Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-26 / 252. szám

1052 OKTÓBER 26, VASÁRKAP NÉPLAP 5 Az ENSZ-közgyűlés október 24-i teljes ülése A beadási törvényt be kell tartani Az ENSZ-közgyűlés október 24-i délelőtti teljes ülésén ismét meg­vizsgálták Trygve Lienek ,,Rend­szabályok a közgyűlés rendes ülései időtartamának csökkentésére” című jelentését. A jelentés j-avaslatokat tartalmaz a közgyűlés ülésein folyó viták korlátozására és más rend­szabályok bevezetésére, amelyeknek állítólag az a célja, hogy időt taka­rítsanak meg és megjavítsák a köz­gyűlés munkáját. Elsőnek Roberts, a Délafrikai Unió képviselője szólalt fel, aki óvatosan megjegyezte, hogy a je­lentésben foglalt javaslatok fenye­getik a vita szabadságát. Guatemala képviselője figyelmez­tetett arra, hogy a jelentés egyes javaslatai korlátoznák a tagállamok gondolat- és szólásszabadságát és azt javasolta, hogy a jogi bizottság gondosan tanulmányozza a jelentés­nek ezeket a részeit. Mitan Bartos, Jugoszlávia képvi­selője is azt javasolta, hogy a jogi bizottság tanulmányozza ezt a kér­dést. Nősek, Csehszlovákia képviselője kijelentette, hogy a közgyűlés igen sok Időt megtakaríthatna, ha tar­tózkodna olyan kérdések megvitatá­sától, amelyek nem tartoznak ha­táskörébe, mint például az osztrák államszerződés kérdése, amelyet be­iktattak az idei közgyűlés üléssza­kának napirendjébe. Ezután Zorin, a Szovjetunió kép­viselője szólalt fel és megjegyezte, hogy a jelentés és a benne foglalt különböző javaslatok megszegik az Egyesült Nemzetek Szervezete alap­okmányának betűit és szellemét és a tagállamoknak az alapokmányban biztosított jogait. A jelentés — mondta Zorin — elfogadhatatlan és ezért a szovjet küldöttség ellen­zi, hogy a közgyűlés bármelyik bi­zottsága elé terjesszék átvizsgálás végett. Lakos, Lengyelország képviselője és Daranovszkij, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság képviselője támogatta a Szovjetunió álláspont­ját. A közgyűlés végül 42 szavazattal elhatározta, hogy a jelentést elkül­di a jogi bizottságnak. A Szovjet­unió és négy más küldöttség a ha­tározat elten szavazott, egy küldött­ség tartózkodott a szavazástól. A teljes ülés ezzel végétért. Boleslav/ Bierut beszéde a varsói választókerület dolgozói előtt Október 23-án a varsói választókerület dolgozói nagygyűlést tartottak, amelyen Bolesla-w Bierut mondott beszédet. Kiemelte, hogy a lengyel dolgozó nép a Szovjetunió segítségével szabadult fel egy- szevsmindenkorra a kapitalisták és földbirtokosok uralma alól s vehette kezébe sorsa intézését, új éleiének építését. A népi Lengyelország a békét védelmező népek sorában halad, — mondotta a továbbiakban. — Ez népi rendszerünk jellegéből, céljaiból és feladatai­ból ered. Büszkék vagyunk azoknak a népeknek a barátságára és támogatására, amelyek boldogabb életüket építik, felszámolva az embernek ember által való kizsákmányolását. Különösen nagyra be­csüljük a szocializmust győzelmesen felépítő és most az alkotó élet új szakasza, a kommunizmus felé haladó szovjet nép barátságát. Beszéde befejező részében Bol&slaw Bierut azok­ról a feladatokról beszélt, amelyeket a Nemzeti Front programmja a dolgozók elé állít. A koreai-kínai népi erők az elmúlt két évben több, mint 000.000 ember veszteséget okozlak az ellenségnek A koreai-kínai népi erők az elmúlt két éviem több. mint G60.000 amerikai és csatlós katonát sem­misítettek meg, illetve sebesítettek meg vagy ejtet­tek fogságba és több, mint 7.300 ellenséges repülő­gépet lőttek le illetve rongáltak meg. Zsákmányoltak a többi között tíz ellenséges re­pülőgépet, 100 harckocsit, 5.374 motorosjármfivet, 3.730 tüzérségi löveget, 60.890 különböző űrméretű gyalogsági fegyvert. Elpusztítottak, illetve megrongáltak 2.057 ellen­séges harckocsit,. 38 ellenséges páncélkocsit, 2.660 motorosjárművet; és több, mint 550 tüzérségi löveget. A Romén Népköztársaság 1952 hormcdik negyedévi tervjelentése A ,,Scanlcia“ közli a Rumán Nép- közuwsaság minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Igaz­gatóság közleményét a népgazdasági terv 1952 harmadik negyedévi telje­sítéséről. 1952 harmadik negyedében n ro mán ipar a tervet globálisan 100 3 százalékra teljesítette. .1952 harmadik negyedében terven felül nagymennyiségű nyersolajat, földgázt, vasércet, vörösrezet, acél­csöveket, nagyteljesítményű gőzka­zánokat, „Diesel-motorokat, vil­lanymotorokat, transzformátorokat észt 'rgapadokat, fejtőkalapácsokat, fúrógépeket, golyósc*apágyakat. trak­torokat, cséplőgépeket, cellulózét popírt, mosószódát, bőrt, gyapjúszö­vetet, kötöttárut 6 élelmiszert ter­meltek. A román iparban ez év harmadik negyedében a termelés globálisan 25,1 százalékkal volt magasabb, mint 1951 hasonló időszakában. Az ipar­ban foglalkoztatott munkások szá­ma ez év harmadik negyedében 79.600-zal .volt magasabb, mint a múlt esztendő harmadik negyedében Jelentősen kiszélesedett a Sztaba- nov-mozgaloin: a sztahanovisták szá­ma 7.000 fölé, az tlmunkásoké pe dig 65.000 fölé emelkedett A mezőgazdaság szocialista szek­tora nagyobb eredményt ért el, mint az egyénileg gazdálkodók. Ebben az évben a termelőszövetkezetek szá ma I-478-ra emelkedett. Október 10-ig az őszi mezőgazdasági munká­latokat 33,2 százalékkal nagyobb területen végezték el, mint 1951 hasonló időszakában. A szállítás tervét n harmadik negyedévben 103,4 százalékra telje­sítették. A harmadik negyedévben a la- | kosság 48 százalékkal több élelmi­szerhez jutott, mint ez év első ne­gyedében. .. fi . 15,706.000 könyvet és brosúrát adtak ki a román könyvkiadók, vagyis 42,5 százalékkal többet mint 1951 hasonló időszakában. A kórházi ágyak száma 1.700-zal emelkedett. Ez idő alatt 1 500 új munkásla­kást adtak át rendeltetésének a Duna Fekete-tenger csatorna épí­tésének övezetében, a Zsil-völgy i szénmedencében Vajdahuuyadon. Resicán és Bukarestben. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja XIX. kongresszusának, az új al­kotmánytervezet elfogadásának és augusztus 23-ra. Románia felszaba­dulásának évfordulója tiszteletére a szocialista munkavcrscnybcn részt­vevő dolgozók számi. 1,148.000 fölé emelkedett. A FORRADALOM FÜZÉBEN Visszatérés Petrográdra Készlet a „Lenin Októbere“ című ülni forgatókönyvéből Bőgi mozdony vezetői fülkőjében vagyunk. Éj­szaka. A mozdony ablaka mögött fák és gomolygó 'gőzfelhők suhannak el. A kis ablaknál Lenin áll. Sötétszürke kabátban, a fején lapos sapka. Mellette Vaszilij, kemény, szá­la sn öv és ü petrográcli munkás. — Vlagyimir Ujics! — szólal meg Vaszilij csen­desen — Kérem, menjen el az ablaktól ... Hanglejtésén érezni, hogy nem először mondja. Lenin Vaszilijra tokint, majd újra. az ablak feló fordul. De most már az öreg mozdonyvezető is ott van mellette: — Menjen el az ablaktól, Vlagyimir Ujics! Lenin vállatvon és elfordul az ablaktól. Jó­kedvű, de kissé izgatott. A zsebéből néhány papírla­pot húz elő. — Vaszilij elvtárs — és feléje nyújtja — itt van a Pravdának írott cikk. Adja át Sztálin elv­társnak és mondja meg, hogy találkozni szeretnék vele. Már holnap! Ezt a levelet pedig, kérem, jut­tassa el Nagyezsűa Konsztantyinovnának ... Mondja meg, hogy megérkeztem Petrográdra... — De hiszen még nem érkezett meg,.. Lenin mosolyog. „Megérkeztem, ha mondom” — ez bújkál a mosolyában. — És mondja meg — folytatja, — hogy ne nyugtalankodjék! Aztán kérdezze meg, hogy mit végzett a viborgi kerületi bizottság abban a kér­désben, amelyről a múltkor írtam. .. Nem, nem, kérem ne jegyezzen... mindent a fejében kell tar­tania... Tudja meg azt is, milyen határozatokat hoztak HelsingfOrsban, a baltiaknál és az Obuliov­gyárban ... Minderre azonban holnap reggelre szükségem lenne... Meglesz,? — Nehéz feladat! — mondja Viszilij. Lenin rátekint s pillanat múlva megszólal: — Nem azt kérdeztem, nehéz-e, hanem, hogy lehetséges-e? — Meglesz! — feleli Vaszilij keményen. — Látja, ez már más! — mondja Lenin és a szeme derűsen csillog. * A mozdony még mozgásban van. amikor Vaszi­lij a pályaudvarral ellentétes oldalon leugrik, pilla­nat alatt lekapcsolja a kocsisorról és máris vissza­küldői a hágcsóra. A mozdonyvezető lassítás helyett hirtelen gőzt ad és a vasparipa nagy sistergés kö­zepette elrobog az éjszakában. Éles sípszó sivít. A junkerek I.jahovszkijjal az élükön loholnak a mozdony felé. Hiába... A gép egyre gyorsabban robog, a junkerek elmaradnak, a sípszó halkul és amikor egészen elhal, a mozdony­vezető hirtelen megáll. — Megérkeztünk! — Nagyon köszönöm, elvtársi — mondja Le- nin és melegen megszorítja az öreg mozdonyvezető kezét. Lenin és Vaszilij leereszkedik a vasúti töltésen s az éjszaka sötétje, mint segítő jóbarát csakhamar ráborul alakjukra, így érkezett meg Vlagyimir Ujics Lenin Petro, grádra 1917 őszének egyik éjszakáján, hogy meg­szervezze' a fegyveres felkelést... a vásárosnaményi járásban is A vásárosnaményi járás ts csat­lakozott ezév szeptember elején a kisvárdai járás által kezdeménye­zett begyűjtési versenyhez. Közeleg a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulója, október 20. pe­dig már elmúlt, amikorra a válla­lás szerint teljesíteni kellett volna a kukorica- és burgonyabeadást. — Az október 23-i állapot szerint a járás burgonyabeadási tervét 73.0 százalékra teljesítette, a kukoricáét 60.3, a napraforgóét pedig mindösz- sze 8.2 százalékban. A megyei ver­senybizottság értékelése szerint a vásárosnaményi járás A TIZEDIK HELYEN VAN A BEGYŰJTÉSBEN. Ha a részletadatokat is megnéz­zük, azt látjuk,' hogy a termelőcso­portok beadásának ügyében sok helyen opportunista álláspontot fog­laltak el a tanácsok. Az egyénileg dolgozó parasztok már 86.8 száza­lékra teljesítették a kukoricabe­adást, ugyanakkor a termelőcsopor- tok 15.1 százalékra. A tennelőeso- portok nagyrésze úgy Is számított a járásban, hogy nem teljesítik - a kukoricabeadást, mert a tengerit az állatokkal is fel tudják etetni. A csarodai Bástya hetekkel ezr előtt letörte a kukoricát, de a vá­logatáshoz csak most fogott hozzá. Nyilván arra számoltak, hátha rá­juk nem vonatkozik a törvény. De a beregsurányi csoportok, a bara­bási Kossuth, a lónyai Béke és még jó néliány termelőcsoport is arra vár, hátha nekik nem kell beadni. Amelyik csoport alkalmazza a szovjet agrotechnikai módszereket, szorgalmasan művelte a földjét, az könnyedén tudja teljesíteni a be­adást is. Példa erre, hogy egyazon talajon gazdálkodik a vámosatyai Előre és Petőfi, egy község határá­ban bizonyára egyformán kevés eső esett és az Előre könnyen teljesítet­te a beadását, maradt is neki, míg a Petőfi „gondokkal küzd”. Gulácson az egyik csoportnak 19 mázsás átlagtermése volt, míg a másik alig tört valamit. Ez azon­ban a tszcs-tagok hibája. A járási és a községi tanácsok­nak már a termelés idején többet kellett volna foglalkozniuk a be­gyűjtéssel. Sokkal kevesebb gond dal teljesítenék a na menyi járás termelőcsoportjai is a beadást, ha több lelt volna a fészektragyás, a négyzetesen vetelt tengeri. A terv teljesítése és a jövő évi jobb termés érdekében szükséges, hogy >a taná­csuk követeljék meg a termelőcso­portoktól a beadási tervek teljesí­tését. DOLGOZÓ PARASZTOKRA HÁRÍTJÁK A KULAKOK ADÓSSÁGÁT A naményi járásban a kulákok egyrésze szintén azért van hátra­lékban, mert évközben nem ellen­őrizték, hogy vájjon megvan-e a ve­tése, illetve hogyan műveli azt. Ma­rokpapiban Szarka Béláné kulák- asszony nyilvántartási lapján két hold kukorica vetés van feltüntetve és még a inai napig sem kért sze- dési engedélyt. A tanács várta „tü­relmesen”, hogy majd jelentkezik a kulák. Csak a napokban derült ki, hogy nincs is meg a kukoricaveté­se. Csarodán is van olyan 16 hold föld, ami semmi hasznot nem haj­tott a közösségnek, ez pedig Sípos Gusztáváé földje. Sem gabonát, seim más terményt egyetlen dekát 1» nem adott ez az asszony. A tanács tud a dologról, mégsem tesz sem­mit, hagyja, hogy 16 hold föld par­lagon heverjen. liken a dolgozó parasztokkal 190 százalékra adatták Ive a tengerit és ugyanott van olyan kulák (id. Seres Sándor), akitől még egy eső kuko­ricát nem hajtott be a tanács, pe­dig 30.90 mázsa tartozása van. — Tikén ebben a félévben a dolgozó parasztoknak 114 darab sertést kel­lett volna beadni, de csak 38 dara­bot adtak be. Ebben a községben a tanács a 170 mázsa tengeri helyeit beadatott 321 mázsát, s ez máris meglátszik a sertésbeadáson. Ma­rokpapiban, ahol szintén felületes a kulákellenőrzés. Zsupkú János ta­nácselnök új „törvényt” alkalma­zott, olyat, amit saját maga gyár­tott. A járási tanács annakidején a marokpapi dolgozóknak is csök­kentette aszálykár címén a kapások beadási tervét. Zsupkó János, hegy könnyebben boldoguljon a beadás­sal, a csökkentést úgy adta meg, hogy akinek jobb termése volt, annak nem csökkentett, aki pedig hanyagul művelte a földjét, annak a beadás nagyrészét elengedte. „Ahol éred, onnan vegyed.”, — ilyen „elv” szerint akarta Zsupkó János a begyűjtést végrehajtani. Ezzel megbüntettük volna azt. aki jól gazdálkodott és kedveztünk vol­na azoknak, akik a második és a harmadik kapálás idején a hűvösön ültek, míg a becsületes dolgozók ka­páltak. Az ilyen „begyűjtés” aztán arra vezet, hogy azt. mondják a tanács­elnökök: „nálunk minden jól megy. hiszen a dolgozó parasztok már 390 százalékra teljesítették beadásukat” és nagy elbizakodottságukban a lát- szateredményekkel el akarják ta­karni, hogy a kulákok bizony tar­toznak. Ilken is azt mondta a ta­nácselnök. hogy „náluk már nincs hátralékos kulák” és amikor meg­néztük, kitűnt, hogy hat kulák kö­zel száz mázsa tengerivel tartozik. De a magas kukorica-százalék „árnyékában" A NAPRAFORGÓ­BEGYŰJTÉSRŐL is megfeledkeznek, liken még egyet­len kiló napraforgót nem vettek át. A tanács ennek a begyűjtését tel­jesen a föídiinüvesszövetkezetre bíz­ta, amelynek az ügyvezetője és ter­mény fel vásárló ja nemhogy sürgetné a beadást, hanem hátráltatja. A Lenin termelőszövetkezet naprafor­gója napokon keresztül rostálatla- nul, zsákban, máglyába volt rakva és mégsem melegedett be. A íöld- mfivesszövetkezet.nél pedig azt mondták, várjanak még vagy hat napig. Számos dolgozó parasztnál van 2—3 hetes szedésü napraforgó, arai már átvehető volna. De a Ter- ményíorgalmi Vállalat és a földfnü- vesszövetkezetek is a munka köny- nyebbik oldalát választják hogy ne­kik kevesebb gondjuk legyen a napraforgóra. A törvényt helyesen alkalmazni csak egyféleképpen lehet, mégpedig úgy, hogy attól sem balra, sem jobbra nem térünk el. A törvények betartásával a termeiőcsoporlok: még a naményi járásban sem gyen­gülnek, liánéin annak nyomán fog­nak igazán megerősödni. A nyíregyházi járásban a mezőgazdasági állandó bizottságok jó munkája segítette elő az őszi munkák meggyorsítását Községeinkben számos példa bi­zonyítja, hogy a kulákok hazug me­séi, rémhírei gátolták az őszi ve­tést, teremtették meg a „ráérünk” hangulatot. A nyíregyházi járás ta­nácsai jól ismerték fel feladatu­kat : meg kell mutatni a dolgozó parasztoknak az igazságot, azt, hogy milyen népellenes érdekek, célok vezetik a kulákokat, amikor a vetést ior kszenek hazugságaik­kal késlelt ér 1. Meg kell keresni a vetést szabotáló kulákekat. s leleír lezni azokat a dolgozó parasztok előtt. — így történt ez Újfehértón is például, ahol október 15-én búza- vetésben csak 48, rozsvetésben csak 00 százaléknál tartottak. Ekkor a mezőgazdasági állandó bizottság Pcllcs Sándor elnök vezetésével le­leplezte Sipos Imre és Papp Sán­dor kulákokat, akik szabotálták a vetést. Ezt kővetően október 20-án a búzavetés már 90 százalékos, a rozsvetés 98 százalékos volt I — Ugyanígy történt Nagycserkeszen is, ahol szintén jól dolgoztak az állandó bizottság tagjai, s leleplez­ték a „ráérUnk”-haugulatot előidé­ző kulákokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom