Néplap, 1952. szeptember (8. évfolyam, 207-229. szám)

1952-09-21 / 222. szám

NÉPLAP 1952 SZEPTEMBER 21, VASÁRNAP A mezőgazdasági munkákban Nyíregyháza város, burgonyabegyiijtésben a íehérgyannati járás jár az élen Az őszi csúcsforgalom sikeréért A megyei versenybizottság értékelése szerint az ösziruun- kákat megyénkben a követ­kező százalékok szerint telje­sítettük szeptember 19-ig: kukoricatörés 8, napraforgó- szedés 6, burgonyaszedés 17 százalék. Búzavetés 1 száza­lék, rozs 23, ősziárpa 35, ta­karmánykeverék 18, lucerna 79, vetőszáutás 30, trágya- hordás 82 százalék. A Megyei Pártbizottság versenyzászlóját Nyíregyháza város kapja az őszimunkák­ban való élenjárásáért. Nem­csak a betakarításban, ha­nem a vetésben is jó eredmé­nyeket értek el a város dol­gozó parasztjai. A rozsvetést IS, az ősziárpa vetést 60, a takarmánykeverékvetést 23, a lucernavetést 110 százalékra teljesítették. A megyei tanács vándor­zászlaját a baktalórántliázi járás kapja. A KÖZSÉGEK versenyében első J éke, ahol a kukoricatörést 26, a bur­gonyaszedést 44, a naprafor­gószedést 17 százalékra vé­gezték el. Az árpavetést be­fejezték, a rozsvetést 80 szá­zalékra, a búzavetést 50 szá­zalékra teljesítették. Máso­dik község Nagycserkesz. A TERMELŐ- SZÖVETKEZETEK versenyében a Megyei Párt­bizottság versenyzászlaját az újfehértói Vörös Csillag ér­demelte ki. Különösen jó munkát végeznek az új mód szerek alkalmazásában; a búza és árpa 70 százalékát keresztsorosan vetik. 20‘'hold letört kukoricájuknak a szá­rát, azonnal levágták és besi- lózták, eddig 250 köbméter silótakarmányt raktároztak télire. A megyei tanács vándor­zászlaját kapja a kótaji Vö­rös Október termelőszövetke­zet. Rozsból 50 holdat, őszi­árpából szintén 50 holdat, ta­karmánykeverékből 32 holdai vetettek. AZ ALLAMI GAZDASAGOK közül a barabási gazdaság érdemelte ki a múlt héten végzett jó munkájával a Me­gyei Pártbizottság verseny­zászlaját. A gazdaságban megkezdődött a tengeritörés és vele együtt halad a szár­vágás is. Jó eredményeket értek el a lóherecséplésben és műtrágyaszórásban. Há­romszáznyolcvan holdra szór­tak ki műtrágyát. Az őszi­árpa, réticsenkesz, őszitakar­mánykeverék és a lucerna ve­tését befejezték, búzavetési tervüket 60 százalékra telje­sítették. A vetés 60 százalé­kát keresztsorosan végezték A megyei tanács vándorzász­laját az ural állami gazdaság kapja. A lucerna, ősziárpa, bíborhere, lóhere és az őszi- takarmánykeverék vetését be­fejezték. Búzavetési tervüket S százalékra teljesítették. A gazdaság őszi mélyszántás! tervét már 81 százalékban el­végezte; az ősziek 50 száza­lékát keresztsorosan veti. A GÉPÁLLOMÁSOK őszi talajmunka-tervének tel­jesítésében legjobb ered­ményt a nagyvarsányi gépál­lomás ért el. Tervüket 44.2 százalékra teljesítették. A második helyért a megyei tanács vándorzászlaját a ső­rekúti gépállomás kapja, tér. vét 42.5 százalékra teljesítet­te. A nagy kallói gépállomás 37.0 százalékos tervteljesítés- sel a harmadik. Az utolsó he­lyen továbbra is a nyírtéti gépállomás van 5 százalék­kal. A BURGONYA- BEGYŰJTÉSI VERSENYBEN a fehérgyarmati járás kapja a Megyei Pártbizottság ván­dorzászlaját, tervét 37.5 szá zalékra teljesítette. A megye' tanács vándorzászlaját a vá sárosnaményi járás kapja tervét 31.2 százalékra teljesí­tette, harmadik a nyíregy házi járás 2S.S százalékkal negyedik a kisvárdai járás 24.8 százalékkal, ötödik a mátészalkai 1S.9 százalékkal, hatodik a csengeri 17.5 szá­zalékkal, hetedik a baktai 14.Ö százalékkal, nyolcadik » nagykállói 14.4 százalékkal kilencedik a liszalöki 11.4 százalékkal, tizedik a nyirbá tori 7.7 százalékkal, tizen­egyedik a kemeesei járás 7.3 százalékkal és utolsó Nyír­egyháza város 6.6 százalékos teljesítéssel/ A községek begyűjtési ver­senyében ’ a Megyei Pártbi­zottság versenyzászlaját Tu nyogmatolcs kapja, mert ter­ved burgonyából 105 száza­lékra teljesítette. Tunyogma- tolcs az első község megyénk­ben, amelyik már szabadon viheti burgonyáját a piacra és újabb vállalást tett, hogy tervét 120 százalékra teljesí­ti. A megyei tanács vándor­zászlaját Olesvaapáti kapja, tervét 102 százalékra teljesí­tette. Harmadik község Vásá. rosuamény. Rosszul teljesítő községek: Gacsály, Garbóié és Beszterce. A burgonyabegyüjtésben a Megyei Pártbizottság terme, lecsoportoknak járó verseny­zászlaját a dögéi ZallHi Máté termelöcsoport kapja, beadó si tervét 110 százalékra tel­jesítette. A megyei tanács vándorzászlaját a tunyegma- tolcsi Szabadság Jlajnala termelőcsoport kapja, tervét 101 százalékra teljesítette. Harmadik az ajaki Petőfi termelőcsoport. Néhány héttel ezelőtt ün­nepeltük a „Vasutas napot”. Ezen a napon fogadtuk meg. hogy az eddiginél is jobb munkával fogunk harcolni az őszi forgalom sikeres lebo­nyolításáért. A vállalások a kocsitartózkodási, kocsimoz gatási idők lerövidítésére, a tehervonatok terhelésének kihasználására, az irányvo- vatok képzésére szóltak leg­inkább, amik leginkább elő­segítik a három és félnapos kocsifordulóért indított harc győzelmét. Mindez azt mu­tatja, hogy dolgozóink egyre inkább tudatában vannak hogy munkájuk elválasztha­tatlan szerves része nagy or­szágépítő munkánknak. Hi­szen a vasút szállítja a bá­nyászaink hősies munkájával felszínre hozott szenet, a magyar ipar napról napra több gyártmányait, a dolgozó parasztságunk által termelt nyersanyagot és élelmiszert a vasút szállítása biztosítja békeműveink számára a jó anyagellátást. Mindezt persze vasutasa­ink csak munkájuk jó meg­szervezésével. az élenjáró módszerek állandó fejleszté­sével, azok átvételével és nem utolsósorban jólszervezet; ál- 1 ;lln dó munkaversennyel tud­ják elősegíteni. Most,' az őszi forgalom EDDIGI EREDMÉNYEIÉRT méltán dicsérhetjük az olyan brigádokat, mint Balog Sán­dor, Brezina János, Gombos István brigádjai. Balog Sáli dór brigádja a kocsitartózko­dási normát 120.0 százalékos a kocsimozgatási normát 129 százalékos eredménnyel tel­jesítette. A kocsimozgatási norma 129 százalékos teljesí lésével Balog Sándor brigád ja elérte, hogy egy kocsi elő­írt mozgatási idejét, — ami 3.5 perc — lecsökkentette 2.8 pereié. Bi'ezina János ered ményei között a 147 százalé­kos irányvonatképzés mellett minden szolgálati idejében ott a tehervonatok terhelé­sének 112 százalékos eredmé­nye is. Ezzel minden szolgá­lati időben egy tehervonat indítását teszik nélkülözhető vé. a JSrerína-brigád tagjai mivel nemcsak a kccsifordu ló Idejét csökkentik, hanem lehetővé teszik nagymennyi­ségű szén megtakarítását is Hasonló szép eredményekkel büszkélkedhetnek a Gombos brigád tagjai is. A kocsiforduló lecsökkenté­séért vívott harcban nagy se­gítségére vannak dolgozóink nak azok a különböző moz­galmak, amiket a szovjet vasutasok munkamődsz, erei­ből veitek .'át. Ezek közöt1 szerepel A RAKVA-RAKOTT MOZGALOM. Ez a mozgalom egyre terjed, fejlődőben van állomásunk területén is. A lényege a mozgalomnak: a szállíttató vállalatokkal való jó kapcso­lat, együttműködés. Legjob­ban kr van építve ez_a kap csolat a 61/2. Építőipari Vál­lalattal, ahol a szállítóleve­lek átvétele után azonnal gondoskodnak a vagonok ki­rakásáról ős ha elszállítandó áru van, annak azonnali be­rakásáról. így a kirakott va­gonok rövid pár óra múlva .újra áruval megrakottan fut­hatnak a kitűzött cél felé. Ugyancsak elősegíti a há­rom és félnapos kocsifordu­lóért indított harcot a Kőbá­nyai Sörgyár nyíregyházi te­lepe is. A telep dolgozói üres hordóikat ugyanabban a va­gonban küldik vissza a gyár ba, amelyben a tele hordó­kat kapták. Ezek a vállala­tok segítik a vasút munká­ját, segítik a kocsiforduló 'lerövidítését. Mindezek mellett ott van .1 VASUTASOK LELKES, JIOSl MUNKÁJA, mert egyre jobban tudják, hogy miért harcolnak tervük túlteljesítéséért. Látják, hogy népgazdasági tervünk gon­doskodik a vasút fejlesztésé­ről és a vasút dolgozóinak jobb munkalehetőségeiről. — Melyik vasutast ne töltené el büszkeséggel a nyíregyházi állomás gyönyörű felvételi épülete, melyben biztosítva van a szolgálat kényelmes, zavartalan ellátásának min­den feltétele épúgy, mint az utazóközönség. messzemenő kényelme, a g,yennek váróé, remben a gyermekek számá­ra a pihenés. ötéves tervünk eredménye­ként lehetővé vált és meg­valósult az állomás vágányt hálózatának átépítése, kibő-' vítése, ami szintén elősegíti a jobb és eredményesebb munka végzését, a baleset­mentes szolgálatot. Az új szovjet rendszerre .útépítőit vágányhálózat lóhetőféget ad a munka gyorsabb elvégzésé­re. Az ötéves terv második esztendejében épült új vonat­kísérő-laktanya, amely a leg- korszerűbb berendezéseivel, fürdőszobájával, könyvtári! - val legkényelmesebb pihenést biztosít munkájuk végzése után dolgozóinknak. Lehelne sorolni tovább azokat a lé'.e- síi menyeket, amiket álla­munk vasutas dolgozóink munkájának megkönnyítésére épített. Az egész országban szinte napról napra nőnek a vasútvonalak, készülnek a legújabb 303 sorozatú új üu- f ű t ő b e ren d ezé s ü gő zm u zj o­nyok, a múltban még nem is ismert talpfaaláverő, vágány­fektető gépek. Ez a nagysze­rű fejlődés kell, hogy cd,dig.i eredményeink további túltel­jesítésére buzdítson bennün­ket és bgrmadik negyedévi tervünk teljesítése után 'ovi tervünk túlteljesítése közben vigyük diadalra az őszi for­galom sikeres lebonyolítását. BREZINA .JÓZSEF, nyíregyházi úllómásfönok. helyettes. „»„hordozzuk fennen és őrizzük meg tisztán ezt a kitüntető címet — párttag66 Szobámban olvasgattam egyik este, s mint ahogy a jó könyv olva­sásával van az ember, én is meg­fogtam Ocseretyin elvtársnak, a könyv, ivójának kezét, félkapasz- kodtunk a gondolat nagy szekerére, s elindultunk. Oda, a hősök közé, akik tetteiklfel szinte maguk írták a könyvet, oda. Iván Fedoszejovics l'omin kapitányhoz, a páncélos dan­dár politikai tisztjéhez, aki oly megragadóan tudta’ tanítani, nevel­ni fiait, a hős uráli tankosokat. Ö, Komin kapitány mondott egy szer harc előtt, az indulásra kész, mormogó „harmincnégyesek” mellett tankos fiainak egy példázatot. Az orosz ember szeret, nagyon szeret énekelni. ügy, ahogy az építés, a nagy alkotások szerel­mese. Dalát mindig egy kezdi el, a leyjobb hangú, az előénekes. Erre mondott Komin kapitány egy kis példázatot ott a könyvben, helye­sebben szólva, ott a páncélosoknál, a harc, előtt. „A mi országunkban sok rend­kívüli képességű ember van. Mind ’egyikük a maya erejéhez és képes ségéhez mérten előbbreviszi a llaza ügyét — legyen bár szó a szén ki­termeléséről, az acélöntésrőlK gépek szereléséről, új házak építéséről, vagy a győzelem kiharcolásáról —- mondotta. Ezek » világon a legnél­külözhetetlenebb emberek. Olyanok, mint az előénekesek. Az clöéneke- scknqk pedig különleges megtisztel letés jár. Olyanok öle, akik senkit sem hagynak nyugton. Olyan hatal­mas, féktelen erő van bennük, ami előtt teremtett lélek nem tud meg­állni. S ahová csak eljutnak, az emberek megbolygatják a hegyeket és visszafelé fordítják a folyókat. Egy szempillantás — és a mocsa­rak helyén kertek virágoznak, a száraz sztyeppén üde erdő zölddel\ a rozs felszökik az ég felé. És eze­ket az eíöénekeseket kommunisták­nak hívják. Ok a hatalmas, ma­gasztos ügyek kezdeményezői... " Lám csak, ilyen emberek ők, az előénekesek. A kommunisták. Km lékszem, még az esztendő elején volt, hogy a megye termelőszövet­kezeteinek és gépállomásainak kül­döttei összejöttek Nyíregyházán és ezen a tanácskozáson hallottam beszélni Mester Károlyt, Az ököri- tói „Vörös Csillag’’ juhászát. Műn- kaérdetnrendes állattenyésztő, gíres ember az egész országban. Egyszerűen beszélt munkájáról, eredményeiről, aztán megállt egy kicsit, mintha gondolkozna, hogy vájjon elmondja e ott a tanácsko­záson egyszerre kétszázötven ember előtt az ö legbelsőbb ügyét, — Tudják az elvtársak, egyszer elértem oda, hogy munkám után felvett a Párt tagjelöltnek. Aztán párttag lettem. Sokszor, nagyon sokszor elolvastam, ami a párttag­sági könyvembe van beleírva. El­olvastam, mi a kommunisták köte­lessége. -lg, hogy minden erejükkel harcoljanak a. népért, a. hazáért. Az, hogy élen járjanak, példát mu tassanak a munkában. Hát én eh­hez tartottam magamat. Megint megállt, a. szeme megfé nyesedett kicsit. — Mert nem olyaii könnyű kom­munistának tenni. Engem a Párt arra, tanított, sose elégedjek meg ma azzal, amit tegnap elértem. És holnap se tartsam elégnek azt, amit elértem ma. Eszerint dolgozom. Megmondom, nem sajnáltam az éj szakákat se soha, nem sajnáltam a fáradságát. Mindig buzdított az a tudat, hogy „te kommunista vagy, neked többet kell lenned min­denkinél” .,. Eszerint él Mester Károly, a kommunista szövetkezeti paraszt, aki elöl jár abban, hogy felvirá- gozzék az ökörilói parasztok élete. Aztán még egy történetet szeret­nék elmondani. Túrkevén hallottam. Tavasz volt akkoriban, tán má­sodéve. Már elvetették a szépen- megmunkált kalitkába a rizst a keviek. Ha sikerül, húsz mázsás lehet az átlag! Temérdek rizs, nagy kincs. Vagy ti zennégy ezei mázsa. Ezért indult harcba akkor tavaszon Katona Lajos brigádja. Víz kellett a földekre. P. Nagy Istvánnal, a gépállomás traktorosá­val, meg a gépével szövetkeztek össze Katonáék a víz szivattyúzásá­ra. Minden jót ment clejiben, a Berettyóból széles, erős sugárban ömlött a víz a főcsatorna rögös, morzsalékos alján. Egyszeresük éles csattanással lerepült a hajtószíj, a súlyos öntöttvasból készült szíj­tárcsa meg ijesztő zúgással felemel kedett, aztán nagyot csobbant a Berettyó vizében. Vagy három méter mély a Be­rettyó ott a Himcsdi lapos szélén. A víz jéghideg és ’sebes folyású. Mégis ki kellett venni a tárcsát, ha ég-föld összeszakad is. Mert anélkül non megy a szivattyú, szi­vattyú, nélkül nincs víz, víz nélkül nincs rizs. Katona Lajos, a brigádvezetö rendelkezett mindjárt. Csáklyát, kö­telet hozatott. Elkezdtek horgászni a csákly ókkal, órákig. De úgy tűnt, mintha napok teltek volna el. Egy nagy követ is kihúztak. De a tárcsa csak non került elő. Aztán Katona eljött a parttól, a, földre hajította a csáklyát. — Álljatok meg, elvtársak. így nem boldogulunk. Mást kell kitalál­nunk, mert nagyon eljár az idő, a tárcsára pedig most van szüksé­günk, nem egy hét múlva. De mi legyen az a más!! Katona Lajos végre kimondja, amitől mind- annyink hátán végigszaladgált a hideg: „Lékéit menni a tárcsáért!” Nem. Egyikben sem volt bátor­ság. Katona száz -forint jutalmat Ígért, Senki jelentkező. Katona Lajos ekkor elhajította a körmére égett cigarettacsutkát s villámgyors mozdulattal levetette, szinte letépte esököpenyét. — Hát akkor majd én! — kiül tóttá. És Katona Lajos pillanatok múlva már ott is állt a jeges, metsző áprilisi szélben unyasziilt meztelenül. Nem akarták engedni. Ment mégis, s ahogy ott állt a je­ges árudat szélén egy pillanatig, úgy látták, Katona Lajos megnőtt, még a hat almas tenne tű Gálnál is magasabb egy fejjel. Aztán eltűnt a vízben. Kélperc múlva már felhúzták a kötéllel Katonát. Nem találta meg. Újból vissza, a vízbe. Már hatvanig számoltak a parton. Csak nem .. ? Nem akartak gondolni rá, de mégis arra kellett gondolni, hogy Kato­nát a folyó dermesztő árjában összekapta a görcs. S talán eszmé­letlenül hever a Berettyó fenekén. Négyen egyszerre húzták a kötetet, de az lazán futott a part felé. Ka­tona jött. A maga erejéből. Térdre esett a parton, tüdejéből sípolva tört fel a sokáig visszatartott le­vegő. Válla meg-megrándult, mint­ha sírt volna, bőre nem is lilúskék volt már, haneni fekete. Katona iAtjos visszament, har­madszor is, .1 parton az emberek ajkából vér serkent ki, úgy rágták izgatottan, úgy lesték a vad folyó­val, a dermesztő hideggel birkózó Katona Lajos mesék szárnyára való emberfeletti küzdelmét. Hogy kihozta-e Katona Lajos , a tárcsát! Kihozta, Szemét ónszínű karikák övezték, arca hamuszürke volt, mellkasa szila) sebességgel emelkedett és süllyedt, mintha, forróláz gyötörné, de görcsbeme- redt,*összefaggott karjában ott volt a súlyos, iszappal borított szíj- tárcsa. — Mondjátok meg ■— zihálta —. Bernét elvtársnak, a, párttitkár, nak . .. kihoztam . . , Aztán ahogy Katona Lajost ha­zavitték, Gál Antal, aki szemtanúja volt a nagy, hősi küzdelemnek, körbekinálta dóznijút, amint beszél­gettek. Nem szokta klnálgatni soha, de akkor rév se tudott volna gyúj­tani egyedül. « Gál tekintete a folyóra meredt, — Nem gondoltam volna, hogy .., ilyen ember is van a Vörös Csil­lagban .. . És arcán, nézésén látszik, hogy nemcsak Katona Lajos, hanemi a Vörös Csillag, a szövetkezet is nagyot nőtt szemében. Bíró János büszkén felelt neki; — Van ilyen ember. És aki vdn, kommunista. Gál háromszor is rdbólinlott: — Az. Kommunista . .. Ezt a történetet sem felejteni cl soha ' Hát lehet talán elfelejteni! Hiszen nap, mint nap hallani az előénekesek acélosan csengő, kezde­ményező hangját, tetteinek hírét, amelyek nyomán nagy, gyönyörű dalba fog a nép, újuló, boldog éle­tének nagy dalába. Megtiszteltetés az elöénckeseknek, a kommunisták­nak, akik fennen hordozzák a ki­tüntető címet — párttag . . ! •J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom