Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-26 / 252. szám
NÉPLAP 1952 OKTOBER 2*5, V AS AB SAT *> GYŐRTELEK BÉKEKÖVETE A minap faludérte kisgyülése- ket tartottak Győrieteken, pontosan tizenkettőt. Mindenütt szépen ösz- szejöttek a gyűlés résztvevői: férfiak, asszonyok, meglett emberek és fiatalok egyaránt. Mert úgy van az Győrieteken, elég csak kiejteni azt a szót: „béke” — és ott van az egész falu. A tszcs, tagjai, akik szép nagy tábláikon, a keresztsoros vetést és más szovjet földművelési módokat próbálgatnak, az egykor nincstelen zsellérek, a gróf cselédei, akik nyolcadik éve a sajátjukban gazdálkodnak, a kis- és középparasztok, akiknek nem kell már retteyniök a végrehajtótól, mert ez a haza, a Magyar Népköztársaság mindasmyvuk szerető édesanyja. Eljöttek hát a. kisgyülésekre, s megválasztották követeiket a mátészalkai járás békeérlekezletére. A tanácsház szomszédjában Demeter György hétholdas dolgozó parasztnak tapsolnak. Most választották meg. Arca sugárzik az örömtől. Megilletődve szól öreges hangján: .JEmbcrek, szomszédok, olyan lesz az életünk, a jövőnk, ahogy mi megcsináljuk:’ Szeret a jövőről beszélni, örömmel, boldogan teszi, mert a múltban nem volt öröme. Hol napszámos volt, hol harmados vagy feles- örülnie kellett, ha valamelyik nagy- gazda odavetett 1—2 holdat: ,.Megszántalak, Gyuri, de aztán jól müveid azt a földet.’’ S ha eljött a betakarítás ideje, a felerészt, vagy a. kétharmadot még neki kellett beszállítania, a gazdához, felvinni a padlására. Valahogy úgy érezte, hogy nein igazság ez, őt illeti az egész, hiszen ő dolgozott érte. Kihez ment volna panasziaf Talán Hoffmann jegyző úrhoz, aki meg sem tűrte a parasztot irodáján ban?! Csak 19)5. tavaszán osztottak igazságot. Aklcor, amikor a Szovjet Hadsereg elhozta szabadságunkat. Ez az igazság pedig úgy szólt, hogy Demeter Györgyöt hét höld illeti meg ,,grój” Tisza birtokából. Ez az igazság, a kommunisták igazsága úgy száll, hogy Demeter Györgynek is emberhez méltó életet kell élnie. De régen várt nap volt az, amikor kimérték azt a hét holdat! Akkor tapasztalta először, hogy valami újféle az az állam, amelyik így gondoskodik a györteleki szegényekről is. S ha arról van szó, hogy adni is kell ennek az államnak, Demeter Györggéhnél sosem mondják azt, hogy „nincs". A beadásban mindig első, most sincs hátraléka. A tavaszon azok közt volt, akik azt a nevezetes begyűjtési mozgalmat elindították, amelynek eredményeként Gyűrtelek április Jj-én megkapta a- begyűjtési miniszter vándorzászlaját, május 1-én pedig megszerezte beadásban az országos elsőséget. Hogyne adná be, ami jár az államnak! Olyan túl sokat nem látott az új országból, de amit megnézett, az meggyőzte Demeter Györgyöt: érdemes pontosan, teljesíteni a- beadást. Amikor Tiszadobon voltak, útközben megnézték a Tisza- löki Erőmű építését is. Ott volt aztán mit látni! új Tisza-meder, nagy gépek, serény munka, ötéves tervünk nagy alkotása 200.000 holdat fog öntözni, kélszázszor ráfér erre a területre Győrietek határa! Ahogy ezt neki ott elmagyarázták, úgy adja tovább a községbelieknek. Azt is el szokta mondani, hogy a jó munka-, a beadás teljesítése mellett kell az erős hadsereg is. Ilyen- kői- mindig Antira gondol, szép szál legényfiára, aki most nőtt katonakorba. Szorgalmas DISz-t-ag, s Gyuri bácsi ügy gondolja, hadnagy is lehet belőle, (ő csak „eugszf ü- rer” volt a „közösben”, mert akkor nem lehetett tiszt a szegényember gyereke. Ahhoz azonban értettek a-z urak, 52 hónapra kizavarni a frontra a Demeter Győrgy-féléket azért, hogy a magyar, osztrák meg német urak — még nagyobb urak legyenek.) Most a mi hadseregünkben (igy mondja: a miénk) lehet tiszt Antiból, akárcsak Bakos Ferenc fiából, vagy Katona Ernőből, Tóth Tiborból. Lehet és kell is, hogy ott legyenek, fegyverrel a kezükben őrködjenek a györteleki dolgozók békéje, munkája felett, « figyelmeztessék újra és újra az otthoniakat, ha megfeledkeznének róla: harcoljanak ők is mindig odaadóan a békéért. Demeter Gyuri báosi csak egyszer maradt ki az elsők közül, a Icölcsönjegyzés idején. Nem rosszakaratból, hisz úgyis jegyzett volna. Mégis feltűnt a falunak: nem látjuk, Demeter György nevét. Kapott is levelet Nehéz Györgytől, dolgozó paraszt-társától, ami úgy kezdődött: „Emléhszel-e még, amikor részcsmunkások voltunk, meg napszámba jártunk a tanárkertbc? Egyikünknek sem volt talpalatnyi földje... Most van földünk, igavonónk, tehenünk, sertésünk, apró- jószágunk. Gyermekeink már nem napszámoskodnak, tanulhatnak, hivatalt viselhetnek, katonatisztek lehetnek ...” Akkor megfogadta Gyuri, bácsi, soha nem marad el az elsőktől. — Azért nem lehet most is csak este otthon találni, nem akarja, hogy a békeértekezletre úgy menjen: adósai vagyunk az államnak, nem végeztük el a betakarítást, a vetést, elmaradtunk a begyűjtéssel. Nem ilyen hírrel alMr ő Mátészalkára menni. A szépen hímzett beketa- rísznyába az MNDSz-asszonyok, a DISz. leánytagjai már készítik a háziszőttes abroszt, a kendőket, készül a-z album, a község felajánlásáról, Békeajándékoka-t kell vinni Mátészalkára, nem rossz híreket. Túlteljesíteni a begyűjtési terveket: tojásból ISO, vágómarhából 120, kukoricából 110, burgonyából 112, napraforgóból 120 százalékra, — ahogy a kisgyűléseken ígérték. Az igaz, hogy tojásból már az évi begyűjtési tervet is messze túlteljesítette a község, az is igaz, hogy hétről hétre több sertést adnak be a dolgozó parasztok, mint amennyit a-z állam elvár tőlük. A burgonyából és kuko. ricából azonban még 9—10 százalék körül hiányzik, napraforgóból meg alig adtak be valamit. &■ Demeter György, Győrt elek békekövete igazi békeajándékot akar vinni Mátészalkára. Dolgozzanak úgy a békebizottságok, hogy az őszi munkák, a begyűjtés teljes győzelméről számolhasson be. A KOMMUNIZMUS ÚTJÁN A kombájngyártás fejlődésének felfelé ívelő grafikonja, is beszédesen bizonyítja, hogy a Szovjetunió mezőgazdasága milyen hatalmas ütemben fejlődik. A kombájnok guúrtása 19)7 óla közel tizenkilenc- szeresérc emelkedett. A Szovjetunióban a bányamunkák egyre fokozódó gépesítése is hatalmas mértékben hozzájárul a széntermelés állandó fokozódásához. Az ötödik ötéves terv végére a-z 1913. évi termelésnek több. mint tizenkétszeresét érik majd el a szovjet bányászok. Ax usxtykamenogorsxki víxierömü építése Az új ötéves terv irányelveinek tervezete kimondja, hogy 1951 és 1955 között több hatalmas vizierő- művet kell iizembehelyezni, közöttük egy nagy erőművet Uszty-Kame- nogorszknál, az Irtis-folyón. Az erőmű építői vállalták, hogy november 7-ig befejezik évi tervüket. Nincs messze az idő, amikor az usztyks- menogorszki vízierőmű az első áramot fogja adni. Az ENSZ hivatása és működése Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése most tartja hetedik ülésszakát. Az ENSZ-közgyűlés évről évre a békeharc fontos küzdőtere, ezzé teszi a Szovjetunió békediplomáciája, amely azért harcol, hogy az ENS.Z teljesítse hivatását a népek békéjének védelmében és a nemzetek együttműködésének fejlesztésében. Az ilyen nemzetközi szervezet léte nem új jelenség a történelemben. Az első világháború után hasonló célkitűzésekkel alakult meg a Népszövetség, feladatát azonban nem tudta megoldani, s így önmagától széthullott. Ezt a szervezetet a tőkés országok diplomatái tétlenségre kárhoztatták. Hitler, Mussolini szinte az egész világ szeme előtt szervezte meg agresszív had. erejét, s mindezt a Népszövetség elnézte. Nyugat-Európa hivatalos körei szemforgatva hirdették a ,.be nem avatkozás” struccpolitikáját és az angol-a meri kai monopóliumok: ural két kézzel támogatták a Szovjetunió ellen készülő fasiszta Németországot. Litvinov elvtárs. a Szovjetunió külügyi népbiztosa nagyjelentőségű javaslatokat tett a Népszövetség ülésein a háború elhárítására, azonban a tőkés hatalmaknál süket fiilekre találtak ezek a javaslatok. A világ népei nagy árat fizettek azért, mert nem volt olyan nemzetközi szervezet, amely megakadályozta volna a második világháborút, aminél véresebb, pusztítóbb nem volt a' világtörténelemben. Éppen ezért terelődött a figyelem még a második világháború idején az Egyesült Nemzetek Szervezetének megalakulására. Sztálin elvtárs kezdeményezésére, a Szovjetunió javaslatára alakult az ENSZ azzal a céllal, hogy e nagy- jelentőségű világszervezet állja út- ;át a háborúnak, fejlessze a. népek közötti barátságot, a nemzetek együttműködését. A Nagy Októberi Forradalom 27. évfordulóján mondotta Sztálin elvtárs: ,,A békeszerető nemzetek képviselőiből különleges szervezetet kell létrehoznunk a béke megvédésére és a biztonság megőrzésére”, de már ekkor figyelmeztetett Sztálin elvtárs arra, hogy „ennek a szervezetnek nem szabad a gyászosemlékü Népszövetség megismétlődésének lennie”. A jaltai háromhatalmi konferencia határozatának értelmében 1945 április 25-re hívták össze az Egyesült Nemzetek konferenciáját a szervezet alapokmányának kidolgozására. Az alapokmány még abban az évben, 1945 október 24-én életbe is lépett. Az alapokmány értelmében az ENSZ-et azzal a céllal létesítették, hogy a nemzetközi béke és bizton- iság támasza legyen. A tagok az alapokmány értelmében kötelesek nemzetközi nézeteltéréseiket békés eszközökkel rendezniük, a tagoknak nem szabad más államok területi épsége vagy politikai függetlensége ellen erőszakot alkalmazni, nem szabad ezzel az erőszakkal fenyegetőzni sem, nem szabad más állam belső életébe, belügyeibe avatkozni. Az alapokmány leszögezi, hogy az ENSZ-nek tagja lehet minden békeszerető állam, amely elfogadja az alapokmányt és magára vállalja az abban foglalt kötelezettségeket. Az alapokmány ezen kívül megállapítja, milyen szervek útján végzi munkáját az Egyesült Nemzetek Szervezete. A legfontosabb két szerv: a közgyűlés és a biztonsági tanács. A közgyűlés évenkint ül össze, szeptember végén s azon az ENSZ minden tagja képviseltetheti magát. A közgyűlés határozatait a fontos politikai kérdésekben kétharmad szótöbbséggel hozza, más eljárási kérdésekben pedig egysze rű szótöbbséggel határoz. A biztonsági tanácsnak 11 tagja van, s ezek közül 5 állandó (a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Kína, Anglia és Franciaország). Másik hat tagját kétévenkint választják meg. A választás irányelve, hogy a biztonsági tanács nem állandó tagjait a föld hat különböző részéből válasszák. A biztonsági tanácsnak nincsenek ülésszakai. Formálisan állandóan ülésezik. Elnöke havonta változik. A nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért elsősorban a biztonsági tanács a felelős. Fontos politikai kérdésekben csak úgy hoznak határozatot, ha öt állandó tagja egységes álláspontot foglal el. A biztonsági tanács szavazási szabályai tehát az ENSZ működésének legfontosabb alapelvét testesítik meg: a nagyhatalmak együttműködésének elvét. Az ENSZ várható működéséről, tevékenységének várható eredményeiről iSztálin elvtárs ezt mondta 1944-ben: „E nemzetközi szervezet működése... eredményes lesz, ha a nagyhatalmak, amelyek a hitleri Németország elleni háború főterhét viselték, továbbra is az egyetértés és összetartás szellemében fognak eljárni. Nem lesz eredménye*, ha véteni fognak ez ellen az elengedhetetlen feltétel ellen.” A szervezet hétéves fennállása teljes mértékben igazolja Sztálin elvtárs szavait. Eredményes intézkedéseket tudott hozni az Egyesült Nemzetek Szervezete akkor, araikor tagjai az egyetértés szellemében, az alapokmány tiszteletbentartásá- val végezték munkájukat. Ekkor harcolta ki a Szovjetunió a háborús uszítás elítéléséről szóló határozatot, ugyancsak eredménnyel járt az ENSZ közbelépése a palesztinai kérdés békés rendezésében és elítélte az Egyesült Nemzetek Szervezete Franco fasiszta rendszerét. A Szovjetunió minden ülésszakon észszerű, elfogadható békejavasla- íokat tárt a közgyűlés elé, az ENSZ-ben időközben kialakult agresszív tömb azonban megakadályozta a határozatok elfogadását. Az Egyesült Államok világuralomra vágyó imperialistái félre nem érthető intézkedéseket tettek (és tesznek ma Is) a harmadik világháború kirobbantásúra. Hitler útján járnak — azzal a különbséggel, hogy a hitlerista Németország annakidején kilépett a Népszövetségből, az Egyesült Államok pedig bentmaradt az ENSZ-ben, s az egész szervezetet agresszív céljai eszközévé akarja változtatni; lehetetlenné tenni az ENSZ célkitűzéseihez következetesen ragaszkodó államok: a Szovjetunió és a népi demokráciák működését. Az amerikai Imperialisták ENSZ-belt tevékenységének" főeszköze a „szavazógép’*, a csatlós országok szavazatainak megvásárlása, a zsarolás, a megfélemlítés. Az Egyesült Államok és csatlósaik képviselői lábbal tiporják az ENSZ alkotmányát, lép- ten-nyomon megsértik a szervezet alapokmányát. Az alapokmány megsértését jelenti, hogy elutasították a Szovjetunió nagyjelentőségű javaslatait a leszerelésről és más békevédelmi intézkedésekkel kapcsolatban. . Az Egyesült Államok mai vezetői arcátlanul beavatkoznak más államok belügyeibe, a vazallus országokban nem tűrnek meg olyan kormányt, amely a nép, a nemzet érdekeit tartja szem előtt. Kiterjedt kémbáiózatuk, számtalan terrorbandájuk van, amelyeket a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen használnak fel, s nyíltan pénzelik őket. Megakadályozzák sok békeszerető ország — köztük a Magyar Népköztársaság — felvételét az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Mindezek betetőzésére pedig fegyveres háborút vívnak Korea szabadságszerető népe ellen. Az alapokmány megsértésének ennél felháboritóbb esete elő sem fordulhat, itt ugyanis nemcsak törvénytelen agresszióról van szó, hanoin arról, hogy az agresszió leplezésére éppen az ENSZ-et használják fel: azt a szervezetet, amelynek feladata volna az agresszió megakadályozása. A Szovjetunió küldöttsége VI- sin-szkij elvtárs vezetésével most, a hetedik ülésszakon újra felvette a küzdelmet a háború erői ellen, a béke és az ENSZ megmentése érdekében. A Szovjetunió képviselői óriási erőfeszítéseket tesznek a béke megmentéséért, leleplezik az in* perialista hatalmak háborús törekvéseit, hazugságaikat, amiket oly szemforgatva ismételnek a békéről. A legteljesebb összhangban van ez a diplomáciai küzdelem a Szovjetunió békés épftőmunkájával, következetes békepolitikájával. Nagy érdeklődéssel figyelik a világ népei ezeket a tárgyalásokat, elsősorban a Szovjetunió és a népi demokratikus országok képviselőinek felszólalásait, javaslatait a koreai háború azonnali megszüntetésére, a békeszerződés megkötésére, a leszerelésre, az atombomba és más tömeggyilkos fegyverek eltiltására, a nagyhatalmak békeegyez, menyének megkötésére. Mindez új küzdelmekre, fokozott békeharera lelkesíti a népeket, hozzájárul ahhoz, hogy a népek tisztán lássanak és határozottabban követeljék kép. viselőiktől a szovjet békepolitika támogatását.