a szocialista termelés szüntelen növekvése és tökéletesedése útján, a legmagasabb színvonalú technika alapján”. Ez a meghatározás a szocializmus legmélyrchatóbb lényegét, természetét tárja fel. Hangsúlyozza a szocialista termelés célját és megmutatja e cél megvalósításának eszközét. A szocializmus alapvető gáztervek teljesítéséhez. A döntő tervévben minden erőfeszítést meg kell tennünk a győzelem érdekében. — Növelnünk kell népünk békeerejét, hogy becsülettel helyt tudjunk állni a háborúra törekvő Imperialistákkal, Tito-banditákkal szemben. S ilyen körülmények között fokodasági törvénye kli ejezésre juttatja a szocializmus né’gy előnyeit a kapitalizmussal szemöB51’- A szocialista termelés célja ne.'’n a p1’^’ hanem az ember a mag.’1 szükséglétéivel. A szocialista ,aa alapvető célnak van alárenu — az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei legnagyobb mértékű kielégítése biztosításának. A párt, a szocializmus alapvető gazdasági törvénye követelményeiből kiindulva, a gazdaság fejlődését a szüntelen felemelkedés útján vezeti, biztosítja a népgazdasági tervek sikeres teljesítését. A XIX. pártkongresszusnak a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—55. évi ötödik ötéves tervre vonatkozó irányelv-tervezete szemléltetően tükrözi vissza a szocializmus alapvető gazdasági törvényének követelményeit, azét a törvényét, amelyet Sztálin elvtárs tárt fel és alapozott meg tudományosan. „Az ötödik ötéves terv — állapítja meg az irányelv-tervezet — a Szovjetunió népgazdaságának újabb hatalmasarányú fejlődését eredményezi, s biztosítja a nép anyagi Jólétének és kulturális színvonalának további jelentős emelkedését. Az ötödik ötéves terv teljesítése hatalmas lépés a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet útján.” Sztálin elvtárs a szocializmus politikai gazdaságtana alapvető kérdéseinek kidolgozásával minden oldalról tisztázta a szocializmusban folyó árutermelés sajátosságait. Fontos tudományos következtetést vont le, azt, hogy a szocializmusban különleges fajta árutermelés folyik, árutermelés kapitalisták nélkül, amelynek lényegében az egyesült szocialista termelők áruival van dolga. Ennek az árutermelésnek a hatóköre a személyes szükségleti cikkekre korlátozódik. Sztálin elvtárs megmagyarázta, hogy a termelési eszközöket a szocializmusban nem szabad az áruk kategóriájába sorolni. Azt, hogy a szocializmusban különleges fajta árutermelésre van szükség, a szocialista termelés két alapvető formájának megléte határozza meg. E két forma az állami (össznépi) és a kolhoztermelés. A kapitalizmustól eltérőleg a szocializmusban folyó árutermelés nem vezet tőkés viszonyok keletkezésére. Ez az árutermelés olyan döntő feltételek folytán, mint a termelési eszközök szocialista tulajdona, a bérmunkarendszer és a kizsákmányolás felszámolása, szigorú keretek közé szorul. Az árutermelés és az értéktörvény kimutatását a szocializmusban Sztálin elvtárs a szocialista gazdálkodás gyakorlati feladataival, a rentabilitással, az önálló gazdasági elszámolással, a kalkulációval, stb. kapcsolja össze. (Folytaid* a 2. oldalon.) zott szükség van a kommunisták helytállására 1 Nagy győzelmet aratott dolgozó népünk. Erőforrás volt a Harmadik Békekölcsön Jegy zés, s ez erőforrásból merítve küzdünk tovább nagyszerű ötéves tervünkért, a tartós békéértl
