Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-04 / 233. szám

2 NÉPLAP 1952 OKTÓBER 4. SZOMBAT „4 marxizmus-leninizmus elméletének hatalmas gazdagítása66 •• Ünnepi gyűlés Bukarestben a Romén Népköztársaság fegyveres erőinek napja alkalmából r{Folgtatds as 1. oldalról) Sztálin elvtárs a tudonány ki­magasló képviselője, a kommuniz­mus lángeszű építője óriási figyel­met szentel a kommunizmus első fázisáról annak második fázisára való áttérés törvényszerűségei tisz­tázásának. A kommunizmus tudó- many os megiii.1 tarozásáról szólva, rámutat arra, hogy a lenini formu- lá„A .kommunizmus frjjyenlő szov­jet hatalom, plusz az egész ország villamosítása” — az egyetlen he- lyes formula. Sztálin elvtárs megalapozta a szocializmusból a Kommunizmusba való fokozatos átmenet feltételeit. Ez újabb kimagasló gazdagítása a tudományos kommunizmus elmé­letének. Ahhoz, hogy e kikészítsük a kom­munizmusba vr1iő valóságos, nem pedig- • deklaratív áttérést, három alapvető előze tes feltételt kell meg- valósítani — mondja Sztálin elv­társ. Elosori'->an szilárdan biztosítani k®.11 p.í egész társadalmi termelés Dánielen növekedését, elsősorban a termelési eszközök termelésének növekedésével, ami nélkül lehetet­len a bővített újratermelés meg­valósítása. Másodsorban a kolhozok és en­nélfogva az egész társadalom szá­mára előnyös, fokozatos átmenetek útján a kolhoztulajdont az össz­népi tulajdon, színvonalára kell emelni, s az áruforgalmat szintén fokozatos átmenetek útján a ter­mékcsere rendszerével helyettesí­teni. Harmadszor ei kell érni a társa­dalom olyan kulturális fejlődését, amely a társadalom minden tagjá­nak biztosítaná fizikai és szellemi képességeinek mindenoldalú fejlő­dését, hogy a társadalom tagjainak lehetősége legyen olyan műveltség megszerzésére, amely elegendő ah­hoz, hogy a társadalmi fejlődés aktív tényezőjévé váljék, hogy sza­badon választhassa meg foglalkozá­sát és a fennálló munkamegosztás folytán egész életére ne legyen egy valamely foglalkozáshoz kötve. Csak ha mindezek az előzetes feltételek együttesen megvalósul­nak, akkor történhetik meg a gyö­keres áttérés egyik gazdaságról — a szocializmus gazdaságáról — a másik, magasabb gazdaságra, a kommunizmus gazdaságára. Sztálin elvtárs „A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunió­iban” című müvében egyben a mai .kapitalizmus legfontosabb problé­máinak is mélyreható marxista elemzését adta. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a kapitalizmus alapvető gazdasági Berlin, (ADN). Csujkov hadse­regtábornok, a németországi szovjet ellenőrző bizottság elnöke Donelly amerikai főbiztoshoz levelet inté- sett. ■ — Tudomásunkra Jutott, hogy Berlin amerikai, angol és francia övezetének területén számos kém- és kártevőközpont működik és tör­vénybeütköző aknamunkát végez­nek a Kémet Demokratikus Köz­társaság és Berlin keleti övezete ellen — hangzik a többi között a levél. Az utóbbi Időben Berliniben, Drezdában, Lipcsében, Halléban, Potsdamban és más városokban bírósági tárgyalások folytak terro­rista és kártevő bandák ügyében, melyeknek tagjait a Kémet Demo­kratikus Köztársaság és Berlin keleti övezete területén tartóztatták le, bűncselekményeik végrehajtása közben. Ezeken a tárgyalásokon ki­derült, hogy ezek a bandák nyu­gat-berlini kém- és kártevőközpon­toktól kapták a megbízatást, az utasításokat, a bűntetteik végrehaj­tásához szükséges anyagi eszközö­ket és a díjazást. Ezek a központok képmutató fedőnevekkel álcázzák magukat, mint például „emberte­lenség ellen küzdő harci csoport’’, „szabad jogászok vizsgálóbizotteá­törvényének főbb vonásai és köve­telményei „a maximális tőkésprofit biztosítása az adott ország lakos­sága többségének kizsákmányolása, tönkretétele és nyomorba döntése írt­ján, más országok, különösen az elmaradt országok népeinek leigá­zása és rendszeres kirablása útján, végül pedig háborúk és a nemzet­gazdaság inilitarizálása útján, ame­lyeket a maximális profit biztosí­tására használnak fel.” Sztálin elvtárs megmutatta a ka­pitalizmus általános válságának kiéleződését mai szakaszában, hang­súlyozza, hogy a második világhá­ború és annak. gazdasági következ­ményei legfontosabb gazdasági eredményének azt kell tekinteni, hogy az egységes és mindent átfo­gó világpiac szétesett. Ez megha­tározza a világ kapitalista rend­szere általános válságának további elmélyülését. A kapitalizmus táborával szem­benálló. egységes, hatalmas szo­cialista tábor kialakulása arra ve­zetett, hogy az egységes, mindent átfogó világpiac szétesett, két pár­huzamos világpiac alakult ki, ame­lyek szintén szembenállnak egy­mással. Emellett az Amerikai Egye­sült Államok és Anglia, Francia- országgal együtt, a Szovjetunió, Kín,a és az európai népi demokra­tikus országok gazdasági blokádját célzó politikájával akarata ellenére elősegítette az új párhuzamos vi­lágpiac kialakulását és megerősö­dését. A szocialista tábor országai gazdaságilag összefogtak és megte­remtették a gazdasági együttműkö­dést és a kölcsönös segítséget. A hatalmas szocialista tábor kialaku­lása azt jelenti, hogy ennek követ­keztében a főbb kapitalista orszá­gok lehetőségei a világ erőforrásai­nak kiaknázására nem növeked­nek, hanem csökkennek, majd, hogy a világ árupiacának feltételei ezen országok számára rosszabbodni fognak, hogy ezekben az országok­ban az üzemek kapacitásának ki­használása csökkenni fog. Mindez azt jelenti, hogy noha a kapitaliz­mus fejlődésének ciklikus jellege meg is marad, a termelés növeke­dése a fő kapitalista országokban az összezsugorodott alapon fog vég­bemenni, mert a termelés volumene ezekben az országokban csökkenni fog. A kapitalizmus világrendszere — állapítja meg Sztálin elvtárs — mindenoldalú válságot él át, amely mind a gazdaságra, mind a politi­kára kiterjed. Ennek az az oka, hogy egyre fokozódik a kapitaliz­mus gazdasági világrendszerének bomlása és növekszik a kapitaliz­ga”, „keleti politikai menekültek szövetsége”, „keresztény demokrata unió keleti irodája”, a „Telegraf című lap szerkesztősége”, stb. — A vádlottak és a tanúk vallo­másából kitűnik, hegy ezeknek a szervezeteknek fő célja bűncselek­mények végrehajtása, amelyekkel alá akarják aknázná a Német De­mokratikus Köztársaság gazdasági életét és békés építő munkáját, megkárosítani a köztársaság lakos­ságát. Csujkov ezután egész sor, az utóbbi időben elkövetett bűntettet sorolt fel, majd pontosan megne­vezte, kik tartoznak egy-egy ban­dához és mi a feladatuk. • — A bírósági tárgyalásokon a vádlottak és tanuk vallomása bebizonyította, hogy a bűnszer­vezeteket az amerikai kémszol­gálat irányítja és látja el pénzzel. Ezenkívül szoros kapcsolatot tarta­nak fenn a brit és a francia kém- szolgálattal is. így például Kaiser vádlott a berlini bírósági tárgya­láson a nyilvánosság előtt azt val­lotta, hogy az „embertelenség el­len küzdő harci csoport” Tillich által vezetett osztálya, amely a Német Demokratikus Köztársaság területén végrehajtandó szabotálá- sokat szervezi, havonta 20.000 múr­mustól elszakadt országok •— a Szovjetunió ereje, Kínáé és más népi demokratikus államoké. A ka­pitalizmus meggyengülése még job­ban elmélyíti annak belső ellenté­telt, kiélezi a harcot az impe­rialista rablók között. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy kádereink felvértezése a társada­lom gazdasági fejlődési törvényei­nek ismeretével a párt egyik leg­fontosabb feladata. Ezzel kapcso­latban óriási jelentőségre tesz szeri a politikai gazdaságtan marxista tankönyvének elkészítése. „A tankönyvre — írja Sztálin elvtárs — nemcsak a mi szovjet ifjúságunknak van szüksége. Külö­nösen szükségük van reá a világ kommunistáinak és azoknak az embereknek, akik a kommunistákkal éreznek. Külföldi barátaink tudni akarják, hogyan szakadtunk ki a kapitalista rabságból, hogy alakí­tottuk át. az ország . gazdaságát a szocializmus Szellemében, hogyan kötöttünk barátságot a parasztság­gal, hogyan értük el azt, hogy a mi nemrégiben még Szegény és gyenge országunk, gazdag és hatalmas or­szággá változott, mit jelentenek a kolhozok, miért van az, hogy a ter­melési eszközök társadalmasítása ellenére nem semmisítjük meg az árutermelést, a pénzt, a kereske­delmet és így tovább. Ők tudni akarják mindezt és még sok mást, éspedig nem pusztán kivánesiság- ból, hanem azért, hogy tanuljanak tőlünk és saját országuk érdekében felhasználják ' tapasztalatainkat. Ezért egy jó marxista politikai gaz­daságtan! tankönyv megjelenésének nemcsak belpolitikai, hanem egy­ben nagy nemzetközi jelentősége is van.” Sztálin elvtársnak ,,A szocializ­mus gazdasági problémái a Szovjet­unióban’’ című müve a legmaga­sabb szakaszt -jelenti a marxista- leninista politikai gazdaságtan fej­lődésében. Ennek a műnek megjele­nése rendkívül nagy esemény a párt és a szovjet nép eszmei életé­ben. A mű valóban történelmi je­lentőségű. A sztálini mü óriási be­folyást gyakorol az élenjáró szov­jet tudomány fejlődésére, segíti ká­dereinket, hogy mélyebben megis­merjék a társadalmi fejlődés tör­vényeit, nagy szerepet játszik a külföldi kommunista és munkás­pártok eszmei felvértezésében. Pártunk megvalósítva mindazt, amit Sztálin elvtárs lángeszűén fel­vázolt, vezeti a szovjet népet a kom­munizmus győzelme felé. kát kap amerikai forrásból. Ezután a hadseregtábornok közli a Nyugat- Berlin, különösen pedig az ame­rikai övezet területén működő leg­nagyobb kém- és kártevöközpontok pontos címét. — A felsorolt tények arról ta­núskodnak — hangsúlyozza Csujkov elvtárs, hogy az amerikai, a brit és a francia megszálló hatalom támo­gatja Nyugat-Beriinben ezt a bű­nöző tevékenységet, amelynek célja megkárosítani a Német Demokrati­kus Köztársaság és Berlin keleti övezete lakosságát, aláaknázni gaz­dasági életét. A Berlinben működő amerikai, brit és francia hatóságok ezzel az eljárással durván megszegik a négyhatalmi egyezményben vállalt kötelezettségeiket. — Nyomatékosan követelem, hogy azonnal zárják be mindazo­kat a kém-, kártevő- és terrorköz­pontokat, amelyek Berlin amerikai, brit és francia övezetében működ­nek. szüntessék be a Német Demo­kratikus Köztársaság és Berlin keleti övezete elleni irányuló bű­nöző tevékenységüket — fejeződik be a levél. Csujkov hadseregtábornok azonos szövegű levelet intézett az angol és a francia főbiztoshoz is. Bukarest, (TASZSZ). Október 2-án. Bukarestben a néphadsereg színházában Boclnaras hadsereg­tábornok. a Román Népköztársaság fegyveres erői miniszterének elnök­lete alatt a fegyveres erők napja alkalmából ünnepi gyűlést tartot­tak a román főváros legjobb dol­gozóinak és a helyőrség képviselői­nek részvételével. A gyűlésen részt- vettek a Román Munkáspárt veze­tői, a kormány és a diplomáciai testület tagjai. Peking. (Uj Kína). Az ázsiai és csendesóceáni békeérlekezlet ok­tóber 2-i, első ülésén Liu Ning-i,. a békeértekezlet előkészítő bizottsá­gának főtitkára a többi között eze­ket mondotta : „Az értekezlet részt­vevői különböző országokból gyűl­tek egybe, különböző népeket, tár­sadalmi rétegeket és különböző, nt- vatású embereket képviselnek. Ez a legékesszólóbb bizonyítéka annak hogy értekezletünk igen széles tö­megeket képvisel és hogy Ázsia, vala­mint a Csendesóceán térségének népei szívügyüknek tekintik a béke megvédéséért vívott harcot.” Ezután az elnökség javaslatára, a . jelenlévők egyhangúlag választot­ták meg az értekezlet főtitkárává Liun Ning-it, főtitkárhelyettesévé pedig Romés Csari-dra-t (India), Togo Kameda-t (Japánt, V. M. Kozsevnyikovot (Szovjetunió), Olga Foblete asszonyt (Chile), Louis "VV. IVheaton-t (Egyesült Államok), Sz. Hai-t (Pakisztán) és Zsun Szung Un-t (Korea). Ezután a csütörtöki ülés elnökei­nek megválasztására került • sor. majd Szun Csin-lin asszony mondta el megnyitó beszédét. Ezt követően Peng Csen, Peking polgármestere, n kínai küldöttség helyettes vezetője üdvözölte az értekezletet, reking lakosai és a kínai nép nevében. Mao Ce-tung elvtárs, elnök, a Kí­nai Népi Politikai Tanácskozó Tes­tület országos bizottsága nevében üdvözlő táviratot intézett az érte­kezlethez. A távirat szövege a következő: „Az ázsiai és csendesóceáni or­szágok békeértekezietének összehí­vása hatalmas mértékben hozzájá­rul a béke védelméhez, az ázsiai és csendesóceáni térség és az egész világ népeinek együttesen vállalt nagy feladatához. Teljes sikert kí­vánok az értekezlet munkájához.” Hirosi Minami a japán küldött­ség helyettes vezetője kijelentette': „hét esztendeje szenvedi a japán nép az agresszív háborúk következ­ményeit, hét esztendeje él megszál­lás alatt, tehát szíve mélyéből só­várog a béke után.” „Meggyőződésem — hangsúlyozta végül, — hogy ez a pekingi érte­kezlet igazi békeértekezlet. Ezért itt terjesztem elő a japán népnek azt a követelését, hogy a sanfran- ciskoi szerződés helyett kössenek Japánnal a problémák békés meg­oldásának szellemén alapuló új bé­keszerződést.” Tokió, (TASZSZ). Október 1-én tartották meg Japánban a parla­menti választásokat. Az uralmon lévő liberális párt még a választási hadjárat megkez­dése előtt és annak folyamán is egész sor olyan Intézkedést hozott, amellyel igyekezett megzavarni a demokratikus erők részvételét a választásokon. Megváltoztatták a választási törvényt, így többek kö­zött 50.000 yenről 100.000 re emel­ték a jelöltek lajstromozásánál megfizetendő biztosítékot. A Kom­munista Párt rovására megváltoz­tatott választási törvény korlátoz­ta a sajtóköz’ések szabadságát. A burzsoá lapok az egész vá­lasztási hadjárat során tele voltak a demokratikus jelöltek és a mel- j leltük agitáló személyek letartózta- I tusáról szóló hírekkel. Hosszantartó ünnepléssel J. V. Sztálin elvtársat választották meg a gyűlés tiszteletbeli elnökévé. A íiszíeletbeli elnökségbe beválasztot­ták még az SZK(b)P Központi Bi­zottságát, valamint a Ro-mán Mun­káspárt Központi Bizottságát, Gheorghiu Dej elvtárs vezetésével. Leontin Salajan altábornagy, -Aa fegyveres erők miniszterének lie- lyettese mondott ünnepi beszédet. Szajfudin 'Kicsiér, az indiai; kül­döttség vezetője az Indiai Oráz|gÓ3 Béketanács elnöke elmondotta, hogy az indiai békemozgalom és;a különböző népi szervezetek, azért küldtek Pekingbe a legszélesebb rétegeket képviselő nagylétszámú küldöttséget, mert India népe őrijei fontosságot tulajdonit ennek ,áz értekezletnek. „Elszánt elhatározásunk —..je­lentette ki Pír Szuhab Mánkí, ..a pakisztáni küldöttség vezetője,Jjögy megvédjük a békét. A békét ném lehet csupán vágyakozással elérni, küldetésünk sikere érdekében . ng.g kell találnunk a hathatós eszközö­ket és közös munkával meg kell teremteni a szükséges feltételeket,” A brazíliai békemozgalom és -a brazíliai küldöttség nevében Abel Chermont, a brazíliai békeharcóSék mozgalmának elnöke ismertette Brazília népének egyre erősödő bé­kemozgalmát. ' . , A .Szakszervezeti Világszövetség ázsiai és ausztrál—ázsiai összekötő irodája nevében E. Thornton' ;űa többi között ezeket mondotta: -j-.-:, „"Itt Ázsiában, ahol most , is. há­ború folyik, a béke és a háború'nem elvont fogalmak, hanem 'égető napi kérdések. Koreában. Malájföldön és Vietnamban az embereket meggyil­kolják, az otthonokat .feldúlják.,,és a gyárakat elpusztítják. A munká. sok ebből láthatják, hogy a 'hó­kéért folytatott harc e’főrendü ’kö­telességük, amelyért felelősséggel tartoznak saját maguknak és csa­ládjuknak.” Canon Maynard pap, ausztráliai küldött kijelentette: „Senki séta szolgálhatja semmivel hazáját- job­ban, mint .azzal, ha hű marad az igazsághoz és a joghoz. Ha vissza­térek Ausztráliába, arra fogok tö­rekedni. hogy hűen számoljak be a látottakról és tapasztaltakról;-”: \ A megnyitó ülés utolsó pontja­ként elfogadták az értekezlet, kö­vetkező napirendjét. 1. Általános jelentés. 2. A japán kérdés. 3. A koreai kérdés. 4. Kul­turális kapcsolatok. 5. A gazdasági kapcsolatok fejlesztése. 6. A nem­zeti függetlenség kérdése. 7. A nők és gyermekek jólétének védelme, S. öthatalmi1 békeegyezmény meg­kötésének kérdése. 9. Jelenté® - a Közel- és Középkelet békemozgal­máról. 10. Az értekezlet nyilatkoza? tai és határozatai. 11. Egyéb ügyek. Az értekezlet pénteken folytatja tárgyalásait. .. A polgári pártok jelöltjei a kül­földi tőkét képviselő nagyvállala­toktól nagyösszegű pénzbeli támo­gatást kaptak. Előzetes jelentések szerint az alsóházban a liberális párt szerzett többséget. A megválasztottak közül 136 el-' len korábban tisztogatási eljárás folyt, vagyis a japán agresszióban való részvételük miatt el voltak tiltva a közéleti szerepléstől. ' A Kommunista Párt e mesterke­dések ellenére is S22.540 szavaza­tot kapott a választások során.- A Kommunista Pá;rt az antidemokra­tikus választási törvény és a je-. lőttjei ellen alkalmazott terror kö­vetkeztében nem kapott helyet a képviselőházban. Csujkov hadseregtábornok a nyugatberlini kémközpontok azonnali feloszlatását követeli Az ázsiai és cseiidesóceáni békeértekezlet október 2-i ülése Csalás és terror a japán választásokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom