Néplap, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-26 / 252. szám

'H»S '(5W6B1W VÁÍfÁ'R'S'A'P KÍPL'AP 3 Tanácsaink feladatai a termelőszövetkezetek megszilárdításában Irta: Győré József MDP megyei titkár 1948 augusztusában *z or­szág nincstelen földréunká- sainak nevében küldöttség ment Rákosi elvtárshoz. Ka­tona Gyula, a megye nincste­len földmunkásainak követe elmondta az itthoniak üzene­tét : ....... összeállnánk, szö­vetkeznénk és úgy bérelnénk földet. ‘így tudnánk boldo­gulni. Arra kérjük Rákosi elvtársat, segítsen rajtunk." Rákosi elvtárs nagyjelen­tőségű kecskeméti beszédében választ adott Katona Gyulá­nak s vele megyénk, az or­szág dolgozó parasztságának. A beszéd nyónján megyénk­ben is megalakultak az első térm előcsoport ok. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlődésének további útját a pártkongresszuson is­mét Rákosi elvtárs mutatta meg. Pártunk, államunk egyik fontos feladata, — mondotta Rákosi elvtárs — megszilárdítani az új szövet­kezeteket, lássák el őket megfelelő pártkáderekkel, ■»■zakemberekkel, gépekkel s így biztosítsák, hogy utána egészségesen folytatódjék a falu szocialista átépítése. A Rákosi elvtárs kecske­méti beszéde által elvetett magot kongresszusi útmuta­tása megérlelte. Megyénkben a termelőszövetkezeti mozga­lom mély gyökereket eresz­tett. Megyénk szántóterületé­nek mintegy 38 százalékát tszcs-k dolgozzák. Termelőszövetkezeti moz­galmunk további fejlődésé­nek kulcsa: a meglévő ter­melőszövetkezetek megszilár­dítása. A termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítása pártszervezeteinkre, állami szerveinkre nagy feladatokat hárít. Erős, ütőképes párt- szervezetek mellett erős ta­nácsokra van szükség. Termelőcsoportjaink meg­szilárdításában azonban nem azonos a párt és a tanácsok feladata, amit még sokhe­lyütt nem látnak világosan. Éppen ezért pártszerveze­teink gyakran tanácsaink he­lyett végzik el a munkát. Több járási, községi tanács pedig szinte már elvárja a járási pártbizottságtól, párt- szervezettől a termelőszövet­kezeti mozgalom megszilárdí­tásával kapcsolatos gazdasá­gi feladatok megoldását. Pe­dig a jó munka érdekében az szükséges, hogy a párt a ta­nácsok útján irányítsa a ter­melőszövetkezetek megszilár­dításának kérdését, — a ta­nácsok pedig a párt elvi irá­nyítását érvényesítsék a gya­korlatban. Ebből következik, hogy a közvetlen, a termelőcsoportok megszilárdításával kapcsola­tos gyakorlati munka a ta­nácsra vár. S éppen ezért a termelőcsoportok fejlődéséért ágén nagy a tanácsok felelős­sége. Termelőszövetkezett moz­galmunk a kalászosok beta­karítása után újból jelentős előrehaladást ért el. — {Termelőszövetkezeteink fejlő­dése még nagyobb feladatok elé állította pártszervezetein­ket és a tanácsokat, mert ezeknek az új csoportoknak a megszilárdítása is szükséges ahhoz, hogy pártunk döntő stratégiai célkitűzését meg­valósítsuk : a mezőgazdaság szocialista átszervezését elő­revigyük. Termelőcsoportjaink meg­szilárdítása nem választható el az időszaki munkák elvégzésétől. Tanácsainknak jelenleg leg­több feladata a termelőszö­vetkezeti mozgalom megszi­lárdításával kapcsolatban: elősegíteni a termelöcsopor­tok munkáját, segítséget nyújtani mindenekelőtt az újonnan alakult — még gyen­gébb tsz«s-nek a betakarí­tás, vetés, mélyszántás mun­kájának a megszervezésében. Abból kiindulva: az őszi munka gyors és jó elvégzése a jövőévi gazdag aratás biz­tosítéka. A járási tanácsoknak kell megtanítaniuk a nemrég még egyénileg dolgozó tszcs.-ta go­kat, szövetkezeti vezetőket a nagyüzemi gazdálkodásra. — Segítséget nyújtani nekik a munkaszervezéshez, a szocia­lista munkaszervezetek kiala­kításához, gondoskodni arról, hogy a brigádok mindenütt a területet s a megműveléséhez szükséges szerszámokat szer­ződésileg az egész évre meg­kapják. A tanácsok feladata a tszcs-tagok nevelése: a mun­kaegység-elszámolás, az alap­szabály ismertetése. S egyút­tal a nép küldöttel a taná­csok, a pártszervezetek mel­lett legfőbb őrei is az alap­szabály betartásának, a szö­vetkezeti demokrácia biztosí­tásának. A nemrég még kisparcellán dolgozó új tszcs-tagok — mi­vel a magas terméshozamot biztosító szovjet agrotechni­kai módszereket sza.lagíöld- jeiken nem tudták eredménye­sen alkalmazni — az első időben a termelőesoportban is még idegenkednek az új módszerek alkalmazásától, a keresztsoros vetéstől, az elő hántós eke használatától, sok- esetben az ellenség hangjára hallgatva, njég a gépi mun­kától is. Járási tanácsaink munkájának éppen ezért az a mércéje, hogy a hozzá­tartozó termelőcsoportokban hogyan valósítják meg az új, fejlettebb agrotechnikai mód. szereket. A termelőszövetkezeti moz­galom fejlődésével a szakkáderek nevelése nem tudott lépést tartani. Ezért, termelőcsoportjainkban még kevés a szakképzett em­ber. — Ezt a hiányosságot is a járási tanácsnak kell pó­tolnia. A járási tanács agro- nómusának kell segítséget nyújtania a termelőcsoport munkájának megszervezésé­hez, a helyes vetésforgó ki­alakításához, az új agrotech­nikai módszerek alkalmazá­sához. Hasonlóan kell segít­séget nyújtania a járási ta­nács állattenyésztőjének, ál­latorvosának. A járási ta­nács szakembereinek kell megtanítanak a termelőcso­porttagokat a Szovjetunió ta­pasztalatai alapján a helyes nagyüzemi gazdálkodásra. A járási tanácsainknak, amikor operatív segítséget nyújtanak kint a területen a termelőcsoportoknak, nem szabad elfeledkezniük arról, hogy a termelőcsoportok megszilárdításáért folytatott harcot bent a hivatalban, a bürokrácia elleni harccal a tszcs, ügyének gyors, gondos gazdához illő elintézésével kell kiegészíteni. Persze, ezt a feladatot egyedül a mező- gazdasági osztály nem tudja elvégezni. A hadsereg győ­zelmét is a különböző fegy­vernemek pontos fegyelme­zett együttműködése biztosít­ja. A termelőcsoportok meg­szilárdítása nem választha­tó el az állampolgári kötelességek teljesítésétől Többhelyütt tanácsaink ezt nem látják világosan. A nyírjákói tanácselnök pél­dául a járási pártbizottság­tól kérdezte meg, hogy a tszcs, beadásával kapcsolat­ban milyen álláspontra he lyezkedjék. „Iíell-e a tszcs- nek teljesítenie beadási kö­telezettségét?” Ezen a téren' több helyen opportunizmus tapasztalható és ez nemhogy elősegítené, hanem hátráltat­ja a terraelőesoportok meg­szilárdítását. Számtalan ter­melőszövetkezetünket ösztön­zött az állam iránti kötele­zettségek teljesítésének szór- galmazása közös sertéshizla. iás, baromfitenyésztés meg­szervezésére. Tanácsaink ép­pen ezért akkor alkalmazzák helyesen a párt elvi Irányí­tását, amikor megkövetelik: a termelőcsoportob elsőnek teljesítsék beadási kötelezett­ségüket. Tanácsaink akkor alkalmazzák helyesen a párt elvi irányítását a gyakorlat­ban, ha a tervek, kötelezett­ségek teljesítésére, betartásá­ra tanítják termelőszövetke­zeteinket. Rendszeresen ellen­őrzik a kormány intézkedé­seinek végrehajtását a gépál­lomással, állami vállalatok­kal kötött szerződések betar­tását : ha következetesen ér­vényt szereznek a jövedelem- elosztás helyes rendjének, ha a hozzájuk tartozó termelő- csoportok gazdasági problé­mái mellett gondot fordíta­nak a háztáji gazdaságok kérdésére is. A háztáji gaz­daságok ügyével való törődés elengedhetetlenül szükséges a termelőszövetkezeti mozga­lom megszilárdításához. A még kívülálló egyénileg dol­gozó parasztok a közös szö­vetkezeti vagyon gyarapodá­sán túl azon mérlegelik, ér­demes-e belépni, hogy milyen egy volt magafajta tszcs-tag jövedelme, háztáji gazdasá­ga. Éppen ezért pártszervé- zet cinknek, tanácsainknak, amikor a közös állattenyész­tés fejlesztése érdekében a silózási tervek maradék nél­küli teljesítésére mozgósítják a termelőcsoportok tagságát, nem szabad elfeledkezniök a háztáji gazdaságokban lévő jószágok silótakarmányának biztosításáról sem. A járási tanácsok mellett a községi tanácsoknak is jelentős feladataik van­nak a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdításá­ban. A helyi tanácsok szinte benne élnek a termelőcsopor­tok életében s így közvetlen és gyors segítséget tudnak nyújtani a termelőcsoportok­nak. A községi tanácsok többsége azonban a pártszer­vezet, a járási tanács munká­jának tekinti a termelőcso- portokkal való foglalkozást, ledig a termelőcsoport alap­szabályának, szocialista mun­kaszervezetének, szervezeti életének legfőbb őre a közsé­gi tanács. Mint fiatal facse­mete mellett a támaszul szol­gáló erős karó, olyan szerepe van a helyi tanácsoknak a termelőcsoportok életében. — Segítséget kell nyujtaniok az őszi munkák gyors elvégzésé­hez, a silózáshoz, a háztáji gazdaságban lévő állatok si­lótakarmányának biztosítá­sa hoz. S a pártszervezet mellett példamutatásra kell taníta- niok az állam iránti kötele­zettségek teljesítésében, a mezőgazdasági munkák el­végzésében a termelőcsopor­tokat. Minden megalkuvás nélkül érvényt kell szerez­niük a cso'porttagok nevelésé­nek a törvényes rendelkezé­sek következetes végrehajtá­sának útján a kormány in­tézkedéseinek, az állami fe­gyelemnek. A tanácselnökök, a tanács dolgozói marxista- leninista tudásuk állandó gyarapítása mellett tanulmá nyozzák a falusi szovjetek munkáját, s alkalmazzák azok gazdag tapasztalatait saját területükön. A zasznosz- nai szovjet mezőgazdasági bizottsága például szocialista versenyt szervezett a helyi kolhozok között. De nemcsak a versenyt szervezte meg, hanem segített a versenyben elmaradó kolhoznak is. így például az egyik kolhoz el­maradt az állatállomány fej lesztésében s a falusi szovjet a mezőgazdasági bizottság javaslatára nyomban beavat­kozott. Megállapította, hogy az elmaradás oka: nem elég­gé korszerűek a sertésólak. A kolhoz kijavította a hibát, — korszerűsítette a sertés­ólakat. S külön tábla mutat­ja a falusi szovjet épületén, hogyan áll a verseny a kol­hozok között és itt függesz­tik ki az élenjáró kolhozisták neveit is. A szovjetek példáit követ­ve. a járási és községi taná­csoknak kell a mezőgazdasá­gi verseny gazdáinak len­niük. ötéves tervünk megvalósí­tása, a traktorok, kombáj­nok, melyeket a munkásosz­tály küld szövetségesének, a dolgozó parasztoknak —, ágyúlövedékként zúzzák, szét a kapitalista kisárutermelést, ami az osztályharc élesedéséhez vezet. Az ellenség igyekszik stratégiai célunk: a mező­gazdaság szocialista átszer­vezésének útjába akadályt gördíteni. Az ellenség nem válogatós eszközeiben. Szabo- tálással, hazugságokkal, rém­hírekkel próbálja kívülről akadályozni a termelőcsopor­tok megszilárdítását. Másutt ébertelenség következtében belülről gátolja a megszilár­dítás munkáját. Mint ahogy Kiszály József, a magyi Kos­suth tszcs, volt kupec-kulák elnöke tette, aki azzal pró­bálta mindenekelőtt a terme­lőcsoport munkáját, akadá­lyozni : nem teljesítette a tszcs, az állam iránti kötele­zettségét. Éppen úgy, mint pártszervezeteinknek, a taná­csainknak, a nép küldöttei­nek egy percre sem szabad beszüntetniük a harcot az ellenséggel szemben. Segítsé­get kell nyujtaniok a terme­lőcsoportoknak az esetleg be­furakodott fasiszták, kulá- kok, kupeeek, csendőrök el­távolításához. A pártkongresszus által elénk tűzött fő stratégiai fel­adatot, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését sikere­sen csak úgy tudjuk megol­dani. ha pártszervezeteink, tanácsaink minden erővel elősegítik a meglévő termelő- csoportok megszilárdítását. Sok új termelőcsoport ala­kult az elmúlt hónapokban a megyében, melyek most áll­ják ki a tűzpróbát. Pártszer­vezeteinknek, de tanácsaink­nak is nagy segítséget kell nyujtaniok ezeknek a fiatal térmelőcsoportoknak. Ezt le­hetővé teszi az, hogy a taná­csaink, mint tömegszerveze­tek, a megye legjobb aktíváit tudják mozgósítani ezen eé! érdekében. Tanácsaink e nagy munkában egy percre se tévesszék szemelől: né­pünk azzal bízta meg őket, hogy sikerre vigyék a szocia­lizmus felépítését. A termelő­szövetkezeti mozgalom meg­szilárdítása pedig előfeltétele újabb tíz és tízezrek megnye­résének a szövetkezeti gaz­dálkodás számára, — a me­zőgazdaság szocialista álszer­vezésének. A november 7-i fogadalmak teljesítésével előre a vetés befejezéséért, a begyűjtés sikeréért! A világ dolgozóinak legna­gyobb ünnepétől, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 35. évfordulójától csak néhány nap választ el ben­nünket. Erre a napra lelkes felajánlásokat tettek az ipari üzemek munkásain kívül a falvak dolgozói is. Ne legyen egyetlen termelőcsoport, dol­gozó paraszt sem, aki a no­vember 7-re tett vállalását ne teljesítené. A versenybi­zottságok a vállalások telje­sítésének állandó értékelésé­vel és nyilvánosságával se­gítsék elő a vállalások telje­sítését. A megyei versenybizottság értékelése szerint a novem­ber 7-re tett vállalások telje­sítésében, az őszi munka vég­zésében a járások között A NYÍREGYHÁZI JÁRÁS HALAD AZ ÉLEN. A kukoricát a termelőcsopor­tok 82 százalékig, a napra­forgót 74 százalékig, burgo­nyát 83 százalékig takarítot­ták be. Az egyénileg dolgozó parasztok eredményei: kuko­ricabetakarítás 100, napra­forgó 78, burgonya 86 száza­lék. A biizavetést a termelő- csoportok 70, a rozsvetést .118 százalékra teljesítették. Az egyéniek a rozsvetóst 93, a búzavetést 94 százalékra teljesítették. Ezek az eredmé­nyek teszik jogossá a nyír­egyházi járást, hogy a me­gyei pártbizottság verseny­zászlaját őrizhesse. A megyei tanács vándor­zászlaját a nagykállói járás kapja. A termelőcsoportok a kukorica 43, a napraforgó 43, a burgonya 83 százalékát, az egyéniek a kukorica 86, a napraforgó 83, a burgonya 85 százalékát takarították be. A termelőcsoportok búza- és rozsvetési tervüket túlteljesí­tették. Az egyéniek a búzave­tést 84, a rozsvetést 85 szá­zalékban végezték el. A me­zőgazdasági munkák végzésé­ben hátul kullog a kemecsei járás. A községek versenyében első helyre It A KAMAZ került. A dolgozó parasztok irt már befejezték a kukori­ca, a burgonya betakarítását, a napraforgószedést pedig 98 százalékban teljesítették. Az őszi vetést befejezték. Hiá­nyosság azonban, hogy nem halad együtt a begyűjtés a betakarítással, mert burgo­nyabeadásukat csak 80, nap- raforgöbeadásukat 42 száza­lékra teljesítették. A máso­dik község Nyírbogát, búza- vetését 91, rozsvetését 100 százalékra befejezte. A beta­karítás a burgonvaterület 2 százalékán hiányzik. Hátul kullog Penészlek község, ahol a betakarítást mindössze 34 százalékban vé­gezték el, búzát még nem ve­tettek, a rozsvetés tervét pe­dig 40 százalékra teljesítet­ték. A megye há tul kullogó tszcs-je ugyancsak ebben a községben van, a Kossuth termelőcsoport. Hogyan akar­ják a pen eszlek iek méltókép­pen megünnepelni a dolgo­zók legnagyobb ünnepét, no­vember 7-ét ezekkel a szé­gyenteljes eredményekkel?! A megyei pártbizottság versenyzászlaját a termelő csoportok közül A NYIRBOGÁTI Ű.T ÉLET érdemelte ki. ügy a vetési, mint a betakarítási tervét teljesítette. Második termelő- csoport a sőrekúti Éj Élet, mely a betakarítást befejezte és a vetéstervéből is mind­össze 2 százalék búza hiány­zik. Az állami gazdaságok ver­senyében első helyre A BÜDSZENTMIHÁLYI ÁLLAMI GAZDASÁG került. Vetésterületének 82 százalékát keresztsorosan ve­tette, az őszi mélyszántást eddig 35 százalékban elvé­gezte. A dugvány répa és burgonya kivételével befejez­ték a betakarítást. A megyei tanács verseny-zászlaját az abapusztai állami gazdaság kapja meg. A megye első gépállomása továbbra is A SCREKŰTI GÉPÁLLOMÁS őszi talajmunkatervét 116.5 százalékra teljesítette. Máso­dik a nagyvarsányi, tervét 109.8 százalékra teljesítette. Jó eredményt ért el a nagy­kállói, nyírmadai és fehér- gyarmati gépállomás. Hátul kullog a jánki, ófehértói és leghátul a nyírtéti. A KISVÁRDAI JÁRÁS A BEGYŰJTÉS ÉLÉN A megyei versenybizottság a járások begyűjtési sorrend­jének megállapításánál a napraforgó-, burgonya- és kukorica begyűjtés százalékait vette ^ alapul. Az értékelés alapján a megyei pártbizott­ság versenyzászlaját a kis- várdai járás érdemli meg. a második a tiszalöki járás, harmadik Nyíregyháza város, negyedik a kemecsei járás, 3. a fehérgyarmati, 6. a nyír­egyházi, 7. a mátészalkai, 8. a baktalórántházi, 9. a csen­geti, 10. a vásdrosnaményt, 11. a nagykállói, 12. a nyír­bátori járás. A községek versenyében Kékese dolgozó parasztjai ve­zetnek és ezért megkapják a megyei pártbizottság vándor­zászlaját. Kukoricabeadási tervüket 134 százalékra, nap­raforgóbeadási tervüket 96.8 százalékra, burgor.yabeadási tervüket 95.9 százalékra tel­jesítették. A második község VásárosnaméDy, ahol burgo­nyából és kukoricából szép eredményeket értek el, azon­ban a na pr a for lóbegy ü j 1 és t meg kell gyorsífcaniok. Halul kullog Beregsurány, ahol még a kukorica, napraforgó és burgonya begyűjtését meg sem kezdték. Igen rossz ered­ménnyel szintén a sereghaj­tók közt van Szabolcsbáka és Birí. A megyei pártbizottság vándorzászlaját a termclócso- portok között a kemecsei Dózsa érdemli meg, mely t er meny beadási tervét min­denből 100 százalékra teljesí­tette a vállalt határidő előtt. A megyei tanács vándorzász­laját a tiszadadai Haladó termelőcsoport kapta meg. A gépállomások közül a termelőcsoporlok begyűjtését a betakarítás terén adott se­gítséggel legjobban olöanozdí- tottn a vencsellői és a csa­hold gépállomás, A LEGJOBB BÉKEHARCOS JÁRÁS A KISVÁRDAI A megyei békebizottság leg­jobb békeharcos járást meg­illető vándorzászlaját a kis- várdai járás kapja. Különö­sen a begyűjtés terén vég­zett jó munkájáért illőt! ez az elismerés. Kukoricabeadá- •íi tervét 116 százalékra, nap­raforgóból 45 százalékra, bur­gonyából 65 százalékra tel­jesítette beadását. A legjobb békeharcos köz­ség továbbra is Vásárosna-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom